Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-23 / 218. (1552.) szám
1927 szeptember 23, péntek. •TVVaGfcOt-HT MffeU fM syovjetnagykövet fantasztikus karrierje Rakovskij, Moszkva párisi nagykövete, aki majdnem háborút szított Franciaország és Oroszország között. A patologikus forradalmár bolgár nemesi családból származik. A tizenötéves gyermek ateista szónoklata egy bolgár templom szószékéről. A kiutasítások világrekordere Prága, szeptember 22. Náilumfk KözépeuTópálban nem is igen vették tudomásul az elmúlt napok legnagyobb külpolitikai eseményét: a francia—orosz diplomáciai feszültség fejieményeált, pedig váltok órálc, amikor a diplomáciai szakítás, süt a háború is küszöbön állt már a két ország között. A középeurópai érdeklődést az utóbbi időben sok más esemény kötötte le s nem érdéiülődbertett kellőképpen a nagy nyugat európai föHháfootrodás iránti, melyet egyes egyedül egy ember csinált, egy fantasztikus, ianpulziv, veszedelmes és zseaiiá- lis férfiú: Krisztián Bakovekij, Szovjetorosz- ország párisi nagykövete. Hihetetlen, mennyi minden van e férfi mögött, micsoda múlt, milyen forradalmi karrier, mennyi nyugtalanság, izgágaság, istent el emséig, akinek már nevo is szédítő blaszfémla, vagy paradoxon: a világ egyik legnagyobb atelstáját Krisztiánnaík hívják! A franciák nagy fölháborodását az okozta, hogy Rakovskij, akit a diplomáciai immunitás védett, aktívan beavatkozott a franciaországi kommunista propagandába, niépgyüléseket rendezett, sőt egyes jelentések szerint még szónokolt is a néphez. Ez a viselkedés annyira ellentétben áll a diplomáciai szokásokkal, hogy miég a pacilfifcus Briand is kénytelen volt föladni közismert lojalitását és a néphangulat nyomása alatt Csicserintől Rakovskij visszahívását kérni. Hogy pedig a kizárólagos ok a nagykövet volt, azt még Csicsenin sem vonta kétségbe és arc- izomrántás nélkül desavuálta párisi nagykövetét. Ki ez a nyugtalan ember, aki majdnem országokat veszít össze? Ki ez az ügyetlen és impudziv diplomata, ajkú nem tudja a merev imipoissziibilMis mezébe ölteni intrikáit? Ki ez a Rakovskij? Eolgá?, vagy román-e Rakovskij ? .Aki a multiját megismeri, megérti magaviseletét, meri ez a legutolsó tett pompásan beleilleszkedik abba a patologikusán nyugtalan életrendbe, amelyet Moszkva szép és finomakon, művelt és rokonszenves párisi nagykövete jóformán gyermekkora óta követ. G a kiutasítások világrekorder-e. Ő a mindenben nyugtalanságot szító, akinek vezért élj eöitiménye lett .volna, ha most sikerül, pusztán személyi izgágaságával a két nagyhatalmat egymáisrauszitaniai. — Ennek a nemzetközi embernek már születésekor elmosódtak a „haza" és a „szülőföld" ápoló és megnyugtató fogalmtai. Bulgária és Románia „verseng" érlte. A bulgáriai Kötélben született s igy tulajdonképpen bolgár, sőt mi több, régi és előkelő bolgár nemesi családból . származik. De családját is hatalmába kerítette a veszedelmes balkáni nyugtalanság s a Rakovskiijak a saruk elánéi béke után Romániába opíáltak. Dobrudsában éltek s a kis Krisztián,- alig hagyta el az iskola padját, már meggyőződéséé román és forradalmár volt A „nemzeti hosw és a komftáesi ősök Családjában különben nem volt újság a forradalom. Egyik nagybátyja 1834-bem föilázadt a törökök ellen és Georg Mamatcsek néven még ma is ünnepelt nemző ti hőse a bolgároknak. Sava Rakovskij, egy másik rokona, 1840-től 1867-ig veszedelmes komitácsi hirében állott és állandóan az uraik ellen agitált a sötét balkáni begyekben. Miardkettőjüket in contumatiam többször halálra itéibék, de Krisztián gyermekkora óta misztikus áhítattal csüngött emlékükön. A hagyományos baleset Krisztián szüleit sem kímélte meg: ők is belekeveredtek egy lokális forradalomba és az ortodox egyház kiátkozta Krisztián anyját Az átok óta a reváns gondolata valóságos filo- sóiiai vendettává változott a fiatalemberben: amit tett és amit akart, soha nem volt más, mint tudományos érvekkel alátámasztott bosz- szu az erőszak és a hatalmasok ellen. A fantázáadus fiú első véres benyomásait az orosz- török háborúban kapta, amikor Totleben tábornok, Pléwma hiiines ostromlója, a köbeit Rakovskij- ház vendége volt. Napokig nem beszéltek másról ebben a környezetiben, mint a nagy szláv szabadság eszméjéről, amely akkor is, mint 1917-ben, véresen összeforrt a hatalmasok megdöntésének vágyával . 1878-ban szilied a várnai bolgár gimnáziumiba küldték Krisztiánt, ahonnét azonban két óv múlva futva menekülnie kellett, mert csökönyös és csúnya diáksztrájkot rendezett a tárná- 'o-k ellen. Ez volt élete első sztrájkja és első száműzetése _ tózemMroméves korában! — A Prágai Magyar Hírlap munka társától —11 A gaibrovói gimnáziumiba került, ahannéit csakhamar ismét kikergették. A blzenötéves gyerek, holmi lovagregények, vagy szerelmi epizódok helyetti, ekkortájt Marx „Tőkó“-gét olvasta, nagyobb lelkesedéssel, nagyobb falassal, minit társai a ka- handorikönyveket. Pedig a legnagyobb kalandor közöttük Rakoveloij volt, akit már az ötödikben leigázott és pórázon, tartott a legveszedelmesebb avenitiiure-asiszony: a szellem csökönyössége. A román törzsorvos Egy kiránduláson az ötödikes besétál a falu templomába, ahol a nép áhítat osan várja a papot, nyugodtan fölmcgy a még üres szószékre és döngő hangon a jámbor hivők fülébe s®ug- gertálja Marx igéit, a lázadást, a forradalmat, az ateizmust. Mondják, hogy a gyermeket ördögtől megszállottnak tartották és valóban, a patológiknis szellem ijesztő fúriává változtatta tomboló és námgatódzó külsejét is. Hatodikban elsőrendű niépszómok volt, nagyinehezeu leimaturál és megkezdődik európai kálváriája. Medikus lesz Genfiben; Lantsaiméban, Zürichben. Ekkor ismerkedik meg tulajdonképpen Oroszországgal: Plehlanoiff, Vera Sassulics és Axel- rod állandó kísérői és a sok nő között Rosa Luxemburg az, aki beavatja a forradalom más ztériumaiba. Kálvin városában sokat tanul, sok rendltensséget, de 1893-iban Berlinibe költözik. Az egyetemet alig látogatja és Wilhelm Liebknedht lesz az istene, akivel sokszor megfordul' a narodnákiek és a marxisták klubjában. Patológikus uszító és forradalmár, eziép fiú, kedvenc, erős és okos, úr az elvtársaik között, nemes és gazdag, mint Uljanov volt, ragyog és hódit, kielégíti a forradalmárok titkos vágyát minden gazdagságiért, fölényért és szépségért, — nem csoda, ha siker övezi. Rakovskij majdnem francia képviselő lett A nézned rendőrség hat hónap múlva kiutasítja. (Az első nagy kiutasítás!) Montpellieribe kerül, ahol orvosdoktorrá promo- v áljaik. Disszertációjának címe: Bűn és elfajulás. Rakovskij ebben az időiben bolgár neveléssel, francia diplomával és román nemzetiséggel áll a világban. Szivében azonban régóta orosz. Diplomáját Szófiáiban nosztriíikáltatja, de a román hadseregbe lép be és 1899-ben törzsorvos lesz. Angolul, franciául, németül, oroszul, bolgárul és románul beszél, több tudományos müvet, irlt, de amire a legbüszkébb, az az, hogy 1893-ban egyszer kezeitszoriitott Engels-szel. Két év múlva otthagyja Romániát és Revállban befejezi „A jelenkori Franciaország" cilmü nagy ínü- vlétt, amely nagy tudást és forró szimpátiát árul el. Majd Parisba kerül, ahol sajátos simulékonyságával csakhamar vérbeli franciává lesz, a nép szereti — és kis híjjá® múlt, hogy meg nem választják a Loire départament egyik képviselőjének. A biztos sikert csak az gátolta meg, hogy Parisban Rakovslujt nem akarták niaturlallizálim. Ha okkor megteszik, ajkkor a ragyogó Rakovskij ma híres francia politikus, aki — tegyük föl — esetleg Bokamavszki helyén ül a francia kormányban! A kudarc és a francia álom ezétfoeziása után visszatér Romániába. 1905 januárjában 6 Románia legnépszerűbb szocialistája, a forradalmi időkben ímeetinget meetingre rendez Bukarestben, Konstansában, de a kormán yjhatallom csakhamar elsöpri. A liberálisok degradálják a tartalékos tisztet és mint alkalmatlan idegen* 1 2 3 4!, aki a román állampolgárságéit jogtalanul kapta meg, káosuppol- ják a határon. Az 1905-ös forradalmi láz lelohad és RakovtBkij, második kiutasítása után, újabb nagy elkeseredéssel áil Európa földjén. Izvolszki őrökében! részt vesz a stockholmi szocialista komgresz- szuson. A kommunizmus kitörésekor Déloroszorezágban találjuk, ahol 1918-ban szabadcsapatot szervez, betör Romániáiba, majd — bála helyett — szétveri a Kerenszkd-hadsereg utolsó maradványait. 1918 végén Berlinibe jön, mint „diplomata", de kiutasítHolnap, szombaton, szeptember 24-én, a Lucernában N. KOSTRJUKOFF vezetése mellett „PLATOFF“ a kivaló doni kozákok kara hangversenyez, amely eddigi fellépésével mindig viharos tetszést aratott Jegyek kaphatók: Wetzler, Truhlár és Tepnánál. ják, Kovvnóban a lengyelek fogságába kerül, 1920-ban az ukrán népbiztosok tanácsának az elnöke. A forradalom után Rakovskij élete megnyugszik: 1923-ban részt vesz a génuai konferencián, 1923- ban londoni nagykövet lesz, ahol azonban nem tetszik (félig-imeddig kiutasítják) és Kra&sinnal cserélve, 1925-ben Parisba kerül. A hazátlan forradalmár a „nagy és félelmetes" Izvolszki örökébe lép. De nem sokáig. Nyughatatlaneága még nagykőveti minőségében is azt eredményezi, amit eddig mindig: Pátiéból is kint ásítják. A szlovák néppárt csatlatoills Kramárék Benes ellenie „Nyilatkozzon a kormány a E3o3hermere-akcS&ró6 és Benes puccstervéről 26í Prága, szeptember 22. A szlovák néppárt törvényhozóinak klubja a parlament legközelebbi üléseire nagy előkészületeket tesz és megállapította azon követeléseit, amelyeket a kormányhoz fog intézni. Ezek a következők: 1. Jóllehet a szlovák néppárt nem helyesli azt, hogy Benes külügyminiszter polémiába bocsátkozott egy angol magánemberrel, mégis Szlovenszkó lakosságának megnyugtatása céljából nyilatkozzon a. kormány a Rothermere- akcióról, amennyiben ez az államot s főképpen Szlovenszkot érinti. 2. A kormány jelentse ki, hogy eláll egy uj pénzverdének Prágában való felállítása tervétől. 3. Az állami tisztviselők rendszeresítésénél a szlovák állami hivatalnokokat semmiféle igazságtalanság ne érje. 4. Azokat a hivatalnokokat, akik hivatali kötelességüket nem teljesitik rendesen és hivatásuk rovására még hivatali funkciójuk teljesitése idejében is politizálnak, figyelmeztessék kötelességeikre. (A pártnak ugyanis bizonyítékai vannak arra nézve, hogy számos hivatalnok erősen exponálja magát a szlovák néppárt ellen.) 5. A szlovák néppárt csatlakozik a nemzeti demokrata párt képviselőinek és szenátorainak azon klubjavaslatához, amely Benes külügyminiszter oktrojkisérletéro vonatkozólag felvilágosítást kér és annak tisztázását kéri, hogy a Stránsky— Stribrny-perben a külügyminisztérium miért adott át okiratot az egyik fél rendelkezésére. Ezeket a követeléseket, illetőleg javaslatokat a szlovák néppárt képviselői eljuttatják a miniszterelnökhöz, valamint a koalíciós párt nyolcas bizottságához is. Fiisiy Kálmán beszámoló kórutja a Cslllzközben A magyar nép mindenütt lelkesedéssel fogadja az egységes váSaszfiási frontot 1909-ben megírja íkliut ásításáról szóló könyvéit, amely oly jó, hogy üriállja a versenyt Beau- ma-rchais híres hasonló tárgyú műviével. Hatása Romániában óriási veit, a Dneyfus- pötnhöz hasonló izgalmat váltott ki, emléke mlég ma is él » 1909 október 19-én Bukarest utcáin véres tüntetést, utcái harcokat rendezitek , utászt el etórie". » Közben a csökönyös forradalmárt Magyarországból, Oroszországból, Bulgáriából is kiűzik, sőt még kétszer Romániából is. Végre Konstantinápolyiban köt ki, ahol1 az ifjú törökök nyomban börtönbe velták és csak a szocialistáik t ám ágazásával tud nagynehezen kiszabadulni. Újabb kiutasítás. 1912-ben hatodszor is kiutasítják Romániából, de a balkáni háború alatt mégis visszatér Bukarestbe. Giailaiőbiam lefogják, megszökik; Olaszországban tűnik föl, majd Bernben Lenin hívei köz-é ' szegődik. 1916 augusztusaiban hazautazik Romániába, ahol már másnap börtönbe vettük. Egy évvel később Kerenszká katonái Jassyban kiszabadítják. Odesz- száiba kertülj. majd Pjetogpdita^ Ktnomatajdlb^. és Komárom, szeptember 22. A községi választásokra lelkes buzga- , lommal készül elő a magyarság két pártja és a legszebb reményekkel tölthet el bennünket a magyar népnek az a túláradó lelkesedése, amellyel a magyarság egységes választási frontját fogadta. Sűrűn tartják pártjaink a népgyüléseket, amelyek mind a magyar egység diadalmas jegyében mennek végbe és törvényhozóink is derekasan kiveszik részüket az előkészítés munkájából, fáradságot nem ismerve járják he kerületeiket, hogy kitartásra és összefogásra biztassák a magyarság választótömegeit. A múlt vasárnapon a magyar nemzeti párt népszerű képviselője, Füssy Kálmán volt beszámolóköruton Csilizközben és a falu népe mindenütt rajongó szeretettel fogadta a soraiból való igaz magyart. Balony községben tartotta első beszámolóját s a gyűlésen nemcsak Balonyból, hanem a közeli községekből is nagyon sokan vettek részt. A gyűlés előtt Csicsay Boriska virágcsokrot nyújtott át a képviselőnek és az ifjúság nevében fogadalmat tett, hogy mindig hü harcosai lesznek azoknak az eszméknek, amelyekért a párt küzd. Füssy Kálmán meghatottan mondott köszönetét a szívből fakadt üdvözlésért, azután nagy beszédben számolt be a politikai helyzetről és a magyar nemzeti párt törvényhozóinak munkájáról. Bevezetőben rámutatott arra, hogy az önrendelkezési jog kijátszásával Csehszlovákiába bekebelezett magyarságnak nem adták meg azokat a jogokat, amelyeket a kisebbségvédelmi szerződés és az alkotmánytörvény biztosit. Demokráciát hirdetnek, de ezzel csak port hintenek a világ szemébe. A valóságban intézményesen akarják elnyomni és nemzetiségéből kivetkőztetni a magyarságot. A választókerületek beosztásával megakadályozták, hogy a magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletet kapjon. A földreformmal a magyar nép gazdasági erejét igyekeznek tönkretenni A magyar nagybirtokot elkobozták, de nem a nincstelen magyar földigénylők között osztották szét, hanem maradékbir- tokokaí létesítettek belőle. A szinmagyar falvakban elcsehesitik, el- szlovákositják az iskolákat, hogy a nemzet virágából, az ifjúságból kiöljék a magyar érzést. A szlovenszkói gyáripar visszafejleszté- jséyol kivették a munkás szájából a falat kenyeret, nem füstölnek már a gyárkémények és az olvasztókban kialudtak a kohók. Nyíltan kimondott célja a kormányzatnak a magyarság elpusztítása, hiszen Hodzsa miniszter budweisi beszédében ki is jelentette, hogy tiz év múlva nem lesz magyar kérdés ebben az országban, mert akkorra már magyarok sem lesznek itt. És mégis akadtak gyászmagyarok, akik vállalkoztak a Judás-szolgálatra és felmentek Prágába Hodzsát üdvözölni, ahol még a csehek is kigunyolták és kinevették őket. A kormány nemzetellenes működésével szemben a családi otthont kell a magyar élet termő melegágyává tenni. Az iskolában meghamisítva tanítják a történelmet, hogy a nemzeti eszményeket kiöljék a magyar gyermek szivéből. A magyar nőnek, a magyar anyának kötelessége, hogy gyermekei leikébe oltsa a magyar faj szere- tetét, a magyar múlt megbecsülését és a magyarság jobb jövőjébe vetett hitet. A nemzetfentartó munkában jelentékeny szerepe van a magyar szellemű sajtónak, amelyet a magyar társadalomnak és a falu népének is teljes erejével kell támogatnia. A magyar házakból ki kell küszöbölni a judás- pénzen fentartott magyarul irt lapokat, amelyek a magyar lélekkel akarnak a megfizetett garasokért kufárkodni. A magyarságnak sorsdöntő nagy óráiban összetartásra van szüksége. Nem szabad arra néznünk, bogy egyikünk keresztes, másikunk csillagos templomban imádja Istenét, hanem együtt kell haladnunk közös nagy céljaink irányában. A beszédet lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság és különösen a testvérpártok együttes választási frontjának bejelentése keltett mély hatást. A képviselő és kisórete Balonyból Csi- üznyáradra ment át, ahol szintén lelkes szeretettel fogadták őket. A leánykoszoru valóságos virágerdővel vonult ki a vendégek fogadtatására. A gyűlést azonban a bürokrácia akadékoskodása miatt nem lehetett megtartani, mert a dnnaszerdahelyi járási hivatal a gyűlés megtartására jogosító engedélyre nem Csiliznyárad, hanem Csilizradvány nevét irta. Ekkor a nagyvendéglőben zárt értekezletet akart tartani a párt, a csendőrség azonban ennek a megtartását is megakadályozta és igy Füssy Kálmán azzal az ígérettel távozott Nyáradról, hogy elmaradt beszámolóját október másodikán tartja meg. 5
