Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-15 / 236. (1570.) szám
1927 október 15, szombat. A latin sajté bukaresti kongresszusa, amelynek programja a „latinok” szebb lábaitól a szellemtelen és magyarellenes menükártyáig terjed Balkáni lakoma as Universul kalandor fősíerkeszíőIénéB — WaS3sf,fe Mr megreformált frakkla és a román akadémia szargoskodása — A magyar (©©xső és &©§©ra &üSrss népszövetségi menUkártyájdnak rossz balkáni párödSája — A sigány- erede*$Sa „latira4* háslgazda Bukarest, október 14. (Bukaresti tüdicöitőnfctói.) A la ti a sajtóvM-ág- ez&vetsóg Bukairesbben tartotta ezévi kongressau- eá>t. Fényéé pompával, költséget nem kímélve fogadta a hivatalos Románia a latin „testvéreket1*: tóÜKSwwxnatot bocsátott rendelkezésükre, amelyet szalon- és hálókocsikból állítottak össze, a főváros, a kormány, a sajtöszervezeLek banketteket rendeztek. Mária királynő a peflesi kastélyban, fogadta a kiküldötteket a kis Mihály királlyal egyetemben, Brafidemi Jón el mtoisztereloiök tartotta a kongrees'/Jirs megnyitó beszédét, a gyűlés elnöko Stellán Popescu, as UniveTsirl íöszerkeöztője 6 a inai igazságügyminiezter volt, antóküránduláeak, bankettek, felvonulások, feülofbogőzott városok akarták a kongresszus résztvevőinek emlékezetébe vésni, hogy Románia is latin állam, tehát e jog- elmen enyhébb elbánásban keli részesíteni, abban a sajtóban, amely nem tartja mindig szem élőt! a faji hováta rtozandóe-ágot, de sokszor az igazságot. Szépiáira framcib fédSÖnik és ..satnya aa^oösBászok4* A kongnesszns ki-csát tüntetés is volt a. többi | fajok ellem; Mararáee de WaJlcáíe. akinek ’irakkre.ToTináló tc‘re&v&8 olyan osufos kudarcai; vallott (a téráigérŐ selymiinaíteágot senki sem viseli), nwha azzal is csak azt akarta bizoiüyi'taoö, hogy a szépiáira „latánoknaík" nincs semmi okuk eltakarni lábikr ái kai, amniioret azt a ..satnya** amgoilok teszik (legaMibo igy innom ott a itt Bnkeirestbon az egyik ezinházi lap taáé&itójának, talán abban a kiszembon, <h<*gy ez a nyilatkozata zárt körbem mariad), nyilten hangoztatta, hogy a 200 millió latinnák nem szabad az angolszász diktatjjuráit eltűrni. Ez telién kell harcolni sajtóban és egyebütt... Nem csoda, hogy Románia hivatalos körei, akik 'ebben a tekintetben egyetértenek de Walleffe-vel, megragadták az alkálimat és .— legalább csöndben — tiltakozni próbáljak az angolszászok ellen, akiktől eddig nem sokat vártak és akik minden szén- ttámentalizfmus, háborús szolidaritás teteeté telével, elsősorban obje Ívtövek akarnak lenni... A tüntető szivédyességnek volt egy kis politikai háttere is belpoűiíákad —: meg akarták mu tatéi a latin viié.gnak, hogy a román beil- pcQiHiikáham csakis Braitianuék az urak, mellettük van az egész ország. De a vendégek, úgy 'látszik, meglehetősen jól voltak informálva és ha a hivatalos körök igyekeztek ás őket távoltartani a „nem megbízható" elemektől. az ellenzéknek sikerült egyik-másik, a kápráztató fogadtatástól teljesen el nem szédült újságírónak a való helyzetet feltárni. így azután a kiküldőiteket kísérő „gutge- sánxtt" román délegátusoknak nem kis boliie- mietlonöégeit okozott Mr. Anlaxd kiielccitése, aM nrlná'ent szépnek talált, csak azt nem tudta megérteni, miért adminisztrálják őzt az országot olyan rosszul? A „gafgesioinísóg** ellenőrzése A komgTteSszos elfogadta a román Akadémia kéréséi, hogy minden, a kongresszusról irt cikkel két példányban küldjenek be hozzá. Sőt ódáiig merni de Walleffe ur, a szövetség titkára, hogy ezt a kcte’ezeüsóget kizárás terhe mellett rótta a kongresszus résztvevőire. A legfuresább azonban az, hagy az Akadémia kérését — a külügyi sajtó- főnek terjesztette elő. Akik Romániában élnek, tudják, hogy ez mit jelent: az Akadémia köpenyege alá bújva akarja a. sajtóosztály ellenőrizni, vájjon a kongresszus résztvevői tisztességesen megfizetnek-© a vendéglátásért? „Adtunk nekik enni, inni, szállást a legjobb hotelben, megautőz- ia felük őket, vájjon hogyan fognak viselkedni?“ Készül a kartoték a külügyben, ahol a kongresz- szus riószivevői osztályoztalak lojalitás szempontjából: ki kap egyesi, kettőid, hármáét, ki lm-] kik el... j A ..magyar b odosnágOTübák és Apponyi, az „elvadít vaj" A Haitin sajtekoajgjrcssía-s azonban lakaimat adr 1 egy kis Irirojhamiásn^ a magyarck ellen is. A író rői ^ soviniszta, izgató, antiszemita tini vereti!, illetve annak tulaijdonos-föszerkesztője, Ste- ífa&i Repesett, aki ma igazságögyminíszter, bankettel. rendezett a vendégek tiszteletére (rossz nyelvek azt mondják, hegy a kormány pénzén) és ejti m alkálimat használta fel egy kis magyar óidéin es propagandára. A menü efeő száma: „Tarteleittcs de Caviar Boimaiia ( iní in imént plixs digestóbl'os quo les toatólikas d© la préssé naagthyaire)**, magyarra Jelomditva a szójátékot: Román kaviárszttlfetták, sok Ica] eméezfhofcőtobeik, mint a magyar sajtó bolondgombái... ■Második szám: „ítors dtouevre Regsa rabién variéra (beymcoup merne touisíois, que certames opi- nic-ncs poliiiqu.es oonstani.es), magyarul: változatos besezarábiai hors d'ouevre (sakkal kevésbé változatos, inlimt sok tartós politikai mieggyifciMós)L ■Ezzel azonban célt tévesztett Pcpescu ur: ha valaki, úgy éppen ő az, aki a politikai „véleményét" legtöbbször változtatta, mert eddig „csak" Take Jenesen konzervatív pártjához, azután a nemzeti párthoz és a lifoeráli sóidhoz tartozott rövid három óv leforgása alatt... Aspic-Ansohliuas d‘éorevisees (Vadé r&ÍTo _Sat.aná); Délbe de Soudac du beau Da mu/be bleu (Rieu de la valse de Sír átüss); Pom- mes-eKirmettes ininflammables (de la Régié ottornámé); Chou v. Fburs c.n be (írre fondn Appanyá (Hány sóit qui mail y pense!) (kelkáposzta olvasztott vajjal á la Apponyi); Sur- prisee Títulesc-u brevetées; Gorbeii de Fniites Umiversul (de toute deraiére fraidheur, camime les nouvelles de notre jouraal). . Ezzel a szerénység] bizonyítvánnyal zárult úgy a menü, minit a szellemességek sorozata ... Teljes mértékben rávall arra a politikai kalandorra, aki _ amint az közt udomású — néni éppen a legtisztább eszközökkel jutott az Umvereulhoz, aminek révén bekerült abba a miniszteri székbe, amelyet előtte egy Marasson foglalt el... Az Umiversul rothadt gyümölcsei A szellemes franciák kissé sava/ttyn arccal ültek a menühöz és njáltan annak a vélcuné- ny üknek adtok kifejezést, hagy a szellemességek u,án ítélve vagy Popeseu ur nem „latin" eredetű (Bukarestben úgyis azt mondják róla- hegy cigány származású), vagy pedig a rokonság annyira távoli, mint amilyen messze esik az Umversul f ősseírkeszt ö jón ok a szellemessége a francia esprit-től. A „Corbeil de fruáts Uaiveircul“-jhoz hozzá eem mertek nyúlni, következtetve a menüszámihoz fűzett szelieipességből, amely kapcsolatot akart létrehozni a gyümölcsök és az Uníversul híreinek a frissessége között. Akik azonban, mégis, tájéko- zatlaneágból, belekóstoltak, éppen úgy gyomor- ém-elygéist kaptak tőle, mint az Uwtwemil olvasói a laptól... Felfedezték a kilencedik bolygót A Neptirasason IsiviáS még egy bolygó bering a nap körül — A kapsfadts cs'ilíagfvrzsgáló fedezte fel — Berlin, október 14. Kapsfadti jelentés szerint az ottani csillagvizsgáló nj bolygót fedezett fel, amely a naptól még nagyobb távolságban, tehát a Neptunnson k:vüi lévő körben kering. Berlinben a szensé.ciós kirí nem lehet ellenőrizni, mert a most felfedezett bolygó olyan mélyen van a déli égboltozaton, hogy a középeurópai csillag vizsgálók műszereinek nem hozzáférhető. Asztronómiai körök információja szerint már tíz ér óta hisznek a csillagászok egy transnepíunikus bolygóban és nincs kizárva, hogy most ezt a bolygói fedezték fel. Ha ez a híradás igaznak bizonyuk akkor a csillagászati tudomány éppen olyan szenzáció előtt áll, mint 1846. szeptemberében. Akkor ugyanis még csak hét bolygót ismertek és a legkülsőbb bolygónak az Uranust tartották. Az Ura- nus bolygó mozgásában azonban pályaeltérések mutatkoztak é3 ezért a csillagászok arra következtettek, hogy az Uranuson túl még egy bolygónak kell keringenie. Leverrier és tőle függetlenül Adams tiszta számítások alapján ennek a bolygónak pályaelemeit meghatározták é3 helyét az égboltozaton kijelölték. E számítás alapján találta meg Balle Berlinben 1846 szeptember 23-án az eddig ismert legszélső bolygót, a Neptunust és hosszú időn keresztül a tudomány úgy vélte, hogy a Neptunus, mint legkülsőbb bolygó, be is zárja a mi naprendszerünket. A naprendszer az asztronómia eddigi ismerete szerint nyolc nagyobb bolygóból állott, amelyeket két csoportba szoktak osztani. A Nap és a Jupiter pályája között fekvő négy bolygót belső bolygóknak nevezzük, ezek: a Merkúr, Venus, Föld, Mars, míg a többiek: a Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus a külső bolygók. A belső és a külső bolygók öve között rengeteg mellékbolygó kering, az úgynevezett aszteroidák, amelyekből idáig mintegy háromszáz darabot fedezett fel a csillagászati látcső. Mennél távolabb esnek a bolygók a naptól, annál nagyobb természetszerűleg a pályájuk és. a keringési idejük. A Mercur, például mindössze 87 nap alatt végzi el a Nap körüli útját, mig a Venus keringési ideje 224, a Földé 365, a Marsé pedig 686 földi nap. A külső bolygók keringési Ideje jóval nagyobb. A Jupiter 4332, a Saturnus 10.759, az Uranus 30.688, a Neptunus 60.181 nap alatt végzi el keringését. Természetesen ha a Neptunuson kívül még más bolygó is kering, ennek távolsága a Naptól és keringési ideje még nagyobb. Egyelőre a kapstadti jelentést tartózkodással kell fogadnunk, de ha igaznak bizonyul, a csillagászati világnak 70 esztendő óta legnagyobb szenzációja előtt állunk. Az emberi elme mind nagyobb és nagyobb távolságokat keres fel mérőeszközeivel a világűrben és mennél inkább fejlődik műszereink tökéletessége, annál inkább bővül kifelé a végtelennek gondolt űrbe naprendszerünk. Lehet, hogy a most felfedezett kilencedik bolygó sem zárja be a nap vonzási körét és még azon túl is rejtélyes, hatalmas égitestek vannak, melyek a nap gravitációs ereje által kényszerűvé végzik elliptikus pályájukon örök körforgásukat az életet adó nap körül. A losonci rokkantak is a losonci sztaroszta mozihákoruja BeSánsxfcy ssts?osz§a & sejáS nevére íratta a rokkantak moz?engedélyét J'osonc, október 14 (Saját tudósit ónktól.) A losonci rokkantegyesület a múlt év október havában mozt- engedélyt kapott a minisztériumtól. Beiánszky Károly nyug. tüzérkapitány, Losonc város sztarosztája összeköttetést szerzett a rokkant- egyesüiettel s megválasztatta magát a mozi igazgatójául. Amidőn átvette a mozi vezetését, az egyesülettel olyan megállapodást létesített, hogy a mozi tiszta jövedelméből 15 százalékot fog kapni a rokkant egyesület, a megmaradó 85 százalék tiszta jövedelmen pedig Belánszky sztaroszta megosztozik a rokkant egyesület elnökével. Belánszkynak azonban nem lévén elegendő forgótőkéje az üzem vezetéséhez, egy Klein Adél nevű losonci urinőtől 25.000 koronát kért kulcson, amely kölcsön fejében tartozott Klein Adélt havi 1000 korona fizetéssel pénztárosul alkalmazni. \ Öt hónapon keresztül Belánszky sztaroszta eleget is tett szerződésbeli kötelezettségének s úgy a vokikantegyesületnek, mint Benedek Gyula egyesületi elnöknek havonként j 500—500 koronákat kifizetett. Folyó év április } havában Belánszky összeliivatta a rokkant- i egyesület választmányát s arra igyekezett őket rábírni, hogy mondjanak le a moziengedélyről az 6 javára. A rokkanlak, akik között számos nyomorék és keresetképtelen ember van s akiknek egyedüli reményük volt a megélhetésre az a szerény | osztalék, amit a mozi jövedelméből kapniok kellett:, felháborodással utasították vissza a sztaroszta kívánságát és a rokkantegyesület választmánya egyhangúlag bizalmatlanságot nyilvánított Belánszky sztaroszta, mozidirektor iránt. A rokkantegyesület bizalmatlanságát fokozta még az a körülmény is, hogy Belánszky olyan szerződést íratott alá velük, amelynél fogva senkinek nem áll jogában a mozi jövedelméről. vezetett elszámolásba betekinteni s még Benedek elnök is csak az ő személyes jelenlétében tekinthetett bele néha-néha a komplikált számadásokba. Azonban sem az elnök, sem a rokkantegyesületnek egyetlen tagja sem, mind máig nem bir tudomással az „Invalid“-mozi jövedelméről. Amikor Belánszky látta, hogy a rokkant egyesülettel nem boldogul s a moziengedélyt nem sikerül szépszeriével megszerezni, ellentétet szított az egyesület vezetőségében és sikerült neki egy-két választmányi tagot tervének megnyerni. Ezeknek segítségével azután panasszal fordult a rokkantegyesületek pozsonyi központjához és a minisztériumhoz. Előadták, hogy a rokkantegyesület nem képes a mozit rendszeresen üzemben tartani és az üzemet idegen személlyel rendeztetle be. Azt azonban elhallgatták, hogy a mozi forgótőkéjét maga a panaszt tevő Belánszky kölcsönözte éppen Klein Adéltól. A minisztérium a panasz folytán a. losonci rokkantaktól megvonta a moziengedélyt és átruházta Belánszky Károly sztarosz- tára. Amidőn a losonci nyomorgó lokkantak értesültek arról, hogy Belánszky sztaroszta milyen furfangos eszközökkel ütötte el őket a moziengedélytől, azonnal küldöttséget állítottak össze s felküldték a pozsonyi minisztériumhoz. A küldöttséget Székács dr. volt nagyzsupán fogadta, aki előtt a joguktól megfosztott rokkantak előadták, hogy milyen ravasz eszközökkel forgatta ki őket Belánszky a jogukból s előterjesztették összes bizonyítékaikat és azokat a lehetetlen szerződéseket, amelyeket a szegény, tudatlan rokkantakkal a sztaroszta ur aláíratott. Székács nagyzsupán megilletőd- ve hallgatta a panaszokat s megnyugtatta a rokkantak küldöttségét, hogy igazságot fog nekik szolgáltatni. Az „Invalidus“-mozi koncessziója körül támadt botrány élénken foglalkoztatja Losonc város egész társadalmát, annál is inkább, mivel Belánszky Károly a mostani választásoknál ismét pályázik a losonci sztarosztai állásra. Alig hihető, hogy Losonc város intelligens képviselőtestülete mérlegelés nélkül hagyná a kipattant mozi-botrányt s bizalmával olyan egyént ruházna fel, aki a társadalom legszá- nalomra mé’tóbb páriáitól, a nyomorék hadi- rokkantaktól elvenni igyekezett azt a sovány alamizsnát, amelyet számukra a minisztérium biztosított. A londoni sakkverseny London, október 14 A függő játszmák lebonyolítása után, a harmadik forduló végén a versenyzők sorrendje igy alakul: Vid- mar, Marsehall, Bogoljubow, Winter; I\T'em- zovics, Tartakower 2, Réti 1 lA, Yates 1, Bür- ger, Thornas, Fairhurst 0. Kettős vágányuvá építik ki a Prága-koiini vasútvonalat Koíin teljesen uj állomásépületet kap Prága, október 14 A vasutügyi minisztérium a tegnapi nap folyamán információs utazásra hívta meg a prágai sajtó képviselőit, igy többek között lapunk munkatársát is. Az információs utazáson, amely Prágától Lysáig, onnét pedig Kolinig tartott, körülbelül hatvan ujságiró vett részt. A különvonat először Cselakovitzon állt meg, ahol megmutatták az újságíróknak a kibővített Cselako- vitz állomását. Cselakovitz ugyanis a „cseh Grado" állomása, ahová a nyári hónapok alatt vasárnaponként közel tízezer prágai rándul ki s ez tette szükségessé azt, hogy7 az állomást kibővítsék. Az információs ut tulajdonképpeni célja az volt. hogy a vasutügyi minisztérium a sajtó előtt demonstrálja Lysától Kolinig a második vágány kiépítésének és a kolini pályaudvar teljes átépítésének szükségességét. A vasúti forgalom ugyanis Prága ls Ko- lin között egyre növekszik. Naponta több mint száz vonat közlekedik ezen a vonalon. A tulterheltct&seu csak ugv lehet segíteni, ha kiépítik a Prága—Cselakovitz—Lysa—Koíin vasútvonalon a második vágányt. Eddig már másfél kilométer távolságban fektették" le a második vágányt, azonban Lysa község makacskodása folytán a vonal további énitése még halasztást szenved. A kolini állomásra érve, az egyik teremben Otta vasutügyi miniszteri osztályfőnök ismertette az uj kolini állomásépület tervét. Kolinnak teljesen modern állomást fognak építeni s . . , erre a célra 80 millió koronát irányoztak elő. Az információs utón resztvettek: Najman vasutügyi miniszter, Riha dr. volt miniszter, elnökségi osztályfőnök, Otta, Novotny dr., Cserny dr., Lankas dr., Nutz és Kamenieky dr. osztályfőnökök, Havelka dr. miniszteri titkár, Najman miniszteri tanácsos, Jaroch, a Prága—Déli Vasút igazgatója és Grüuer építészeti főtanácsos. Az utazás reggel félkilenc- től délután félkettőig tartott és utána a vasutügyi minisztérium a sajtó képviselőinek ebédet adott, amelyen úgy a sajtó reprezentánsai és Najman miniszter kölcsönösen üdvözlő beszédeket tartottak. (—per.) Mereskomby! uj regénye JA MESSIÁS 2 kötet Lionardc szerzőjérek uj regénye — Az egyiptomi fáraó és a görög táncosnő megható regénye — Ara: Ke 35.80 4
