Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-09 / 206. (1540.) szám
1927 szeptember 9, péntek. 'PR^SMt/V^AíítaR.-HTRMÍE Cselt és morva ui fföidbirte iát lutalmasaali a szlovenszkéi "Földesekéi és a Jogos fföldlgenyiök kilátszásávafi idegeneket • telepítenek le lőszer Gyula nemzetgyűlési képviselőnek és társainak interpellációja a földbirtokreformnak végrehajtása tárgyában - Konkrét adaték arra, hogy kik kaptak földeket a magyaroktól elvett birtokokból bad késből való vétel“ szintén csak egy formája a maradékbirtok-adományozáiuak. Ilyen esetekben a földhivatal megengedi a tulajdonosoknak, hogy birtokát vagy annak egy részét eladhatja az általa jóváhagyott obsó úron az általa jóváhagyott csehszlovák tulajdonosnak. Ilyenkor már nem irányadó a törvény megjelölte birtokmaximum, mert legtöbbször annál sokkal nagyobb területet engedélyeznek, vagyis az uj csehszlovák birtokos 150 hektár mezőgazdasági területet meghaladó birtokot is ve^et, ami a magyar birtokosnál már kisajátítás alá kerül. Fentiek igazolására szolgáljanak az alábbi csehszlovák telepítések és maradékbirtokok, melyek közel száz százalékos magyarságu járásokban létesítettek: A magyar Föld ni birtokosai Prága, szeptember 8. 'Az a nemzetközi sajtóakció, amely most; kisebbségi kérdés körül fokozott mértékbei megnyilvánul, elsősorban a földreform végre hajtása körül elkövetett igazságtalanságokbó táplálkozik. Évek óta harcol a magyarság azért, hogy a kiáltó visszásságokat megszüntessék, hogy a régi magyar tulajdonosoktó' elvett és felosztásra kerülő földeket azoknak az őslakos magyar föld igénylőknek juttassák, akik verejtckes munkával művelték idáig is ezeket a birtokokat. Harcunk mindezideia eredménytelen, a földreformpolitikában javulás nem mutatkozik, a telepítéseknek és a maradékbirtokok teremtésének rendszere változatlanul tovább tart. Ennek a politikának jellemző és megcáfolhatatlan képét szolgáltatja az az interpelláció, amelyet Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő és társai nyújtottak be az összkormányhoz a földbirtokreform végrehajtása tárgyában. Mivel a földreform kérdése legfontosabb nemzet- gazdasági problémánk, a nagyjelentőségű interpellációt az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: A j?öíárn'fos,553 Igasl célja földreform eddig lórién: végrehajtása minden kétséget kizárólag bebizonyítja, hogy a bir- tokreíorm a magyar-Iakta területeken nem a birtokmegosztás helytelenségeinek gazdasági és szociális szempontból való megváltoztatását célozza, hanem egyedül azt a törekvést szolgálja, hagy a magyar kezekben levő földeket csehszlovák kezekre jutassák s ezzel a magyar területeket vegyesekké tegye és elnemzet- lenitse. Ez a szándék határozottan kifejezésre jutott a földiért okreform ankét-tárgyalásainál is, hol Kafka igazgató (lásd gyorsírói jegyzetek 25. és 26. oldal) kijelentette, hogy: „Csak egy utunk van, megtartani azt, ami cseh kezekben van és azt a földet, amely nincs cseh kezekben, cseh kezekre jutialni“. Ugyanitt (28. oldal) Duras dr. kijelentette: „Nemzeti szempontból a birtokreform által el kell érnünk, hogy a német és magyar kezekben levő földet cseh tulajdonba átvigyük". Hasonló értelmű volt az összes résztvevők felszólalása. A földbirtokreform-törvények végrehajtása igazolja ezt a célkitűzést. Szlovenszkó magyar vidékei a legsűrűbben lakottak s ezekben fekszik a nagybirtokok túlnyomó része, természetes következmény tehát, hogy ezeken a területeken van a legtöbb törpe- birtokos, földtelen gazdasági cseléd és mezőgazdasági munkás. Magyarországon a háború előtt a magyarok között volt a legtöbb birtoktalan elem, a földművelők 48.40 százaléka, mig a szlovákoknál csak 33.60 százalék, a románoknál 31.50 százalék volt gazdasági cseléd, vagy napszámos. A magyar-Iakta területek agrár jellegűek és sik- földön feküsznek, a magyar lakosság tehát kizárólag földművelésre van utalva és az iparnál, kereskedelemnél, bányászatnál vagy erdészetnél nem találhat elhelyezkedést, de ki van zárva az alkalmazotti pályákról is, mert a kormányzatnak a magyarságot mellőző politikája az állami üzemekben, vasútnál, postánál, stb., nem, hogy újakat nem vesz fel, de a régieket is elbocsátja. Kik fsainak földhoz ? Mindezeknek konzekvenciája az volna, hogy a magyar-Iakta területek e nagybirtokainak felosztásánál a kenyérkeresetüket vesztő magyar gazdasági cselédeket és munkásokat, valamint az ugyancsak nagy számú törpebirtokosokat s kisgazdákat juttassák földhöz. Ennek mindenütt az ellenkezője történik, A felosztott birtokokra szinmagyar területeken cseh, morva és szlovák telerpe- . sekel hoznak s kivételes esetekben a magyar lakosság számba nem vehető kiterjedésben csak azokat a ró&sz minőségű, vagy a teleptől félreeső területeket kaphatja, melyeket ezen okok miatt a telepesek nem igényelnek. A magyar kezekben levő földeknek csehszlovák kezekre való átjátszása háromféle módon történik: 1. csehszlovák kisbirtokosokkal létesített telepítés; 2. maradékbirtokok létesítése által; 3. olyanformán, hogy az eddigi birtokos a földhivatal jóváhagyásával birtokát vagy annak egy részét eladhaija egy csehszlovák nemzetiségű vevőnek. E két utóbbi forma lényegében ugyanaz. A maró d ék birtok okai a földhivatal adja, sokszor a földbirtokreform törvény által megállapított birtokmaximumot jóval túlhaladó mértékbem Az umnevezett „szaA somorjai járásban: Pálffy János Csütörtök, a 700 holdas Vörösmajoron telepítés. — Pálffy Bóláné Tonkháza-, a 600 holdas Vitenye-puszfán telepítés. — Pálffy Béláné Bélvatta, Rónya-puszta, 200 hold telepeseknek, 120 hold egy telepesnek. — Wiener-Welten Csallóközcsütörtök Anna-ma- jor, 800 hold telepítés. — Ugyanazon birtokon Er- zsébet-major 280 hold telepítés. — Ugyanott Kuchta Gábor dr. 500 holdas maradékbirtokot kaj pott. — Pongrácz Frigyes birtokából a fakói, körfvélyesi és tárnoki majorokon létesült telepítés. — Pálffy Béláné Nagymagyar, a 700 holdas Ujvásár-pusztát hat szlovák telepes kapta meg. — Bethlen Aladár birtokán Süly és Felbár határában 450 holdon telepítés létesült. — Ugyanezen birtokos 240 holdas Antóni nevű majorját két telepes kapta. —. Benyovszky Lajos 1100 holdas Sárrét nevű pusztáján telepítés létesült. — Pálffy Senio- rátus 400 holdas Kerités-puszta nevű birtokát egy morva „vette" meg. — Ugyanennek Diósförgepa- tonynál levő 600 holdas birtokát Nedoma prágai tanár és fia és egy Naplava nevű egyén kapta. — Pongrácz Frigyes 383 holdas Szenfmihályfa melletti birtokán telepítés történt. Ehhez a Pálffy- birtokból is nagyobb terület csatoltatott. — A 800 holdas Millenium-pusztán Csilizpatas mellett telepítés létesült. — Pfeifer Mátyás várkonyi birtokán 300 holdon maradékbirtok létesittetett. — Uechtricz Amadé bőösi birtokán 318 holdas ma- radókbirtpk létesült. — Pálffy Béláné Tönye melletti birtokán 450 holdon telepítés történt. — Pálffy János Nagybéle pusztai, kb. 1600 holdas birtokát Bellái dr. volt trencséni zsupán, ennek fia, leánya és veje Follmoann volt komáromi zsupán szerezte meg, holott törvény szerint férj és feleség, apa és gyermekek testvérek egy tulajdonosnak tekintetnek. — Jeszenszky János dr. nyitrai zsupán ugyancsak 1200 holdas birtokot szerzett Jeszenszky Vladimír és Jeszenszky Fedor testvéreivel együtt, minden testvérre tehát 400 kát. hold birtok jut. A komáromi járásban: Darányi Ignác Nagy- gadóc, pusztáján 505 holdon telepítés létesült. — Hichkisch Károly izsapi lakostól elvett birtokrészt a Millenium-pusztai telepesek kapták. — Kálno- ky Sándor kb. 3000 hold kiterjedésű Töröm-pusz- ta, Zsemlékes-major, Rakottyás-major nevű birtokain telepítés történt. — Jankovics Arisztidné Mád ér ét-pusztai 1200 holdas birtokát Falat testvérek vették meg. — Fehérváry Gézáné 650 holdas Margit majorán telepítés történt. A galántai járásban: Eszterházy Vera takso- nyi 975 holdas birtokán telepítés történt. — Eszterházy Mária Tallős, a nagy kiterjedésű birtok helyzetét nem látjuk tisztán. Amint értesülünk, Szvoboda, az uradalom igazgatója 517 holdat vett meg, melyet azonban eladott, Kuzma Fe- renz 700 holdas, Vavruh dr. pedig 500 holdas inaradékbirtokhoz jutott. — A 600 holdas Porboka pusztára öt Jugoszláviából visszavándorolt csehszlovák települt. — Urföld-pusztán most folyik a telepítés. — Pálffy-örökösök Szencz és Du- naujfalu határában levő birtokain 500—500 holdon történt telepítés. — Xivkovics Emilné Magyarbél határában elterülői 874 holdas birtokát földhivatali jóváhagyással egy szlovák család vette meg. — Az ógyallai járásban: Gyürky Viktorné, Izsa, 618 holdas birtokát a földhivatal csehszlovák légionáriusoknak adta bérbe. — A Csáky-féle birtokon Kővágó és Zöldállás pusztákon telepítés létesült. — A Pálffy-féle birtokon Ujpusztán telepítés történt. — Ugyanezen birtokon Szilas- pusztán kb. 1300 holdon telepítés létesült. — A Schuzdek-féle Komárom melletti kb. 1000 holdas birtokot földhivatali jóváhagyással Megveczky Lajos dr. volt nemzetgyűlési képviselő szerezte meg. Jaross Vilmos koltai birtokából 200 holdat Vasek légionista kapott. — A Schnábel-féle birtok Csuz határában elterülő részéből Brousek volt légionista 400 holdat, a földhivatal Klampár nevű volt tisztviselője 60 holdat kapott. — A párkányi járásban: A Pálffy-féle birtokon Csata mellett 698 holdon telepítés létesít t. — Ugyanezen birtokos Bény melletti birtokrészén 1400 holdon telepítés történt. — Ullmann Adolf Arad-puszta nevű birtokából 120 holdat Kosina volt légipnista kapitány kapott. Itt még egy maradékbirtok létesítése van tervbe véve. — Az ógyallai és párkányi járásokban terül el nagyrészt az Esztergomi Érsekség 50.791 holdas és az Esztergomi Káptalan 32.373 holdas birtoka, melyeken nagyarányú telepítések vannak tervbe véve. Az érsekujvári járásban: Nagykér szinmagyar község határában a Hunyadi-féle birtokból kilenc telepes 1100 holdat kapott. A nyitrai járásban: A nyitrai káptalan Gerencsér melletti birtokából Szedlák, a nyitrai földhivatal volt vezetője 400 holdas birtokot kapott. — A nyitrai püspökség Alsóbodok melleMi birtokából Vinál nevű légionFsta 80 holdat kapott. A verebélyi járásban: Az esztergomi érsekség Körösi-puszta nevű birtokából Velecki Vladimír 196 holdat kapott. — A Kelecsényi-birlok- ból az 1200 holdas Söfótkut-pusztán telepítés történt. — Ugyanitt Hajdúk nevű telepes 50, Kosiba nevű 75, Srabár nevű 70 holdat kapott. — A korponai járásban, szinmagyar vidéken maradékbirtokot kaptak: Gyerk községben Babka János 270 holdat. Pereszlényen Navezil Károly 200 holdat. A Breuner-örökösök birtokából 6818 holdat átvett a földmivelésügyi minisztérium és ezt bérbe adta a Garamvölgyi Cukorgyárnak. A Viskhez tartozó Szemeréd-pusztán maradékbirtok létesült. A 450 holdas Ágota-majort Hrabov- szky-testvérek kapták állítólag haszonbérbe. Az Ipolyvisk határában elíerlülő kb. 1200 holdas birtokot nem ismert időre ifj. Bella Metód, Bella Metód, pozsonyi zsupán fia kapta, állítólag haszonbérbe. A birtokon a bérlő a múlt évben a fákat és alékat kivágatta, a szántóföldeket legnagyobb részben kalászosokkal vetette be, melyről a földhivatalnak feljelentés tétetett, de az ügyben tudomásuk szerint intézkedés nem történt. Tudomásunk szerint Bella Metód különben is már megszerezte tulajdoniba Vogronics Ödön cserenyei bili ok ál. — Ezeken kívül maradékbirtokot szereztek: Ursini brünni tanár Nagyszombat mellett, fiának Szlovenszkón már van maradékbirtoka. — Holubek dr. a földhivatal elnöke 400 holdas maradék birtokot kapott Sáró mellett. A lapok közlése szerint H&lubekn&k a tallósi uradalomtól is van maradékbirioka, mely azonban még nincs nevére iroa. — Zsuffa, Holubek sógora Kovarcon kapott maradékbirtokot. — A tótmegyeri Károlyi-féle uradalomból maradékbirtokot kaplak: Stodola Kornél szenátor, kereskedelmi kamarai elnök. Ivánka Milán dr. volt kormány- tanácsos, pozsonyi ügyvéd. Kállay József dr. volt miniszter, jelenleg pozsonyi közjegyző, a Zcmská Banka elnöke, s Krnó Iván dr. követségi tanácsos a párisi követségen. Ezenkívül maradékbirtokot kaptak: Vágujhely mellett özv. Pálkané. Gállá János dr. ügyvéd 500 holdat Galánta mellett. Macek képviselő 150 holdat Csacsovéban. Srobár Vavro dr. volt miniszter, szenátor 300 holdat. Teplánszky tanitó 150 holdat. Dvorák agrárpárti titkár 200 holdat. — Iíucsera agrárpárt! titkár 80 holdat. Ezenkívül létesültek marad ók birtokok a lévai és zselizi járásban is és telepítés történt Buzita-pusztán Nőgrádmegyében, valamint Bereg- somban, Botrányon, Pusziakerepec’en és Csoron- daháton. Mit kapott a magyar nép? Ezen kizárólag szinmagyar vidéken, magyar községek határában történt telepítéseknél a magyar földművelő nép &z igénylésre fel sem hivatott s s csak elvétve egy-két helyen kapóif a telepeseknek valamilyen okból meg nem felelő fél, egy holdas parcellákból álló, de összességükben számba nem vehető területei. Ezek is a legtöbb esetben nem örök áron, hanem csak bérleiként rövid időre adattak. Guta, Nemesoroszi és Szimő községekben a magyar lakosság rövid lejáratú bérletbe kapott földet ugyan, de ezek a bérbeadások kizárólag a kormányzat részéről életrehivott és a csehszlovák agrárpárt egy szárnyát képező, az elmúlt választásokon is a csehszlovák agrárpárt listáját támogató „köztársasági magyar kisgazda és földműves párt" választási agitáciős eszközeinek tekinlhetők Bármily furcsán hangzik is, hogy az állampolgári jogokban csak akkor ré- . szesiil valaki, ha egy megjelölt pártnak a tagja, mégis tény, hogy a választások előtt Duhaj volt csehszlovák agrárpárti szenátor, most pedig Zoch Sámuel agrárpárti nemzetgyűlési képviselő által irányított fentnevezett párt mindenütt azt hirdeti, hogy a magyar lakosság csak akkor részesülhet a földoszlásban, ha nevezeti párinak a tagja. Ennek bizonyitéka az úgynevezett földbérlő szövetkezet is, mely a nevezett pártnak az alapítása, — mert magyarnak még az előbbi feltétel teljesítése esetén is csak bérbe hajlandók adni, — melynek 1925. május 4-én ke. Firm 3032/25.-B. XXIII. 2002-1. sz. alatt a pozsonyi törvényszéken bejegyzett alapszabályai 4. §-a szerint: „a szövetkezet tagja lehet minden önjogu egyén, ki egy- szersmint tagja a köztársasági magyar kisgazda és földműves pártnak". Ilyenformán tehát intézményesen kívánták biztosítani azt az egész világon egyedülálló lehetőséget, hogy a magyar lakosság csak abban az esetben, s akkor sem örök áron, hanem csak bérletbe kaphat földet, ha a kormánytöbbséghez tartozó csehszlovák agrárpártot, illetve annak egy általa teremtett szárnyát támogatja, melynek érdekében a falvakon az áh* lami jegyzők és más állami alkalmazottak amugr is a legszélesebb terrorisztikus eszközöket alka£» mázzák. Fentiekből tehát nyilvánvaló, amit már inter* pellációnk bevezetésében is hangsúlyoztunk, hogy a földbirtokreformnak a magyar vidékeken egyedüli célja az eddig magyar kezekben levő birtokokat csehszlovák kezekre juttatni s ezzel az itt élő magyarságot gazdaságilag legyöngiteni, a szinmagyar vidékeket vegyessé tenni, majd teljesen elnemzetleniteni. Ezen megsemmisítő és elnemzetienitő törek- vérek ellen évek óta erős küzdelmet folyatunk, sajnos, eredmény nélkül, mert a kormányzat nem volt hajlandó földbirtok)'eform-polilikájái megváltoztatni. 1926. február havában törvényjavaslatot nyújtottunk be a nemzetgyűlés képviselőházához, melyben törvényileg kimondatni javasuljuk, hogy a földosztás csakis minden járás, illetve község nemzetiségi számaránya alapján történhessék. A javaslat, dacára, hogy benyújtásától számítva már másfél év múlt el, a kezdeményező bizottságnál tovább ma sem jutott és nincs kilátás arra, hogy valaha is törvényerőre emelkedjék. Egyszerre két öceánrepiilö veszett a hullámokba As Old Glory és John CarlingSragédaáJa —Arcnerlüca ezestóul ellen- őrzi az óceánrepülésekeS - BorzaBmas Mr a térképfóskában Newyork, szeptember 8. Huszonnégy órával az Old Glory utolsó részjele után a repülőgép helyzetét mindenütt reménytelennek tartják. A közvélemény és a hivatalos fórumok egyre inkább szükségesnek tartják, hogy az óceáni repüléseket a repülök saját épségének érdekében ezentúl állami ellenőrzés alá vegyék. Az Old Glory után felszállt másik óceáni repülőnek is nyoma veszett: John Carling gépe Ujfundlandról való távozása óta tizennyolc óráig volt levegőben és egyelőre nincs róla hír. E gépnek ugyan nincs rádiója, de mivel ugyanazon a viharos zónán haladt át, mint az Old Glory, valószínű, hogy szintén leszállásra kényszerült. Amikor a Carling-repülők fölszálltak, nem tudatták velük az Old Glory akkor már ismeretes segély kérését, mert nem akarták elrabolni bizalmukat Ellenben a hirt egy papírlapra írva a gép térképtartójába rejtették, úgy hogy a nvilí tenger fölött a pilóták okvetlenül tudomást szeresnek az Old Glory katasztrófájáról. Sürgős választ várurak a kormánytól Bár eredménytelenül vettünk igénybe a múltban is minden parlamentáris eszközt a földbirtokreform-törvények végrehajtása során a ma1 gyarság ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátétele és megszüntetése érdekében, ezúttal ismételten ehhez az úthoz folyamodunk és tisztelettel kérdezzük: 1. Hajlandó-e az összkormány odahatni, hogy a földbirtokreform ne használtassák fel a magyarság elnemzetlenitésére és gazdasági tönkretételére s e célból: 2. Hajlandó-e intézményesen, törvényileg biztosítani, hogy magyar-Iakta területeken csak magyarok kaphassanak földet, illetve a felosztásra kerülő földek ik az illető járás, illetve község nemzetiségi számaránya alap án legyenek feloszthatók? 3. Hajlandó-e a maradékbirf ok-rendszert, mely amúgy is a legrosszabb következtetésekre ad módot, megszüntetni és az összes felosztásra kerülő földeket a földbirtokreform igazi szellemében a földtelenek, törpe- és kisbirtokosok gazdasági és szociális helyzetének javítására felhasználni? 4. Hajlandó-e a földbirtokreform kihasználását a pártpolitika érdekében radikálisan megszüntetni és minden állampolgárnak egyenlő jogot biztosítani, bármely párthoz tartoznék is az?, 5 ggggg
