Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-15 / 236. (1570.) szám
ltte? Ofe*ot>er 15, ázom hat. » Lt~%XX X^-VÍC rl 1 XVUz-lki . KftZCjAZDAiSfÁGr1 . A külügyminiszter németnyelvű félhivatalos lapja beismeri a dezindusztrializáiás bűneit Vissz?. kall térni a magyar kormányok ipartfejlesztő politikájához — Mám ampereket, hanem árukat kell exportálnunk — Prága, október 14. A szlovák agrárpárt losonci gyűlésére Hodzsa minisztert és Zocb püspököt a kormánypárti sajtó munkatársainak egész raja kisérte el a amint ilyenkor mindég történni szokott, az újságírók igyekeztek felfedezéseket is tenni. A prágai sajtó munkásainak legnagyobb része előtt terra incognita Szlovenszkó és Ruszin- szkő s fogadást mernének tenni arra, hogy a legtöbbje azt sem tudja, hogy például merre van Beregszász, vagy hogy Beregszász egyáltalán a csehszlovák köztársaságban fekszik-e? A prágai redakciók elefántcsont tornyában íródtak a szlo- venszkői és ruszinszkói vonatkozású cikkek, amelyeknek éppen ezért van olyan papírmasé felépítésük, hogy első pillanatra elárulják az avatatlant. Ha már most az újságírók hivatali kötelességük teljesítése közben felfedezésre indulnak, önmaguk előtt is be kell ismerniük, hogy sok dolgot helytelenül láttak, rosszul ítéltek meg. így történt ez most a losonci kirándulás alkalmával is, amelynek eredményeiről nem egy érdekes és tanulságos cikk jelenik meg a kormánypárti sajtó hasábjain. így a külügyminiszter németnyelvű félhivatalosa, a „Prager Presse'* pénteki számában köz- gazdasági vezércikket közöl, amely Losonc gazdasági életét ismerteti. A losonci ipar egykor écs most. ezt a cimet viseli a cikk, melynek egyes megállapításai kétségtelenül értékesek, mert az elismerés hangján kell megemlékezniük a régi magyar kormányok szlovenszkói gazdasági politikájáról. Az ilyen elismerés rendkívül értékes armalc a sajtónak a részéről, amely olyan készséggel propagálja az ezeréves elnyomás legendáját A „Prager Presse" is kénytelen elismerni a magyar kormányok nagy jelentőségű munkáját az Iparfejlesztés terén s ez a politika még fossz akarattal sem nevezhető egyoldalúnak vagy elfogult- mali, mert egyaránt fejlesztette az ipart, akár magyar, akár szlovák kézben volt és kenyeret adott a szlovák meg magyar munkások tízezreinek kezébe. „Losonc vadregényes környéke a régi Magyarországon az iparnak jelentékeny központja Volt", — kezdi fejtegetéseit á „Prager ' - Préssé" cikkírója. :-í~-ir.r pr; • I A magas hegyek erdőségeinek minden augá- bán a legkülönbözőbb fajtájú gyárakat építették, amelyek a munkások százának s ezreinek adtak kenyeret. A régi Magyarország ilyen irányú kereskede.mi politikájának megvolt a jó alapja. Nem lehetett a nagyszámú lakosságnak a földmivelés által elegendő kenyeret adni, mért a termőterület kevés volt. Tehát ha a lakosságot nem akarták kivándorlásra kényszeríteni amely úgyis nagy arányokat öltött, nagyvonalú iparpolitikát kellett kezdeményezni. Életérdeke volt tehát Magyarországnak az ipar fejlesztése, ami a legkülönbözőbb formákban történt: a szükséges gépeket az ipar rendelkezésére bocsátották, az adókat mérsékelték, sőt leírták és egyes gyárak készpénzszubvenciét is kaptak. Mégis hiba lenne azt hinni, hogy a legtöbb gyár létesítésének nem volt meg a természetes alapja. Főleg chamotte- és téglagyárak épültek, mert itt van Szlovenszkó legjobb agyagföldje. Ez olyan kitűnő minőségű a tüzállóság szempontjából, hogy még ma is exportálják Magyarországba és Romániába a nyersanyagot is és a készítményeket is. Azután üveghutákat létesítettek ebben a körzetben, mert a gazdag faállomány rentábilis kihasználását főleg ez teszi lehetővé. Nem kevesebb, mint hat üveggyár van Losonc környékén, melyeknek egy része most beszüntette üzemét, más része pedig erősen redukálta. Két modernül felszerelt posztógyár és még három nagy email-gyár örvendett és örvend még ma is a legjobb hírnévnek". „Ekkor következett be az államfordulat. 1019. májusában bolsevikiek szállták meg a területet, hacsak néhány napra is, de az iparnak okozott veszteségek súlyos károkat okoztak és kiinduló pontjai voltak annak a rettenetes krízisnek, amelyben az egész vidék még mai napon is szenved. Drága gépeket romboltak szét és többmillió értékű árut hurcoltak eL, amelyekért a tulajdonosok még most sem kaptak kárpótlást. A munka újból való felvétele után a termelési lehetőség az összes vállalatokban még inkább rosszabbodott A határok úgyszólván hermetikusan voltak elzárva, az export csak nagy nehézségekkel volt lehető és a gyárak teljesen elvesztették az eddig élvezett támogatást Nemcsak hogy adóelengedésben és készpénztámo- gatásbsn nem részesültek, hanem még a technikailag tökéletesebb és földrajzilag sokkal ked- **^*öhh helyzetű cseh és morva nyarakkal kellett j feJvenniök a versenyt. Egy harmadik motnen- ; tűm még inkább kiélesitette a helyzetet, tudniillik az infláció. Egyes gyárak árukat szállítottak j a külföldre és amikor hetek, vagy hónapok mul- I va megkapták a pónzt, az infláció okozta veszte- ' ségek oly nagyok voltak, hogy a kapott pénz még ja szállítási költséget sem fedezte. így következett ! csapás csapásra. A legtöbb esetben nem volt üzemi tőke, még kevésbé az annyira nélkülözhetetlen invesztíciós tőke, úgy, hogy az egykor virágzó vállalatokra nem maradt más választás, mint az üzem redukciója, vagy teljes megszüntetése, ami — sajnos — a legtöbbször bekövetkezett". „Az a benyomás, amelyet a látogató ezekben a gyárakban szerez, rendkívül szomorú. Elsősorban a sok munkanélküli család gondja és nyomorúsága. A munkabeszüntetések miatt sok családatya kényszerült Amerikába, Argentínába, és Franciaországba vándorolni és azok a szerencsések, akik családjuknál maradhattak, nem tudhatják, hogy holnap, vagy holnapután nem jutiak-e erre a sorsra? Az ipar fen tartásának kérdése tehát elsősorban ezer és ezer ember kenyérkerdéso. Nem lehet a kormány érdokében, hogy embereket exportáljon, hanem árukat kell exportálnia. Ehhez azonban szükséges hogy a losonci körzet iparára nagyobb figyelmet fordítsanak, amint eddig történt, hogy a kormány az ipar hóna alá nyúljon. Egy esetben már ez meg is történt: A szlabosi papírgyár, amely becsukás előtt állott, tízmillió korona szubvenciót kapott és nagyszabású invesztíciók után most teljes üzemmel dolgozik". A Prager Presse cikkírója végül megjegyzi, hogy az ipar felsegitésének módozataival egyik legközelebbi cikkében fog foglalkozni. A kormánypárti lap cikkét igaz elégtétellel olvastuk, mert nem találunk benne semmi egyebet, mint annak a munkának igazolását, amellyel tiz esztendeje a dezindusztrializáiás politikája ellen küzdünk. A Prager Presse cikke is bizonyltja azt az éles kontrasztot, amely a magyar kormányok iparpáríolő politikája és a csehszlovák kormányok . dezindusztralizálő rendszere között mutatkozik. A cikkíró csak a losonci iparkerületet tanulmányozta, de - megállapításai az egész Szlovcnszkóra és Ru- szinszkóra érvényesek. Nemcsak Losonc ipara pusztult el, hanem romokban hever Szlovenszkó és Ruszinszkó egész ipara és kereskedelme. Losonc a régi Magyarországnak hetedik gyárvárosa volt, amely ipari termékeit egész délkeleti és keleti Európába exportálta. A Rakottya-zománcgyár remekművű edényeit fel egészen az Ob folyőig ott lehetett találni az összes orosz áruraktárakban és néhány év előtt (1918 után!) ez a gyár is beszüntette ezelőtt virágzó üzemét. A Prager Presse cikke annál örvendetesebb, mert a kormánypárti lap Losonccal foglalkozik, azzal a Losonccal, amelyen Novák volt miniszter olyan kegyetlenül vágta oda az ipari körök küldöttségének, hogy a kormány semmit sem tehet a szlovenszkói ipar megmentésére. Mégegyszer lerögzítjük a Prager Presse cikkének lényegét: 1. A cikk elismeri, hogy a szlovenszkói ipar „bodensíándig", tehát megdől az a vád, hogy mesterségesen odaplántált iparról van szó, amelynek nincs meg természetes létalapja. 2. A magyar kormányok iparpártoló politikája helyes volt, és azok az indokok, amelyek ezt a politikát szükségessé tették, tehát a lakosság foglalkoztatása és kenyérrel való ellátása, most még inkább érvényesek, . mint a háború előtti időben voltak. A Prager Presse cikkét mint értékes dokumentumot regisztráljuk és nem mulasztjuk el, hogy minden egyes alkalommal érveivel ne támasszuk alá a szlovenszkói ipar felsegélyezésére irányuló törekvéseinket. N, P. Kereskedelmi szerződési tárgyalások Franciaországgal. November első napjaiban, minden valószínűség szerint november 5-én kezdődnek Párisban a francia—csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgyalások. Az uj tárgyalásokat a francia—német vámszerződésben foglalt tarifaváltoztatások tették szükségessé. Csehszlovákiának már eddig 150 árufajtára volt biztosítva a legtöbb kedvezmény joga és most a német—francia szerződés alapján uj kedvezményekre jogosult. E kedvezményeket azonban paralizálják a francia vámemelések, amelyek éppen a legfontosabb csehszlovák kiviteli árukat érintik, így az üvegáruk várnia 50, a vegyi termékek 160—200 és a ceruzák vámja 150 százalékkal emelkedett. Az amíg*)® fent r&kmökuirzusta a nenyerki tőzsdém. A napokban a nowyoriki tőzsdén 4.37.6-ra emelkedett az angol font árfolyama. Ilyen magas árfolyama 1914 óta nem vodt a fontnak Newyork- baa. A vagyonleadás hozadé^a. A Nemzeti Bank tegnapi jelentése szerint szeptember 15-éig vagyouleudásra 6080 millió koronát fizettek be és pedig befizetési lap utján 1460, pénztári lap utján 122, zsíróval 207, értékpapírban 26 és készpénzben 4267 millió koronát. Szeptember 15-éig a pénzügyigazgatóság 409 milliót refundált mint felesleget, valamint 314 milliót tartalékolt kamatra és a behajtással járó költségekre. A vagyonleadás tiszta hozadéka tehát szeptember Í5-én 5358 : millió volt. A pénztári bonnok honorálására ' előlegként 276 milliót hoztak levonásba, úgy | hogy a maradék 5032 millió. Az Osztrák-Magyar Banktól átvett adósság 10.190 millió volt és a vagyonleadás levonása után most 5082-re csökkent, amiből 1470 millió koronát kell levonni az állami bankjegyek amortizációja alapján, úgy hogy a fenni aradó adósság 4633 millió. Csődök és kényszeregyezségek a köztársa«ág- ban szeptember hó folyamán. Szeptember hó folyamán a köztársaságban összesen 143 kónyszer- j egyezségi kiegyezés volt, amelyek közül 77 Cseh- ! országra, 40 Morva országra és Sziléziára, 23 í Szlovenszkóra és Ruszinszkórn esik. Csődöt ren- ! deliek el 38 esetben és pedig Csehországban 28, (Morvaországban és Sziléziában 6, Szlovenszkón pedig 4 esetben. A kubai eukortcnmclés eMemőrztése. Havannából jelentük: Machado elnök Tarafa ezredest nevezte ki az öt személyből álló és most újonnan megalakított cukor* enni elósi és oukorkiviteli fe'l- ügyelőbizottság elnökévé. Tarai a,aki maga is több 1 cukorfinömátó tulajdonosa és aki több vasútvonal főrészvényese, ez év végón Parisba utazik, hegy i ott Hollandia, Csehszlovákia és egyéb európai cu- I kor termelő országok cukoripari képviselőivel tárgyalásokat folytasson. Koawlició kartell a magyar—csehszlovák—osztrák textilgyáriak közt. A magyar—csehszlovák— osztrák textilgyárak képviselői ismét felvették a kondiiciokar telire irányuló tárgyalásokat. Árkai-- I teliről egyelőre nincs szó, ennek számos akadálya j van, egyelőre csak egységes eladási feltételekről ' tárgyalnak. A terv szerint a kassael-adást harminc napra limitálnák 2% szkonlóval, nyílt hitel legfeljebb kiírom hónapra szólna, az elfogadványek éljen ében történő eladásoknál pedig négy • hónap j volna a bilelőzési idő. Rrönini oáajjgyáa* akar letelepední Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom város j vezetősége a napokban megkeresést kapott a brünmf Kiepetár et Comp. növényolajkészHő gyártól, hogy Komáromban gyárai nyitás céljára euged- I jenek át telket részére. A gyár igazgatósága azt ; kéri a várostól, hogy lehetőleg, ipa rvágánnyal kapcsolatos helyen engedjen át 200 négyzetméternyi j területet egy gyárépület részére, továbbá ugyan- I csak 200 négyzetméternyi területet egy rakíárbo- j lyísé-g résaéTe-,#eaenklyuy hogy .'nagyobb. yillany- | erőre berendezett dinamói aljitnassanak fél. A I gyár, amely"növényi térm-ékekből fog olaját élő- álűiiitam, lehetőleg a dunai kikötőhöz közel akar elhelyezkedni. A brünni cég kérésével a legköze- 1 lebbi tanácsülés fog foglalkozni és ha találnak megfelelő telkei ilyen óéira, úgy a gyárnak minden valószínűség szerint lehetővé teszik a letele- | pü'lést, mert újabb reményt látnak arra nézve, hogy a komáromi munkanélküliségei csökkentsék helybeli munkások alkalmaztatása révén. A kas sai kevesli ed,rémi és ipaőkamcam közlései. Az összes tudósítások minden kötelezettség nélkül közöltéinek. Kérdezősködőseknéi a zárójelben. lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi é;s iparkamaránál nyerhető, Kassán. — Pályázatot hirdetaek: A kereskedelemügyi minisztérium: 600 drb. fadoboz szállítására. Határidő október 18. (18647.) — A pozsonyi vaeutígazjgató- ság: szappan, zsiradék, vegyi és természeti produktumok, saonott- és kőáru, kvarchomok stb. szállítására az 1928. év első felére.. Határidő november 5. (225—U.) — A besztercebányai járási hivatal technikád osztálya: Baneká Stiavnicán az erdészeti felső iskola adaptációjával kapcsolatos munkálatokra és anyagok szállítására Határidő I október 20. (225—U.) — Az áll. építészeti hivatal Técsőn: a Técső—Kruhla közötti országút építésére. Határidő október 20. (225—U.) — A pozsonyi könmunkaügyi minisztérium: föld-, vasbeton-, kovács-, kőműves-, ács-, bádogos-, tetőfedő-, asztalos- és lakatosmunkálai okra a pozsonyi áll tisztviselőik lakóházának építéséinél. Határidő október 25. (226—U.); parkett-, mázoló-, festő-, üveges és i kárpitosmunkálatokra a kassai áll tisztviselők lakóházának építésénél. Határidő október 21. (227— í U.) _ A kassai vasutigazgatósóg: vegyi és terméi szett produktumok, zsiradék, szappan, kvarcho- | mák gépek részéire való szállítására az 1928. év ! első felére. Határidő november 4. (230—U.) — A | pozsonyi vasul igazgatóság: elektromos égők, izo- j Iáit és szabadvezetékekre Bergmann-csövekre és j hozzávaló anyag szállítására. Határidő október 28. | (230—U.) A pozsonyi közmunkaügyi mímeztérium a kassai rendőri alkalmazottak lakóházának ' építkezési és ipari munkálataira. Határidő november 7. (232—U.) — ökrösfee község elöljárósága: 1 áll. elemi népiskola építésére. Határidő október ; 20. (39.) — A kassal áll. vasutak igazgatósága: Késmárk állomásán raktártelep építésére. Határ- ! idő október 25. (39.) _ A pozsonyi közmunkaügyi ■ referálná: az állami tisztviselők lakóházának épi- j késénél, víz- és gázvezetéki, csatornázási- és villanyszerelési munkálataira Pozsonyban és Losoncon. Határidő október 21. (39.) — Képviseletet vállal: Newyo-rki cég kézzel hímzett asztal- és ágynemű (eladására. (18295.) — Képviselői keres: Osztrák cég szabadalmazott mészkemenee rémére. (18-482.) 1__Magyar cég szabadalmazott vegyim*.ilőszerhez; ; nyomdaipari szakmunkások elhelyezésére interna- 1 danáiéi vonatkozásban.. (16377,1 jelei a rossz vérkeringésnek. Innen ered az alsó végtagok hiányos táplálkozása, ami a kevés mozgás- Lja nál jut megnyilvánulásra. Masszi- |j| rozza naponta lefekvés előtt lábait eredeti |§6 fj. 1 menthoi s#sffe@s,s*essseS m I -I Alpával való bedorzsolés által a f|f vérkeringés megélénkül és rövid idő múlva kellemes, melegérzete ^ támad. | Kérjen csak eredeti Alpa sósborszeszt. j|| j__________1 A csehszlovák fapiacon a gömbfaárak eh’ár dák. A vágót Halpiacon a kínálat nagyobb a keres létnél s ezért az árak lemorzsolódnak. A gembfj ára és a deszka ár közti viszony egyre rosszabbo dik. Uszályfa iránt elég jó kér célét nyilvánul meg de a kínálat is nagy, úgy, hogy az árak nem emel kedtek. Lengyelországból a német- gyárak olcsók' áruhoz jutnak, sőt Oroszország is olcsóbban szál Htja a tát. Az üzlet, úgy látszik, elérte tetőpontján A bányafa uzíl-et je-léntősége a belföldi piac számár nem nagy és az exportban Csehszlovákia nem á! az elsők között. Bányaiéban a német piacon e-Lsc sorban Lengyelország jön tekintetbe. Egyébkén a helyzet változatlan. JE&SáöS&á, + A prágai értéktőzsde ma ismét járult . javulási tendencia főképpen a speciális értékekr koncentrálódott. A favoritok a régiek, míg a tötA kategóriában kicsi volt a kereslet, A Cseh—Morvs valamint a montámé-ntékek 100 koronával emelik e< tek. A többi értékpapíroknál az emelkedés eokkí kisebb volt. Gyenge irányzatot csak a cukor-, sör- és szénértékek étiek el. A Skoda-müvek ii mét elérték az 1100-as határt. — Az ipari értél papirok közül emelkedett: Schamotte 1G0, Cseh- Morva 110, Északceeh Szén 80, Séllier 45, KoLii Szesz 40, Pozsonyi Kábel 38, Neslomitzi 25, Prágí Vas és Skoda 15, Dauek 13, Krizsik 7, Pol-di í Auseigi Vegyi, Pilsena Sör 5, Solo 3, Apolló é Newa 2 koronával. Ezzel szemben esett a Dux_ Bodenbachi 25, B-udweisi Sör ,20, Cseh Cukor lí Ringhoffer 5, Aussigi Finomító 3 koronával. — , Bankpiacon esett Nemzeti Bank 50 koronával, vt szent a Sporo emelkedett 10, az Union 7, a Zsívn 4, az Ipari 2, az Eszkonupt és Prágai Hitel 1— koronával. A külföldi címletek közül Osztrák Hite 3, Wiener Bankverein 1 koronával emelkedett. - A kölcsönök között szilárdult a 4%-os pót 35, a 5.5, valamint a 3.5%-os IV-ik 25—25, a 4.2%-o pót 20, a 4.5%-o<s IV-ik 15 koronával, az 1923. év beruházási 10 fillérrel. Az építkezési sorsjegyek i javultak. + Nyugodt a prágai terménytőzsde. Búzáiba nagy volt a kínálat. Rozs kis kínálat következte ben szilárd és 1—2 koronával drágább. Árpa tai tolt. Zab és tengeri változatlan. Borsó, lencse, ke mány és mák nyugodt. + A prágai devizapiacon Madrid 8.50, Bt nej szel 0.45, London 0.01, Párás 0.03 koronával gyér gültek. Zürich 0.125, Varsó 0.43 koronává’’ ja vul tak. + Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersámjegy zés októberre Auasig loko ás kiköpő 180. + A pozsonyi faiőzsdén szilárd volt az irány zab Gömbfa iránt úgy a bel-, mint a külföldőoi to vább tart az érdeklődés. Promptezállitáisu vágott fában hiány állt be. de a német diszkontéin elé következtében nyűgödta-bb üzletre számítanak. 1 iO-mbfaüztet élénk és' a tüzifapiaoon további javu lás állott be. + A prágai lóvásárra 84 darabot hajtottak fel A vásár közepes volt. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Egye ipari értékek iránt nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Az alaphangúkt barátságos vob de röviddé nyitás után üztettelenség állót) be. Korlátban több nyíre szilárd volt az irányzat és szállítási, vegyi vas-, villany- és gumi-részvények részben íedeze lekre, részben vásárlásokra emelkedtek. Osehezlo vák 'értékek prágai vásárlások folytán javultak. I járadékok szilárdultak. A magán diszkont 6.43%.-f- Gyenge irányzatú a budapesti értéktőzsde A kedveződen külföldi. jelentésekre való tekintettel az árfolyamok lemorzsolódlak. A. veszteségei 1—2%-oi tettek M. A. torgalom közepes volt. E-gyes, a csehszlovák távirati iroda jelentéséber nem foglalt ót lékek kezűil klác 86, Részvényeid 13í)m 173 oeruro.
