Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-28 / 247. (1581.) szám
nm<MtMA.<Sfe!VR-HTOriAÍ> 1927 október 28, pán tek. Világos: Kc4, Vg2, He4, gyal. c3, g7, I16. MATT HÁROM LÉPÉSBEN Megfejtése 3 pont. 100. sz. feladvány Ismeretlen szerzőtől Világos: Kai, Vg8, Bb2, FÍ2, Hg2. Sötét: Khl; gyal. a2, f3, h2 és h3. MATT HÁROM LÉPÉSBEN Megfejtése 5 pont. 101. sz. feladvány E. Hóim. Világos: Kh4, Ha6; gyal. g6 és h5. Sötét: Kc3; gyal. c2. Világos lép és remist erőszakol ki. Megfejtése 5 pont. Megfejtések: 97. számú feladvány: 1. Fa2—<15. — 98. sz. feladvány: 1. Hbo—c.7! — Megfejtési versenyünk állása: Pituk Sándor (Selmecbánya), Klein Jenőné (Ungvár), Herskovits Lajos (Munkács), Gáldy Kálmánná (Liplőszentmiklős), Kos- sacky Zoltán (Poniky) 45—45 pont; Liczkő József (Kassa), özv. Bartos Mőrné (Felsőszeli), Hart- stein Sándor (Huszt) 40—40 pont; Gedeon János dr. (Kassa) 38 pont; Siposs Géza Dezső (Beregszász) 37 nont; Schwartz Benedek (Szered) 32 p. 158. sz. játszma Világos: Capablanca Sötét: Aljechin A világbajnoksági meccs 13. játszmája. Játszották ; ' október 13-án. 1. d2—d4, d7—d5 15. Fh4Xe7, Hd5Xe7 2. c2—c4, e7—e6 16. b2-b4, Hc5—e4 3. Hbl—c3, Hg8-f6 17. Hc3Xe4, Fb7Xe4 4. Fel—g5, Hb8—d7 18. Fe2—f3, Fe4Xf3 5. e2—e3, Ff8—e7 19. VdlXf3, Vd8—d7 6. Hgl—f3, 0—0 20. Hd4—c6, Ba8—c8 7. Bal—cl, a7-a6 21. Hc6Xe7+ Vd7Xe7 8. a2—a3, H7—h6 ' 22. Bel—c6, Ve7—b7 9. Fg5—h4, d5Xc4! 23. Bfl—cl, Bf8—d8! 10. FflXc4, c7—cő 24. h2-h3, Bc8Xc6 11. d4Xc5, Hd7Xc5 25. Vf3Xc6, Vb7Xc6 12. Fc4—e2, b7—b6 26. BclXc6, Bd8—dlf 13. 0-0, Fc8—b7 27. Kgl—h2, Bdl—d3 14. Hf3—d4, Hf6—d5 remis. 159. sz, játszma Világos: Vécsey Z. dr. Sötét: Hromádka Károly. Játszották a Kautsky-emlékverseny negyedik fordulóján, október 2-án, Prágában. 1. e2—e4, e7—e5 15. d3Xe4, Ha7—c6 2. Hgl—f3, Hb8—c6 16. He3—d5! Hc6—d4 3. Ffl—e2J Hg8—f6 17. Vc2—c3! Hf6—d7!10 4. d2—d3, d7—d5 18. Fe2—d3?u c7—c6 5. Hbl—d2, Ff8—c5 * 19. Hd5—e3, Hd7—c5 6. h2—h3! s Fc8—e6 20. Fd3-c2?12 Hd4Xc2f 7. c2—c3, a7—a6 * 21. Vc3Xc2, Hc5—d3f 8. Vdl—c2, Fc5—a7 22. Kel—e2, Hd3Xf2! 9. Hd2—fi, h7—h6!8 23. Bhl—fi, Hf2—d3 10. Fel—e3, Vd8—d6 24. Hd2—f3, t7—16! 11. Fe3Xa7, Hc6Xa7 8 25. He3-d5, Hd3—!4f! 12. Hfl—e3, 0-0—0?7 26. Hd5Xf4, e5Xf4 13. Hf3—d2,8 Bh8—e8 27. c4-c5, Vd6-e7 14. c3—c4!9 d5Xe4. 28. Ke2—12, Fe6—f5! Világos feladta.18 1 Az újabb mestergyakorlatban Tartakower kultiválja. A megnyitást magyar játéknak nevezik. Világos tempóelőnnyel játsza az úgynevezett Harham-védelmet. • ' ; A 2 Biztos, tömör állást ad Ff8—e7. Az aggresz- szivebb szöveglépés nem a legszerencsésebb. 3 Kitűnő lépés, amely megakadályozza sötét királyszárnyi sáncolását. Arra ugyanis c2—c3, Vdl—c2, Hd2—fi, g2—g4 és Hfl—g3 manőverrel világos döntő királyszárnyi támadáshoz jutna. 4 b2—b4 és b4—b5 ellen irányul. ‘Sötét is helyesen játszik s korlátozza a világos tisztek fejlődését. 6 Ha a torony üt, sötét már egyáltalán nem sáncolhat. 7 Elhamarkodott. Jobb volt előbb visszatérni a huszárral. 8 Itt d3—d4 is jó volt, de ez csak egyenlít. A prágai mesterek ezt a lépést gáncsolták, pedig egy háromnegyed óráig kigondolt terv bevezető lépése. Világos vezérszárnyi támadásra akar játszani. Ha sötét d5—d4-et húzná, a huszár megszállja a c4 mezőt. 9 A helyes folytatás, bár a d4 mezőt átengedi : a sötét huszárnak, viszont világos a d5 mezőt kap- j ja meg. ) 10 Az egyetlen védelem, mert c4—c5 nagy erő- I vei fenyegetett. 11 Könnyelműség. Fe2—dl után világos job- ! bán áll s zavartalanul kezdhet a vezérszárnyi támadáshoz. 12 A döntő hiba. Ehelyett Fd3—bl volt szükséges még mindig jó állással. 13 A futár nem üthető Ve7—e3 matt miatt. A rovatvezető üzenetei Levelezési versenyünkre jelentkeztek: Kovács F. Lajos (Selmecbánya), Csapó Andor, Csapó Lajos, Novak Andor (Oldalfala), Eisenhut Pál (Poho- rela), Vávra Béla (Troppau), Lokvenc Antal (Trencsénteplic), Kossacky Zoltán (Poniky), Lá- possy (Alsóverecke), Pázmán Andor (Losonc), Bárdos Ottó (Érsekújvár). — A nevezési zárlat november 15. A jelentkezések 50 K téttel s 50 K bánatpénzzel rovatvezetőnk címére küldendők. — N M. Kirjazsd. Szives elismerését köszönjük. Ön elkeseredett Aljechin-párti, de azért engedje meg, hogy Capablancát is jó sakkozónak tartsuk. Tudj' Isten, valahogy tud játszani a fiú. — H. L. Munkács. Forduljon k"zvetlenül a kiadóhoz (Tóth László dr., Kecskemét). — Sch. B. Szered. Higyje el, hogy c6Xb5 után is van matt. Nézze meg figyelmesen a féladványt s rá fog jönni. . Közcíazda^ácP . Jugoszlávia Susákon áf szeretné Csehszlovákia és Magyarország külkereskedelmét lebonyolítani A német és olasz tengeri kereskedelmi versenybe beleszól Jug&szBávia is A tegbfztosafob és legenyhébb csokoládé hashajtó FOlsraka!: Vörös Rák ?£»* Bratislava Eot dobni ára 3.60X8, UaaaMMMMMMM! Prága, október 27. (A P. M. H. munkatársától.) Évek óta, folyik a küzd etem Közép euirőpa tengerentúli forgalmának lebonyolításáért a német és az adriai olasz kikötőik között. A harc közé pfáz isa volt az, hogy a magyar, az osztrák és a csehszlovák tengerentúli kereskedelem számára Olaszország kedvezményes A ária-tarifákat léptetett életbe, melyek még a mai napig is érvényben vannak. Hogy az olaszok gazdasági versengéséi; ezen a téren ellensúlyozzák, a német államvasutak egészen reivdkiivüli díjszabást állapítottak meg mindazokra az árukra nézve, amelyeket Hamburgon, vagy más északi tengeri kikötőin keresztül szállítanak a fenti országok a tengerentúlra. A tarifaháibom odáig fajult, hogy a nyáron Mar len hadiban megtartott vasúti konferencia majdnem kizárólagos anyagát ez a vám- és tarifaixáboru kérdése töltötte ki; végeredménye pedig az, hogy ideiglenes fegyverszünet jött létre Németország és Olaszország között. A marienibadi konferencia elhatározta egyúttal, hogy a váanfcérdéeek elintézésére az őszi hónapokban. Budapestien, újból tanácskozást fognak tartani. Az időközben folyt békülési kísérlet kudarcot vallott, .minek folyományaképpen lemondották a budapesti vámkonferenciát. A két ország közötti harcba most Jugoszlávia hangja is belevegyült a jugoszláviai adriai kikötök érdekében. Abból az álláspontból indul ki a jugoszláv vasúti és hajózási politika, hogy úgy Csehszlovákia, mint Magyarország tengerentúli kereskedelme a jugoszláviai adriai kikötőkön keresztül bonyolódik le legkönnyebben. A kérdés aktualitást nyer azzal, hogy Belgrádiban most vauinak folyamatban a Magyarország és Jugoszlávia közötti kereskedelmi szerződés kötésére irányuló tárgyalások. A belgrádi Samouprava. a radikális párt vezető orgánuma, feltünésífceliiő cikkben foglalkozik Csehszlovákia és Magyarország tengeri forgalmának kikötőügyével e többek között azt. írja: „Módot. kell nyújtani. ' szomszédos állaniainknak, hogy külkereskedelmüket a mi partjainkra irányítsák. A tranzitó- forgalom szempontjából Magyarország fontos szerepet fog játszani, egyrészt, mert Magyar- ország a mi partjainkra van utalva, másrészt, mert a csehszlovák kereskedelem tenger felé vezető útja is Magyarországon keresztül vezet. Ezért arra kell törekedni, hogy a két ország a mi partvidékünk egyik pontján keresztül bonyolítsa le kivitelét. Ez az álláspont, nem fog ellenzőkre találni." „Pártvidékünkön a legrövidebb ut és a legtökéletesebb vasulti vonal Susak felé vezet, tehát ez az a város és legjobban kiépített kikötő, amely alkalmas a csehszlovákiai és magyarországi tengerentúli kereskedelem lebonyolítására." A lap felfogásának hangja a jugoszláv kormány iniciativáját juttatja kifejezésre, melynek most az a törekvése, hogy a két ország kiviteli forgalmának tarifális hasznát Jugoszlávia számára szerezze meg. A községi költségvetések az adóreform alapján II. A költségvetés elkészítése és tárgyalása A községi költségvetést a községi biró állítja össze; a községi tanács jóváhagyása után 8 napi határidővel kiadja azt a pénzügyi bizottságnak; sürgős esetekben 3 napi határidő is megállapítható. Ha a pénzügyi bizottság a határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleménye mellőzhető. A költségvetést legcélszerűbb a pénzügyi bizottság elnökéhez kézbesíteni, aki a továbbiak iránt intézkedni köteles. A pénzügyi bizottsági ülésbe való kézbesítésnek az a hátránya van, hogy az ülést esetleg elnyújthatja, ha az nem volna határozatképes. A pénzügyi bizottságnak adott határidő lefolyása után a költségvetést 1.4 napi közszemlére kell kitenni s erről a község lakosai a helyben szokásos módon (hirdetmény, dobszó) értesiten- dők. Ezután a községi képviselőtestület tárgyalja a költségvetést, a pénzügyi bizottság véleményének a figyelembevételével. Ennek mellőzése nem olyan hiba, amely önmagában előidézhetné a képviselőtestület határozatának semmiségét. Ennek csak akkor lehet jelentősége, ha a község megfe- lebbezi az ellenőrző hivatal döntését. — A költségvetés képviselőtestületi tárgyalásánál a nyilvánosság nem zárható ki. A községi képviselőtestületnek a költségvetésről hozott határozatát 14 napon át a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Erre vonatkozólag a törvény közelebbi intézkedést nem tartalmaz, a legfelsőbb közigazgatási bíróság joggyakorlata szerint azonban megkivántatik, hogy a határozat 14 napon át mindenki számára hozzáférhető legyen, hogy abból bárki feljegyzéseket készíthessen esetleges megjegyzései céljaira. A költségvetés tárgyalásával kapcsolatos határidők A községi törvény szerint a képviselőtestület minden év október 30-ig köteles határozni a jövő évi költségvetéseiről. Ha a költségvetés nem készült el erre az időre, az ellenőrző hivatal határidőt szab annak összeállítására. Ha a község ezt a határidőt nem tartja be, akkqx: az ellenőrző hivatal a község költségére maga gondoskodik a költségvetés elkészítéséről. A felügyeleti hatóság azonban csak akkor intézkedhetik igy, ha a költségvetés nem készült el, ellenben akkor nem, ha a község csupán nem terjesztette elő a meglévő költségvetést. Mi a költségvetési hiány és a pénztári hiány? A költségvetés bevételi és kiadási tételei közt különbség mutatkozik. Ha a bevétel nagyobb, mint a kiadás, akkor fölösleg, fordított esetben hiány van. A költségvetési hiány mellett meg kell kti- különböztetnünk a pénztári hiányt, amely akkor áll elő, ha pillanatnyilag a kiadási tételek meghaladják a bevételeket, illetve ha a kiadási tételek hamarabb esedékesek, mint a bevételi tételek. Ilyen állapot a jövőben elég gyakran fog elő- állani, mert az állampénztár a várható jövedéknek a tizenketted részét utalja ki havonként, míg a községeknél egyes hónapokban (negyedévek) nagyobb fizetések szoktak előfordulni. A községi biró feladata az, hogy bizonyos hónapokban nagyobb összeget kérjen a másodfokú pénzügyi hatóságoktól, vagy hogy rövidlejáratu kölcsönnel segítsen a pénztáron, mely kölcsön meg a folyó évben törlesztendő a rendes költségvetés terhére. Az ily kölcsönt nem kell felvenni a köU- ségvetésbe, mert csak az átmeneti számlán kezeltetik, ellenben a kölcsön kamatait és költségeit kell a rendes költségvetésbe felvenni. Miből kell fedezni a rendes költségvetés hiányát? A rendes költségvetés hiányát kölcsönnel sohasem szabad fedezni. Megengedett fedezet: 1. az eddig még nem engedélyezett községi pőtadók jövedelme, amelynek engedélyezését azonban a község kérte; 2. a 329/21. sz. t. 25. § szerinti dijak, arneny- nyiben a hivatal már jóváhagyta azokat; 3. a 329/21. sz. t. 26. § szerinti dijak, ha nincsenek is megállapítva kölcsönös tárgyalás után, de a megállapogás remélhető; 4. az állami fogyasztási adó után kivetett pótadó jövedelme; 5. amaz állami adók után kivetett pótadók jövedelme, amelyek után pótadó szedhető; 6. a 10%-os községi, ingatlanforgalmi pótadó; 7. természetbeni teljesítések (a 329/21. sz. t. 39. §); 8. a 77/927. sz. t. 10. § szerint létesített kiegyenlítési alapok jövedelme. Síiből fedezhető a rendkívüli költségvetés hiánya? 1. Ha a hiányt a rendkívüli adósságok törlesztése okozza, úgy azt az elmúlt évben befolyt pótadók amaz összegével kell törleszteni, amellyel az előirányzott összeget meghaladta: 2. a községi vagyon, üzem, alap jövedelméből, ha ennek a jövedelemnek nincs meghatározott rendeltetése, vagy ha nincs arra szükség a rendes költségvetés szükségleteinek a fedezetére; 3. a rendkívüli bevételekből, amilyenek a községi üzemek, vállalatok rendkívüli jövedelmei, a községi vagyon értékesítéséből befolyó összegek; 4. önálló községi adókból, illetve a meglevő adók felemelt összegéből; 5. a 329/21. sz. t. 25. és 26. § szerinti pótadókból; 6. a rendkívüli és a cél megjelölésével szedett illetékekből; 7. a községi pótadók alá eső állami egyenes adó utáni pótadókból; 8. a nemegyenes állami adók utáni pót- adókból; 9. a természetbeni teljesítményekből; 10. kölcsönök hozadékából. Milyen illetékeket és pótlékokat szedhet a község? A vigalmi adót s az ingatlan értékemelkedési pőtadót minden község köteles beszedni. A többi pótlékot és illetéket csakis a kor* mány engedélye alapján lehet szedni. Az engedélyezési eljárás megkönnyítése céljából a kormány irányelveket adott a községeknek; ha á község elhatározná azt, hogy az irányelvekben megállapított pótlékoknál és illetékeknél magasabb összegű pótlékokat és illetékeket akar szedni, az engedélyt erre az ellenőrző hivatal adja ki. Ezideig a kormány a következő pótlékok és illetékek irányelveit adta ki: a vizi-dijról, a magánlakások csatornázásának a községi csatornákba való bekapcsolásának illetékéről, a községi építkezési illetékekről, az illetőségi jog megadásáért, vagy kilátásba helyezésééi’t fizetendő illetékről, a községi husadóról, a községi italadóról (kötelező), a vigalmi adóról (kötelező), a községi házbéradóról, az átmeneti elszállásolási pótadóról, az ebadóról, a fényűző lakások pótadójáról. Ezek az irányelvek a törvények és rendeletek gyűjteményében már kihirdettettek. Nincsenek kihirdetve még a villamosáram s gázfogyasztásnak pótadójáról, a plakátadóról, a községi játékkártya, dominó, billiárd és kugliadóról, az állategészségi, vágómarha és husvizsgálati adóról szóló irányelvek, ugyancsak nincsen még kihirdetve a pénzügyminisztériumnak a községi temetői illetékekről kiadott utasítása. Az automobilok, valamint az autóbuszok személyforgalma utáni községi pótadó folyó hó elsejétől megszűnt. A szénaffér véget ért Prága, október 27. (A P. M. H. munkaitársáí ól.) Néhány nappal ezelőtt foglalkoztunk azzal a konfliktussal,' mely Csehszlovákia és Lengyelország között zajlott le a lengyel szén behozatalának mo- nopolizálása miatt. A kormány egy nemrég alakult széntoeireSkedelmi részvénytársaságnak adta át szerződésileg a lengyel szén piacrahozatalának monopóliumát, amit á lengyel bányák nem akartak tudomásul venni s megtagadták a további szénszállítást. A fenti ügyben kezdeményezett tárgyalások eredményre vezettek- Ennek alapján november elsejétől újra megindul a beviteli egyezmény alapján kontingentált 60.000 tonnányi lengyel szén. importba, mert a kormány elfogadta a lengyel szénbányák javaslatát. A javaslat szerint a behozott szenet nem a monopolizált . „Szépkereskedelmi társaság" kapja, hanem egy .tizenegyiagu konzorcium, melyben öt lengyel szénexportőr, öt belföldi szénksreskedő és egy kormánymegbizobt foglal helyet. A csehszlovák kormány kikötötte, hogy az importált szénkontin- gens 10 % -ával szabadon rendelkezhet. A tizenegytagu társaság caak ellenőrző munkát végez s .felügyel a. szén elosztásának utalványozására. A kormány a monopolizált, társaságot úgy kárpótolja, hogy az. üzleti rendelkezési jogot ezután is biztosítja a vállalatnak. A forgalmi egyezmény szerint a lengyelek továbbira is a 60.000 tonna szén leszállítására kap8
