Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-15 / 236. (1570.) szám
1927 október 15, szombat Egy 120.000 lakosú amerikai város teljesen kihalt Tíz év előtt még lüktető élet volt benne, ma egyetlen lakója van — Ami csak Amerikában történhetik Newyork, október eleje. Amerikában van a világ legcsodálatosabb városa. A várost Phömixnek nevezik, mint az egyiptomi meséknek mondaszerü madarát. Kanadában fekszik, az Egyesült Államok közvetlen közelében, magasan a hegyek között, csaknem kétezer méter tenger- szín feletti magasságban. Csak ritkán téved ide a turista, aki nagy meglepetéssel látja, hogy a hegyplatón egyszerre egy eddig nem ismert nagy város kerül szemei elé. Széles, nyílegyenes utcák keresztezik egymást, amelyeken szép modern épületek sorakoznak egymás mellé. A legtöbbje három- és négyemeletes. A főtéren két hatalmas, amerikai arányú szálloda várja a vendégeket, akik már ide többé nem érkeznek. Nem messze a szállodáktól egy pompás fehérre festett épület, emelkedik, amelybe széles lépcsőcsarnok vezet. Egykor az élénk forgalmú postapalota volt. Keskeny utca vezet abba a negyedbe, amelyben ugyanazon sablon szerint épült kis .munkás-házak százai j és század csoportosulnak. Ennek a negyed-; nek központjában szép reneszánszstilti tem- i plcm emelkedik büszkén az égnek, közelében pedig modern iskolaépület áll. A turista elfogultan járja be az utcákat, de élő lénnyel nem találkozik. Senki emberfia nem jön vele szemben a kihalt utcákon, i A házak kapui zárva vannak, az ablakokon nincs üveg. Kényelmetlen, terhes csend nehezedik a különös városra. A megzavarodott idegen órákhosszat járhat az utcákon és tereken, de nem találkozik emberrel, legfeljebb egy-egy farkassal, amelyet a kínzó éhség kergetett az erdőségből a kihalt emberi "ele- pülés helyére. A járdakövek kockái között ; most már bőségesen nő ki a gaz. Most villan ! fel a turista agyában a tudat, hogy ki Italt rárosba jutott. Tíz évvel ezelőtt még százhúszezer lakosa volt Phönix városának. Hirtelen felvirágzó, igazi amerikai jellegű település volt, amelynek nagy jövőt jósoltak. Phönix polgárai abban a szilárd meggyőződésben voltak, hogy városuk néhány éven belül olyan fejlődésen megy keresztül, hogy St. Louist és Philadelphiát is meghaladja. Minden okuk meg volt erre a feltételezésre, mert városuknak rövid története még az amerikai történelemben is ritka, gyors fejlődést mutatott. Phönix városát a huszadik század elején egy Withe nevű ember alapi tóttá. Withe mögött meglehetősen sötét mull állott, különböző büntettek miatt többször szenvedett börtön- és fegyházbüntetést. Amikor a fogházból kiszabadult, a határ közelében levő kanadai hegységekben néhány száz négyzetméternyi területet vásárolt potom áron, mert csak ő tudta erről a területről, hogy rézben igen gazdag. Withe eredményének hire hamarosan elterjedt és rövid időn belül több száz szerencsevadász jelentkezett, akik azt remélték, hogy olcsó telekvásárlással hamar meggazdagodnak. A rézbányászok települése bámulatos gyorsasággal növekedett. Öt év alatt már legalább húszezer embert vonzott ide a meggazdagodás vágya, komoly vállalkozókat és szerencsevadászokat a föld minden részéből és azután sokezer szorgalmas munkásembert. Már kiépült akis város és lassanként megkezdték a vasútvonal építését is, hogy a földből nyert kincseket könnyebben elszállíthassák. Ebben az időben egy nagy newyorki részvénytársaság is érdeklődni kezdett a bánya,miivek iránt és megkezdette azoknak nagymértékű feltárását. Mindez fantasztikus gyorsasággal és arányokban történt. Kiütött a háború. A réz ára egyszerre hihetetlen mértékben felszökött. Elkövetkezett Phönix városának aranykor3zaka. Most egyszerre paloták nőttek ki a sziklatalajból, hogy a newyorki rézszindikátus urainak kényelmes otthont nyújtsanak. Egyik Uj BENŐIT regény! Három szerelem és 20.000 kilométer bárom óra alatt játszódik le a most megjelent BSMOST PBEE5BSE A MOSOLYGÓ SZOBOi? cimü regényében. Ara 26.-— kor. éjszakáról a másikra hatalmas bérkaszárnyák épültek, modern hotelek ostromolták a felhőket és 1917-ben Phönix bányavárosának már 120.000 lakosa volt. A háború végével megszűnt a réz konjunktúrája és nyomban rá bekövetkezett Phönix városának hirtelen hanyatlása. A newyorki szindikátus érdekeltségét kis embereknek adta el, akik azonban szintén hamarosan visszavonultak, mert belátták, hogy Phöuixben már nincs mit keresniük. A munka nélkül maradt várost a munkások is elhagyták, egyszerre csak a vasúti forgalmat is beszün tették, a hoteltulajdonosok is megszöktek 1921-ben már csak néhány száz kalandor la kott az üres falak között, a törvényüldöztf bűnözők és olyan semmittevők, akik örültek hogy fedél alá húzódhatnak a most üresei álló hatalmas palotákban. Ma Phönix városának egyetlenegy lakosa van, egy Bob Forcshaw nevű régi bányamunkás aki a főutca egyik bérkaszárnyájában ütötte fel otthonát. A városban egykor jobb napo kát látott és ezért elhatározta, hogy életénei végéig az elátkozott helyen marad. Talán ti tokban abban is reménykedik, hogy méi minden megváltozhatik és az élet sodra uj ból kiterjed Phönixre, amely a nevében rejh szimbólum szerint ismét megelevenedhetik A sakk- és tenniszbajnok Székely Zoltánnál akinek zeneművészetéről Mussolini irt kritikát Ssékeüy Zoltán a vifághiril magyar hegedűművész, a világ íegjobb hegedű jé íaek birtokosa., most huszonaégyéves, de bejárta már égés* Európát és Amerikát — Prágában is elhatározó sikert aratott a hegedű magyar mestere Juj Prága, ‘ október 14. ] A hangverseny után, mellyel Székely Zoltán j és Frid Géza, két összesen negyv-ennyoioéves ma- j gyár művész a közei! százesztendős zenei kultúrája Prágát másfél óra alatt, meghódította, bemegyek a miü'vészszo'báfea és bemutatkozom. A szobában már ogász magyar kolóniát találok. Itt vau Zar&un&ezlky Ede édesanyja, alkinidk régi ismerőse Székely Zofttém. A két fiattal hegedűs együtt tanult, végaetit líuhaynáil, nearaes versenytársak voltaik ők Iceadiotltől fogva. Most Székely hangversenyedétt Prágáiban, néhány hónap múlva Zaitihmrwziky fogja a, prágai dobogón micgszóiailtatnii hegedűjét. S itt van Stnai?- ser István is, a dirigens, aki vasárnap a cseh * i iíliarm ó mik u s ókat fogja vezényelni a Part ók- kénéért en. Székely éppen csodálatos hegedűjéről beszól Scliiiilhoff dr.-n.ak, az ugyancsak neves zongoraművésznek. Frid Géza Székely fialtál feleségével és Sdhulboíí dr.-niéivail beszélget. A. társaság felkerekedik és elmegy a szállodába, amelyben a vendégművészek meg vannak szállva. Az éttereimben, vacsora köziben, néhányszor megkísérelem az interjút. Hasztalan, A művészek húst, tésztát és zenészeket vacsoráinak. Komponistákat, dirigenseket, interpretáló művészeket nyelnek le kömért falatokban s a gnrmánok hozzáértésével. Mialatt Székelynétöl megtudom, hogy hollandus, átezüremlik néha a beszélgetésein hol Ravel, hol Szfcrjábim, hol Kleiber neve. — Igen, én hollandus vagyok — mondja Szé- kelyiné magyarul^ kissé idegen hanglejtéssel s egykét elragadó nyelvtani hibával —, de megtanultam magyarul, amint a férjem is megtanult hollandusul. öt év óta férjemmel Hollandiában élünk, már aimikor otthon lehetünk. Gyakran látogatnak meg bennünket a magyar művészek; Bartók, Kodály több hetet töltött nálunk. Igaz, nem sokat vagyunk otthon. Férjem most Friddo! turnéra megy az északi államokba, egész júliusig be van töltve a programja. Ezzel a turnéval befejeződik utunk Európa és .Amerika körül s azután kezdődik minden élőiről... Ránézek a mellettem ülő, nyugodtan vacsorázó huszonnégy étas, világosszöke, tejfehérami fiatalemberre, Székely Zoltánra, aki végigkoncertez- te már a két kulturválégrészt s igyekezem nálbirai arra, hogy élményeiből valamit is elmondjon. Székely elgondolkodik s hosszas töprengés után kiejti Mussolini nevét. — Talán a Mussolini-eset , mondja —, de kérdezze meg inkább a feleségemet. — Úgy1 volt ez — veszi át a szót Székelyné —, hogy férjem hangversenyeket rendezett Olaszországban. Római hangversenye után, ahol a fi'lhar- móndkuisokka! játszott, délután öt órakor megszólal a telefon, jelentkezik az óla tv, külügyminisztérium. A minisztérium közli, hogy Mussolini miniszterelnök ur még az este sz>ea rtné fotgáJdaú a férjemet. Zoli — csak így beszél a férjéről: s olyan kiejtéssel, melyről nem lehet megállapítaná, hogy Zolid mond-e magyarul, vagy pedig Joii-t franciául Zoli nyomban frakkba öltözik s elmegy a minisztériumba, ahol negyven várakozó előtt nyomban a duce elé vezetik Mussolini a légszívóiyesebben fogadja s azi a kívánságát fejezi ki, hogy szeretné még az este meghallgatni, A férjem este ismét elmegy a palotába, egy hatalmas teremben egyedül •találja Mussolinit frakkban. „Nem hangversenyre kértem önt _ mondja Mussolini —, hanem látogatásr a. Szeretném, ha a világ egyik legnagyobb művészének játékát megismerném. Ugyanis magam is szenvedélyes hegedűs vagyok, de hangversenyekre nem igen járhatok. ‘ Az uraim azután elő- • í vette hegedűjét és Mussolinii egyenes kívánságára Bartókot játszott a saját átírásában. Közben Mussolini pezsgőt hozatott a lakájjal s megkínálta Zolit. ..Köszönöm, nem szoktam szeszes italt inni/' mondja a férjem, mire a duce elneveti magát 6 azt mondja: „Én sem ... ‘ Síire a két antialkoholista koc-oiuictt a teli poharakkal s letolta azokat, anélkül, hogy itták volna belőlük... A hangverseny után Mussolini azután azt mondja a férjemnek, hogy a kritikát, miután senki más nem volt jelen, meg fogja inni a lapoknak. Hiszen valamikor újságíró volt. És másnap tényleg megjelent a lapokban egy kritika, Mussolini kritikája. Persze megrohanták erre az újságírók, Zolinak tövi ről-hegyire el kellett mondani mindent, megjelentek az interjúk e néhány napra rá a duce egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy Székely Zoltán az esetet úgy adta elő, hogy az önreklámra még csak neon is gondolt. _ Igaz, nincsen is rá szüksége — mondom — ann ak a művésznek, akiié rábízták a világ legcsodálatosabb hangú hegedűjét, a „Midiéi Angélát", amelyen készítőjének kikötése szerint csak valóban világviszonylatban nagy hegedűsnek szabad játszania, annak a művésznek nincsen szüksége reklámra. — Már pedig arra gondolok — szólal meg mosolyogva Székely —, hogy csapok én mégis egy kis reklámot magamnak — a tennisz révén. Tenniszbajnok vagyok s a sport terén remélt népszerűségemmel akarom művészetem útját egyengetni. A finoman hallgató Frid ekkor kötődő hangon közbeszól: — S a ©akktehetségeddel. — mondja, majd hozzáteszi: Majdnem olyan szenvedélyesen játszunk sakkot, minit zeniét, örökös saikkverseny áll közöttünk. Jelenleg én vezetek tizenhat nyert párával. Két fiatal, gondtalan gyermek, aki most elkezd vitatkozni, hogy melyik a jobbik — sakkban. A vita folyamán átszőtök Strasserhez, aki Sdiulhoíf dr.-ral már néhány tucat muzsikust fogyasztott el, s érdeklődöm, hogy mi a programja a jövőre vonatkozólag. — Most egy oroszországi turné előtt álltok, — mondja Sfcrasser István. _Számos hangverse nyt és színházi előadást fogok dirigálni Oroszország különböző városaiban. Talán érdekelni fogja, hogy éppen Prágában kezdtem meg pályafutásomat tizenhét évvel ezelőtt a német színháznál. Azóta- operadirigens voltam Kiéiben, Stockholmiban s járom a világot. Most nagyban készülök a cseh fi’lharmőnikusokkal vasárnapi koncertemre. Székely Zoltán és Frid Géza közben befejezte a sakkvitát és azzal csipkedik egymást, hogy kinek mutatták be több kompozícióját. Fridnek például tavaly Londonban egy kvartettjét, Székelynek egyik szonátáját a velencei ünnepségeken, de azóta mindketten már számos szerzeménnyel gazdagították a zeneirodalmat. Fóltizenkettőre jár az idő, lassan felszedelőz- ködünk az asztaltól és elindulunk. Elbúcsúzom e hazamenet az jár az eszemben, hogy egy interjúval több. De interjú volt? Nem. Ennél sokkal több. Egy előkelő társaságban végtelenül kellemesen eltöltött este volt. á. P. Müven idő várható? A norvégjai depresszió nyúlványai Közópeurópa felé közelednek s így az időjárás változására egyelőre nein lehet számolni. — A köztársaságban tegnap száraz, hűvös időjárás uralkodott. A hőmérséklet, maximuma Pozsonyban 1?, fok volt. Időprognózis: Felhős, csőre hajló hűvös, északnyugati széllel A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Az arany hajú Éva (Laura la Planteval a főszerepben). HVEZDA: „ő" a csodadiák, főszerepben: Harold ' Lloyd. JULIS: A csárdáskirálynő (Kálmán Imre ope-i rettje után). KAPJ TOL: „ü" a csodadiák. KORUNA: „Ő“ a csodadiák. LUCERNA: A vörös betűk. SVETOZOR: A nagy hazugság. LUCERNA: A feltámadás. (Tolstoj drámája) megismételve. T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Van szerencsénk értesíteni L Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek vízummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása véget mól- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bra- tislava, Ventur-u. 6. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, II., P á n s k á 12. III. eszközli. ^ — Masznyik Endre dr. meghalt Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Masznyik Endre dr. volt pozsonyi teológiai tanár ma hajnalban a budapesti Uj Szent János kórházban meghalt. Az elhunyt egyideig a pozsonyi teológia igazgatója volt és egyházjogi szakmunkáival kiváló nevet szerzett magának a magyar tudományos világban. Rákosi Jenő elnöklete mellett a napokban bizottság alakult, amely nagy ünnepéllyel akarta megülni Masznyik Endre dr. 75. születése napját és írói működésének félszázados évfordulóját. A nagynevű tudóst két nappal ezelőtt egyszélhü- dés érte és az orvostudomány nem tudott már rajta segíteni. Temetéséről még nem történt intézkedés. — Tanári áthelyezés. Cvengros Béla dr. tanár, a kassai zsupai internátus igazgatóját a rimaszombati állami reálgimnáziumhoz helyezték át. — Orvosi hir. Gedő Mátyás dr., szülész, nőgyógyász, a pozsonyi cseh nőgyógyászati és szülészeti, továbbá a prágai német sebészeti klinika volt gyakorló orvosa, azonkívül a prágai német szülészeti és nőgyógyászati klinika volt operatőrje megkezdte Losoncon, a Madách-utca 7. számú házban rendelését. — Estélyi ruhában, virágok között lett öngyilkos egy Vay grófnő. Budapesti szer- kesztő&égüuk jelenti telefonon: Simon Béla főhadnagy felesége, aki született Vay grófnő, az éjjel kispesti lakásán férje szolgálati revolverével agyonlőtte magát s mire tettét észrevették, már halott volt. Az asszony ön- gyilkossága előtt legszebb estélyi ruhájába öltözött, a pamlagot, amelyen fekve követte el az öngyilkosságot körülvette hatalmas vi- rágerdővei, szájához emelte férje forgópisztolyát s igy lőtte agyon magát. Búcsúlevelet hagyott hátra férjének címezve, amelyben bejelenti, hogy nem tud belenyugodni a kisvárosi életbe. Fényben, pompában szeretett volna élni, amit azonban a mai viszonyok között nem kívánhat férjétől s ezért inkább megválik az élettől. Az öngvilkosság a székesfőváros előkelő társadalmában nagy megdöbbenést keltett. _BezuiJták a. nyifcrai ortodox főrabbi hánataü szobájá nak ablakait. Ny i teái tudósi tónk jeleníti: Az elmúlt éjszaka ismeretiem egyének beverték Kata Ármim nyitrai ortodox főrabbi hivatali szobájának ablakait. A nyomozás folyik a tettesek kilétének megállapítása céljából. . %
