Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-01 / 224. (1558.) szám

Az '{egyetemi tanév é küszöbén

(a) 7j i egyetemek 102. -,8-iki t*névének

küszöbé:,,? örömteljes szívvel “üdvözöljük a főiskolai vl agyar ifjúságot. A rimaszombati diákkopu esszus után bizó reménységgel tekintünk rj#2 uj munkaév elé. íme a magyar ifjúság i'aíspraállott és kemény elhatározással- bölcs k* „sültekültófcsel készíti elő jövendő bői dog u jósának útját. Ma ffiiiide.ru::. sajtóban, röi iratokban és gyűléseken gyűlöletet szitánál* laz itten élő magyarság ellen. Menynyire jé esik ezért nekünk, hogy a mi fiaink ezzel s; rmben a szeretet, a szoUdaritás szent eszméj> L írták zászlajukra; hogy a kongresz- í-zuson^,észtvett vezérférfiaink ezt kötötték az ifjuság.j elkérő. Törköly szenátor szavait egy tisztult,'oh, magasztosabb eszmevilágba, á Széchenyi, Deák és Eötvös eszményi világába emelté l a magyar diákságot: „A magyar ifjúságnak, kötelessége, hogy más nemzet fiaival testvéli vezet fogjon, hogy építse annak lehetőségét, 1 aogv azok, akik a rég: hazában még testvégek voltak, de ma ellaaségeink, újra megéi|tő testvérekké váljanak" igaza van Törkölynek, a gyűlölet helyett a szeretet legyen :i mi müveit ifjúságnak minden cselekedetének rugója. így lesznek ők ezen a földön :-z igazi európai kultúrának harcosai, magyar ‘népünknek méltó képviselői s Így szereznek becsületet, tisztességet a magyar névnek még ellenségeink előtt is. Egyébként — bármit beszélnek, állítanak ellenségeink, — az igazi magyar ember a fajgyűlöletet nem is ismerte sohasem.

De ha szeretetre intjük és neveljük is ifjúságunkat, Ugyanúgy ki kell fejleszteni bennük azt a büszke, dacos önérzetet, amely nem tűri a magyar faj és kultúra megalázását; amely nemcsak ismeri azokat a szellemi kincseket, amelyeket az ezeréves Magyarország drága örökségképpen hagyott, mi reánk, hanem azok megvédéséért kész síkra is szállani.

Milyen rettenetes megalázó reánk, itt élő magyarokra nézve ebben a kulturáltamban, ahol négy tudományegyetem, négy műegyetem és ezen kivül egy csomó főiskola van, — hogy a magyar irodalomnak és nyelvészetnek nincsen főiskolai tanszéke. Értsük meg jól, ez nem csak azt jelenti, hogy ifjainknak lonetet- lenné teszik, hogy anyanyelvűkkel a köztársaságban tudományosan foglalkozzanak, — hanem azt is, hogy a magyar nyelv fejlettségét nem tekintik olyannak, hogy méltó volna azzal tudományos iskolában foglalkozni.

A magyar nyelv és irodalom főiskolai tanszékének felállítása azért kell, hogy elemi követelése legyen a magyarságnak, ám téved az, aki azt hiszi, hogy az itt élő magyarság minden követelése e tanszék felállításával a főiskolákat illetőleg ki volna elégítve.

Az egyetemek ezeréves története megtanít ugyan bennünket arra, hogy a nemzeti szellem felé emelkedés, a világszellemimel való érintkezés elengedhetetlen feltétele az egyetemi tanulmányozásnak; de azt is valljuk, hogy e nemzeti szellem nélkül egészséges tudományos élet el nem képzelhető és pedig azért, mert a tudós személyisége ma egybeforr nemzetének szellemével s igy lehetetlen, hogy az, aki személyiségének egész odaadásával, miveli a tudományt, ezt ne mivelje nemzeti szellemben. A kulturáltam eszménye pedig egyenesen követeli, hogy ne csak tudományt, de éppen a tudományban nemzetét szolgálja az egyetem.

Ha ez igy van, aminthogy igy van, úgy megdöbbenéssel kell megállapítanunk, hogy nálunk a cseh főiskolák épp jellegüknél fogva annak a politikai célnak válnak eszközeivé, amely itt csak nemzeti államot ismer és mindenkit csehhé akár tenni*

Spanyolország uj belső krízis előtti

Mély titok fedi Chamberlain és de Rlvera találkozásét — Működik a spanyol cenzúra—Angol lapok Chamberlain eiien

London, szeptember 30. Az angol sajtó madridi és barcelonai jelentései nyomán kifogásolja, hogy a spanyol cenzúra, megtiltotta a spanyolországi lapoknak, hogy Chamberlain és Primo di Rivera találkozásáról bármit is közöljenek. A spanyol cenzúrának ez az idegessége angol vélemény szerint az európai közvéleményben azt a látszatot kelti, mintha az angol külügyi államtitkár és a spanyol miniszterelnök olyan sötét politikai dolgokról tárgyalnának, melyek nem viselhetik cl a napvilágot. A találkozó körüli halálos

csend máris a legkülönbözőbb kombinációkra adott okot a kontinensen. A Daily Mail és a Westminster Graz ette szerint Chamberlain magaviseleté szintén hozzájárult ehhez a különös benyomáshoz, mert az angol külügyi államtitkár a találkozásról még a Foreigu Gilicét sem értesítette és Londonban senki sem tudta, mikor fut be Chamberlain vadítja Barcelonába és miről fog értekezni a két államférfin. így j hát az angol sajtó épp úgy nem értesülhet S a barcelonai eseményekről, mint a szigorú | eenz-ura 'tatt, álló spanyol lapok.

szojövételről egyetlen sort se engedjen megjelenni a spanyol lapokban.

Mussolini ni akcif Franciaország eMmm

Páns, saetptemfoer 30. A Paris Midi állítólag iái értesült körökből azt a hirt közli, hogy Primo di Rivera és Chamberlain barcelonai találkozása első sorba a Franciaország ellen irányul. Az uj földközi-tengeri szerződés mellőzi Franciaországot és csak Angliára, Olaszországra. Spanyolországra meg Görögországra vonatkozik. Primo di Rivera és Chamberlain találkozása előtt az érdekelt kormányok mar hónapokig tárgyaltak. Mussolini volt a kezdeményező, aki először Londonban, majd Madridban puhatolózott. Chamberlain sohasem titkolta rokonszenvét a iascizmus iránt és hatalomra jutása óta állandóan támogatja Olaszország keleti aspirációit. Miközben Franciaország Genfiéi és az apró-cseprő német nézeteltérésekkel van elfoglalva, észre sem veszi, hogy a Földközi tenger vidékén uj, hatalmas tengeri blokk keletkezik, amely a jövőben lehetetlenné fogja tenni Franciaország és Északafrika akadálytalan érintkezését.

Primo de Rivera parlamentje

A Daily Express madridi külön tudósítója ina lapjában megerősíti azokat az Európa- szerte elterjedt híreket, melyek újabb súlyos spanyol belpolitikai krízist jósolnak. A helyzet mindenütt feszült. Primo di Rivera parlaj mentje, mely október 10-én tartja első üM- I sét, csaknem kizárólag a diktatúra kiveiből | toborzódiik. Összeillése enyhülés helyett még nagyobb belső feszültséget k j -oi:

A feüháborodás mindenfelé óriási. A cenzúra kétszeres éberséggel figyel most a belpolitikai állapotokra. A kormány szeptember 10-én újabb dekrétumot adott ki, amelyben a következők állnak:

Mindenki, aki a diktatúra megbuktatására törekvő összeesküvésben résztresz, hazaárulást követ el ég a legszigorúbb büntetéssel sujtatik. Vagyonát elkobozzák, polgárjogától megfosztják és az afrikai deportálás kikerülő etetlenné válik.

A kormány az uj parlamentben több mandátumot ajánlott föl a karlista pártnak és a spanyol sajtó szervezeteinek, de mindenütt visszautasításban részesült. A munkáspárt október elején ülést tart, amelyen szintén vissza fogja utasítani a neki fölkínált mandátumokat.

Chamberlain „mottos-hibája**

Páris, szeptember 30. A Journal madridi jelentése szerint Chamberlain ynehtja motorhiba következtében csak a késő éjjeli órákban futhatott be Barcelona kikötőjébe. Éppen ezért Chamberlain és Primo di Rivera találkozóját mára halasztották. A cenzúra szigorú utasítást kapott, hogy az őszUj polgárháború Kínában

Peking, szeptember 30. Miulán a Feng- juszianggal folytatott tárgyalások eredménytelenül végződtek, Csangcsoiin és a keresztény tábornok között kitört a nyilt ellenségeskedés. Kalgan vidékén és Chansu tartomány északkeleti részén máris véres összeütközésre került sor. A központi kori.. íny nyolc élelemmel telt hajót küldött a hadszíntérre. Chansu tartomány Fengjusziang-párt hivatalnokai a pekingi követségi negyedbe menekültek, hogy megmeneküljenek Csangcsoiui bosszújától.

Amerikai bankárok az erdélyi kisebbségekért

London, szeptember 30. A Daily Mail szerkesztőségébe Rothermere lord címére teg nap Louis Comishtói, az amerikai r nitúr ina szövetség elnökétől levél érkezett Bostonból. Cornish elnök volt egyúttal annak a két angol-amerikai vegyes bizottságnak, amely az erdélyi kisebbségi kérdést tanulmányozta. A levélben Cornish többek között ezt Írja:

— Kétszer voltam az angol-amerikai bizottsággal Erdélyben és személyes tudomásom alapján megemlíthetem, hogy amikor tavaly, a román királyné Amerikában járt, számos kiváló newyorki és bostoni bankár félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy nem hajlandó kölcsönt adni Romániának, amág ott a nemzeti kisebbségeket elnyomják.

Fegyenciázadás Teutonban

Páris, szeptember 30. A touloni tenge- részbörtönben tegnap uj lázadás tört ki a rabok között. Körülbelül 100 fogoly az interna- cionale eléneklése közben és a 10 évre elitéit Marty kommunista képviselő éltetésével hirtelen elhagyta munkahelyét, szerszámaival összezúzta a cellák berendezését és az ablakokat, majd kitört a szabadba. Csak az elősiető tengerészkatonaság segítségével lehetett a lázadó kommunistákat és anarchistákat megfékezni és a börtönbe visszaszállítani.

Mi e kérdésben elfogulatlanok vagyunk. Megértjük, hogy a csehek büszkék egyetemeikre s azokban nemzeti kultúrájuknak legfőbb biztosítékát látják. S mint kulturembe- rek kívánjuk is, hogy ezek az egyetemek az európai kultúra büszke fellegvárai legyenek. De épp azért, mert bennünket semmiféle ani- mozitás nem vezet a cseh kultúra felvirágzásával szemben, — megkívánjuk, hogy az államhatalom hozzon áldozatokat a mi kultúránk ápolására is és tegye lehetővé, hogy a magyarságnak is legyen itt főiskolája. Utoljára ezt mi meg is követelhetjük, nemcsak azért, mert népünk — igazi törvénytisztel ette! megadja azt, amivel az államnak tartozik, — hanem mert erre törvényben biztosított jogunk is van.

S hogy az állam e jogot, a nemzeti kisebbségek jogát, elismeri, erre például szolgálnak a németek, akiknek van virágzó egyetemük, két műegyetemük és ezenkívül más jellegű főiskolájuk is. A jog, törvény és a fényes kulturális múlt szól ez iskolák fennállása mellett. De ha a németek arányszámát az összlakossághoz gépest B&zjjfe M

nak megfelelően bennünket is megillet egy egyetem. Megilleti azonban kultúránknál fogva is, amelyre méltán büszkék lehetünk és büszkék is vagyunk.

Persze a magyarságnak ez a jogos követelése, mint annyi sok más, máról-holnapra nem valósul meg. Ezt igenis jól tudjuk Hiszen ha vezető csehszlovák politikumok és hivatalos sajtóorgánumok bojkottot hirdetnek még a családi körben elhangzó magyar szó ellen is, — úgy a mai kormánypolitikusoktól az itteni magyarság e téren sem várhat 3emmit. Ám a gyűlölködést ápoló politikával szemben mi most is azt mondjuk, hogy az általunk oly sokat hangoztatott konszolidációnak útja csak a kisebbségek jogos követeléseinek kielégítésén át vezet.

Bármilyen kedvezőtlen is azonban ma reánk nézve a politikai helyzet; mi ennek dacára is bízni szeretnénk abban, hogy a diák* kongresszus kérését még ez a kormány sem meri elutasítani és felállítja a magyar tanszéket és szemináriumot. Hiszen csakis a kormányra nézve lehet kellemetlen az, ha or- szág-vUííg foglalkozik azMlt hogy a kuRurájákérra oly büszke csehszlovák állam ilyen kérdésben kulturellenesen cselekszik.

De bízunk és pedig rendíthetetlenül bízunk abban is, hogy többi kulturális jogainkat is előbb, vagy utóbb érvényesíteni fogjuk. Mi e jogokról semmi körülmények között sem mondunk le, mert le sem mondhatunk. Ez ugyanis lét- és nemlét kérdése reánk nézve. Milyen megnyugtató, — sőt felemelő érzés ezért, ha e küzdelemben ma mór a főiskolai magyar ifjúsági?-, is támaszkodhatunk.

ügy tudjak, hogy a magyar diák megállja helyét az idegen nyelvű egyetemeken is. Kulturális érzékével, kedves egyéni vonásaival és kötelességtudásával becsületet szerez magának ás nemzetének. S mi reméljük azért azt is, hogy ifjaink az idegen kultúra átformáló hatásával szemben meg fognak tudni birkózni és a magyar érzést, nyelvet és kultúrát ápolni fogják, ha máskép nem lehet, hát kul- turegyesül eteikhen.

Az uj tanév küszöbén ehhez a munkához erőt, kitartást és sok sikert kívánunk magyar ifjúságunknak*

*Í3

Na! siámiaiíKft 1©

^ ^ 224 (1558> SZ6m 3 Saw,nl,at 1927 októb<*

Bön“ 1“ 4,r: ‘vent? 1A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok ?,zeíesrtöfé,fl:T ?T9a

negyecpiévre76, havonta 26Kő;külföldre: .. . . r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadoéventeig 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilap]a Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. ~Tehavonl á 34 Kö. Egyes szám ára 1*20 Ke OZURAEYl LÁSZLÓ FORGAGE GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha