Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-23 / 243. (1577.) szám
wmm-. ^^afeAR-HiRitAE íresaBawaiia^aaiMM^irrimwTi^iiMWiMMiitHWHaKi^^ 1927 október 25, vasárnap. mm&mtewuiaMwimuKUiWiMbiMM w«i« — Róma, október 22. Nagy szenzációt kerteli ©ennrégiben Louis Billiót bilbamcik ftetnicű'diása. A francia származóén kárdkuáJii őnqga® korára és súlyos betegségiéire váró fciivalikoaáksal mondott fe tábornoki rangjáról és már vissza Ls vonult ja jezsuiták római reutíiiázába. A Lemondásaink azonban igen érdekes hát tere van. Nem vcílt iminid'etnnapi Billőt kardinális pályafutása. Huszonöt évvel ezelőtt a római G reiporláii-eigi/-efceimeai a teológia dogmatika- tanára volt a jezsuita páter. Ebben az időben' a katolikus egyházban lábra kapott egy szel-, üfémá mozgalom, az ugynéiv-ezett modernizmus. A katolikus egyházban általában eretnekségnek landolták a moüerm sinust Louis Billot, a jezsuita atya, a legszigorúbb ren ásza bál gokat javasolta a modernizmus leküzdésére. Ennél az efecsorban keményen konzervatív vallási f-eillfogása ímeltelt az a körülmény ve- .. zmttie, hogy francia emigráns családiból származott, ősei a nagy forradalom ideijén menekültek el Franciaországból. Ezek az ortodox eimi|grrán.s hagyományok éltek még mindig Louis Billiót leckében. A „pogány” Maurrast Biliét menti meg ia kiátkozástó! 1907-íben Billot álláspontja győzött és a modernizmust hivatalosam leilteillók. 1911-ben bábom ok lett a jezsuita páter Louis Billot-ból. "1918-ban már megliehetőson nehéz helyzetbe került. Az a katolikus őrlőd ex La, amelyet ö segiiett diadalra, most döntő csapást készült mérni Charles Mauirrasra, az Action Fram- c;aise hires munkatársára és hivatalos filozófusára. Maurras akkor éppen úgy, mint ma, a monarőhista-kaitolifcus restauráció előharco- ea volt, „Tudományos’1 elmélete az volt, hagy j &z le.mteriség két rétegre oszlik: a dogon éráit I áidióták és a müveitek rétegére. Ezt a rétegeződ ést szerinte minden erővel fenn kell tartani. Rámában nem jó szemmel nézték a francia Merikalizmusnak ezt a furcsa, sok tekintetben lehetetlen gondolkodású vezérét. Az . ortodoxok szigorú rendszabályokat akartak ■ veée szemben érvényesíteni. Billot bibornok , dalommá előtt állott, aki többek tanúsága j szerint az apostolok zsidó származását is ki- j 1 fogáscilta. Mint ortodox katolikusnak el kel- j) lett átélni Maurrast, ezt a cinikus pogányt.! 1 Mimi a francia emigránsok utódja, azonban j5 némi rokonszenvet érzett ez iránt az ember j ’ iránt, aki küzdött a köztársaság és a forrada- j Illőm ellen, hogy helyreállítsa Franciaország- I ] !ban a trónt és az oltárt . JI A bibornok végül is családi hagyó \i tnányainak szavára hallgatott s még az utol- l só órában 5 megmentette Maurrast a ki átír ozástól. ‘Az ítélet akkor nnár készen volt, d>e Brllotnak l sikerült még az utolsó percben rávenni X. 1 Pius pápát, hogy ezt a kész Ítéletet ne hozza j ] nyilvánosságra. j ^ Az Action Francais© Potsdamban j ] Francia királyát akarta megkoronázni; i A háborús évek vihairaiban a Maurras- ] prebkéma feliedéibe merült. Most azonban az ‘ egyház iámét hozzálát, hogy < Európában érvényre juttassa a konszolidáció politikáját. Az egyház politikájának iránya paciiíisztikus. ! Az európai békének azonban ádáz eillen'sége , Chairöes Maurras és az Action Francai se. Szerinte a veirsaillesi biéke szörnyű bűn, amelyet a jakobinus és szabadkőműves Olómeaioeaiu követett el, aki megakadályozta, hogy a írancia katolikus cs monarcbista érzelmit tábornokok Berlinbe vonuljanak é3 Potsdamban megkoronázzák Franciaország királyát. Az Action Frangaise e féktelen izgatása anegtehetősen sok gondot okozott a Vatikánnak. Egyre nagyobb ellentétbe került az Action Franca,lse az egyházzal 'és végül 1926 ííiUigusztüs 27-én Andiden bordeauxi bibar- n okérsek a tizennégy évvel ezelőtt hozott Ítéletet félhivatalos formóban közölte Charles Maurrassafl. Lóon Danidét és társai felvették az efidicbott keztyüf. Nyílt levélben kiiméletlen hangon válaszoltak az egyház e lépésére. Bl'Riol kairdiná^is ekkor névjegyet küldött D au etetnek. A névjegyen néhánysoros szöveg volt, amelyen a bibornok örömét fejezi ki, j hogy Daudet milyen, „nagyszerű és átgondolt választ adott” Andiden bordeauxi érseknek és annak a reményének adott kifejezést, hogy az Action Frámpáiso rövidesen diadalmaskodni fog ellenségei fölött. Etakor azonban már a Vatikán is az Ao liotn Francaién eCőeniségei közé állott és szeip- i'timbeír 7-én következett az ismeretes fciótátlitja a reíraktort. Egy este emberüiik megint tűim élyen nézett a pohár fenekére, ennélfogva mindent duplán látott és midőn Piazzi szokott munkájához .átott, a teleszkóp teljesen más csillagkép felé volt irányítva. A kutatót egy pillanat választotta el attól, hogy haragjának szabad folyást engedjen, mikor a távolságon könnyen áthatoló lencse ereje két halványan pislákoló csilla- gocskát hezett szemei elé, melyek eddig még semmiféle csillagkatalógusban nem szerepellek. Kezeit derzsölgetve örvendett az újonnan feltalált dupla csillagnak. Gyorsan két nevet! E pillanatban lépett be a kupolacsarnokba Nieolo Cac- clatore, ki egyensúlyát alig tartva düledezett. Piazzi hirtelen a fejéhez kapott és az elnevezések megvoltak! Ittas segédje nevét hirtelen latinra fordította és hegy tisztelt kollégái annál inkább törjék a fejüket, még a betűket is felcserélte. így most kél halvány napocska pislákol a Delfin homályos távolságában: „Sur.lccin” és „Rotánev”, ilietvp fordítva Nicolaus Venator. Piazzi szintén igen eredeti kópé volt, akit a feltalálási szerencse valósággal üldözött. A misztikus Mars és a kolosszus Jupiter között egy egész sereg kis bolygó került lencséje elé. Az első szerencsés fogás után valóságos hajtóvadászatot rendezett a miniatűr kis csillagocskák után. Tekintve, hogy a nagy szorgalom igen szép eredménnyel járt, a tudósok legnagyobb gondja a névkeresés volt, és így valóságos hajsza indult meg a különböző nevek után. Az asztronómásóknak a nagy csillagkeresésben az volt a leghebb vágyuk, hogy tucatszámra emeljék ki az ismeretlenség homályából a kis fénylő aszteroidákat és nem nyugodtak addig, míg 1200 ilyen kis lelencet nem szereztek be. Palissi bécsi csillagvizsgáló vezetett a nemes versenyben és rövidesen 100 kis apró fénypontnak vált keresztapjává. Minden éjjelét a refraktornál töltötte, kutatva a liliputi' világok után. Feleségének nem tetszett Palissa túlbuzgósága és elhagyatottságáüak érzése mindennapos csete-patékban nyilvánult meg. A sok családi perpatvar volt oka annak, hogy a legközelebbi kis csillagocska, mely a fáradhatatlan kutató lencséje elé került, el kellett hogy tűrje, hogy a bázsártos „Xantippe” nevére kereszteljék. Palissa még azt az uj divatot is bevezette, hogy az újonnan felfedezett csillagoeskákat a mecénások nevei után kereszteljék c.1. így kapta nevét az „Aíbertana”, emlékeztetve a csillagászokat Rcth- schild fejedelmi alapítványára, mikor a bécsi obszervatóriumnak ajándékozott egy hatalmas mesz- szelátct. Egy szép tavaszi napon egy kövér kis emberke jelentette be magát Palissa csillagásznál. Rappaport Ignác hüvelyes-veteménynagykereske- dőnek mutalkozot be. Palissa igen elcsodálkozott a hüvelyesek nagykereskedőjének látogatásán, de a látogatásának célja után érdeklődve megtudta, hogy egy igen magas adományt szándékozik adni a csillagvizsgálónak derék kereskedőnk. „Mindennek előtte azonban egy kikötésem volna, egy .szerényke kis „ellenszolgálat”, mondta a kövér emberke. Palissa megértőén mosolygott, miközben odavetette: „Nem bánóm. Az ön által ajándékozott teleszkóppal felfedezett első csilla- gocskát „Ignác iának” fogom keresztelni”. „A* én feltételem egészen más, én nem vagyok liiu, csak jő üzletember vagyok és éppen most azon fáradozom, hogy egy nagy paprikaimport-firmát létesítsek, önnek, tanár ur, úgyis teljesen mindegy, hogyan nevezik a kis uj csillagocskát, nevezze hát el Rappaport-paprikánau . Hogy mi volt erre a jó Palissának válasza, erről hallgat a krónika. K. E. — A nagysz&Iánci orwadászoik gyilkos- sági kísérletének pőre a kassai esküdtszéken. Kassáról jelentik: Közismert ember a kassaiak előtt Bánó Árpád, a nagyszalánci Forgó ob-u rád a lom volt i'őerdésze, akit egy alkalommal Csehszlovákia elleni kémkedéssel vádoltak, később Magyarországon is kémkedés vádja miatt köröztek s több más ügyben is büntető eljárás volt ellene folyamatban. Bánó a multév október 10-én társaival, Novak Györggyel és Jancsi Jánossal átszökött a határon, hogy tilosban vadásszon. Az orv- vadászok a Füzérradvány határához tartozó Koromhegyen helyezkedtek el szarvaslesro. A Károlyi-uradalom erdővédje, Koleszár István meglepte őket, mire az orvvadászok több lövést adtak le rá. Négy lövés talált, egyik átfúrta az érd Svéd karját, egv másik pedig gyógyíthatatlan szervi szívbajt okozott Kole- szárnak. A kassai főtárgyalás szenzációja a Magyarországról megérkezett tanuk voltak, akiket a bíróság a sátoraljaújhelyi csehszlovák és magyar határőrségi közegek utján rövid utón idézett meg. Koleszár erdóvéd mind a három tettest felismerte. A Bánó Árpád lövése Mannlicherből történt, mig a másik két tette? futóval lőtt rá. A futók nagv részét a mellén, a ruha alatt elhelyezett könyv fogta fel, a golyó pedig karját fúrta át. A vádlottak közül egyedül Novak ismerte be tettét. Az orvosszakértők szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy a derék eröővéd meg nem halt. A vád- és védbeszédek elhangzása után Bánó hetykén jelentette ki: „Csak a magyar na^vbirtokosok ráfogása, houv én Mann- licherbö] lőttem, mert (és itt a mellére ütött) én szlovák és republikánus vagyok”. Az esküdtek egyedül a tettét beismerő Novákot mondták ki bűnösnek, akit a bíróság ötévi fegyházra ítélt. Bánót és Jancsót felmentették. Az iigyészr semmiségi panasszal élt, mert az esküdtek a vádlottak javára tévedtek és kérte, hogy Bánót ne engedjék szabadon. A bíróság így is határozott. Novák és védői© szintén semmisén! panasszal éltek. A védelmet EíFÜd Dezső dr., K ászon vi Gyű te dr. és Hercz József dr. kassai ügyvédek látták el. kozás. Néhány nappal később az „Observatone Romám©”, a Vatikán félhivatalosa röviden megemlékezett „egy kitűnő bibornokróí”, aki a szériáivá előtt „mélységes sajnál hozását fejezte ki” egy bizonyos névjegy miatt. És most, éppen egy évvel azután, hogy Billot bibornok végzetes névjegyét megírta, hogy „a Szentszék honorálta BiÉHot bibornok kérését és meg&ngieiöte neki, hogy a bíbort létéivé, mint Billot atya visszavonulhasson a jezsuiták római rendiházába”. A biibornokan kívül még a római francia papi szeminárium öt tanárának is el kellett hagyniuk a katedrát az Action Fran$ai®e-ügy . miatt. Erdély nem kívánja Bratianut látni A gsfMSafalíéPwári gyislés nsgy ©sgmémy&íste. ígérkezik — Jorga YitisSescM v&reségóről — Bukarest, október 22. Kormánykörökben fokozódó aggodalommal várják a nemzeti parasztpárt gyulafehérvári pártgyülését. Az izgalmat csak fokozza a bánáti nemzeti parasztpárt vezérének, Bocunak nyilatkozata, aki a napokban tartott pártértekezleten kijelentette, hegy a gyulafehérvári nagygyűlés nemcsak a, kormány megbuktatását fogja előidézni, hanem sokkal fontosabb dolgoknak lesz az eredője, amennyiben a nemzeti újjászületés fog belőle fakadni. .A nép fog ott ítélkezni, saz öntudatos nép dinamikájának semminő hatalom sem állhat ellen. A parasztpárt legutóbbi kolozsvári gyűlésén is követelte, hogy a gyulafehérvári pártgyülés ne kongresszus, hanem nemzetgyűlés legyen, amely elsöpri a mai kormányt. Kimondották azt is, hogy a kolozsvári egyetemen tervezett ünnepségeken a miniszterelnök ne tartson beszédet, mert Még a jó békeidőben történt, hogy Klinker- fues urat, a göttingeni híres csillagvizsgáló igazgatóját egy este a szokott időben hasztalan várták asszisztensei. A késedelem igen nagy izgalmat okozott és ezért keresésére indultak. A kutatás eredménnyel is járt, mert a mestert, mindjárt az első helyen a vendéglőben meg is találták, amint jókedvűen iszogatott. Klinkerfues, a híres asztronomus a jó bornak nem volt meg- veíője és bizony nagyon bizonytalan lábakon állt, mikor a csillagvizsgáló torony előcsarnokába lépett. Első asszistense nyomban elébe futott a rémhírrel, hogy Gerda hercegnő óhajt ma látogatást tenni a csillagvizsgálóban. Klinkerfues ur, ki ezen a napon nem a legalázatosabb érzelmeket tanúsította a hercegi sarj iránt, még arra sem ért rá, hogy a látogatást tudomásul vegye, vagy pláne, hogy be ne követkézbe tővé tecye, mikor máris megállt a csodaszép két fekete pej által röpiteti hintő a főkapu előtt. A hintőbői Gerda, hercegnő kissé molett alakja, két udvarhölgy és az elmaradhatatlan magánlitkár szállt ki. A hercegnő lorgnettjét szemére illesztve, erősen fixirozni kezdte a csillagvizsgáló déréin de jelen esetben kissé becsipett igazgatóját Klinkerfues ur a legnagyobb elismerést is megérdemlő módon igyekezett spicces állapotát leplezni, de dacára alázatos és barátságos ábrázatának, a megtévesztés nem nagyon sikerült. A magas látogatót legelőször a kupolacsarnokba kisérte, ahol a hatalmas refraktor, az obszervatórium dísze, a kupola nyílásán keresztül a csillagos ég felé meredt. Az égi ágyú éppen a bika csillagzatra volt irányítva és midőn a hercegnő a lencsén átnézett, ragyogó szép csillagot látott. — Hogyan hívják ezt a csillagot? — kérdezte a hercegnő. — F,z az „Aldebaran”, királyi fenség — volt a válasz. — Milyen messze van a csillag a földtől? — Legalább negyven fényév a távolság. — Beszéljen világosabban — mondta szigorúan a hercegnő. Szeretném kilométerekben tudni a távolságot. A kíséreten kínos zavar látszott, mert tudták, hogy ez csak a kezdete Klinkerfues kigúnyolásának, mert a hercegnő hires volt az udvarnál talpraesettségéről és rossznyelvüségéről. — F.gy fényév — magyarázta a tudós — az a távolság, melyet a fénysugár egy esztendőben tesz meg, Miután pedig a sugár egyetlen egy másodperc alatt 300.000 kilométert száguld, úgy körülbelül 10 billió kilométer az ut. Az Aldebaran tehát földünktől cirka 40 billió kilométer távolságban van. — Igazán csak a tanár ur ritka és rendkívül nagy és mindig józan tudásának köszönhető, hogy : a nagy távolság dacára is meg tudta állapítani a [csillag nevétAz udvarüöigyek és a magántitKar arcán már meglátszott a kelletlen, de udvarias mosoly, ami a hercegnő gúnyos szavait kisérte, mikor Klinkerfues kiegyenesedve ezt válaszolta: — Szerencsénk volt, Fenség! A csillagon ugyanis még az etikette is rajta van. Egyébként, ha kissé megerőlteti magát, Fenséged, még saját szemeivel is megláthatja a pirossal jelzett cédulát. A hercegnő elpirult és sietve hagyta el a csillagvizsgálót. Nincs azonban az aszírcnőmusoknak mindig ilyen szerencséjük, mint Klinkerfuesnek, hogy az etikettet a vadonat uj csillagon megtalálják. Sokszor igen nehéz feladat egy újonnan felfedezett égi honpolgárt kellő névre keresztelni. Az égboltozat nagy csilagjait, melyeket szabad szemmel is jól látunk, még a görögök, arabok és babilóniaiak nevezték el, ezen nevek aztán többnyire meg is maradtak napjainkig. Ezek különféle mitológiai alakokról lettek elnevezve, mint például Orion, Andromeda, Perzeus stb. A déli égboltozaton azonban már igen erősen észlelhető az újabb kor hatása. Itt látható egy igen szép csillagcsoport, mely a „Mikroszkóp" nevet viseli, majd távolabb egy másik, melyet „Ingaórának” hívnak. Homályosan világítanak a „Körző” csillagocskái is, mialatt egy másik csillagvidéket elég különösen „Légszivattyu“-nak neveztek el. Kuriózumként megemlíthetjük még, hogy egy délamerikai aszlronómus egy X alakú csillagképet „Nadrágtartódnak akart elnevezni, azonban tekintve, hogy szándékában senki sem támogatta, a csillagcsoport más nevet kapott. Régente egy-egy csillag felfedezőjének jogában állott az uj csillagot elkeresztelni. így olyan furcsa nevek is keletkeztek, hogy ennek tarthatatlanságát az illetékes körök kénytelenek voltak belátni és ezen változtatni. Sokszor némi csodálkozással vesszük tudomásul azt is, hogy az örökösen világitő égitestek körében milyen gyakran vannak feljegyezve a földi történetek. Mindenesetre igen furcs- és különös dolgok sülnének ki, ha szabadon hagynák száguldani a felfedező keresztapák csapongó fantáziáját, mikor egy újdonsült csillagocska megkeresztelésénél a nevet kell kiválasztani. , Igen gya^r^n találunk olyan asztron(Sinusokat, akiknek nagy gyengéjük a bor. Klinker- fuest gyakran csufolták pityóka természetéért, mégis a babért e téren a hires olasz csillagásznak, Piazzinak segédje vitte el. Mert mi tagadás, tény az, hogy Nieolo Cacclatore, igy hívták derék emberünket, nem egyszer holtrészegen jött az obszervatóriumba, főnökének bosszúságára. Akkoriban Piazzi a csillagtábornak egy igen érdekes darabjával volt elfoglalva és Nieolo Caccia- torenek az volt a feladata, hogy mesterének minden este kikészítse a szükséges eszközöket és bew ilir! Miía vissza a üsratói kalap! aj Isz Bilist jszsaifa atya ? — Aeüioft fFranfaise Uciye a Vatikán falai mögött — megjelenése nem kívánatos Erdélyben. A román politikái viszonyok ziláltságára jellemző Jorga legújabb cikke, aki Titulescu külügyminiszter Bukarestbe való érkezésével kapcsolatban lapjában a következőket írja: — Titulescu külügyminiszter ma belépett az országba, ele semmi okunk arra, hogy nyíltan meg ne mondjuk, hogy az optánspert Genfben tulajdonképpen elvesztette. A népszövetség döntése csak teoretikusan kedvező Romániára nézve. Azoknál a kisajá- titásoknál ugyanis, ahol az optánsokat igazságtalanság érte, — s ilyen eset nagyon sok van — kötelesek vagyunk kártérítést fizetni. Ezen kártalanítások összege pedig eléri a 70 milliárd lejt. Ez a valóság. Sem Titulescu nagy hazafias érdemeire való hivatkozás, sem genfi Ügyvédünknek a kormány részéről való ingyenes dicsőítése ezen nem változtat. Mindezekért pedig Titulescu felelős. A VILÁGŰR HUMORA CffiiSIagkeffeszteiő az obszervatóriumban — A beTesgott asszisztens szerencséje — Rappaport ur csillagot akar reklámnak — Miért nevezték el a 207-5k aszteroidát Xantippének?
