Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-24 / 219. (1553.) szám
Nal némánk 10 midal W>tÍ Mai némánk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kő A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polítikcii HCLpilcLpJCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGAGB GÉZA Nyugdíjasok és az állampolgárság Irta: Végházi. Szlovenszkó, szeptember 22. Sokat irtunk már a magyar nyugdíjasok szenvedéseiről, akik esztendők óta megkülönböztetve az állam többi nyugdíjasaitól, azoknál sokkal csekélyebb nyugdíjjal kénytelenek beérni. A régen meghozott törvények után csak úgy kullognak ezek a nyugdíjasok és amikor mar a törvények egész sorozatával javítgatták fel az állami nyugdíjasok illetményeit, nagysokára kezdtek gondolni a megyei nyugdíjasokkal, a községi és körjegyzőkkel, akik eddig csupán a szép magyar fizetés után kiszabott éhbéreken tengődtek. A havi 100—300 korona nyugdijak a megélhetésre kevésnek, meghalni pedig soknak bizonyultak. Legújabban ez év folyamán ismét revízió alá vették a magyar nyugdíjasokat és Isten tudja hányadszor, megint az állampolgárságaikat vizsgálták felül. Pedig ezt már előzőleg is megtették az 1924. évi 310. számú tör-; vény végrehajtásánál, amely csekély másfél esztendőt vett igénybe. A vezérpénzügyigaz- gatóság pozsonyi nyugdij-számíejtősége — bizonyára felsőbb utasításra — egész sereg megyei nyugdíjasnak illetményét részben ! megszüntette, részint pedig olyan csekélység-! re redukálta, hogy azt felvenni sem érdemes, j Tudunk olyan községi jegyzőt, aki több j mint 50 esztendeje működik ezen a területen és a községi illetőséget is megszerezte még 1910 előtt. A pozsonyi teljhatalmú minisztérium, illetve most már a belügyminisztérium szlovenszkói osztálya kimondta, hogy nem tekinthető állampolgárnak. Általában már nincsen sem időhatár, sem a törvénynek olyan ereje, amit a közigazgatás tekintetbe venne és eszerint mérlegelné az állampolgárságot. Hiszen tudott dolog, hogy aki 1875- ben költözött erre a területre a mai Magyar- ország területéről, annak dehogy kellett a községtől illetőséget kérnie és arra a prágai közigazgatási bíróságnak 1923. évi 16455. számú döntése sehogyan sem vonatkoztatható, mivel az illető nem az 1886. évi XXII. t.-c. alapján, hanem az 1876. évi V. t.-c. 6. szakasza szerint szerezte meg illetőségét és ezzel a csehszlovák állampolgársága sem vitatható. A közigazgatási bíróság törvénymagyarázatát ötven esztendei visszaható erővel közigazgatási utón felruházni talán mégis erős megszükitése a szerzett jogoknak és általában a törvénymagyarázatnak olyan illiberális kezelése, amelyre sehol példát nem találunk az utódállamokban. Minden vita azonban, ugylátszik, teljesen hiábavaló, mert a magyar nyugdíjasokat mind bele akarják kényszeríteni a lex-Dérer caudiumi szorosába, hogy azután hónapokig, vagy talán évekig várjanak- a kérelem elintézésére, amivel mostanában különösképpen nem sietnek. A magyar nyugdíjas, akinek állampolgárságát a pozsonyi minisztérium megdöntötte, valami hihetetlen kis nyugdijacskát kap ezek után a kezeihez, mert a nyugdij- számfejtőség kiszámítja, hogy mennyit vett fel az illető nyugdíjas jogtalanul, a legjobb ( aiszemüen. Ezt az összeget elkezdik havonta evonogatni a magyar nyugdíjból és igy elképzelhető, mennyi marad ezek után a nyug- lijas részére, aki elkezdi az állampolgárság : íálváriautját járogatni. Általában ez a nyugdijszámfejtőség a le- j vonások terén olyan, gyakorlatot követ, ami : tagyon sok észrevételre ad okot. Megtörtént, íogy egy nyugdíjasnak, aki az államnál napi- lijasi állást töltött be két éven át, ötven szá- alékkal leszállította a nyugdiját és a terhére nintegy tízezer korona téritményt irt elő, i melyet nyugdijából levonásba hoznak egy ] v leforgása alatt. Ezzel egyidejűleg azonban 1 lagát a nyugdijat is leszállította, bár az il- i etc> bejelentette, hogy a napidijas állása már ; égebben megszűnt. A jogtalan leszállítást > zonban nem sietnek reparálni. Igen sok magyar nyugdíjas jutott mosta- ji A washingtoni német nagykövet repülőszerencsétlenség áldozata lett Berlin, szeptember 23 Ma délelőtt Schleiz közelében szerencsétlenül járt a német Lufthansa Berlin—müncheni vonalán közlekedő G 885 jelzésű repülőgépe. A pilóta és négy utas szörnyethalt, a szerelő súlyosan megsebesült. A szerencsétlenül járt utasok között vau von Maltzahn washingtoni német nagykövet is. Berlin, szeptember 23. Maltzahn washingtoni német nagykövet repülöszeren- csétlenségérö] még a következőket jelentik: Amint a hatalmas német kereskedelmi repülőgép átrepült Schieiz fölött, a városban már látták, hogy a gép veszedelmesen ingadozik és a pilóta alkalmas helyet keres a kikötésre. Mielőtt azonban a repülőgép a várostól egy kilométerre, a hoö utóm földet ért volna, száz méter magasságból hirtelen lezuhant és felső részével mélyen a földbe fúródott. A gép balszárnya már a levegőben letörött és huszonkét méterre a géptől esett a földre. A zuhanás előtt lángoszlop esapott ki a gépből s a tüzet heves detonáció követte. Valószínű tehát, hogy a szerencsétlenséget mótorrobbanás okozta. Hogy mi kényszeritette a pilótát a kényszerleszállásra, nem lehet megállapítani. Lehetséges, hogy az egyik szárny megsérült s a pilóta emiatt akart leszállni. Berlin, szeptember 23. A legújabb jelentések szerint a schleizi repülőgépszerencsétlenség utolsó sebesültje Feiler mentor is meghalt. Az áldozatok száma ezzel hatra emelkedett, azaz a szerencsétlenül járt gép egyetlen utasa sem maradt életben. Október 1@«-ára válásit Sslovensské ét Russiitiskó kós- séseinek tulnvomő töbMége Ma írták ki hivatalosan a választásokat — A cseh és szlovák sajtó Is elismeri a községi választások óriási politikai Jelentőségét Prága, saeptembeír 23. Amint eilfőcrte'Mt- ható volt, a mai napon kiírták a községi választásokat. Amint tegnapi számuihkibain is jelentettük, a bel ügymimiszterium már előzőleg szétküMlötte . az utasításokat, amelyele értelmiében mindazon községekben és városokban, ahol a kép vi sélőtes tűiét választási periódusa október folyamán lejár, október 16-án ejtendők meg a községi választások. A választási hirdetményeket Prágáiban ma inegigfeH kifüggesztettek, hasonlóképpen az összes cseh- és morvaországi községekben is, kivéve Olmützöt, ahol nem fognak most választani, hanem valószínűleg csak december 4-én vagy 11-én. Szlovenszkón is a mai napon kihirdették az október 16-ikán megejtendő községi választásokat Pozsonyból azonban olyan jelentéseket kaptunk, hogy ott a választásokat valószínűleg később ejtik meg,. Az előző választásokat Pozsonyban ás 1923 szeptember 16-án ejtették meg, azonban ezeket feleíbbezéssetT megtámadta a kommunista párt. A fellebbezést ugyan eliutasitották, de a városi tanácsot csak november 6-án választhatták meg. A községi választásoknak október 16-na való kfiiiráisa nem érte vánatílanuT a pártokat, mert hiszen a sok kombináció melltett és a hetek óta tartó bizonytalanság következtében mimidén párt a meglepetések elkerülése céljából már jóeiliőre megkezdte választási agitáció ját. Ez az agitáció természetesen 'most uapiról-napra fokozódni fog s a pártok egymás ntán felvonulnak különböző választási jelszavaikkal!. A keresztéuyszociíílista párt a szlovák vidékeken A magyar nemzeti párt és az országos kereisztényszociiailista párt egységes választá- 'Si fellépése sok gondot okoz a szlovenszkói cseh és szlovák pártvez et őfcnek. így a Slovák nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a magyarok pártokra és felekezetekre való tekintet nélkül mindenütt egységesen fognak fellépni. Ezzel szemben a csehszlovák pártok között óriási egyenetlenség uralkodik. Ivánka Milán szócsöve, a Národn^ Deunik megállapítja, hogy az országos keresztényszocLaiSlsta pánt a szlovák vidéken egyedül állít fed jelölőlistákat. A Národn^ Demnik megállapítja továbbá, hogy az országos ber,-s®oe. párt a szlovák vidékeken mint a szlovák nép védője fog fellépni s éppen ezért sürgeti a N. D., hogy mindazokban a községekben, ahol az országos ker.-szoc. párt önállóan fog föllépni, a csehszlovák Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágait, Panská ul 12/fII.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha pártok éles harcot indítsanak az orsz keresztényszocialista párt ellen. A cseh pártok választási jelszavai A közíségi választások kiírásával kapcsolatosain a különböző oseh pártok hivatalos lapjaikban erőteljes agitációba kezdtek. A szociáldemokrata párt választási jelszavai körülbelül igy hangzanak: „A párt becsületéért és győzelmiéért, a demokráciáért és a munkásnép jobb jövőjéért." A szociáldemokraták választási ági tárlójukat arra használják fel. hogy a tegéOleseb- ben támadják a cseh-német koalíciót, mely szerintük a választások kiírásával meg akarta lepni a lakosságot. Hangoztatják, hogy a párt mindenütt a lehető leggyorsabban fogja benyújtani a jelölőlistákat és hogy a párt az •egész köztársaságban mindenütt önállóan lép föl. A cseh nemzeti azociaíistapárt a választási harcot a következő jelszavakkal j veszi fel: „A községek kulturális, szociális és gazdásági javulásáért, a községekben a népakarat érvényesüléséért, a gazdagok ki- zsálrmányoiláís törekvései ellen és az önkormányzat megszükitése ellen." A kommunisták mint forradalmi árok még a községi választásokat is a ,,vitegforradialom“ előkészítése szolgálatába kívánják állítani. Mozgósítják az összes helyi és üzemi szervezeteket és a legélesebb harcot hirdetik a burzsoázia ellen. A független kommunisták nem fognak önállóan résztvenni a választásokon, mivel szerintük a községi választások csak jelentéktelen epizódot képeznek abban a tisztogató munkában, amely most a kommunista párt kebelén belül folyik és azt is tudják, hogy számos helyen amúgy is az elégedettem kommunisták fognak győzelemhez jutni. Ennek következtében Prágában elálltak Skála és Tausik jelölésétől is. Az agráriuspárt, amely csakis a vidéken átlát M önáililóan jelölteket, „a mezőgazdák helyzetének javulásáért, a szociális biztosítás reformjáért és a községekben 'jelenleg uralkodó szocialista terror ellen" hirdet harcot. A cseh néppárt röviden azt adta ki jelszónak, hogy a néppártnak túl kell szárnyalnia az 1923. évi választásoknál elért eredményeit A cseh iparospárt rendkívül kényelmetlen helyzetbe jutott az úgynevezett szlovenszkói és ruszinszkói „magyar" expozátúrái miatt. Ezek miatt a cseh nában abba a kellemetlen helyzetbe, hogy állampolgárságának rendezetlen voltára most jut rá a minisztérium ingadozó törvénymagyarázata alapján, holott eddig illetőségi bizonyítványhoz jutott. Megtörtént az az eset is, hogy egy nyugdíjas elhalálozott és özvegye nem tud nyugdíjhoz jutni, mivel meghalt férjének állampolgárságát most tették vitássá. A nyugdijszámfejtőség nem folyósítja a nyugdijat, mivel a minisztérium akképpen rendelkezett, hogy állampolgárságát igazolja. Hasztalan produkálta régi, még a kilencvenes években szerzett illetőségi bizonyítványát, azt a minisztérium nem fogadta el és ezidő- szerint sem kap özvegyi nyugdijat. Pedig ez a nyugdíj a törvény szerint akkor is járna, ha magyar állampolgársága teljesen kétségtelen lenne és ekkor is a magyar nyugdíjnak hatvan százaléka lenne folyósítandó. Ilyen kilátások közt élnek magyar emberek igen nagy számmal életük alkonyán, amikor már minden reménységük abban a kis penzióban van, amelyért egy emberéleten keresztül szolgáltak nz államnak és dolgoztak a jogrendnek és a konszolidációnak, igen sokan nemcsak az abszien rezsim alatt, de a mai kormányzat alatt is. Szomorú helyzet ez, amelyben alig van vigasztaló. Időnként ugyan felmerül a nyugdijak unifikációjáuak a gondolata, de a reménységek zöld vetését többnyire leforrázza a pénzügyminiszter non pos- sumus-a. Ezeknek a nyugdíjasoknak az esetleges unifikáció sem jelentene ezidőszerint semmit, mert nyugdijuk az 1925. évi 152. számú törvény vonatkozó rendelkezése szerint csak állampolgárságuk elismerésétől kezdve folyósítható. Addig pedig sok viz folyik le a Moldván és a Dunán. Franciaországban van nyugdijügyi minisztérium; Csehszlovákiának van szociális minisztériuma. Itt sem ártana, ha a nyugdijakkal külön minisztérium foglalatoskodnék, akkor bizonyára gyorsabb ütemben mennének az ügyek. De ez a szociális minisztérium gondoskodhatnék valamely formában azokról a nyugdijatokról, akik formálisan nélkülöznek önhibájukon kívül és éheznek, télen pedig hitetlen szobában vonják meg magukat. A munkanélküliekről gondoskodnak, azokra, akiknek elvették a munkáját és a kenyerét, senki se gondol, , .
