Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-18 / 238. (1572.) szám
mm 1927 október 18, kedd. MŰSORON KÍVÜL RAKOVSZKIJ Paris, októbör 17. Most, imikor elmegy, látta végre szemtől szembe is valaki, s giajranrbáölhatta, hogy húsból és vérből van, sőt berebválkoaik és selyeminget is visel Sokáig lá'Uhata'tlau volt. A rue die Oretnelbeai, a paloIában, ahol ma is mindéin j úgy maradt, mint a Cár nagyköveteinek j idejében, pakkéinak. Rakovskij a napokban; elmegy Tokióba. Nagy szimpátiák és nagy gyűlöletek maradnak utána. Bizonyos az, hogy diplomata volt. Kétségtelen atz is, hogy szov- jetdiplomata volt. De a meglepetésben, a fölhördül és ben, a fölhábarodiásban, amived egy idő óta ezt Franciaországban konstatálták, van valami komikus. Mit vártak a franciák tulajdonképpen? Mit képzellek? Paktumot kötöttek Oroszországgal, elismerték a szovjetet, francia nagyköveteit küldtek Moszkvába, orosz nagykövet érkezett Parisba. A francia nagykövet egy kapitalista állam polgári kormányának érdekeit képviselte, az orosz nagykövet a szovjetállam érdekeit képviselte. Ez világos, mint a naip; világos volt abban a pillanatban, mikor Briand és Doumergue átvizsgálták Rakovskij megbizóleveilét, hogy a követ, aki érkezik, Szovjetoroszország követe, tehát nemi egy preüátus, nemi egy kamarás, nem egy cári admirális, hanem egy bolsevik!. A francia kormány sem Cacbiin vagy Marty urat Irül'd te francia nagykövetnek Moszkvába,; j hanem egy jón-evü, polgári diplomatát, aki- I pék éppen olyan kevéssé meggyőződése a bob-ovik ie le által re prezentált viilágnend, mint Rakovskijnak a kapitalizmus. Hogy Rakovskij Franciaországban támogatta a bolseviki propagandát? Az antimililarista mozgalmakat? ( A francia vezércikkírók most utólag a fejüket j fogják: hát persze, hogy támogatta. Mit kép- | zeltek mikor meghívták, mit fog majd I. Rakovskij egész nap Párisban csinálni? j Sakkozni fog? Bélyeget gyűjt? S egyezerre, j évek múltán, ez a meglepetés: Rakovskij a * rue de Gnem-ellen, az orosz szóv j e tköveiségen, ] szó vjetpoli tikát csinált. Talán a világi orra dal- j ( mát iis iparkodott titokban olőkészitérni? j \ Persze, hogy iparkodott elő készíteni. Ahol j j érte és tudta, ott készítette elő. De hiszeni •ez az ember bolseviki! — hördült | föl egy napon a francia politika. Törököt j'! fogtak benne, vissza vele. 1 Csicssirin meglepetését meg kell érteni. T Mi bajuk v,an a franciáknak egyszerre? Mi- u ért volt jó még tegnap Rakovskij, s miért s nem jó ma? S miiért kell Rakovskij . helyett 11 egy másik, hát kit akarnak tulajdonképpen?) Mennyivel lenne jobb Litvinoff ur, mint volt c Rakovskij ur? A Quai d'Orsay nehezen kívánhat ja, hogy Csicseiin kimustrált nagyhercegeket, vagy metropolitákat küldjön Párásba S560v.veitköveinek. Cslcserin Párisba követnek kizárólag csak egy bolsevikit küldhet, — náluk mér ilyen a házirend. De abban a pl!tanaiban, ahogy gazdasági vagy politikai érdekből elismeri egy nagyhatalom egy másik nagyhatalomnak a belső államformáját, s kicserélik követeiket, föl kell tételezni, hogy * a követek iparkodni fognak országuk érdé-j f" keit védeni a képviselt államban — e itt a nagy bökkenő, hogy ,a szovjet érdeke nem .. lehet más, mint a bolsevizmus eszméinek tér- ™ jeszfése, a világforradalom előkészítése, s a megbízólevél, amivel Moszkva elküldi vada- melyik nagykövetét egy idegein, 'nem bolse- ^ viki államba, nem arra szolgál, hogy az illető követ ott megnyerő modorával és fényes estélyekkel szimpátiákat szerezzen államé- inak, hanem arra, hogy mind-en eszközzel, föld alatt és föld felett, a bolsevizmus ügyét és eszméjét szolgálja. Mikor Anglia ezt belátta, megszakította a diplomáciai összeköttetést Oroszországgail. Mikor Franciaország ezt belátta, kértek Rakovskij helyett egy másikai, egy szelidfebbet, egy olyat, akivel lehet majd beszélni. De ilyen nincsen — s K ez az, ami fölött Csicserin csodálkozik. Bele- a egyeznek a franciák Dovgaleskij urba ? Mi tetszik nekik rajta? Szőkébb vagy barnább? ^ Kérem, tessék. S elküldi a franciáknak Dov- 11 \ galeskij urat, aki eddig Tokiéban foglalkozott ® — mivel is? — ^egészen biztosan nem illaté- , : Kával. Dovgaleskij ur éppen olyan bolseviki ,( lesz, mint Rakovskij volt, — nem lehet más, Jc mert nem rajta múlik, hogy egy kicsit vö- rösebib-e vaigy sem, hanem a rezsimen, ami- 1 , nek kópét viseli. Ez a rezsiim pedig a b o 1 - m, se vizmus — egy rezsim, amit Francia- £ ország elismert. Az, hogy a franciák bel- és 6 külpolitikai okokból nem tartanak kényelmesnek az adott pillanatban egy orosz szakítást, mint ezt Anglia megtette, az ő ügyök; de Dovgaleskij úrtól nem várhatja senki, b hogy a vörös lobogót, amit Moszkvában a f kezébe nyomnak, fehéren hozza él Pániéba, a A két világeirő, a kapitalizmus és a bolseviz- p mus mérkőzésében komikusán hat, ha az ü egyik lél játék közben kiabálni kezd, hogy n a másik csúnyán játszik. A bolsevizmus nem e várhat pardont a kapttalizmustél, a kapitaKz- r mus nem számíthat arra, hogy a bolsevizmus i kiaknázatlanul hagy egy lehetőségeit, ami a j1 világforrad,almait elősegíti. Amíg Párisban n szovjetkövet van, addig Párisban szovjet- n agitáció folyik. Ha ez Parisra veszedelmes, j « szakíthat; de nem kérhet ehhez a játékhoz,, f< ami rettenetes nagy tétbe me<gy, udvariasabb: n partnert. Moszkva nem .adhat mást, csak ami- u je van: egy bolseyikit ; a Tárai Sándor. í s Peincaré a francia nép MvánstaalróS A bar-Ie-duci beszéd békés hirdet — Franciaország az idegen befolyások ellen—A nemzeti egység gondolatát nem szabad cserben hagyni Paris, október 17. A hax-le-duci háborús emlékmű felavatásánál Poincaré miniszterelnök megtartotta bejelentett nagy politikai beszédét. Mint minden hasonló beszédében, a miniszterelnök most is a Bar-le-Duc környékén lejátszódott háborús események elbeszélésével kezdte szónoklatát, majd rátért Franciaország és különösen Lotharingia nagy békevágyának vázolására. A francia népnek egyetlen kívánsága az, hogy a világháborúhoz hasonló háborúk meg ne ismétlődjenek. A franciák önérzete szerinte jogos és érthető. A nép nem akar mást, mint hogy Franciaország ur maradjon a saját házéban és hogy Flandriától a PyTcnneusokig, Elzásztól a Rretagneig a nemzeti érzés uralkodjék, nem pedig az idegenek bomlasztó és veszedelmes befolyása, A kontinens területén kipattanó legkisebb szikra elég ahhoz, hogy Európát lángba borítsa. A franciák utolsó kívánsága végre az, hogy a háború nyomán támadt károkat az erre elitéit nemzetek jóva- tegyók. A beszéd végén a miniszterelnök rámutatott arra, hogy Franciaország európai rangját c&ak úgy tarthatja meg, ha a franciák továbbra is védeni fogják nemzeti érdekeiket és nem hagyják cserben a nemzeti egység gondolatát. |r • ‘•'OSirTí^á', / vjSnfJK n $ ! y ( 3 jTTfv kli 5 Ls f 1 i ■ r 1 Í ""' ™' ííBSÖps Olasz-lusoszláv teilifsls j Cena Bég msggyllkolása miatt BocSrer© demarsa MarSnkovkSRáa — A belgrádi Papok uszításai Belgrád, október 17. Bodrero belgrádi olasz követ tegnap megjelent Marinkovics jugoszláv külügyminiszternél és tiltakozott a belgrádi sajtó olaszellenes magatartása miatt. Bodrero figyelmeztette a külügyminisztert a féktelen sajtókampány kellemetlen következményeire. Mint ismeretes, a jugoszláv lapok Ccua Bég meggyilkolásáért kizárólag Olaszországot teszik felelőssé s a lapok felhasználták az alkalmat, hogy ismét Mussolini ellen uszítsanak. A jugoszláv külügyminisztérium hivatalos jelentése szerint az olasz követ intervenciója barátságos hangnemben történt, de mégis komoly jellegű volt, mivel két nappal ezelőtt Bodrero ugyanilyen természetű figyelmeztetését senki sem votte figyelembe. Marinkovios megígérte az olasz követnek, hogy igyekezni fog a belgrádi sajtó hangját mérsékelni, de rámutatott arra, hogy Jugoszláviában sajtó- szabadság van s igy a lapokat nem igen befolyásolhatja, Ugyanekkor pedig megemlítette, hogy a macedóniai koiimtáesim erény - letek alkalmával az olasz sajtó még sokkal ellenségesebb hangon irt Jugoszláviáról, mint most a belgrádi lapok Olaszországról. A szerb határvidék katonai parancsnokság alatt. Belgrád, október 17. A kormány Majlo Miliajiiovics ezredest, a kumanovói gyalogezred parancsnokát, a határ,mieiutii Bregal- nica-kerület prefektusává nevezte ki. így az a határterület, ahol a kom Bácsik garázdálkodnak, teljesen katonai kormányzat alá kerüli Katii, nagygyűlés Budapesten Budapest, október 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap folyt le a magyarországi katolikus súg 10. országos kongresszusának ünnepi nagy közgyűlése és a hatalmas eucharisztikus körmenet. Délelőtt Orsenigo Cesare pápai nuncius j és Rótt Nándor veszprémi püspök pontifi- I háltak ünnepies nagyamsét, majd délei! a U a ; Vigadó nagytermében folyt le a nagygyűlés, j amelyen a kormány, valamint a politikai, ! társadalmi és tudományos élet képviselőm kívül a magyar katolikusok óriási tömege vett részt. Zichy János gróf megnyitó bőszeidéiben hangsúlyozta a türelme-- .e: a többi | vallások iránt. A destrukció el feni b: rohan, úgymond, minden keresztény vállárnak ösz- j s®e kell fognia. A destrukciónak egységes í szervezete van az egész világon és cédái el- I érésére minden eszközt fe m fe ihásznál, ahogy csak bírja. Ezért valamennyi 1 erőnek egyesülnie kell ellene. Ezután a pápai nuncius szólalt, fel magyar nyélven. A' katolicizmus nagy feladatairól beszélt és' arról a kettős célról, mely egyrészt a katolicizmust kvantitative és kvalitative akarja növelni. A pápai nuncius magyar beszédét óriási lelkesedéssel fogadták. Majd Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, Szmrecsúnyi Lajos egri érsek, Glattfelder Gyula Csanádi püspök és Haller István országgyűlési ’ ép- viaefő beszélt. Valamennyien a társadalom összefogását és a felekezeti béke. ápolását hirdették. Délután hatalmas .euchari szili bús körménet volt, amelyen mimtegy negyed- : millió hivő vett részt. A Szent István bczili- i kából indult el a hatalmas menet az Ország- Mz-lérre, ahol az esti órákban megkapó íes- : tői látvány osságai ájtatosság volt. Leuingrád, október 17. Az orosz kom,nmnista forradalom tizedik 'évfordulórjának előestéjén a szovjet központi végrehajtóbizottsága tegnap nyitotta meg az egy hétre tervezett ünnepségeket. Este négyszázötven végrehajtóbizottsági tag gyűlt ■össze, hogy meghallgassa a népbiztosok beszédeit. Az ülést a hajdani duma hatalmas palotájában tartották meg, az úgynevezett tauriai kastélyban, amelyet Nagy Katalán oárnő Potemkin számára ép illetett. A moszkvai központi kormány tagjai vasárnap reggel teljes számban Leningrádba érkeztek, m?g a küliföldi diplomatáik már szombat óta a városban tartózkodtak. A központi bizottság ideérkezett tagjai között vaai az ellenzék több vezére is, igy Troekij, Smovjer és Jewdekinov. Az utóbbi megkísérelte, hogy beszédet mondjon, de a tömeg lehurrogta. Kalinán megnyitó beszédében Leningrádot, mint a kommunizmus bölcsőjét ünnepelte. Ez a város, úgymond, már a múlt század nyolcvanas éveiben egyike volt a forradalom legbiztosabb menhelyei- nek. Később innen indult ki a nagy harc, amely a cárizmus elsöprésével végződött. Kalinin után Rykov és Lunacsarskij beszéltek. A többi szónok közül különösen Petrovsky keltett nagy érdeklődést, akii már a forradalom előtt dumaképviselő volt s ugyanebben a teremben mondotta el annakidején híres szocialista lázi tó beszédót, amely miatt Szibériába deportálták. Az ellenzék vezetói réezjtveftek a megnyitási limnepeógekieo, de nem keltettek különösebb figyelmet. A szovjetkormány ajándékai Moszkva, október 17. A központi végrehajtó- bizottság nagy lelkesedéssel és egyhangúan elfogadta a moszkvai kormány maniíosarfumát, amely vázolja a kommunista kormány jövő évii programiját. A mamii osztom pontokba foglalja az ünnepi alkalomkor életbelépő szociális intézményekéit. Az első pont a nyolcórai munkaidő megszüntetéséről ée a hétómi munkaidő beve®oöésé- ről szól. A manifesztuan patrtikus bevezetésében Mjelemtí, hogy a moszkvai kormány a tízéves jubileum alkalmával ajándékképen adja az orosz munkásságnak ezt a kedvezményt. A hétórsai munkaidő bevezetése neon jár bérredwkeióval. A mianifesztum második pontja a munkás lakások fölépítéséről] szól. A népbiztosok tanácsa öröm- mell tudatja, hogy ötvetn míIMó aranyTubelt utalhat ki erre a célra. Ezzel Moszkva megkezdi a harcct Charkov és Swcrdíowská sötét lakásri- j szonyai alton é> nwgfteíO* aávóia egnoli az j orosz munkásság gazdasági helyzetét. A harmadik engedmény a pan’asztok adójának és előlegeinek ektöriésére vouaíkozáik. Ezt a pontot az effilenzélk annalcidcjóin hevesein megitámiadifca, de ennellt dacára most mégis törvényerőre emelkedik. A negyedik pont az agg parasztok szociális biztosítását jelenti be. Ezentúl minden öreg földműves, ha nem is áll szoros kapcsolatban az állammal, aggkorára jelentékeny nyugdijat kap. Az ötödik pont a halálbüntetés korlátozását jeleníti be. Ezentúl csak az állam elárulását és a súlyos katonai jellegű vétségeket büntetik halállal. A szocialisták még többet követeitek, de a kommunista központ a kellő stabilitás hiányával érvelve, nem mondta ki végleg a halálbüntetés megszüntetését. Végre az utolsó pont amnesztiát, vagy büntetéscsökkentést hirdet a jogerősen elitéit politikai bűnösöknek. Külföldi delegációk Leningrádban Lenángrád, október 17. Vasárnap este Lemin.- gnádiha érkezett a három első külföldi munkáede- legáciő. Résztvételükkel az októberi forradalom tízéves évfordulójának ünnepségei sok tekintetben nemzetközi jelleget öltenek. A német delegáció 61, a belga 11, a svájci pedig 16 tagból áll. Érdekes, hogy a delegációk tagjainak nagy része szociáldemokrata. A központi végrehajtóbizottság vasárnapi üléséin Lunacsarszkij iskola ügy i népbiztos expozét mondott Szovjetoroszorszóg kulturális helyzetéről. Meggyilkolták a Times kínai tudósítóját London, október 17. A Daily Mail pekingi jelentése szerint Rileyt, a Times kínai tudósítóját, a felkelő sansii katonák meggyilkolták. Riley a csengcsaui vasútvonal mentén összeveszett sansii kísérőjével és a katonák agyonlőtték. A meggyilkolt újságíró holttestét a legközelebbi falu temetőjében minden ceremónia nélkül és jeltelenül elföldelték. London, október 17. A Chicago Tribüné pekingi jelentése szerint a sansn csapatok í pénteken este elérték Liulihot. Ez a község 81 mérföldre fekszik Pekingiül délre. Csang-, csolin csapatai szombaton visszaszorították a! ! nemzeti hadsereget. Az északi sereg vasár- j j nap yisszaíoglalta Csúcs au t. Lord Rothermere végleg Ueyd Georgehoz pártolt London, október 17. A Daily Mail mdga- j tarlásábó most már teljes határozol1.: ággal 1 kitűnik, hogy lord Rothermere elhagyja a ; konzervatívokat és IJoyd Georgehoz csatlakozik. , A lord egyik' lapja, a ‘Sudey Pietural j vasárnapi számában vezércikkért közöl Llovd j George és a nagy háború viszonyáról. A cikk j szerint a liberális vezér a háhoru alatt oly nagy szolgálatot tett Nagybrilanniának, hogy a nemzet ezt soha el nem felejtheti. Sir Henry Wilson, az angol hadsereg egyik volt parancsnoka kijelentette, hogy tulajdonképpen Llovd George volt áz, aki a háborút megnyerte. Rothermere a magáévá teszi ezi a kijelentést és lelkesen ünnepli Lloyd Georre háborús érdemeit. A lap ugyan kijelenti; hogy a Rothermere-konszern újságjai egyetlen politikai párthoz sem tartoznak és fon tartják a kritika jogát, de kénytelenek elismerni, hogy. a Lloyd George vezetése alatt működő liberális párt sokkal jobb politikai érzékkel kezeli az angol bérügyeket, mint Baldwin konzervatív pártja. Ha Anglia a közeljövőben ismét kritikus helyzetbe kerül, egyedül Lloyd George zsenialitása alkalmas az uj komplikált problémák megoldására. Útban az óceánrepülők Rio de Janeiro, október 17. Viktóriából érkezett jelentések szerint Costcs és Le Brix a sötétség beálltával leszálltak a letecerei repülőtéren. Útjukat holnap folytatják Rio de Janeiro felé. Vigo, október 17. A D 1220, Junker-gép tegnap este hat órakor Vigoban simán leszállt. Szabadlábra helyezték a pozsonyi Medica sikkasrlóit Pozsony, október 17. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) A Medica gyógyszer- kereskedelmi r.-t. napokban leleplezett szenzációs panamabotránya ügyében szombaton váratlan fordulat állott be. A vizsgálóbíró ugyanis az államügyész indítványára szombaton a legnagyobb titokban szabadlábra helyezte á letartóztatott Rozsypál József rácséi gyógyszerészt, valamint Hlavácsek Jánost és Pokornv Ferencet, a Medica alkalmazottjait. A Medica ugyanis visszavonta alkalmazottjai ellen a feljelentést, amennyiben 200.000 korona jtó-ra megtérül. A kár megtérítését Rozsypál vállalta magára, aki ellen azonban orgazdaság miatt tovább folyik az eljárás. Mindhárom letartóztatott még szombaton elhagyta az államügyészség fogházát. mw$ •dán' ■ . \ Tízéves fennállását ...ünnepli a szovjet A kormány manif@sz$uma — Unne&i ülés a Eéningradi duma- palotában — U| szociális intézmények Szcvietoroszországban 5
