Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-21 / 241. (1575.) szám
1927 október 21, péntek. mmmasmmmmmmmmmemtammmmmmmr Bethlen miniszterelnök és Kíebelsberg kultuszmin bejelenti a numerus clausus megváltoztatását Hatályon kívül helyezik a zsidóságra sérelmes harmadik szakaszt — Bethlen miniszterelnök hatalmas külügyi expozéja — Magyarország még nem viszi a revíziós kérdést a népszövetség elé járna, hogy a revíziós kérdést sokkal előnyösebb időpontban sem lehetne fölvetni. — A magyar kormány feladata nem a propaganda, hanem az, hogy diplomáciai utón mindazon erők együttműködését megszervezze, amelyeknek közös érdekeik vannak. A numerus clausus megváltoztatása A miniszterelnök ezután belpolitikai programját vázolta, amelynek keretében kijelentette, hogy a kormány a közeljövőben törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, amellyel a numerus clausus egyes rendelkezéseit kívánja megváltoztatni. A javaslat nem akarja a numerus clausus. törvény szociálpolitikai intencióit érinteni, hanem csak azon rendelkezéseit akarja hatályon kívül helyezni, amelyek a magyar állampolgárok egy részében évek óta nagy visszatetszést és felháborodást idéztek elő. Budapest, október 20. A Magyar Távirati iroda jelenti: Bethlen István gróf miniszter- elnök az egységes párt tegnap esti értekezletén nagy beszedet mondott. Beszéde elején megemlékezett lord Rothermere akciójáról és annak hangsúlyozása mellett, hogy a magyar kormánynak a lord mozgalmában semmi része nincsen, a magyar nemzet őszinte köszönetét fejezte ki lord Rother- merenefc azért az önzetlen nemes fáradozásáért, mellyel a magyar igazságot az egész világ elé tárja. Sajnálatos, — úgymond ■— hogy némely külföldi körökben ma jobban, mint előbb, az az álláspont nyilvánul meg, hogy a trianoni béke határozatait sérthetetleneknek tekintik a jövőben is. 1918-ban a fegyverszünet megkötésekor még nem tervezték Magyarországnak oly nagy mértékben való megcsonkítását, amint ez a békeszerződésekben megtörtént Tárgyalások Hodzsával — A Károlyi-kormány idején — mondotta Bethlen István gróf — Hodzsa Milán csehszlovák képviselővel tárgyalások folytak oly Irmámmal megállapítási ügyében, amely sonkái északabbra vonult, mint ahogy azt a békeszerződések megállapították. Ha akkoriban Szlovenszkó autoehton lakosságának képviselője nem tartotta igazságtalannak és lehetetlennek, hogy a bá- ke tárgyalás ok során más határvonal hu- zassék, egy ma érthetetlen, hogy a békeszerződésben megállapított határvonalat tartják az egyedü- linek arra, mely alkalmas a kőzépeurópai békét biztosítani. Más határvonalat terveztek 1 • - ' ; 1 — A bolseviki uralom előtt egészen más ; határvonalat terveztek, mint amilyet szom- í szédainknak a bolsevizmus alatt sikerült maguk számára biztosítani nem az igazság alapján, hanem éppen a bolseviki uralomra való tekintettel. Hogy akkoriban nem voltak más véleménnyel az igazságról, bizonyítják még az 1920-ban a francia kormány megbízottja- . val folytatott tárgyalások, amelyek ^ azt a célt szolgálták — s ezért nem kell j ezégyenkezniök —, hogy Magyarország és 1 szomszédai között oly megegyezést léte- 1 i sitsenek, amely Magyarországot az igazsághoz segítse vissza, .másrészt azonban a békét is jobban biztosították volna, i mint a trianoni határozmányok. n — Ezeket a tárgyalásokat nem olyan szellemben vezették, mintha Franciaország ki akarta volna játszani szövetséges társait, hanem hogy egy országnak igazságot téve, szolgáljanak Középeurópa békéjének, még azok javára is, akikkel Franciaország a világháborúban együtt harcolt. — Szomszédaink közül éppen azok, akik a legintranzigensebb védői a békeszerződések ortodoxiájának, néhány évvel ezelőtt más véleményen voltak és a határkérdés ügyében való tárgyalásokat nem tartották lehetetleneknek, hanem ellenkezőleg a tárgyalások során erre való készségüket árulták el. A békeszerződési ortodoxia — A békeszerződési ortodoxia egészen uj jelenség az európai külpolitikában, jóllehet Locarno szellemére hivatkoznak általában, amely ma Középeurópa és egyáltalában Európa békéjét szolgálja, azonban ebben a kérdésben Locarno szelleme, ugylátszik, nem tud, vagy nem is akar érvényre jutni. Hogy ez a szellem érvényesülhessen, arra nem elegendő az igazság benső ereje. Határkérdések nemcsak a jog és igazság kérdései, hanem hatalmi kérdések is. Nem elegendő az, hogy a világot meggyőzzük igazságunkról, hanem szükséges, hogy ez igazságért olyan erők lépjenek sorompóba, amelyek elég erősek ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat keresztülvigyék. — Minden köszönetünk és elismerésünk mellett azon férfiak iránt, akik a külföldön Magyarország igazságáért sikraszálltak, kötelessége a magyar kormánynak, hogy ezek akciójában nagyolj is megfontolt és körültekintő legyer A revízió felvetése még nem aktuális — Fölmerült az az óhaj, hogy a kormány a népszövetség decemberi ülésszakán fölvesse a békerevizió kérdését. Ha egy sok- 1 kai kevésbé fontos kérdésben, mint amilyen ; az erdélyi optánsok ügyében, ahol nem a l békeszerződés által szétdarabolt magyar ál- i lamegység visszaállításáról, hanem csupán 1 egyes magánemberek szerződésellenesen történt birtokfosztási sérelmének jóvátételéről volt szó, mondom, ha ez esetben sem tud érvényesülni a jog és igazság, úgy a revíziós kérdésnek decemberben való felvetése egy hajszálnyival sem vinné előbbre az ügyet, sőt azzal a veszéllyel Budapest, október 20. Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bethlen beszéde következtében újból felkavarodott a harc a numerus clausus körül. A Mai Nap azt írja, hogy a készülő kormányjavaslat a numerus claususnak azon szakaszait, amelyek az egyetemi hallgatók számát általában korlátozzák, továbbra is fentartja, azonban eltörli a törvény harmadik szakaszát, amely meghatározza a felekezetek, illetve nemzetiségek számarányát. Ez azt jelenti — írja a lap —, hogy a kormány eltörli a törvénynek a zsidóságra sérelmes részét. A kultuszminiszter máris utasítást adott az egyetemeknek, hogy a pótfelvételek során fél százalékkal több zsidó hallgató vehető fel, mint amennyit a törvény eddig megengedett. Kíebelsberg miniszter nyilatkozata Kíebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a numerus clausus törvény revíziójáról a következő nyilatkozatot tette: — A "javaslat lényegéről jelenleg többet nem mondhatok, mint amennyit tegnap a miniszterelnök ur mondott. Külföldön az volt a vélemény, hogy a törvény a zsidóság ellen hozatott. Én már annakidején, a törvény tárgyalása során jeleztem, hogy a kormány abban a pillanatban, amikor I azt szociális szempontokból megengedhetőnek véli, meg fogja változtatni a numerus clausus-t — Én a magam érzése szerint a törvény megváltoztatására törekszem, annál is inkább, mert soha nem azonosítottam vele magamat. Mint kultuszminiszter örökségül kaptam a törvényt, azon változtatni csak akkor van módomban, ha a kormány az erre vonatkozó programot teljes egészében magáévá teszi. A megalkotandó revíziós javaslatban tulajdonképpen a törvény harmadik szakaszát fogjuk hatályon kívül helyezni, amelyet a hazai zsidóság leginkább sérelmesnek tart, — Remélem, hogy a kormánynak ezen cselekedetét az országban általában kedvezően fogják fogadni és végre meg fognak nyugodni azok is, akik a kormányt eddig azzal vádolták, hogy a numerus clausust a zsidóság ellen akarja felhasználni. A budapesti Az Est közli a kultuszminiszter nyilatkozatát és hozzáfűzi, hogy a numerus clausus törvény revíziója a kormány liberális politikájának első lépését jelenti, amelyet újabb javaslatok fognak követni, amelyek a külföld szimpátiáját vannak hivatva fokozni az ország iránt. Állítólag — Írja a lap — olyan politikai revízióra van kilátás, amely a jövőben az ország külpolitikai elhelyezkedése tekintetében a legteljesebb sikert biztosítja. A. numerus clausus törvény megváltoztatását célzó kormányjavaslaton most dolgoznak és még az ősszel a képviselőházban tárgyalásra kerül. Finánczy Ernő dr., a budapesti Pázmány Péter-egyetem ezidei rektora kijelentette, hogy az ifjuság teljesen nyugodt,a. nyugalmat az egyetemen nem kell .félteni, mert ezt okvetlen megőrzi. A külföld vélemény© Bées, október 20. A Neue Freie Presse mai számában foglalkozik Bethlen István gróf miniszterelnöknek tegnapi beszédével, elsősorban annak a numerus clausus törvény megváltoztatásáról szóló bejelentésével. A lap üdvözli a kormány elhatározását és azt irja, hogy kívánatos volna, ha a reform nem maLapkommentárck a numerus clausus kérdéséhez ZÍmJMU&L eSSeN?- IDTA v JVÁÓ1&C2 2SICA10M) (37) — Ma ez, — mondta. — Ez vér! — Semmi, — mondta Rozika s kezdte letör ülni. De Zoltán rámeredf a (kezére, úgy nézte. — Vér ... Miféle vér ... — s most újra rázni kezdte az ujjait, íhogy lerázza róla az utálatos és félelmes valamit, a vért. Beflieütötte az ujját a szekrény sarkába. Akkor rámeredit a magas egyenes szekrényre % teljes erővel belevágott ököllel. A szekrény megmozdult. Erre Zoltán irtózatosan, rettenetesen tele torokból, ordítva, bőgve el kezdett káromkodni s öklével vágta s vágta a szekrényt, mig csak össze nem törött benne minden üveg s be nem szakadt az oldala. Rozika iszonyodva, remegve nézte: sose látta ilyennek ezt az embert. És elkezdte sajnálni, sajnálni tiszta szívűből. Most már véres volt a Zoltán keze, a hús cafatokba vágva rajta, lecsékolta .ráborult, úgy csókolta. De Zoltán egyet penderített a lányon, a,z ajtóba vágta: „> Lotvó, — motyogta, s belezuhant a fotelbe. S elaludt s nem tudta, hogy ki mosta ki és ki kötözte be a kezét tiszta fehér ruhával, amit a saját ingéből szakított Je. 18. — Szóljatok annak a verebeknek, ne csiripoljanaik annyit!... be nem állana a pofá juk, egyre csak csíricsiiri, csiricsixil... Morfoudirozott a nyári hajnalban Csörgő Csalid, aki szerencsésen átvirrasztotta az éjszakát s úgy elvesztette a nagy (bánatban magát, hogy még azt se vette észre, mikor szököttek el a cigányokat a bőgővel, * már csak a cserepedé verebeket vette észre. Magában ült a derengő hajnaliban a tornác sarkában a maga pátriárkihai székéiben b vitatkozott: — Hogy mit adok egy verébfejért?... semmit........lefejeztetni nem engedem .......... Ne m engedem... az is ember, sőtleg madár ... Hogy szemtelen?... szemtelennek élig szemtelen ... de az isten szereti ... Isten madara__ nem engedem---- szemtelenül cs iripel, de nem engedem Soká 'hallgatott, akkor megszólalt: — Disznóm nincs... van legalább verebem ,.. Jött a tejeslány, aki minden regigei gyalog hozza be mezítláb a tanyáról a tejet. Nesztelenül jött a kis kék ruhájában, átment a tornác előtt a konyha felé s megosikoirdült kemény sarka alatt a kavics. Csalid ielméaett; ’ — Terka! — Tessék tekintetes ur, .főreggelt kívánok. — Borotválkozni.., — Tessék? Csaill ránézett, üres, véres, nagy szemekkel, aztán a cipőben a nagy Iláfbaujját igyekezett megfogni — Terka! — Tessék, tele uram! — Ereggy a... bor héj tr ... brotváikozni akarok ... érted ... haggyüjjőn ... hrotv.,, A lány megértette. — Mindjárt tekintetes uram, csak beadom a tejet a Zsuzsinak. — Brotváikozni akarok, —- mondta Csuli s hátrány ült a puskájáért, aminek mindig ott kekett állani megette, ha részeg volt — Igenis, igenis, — kiáltotta ijedten a lány s elszaladt Csoili ujira lenyúlt az asztal alá s kereste a cipőjét s abban a nagy Mbaujját, — Húzd le, — mondta, de a lány már akkor a konyha ablakon zörgetett. CsuM aztán leejtette a tejét, szundított egy percet. Akkor újra felébredt: — Mi lesz mán... avval a borbéllyal, gyüjjön, mert én brotváikozni akarok........ Tiszta a karok lenni. A A tanyai lány épen visszafelé indult, mert neki sietni kelt, (hogy ne mulasszon időt a kapálásnál s komolyan vette az ur ! parancsát: ' « Má megyek, tekintetes ur! Csörgő pedig folytatta a verebekkel a < csiriipelgalást. — Csip, csip. mit akarsz evvel, mindig s csak csip, csip, hegy nem áll be a szája, csip, csip... Mán olyan nagyok a fiaid? No, azt alig várom. Én nem hagyom, hogy a puckos ■ verebet kihányják az ebéknek, de ha szárnyára kél, akkor szalmát ki az ereszből. Mire való az, hogy a csatorna mind tele van szalmával Nem tud a víz lefolyni a szokásétoIcát. • Ott van hátul a szál matető, de nekik itt kell ■ urizálmi... Parasztnak hátira való ... Ti csak olyan szemtelen parasztok vagytok. Or oá Manók. No. Ismerjétek meg magatokat Tolakodó népség. óra hosszáig képes volt így eldiskurálni, s közben szundított is egyet-egyet s újra felébredt és megint folytatta. — Hogy visit, hogy visít a fülembe, osicsi, picsi, te nyársra való: csicsi, esi esi... Megállj átok csak; az olasz megzabál... Kukoricát szőr a géré ajtajába, bemegy a sor veréb, zsupszi rá az ajtót. Úgy vereti s nyársra véle, megsüti... Fuj... ne féljetek, nem lesz semmi bajotok, mig csak szárnyra nem keltek. De akkor aztán irgalmatlanul ki a lakásból. Keressetek magatoknak jobb lakást. Szemtelen albérlő népség... Kell nektek a fecskefészek? ... Kell nektek a barkáiyoduja! Szemtelenek! Mindenüvé betolják azt a piszkos ... FI Gyalázatosok. Én fogok kiköltözni a házamból miattatok? Megállj csak. Én nem vagyok olyan gyáva fecske. Én magam építtettem ezt a házat, én vagyok benne az ur ... Én parancsolok ... Nem hajtalak ide vendége nek... Köszönöm az ilyen barátságot... Ki se lehet telni őket.... Azt a veréb csirpit... Csip, csip... No. .— Jóreggielt, tekintetes uram! — mondta a 'borbély. — Na mi lesz, nézett rá keresztbeálló szemmel Csörgő. _Borotválunk, tekintetes ur? — Igyák ' %
