Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-09 / 206. (1540.) szám

1927 szeptember 9, péntek. 'PR^SMt/V^AíítaR.-HTRMÍE Cselt és morva ui fföidbirte iát lutalmasaali a szlovenszkéi "Földesekéi és a Jogos fföldlgenyiök kilátszásávafi idegeneket • telepítenek le lőszer Gyula nemzetgyűlési képviselőnek és társainak interpellációja a földbirtokreformnak végrehajtása tárgyában - Konkrét adaték arra, hogy kik kaptak földeket a magyaroktól elvett birtokokból bad késből való vétel“ szintén csak egy formája a maradékbirtok-adományozáiuak. Ilyen esetekben a földhivatal megengedi a tulaj­donosoknak, hogy birtokát vagy annak egy ré­szét eladhatja az általa jóváhagyott obsó úron az általa jóváhagyott csehszlovák tulajdonosnak. Ilyenkor már nem irányadó a törvény megjelölte birtokmaximum, mert legtöbbször annál sokkal nagyobb területet engedélyeznek, vagyis az uj csehszlovák birtokos 150 hektár mezőgazdasági területet meghaladó birtokot is ve^et, ami a ma­gyar birtokosnál már kisajátítás alá kerül. Fentiek igazolására szolgáljanak az alábbi csehszlovák telepítések és maradékbirtokok, me­lyek közel száz százalékos magyarságu járásokban létesítettek: A magyar Föld ni birtokosai Prága, szeptember 8. 'Az a nemzetközi sajtóakció, amely most; kisebbségi kérdés körül fokozott mértékbei megnyilvánul, elsősorban a földreform végre hajtása körül elkövetett igazságtalanságokbó táplálkozik. Évek óta harcol a magyarság azért, hogy a kiáltó visszásságokat megszün­tessék, hogy a régi magyar tulajdonosoktó' elvett és felosztásra kerülő földeket azoknak az őslakos magyar föld igénylőknek juttassák, akik verejtckes munkával művelték idáig is ezeket a birtokokat. Harcunk mindezideia eredménytelen, a földreformpolitikában javu­lás nem mutatkozik, a telepítéseknek és a maradékbirtokok teremtésének rendszere változatlanul tovább tart. Ennek a politiká­nak jellemző és megcáfolhatatlan képét szol­gáltatja az az interpelláció, amelyet Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő és tár­sai nyújtottak be az összkormányhoz a föld­birtokreform végrehajtása tárgyában. Mivel a földreform kérdése legfontosabb nemzet- gazdasági problémánk, a nagyjelentőségű interpellációt az alábbiakban teljes terjedel­mében közöljük: A j?öíárn'fos,553 Igasl célja földreform eddig lórién: végrehajtása min­den kétséget kizárólag bebizonyítja, hogy a bir- tokreíorm a magyar-Iakta területeken nem a birtokmegosztás helytelenségeinek gazdasági és szociális szempontból való megváltoztatását cé­lozza, hanem egyedül azt a törekvést szolgálja, hagy a magyar kezekben levő földeket csehszlo­vák kezekre jutassák s ezzel a magyar te­rületeket vegyesekké tegye és elnemzet- lenitse. Ez a szándék határozottan kifejezésre jutott a földiért okreform ankét-tárgyalásainál is, hol Kafka igazgató (lásd gyorsírói jegyzetek 25. és 26. oldal) kijelentette, hogy: „Csak egy utunk van, megtartani azt, ami cseh kezekben van és azt a földet, amely nincs cseh kezekben, cseh kezekre jutialni“. Ugyanitt (28. oldal) Duras dr. kijelentette: „Nem­zeti szempontból a birtokreform által el kell ér­nünk, hogy a német és magyar kezekben levő földet cseh tulajdonba átvigyük". Hasonló értel­mű volt az összes résztvevők felszólalása. A földbirtokreform-törvények végrehajtása igazolja ezt a célkitűzést. Szlovenszkó magyar vidékei a legsűrűbben lakottak s ezekben fekszik a nagybirtokok túl­nyomó része, természetes következmény tehát, hogy ezeken a területeken van a legtöbb törpe- birtokos, földtelen gazdasági cseléd és mezőgaz­dasági munkás. Magyarországon a háború előtt a magyarok között volt a legtöbb birtoktalan elem, a földművelők 48.40 százaléka, mig a szlo­vákoknál csak 33.60 százalék, a románoknál 31.50 százalék volt gazdasági cseléd, vagy napszámos. A magyar-Iakta területek agrár jellegűek és sik- földön feküsznek, a magyar lakosság tehát kizá­rólag földművelésre van utalva és az iparnál, ke­reskedelemnél, bányászatnál vagy erdészetnél nem találhat elhelyezkedést, de ki van zárva az alkalmazotti pályákról is, mert a kormányzatnak a magyarságot mellőző politikája az állami üze­mekben, vasútnál, postánál, stb., nem, hogy úja­kat nem vesz fel, de a régieket is elbocsátja. Kik fsainak földhoz ? Mindezeknek konzekvenciája az volna, hogy a magyar-Iakta területek e nagybirtokainak fel­osztásánál a kenyérkeresetüket vesztő magyar gazdasági cselédeket és munkásokat, valamint az ugyancsak nagy számú törpebirtokosokat s kisgazdákat juttassák földhöz. Ennek mindenütt az ellenkezője történik, A felosztott birtokokra szinmagyar terü­leteken cseh, morva és szlovák telerpe- . sekel hoznak s kivételes esetekben a ma­gyar lakosság számba nem vehető kiter­jedésben csak azokat a ró&sz minőségű, vagy a teleptől félreeső területeket kap­hatja, melyeket ezen okok miatt a tele­pesek nem igényelnek. A magyar kezekben levő földeknek csehszlovák kezekre való átjátszása háromféle módon törté­nik: 1. csehszlovák kisbirtokosokkal létesített te­lepítés; 2. maradékbirtokok létesítése által; 3. olyanformán, hogy az eddigi birtokos a földhiva­tal jóváhagyásával birtokát vagy annak egy ré­szét eladhaija egy csehszlovák nemzetiségű vevő­nek. E két utóbbi forma lényegében ugyanaz. A maró d ék birtok okai a földhivatal adja, sokszor a földbirtokreform törvény által megállapított birtokmaximumot jóval túl­haladó mértékbem Az umnevezett „sza­A somorjai járásban: Pálffy János Csütörtök, a 700 holdas Vörösmajoron telepítés. — Pálffy Bóláné Tonkháza-, a 600 holdas Vitenye-puszfán telepítés. — Pálffy Béláné Bélvatta, Rónya-puszta, 200 hold telepeseknek, 120 hold egy telepesnek. — Wiener-Welten Csallóközcsütörtök Anna-ma- jor, 800 hold telepítés. — Ugyanazon birtokon Er- zsébet-major 280 hold telepítés. — Ugyanott Kuchta Gábor dr. 500 holdas maradékbirtokot ka­j pott. — Pongrácz Frigyes birtokából a fakói, körfvélyesi és tárnoki majorokon létesült tele­pítés. — Pálffy Béláné Nagymagyar, a 700 holdas Ujvásár-pusztát hat szlovák telepes kapta meg. — Bethlen Aladár birtokán Süly és Felbár határában 450 holdon telepítés létesült. — Ugyanezen birto­kos 240 holdas Antóni nevű majorját két telepes kapta. —. Benyovszky Lajos 1100 holdas Sárrét nevű pusztáján telepítés létesült. — Pálffy Senio- rátus 400 holdas Kerités-puszta nevű birtokát egy morva „vette" meg. — Ugyanennek Diósförgepa- tonynál levő 600 holdas birtokát Nedoma prágai tanár és fia és egy Naplava nevű egyén kapta. — Pongrácz Frigyes 383 holdas Szenfmihályfa melletti birtokán telepítés történt. Ehhez a Pálffy- birtokból is nagyobb terület csatoltatott. — A 800 holdas Millenium-pusztán Csilizpatas mellett telepítés létesült. — Pfeifer Mátyás várkonyi bir­tokán 300 holdon maradékbirtok létesittetett. — Uechtricz Amadé bőösi birtokán 318 holdas ma- radókbirtpk létesült. — Pálffy Béláné Tönye melletti birtokán 450 holdon telepítés történt. — Pálffy János Nagybéle pusztai, kb. 1600 holdas birtokát Bellái dr. volt trencséni zsupán, ennek fia, leánya és veje Follmoann volt komáromi zsu­pán szerezte meg, holott törvény szerint férj és feleség, apa és gyermekek testvérek egy tulajdo­nosnak tekintetnek. — Jeszenszky János dr. nyitrai zsupán ugyancsak 1200 holdas birtokot szerzett Jeszenszky Vladimír és Jeszenszky Fedor testvéreivel együtt, minden testvérre tehát 400 kát. hold birtok jut. A komáromi járásban: Darányi Ignác Nagy- gadóc, pusztáján 505 holdon telepítés létesült. — Hichkisch Károly izsapi lakostól elvett birtokrészt a Millenium-pusztai telepesek kapták. — Kálno- ky Sándor kb. 3000 hold kiterjedésű Töröm-pusz- ta, Zsemlékes-major, Rakottyás-major nevű bir­tokain telepítés történt. — Jankovics Arisztidné Mád ér ét-pusztai 1200 holdas birtokát Falat test­vérek vették meg. — Fehérváry Gézáné 650 hol­das Margit majorán telepítés történt. A galántai járásban: Eszterházy Vera takso- nyi 975 holdas birtokán telepítés történt. — Eszterházy Mária Tallős, a nagy kiterjedésű bir­tok helyzetét nem látjuk tisztán. Amint értesü­lünk, Szvoboda, az uradalom igazgatója 517 hol­dat vett meg, melyet azonban eladott, Kuzma Fe- renz 700 holdas, Vavruh dr. pedig 500 holdas inaradékbirtokhoz jutott. — A 600 holdas Por­boka pusztára öt Jugoszláviából visszavándorolt csehszlovák települt. — Urföld-pusztán most fo­lyik a telepítés. — Pálffy-örökösök Szencz és Du- naujfalu határában levő birtokain 500—500 hol­don történt telepítés. — Xivkovics Emilné Ma­gyarbél határában elterülői 874 holdas birtokát földhivatali jóváhagyással egy szlovák család vet­te meg. — Az ógyallai járásban: Gyürky Viktorné, Izsa, 618 holdas birtokát a földhivatal csehszlovák lé­gionáriusoknak adta bérbe. — A Csáky-féle bir­tokon Kővágó és Zöldállás pusztákon telepítés létesült. — A Pálffy-féle birtokon Ujpusztán te­lepítés történt. — Ugyanezen birtokon Szilas- pusztán kb. 1300 holdon telepítés létesült. — A Schuzdek-féle Komárom melletti kb. 1000 holdas birtokot földhivatali jóváhagyással Megveczky La­jos dr. volt nemzetgyűlési képviselő szerezte meg. Jaross Vilmos koltai birtokából 200 holdat Vasek légionista kapott. — A Schnábel-féle birtok Csuz határában elterülő részéből Brousek volt légionista 400 holdat, a földhivatal Klampár nevű volt tisztviselője 60 holdat kapott. — A párkányi járásban: A Pálffy-féle birtokon Csata mellett 698 holdon telepítés létesít t. — Ugyanezen birtokos Bény melletti birtokrészén 1400 holdon telepítés történt. — Ullmann Adolf Arad-puszta nevű birtokából 120 holdat Kosina volt légipnista kapitány kapott. Itt még egy mara­dékbirtok létesítése van tervbe véve. — Az ógyal­lai és párkányi járásokban terül el nagyrészt az Esztergomi Érsekség 50.791 holdas és az Eszter­gomi Káptalan 32.373 holdas birtoka, melyeken nagyarányú telepítések vannak tervbe véve. Az érsekujvári járásban: Nagykér szinma­gyar község határában a Hunyadi-féle birtokból kilenc telepes 1100 holdat kapott. A nyitrai járásban: A nyitrai káptalan Ge­rencsér melletti birtokából Szedlák, a nyitrai földhivatal volt vezetője 400 holdas birtokot ka­pott. — A nyitrai püspökség Alsóbodok melleMi birtokából Vinál nevű légionFsta 80 holdat kapott. A verebélyi járásban: Az esztergomi érsek­ség Körösi-puszta nevű birtokából Velecki Vla­dimír 196 holdat kapott. — A Kelecsényi-birlok- ból az 1200 holdas Söfótkut-pusztán telepítés történt. — Ugyanitt Hajdúk nevű telepes 50, Ko­siba nevű 75, Srabár nevű 70 holdat kapott. — A korponai járásban, szinmagyar vidéken maradékbirtokot kaptak: Gyerk községben Bab­ka János 270 holdat. Pereszlényen Navezil Ká­roly 200 holdat. A Breuner-örökösök birtokából 6818 holdat átvett a földmivelésügyi minisztérium és ezt bérbe adta a Garamvölgyi Cukorgyárnak. A Viskhez tartozó Szemeréd-pusztán maradékbir­tok létesült. A 450 holdas Ágota-majort Hrabov- szky-testvérek kapták állítólag haszonbérbe. Az Ipolyvisk határában elíerlülő kb. 1200 holdas bir­tokot nem ismert időre ifj. Bella Metód, Bella Metód, pozsonyi zsupán fia kapta, állítólag haszonbérbe. A birtokon a bérlő a múlt évben a fákat és alékat kivágatta, a szántófölde­ket legnagyobb részben kalászosokkal vetette be, melyről a földhivatalnak feljelentés tétetett, de az ügyben tudomásuk szerint intézkedés nem tör­tént. Tudomásunk szerint Bella Metód különben is már megszerezte tulajdoniba Vogronics Ödön cserenyei bili ok ál. — Ezeken kívül maradékbir­tokot szereztek: Ursini brünni tanár Nagyszom­bat mellett, fiának Szlovenszkón már van mara­dékbirtoka. — Holubek dr. a földhivatal elnöke 400 holdas maradék birtokot kapott Sáró mellett. A lapok közlése szerint H&lubekn&k a tallósi ura­dalomtól is van maradékbirioka, mely azonban még nincs nevére iroa. — Zsuffa, Holubek sógo­ra Kovarcon kapott maradékbirtokot. — A tótme­gyeri Károlyi-féle uradalomból maradékbirtokot kaplak: Stodola Kornél szenátor, kereskedelmi kamarai elnök. Ivánka Milán dr. volt kormány- tanácsos, pozsonyi ügyvéd. Kállay József dr. volt miniszter, jelenleg pozsonyi közjegyző, a Zcmská Banka elnöke, s Krnó Iván dr. követségi tanácsos a párisi követségen. Ezenkívül maradékbirtokot kaptak: Vágujhely mellett özv. Pálkané. Gállá János dr. ügyvéd 500 holdat Galánta mellett. Macek képviselő 150 holdat Csacsovéban. Srobár Vavro dr. volt miniszter, szenátor 300 holdat. Teplánszky tanitó 150 holdat. Dvorák agrárpárti titkár 200 holdat. — Iíucsera agrárpárt! titkár 80 holdat. Ezenkívül létesültek marad ók birtokok a lévai és zselizi járásban is és telepítés történt Buzita-pusztán Nőgrádmegyében, valamint Bereg- somban, Botrányon, Pusziakerepec’en és Csoron- daháton. Mit kapott a magyar nép? Ezen kizárólag szinmagyar vidéken, magyar községek határában történt telepítéseknél a ma­gyar földművelő nép &z igénylésre fel sem hi­vatott s s csak elvétve egy-két helyen kapóif a telepeseknek valamilyen okból meg nem felelő fél, egy holdas parcellákból álló, de összességükben számba nem vehető területei. Ezek is a legtöbb esetben nem örök áron, hanem csak bérleiként rövid időre adattak. Guta, Nemesoroszi és Szimő községekben a magyar lakosság rövid lejáratú bérletbe kapott földet ugyan, de ezek a bérbeadások kizárólag a kormányzat részéről életrehivott és a csehszlovák agrárpárt egy szárnyát képező, az elmúlt választá­sokon is a csehszlovák agrárpárt listáját támoga­tó „köztársasági magyar kisgazda és földműves párt" választási agitáciős eszközeinek tekinlhetők Bármily furcsán hangzik is, hogy az állampolgári jogokban csak akkor ré- . szesiil valaki, ha egy megjelölt pártnak a tagja, mégis tény, hogy a választások előtt Duhaj volt csehszlovák agrárpárti szenátor, most pedig Zoch Sámuel agrárpárti nemzetgyűlési képviselő által irányított fentnevezett párt mindenütt azt hirde­ti, hogy a magyar lakosság csak akkor részesül­het a földoszlásban, ha nevezeti párinak a tagja. Ennek bizonyitéka az úgynevezett földbérlő szö­vetkezet is, mely a nevezett pártnak az alapítása, — mert magyarnak még az előbbi feltétel telje­sítése esetén is csak bérbe hajlandók adni, — melynek 1925. május 4-én ke. Firm 3032/25.-B. XXIII. 2002-1. sz. alatt a pozsonyi törvényszéken bejegyzett alapszabályai 4. §-a szerint: „a szövet­kezet tagja lehet minden önjogu egyén, ki egy- szersmint tagja a köztársasági magyar kisgazda és földműves pártnak". Ilyenformán tehát intéz­ményesen kívánták biztosítani azt az egész vilá­gon egyedülálló lehetőséget, hogy a magyar la­kosság csak abban az esetben, s akkor sem örök áron, hanem csak bérletbe kaphat földet, ha a kormánytöbbséghez tartozó csehszlovák agrárpár­tot, illetve annak egy általa teremtett szárnyát támogatja, melynek érdekében a falvakon az áh* lami jegyzők és más állami alkalmazottak amugr is a legszélesebb terrorisztikus eszközöket alka£» mázzák. Fentiekből tehát nyilvánvaló, amit már inter* pellációnk bevezetésében is hangsúlyoztunk, hogy a földbirtokreformnak a magyar vidékeken egye­düli célja az eddig magyar kezekben levő birto­kokat csehszlovák kezekre juttatni s ezzel az itt élő magyarságot gazdaságilag legyöngiteni, a szinmagyar vidékeket vegyessé tenni, majd tel­jesen elnemzetleniteni. Ezen megsemmisítő és elnemzetienitő törek- vérek ellen évek óta erős küzdelmet folyatunk, sajnos, eredmény nélkül, mert a kormányzat nem volt hajlandó földbirtok)'eform-polilikájái meg­változtatni. 1926. február havában törvényjavasla­tot nyújtottunk be a nemzetgyűlés képviselőházá­hoz, melyben törvényileg kimondatni javasuljuk, hogy a földosztás csakis minden járás, illetve köz­ség nemzetiségi számaránya alapján történhessék. A javaslat, dacára, hogy benyújtásától számítva már másfél év múlt el, a kezdeményező bizott­ságnál tovább ma sem jutott és nincs kilátás ar­ra, hogy valaha is törvényerőre emelkedjék. Egyszerre két öceánrepiilö veszett a hullámokba As Old Glory és John CarlingSragédaáJa —Arcnerlüca ezestóul ellen- őrzi az óceánrepülésekeS - BorzaBmas Mr a térképfóskában Newyork, szeptember 8. Huszonnégy órával az Old Glory utolsó részjele után a re­pülőgép helyzetét mindenütt reménytelennek tartják. A közvélemény és a hivatalos fóru­mok egyre inkább szükségesnek tartják, hogy az óceáni repüléseket a repülök saját ép­ségének érdekében ezentúl állami ellenőrzés alá vegyék. Az Old Glory után felszállt má­sik óceáni repülőnek is nyoma veszett: John Carling gépe Ujfundlandról való távozása óta tizennyolc óráig volt levegőben és egyelőre nincs róla hír. E gépnek ugyan nincs rá­diója, de mivel ugyanazon a viharos zónán haladt át, mint az Old Glory, valószínű, hogy szintén leszállásra kényszerült. Amikor a Carling-repülők fölszálltak, nem tudatták velük az Old Glory akkor már ismeretes segély kérését, mert nem akarták elrabolni bizalmu­kat Ellenben a hirt egy papírlapra írva a gép térképtartójába rejtették, úgy hogy a nvilí tenger fölött a pilóták okvetlenül tudomást szeresnek az Old Glory katasztrófájáról. Sürgős választ várurak a kormánytól Bár eredménytelenül vettünk igénybe a múlt­ban is minden parlamentáris eszközt a földbir­tokreform-törvények végrehajtása során a ma1 gyarság ellen elkövetett igazságtalanságok jóvá­tétele és megszüntetése érdekében, ezúttal ismé­telten ehhez az úthoz folyamodunk és tisztelet­tel kérdezzük: 1. Hajlandó-e az összkormány odahatni, hogy a földbirtokreform ne használtassák fel a magyarság elnemzetlenitésére és gazdasági tönk­retételére s e célból: 2. Hajlandó-e intézményesen, törvényileg biztosítani, hogy magyar-Iakta területeken csak magyarok kaphassanak földet, illetve a felosz­tásra kerülő földek ik az illető járás, illetve község nemzetiségi számaránya alap án legyenek feloszthatók? 3. Hajlandó-e a maradékbirf ok-rendszert, mely amúgy is a legrosszabb következtetésekre ad módot, megszüntetni és az összes felosztásra kerülő földeket a földbirtokreform igazi szelle­mében a földtelenek, törpe- és kisbirtokosok gaz­dasági és szociális helyzetének javítására felhasz­nálni? 4. Hajlandó-e a földbirtokreform kihaszná­lását a pártpolitika érdekében radikálisan meg­szüntetni és minden állampolgárnak egyenlő jo­got biztosítani, bármely párthoz tartoznék is az?, 5 ggggg

Next

/
Thumbnails
Contents