Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-27 / 221. (1555.) szám

2 masai *mm!3&-7VSA<&XPL-H fftW5í> álló éles ellentétek dacára egy vélemé­nyen van a háborús felelősség kérdésé­ben. Breitscheid végeredményben épp úgy gondolkodik, ihint Stresemann, ez pedig épp úgy, mini Hindenburg és Westarp gróf. Németországban még egy merész politi­kus számára is nehéz feladat más véleményt nyilvánítani. Ezzel szemben a baloldali fran­cia sajtó a háborús felelősség kérdésében észszerű álláspontot foglal el. Az Oeuvre a francia külügyminiszternek azt tanácsolja, hogy ne bocsátkozzék diskusszióba, mert az Ő feladata az, hogy a népeket ne izgassa és ne idézzen elő céltalan polémiát. A Volonté éles szavakkal ostorozza Bar- tbou beszédét és már elvi okoknál fogva is meg nem engedcíínek, sőt veszélyes­nek tartja, hogy minden miniszternek jo­gában áll beavatkoznia a külpolitikába. A cikk végén a lap az igazságügymlnisz- ternek azt a tanácsot adja, hogy szívlelje meg a sajátmaga idézte közmondást, hogy „a sok beszéd megárt". Október 20-án 111 Össze a nemzetgyűlés mindkét háza E héten egyezteti a koalíció a szociális folyósítás módosítására készített négy javaslatot Prága, szeptember 26. A nemzetgyűlés mindkét háza október 20-án tartja első őszi ülését. A kép visel őháznak több kormányjavaslatot nyújtanak be s Englis dr. pénzügy­miniszter a költségvetéshez elmondja expozéját. Minthogy a két ház részére (mint mindig!) csak nagyon rövid idő marad a költség­vetés leiárgyulására, ezért ugv a képviselőház, mint a szenátus, csak alig néhány teljes ülést tart. A bizottságok ellenben naponta fognak ülésezni, hogy az anyagot idejére fel­dolgozhassák. A koalíció bizottságai már e héten összeülnek, hogy megállapítsák a parlament munkaprogramját s megegyezzenek a szociális biztosítás reformjára nézve. összesen négy módosítása javaslat készült el. A népjóléti minisztérium, a nemzeti demokrata, a cseh agrárius és a cseh iparospárt dolgozott ki egy-egy javaslatot. A tanácskozások célja ezen tervezetek egységesitése. erarss May ©r és HanreSch §fépwi&@i@lf nagy győzelme Brinftben A Bund dér Landwirte szövetségesének a Rémet középosztály pártjának éles állásfoglalása a meddő német aktivizmus elten Nagy népgyISBés tiltakozik a mandátumfosztás kísérlete ellen Német-román tárgyalások Bukarest, szeptember 26. A román kor­mány íranoianyelvii félhivatalos lapja azt Írja, hogy Sfreaemann és Titulescu bizalmas tanácskozásokat folytatott. A tanácskozáson Stresemann azt az óhaját fejezte ki, hogy szeretné, ha Románia és Németország között barátságos szerződés jönne létre. A német birodalom meghatalmazottal Bukarestbe mennek, hogy a tárgyalásokat folytassák. Megegyezés esetén a román kormány egyik tagja Berlinbe utazna az egyezmény aláírása végett. Ha a megegyezés létrejön, ugv elvi­leg Németország elismeri Romániával szem­ben kártérítési kötelezettségét, de föltétlenül olyan megoldási módot kíván, mely biztosít­sa a német ipar érdekeit Romániában. —- '■ ———.. . -.1.1 .... Aijechin a negyedik játszmában remist csikart ki Capablancától Buenos-Aires, szeptember 26. Tegnap délután Aijechin és Capablanca folytatták és befejezték negyedik játszmájukat. Dacára, hogy Capablanca a pénteki félbeszakításkor előnyben maradt, mégis kénytelen volt a 49. lépésnél a partit remisre adni. Az ötödik játszmát hétfőn este bonyolítják le. ­Megnyílt az újonnan épfiit ESPLANADE LUXUSHOTEL Sfadtpark, Wííaon pályaudvarral szemben Brünn, szeptember 26. A kőzeted® köz­ségi választások ismét azokat a pártokat iis életre keltették, amelyek a legutolsó nemzet­gyűlési választások ón önállóan nem szerepel­tek. Brünmbeu, mint isimeireiteis a „német középosztály pártja" az 1925. évi nemzetgyű­lési választásokon a Bund dier Landwirte pártjával kooperált és annak köszönheti a Bund dér Land/wiinte is, hogy Brünnbem, a kimondottan német nemzeti politikai tábor szavazataival mandátumot nyerhetett. Á német középosztály pántja vasárnap népgyülést tartott a brünni Német Ház nagy­termében s ezen a gyűlésen Mayer József és Hanreáidh György dlr. képviselő referált a po­litikai helyzetről. A gyűlésem megjelentek Brumm német lakásainak összes rétegei, sőt Dél- és Közép- momvnország községei is szép számumai kép­viselve voltak. 'A gyűlést Sebimdter elnök nyitotta meg éskijelentette.,. hogy a gyűlés célja állásfoglalás a két. képviselő mandátuma ügyében, mivel erre egyedül a brűnmi válasz­tók hivatottak. A legélesebben elitélte azokat a szudéta- német vezetőket, akik a kormányban semmit sem tudtak elérni, de ezzel szemben két férfiasán küzdő képviselőt politikailag megakarnak semmisiteni. A résztvevők nagy óváeiőja közben lépett a ] szószékre Mayer képviselő, akti ''beszéde éte- tjén ismertette Ktexfáó volt nemzetvédelmi miniszter nyilatkozatát, mely szerint a cseheknek az a tervük, hogy az uj államból magasabb rendű Svájcot csináljanak. Mayer 1896 óta jól ismerd Svájcot és megállapítja, hogy Csehszlovákia és a Svájc között ég és föld közötti különbség van. De ugyanolyan a különbség Mayr-Hartiing igazságügyminiszter felfogása és a tények kö- •zött. Az dgazságügyminászter ugyanis azt állította, hogy Svehla kormáinynyilatkozátá- ban etomerte a németek egyenjogúságát. Ez azonban nem feleli meg a valóságnak, mert Soehlia „az egyemjjo,guság" szót féleilmé- öem ki sem ejtette. Mayr-Híartimig a Neues Wiener Journalban megjelent cdkkébem az 'önrendelkezési jogot az önkormányzati jog­ban megvalósultnak létja s ezzel ellenkezés­be ju)t a tezudétanémef lafkosság többségével. Mayer képviselő kritizálja még az igazság- ügymiiniszter azon kijelentését is, hogy a Fehérhegyi csata óta soha komolyabb kísér­let nem történt a két nemzet megegyezése érdekében, mint éppen most. ügy látszik, hogy Mayr-Hartimg tanár nem ismeri a azu- détanémet nép történetét. Megelégszik azzal, hogy a kormánynak 1927 szeptember 27, kedd. Természetes jódkurák. Érelmeszesedés, ideg, csont, bőr és mir/gybajoknál, hüdésekné!, izzadmányoknál stb. stb., vérszegény, görvélycs és angolkórós gyermekeknél a Csizí Jód Bróm Gyógyvíz és Jód-fürdősó OTTHONI IVÓ- és FÜRDŐRUHÁJA kiváló gyógyhatású Részletes és ingyen felvilágo­sítást nyujta Fürdöigazgatóság, Csizfürdö-Cizkupele Kapható (Gyógytárakban, drogériákban, ásvónyvízkersskedósekben. átnyújtja a németek követeléseit, de a tettetések teljesítésére nem fektet súlyt. Mayer képviselő végül bejelentette, hogy a mai aktív politika módja elhibázott, terméket­len és a német nép részére káros hatású. Ezután Hanreich dr. képviselő szólalt fel. Részletesen eicsetelte a Bund de.r Landwirte klubjában tefolyt eseményeiket és ismételtein csak azt hangoztatta, hogy a közigazgatási reform megszavazása előtt miága Zieirhut kép- viseliőházi alelmökXds a leghatározottabban a reform ellen foglalt, állást. A Bund dér Landwirte mindamellett most meg akarja fosztani May ént és Hanreiohet maindát.urnáik­tól, jóllehet a kliubhatározat elitem télben áll a klub felett álló pártvezetőségi határozattal. Több szónok felszólalása után a mépgyü- lés ’’"4■'"'ozatd javaslatot fogadott el, melyben bizalmat és köszönetét szavaz Hanrcieh és Mayer képviselőknek, elutasítja a né­met kormánypártok jelenlegi módszerét és a legélesebben elitéli a Bund dér Landwirte eljárását Mayer és Hanreich képviselőkkel szemben, akik csak köte­lességüket teljesítették akkor, amikor a nemzeti politikával szemben káros akti­vizmus kurzusa ellen harcoltak. A né­met középosztály pártja elutasítja a Bund dér Landwirte azon oHárását, hogy a két képviselőt a közé"' -ztály pártjá­nak megkérdezése nél-kitf akarja meg- fosztatni mandátumától, jóllehet a Bund dér Landwirte 1925-ben a brünni vá­lasztókerületben csakis ezen párt szava­zataival jutott mandátumhoz. lA népgyülés továbbra is kívánja, hogy a vá­ros és a vidék összes német pártjai közös plattform alapján együttdolgozzanak s az utolsó órában megállásra figyelmezteti a Bund dér Landwirte vezető embereit. A si­került népgyülés Mayer és Hanreich képvise­lők ünraeplléséved ért végjeit .! i i ■ I ^IMlli—Hl I Pusztító szökőár Délkinában London, szeptember 26. Jungkongi lap­jelentések szerint Hongkongtól 150 méríöld- nyire délre tájfunnál összekötött szökőár húszezer házat pusztított el. ötezer ember halálát lelte. RgGcENZ- IRTA . AAÓDJCZ éStörtOND (19) Borzasztóan beldháborodoit s a láncaik min­dig bent kellett lenni, körülötte..Senki mással nem lehetett neki érintkezni csak véle... Osztán ecoer csak valami gyanúsat vett észre rajta ... beteg lett a lány... Nem értette, orvost hivatott... A lány nem akarta engedni magát megvizsgálni... A végin kisült, hogy olyan baja van, amit' őtőle nem kaphatott... Előveszi a lyányt: Mi ez? ... Hát a kihúzza magát s azt mondja: hát beteg vagyok no... Ki tül kaptad!... A lány azt mondja, a Gyuriiul... Valaki nevetett. De igen csendesen s fanyaruk — Ki vót a Gyuri ? A sánta mindenes. Egy olyan félkegyelmű fin... Azt mondja a barátom: Te állat, te, hát hogy tehetett ez, mikor én tégedet selyembe tartottalak, uri- kisasszcmyt csináltam belőled... S le egy -ilyen trá-gyás rothadt, legutolsó döggel adod össze magad... Azt mondja rá lány: „Mán nagyságos ur, agyonüt vagy se én megmon­dom az igazat, én b;e léc söm öl lettem ebbe a nagy uraságba." -• Dermedt csönd-. Hallgattak. — A barátom aztán kirúgta a lányt és elutazott Pestre. Ez volt az egész történet. Senki se ne­vetelt. Zoltán megdermedve ült a helyér. Úgy érezte, Jjpgy ha .nt-o&t BÖgítei1 haMffiiégy, rajtakapja a lányt... S kereste, a tanyán lei a legrondább, legutolsóbb férfi s szédült a feje. — Bn nem utaznék Pestre, — mondta csendesem, — efltébb megölném..... Vagy ütet.... vagy... A gazda felállít: — Barátaim, nagyon beteg vagyok. Ne­kem haza kel menni a feleségemhez, én en­nek a kannak a halálát, nem bírom ki Mindnyájan gyorsam mondták rá: — Ideje van, gyerünk. — Fogjatok be. 8 nemsokára a két kocsi ment. Csörgő, egyedül haza a városiba, Zoltán az ezredessel Borbiróvat b a vendéggel a saját tanyájára. Mikor Osuli hazaért, otthon mindenki aludt. A féleségét felverte. — Ketjj fel angyalom, megdöglött a nagy kan. Az asszony rémültein bujt ki az ágyból és sírni kezdett. — Eszik valamit szivem? — kérdezte az urát ' De ez csak némán intett, hogy nem. — Hogy vót, hogy történt? Az ember nem felelt. Nagy sokára azt mondta hörögve. — Hetvenhat disznóm döglött aueg, de teggk oz& a* egyél sajnálom. Később azt mondta: — Jáj nem bírom ki. Drágia feteségem. Az asszony ismerte az urát, nem mert elentmondlaná. Pedig biztos volt benne, hogy a gyereke után nem szenvedne ennyire. Akkor azt mondta az öreg Osuli: — Hozass bandát. Cigányt hozass ne­kem, hadd ciimbailmozzon, mert nem bírom ki reggelig ezt a bánatot. S az asszony {elköltötte a cselédeket s elküldött cigányért. í 9. Zoltánék hallgatva értek he a Szakmáry- tainyára. Ez a tanya egész másképp volt te­remtve, mint a Osörgiő Csuli Nyomorlaka. Ez valóságos kis kastély volt & park közepén állott. Nagy lombos fák alatt futott be a ko­cái * a nagy tornác előtt állott meg. A hold- fényien látni lehetett a nagy virágköröindlöt, tele rózsákkal, a rózsafák melllett fehér ka­rók voltak « nagy színes üveggömbök csillog­tak a holdvilágon. — Ez már úri hely, — kiáltott fel a ven­dég s olyan őszintén tört ki belőle az elra- gadfcatás, hogy Borbiró hangosan felfcacagott s maga Zoltán is elmosolyodott. — Hát nemcsak a Dunán túl vannak urd helyek, mi, — mondta Borbiró, mikor a tor­nácon megállották s a szép holdsütésíbem el­néztek a kedves ki,s parkba. Zoltán ás megáldott egy percre s érezni lehetett, milyen gyönyörködve néz a maga kis világában körül, aztán otthagyta őket s bement az ezredessel, hogy a lámpákat meg- gyujittaissa. — Ilyen n i nos is több ezen a tájon, ilyen egy urd kert, — mondta Borbi ró. — Hej, sok j pénz is vara ebbe. Meglátszik, ki .az ur> Hállg^ttaife csendesen tette hozz&; i — Nem háromszáz kis miagyar holdhoz való, mi? . . . Becsületére válna ez egy bá­ró mezerholdas uradalomnak is. A vendég megértette. — De én azt hiszem, több is volt itt valaha háromszáz holdnál, — mondta dör- mögve. — Több bizony... A r égi időbe — Mi vót itt, jóisten — A régi Szakmáryaknak — Minden az övék vót — Az egész nagy világ. Csak a jó isten tudná megmondani, mennyi. Nem háromezer, hanem harmincezer, száz­ezer — Akkor nem számolták holdakba, ha­nem falvakba, meg városokba. Pusztákba, De hát az rigen vót, a Rákóczi-korba. Szak­máry generális vót az utolsó — Komfiskál- ták — Ment az egész német kézre. Gróf Gra­nada tábornok kapta — A Szakmáryaknak semmi se maradt, csak egy sarok, anyai jus­son. Mert az anyjuk testvére labanc felesége volt, hát az kicsinálta, hogy egy tagot meg­hagytak nekik. Vót két-hároimezer hold, el is tartott negyvemnyócig, de akkor meg kisza­kadt belőle a falai, úrbéres hely vót. azután meg jó vér mindig vót. a Szak máry-fajbao, osztán eladogatták. Suttogva tette hozzá. — Az én ides nagyapám ebbiil a birtok­ból vette, ami nekünk van. Mer nem vót ne­künk semmi. Kupecek vőtunk, osztán ügyes vót az ides nagyapám, addig seiftelt, megvet­te. Most a mienk ... De hát a® igaz, ilyen kert, az nincsen az egész megyében, az egész Hajdúságon a Tiszáig, Van itt még ezüst- fenyves is. Úgy csilingel a levele, mint a szjiuezüát, azt mondják, éjfélbe kísérteitek járnak. Az ős Szakmáryak itt szoktak fer- •blizni ... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents