Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-30 / 223. (1557.) szám
'•MA<symurmr?o> 1927 szeptember 80, péntek. k szociális áaiosiiás módosításának lényege Prága, szeptember 29. Petr cseh néppárti képviselő a Lidové Listiben részieteket közöl a szociális biztosítás tervezett módosításáról. A módosítás során a biztosítási illetékeket mérséklik, viszont a biztosítottak kedvezményeit változatlanul meghagyják, sőt még emelik is. A biztosítási illetékek leszállítását a következőképpen tervezik: Az A) osztályban az eddigi heti 4.30 korona helyett 2.10—2.20 koronát fognak fizetni, tehát több mint ötven százalékkal alacsonyabb lesz -az illeték. A B) osztályban az eddigi 5.70 korona helyett 4.50 koronát, a C) osztályban 7.10 helyett hetenkint 6.30 koronát. Ezen illetékek alapján az évi Illetékbevétel előirányzata 670 millió helyett csak 455 millió lesz. Természetes, hogy az illetékeket a legalsóbb osztályban szállítják le a legjobban, ami elsősorban a cselédekre, valamint a mezőgazdasági munkásokra vonatkozik. A biztosítási járadékok viszont nem lesznek kisebbek. Jelenleg a szociális biztosítás intézménye milliós tartalékkal rendelkezik, aminek terhére az eddigi ötszáz koronás évi jára- dékmmimumot 65Ö koronára akarják felemelni. Az állam a törvény eddigi rendelkezése alapján a katonákért járó illetékek fejé- , ben 16,095 millió koronát fizet évente. Az il- , letékek leszállítása következtében az áliam 8 millió koronát takarít majd meg. A módosítás szerint a biztosított három év után az A) osztályban 1263 koronát (eddig . 1129 koronát) kap, tiz év után 1410 koronát ! (eddig 1430 koronát), a B) osztályban három 1 óv után 1284 koronát (eddig 1171 K-t), tiz év \ után 1480 koronát (eddig 1570 K-t), a C) ősz- ,( tályban három év után 1335 koronát (eddig . 1213 K-t), tiz év után 1650 koronát (eddig c .1710 K-t), a D) osztályban három év után 6 1389 koronát (eddig 1264 K-t), tiz év után r 1830 koronát (eddig 1880 K-t), és az E) ősz- 1 tályban három év után 1452 koronát, tiz év e után 2040 koronát. v Az eddigi törvény szerint aggkori illetmé- ® nyekre minden bebiztosított egyén 65.-ik élet- e évétől jogosult, de csak abban az esetben, ha T 66.67 százalékos rokkantságot tud orvosilag a kimutatni. A törvénynek e rendelkezését ^ ugyancsak kedvezően módosítják, sőt valószi- 11 nüleg leszállítják a korhatárt, továbbá megja- M vitják az özvegyi nyugdijat i*. ^ Külön magyar járás! szereznek Ruszínszkóban ? Járásra osztják Kuszinszkót j— A magyarságot legalább két magyar járás illeti meg Ungvár, szeptember 29. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A köz- igazgatási reform életbeléptetése — ugylát- szik — Ruszinszkő mai közigazgatási képét is alaposan megváltoztatja. Illetékes helyről nyert információink szerint ugyanis Ruszínszkóban összesen öt járást szerveznek, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőllős és Huszt székhellyel. E járások közül a beregszászi járás tisztán magyar járás lesz s ehhez fogják csatolni az összes magyar községeket. Az uj terv az eddigi rendszerrel teljesen ellenkezik, amennyiben eddig a közigazgatási főhatóság azon igyekezett, hogy a magyarságot a különböző közigazgatási járásokban lehetőleg úgy ossza szét, hogy sehol ne érjék el; a törvényben előirt legkisebb arány-számat s igy elessenek nyelvhasználati jogaiktól) Az uj beosztás, (melynek földrajzi megoldását egyelőre elképzelni sem tudjuk, szerk.) ennek az ellenkezője lesz, amennyiben az eddig Ungvárhoz tartozó községeket is Beregszászhoz csatolják. Ezzel elérik azt, hogy Ungvár vidéke megszűnik magyar jellegű lenni s igy Ungváron nem lesz kötelező a magyar nyelvhasználat a kisebbségi nyelvű beadványokkal szemben. Ugyanilyen helyzetbe kerül a Munfcács-vidéki magyarság is s éppen ezért mozgalom fog megindulni, hogy Ruszinszkóban legalább két magyar járást szervezzenek, mert a lakosság arány számának ez felel meg a legjobban. erősítették meg, de értesülésünk szerint tény az, hogy a cseh iparospárt Najma-n részére akarja megszerezni a kereskedelemügyi tárcát és vasutügyi miniszternek, ha ez sikeiiüline, valószínűleg Matousek nemzeti demokrata képviselőt neveznék ki. Ennek a cseh iparospárt1! tervnek azonban súlyos akadálya a nemzeti demokrata párt, amely tradíciójához hiven föltétlenül ragaszkodik a kereskedő! len rügy í tá rcához. Folytatják a tárgyalásokat a Vatikánnal Prága, szeptember 29. A Národni Listi értesülése szerint a Vatikánná] a tárgyalásokat ismét megkezdik, mihelyt Benes külügyminiszter Kistapoicsányből visszaérkezik Prágába. A tárgyalások anyagát az egyházpolitikai kérdések és a diplomáciai kapcsolatok uj- rafelvételének kérdése képezik. Najman lemond, de nem távozik Afascisták támadásai miatt áSlitélag elhatározta a vasutügyi társáról való lemondását — Kereskedelmi miniszter akar Jenái — A vasutas- szakszervezetek ismét passzív rezisztenciával fenyegetőznek Prága, szeptember 29. Najman, a cseh Clemenceau nyolcvanhétéves Paris, szeptember 29. Georges Clemenceau, Franciaország volt miniszterelnöke, ma ünnepelte 87. születésnapját. Az agg politikus testi és szellemi erejének teljes birtokéiban van. Hivatalos, vagy félhivatalos ünnepléseket a születésnap alkalmával nem tartanak. iparospárt vezetője, amikor át vette a vasutügyi minisztérium vezetésiét, bizonyára nem gondolt farira, hogy. ez a tárca olyan sok bajit és kelemetilenséget fog neki okozni. Legfontosabb feladatának tekintette ugyanis kezdettől fogva a sz oci alista va sut a sszer vezetek elleni fellépést. így természetesen egy-kettőre kiélesieidett a viszony a miniszter és a vasúti szakszervezetek között. Néhány hónappal ezelőtt már-már azt tehetett várni, hogy' a ■vasutasok sztrájkba lépnek m emlékezetes szolgálati szabályzat miatt. Svehla miniszterelnök közbelépésére azonban a miniszter visszavonta az enne von atkozó .rendeletét és azóta ebben az ügyiben semmi sem történt. Most azonban újabb fordulat állott be. A vas- uta-sszakszervezetek végre-haj tóbizottságának kiküldöttei ugyanis a napokban interveniál íak Najman miniszternél és kifogást emeltek az ellen, hogy á tavasszal benyújtott 'memorandumukat egyáltalában nem vette tekintetbe. A szocialista szakszervezeteit képviselői kijelentették, hogy abban az esetben, ha a miniszter kérésüknek nem tesz eleget, úgy a vasutasok megkezdik a passzív rezisztenciát. A szocialisták ezen akciójához csatlakozott a néppárti vaisiuitasszakszervezet is. Csupán a 'nemzeti demokraták és a szlovák néppártiak fogttaltek az akcióval szemben állást. A fascista szövetség hivatalos lapjának, a Risská Sfcráz-uak legutolsó számát Najman minisztert támadó cikke miatt elkobozták és az államügyészség hivatalból megindította az eljárást a lap ellen. A cseh iparospárt hivatalos lapja szerint a cikk Najman minisztert minden ok nélkül a legsúlyosabban megsértette. A cikk annyira éles és súlyos -támadásokat tartalmazott Najman miniszter ellen-, hogy ■ezek következtében a Národni Listy értesülése szerint Najman a legrövidebb időn belül, tehát még a parlament egybehivása előtt, benyújtja lemondását. A miniszter különben is már hónapok óta nincsetn megelégedve a reszortjával és most végképpen elhatározta lemondását. A Oesfcé Stevo a -lemondás hirével kapcsolatosan azt inja, hogy ennek oka főleg abban rejtik, hogy Najman a nemzeti demokratáik által követelt kereskedelemügyi tárcára pályázik, mivel egy nemzeti demokrata kereskedelemügyi miniszter a cseh iparospártra nézve igen veszedelmes volna. A miniszter lemondásának hírét -még nem Hegedűs Lóránt a magyar- csehszlovák közeledésről Prágta, szeptember 29. A prágai rotary-ko-n- g-resszus keddi záiróiiléséai Hegedűs Lcirá-r.'t magyar delegátus ehniöíkjöflit. Hegedűs Lóránt beszédét magyar nyelvem kezdte mag. majd angolul folytatta. A beszéd magyar részében többek között a következőket: mondotta: _ A rotary/uiuso-k balzsamaik oda. hogy Európ a, néped között minél effiftbib hellynráitíiliteák az őszinte baráti békét. Az áitóbíimois eurdpiaií meiyjp'ugrás saeanpoatijáiból az a nép fog a legtöbbet tanod, amely először taű{> meg m utalt Matgyanwszág felé. A sziveimből szereltlRám, ha e® a nép és ország Osohszleváikia lenne! Hegedűs Lóránt beszédének angol részében Amerikához folyamodóit. Egész Európa — úgymond — egységesem Amerika adósa, egységesen- legyőzött nép és egyedül- Amerika győző. Rajta miuliíb, hogy Európáinak visszaadta a t-egigazabb békét.' A prágai rot-ary-kongresszuet kedden este befejezték. A pártszervezetek és a választó közönség figyelmébe A sztoTeaisíkói és rusrinszkói e«ö -ellenzéki pártok Központi Irodája fáikért a párisse-rreaetteket és a vátasaté közönségek, hogy » községi választásokat előkészítő eljárás és i választások alkalmává! felmerülő törvénytelenségeket és szahálytaJanságlokiat a Központi Iroda cimére (Pxauha, I., Kaprová 14. III.) bejelentérni szíveskedjenek, mert a Központi Irodának csak igy AH módjában, hogy illetékes helyen a panaszok orvoslásai érdekébe® közbemjárjom és azokat a bel- és külföldi sajtóban szellőzttKses. zmijwum, l^GENY- IRTA * AAÓ2SlGA\OM) (21) Akikor vette Ikii s idevette. Előbb a cselé dlház- ba, s imliikior üres lett a tanya, előbb s -előbb n szobalányok szobájába — Múlt tavaszom már ildie be a nagy háziba, a dédanyja kis hálószobájába — I-de — Lehet azt elképzelni, hogy ez a lány vallaha visszavágjon a piszokba lés szegénységbe, a ganédombna levesd főzni? ... De mit alkar vtel'e? — Mért hordja, ki onásfél év óiig. hozzá a Wagnert, a kis zsátíló tanárt, hogy tanítsa — S ő maga — Mennyit tanította — Imi se tudott, csali úgy valahogy — Mennyi öröm volt — Milyen esze volt — Milyen könnyen tanult — Egész uj módszerrel]! — Az a legelső lecke, miikor -megmutatta neki Európa térképét — S -mutatta a barma foltokat: „Ez az Unail, Európa határa" — S most beszél Wagnietrtnal néimie- tiiT, franciául, olvas, regényt, Jókaiit, Maiu- pasaant — Kinyújtotta a kezét s megérintette, mietg- símogatta -a Hány gyönyörűséges -szép óliát... S a lány mosolygott s oöabujt a kezéhez. Odaadta onaigát . .' . N-e-m, ez nem -megy vissza, ez már nem temed, ennek nem kell többet a tráigyasaagu béneskéz . . .-Sóhajtva -nézte g oly ébren volt. Nemi nézte, de érezte a -bútorokat. A régi politúros bútorok* az ősi szép k-omoiy bútorok megnyugtatva sóhajtottak s örültek felé. Valami szent biztosságot és bátorságot érzete Úgy érezte, mintha meghódított volna a fÖMtő-1 egy szűz területet, mintha egy kos életnek virágosként jélt teremtette volna meg. Ez a® övé, ezt öbölé senki soha eil nem veheti; ez egészen, teljesem, örökre s végleg az övé... S erre még nagyobb sóhajtás szakadt ki belőle. Die imiiJt akar vele. Milyen különös. Otthon a feteséige, otthon a két gyerek© — Szereti őket, imádja őket és itt kell ülni ©nmeik az idegen testnek -az áhitatoís csodáliataban, -éjféli miséin. S ha -Otthon kellene lenni, a felesége ágyánál, meg kellene halni — Pedig imádja. Több, tiszteli. S még több; reszket, reszket tőle. Úgy érezte a hátában, hogy közelediik a félesége. Egyszer csiak kijön — Egyszer csak, egy éijjel', kocsira ül s kijön — Most érkezik — Moist jön a hold alatt az utón át, 'sálijába takarózva, éles-en és égő szemmel, mesebeli lovak zajtaíliamul hozzák a kocsiját, s nesz nélküli ér az udvarra, a kutyák sem ugatják. S jön, jön végiig a tornácom, végiig a folyásén -s bejön. Jaj, itt áll a háta mögött -? itt kapja őt, ahogy ül és nézi éberen s kidagadt szemekkel .a béreslányt — — Bulhh! — -mondta s kivágta a karját, untot állóimban, ha az ember l-idércojíéléstci-l menekül s felhördült. A lány felnyitotta a szemét -s mosolygott. U-gy ébredt, mitnlihia nem is aludt volna. Úgy nyitotta fel szemét, mint az Ölben elaludt csecsemő. Ránézett meleg barna szeme-iived s nézte ét-. Vájjon mit gonfdo-1. Vájjon mi -tesz az első sraó, amit kimond. —■ Milyen jő ember maga, — szől-alt m-eg a lány. Komorra húzta a szemét. — Nem vagyok jó, — rázta -meg a fejét. — De. Mag)a jő. Nagyon jó. A legjobb ember. Sóhajtva nevetett. Legyintett is. Dehogy is jó ő. Ennek jó. Jó, persze, hozzá jó. Ha valakihez az étéiben, ehhez igen. — Mikor feküdtél te? — kérdezte tődé. — Miikor? — mondta a lány s édesen ifedemellöe a fejét. A keze-tejére tette a fejét s u-gy nézett, ahogy osiak ő tud nézni-, álmodozva, kedves csőn dességgel, édes mosolygással]. Mosolyogni igen gazdagon tudott. Egész arca mosolygott, -arcának minden legkisebb részecskéje küllőn mosolygót l. — Én kinőztem az ablakon, a holdla-t néztem, — mondta. Milyen csodálatosakat tud mondani. Pa- r asz Hány. A holdat nézte — Honnan jut neki eszébe, hogy a holdat nézze? — Egy ilyen lány tudnia a sánta, rühes bérestől betegséget kapni, akii a holdat nézi — — Hallgattam a békáikat. Énekeltek. Béíkákat ihialilga-ttia. Éneknek hialiljia a béka-kuauttyolást — — Butaságot mondtam? — szól a lány olyan édes kis hangion s a hajat elhárította « homlokáról, — Én olyan kis buba vagyok; j ugye, hogy én szerelteim hallgatni a holdiviGá-1 got. Tudja, az nekem olyan, ha a holdat nézem: beszélgetek. Tudja, én a jázminnal iis tudok beszélni. Tudja, mintha a jázminnak az áltatja, — budija, — az olyan, mántlia beszélne. Mintha az volna az 5 nyelve. Nincs nek-i más nyelve szegén jm-ek, csak a szaga. Nem? Kinyújtotta a kezét és a lány vállára tette s annak az édes kis szája ferdén nevetett is a fogai, hófehér egészséges foga-i csillogtak a gyenge mécs világban. Most a nyelvét ás kinyújtotta; olyan hegyes nyelve volt s úgy kinyújtotta: — Mer én magával beszélek — s kacé- ran hátrább vetette a fejét -a párnán és szemérmesen nevetett, és úgy nézett, mint a régi olasz képeken a bűnbánó Magdolna, fél- ■emeilt szemeikkel, hogy a szemének a fehér karikája látszott -a barna szembogarak átallt, — Én olyan boldog vagyok. Zoltán megirázlkódolt. — Jaj die szép, — mondta magáiban. — bestia — Bestia — Hogy tudja ke-letná magát — S fetvilitant benne az az érzés, hogy ez a lány másnak is igy tudná —- Aj, -nem béresnek, -nem kocsisnak — Uraknak! másnak! finom uraknak — Nem onnan kell ezt. félteni: attól, hogy m-egosömöilik a gazdagságtól, az uraiságtól, hanem fordítva, attól keli félteni, hogy kirepül, szárnya nő s kirepül az ablakon és elszáll, csillogva, mint egy lepke, felfelé, a csillagok felé — s elszáll — és beszáll e.gy másik kastély-ablakon — — Mesélj, — mondta neki, — Mit? — Magiadról. Akármit. Ami,eszedbe jut. — Semim-i se jut eszembe. v Zoltán behunyta a szemét s mély léliefc- .'.ci 1 el, 111 o-gor-váin 'dörmögíle: — Kislíánykoiro-dról mesélj. (Folylatjuk.-j % 2_____
