Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-14 / 235. (1569.) szám
1927 október 14, péntek.-5nS<DatMAíx^R;HTRLSB 9 Adóalap A járadékadót minden letelt naptári (adö)- évre azon adóköteles bevételek után róják ki, melyek azon naptári évben tényleg elérettek. Hogyha az adóköteles félnek rendszerinti üzleti időszaka nem esik össze a naptári évvel, az adót a fél kérelmére a naptári év helyett az üzleti (gazdálkodási) időszak alapján vetik ki, amennyiben ez egy évnek tartamát felöleli. Az adókivetésnek ez a módja csak akkor van megengedve, hogyha a jövedelemadónak kirovásánál is ezen üzleti (gazdálkodási) időszak vétetik figyelembe. Egyébként a járadékadónak az üzleti (gazdálkodási) időszak szerinti kivetésére nézve a 4. § 2. bekezdésének határozmánya nyer alkalmazást. Azon bevételek tekintetében, melyek után az adót az adósnál való levonás utján szedik be, a 180. § határozmánya érvényes (176. §). Hogyha az adóköteles bevételek egészben vagy részben természetbeni örökjáradékbeli vagy egyéb szolgáltatásokból állanak, a természetbeni szolgáltatásoknak pénzértéke a helyben szokásos tényleges árak alapján, az örökjáradékbeli és egyéb szolgáltatásoknak értéke becslés utján ál- lapittatik meg. Annuitásoknál csupán az azokban foglalt kamatok vétetnek figyelembe (177. §). A szenvedő kamatokat rendszerint nem számítják le az adóköteles bevételekből. Levonások csupán ezekben az esetekben vannak megengedve: 1. hogyha valamely jövedelemre magánjogi címen alapuló teher nehezedik, amely a bevétellel közvetlenül összefügg és azt csökkenti; alapítványoknál az alapítványi célokra szolgáló kiadásokat nem tekintik Ilyen tehernek; 2. a felvett leszámítolási és folyószámlái kamatoknál a kifizetett visszleszámitolási vagy az ngyanazon folyószámlái viszonyból eredő folyószámlái kamatok levonhatók. Ezek a levonások egyébként csak akkor vannak megengedve, hogyha az adóköteles bevételek nem tartoznak a 180. §-ban megjelölt bevételek közé és hogyha a levonandó kifizetések hitelt érdemlően igazolva vannak. A bérbeadott vállalatok haszonbéréből a bérelt tárgy fentarlásával kapcsolatos kezelési és fentartási kiadások levonhatók, valamint a berendezésnek és- üzemi anyagoknak a használat követ-/ keztében előállott elértéklelenédésbŐl származó leírások is, amennyiben nem a bérlő köteles az említett terheket viselni (178. §). Adótételek A közvetlenül szedett Járadékadő az adóköteles bevételeknek 3 százalékát teszi. A 180. § értelmében levonás utján szedett járadékadő pedig az adóköteles bevételnek 6 százaléka. Kivételt a következő adónemek alkotnak: a) 10 százalék fizetendő az államosított vagy tartósan állam! kezelésbe átvett vállalatok ellenében kiadott megváltási járadékok után. b) 4 százalék az adó a pótadók szedésére joRádióműsor Péntek Prága: 12.05 Zene — 16.30 Szonáta-est — 17.30 Német előadás — 19.00 Blanik, Fibich operája — Pozsony: 17.00 Zene — 18.20 Szlovák nyelvtanfolyam németek részére — 19.00 Blanik, Fibich operája, Prágából — Kassa: 19.20 Szólista- hangverseny — Briinn: 18.00 Német előadás — 19.00 Blanik, Fibick operája, Prágából — Budapest: 17.00 Demjén Sándor énekel zongorakisé- ret mellett — 18.45 Előadás német nyelven — 19.30 Irodalmi verseny — 20.15 Schraidt-Hődossy- Iloffmann zongoratrió játéka — 21.30 Vigh Miklós, Érczkönyvy László és László Miklós humoros előadása — 22.30 Cigányzene — Bécs és Graz: 11.00 és 16.15 Zene — 20.30 Zongorahangverseny négy kézre — Berlin: 19.15 Lady Macbeth, Shakespeare drámája, rádióra alkalmazva — 22.30 Vig est — Münster: 20.00 Pillangó kisasszony, Puccini operája — Königsberg: 20.00 Lengyel gazdálkodás, Gilbert operettje — Géni: 20.20 Irodalmi előadás — Róma: 17.15 Tánczene — Milánó: 16.15 Jazzband — Zágráb: 91.30 Operaelőadás. SZOMBAT 'PRÁGA: 12.05, 16.30 Zene _ 15.30 Bábsön- báz — 17.30 Nőmet előadás — 20.00 OperetteJö- adás. — POZSONY: 19-30 Tannhauser. Wagner operája. — KASSA: 19.20 Szalonzenekar hangversenye. — BRÜNN: 12.15, 19.00, 20.00 és 21.20 Zene — 18.10 Német előadás. — BUDAPEST: 16.45 Jogi előadás — 17.00 Rang és mód, Szigeti József színmüve — 19.3Ö Cigányzene — 21.30 Könnyű zene — 22.40 Cigányzene. — BÉCS: 11.00, 16.15 és 18.45 Zene — 19.45 Az utolsó keringő, Strauea Oszkár operettje. — GRAZ: 19.45 Bécsi műsor. — BERLIN: 22.30 Tánczene. — BEESLAU: 20.10 A Lóri, Harílebe© egy fel vonás osa. — FRANKFURT: 21.15 Jeremiás, Zvc-eig drámára. _ ROMA: 20.30 Színhá za előadás. MILÁNÓ: Jazzíbao/ gosult testületek részkölcsönkötvényeinek kamatai után. c) 3 százalékot tesz az adó a takarékpénztá- 1 raknál, kereseti és gazdasági társaságoknál és záloznáknál elhelyezett takarékbetétek kamatai, valamint a gyámpénzlári betétek kamatai, végül pedig a kölcsönösség elvei szerint alapított és nyereség elérésére nem törekvő jelzáloghitelintézetek zálogleveleinek kamatai után. d) 1 százalék a folyósított kölcsönök alapján kibocsátott záloglevelek és adóssági kötvények kamatai után, hogyha ezen zálogleveleket és kötvényeket országos hitelintézetek és takarékpénztárak záloglevelei részére felállított intézetek bocsátották ki beleszámítva közéjük a cseh takarék- pénztárak központi bankját Prágában és a német takarékpénztárak központ bankját Prágában. A 180. § értelmében levonás utján beszedett járadékadó nem alkotja semmiféle pótadőnak kivetési és beszedési alapját. (179. §). Az adó levonása az adós által Az alanti esetekben a járadékadőt levonás utján az adósnál szedik be olyképpen, hogy az adós a járadckadóköteles bevételnek minden részletéből, melyet ő maga vagy pénztárai utján fizet ki vagy a hitelezőnek javára ir, az átvevő terhére a 179. g-ban meghatározott százalékösz- szeget az állampénztár számlájára levonásba hozza és a 181. § rendelkezése szerint az állampénztárba szolgáltatja be. Az ilyen levonást eszközli: 1. az állam, az országok, (megyék) és nyilvános alapok pénztárai vagy fizetőhelyei az általuk kifizetett összes járadékadő-köteles pénzösszegeknél, a bérbeadott vállalatok haszonbérének kivételével: 2. a járások, községek pénztárai vagy fizetőhelyei és azon vállalatok is, amelyek elvileg különleges kereseti adó alá esnek: a) az általuk kibocsátott értékpapírok adóköteles kamatai és egyéb járulékai után, aminél nem tesz különbséget, vájjon a kifizetés a szelvény beváltásaként, vagy, mint a pénztári utalványoknál is, — más módon történik; b) a takarékbetétek kamatai után. 3. úgy a jogi, mint a természetes személyeknek vállalatai, amelyek iparszeriileg folytatnak banküzleteket, mindazon járadékadőköteles kamatok után, amelyek a kamatoztatásra átvett pénzösszegek után jóváiratnak, mégis a következő kamatoknak .kivételévej: a) amelyek már a 2- pont értelmében esnek adólevonás alá, vagy b) amelyek váltók elidegenítéséből erednek, vagy c) amelyek más oly vállalkozónak javára iratnak, aki maga is iparszerüleg foglalkozik banküzletekkel, vagy d) amelyek a postacsekkhivatalok javára írnak a banknál folyószámlán elhelyezett feleslegek után, vagy e) amelyeket folyószámlán elhelyezett pénzösszegek után az állam, az országok, megyék, járások és községek javára Írnak, vagy f) amelyeket folyószámlán elhelyezett pénzösszegek után: aa) a szociális biztosításnak, a 72. § eh—n betűk alatt megnevezett viselői javára írnak, azonban csak azon aránylagos összegben, amely a különleges kereseti adó alá nem eső tevékenységre jut; bb) a háború utáni veszteségek enyhítésére szánt tényleges alap javára írnak, cc) a csehszlovák köztársaságbeli pénzintézetek általános alapjának javára irt kamatok. (180. §). Amennyiben a levonást nem az állampénztár eszközli, a járadékadő összege az előző rendelkezés értelmében minden naptári félévben való levonás után a naptári félév eltelésétől számított 30 napon belül azon állami pénztárba szállítandó be, amelyet a pénzügyigazgatás kijelöL Ugyanazon határidőn belül teijesztendő be és pedig az állampénztárak által is a beszedett és beszállított összegekről csoportok szerint ösz- szeállitott összesítő kimutatás azon kivető hatósághoz, amelynek területén a kifizetés eszközöltetett. A pénzügyminisztérium a levonásra kötelezett adósoknak hosszabb elszámolási batáridőket és az említett kimutatások elkészítésénél könnyebbségeket engedélyezhet A kivető hatóság megvizsgálja az eszközölt levonásoknak a helyességét és a szükséghez képest a levonásra és az adó beszolgáltatására köteles adó az indokok feltüntetése mellett külön felhívással pótlólagos fizetésre utasíthatja, ami ellen a másodfokú pénzügyi hatósághoz intézendő felebbezésnek van helye (181. §) A* adófizetési kötelezettség kezdete és vége; változások az adóévben A közvetlenül beszedett járadékadónál az adókivetési kötelezettségnek kezdete és vége tekintetében a jövedelemadóra vonatkozó a 23., 24., 25. és 27. §§-ban foglalt, az adóévbeli változásokról szóló rendelkezések nyernek alkalmazást A 180. § értelmében levonás utján szedendő járadékadónál az adófizetési kötelezettség tekintetében azon időpont a mérvadó, amikor az adóköteles összegeket a hitelezőnek kifizetik vagy ióválriáki A jutalékok és a magasabb szolgálati illetmények utáni adó Azon öszegek, melyeket részvénytársaságok és részvényes betéti társaságok vezetőségének (ícl- ügyelőbizottságának, igazgatóságának, vezérlő bizottságának, adminisztrációs választmányának, gondnokságának stb.) tagjai ezen minőségükben bárminő elnevezés alatt kapnak, 10 százalékos jutalékadónak vannak alávetve, amelyet a társaságok az összegek kifizetése alkalmával levonás utján szednek be és szállítanak be az állampénztárba. A jutalékadő nem alkotja semmiféle pótlék kivetésének és beszedésének az álapját. Ezen adónak nincsenek alávetve azok az ösz- szegek, amelyeket a szerződésszerűen állandó kivetéssel alkalmazott vezető igazgatók szolgálati szerződésük értelmében az első bekezdésben megjelölt működésűk fejében azen társaságtól kapnak, amelynek szolgálatában állanak. Adófizetési kötelezettség nincsen, hogyha a társaság által kifizetett jutalékok egészükben kevesebbet tesznek ki 5.Ó00 koronánál. A 180. és 181. £§ határozmányai megfelelően alkalmazandók a jutalétadó tekintetében is. Azon társaságoknak a jelen törvény III. főrésze szerinti megadóztatását, amelyek az 1. és 3. bekezdésben megjelölt összegeket kifizetik, az 1—5. bekezdésekben foglalt határozmányok nem érintik (183. §). Az elvileg jövedelmi adó alá eső (1. §) és a jövedelmi adó alól a 2. § szerint nem mentes szolgálati ilelmények (11. §) a magasabb illetmények utáni adónak vannak alávetve, hogyha azok a 15. § rendelkezése szerint megengedett és — a magasabb illetmények utáni adónak kivételével — az ezen szolgálati bevételekkel gazdaságilag közvetlenül összefüggő levonásoknak leszámítása után évi összegükben a 100.000 koronát meghaladják. Az adó alapját a szolgálati illetményeknek a jövedelmi adó kivetése szempontjából megállapított összege alkotja. Az adó pedig azon összegnek 3 százalékát teszi, amely az előbbi két bekezdés szerint kiszámítva az évi 100.000 koronát meghaladja. Az adókivetés céljából az adóalap lefelé 100 koronára kerekittetik ki. Ezen adó tekintetében az adótörvény 4. §- űnak 1. bekezdésében, valamint a 23—25. §§-ban foglalt határozmányok megfelelően alkalmazandók. EngHs miniszter előadása a reichenbergi kereskedelmi kamarában. Englis dr. pénzügyminiszter a reichenbergi kereskedelmi kamarában előadást tartott a gazdasági élet jelenlegi problémáiról Töbek között a következőket mondotta: Arra kell törekedni, hogy a tőke ujrafejlődését és újraképződését ne tegyük lehetetlenné, mert a tőkeképződés: a termelés alapja. .Erre voltak tekintettel az adóreform • kidolgozásánál Ha az általános fogyasztási adó lényegében nem olyan veszélyes, mint a speciális fogyasztási adó, mégis a forgalmi adó objektív szempontból sokkal veszélyesebb. Csehszlovákia pénzügyi rendszerét az állami gazdaság teherbiróképességének szubjektív és objektív szempontjai szerint kell megítélni. A két adónem meghatározásánál az illetékes körök elsősorban erre voltak tekintettel A csehszlovák vasutapolitikát több periódusra lehet osztani. Az első a dekretális periódus, amely 1920-ig tartott, a vagyonleadás készítette elő a második periódust, a stabilizációt és 1921-ben volt először aktív az állami költségvetés. A termelésen és s fogyasztáson nagy teher feküdt Az 1921-es kereskedelmi mérleg aktív volt, de a valutának nem voltai? meg a szükséges tartalékai. 1922-ben kezdődött meg a deflációs periódus és a negye- i dik, a konszolidációs periódus volt A pénzpiac feszültsége azonban nem szűnt meg, a kamatláb magas volt és idegen tőkét vontak be a forgalomba. A főkérdés a kamatláb volt, úgyhogy elsősorban a kamatlábat kellett leépíteni. A költségvetés csökkentése tette lehetővé a közterhek csők- | kenését és a pénzpiac megkönnyebbülése kedve- i ző következményekkel járt. A jelenlegi kenjünk- j túra mellett is likvid a pénzpiac, a beruházási ! értékek két év alatt >í-del emelkedtek, s a taka- ! rékpénztárak szanálásuk következtében aktiv módon nyúlhatnak bele a gazdasági életbe. E gazda- j sági politika politikai teherbírást tételez fel, amely csakis az egész ország együttműködésén j alapulhat. A német—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások. A szeptember • 27-én megkezdődött cseb- szlóvák—német kereskedelmi szerződési tárgyalásokat lezárták. E tanácskozásokon a vámtarifá- , Lis kérdéseken kívül, amelyek a tárgyalások sár- ' kalatos pontjait képezték, a szakminisztériumok részvételével albizottság tárgyalta a tartózkodási jog, a munkapiac védelme, a hajózás és a vasúti ; tarifa kérdéseit Ezenkívül a két állam egyes iparágainak képviselői között folytak * tanácskozások. A még vitás pontokat, amelyek főképpen a vámtarifára vonatkoznak, novemberben Berlinben fogják letárgyalni. A tárgyalások fordulóponthoz érkeztek. Mindkét részről tudatában van- j nak annak, hogy a másfél év óta tartó tárgyalások végre is döntéshez kell, hogy vezessenek. Főképpen vámtarifális, valamint olyan ügyekről van szó, amélyek általános szerződési határoz- mányokra vonatkoznak. Mégis kibocsátják a porosz kölcsönt. A porosz állami kölcsön az akadályok leküzdése után mégis kibocsátásra kerül. Az amerikai részről felmerült aggodalmakat sikerült eloszlatni és á kölcsönt még ezen a héten jegyezni fogja a nevr- j yorki piac. Ezzel a harmincmillió dolláros kölcsönnel együtt összesen 21 millió márkára emelkedik évenkint a porosz állam kamatterhe. A belföldi borpiacion az üzlet sziláid irány* | zat mellett nyugodtabb lett. A közvetitő kereskedelem úgy látszik, nem tudott nagyobb forgalmat létrehozni, bár a bevásárlási árakat már az uj árak hatályon kívül helyezték. A cipőgyárak is nyugodtabb üzletet folytattak és úgy látszik, hogy szükségletük nem túlságos. A cipőgyárak főképpen hulladékokat és egyéb olcsó bőrfajtákat vásárolnak, amelyek iránt tartósan élénk a keres- let. A piac szilárdságának folytonosságával számolnak és ezt ajs a körülmény is bizonyítja, hogy ! az idén a nyári fajták iránti kereslet már most kezd megnyilvánulni, sőt a legtöbb nyári bőrfaj- | ták készletén már túl is adtak. ! Amszterdamban fölemelték a diszkontot, á Holland Nemzeti Bank a diszkontot Sldí-ről 4 .százalékra emelte fel Félmillió bl lesz az idei magyar borfclesleg. Budapestről jelentik: A magyar földművelésügyi i minisztérium hivatalos termésjelentése a szőlők- re nézve nem bocsátkozott számszerű becslésbe, holott a szüret már országszerte megkezdődött. | A magánjelentések nyomán kialakult becslés szerint az idei magyar bortermelés inog fogja halad- i ni a kétmillió hektolitert és ebből mintegy félmillió hektoliter lesz az exportfelesleg. E felesleg külföldi értékesítése nagy nehézségekbe ütközik, mert a belföldi árak a kereskedők szerint túlságosan magasak. | A magyar pénzpiac kedvező helyzete. Budapestről jelentik: A német bankráta felemelése a magyar pénzügyi körökben azt az aggodalmat keltette, hogy ez az intézkedés a magyar piacon feszültséget fog előidézni. Most azonban mérvadó körökben a helyzetet optimisztikusan ítélik meg annyival is inkább, mert az ultimot simán lebonyolították és a csökkent kereslet következtében a feszültség enyhült. A hitelfeltételek eddig semmiféle változást nem szenvedtek. A belső lőke- j képződés folyamata csak szűk keretek között mozog, de azt remélik, hogy a zálogleveleknek Amerikában való elhelyezése után a pénzpiac feszültsége enyhülni fog. A POZSONYI TERMÉNYTŐZSDE. Pozsony, október 13. Irányzat: Gyenge üzlet alig változott árakkal K-lóJ K-ig Bu*a 70—SC kg ............. 217 — 220 Rozs ................... V11 — rpa export .............. J91 — 2<0 . prirtia .... ..... ...... 1‘6— ISO „ merkantil ... ».V.« ...... *57 — l»ő össi árpa ............... — — — Zab ................................. ... ... , lőö— 163 Te ngeri szemes ............ . 150 — 152 „ ex uszály Pozsony . . , . » . . 124 — 125 Viktória borsó . . . ... . ....... . . , 230 — f00j Fehér hab 100 — 195 Tavaszi bükköny. ........... 13 — 155 szí "bükköny , . . i ... ... 4rf — 430 Repeo ........ .- » v ....... . . „ 250— 55 Mák........................................ 600 — 620 Vö röshere natúr ............. 1000 —1 ;00 . plombázva.......... — — — Lucerna natúr ............. — —— — . plombáivá ........... — — — Étkezési rózsa burgonya ........ 23 — 36 „ sárga burgonya ........ S0 — 35 Ipari burgonya.................... 25— 27 Bú zadara . . . . . . ...... ....... 246 — 350 OGG búzaliszt............. 035 — 345 Rozsliszt ............... - — Korpa . . . . . . . ... ...... . . II — 117 Takarmányliszt ............. 150 — l53 Szárított répaszelet ........... 83 — 84 Amerikai disznózsír ab Pozsony. . . A-. *4 0.—1-180 Magyar . ab határ . . ... . 15' 0—1600 Amerikai szalonna ab Pozsony ..... • 130 —-1)00 Magyar . ab határ ...... 1410 —1450 Széna félédes, laza ........... — — — „ „ préselt ......... — — — Zsúp szalma................... ...... — — — Ta karmány szalma, laza ........ — — — „ » préselt ....... — — — i Alom szalma, laza ........ ...... — — — . . préselt ........................... ............... + Szilárd irányzatú & prágai értóktázsdie. A pénzügyminiszter optámisafciOous előadása Rei- öhenbergben a „ tőzsdére igen kedvező hatással volt. Újra ho&szlrámyzat kezdődött a tőzsdén, mert a közönség és a spekuláció vásárlásokat eszközölt, bár a piacra csak kis anyag került Az érdeklődés megint a szén- és vasértékek köré csoportosult. Az üzlet elég szépen fejlődött ki és csak tőzsde- zárlatkor lanyhult el egy kiesé. A bankpiac tartott, a beruházási piac barátságos volt. Az ipari részvények piacán emelkedtek Északcseh Szén 150, Búd we isi Sör 140, Cseh—Morva 135, Kábel 100, Berg és Hütten 70, Kiöli,ni Szesz és Nordtaim- bonnok 50, Nordbahn 40, Königskofer 25, Cseíh Kereskedelmi 17, Rmghoffer 15, Prágai Vas, Xyu- gatcseh Szén, Tejipar 10, Pöldi 9, Danek, Krizeik, Aujssigi Vegyi 8, Solo 7, KoMmi Trágya, Sdhoeller, Pideeni Sör 5, Skoda, Alprne 2 koronával. A bankpiacon Nemzeti Bank 10, Eszkompt 6, Zsívnó és Unió 3, Országos és Prágai Hitel 2 koronával javultak, Szlovák 2 koronával gyengült. • 4- A prágai sertéspiacon 1417 darab sertést hajtottak fel, ebből 75 jugoszláv 10—11.50, 82 román 10—11.50, 814 lengyel 9.60—11.10, 100 ukrán 9.60, 150 magyar hízó 12—12.70, 181 jugoszláv hízó 11.20—11.50 és lő román hizó. A vásár kicsi volt + Nem egységes a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata kenyérmagvakbau gyenge volt, takarmánycikkek iránt némi kereslet mutatkozott A következő árakat jegyezték: tiszavidéki búza 30.15—30.355, felsőtiszai 30.05— 80.30, dunántúli 30—30.20, rozs 28.555—29, takarmányárpa 24.75—25.25, ótengeri 24.50—2475, uj tengeri 21—21.75, másodosztályú zab 22.25— 22.75. + A fcarrei gyapjupiaeon az októberi árut 18.20-szal, a novemberit 17.80-ual; a d-^cemberrt 17.70-nel, a január—márciusit 17.50-neí jegyezték nyugodt irányzat mellett KőZtíAZDASÁGT1 . A járadékadő Irta: L. G-
