Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-30 / 248. (1582.) szám

1927 október 30, vasárnap* ügynek tekinti a trónkérdést, mig a kormány az ország érdekét tartja szem előtt. — Ami pedig a történelmi nevezetes­ségű koronatanács eseményeit illeti, — mondotta a miniszterelnök — helyre kell igazítani Maniu előadását, mert igaz ugyan, hogy néhai Ferdmánd király említette Ká­roly herceg visszatérésének lehetőségét, de ehhez feltételeket szabott és ezek a feltéte­lek nem teljesedtek, úgy hogy a volt trón­örökös szakítása a királyi családdal, az ud­varral és az országgal végleges. Amig a ré­ge nstanács vezeti az ország ügyeit, addig szó sem lehet az alkotmány módosításáról, tehát erről a kérdésről vitázni és a dinasz­tia dolgát egyáltalán szóvá tenni vagy ví­zió, vagy forradalom. — Maniu beszéde is azt bizonyítja, hogy a kormánynak résen kell lennie és a kor­mány tovább is kijelölt utján fog haladni az ország konszolidálása felé. A kamara bizalmai szavaz Bratianunak A kamara többsége a miniszterelnök vá­lasza után bizalmat szavazott a kormánynak. A szenátusban Avarescu tábornok volt mi­niszterelnök nyilatkozatot olvasott fel, amely törvénytelennek nyilvánítja Manoilescu volt államtitkár letartóztatását. Avarescu figyel­meztette a kormányt, hogy csak államférfiul bölcsességgel tarthatja fenn magát, nem pe­dig terrorral. Ostromállapot égési Romániában Páris, október 29. A New York Héráid belgrádi jelentése szerint a szigorú román cenzúra ellenére Jugoszláviában úgy tud­ják, hogy az ostromállapotot nemcsak Bu­karestben, hanem egész Romániában kihir­dették. A telefon- és táviróforgalom Romá­niával megszakadt, a lapokat az országból nem engedik ki, amiből belgrádi jól érte­sült körök azt következtetik, hogy a kar- lista-mozgalcm terjedőben van. A kormány helyzetét kritikusnak ítélik meg. — A Pe­tit Journal belgrádi jelentése szerint Bu­karest környékén számos vidéki csapattes­tet vontak össze. Temesvári jelentések sze­rint a román kormány Mamut, a paraszt- párt vezérét el akarja fogatni. _ A Chicago Tribüné bukaresti jelentése úgy' tudja, hogy az erdélyi helyőrségek parancsot kaptak a mozgósításra. A nemzeti parasztpárt no­vember elsején Gyulafehérvárott nemzeti nagygyűlést tart, amelynek Károly melletti állásfoglalását minden rendelkezésre álló erővel meg kell akadályozni. A parasztpárt nemzeti nagygyűlésétől mindenki véres eseményeket vár. Kormánykörökben azt hangoztatják, hogy Manoilescu letartóztatásával és a Bra- tianu elrendelte katonai rendszabályokkal meghiúsították Károly hercegnek a trón el­nyerésére tett első komoly lépését. Felte­szik azonban, hogy Károly hercegnek erős tábora van a hadsereg kebelében. Ha Bra- tianu beváltja fenyegetését és a karlisták mozgolódásával szemben ostromállapotot rendel el, ez szakadásra vezethet a hadse­regben. re titkos ehiffre van a birtokában. Ma éj­szaka a rendőrségre kisérték Axente jassyi volt prefektust, Avarescu tábornok egy meghitt emberét. Azzal gyanúsítják, hogy titokban ö nyomatta ki néhány nap előtt a néphez intézett manifesztumot és megbízot­tak utján terjesztette. Kiviile ugyanebben az ügyben még két embert idéztek a rend­őrségre, ezeknek nevei azonban még nem ismeretesek. A* első véres összeütközés Bukarest, október 29. A hivatalos román sajtóügynökség a legerélyesebben eáfolja a román belviszályrói elterjedt híreket, de e cáfolatot senki sem veszi komolyan, annál kevésbé, mert a román hatóságok egyetlen magánjelentést sem engednek külföldre. Jugoszláviába érkezett román utasok sze­rint Beszarábiában megtörtént az első vé­res összeütközés a Károly-hii parasztok és a kormány csapatai között. A katonaság egy része átpártolt a Károlyt éltető lakossághoz s csak a szomszéd városokból érkezett meg­bízható csendőrséggel sikerült a mozgalmat letörni. Braíianu katonái több Ízben sortü- zet adtak le a népre, amely kövekkel és revolverekkel válaszolt. Erdélyben állítólag szintén több helyen karüsta-tiintetés volt. Gyulafehérvár, ahol a nemzeti párt novem­ber elsején kongresszust tart. olyan képet mutat, mintha ostrom előtt állana. Román kormánykörökben óriási az idegesség és Braíianu napok óta jóformán le sem fe­küdt, hogy ki ne kapcsolódjék a karlista- mozgalom ellen irányuló akcióból. Titokzatos politika! betörés Károly párisi villájában Páris, október 29. Csak most vált isme- etessé, hogy Károly román herceg neuillyi áliájába néhány nappal ezelőtt ismeretlen ettesek betörtek és fontos okiratokat rabol­Meguyill az ujojraan épült ESPLAMDE LUXUSHOTEL Síadtpark, Wilson pályaudvarral szemben Európa román forradalomtól fél Róma, október 29. A Giornnle d£Italia azt írja, hogy Románia hriyzeto igen sú­lyosra fordult. A kormány a legszigorúbb intézkedéseket léptette életbe. A külföldi tudósítók kénytelenek jugoszláv területről feladni sürgönyeiket. Mária királyné és Bratianu között nagyon kiélesedett az el­lentét. A királyné meg van sértve, mert Bratianu az ő engedélye nélkül felbontani merészelte fiának hozzá intézett levelét. Az ellenzék heves harcra készül s Avarescu ja­vaslatára blokkba tömörül, amelyben Jor- ga is helyet foglal. Az ellenzék el van szán­va, hogy leszámol a kormányzattal, amely csak korrupcióval és erőszakkal győzött a választásokon. _ A római Tribuna szerint a nemzetó parasztpárt gyulafehérvári gyű­lése nagy meglepetést hozhat. Újabb tömeges letartóztatások Bukarest, október 29. A Manoilescu-af- fér kezd egyre szélesebb hullámokat verni. Tegnap délelőttre a haditörvényszék elé idézték Theodorescu Pál ezredest, a repülő- géposztály és a repülöcsapatok volt vezér­kari főnökét, akinél megelőzőleg házkuta­tást tartottak. As a hir terjedt el, hogy már az elfogatási parancsot is kiadták ellene, mert azzal vádolják, hogy tagadása ellené­!B Brueknor, Rlaner-féls ergo'’álén látszik. A protestánsok sem vallásosak. Nin­csen beamÜTik, tudja, valilásos hangulat. De ■a feleségeim nagyon, jó zsidó nő. Neki vannak hangulatai Hát legyenek, én abban őt sose zavaróim, ő egy JieflJki életet élő nő. Kérem. Neim kerül pénzbe. Én azonban biztosítóim maigát, Szakmán ur, hogy ha én feleségül vennék egy nőt, akit a üegerköicsteleaebb életből váltottam ki, abból is ugyanolyan fe­leség lenne. Mért? Mert a feleség az egy hi­vatal, az egy hivatás. A feleség nem lehet másféle, csak amilyennek a társadalom a fe­leség szerepét megcsinálta. A feleség félti az ura vagyonát, az ura egészségét, az urát, mint éTtéket. Neki ez a tőkéje, ő azt tudja. Tehát az csak olyan hamis okoskodás, hogy hg valaki megnéz egy nőt s azt mondja, „ez nem feleségnek való". Minden nő feleségnek való. Csak férj legyen a kezében. De kérem, ha egy feleség azt tapasztatja, hogy a férjére nem .számíthat: akkor ő rögtön számit magá­ra. Abban a percben külön vagyonnak te­kinti a férje vagyonát s igyekszik kivenni belőle a maga hasznát... Mikor óa a meny­asszonyommal elmentem vacsorázni, akkor ő elvárta azt, hogy én rá költsék, ajándékot vegyek, kedveskedjek. Nem kérdezte ő azt, hogy telik-e vagy sem: elszántan kapni akart De mikor feleségem lett, s látta, hogy kohó, milyen kevés pénzem van! akkor mű­tön betiltotta a virágokat. S aztán később, mikor egyszer csali azt látta, hogy én nekem van elég pénzem, hogy még másfelé is tu­dok virággal kedveskedni, akkor azt mondta: micsoda? ha másnak tud adni, akkor nekem még sokkal többet kell adnia ... Érti, mit mondok? ... Minden nő feleség s minden nő het’éra egy személyben. Minden osak attól függ, hogy milyennek érzi a pozícióját... Zoltán Rozikára gondolt s szinte bele­pirult. Megértette a Leifkovits okoskodását s •igazat adott neki, mert máris érezte a Rozi­ka helyzetét: mire számíthat ez a. lány? So­hase mondta neki, hogy arról is lehet szó, hogy feleségül veszi... Egyébre nem számít­hat, osak arra, hogy mentse magát s a jö­vőjét ... — Bele kell az embernek helyezni ma­gát a nő életébe s akkor megérti. Tudja mit, azt mondta nekem egyszer egy nő, akinek az a foglalkozása, hogy szeressen: hogy „ha szerelem nem volna, a nők még hideg vizet sem tudnának inni". És én ebben egy igen nagy igazságot látok. Tehát a nő folyton csak azt bírálja: mennyit ér neki az a férfi, aki ötét szereti. A nő szeret. Ez nem kétséges. De a nőnek tudnia kell, hogy érdemes-e? ... Holnap is van... S holnap már nincs szép­ség és nincs kívánatosság, és nincs semmi csak íizomioiriu aciffisaai A szer ón v telesének is arra gondolnak, hogy avval a tízévi, húsz-, harminoévi hűséggel legalább annyit meg­keresnek, hog$- öregkorukra lesz nekik egy férfijuk, aki hálából nem fogja őket kidobni az útfélre. Vannak esetek, amikor nincs hála. Amikor szerelem lép fel. Ilyenkor mii lesz? — Az öreg nő lehull s a fiatal nő a he­lyébe lép — De ha úgy látja, hogy nem lép­het a helyébe, akkor azt mondja, gyerünk tovább — Ha ennek szép vagyok, akkor más férfinak is tudok szép lenni — s na? — a vadászatban egy percet sem szabad késni — sose tudja az ember mikor szalad ed a vad — S pláne az üzfjetbem — A nőnek ez az egyet­len üzlete — Zoltán tisztában volt avval, hogy mit kell tennie. — Leíkovits ur, nagy baj van. •— Tessék. — Pénzre van szükségem. — Hja ma már késő vám — Netm sok pénz. Parasztoknak van egy kis tartozásom. S ott vannak és a házam tele van vendégekkel e nem tudom kifizetni s nem akarnak elmenni, mig a pénzüket meg nem kapják. — Reggel előtt nincsen kassza. — Hát legalább száz forintot adjon, hogy kiszúrhassam a szemüket ;0. . Bont kapott a száz forintról, amellyel a pénztárhoz kellett mennie. Az utcán egyszer csak Csodával 'találkozott, aki lóháton ment. —- Hova? — Ki a tanyára. — Ej Csulikám — bemehetnél hozzám egy kis kerülővel — Csnla készségesen vállalkozott rá. — Beszéli csak Zoiánkánu Ott van egy pár csugari fickó, kitalál­hatnál valamit, hogy menjenek szépen haza. Neve ttek m indáké tten. — Mondd meg nekik, hogy jöjjenek va­sárnap, akkor lesz pénz. — Rendben van Zoltánkám. Átadom a® üzenetedet. Kezet fogtak s Csulá elvágtatott. Zoltán magában mosolygott, de kicsit lelkiismereti furdalást is ériett. No, vasár­napra lesz pénz. Már ez a pár nap nem szá­mit. Legfeljebb hogy egy kicsit sétálnak az atyafiak. Gsuli azonban remek ötletet talált. Ahogy a tanyába érkezett, hivatta az ispánt s úgy lóhátról körüliszemlélvén, felismerte a csugari magyarokat s úgy intézte a dolgot, hogy a közelükben állott meg, ott várta be a távolról elősiető ispánt, aki a kukorica- morzscláct intézte a góréknái — Hol van a tekintetes ur? — kérdezte Osuli. — .Bement a városba,-­Csulii lekapott s belenézett, az ispán szemébe: — Szólítson csak engem jó hangosan fő- szolvabiró urnák. Az ispán nagyra nyitotta a szeriét s el­kezdett nevetni, ismerte a Csörgheő ur tré­fás természetét. — Nem tanálkozott vélte főszolgabíró ur ? — Nem mer innen jövök ? most jelentik, hogy ég Csugár! — Osugar ég? — kiáltotta meglepetve az ispán. — Le se szállók, nekem is oda .kell men­nem a fűz miatt. A csugari a k felugrottak, a vezető, a nagy fekete ember levette kalapját $ elő sietett: <F folytatjuk) % 2 Jól meggondoltam mielőtt ezen Ítéletet kimona'tam, hogy nem mindegy, melyik gabonakávét használjuk. Szabadon kimért áru­hoz közönséges, sőt rom ott, vagy hibás árpa is használható. A Kathreiner-féle Kneipp malátakávé azonban a valódi malátakávé és válogatott nyersáru­ból van készítve. Elsőrangú és mindig egyeidő minő­ségért kezeskedik a gyár minden egyes c^pmegjával. A Kathreiner-féle Kneipp malátakávé he, helyes elő­készítésnél utolérhetetlen, szaga erős és zamatos. Valódi csak eredeti csomagokban Kneipp plébános képével. Soha szabadon kimérve! tak el. A betörőket minden valószínűség sze­rint politikai motívumok vezették. A Temps szerint a herceg szolgája a moziban egy asz- szonnyal ismerkedett meg, aki vacsorára hívta. Az ismeretlen nő a találka helyén el­altatta a mit sem sejtő embert, kulcsait ki­lopta zsebéből, autón a villába hajtatott és ellopta a fontos okiratokat. Másnap az okira­tok között levő magánjellegű levelek vissza­érkeztek, de a jelentősebb írások hiányoz­tak. így többek között hiányzott az a levél, amelyben a herceg szakácsnéja fölsorolja azoknak a személyiségeknek a nevét, akik nap-nap után megfordulnak a herceg villájá­ban. Károly herceg pillanatnyilag a francia Riviérán tartózkodik. Távirati utón azonnal értesítették a betörésről. A párisi rendőrség erélyesen kutat a rejtélyes betörők után. Pánik Erdélyben Bakare-st, október 29. Az országban pánit uralkodik és mindenütt forradalmi jelenségek ész­lelhet ők. A rendőrség és a csendőrség Orsovától Egyedig állandó szolgálatot teljesít és megfigyeli, hogy kik csatlakoznak Károly táborához. A cen­zora egyre ezigorubb, a bcsugáai rendszer ismét dühöng, a házkutatások gyakoriak. Senki sem biz­tos személyes szabadságában, senki sem tudja, hogy nem tartóztatja-e le a sziguranea. A gyula­fehérvári néppárti gyűlést betiltották. A betű!tás előtt Mosoja tábornok azt javasolta Bratianunak, hogy engedélyezze a népgyüléet, de ugyanakkor, november 5. és 8-ika között, legyenek Gyulafehér­vár vidékén hadgyakorlatok is. Ez a terv azonban meghiúsult, mert a hadsereg sem áll egységesen Bratianu mögött. A tisztikarban sokan Károly hí­vei. Maniu ós társai kijelentették, hogy ha Bra- ti amiék továbbra is erőszakoskodnak, úgy protla,- málni fogják Erdély elszakitá-sát és kimondják Erdély önállóságát. (43)

Next

/
Thumbnails
Contents