Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-30 / 223. (1557.) szám

bán levő kmak&sDan laknak vagy pedig ha másutt laknak, a műhelyük nem nagyobb S( négyzetméternél. Ha két vagy több kislakást égj család lakja, vagy két vagy több kisüzletet égj iparos vagy kereskedő használ, a 12 éves add mentesség nem engedélyezhető. Kislakásoknál! ég kisüzleteknek nem tekinthetők a fónyüzési épületek (villák és egyebek), továbbá a szállodák, a vendéglők, a gyógyházak, a penziooátusok éa az intemátusok, valamint az idénylakások sem. (136. §).

Az ideiglenes házadómentesség iránti kérvény az építkezés befejeztétől számított 30 napon belül adandó be a pénzügyigazgatóságnál. Ha a kérvény elkésett, az ideiglenes adómentességet csak a kérvény beadását követő negyedévtől kezdve adják meg, még pedig csak arra ^az időre, amely a 6, Illetőleg a 12 esztendőből még hátra van. A pénzügyigazgatőságnak az adómentesiség kérdésében hozott határozata ellen végső fokon a vezérpénzügyigazgatóság dönt. (137—140. §§).

A házbéradóm vonatkozó adózási kötolezettság

Házbéradő alá esnek: Prágában, Brünnben

«s Bratislavában, továbbá gyógyfürdohelyeken, valamint, oly összeirási helyeken, ahol az adóév január 1-én a lakott helyiségeknek több, mint egyharmada bérbe volt adva, az összes épületek, a többi községekben pedig az egészben vagy részben bérbeadott épületek.

összeirási helyen az önállóan vagyis egyéb helységek épületeitől függetlenül megszámozott épületeknek az összessége értetik.

Bérbeadottaknak pedig azok az épületek tekintetnek, melyek valamely adóérv január 1-én, illetőleg az idény alatt ténylegesen bérbe voltak adva. A saját mezőgazdasági munkásoknak ingyenesen átengedett vagy pedig a bérbe beszámított ellenérték mellett átengedett lakások nem tekinthetők bérbe adottaknak, ha az illető község nem esik általános házbéradő alá.

A törvény hatálybalépésétől a legközelebbi népszámlálás évéig az eddig házbéradó alá eső községekben az összes épületek továbbra is ház- .bérköteiesek lesznek. A továbbiakban az általános házbéradókötelezettség tekintetében egyik . népszámlálástól a másikig u kivető hatóság dönt. , Ha azonban ezen időközben az összeirási helyen a bérbeadott lakóhelyiségeknek számaránya a bérbe nem adottaknak egyötödére esik, azon . eseíben a községnek vagy bármely adóköteles- ■ nek kérelmére a pénzügyminisztérium fogja megengedni, hogy az illető község az általános ház- béradőkötelezettgég alól kivetessék és pedig a •kérvény beadását követő adóévtől kezdve egészen az előbb említett időtartam végéig. (143— 145. §§).

A hdzbémdó alapja

A házbéradót minden letelt napiári (adó)- j évre ezen év bérjövedelme vagy bérértéke alapján a levonási tételek leszámítása után vetik ki. A csupán részben bér bead ott épületek házbéradő- ját úgy vetik ki, hogy a bérbeadóit helyiségek bérjövedelméből kiszámított házbéradóhoz hozzáadják a házosztályadót, amely az adótarifa 'szerint a bérbe nem adott lakóhelyiségek után jár, (148. §).

Bérösszeget az épület vagy épületrész átengedéséért kitöltött fizet mén yeknek összege alkot a járulékkal együtt, amelyet az adóköteles javára akár közvetlenül, akár közvetve: ■pénzben, természetbaniekben, munkateljesítményben, vagy egyéb vagyonértékben szolgáltatnak. A hitelezet vagy elengedett bérösszegek, valamint azok is, amelyekhez az adókötelessel harmadizig- leni rokonsági vagy sógorsági viszonyban levő lakók, valamint az ő jelenlegi és volt szolgaszemélyzetének tagjai meg nem fizettek, úgy vétetnek, mintha azok tényleg ki volnának egyenlítve. Ellenben a be nem hajtható bérösszegek, ha nem rokonok, sógorok, vagy a szolgaszemélyzet lakásbéréről van sző, nem tekinttefnek bér- jövedelemnek. (149. §).

A bérösszeg csak annyiban házbéradőköteles, amennyiben az magából az épületből és annak tartozékaiból folyik be a tulajdonos javára. Ház- béradó alá nem esnek tehát azok a fizetmények, ^melyek a földadó alá esd területeknek, az épülettel kapcsolatos jogoknak, aa épülettel vagy épületrészekkel szilárdan össze nem kötött tárgyaknak használatából folynak, szintúgy azok sem, amelyek gépi vagy ipari berendezéseknek, a központi fűtésnek és a lifteknek átengedett használatából folynak. Gyógyiürdőhelyeken levő gyógyházaknál, amennyiben az általános házbéradó van-bevezetve, házbéradő alá az egész bérösszeg esik, azonban a bútorzat, a berendezés és a kiszolgálás használatáért abból 50 százalék levon atik. (150. §)k ,

Levonható tétetek

■sós bérösszegnél. Ugyancsak az elérhető bérösszegnél 25 százalékkal alacsonyabbnak vehető a bérérték azon épületeknél vagy épületrészeknél, amelyeket az adóköteles maga használ, vagy feleségének, harmadizigleni vérrokonainak vagy sógorainak, a szolgaszemélyzetnek, a házgondnoknak vagy valamely végrendeletileg megnevezett személyeknek vagy végül valamely eladásnál kikötött szerződési pont alapján díjtalanul átengedett (154. §).

Az uj cukonkartbe'U metgíiliatkuIlinek teáiiijtktftö.

A szlovenszíkái cukorgyárakkal Myitaitoft nehéz tárgya Iáé ók síikerre vezettek éis a kartell m cgal'a- kulásámak most már semmi sem áll útjában. Az uj alakulat megköveteld, hogy a (kontingens kérdését újból szabályozzák, illetve, hogy a kon tán- geaififtöbblet ügyét rendezzék. Máris BdiberüOlt két morva gyárral megegyezést létesíteni, amelynek értelmében ez a két gyár saját kohtimge ne többletét a kartell rendelkezésére bocsátja. Az egyes gyáraknál « fkom'tiitageusek el fognak tolódni., mert a tárgyalások meginti látták, hogy erre nagy szükség van, ha a gyárakat a kartell ki akarja elégíteni. A cseh finom Hók 1.56 millió nini. kontingensét fel fogják emelni, mert a csehországi fogyasztás az egész fogyasztás 58%-át fteszi ki. Morvaország és Szilézia fogyasztása 27% és a feaimaradó 15% esilk .Szlovienszlkóra.. Arra fognak törekedni, hogy a belföldi cukorfogyasztást növeljiék, mert mig Amerikában 50 káló esik egy emberre évenként, addig Csehszlovákiában csak 28.6. A fogyasztás növekedése a cukor olcsóbbodását vonná maga után. A kartell azzal a tervvel is fog foglalkozni, hogy egyéb itermiéfcekei. 'is produkáljon és ezáltal, kis beruházásokkal az üzemieket teljesen kihasznált! a.

A mérned—csehszlovák keresik eaiölroá szerződési tárgyalások újból megkezdődtek Prágában. Tegnap a szerződés szövegéről 'és a legközelebb? napok programjával foglalkoztak. A tarifakérdéseket később fogják megtárgyalni.

'Az európai iparnsaetrv'ezci'i f londoni k ou fóréin- diája. Az angol ipar birodalmi szövetsége konferenciára hívta össze Németország, Franciaország, Svájc, Hollandia, Belgium, Svédország, Ausztria, Olaszország és Csehszlovákia .ipari szövetségeinek vezetőit. A konferenciát jövő hétfőn' és szerdán fogják megtartani és célja az egyes államok szervezeteinek .együt traminik álkoidása a népszövetséggel!. A csehszlovák delegáció tagjainak névsora mlég nem ismeretes.

Ausztria eukoirteitmeiléae ezidért 96.000 (tonnát fog kitenni. A bevetett felület 19-ről 23.000 hektárra szökött fel. Tavaly 80.000, 1925-ben 78.000 tonna cukrot, termeltek.

A belföldi hőnpiia/con a forgalom a múlt héten szilárd Irányzat mellett csökkenést mutat ott. A közvetítő k ereske deliem tartózkodik « vásárlástól és úgy látszik, 'hogy nincs szüksége árura. Az őszi idénnyel kapcsolatosan nagyobb érdeklődés csakis talpbörfajtók ■ uránt mutatkozik. A talpbő- röo kívül a feüsőbörfajták ára feltfelé törekvő irffcyssatot mutat.

yTőZ^DF K y

A POZSONYI TERMÉNYTŐZSDE Pozsony, szeptember 29.

K-tói K-ír

Bora 70—80 k?............................................. 216 — 218

Ro*« ................................................................ 209 — 210

rj

ja export .............. 190 — 200

„ príma .............. 170 — ISO

„ merkantil , . .......... 157 — K'Ö

Ós*i árpa ............... — —- —

Zab..................................................................... 156—163

Tengeri szemes ............ 151 — 152

„ ex uszály Pozsony ....... 127 — 12S

Viktória borsó ............. 250 — S00

Fehér bab ............... ISO — 185

Tavaszi bükköny ............ 115 — 150

szí bükköny ............. 150 — 500

Repce 250 — <55

Mák................................................... 000 — 620

Vórö

shere natúr ............. 950 —1150

, plombázva ..........-------—

Lucerna natúr .............----------—■

„ plombáivá ........... — — —

Étkezési rózsa burgonya ........ 80 — 45

„ sarja burgonya ........ 45 — 50

Ipari burgonya ............. 32 — S5

Búzadara 350 —- 355

OGG búzaliszt................................................. 340 — S45

Rozsliszt ............... 310 — 315

Korpa................. 1)10—115

Takarmányliszt ............. 150 — 155

Szárított répaszelet ........... 84 — 85

Amerikai disznózsír ab Pozsony ..... J460 —1490

Magyar „ ab határ ...... 1580 —1600

Amerikai szalonna ab Pozsony ..... (320 —1450

Magyar » ab határ ...... 1440 —1480

Széna félédes, laza ........... — — —

„ . préselt .........-------—

Zsú

p szalma............................................. — — —

Takarmány szalma, laza ........ — — —

» , préselt ....... — — —

Alom szalma, laza . •••..••».. — — —

rréselt ......... — — —

06 5 füJtéiTel javultak. A 4.2%-tus póijáradék <>0, a 4%-os 40, a H-járadók 25 fillérrel gyengültek.-f A prágjai devizapiacom Boriim 0.3, Zürich 0.05, London O.OS, Párig 0.06 koronával gyengültek Brüsszel 0.20, Milánó 0.3 koronával javullak.

+ Nyiigudit a prágai cukorpiac. Nyensánujegy- zés Állasáig lökő októberre 190—193, kikötő 190.

+ A prágai sertésvásárra ‘2905 datrab sertést hajtottak fel. Ebből 10 cseh országi, 184 jugoszláviai, 119 román, 9S6 lengyel 10.25—11.70. 220 ukrán iái 10.70, 591 magyar hátsó 12—12.25, 654 jugo- ! szláv hízó 10.50—11.80, 141 román hizó 11—11.25. A vá'sár közepes volt.

, + A brliimi terménytőssdón nyugodt irányzat

és gyengült látogatottság mellett a kövelkeaő áraikat jegyezték: Elsőrendű árpa 180—190, merkantil-árpa 165—175, zab 154—157, sárga Vijdoria- borső 400—470, borsó minőség szerint 250—300, kömény 660—700, ehető burgonya 32—31, ipari burgonya 30—32, belföldi hagynia 100—105. rozs- szalma csépelt 38—42, takarmányszalma laza 30—32. A többi jegyzés változatlan maradt.

+ Lanyha a budiapecsti érték tőzsde. Az árfolyamok nyitáskor már lemorzsolódlak és csali zárlat előtt javult meg némileg a hangulat, úgy, bogv a jegyzések (isimét efiértók a tegnapi nivőt. A veszteségek 1%-ot teltek ki. A forgalom előbb élénk, majd nyugodt és a Végén újból 'barátságos volt. Egyes, á csehszlovák távirati- iroda jelentésében ne-m foglalt értékek' közül a M.ofktár 86.50, Peef- ezehllőrraoi 47, Részvénysör 141 pengős árfolyamot ért el.

+ Yáltozajttom a butí’Wpesti térfcuánytőzéde.

'Budapesti szerkesztőségiünk jelenti telefonon: A mai termény tőzsde nagyjában nemi változott. A piac továbbra is üzlet felen volt, bár az irányzat különösen zárlat felé kissé barátságosra hajlott. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza

30. -50—30.75, rozs 28.40—28.50, ő tengeri 2-1.50— 25, uj tengeri 21.50—22. zab 21.75—22.75, takarmányárpa 24.75—2555, korpa 18—18.25 pengő.-f- Nyugodt a bécsi értéktőzsde. A barátságos hangulat prágai 'és budapesti fedezetek következ- tiében tért hódított. Egyes osztrák ipari papírok iiránf is nagyiobb érdeklődés mutatkozott. Nyere- ségirea'Hzácíóik kisebb 'lemorzsolódást, okoztak, de a baráféágcs irányzat- végig tartott, sőt a csehszlovák és magyar értékek Végig szilárdak maradtak.

+ Nem egységes a berlini óctéktózsde. Mig egyes speciális értekek vásárlások következtóbeu javultak, addig Fest ékipar 'és villa nyélé'ékek és a mointán ró szivén yek gyengültek. Najpápémx 7—9, havi 8—9%. Magándisakonít 8%.

+ A berlini terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 253— 257, rozs 240—243, áipa 220—265, zab 196— 209, tengeri 193—195, búzákorpa 14.50, irozsfcorpa 14.25 —14.50. búzaliszt 32.50—34.25, irazsliszlt 32.50— 34.25, Viktória-borsó 47—56, kis ehető borsó 28—

31, ittakarmányborsó és peluska 2Í—22, lóbab 22— 23, bükköny 22—24. repcepogáicaa 18—16.40, len- pogácea 22.40—22.80, burgonya 22—22.60.

+ A Iotndomá gyapjuaukedón 13505 bál került kalapács alá és ebből a mennyiségből szilárd irányzat mellett 12000 bált adtak ei. Az áraik ezen az aukción nem tudják magukat tartani >és egyes fajtákat, különösen a finom merinókat tui- magas árak miatt többször ki vonták a forgalomból!.

+ A tengerentúli gabonapiacokon ilauyih'a. voűit az irányzat. A (jetgyzések 3% centtel voltak alacsonyabbak. — Gsiikágó: Búza hard winiter TI. 130.12, TIT. 129.37, 6ze]demberre 128.50, decemberre 130.50, márciusra 133.62; tengeri szeptemberre 9442, decemberre 96.37, márciusra 99; zab szeptemberre 47.37, decemberre 48.37; rozs szeptemberre 98.62, decemberre 95.75. — Nenrork: Búza harci wtimter II. 142.50, red winter II. 139.'50, Northern Manitoba I. 158.62; rozs II. 108.75; kanadai maláta árpa 90; tengeri. Mixed Western II. 103.12. — Winnipeg: iBuza októberre 135B2, decemberre 130.37; oteb októberre 64.50. _ Kansas City: Búza red winter II. prompt 138.25.- — St Loiiis: Búza red winter II. prompt 147. — Minneapo'lis: Búza I. Northern Spring prompt 130.62.

A prágai tőzsde dCTizaiegrzései:

szeptember 29. szeptember 27.

Pénz Áru Pénv Áru

Amsterdam . .. 1350.51 1356.51 1350.20 1356.20

Berlin ..... 800.95 804.95 801.50 805.50

Zürich

.................. 649.05 652.05 649.10 652.10

Os

lo (Christiauía) 888.75 892.75 889.— £93.—

Kopenhagen . . 901.25 905.25 901.25 905.25

! Stockholm ... S05.371', 909.37'!, 906.— 910.—

Maáland .... 183.80 185.20 183.50 164.90

Paris....................... 131.80 133.— 131.88 133.08

London .... 163.62',, 164.32’ ’2 163.65 164.33

New York Cable 33.60 33.90 33.60 33.90

Brüssel.................. 468.70 471.70 468.50 471.50

Ma

drid. .... 589.— 592.—- 588.50 591.50

Belgrad .... 59.19'/, 59.69'/, 59.19 59.69

Soíia....................... 24.25 24.55 24.25 24.55

Ko

nstantinopel. 17.— 17.40 16.90 17.30'

Wien.................. 474.80 477.80 474.75 477.75

Wa

rschau ... S75.871/, 378.87';, 375.87'/, 373.67'/,

Budapest. ... 58902'ó 592.02',', 589.— 592.—

Buenos Aires . 1441.— * 1447.— 1440.— 1446.—'

Elelsingíórs . . 84.37'/, 84.87'/, 84.55 85.05'

Riga...................... 649.— 652.— 649.- 652.-'

Rio de Janeiro. 402.50 405.50 402.50 405.50*

Montevideo . . 33.40 33.80 33.40 33.80*

Alexandria . . . 168.05 169.45 168.05 169.45*

Athén ..... 45.70 46.30 45,70 46.30*

Bukarest .... 20.92'/, 21.32',', 20.92’', 21.32'/,

fvowno ..... 332.75 334.75 332.75 334.75*

Lissabon .... 165.80 1 67.20 165.80 167.20*

Révai.................... 8.90 9.10 8.90 9.10*

Mo

ntreal .... 33.55 33 85 33.60 33.95

Prága, szeptember 20. Valuták: Holland 1347.50 német 798.50 belga 46S svájci ©48.12.50 norvég 887 dán 899.50 angol*163.25 spanyol 585.50 <>'<•* ?z 183.60 amerikai 33.89 Ír-íunciá 131.05 sv-Sl SCI.- 9 jugotzláa 58.97 magyar 588 'román 20.35 bolgár 23.55 lengyel 375.20 osztrák i?2.35 (kanadai 53.32.50.

Vetőmagnemesitő és Értékesítő R.-t.

Szlovenszkói anyatelepe SiOVSnSky M6d8r Vezérigazgató SzékáCS Elemér

Telefon: Slovensky Meder 4. Táviratcím: ELEK, Slovensky Meder.

Eredeti (ae°ea£rL» Székács-féle őszi bnza és őszi Fleischmann rozs vetőmagvak ká^hítŐk.aálank

Mcgreadelcscket az előjegyzések sorrendjében tcijeeítünk s előjegyzéseket máris elfogadunk. Magyarországi anyatelep Kompolt (Hevesmegye), csehszlovákiai anyatclep Slovensky Meder (Tótmegyer)

A házadó

Irta: L. G.- ■ • - — -------------Ir

ányzat: Árpa tartott, többi cikkek változatlanok.

+ Szálárd feeosdiext után nyugodt iá prágjaii értéktőzsde. A íaünnap után a tőzsdényiitás eziHárd volt. A közönség nagy vásárlásokat eszközölt.' Később az iizfljeit elcsendesült és a szilárd irányzat kezdett ellánybulnd, de a veszteségek kicsinyek voltak. A bankpiac és a beruházási piac is szilárd

volt. _ Az ipari részvényeik piacán javuljak:

És

zakicseh Szén 80, Köni'gshofeo- 40, ScboeMer ás Tejipar 35, Sellier és Solo 30, Északi Vasát, Cseh K-ereekedelmi 25, Koldnd Szesz, B&rg éte Hütten 20? Ringhoffer, Prága i Maim ók, Skoda 10, Krizsik 7, Ausergii Vegyi 6, Prágai Vas, Poldi, Pozsonyi Bábéi 5, Ollescíliauer 3 koronával. — Cseh—Morva 50, Danek 3 koronával gyengül teik. — A bank pia- ! són Nemzeti Bank 60. Szlovák 27, E&zkompt 15, ! >eh Unió 12, Zsi vno, IaidtP&tirial 8. Országos, Prá- j jai H'iteil 4, Agrarní 2, Osztrák Hitel 17. Bank- j .'erein 1 koronává'! javutlifialk. — A beruházási pia- [ ♦ón prémiu-m-, beruiliázasi-forgalmi 'és L-járad.ék : i0, 1923-as beruházási 2.5, 4.5%-os IV-iik 15, 3.5%; {

. A bérjövedelemből vagy a bérértékből levon- [ hatók, hogyha abban bennfoglaltatnak és nem külön fizettetnek, az illető évben községi adóra \ vagy azzal egy tekintet alá eső közszolgáltatásokra tényleg kifizetett összegek, amelyek az épület haszonélvezőit terhelik, azonban az adóköteles által lesznek a községhez tényleg beszolgáltatva. Ilyenek a házbérpótlék, a vizditj, a vizbér, a viz- állásmérők bére, a községi csatornák használatának dija stb. 151. §).

A bérérték az az összeg, amelyet az épület vagy épületrész bérbeadásából az illető évben el lehetne érni. A bérérték megállapításánál tekintettel kell lenni a helyi lakásviszonyokra, az épület fekvésére, rendeltetésére, nagyságára, építészeti berendezésére, a használat időtartamára és egyéb használati értékre.

A bérérték alapján a házbéradót a kővetkező esetekben vetik ki:

Ha az épületet vagy annak egy részét maga az adóköteles használja, vagy valakinek használatra ingyen átengedi vagy valakinek az illető községben szokásos bérösszegnél nyilvánvalóan olcsóbban adta bérbe. Továbbá azon épületek után, melyeiket idegenek éa éjjeli vendégek elszállásolására használnak (szállodák, vendéglők, éjjeli szállások), valamint ha valamely épületnek vagy épületrésznek használata más vagyontárgyakkal együttesen átalányösszeg fejében lett átengedve, végül pedig ha az átengedett óptilethasználat tárgyában a fél által bejelentett adatok tekintetében kétségek merültek föl, amelyeket nem lehetett tisztázni.

A pénzügyigazgatóságnak ez esetekben is joga

van az adókötelesnek vallomását elfogadni, hogyha hitelt érdemlően igazoltatik, hogy a bevallott j alacsony bérösszeg az okát a bérbeadónak mérsékelt követelményeiben vagy különös méltányos- ságérzetében bírja és ha a bevallott bérösszeg lég- % feljebb 2-5 százalékkal alacsonyabb a helyi szoká- a

Ideiglenes adóment,esstég a házadó alól Az 1926. december 31-ike után kezdett ópité ^ekre ideiglenes mentesség engedélyeztetik a: adó és pótlékai alól és pedig oly értelemben hogy az uj építkezések (az addig be nem épitet területen emelt uj épületek), továbbá hozzáépité sek, (vagyis a be nem épített területen vízszintes irányban történő épületkibővitéselc, melyeknél u egész helyiségek keletkeznek zárt falakkal), az után a ráépítések (uj emeletek felhúzása) a teljes átépítések (amikor a régi épület teljesen, a főidig lerombolta/fik és uj épület létesül), végül a részletes átépítések (amikor az épületnek önállóan használható egyes szárnyai az összes emeleteken a padlózattal együtt a földig, illetőleg egyes emeletek a padlózattal együtt lebontatnak és azok helyén uj szárnyak vagy uj emeletek építtetnek) adómentességet élveznek. Az adómentesség mindig csupán az egészen újból felépített helyiségekre vonatkozik.

Az ideiglenes jellegű épületek nem részelhetnek ideiglenes adómentességben.

Az alacsonyabb adótételek alkalmazásában érvényesülő, az építkezés jogcímén korábban élvezett állandó adómentességek altkor, hogyha a kedvezmények az adókötelesre nézve előnyösek, ezen törvény hatálybalépésétől számított 15 esztendőn át még érvényben maradnak (131. §).

Az ideiglenes házadómenfesslg az épités, befejezésétől számított legközelebbi naptári negyedévig és attól kezdve 6 évnek taTtamára engedélyeztetik. Ha pedig az épületnek valamely része már előbb is használatba vétetett, még mielőtt az egész építkezést befejezték, akkor ezen rósz az ideiglenes adómentesség engedélyezésének napjáig meg lesz adóztatva. Az épületnek az építési célokból történő használata megadóztatás alá nem esik (135. §).

Kislakásokat és kismühelyeket magukban foglaló házaknak adómentessége az építkezés befejezésének napjától a legközelebbi naptári negyedévig és onnan számított 12 esztendőre terjed, miig pedig a házadón kívül az összes pótlékokra vonatkozólag is. Idetartoznak azok az épületek is, amelyekben a lakdsí, kereskedelmi, ipari vagy egyéb célokra szánt helyiségek padlófelületéből legalább kétharmad réisz kislakásokra és Irisűzlefekre esik.

A törvény szerint kislakások azon építészetileg elzárt lakások, melyek lakható felületé őszeszesen nem 80 négyzetméter. Kismübelyek pedig oly kiskereskedőknek vagy kisiparosoknak építészetileg elzárt üzemhelyei, akik ugyanazon há&-