Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-22 / 217. (1551.) szám

8= Tardoskedden megismétlődött, a „Bor”, Gárdonyinak drámája Szelecky Mihály búcsúzni ment felesegető! és összetűzött sógorával — A halálos dulakodásban leszúrta támadóját — Nyitna, szeptember 21. (A Pirágiai Magyar Birülap miunkiattlájrsá- t«L) Halálos végű osialiádii dráma játszóidiott le vasárnapan Tardeskedd községiben. Sziefleríky Miifhály alsóköröskényi gia&dá hosszabb itílő óta nossz viszonyban éflít Meségéveü. Az asszony nem bírta tovább elviselni a családi viszálykodást, ezért elköltözött urától és Tardoskedden lakó szüleihez tént vissza. SaeLackyt rendkívül eflke.seritette Mietségié- nuek cselekedete, mert a nabiáfus termésaetü ielmiber alapjába®. bensöi-eg szerette asszonyát és úgy érezte, hogy nélküle az életeit nem bírja elviselni. Az utóbbi napokban valóság­gal búskomorság vett erőt rajta és többször megkísérelte, hogy az asszony­hoz közeledjen. Maga is személyesem próbált Mleaégtétmek Delikére beszélni és amikor az asszony vissza­utasította, közvetítők utján iigy etkezett az asszonyt szándékának megváltoztatására bír­ni, die mindig; visszautasitáisbain volt rész©. A szerelmes ember nem Ibirta elviselni a waigy fájdalmat, üressé váfllt oltttihona és ezért elhatározta, hogy itthagyja hazáját, Fran­ciaországba vándorol, ahol munkát kereis és ahol talán a távolság és az idő enyhületet nyújt kínzó sebeim Már mindent elő is készített az útra, (beszerezte a szükséges írásokat, azután még egy utolsó kísérletet tett, értesítette kivándorlási száln- dJékáról feleségét Ez a lépés használt ás, a válás tudata az asszony szivét is meg­indította és a küldönc utján visszaüzent urának, hogy mielőtt elutazna, jöjjön még át Tardoskeddre, ne menjen el búcsú nélkül a messze ide­genbe. Szefleicky szivét hatalmas érzésbulílámok önltlötték el. Vasárnap ünneplőbe öltözött és átment Tairldloskedldire, die nem egyenesen az asszonyt kereste fel, hanem először a korcsmába ment, ahol egy íél- liter bort rendelt és azt tempósan elfogyasztotta. Majd rniegin- dtult apósának háza felé. Apósa nem tartóz­kodott otthon és amikor Szieiledky a portára lépett, feleségével találta magát szemben, aM már türelmetlenül várta férjét. Szelecky imbolygó léptékkel lépett az udvarra és mi­kor az asszony észrevette, hogy férje neim jó­zan, visszahúzódott, Szelecky harsány hangon kiáltott az asz- ezony után: — Ne félj tőlem, galambom, búcsúzni jöttem, mert messze földre utazom! Szerencsét! euiségre otthon tartózkodott Szelecky sógora is, Pavlicska Lajos, aki semmit sem tudott arról, hogy nővére megegyezett UTával a találkozásban iés most Szelecky kiabálására azt gjondtolta, hogy az izgága ember testvérét bántalmazná akarja. Kijött hát az udvarra ^és felszólította sógorát, hogy azonnal hagyja el a Pavlicska-portát, mert neki nincs itt mit keresnie. Szó szót követett, Szelecky, akiben az ittál és a felesé­ge utáni vágy is erősen dolgozott, nem akart tágítani, amire az erős testalkatú Pavlicska nekiesett sógorának, megragadta kabátját és ki akarta tuszkolni. Szeflleclky ellenkezett és védekezett. 'A dula­kodás hevében, a két összefonódott: férfi a földre zuhant és Szelecky maradt alul. A megalázott férfi hirtelen elvaknltságá- ban csizmája szárából előrántotta élesre fent bicskáját és azt markolatig döfte Pavlicska szive alá. Pavlicska eltengődte sógorát, a szivéhez ka­pott és elterült a földön, mire a, dühöngi mire Reinmim Jenő dr. orvos megérke­zett, már csak a beállott halált konstatál­hatta. A osemdlőrségi azonnal letartóztatta a gyiUkast és (beszáll,iitatitla a nyitnál fogházba. Szelecky (azzal rvlédlelkezálk, hogy sógora támládéit rá és ő csak önvédelemből oseilefcedlett. Azért ment feleségéihez, hogy a nagy ut ©lőtt (búcsút ve­gyien tőiéi, esetleg megbeszélje a (kibékülés lehetőségét Szieliedkytt letartóztatták és a vizsgálatot az eset összes körülményeinek kidteiritéisér© megindították. Mater és üanreicti nem fosztható meg mandátumétól A kérdés Jogi oldalát a cseh sajtó is teljesen tisztázottnak látja Prága, szeptember 21. Megírta a P. M. H., hogy a képviselőház elnöksége Mayer és Hanreich képviselők mandátumainak kérdés sében semmilyen lépést nem tett a választási bíróságnál. A Lidové Noviny most érdekes jo­gi fejtegetéssel mutat rá arra, hogy a Bund dér Landwirtenek nincs meg a jogi lehetősé­ge arra, hogy a két képviselőt mandátumától megfosztássá. A ház elnöksége ilyen lépésre nem hatá­rozhatja el magát — irja a Lidové Noviny — mert hiszen telje­sen hasonló Stribny esete és ha az elnökség Stribrnynél is közbelépne, önmagával jutna ellenzésbe. Ha a ház elnöksége Mayer és Hahnreich ügyében a választási bírósághoz fordulna, úgy minden hasonló esetben ugyan­azt kellene megtennie. Természetes, hogy ez­által a házéin öks ég a politikai harcok köz­pontjába kerülne s igy. teljes joggal elvárható, hogy az elnökség ilyen eljárásra nem határoz­za el magát A Lidové Noviny ezután boncolgatja a választási bíróságról szóló törvényt és megem-1 liti, hogy úgy a választási bíróság, mint a lég- | felsőbb közigazgatási bíróság is már megálla­pította, hogy a házelnökség csakis abban az esetben kérheti egy törvényhozó mandátumának a megfosztását, ha az aljas és becstelen incloku cselekménnyel erre okot adott. Ezt pedig az elnökség Mayer és Hahnreich, valamint Stribrny esetében nem igen tudná megállapítani. Ami pedig a pártot illeti, amely a petíciót benyújthatja, ugyancsak a választási bíróság állapította meg egyik dön­tésében, hogy a petíció benyújtásánál nem a párt, hanem a választási blokk jöhet figye­lembe. Hasonló elvi döntést hozott 1926 ja­nuár 7-én a legfelsőbb közigazgatási bíróság is, amely a következőket állapította meg: Ha a jelölő lista több párt nevére szól, úgy ezen pártok egyenkint, amelyek a jelölőlistán meg­választott párttagjukat kizárták, nincsenek feljogosítva egymagukban a petíció benyúj­tására. Ennek alapján tehát sem a Bund dér Landwirte, sem pedig a cseh nemzeti szocia­lista párt nem kérheti a választási bíróságtól a kizárt képviselők mandátumainak megfosz­tását — még a képviselői reverzális alapján sem. Pregel gráci ©rvostassár szerint ’ Forgács Arassál veronállal megmérgezték, majd selyemsáifával megfojtották Münnich professzor tárgyalása! a vegyvizsgál atot végző gráci professzorral — Pregel szakvéleménye megérkezett Budapestre Budapest, szeptember 21. Budapesti szeakeisztőségünk jelenti telefonon: Míg Er­délyi Bella dr. családija és védőije mindent meigfkls éréinek arránézve, hogy Forgács An­na holttestének ujraboincoílása révén Erdélyi Bélla ártatlanságát bebizonyítsák, addig a bűnügyi hatóságok Erdélyi Béla ellen mindinkább súlyosabb terhelő bizonyí­tékokat sorakoztatnak fel. Ma érkjeraett meg a gráeii nemzetközi orvosi kongresszusról Münidh Károly dr. orvos- tamiár, budapesti (törvényszéki szakértő, Bika Grádban Piriegei tanárral, a NobeP.-idfijiat nyert törvényszéki orvostani igazgatóval) félhivata­losan tárgyalást folytatott a Órádban. Végzett vegyvizsgálat eredményé-TŐl. Mümiidh az uj- ságirókníak fciijeiletntettle', bog. Pregel tanár szerint Forgács Anna halá­lát közvetlenül fojtogatás idézte elő. A szerencsétlen fiatalasszonyt azonban nem kézzel, hanem selyemzsinórral, való­színűleg saját selyemsáljávai tették el láb alól. A belső részek vizsgálata két­ségtelenül kimutatja a verőnél jelenlé­tét, azonban nem oly mennyiségben, hogy az halált okozott volna. Valószínű tehát, hagy Forgács Anna gyilkosa, mi­után a mérgezés nem volt ©lég hatékony, megfojtotta áldozatát. Pinegeíl tanár a preparátumokat is megmutat­ta Münidh tanárnak. Egyébként a gráci egye­tem szakértői véleménye éppen ma érkezett meg a budlaipiesfii üygészségfhez, amely igy Erdélyi Béla eliten már elkészítheti a vád- imtőA, eaESm3S2>Eie5:C!®saEBEZía,i3i5fa^KSffiEB Az életfogytiglan elitéit Reinitz újra a bíróság elé került A szatmári Rozmarin Jenő meggyilkolásáért vonják felelősségre Relraitzot megvasalva hozták Szatmárra a nagyenyedi fogházból Coolidge a Wall-Street befolyása alatt Nemjork, szeptember 21. Coolidge köztársa­sági elnök D-W. Morowot, a Morgan-bank egyik tulajdonosát, mexikói nagykövetté nevezte ki. A tőzsde azonnal a mexikói papírok áremelésével reagált a kinevezésre, politikai körök azonban nem szívesen veszik a kinevezést, mert azt olvas­sak ki belőle, hogy a Wall-Street most már telje­sen befolyása alatt tartja az elnököt, aki lassan- la.ssan az Egyesült Államok egész külképviseletét a pénzmágnások kezébe játeza áh • Szatmár, szeptember 21. A szatmári törvényszék Erdélyi Ferenc dr. törvényszéki elnök vezetésével ma kezd­te meg Reinitz Jakab második gyilkossági bűn- perének a főtárgyalását. Reinitz Jakabot tudvalevőleg Grosz Her­máim nagykárolyi szállodatulajdonos meg­gyilkolása miatt életfogytiglani fegyházra ítélte a szat­mári törvényszék. Reinitz már meg is kezdte büntetésének kitöltését és ma reggelre erősen megvasalva hozták el a nagy- cnyedi íegyházból. Reinitzet hat rabló­gyilkos s ággal vád oíják, amelyekből azonban négyet Kassán követett el. Minthogy azonban Románia Reinitzet n.eni adja ki Csehszlovákiának, négy gyilkos­ságért nem vonják felelősségre. A mai tárgyaláson Rozmarin Jenő er­dőd* kereskedő meggyilkolása és kirab­lása kerül sorra. Rozmarin Jenőt ^ még 1920 december 21-én holtan találták a reszegepiskolti határ­ban a vetésben. A holttest fején két balta­csapás nyoma látszott. A nyomozás során ki­derült, hogy Rozmarint, akinél sok pénz volt, egy vörösszakállas ember tétette el láb alól. A felbérelt gyilkosok közül Oláh János felakasztotta magát, Zajthay Ferencet és a feleségét pedig bizonyítékok hiánya miatt felmentették. Mindahárman egy vörösszakállas embert emlegettek mint felbujtót. Reinitz Jakab fekete szakáll! hord. Emiatt eleinte nem gondoltak rá. Csak az első szatmári főtárgyaláson derült ki, hogy ^Reinitz gyakran festette vörösre a szakállát. Tovább kutatva, a csendőrség a reszegepig- költi korcsmában, ahol Rozmarin a vörössza­kállas emberrel megszállt, egy noteszt talál­tak, amelyre ez volt Írva: Reinitz Jakab tu­lajdona. Reinitz Jakabot két ügyvéd védi. Reinitz állhatatosan tagad és védekezik, holott már teljesen közömbös rá nézve az Íté­let, miután Romániában nem mondanak ki halálos ítéletet. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A királyi kedves (Gaby Deslys film­története). HVEZDA: Fairbanks, mint az igazi amerikámu és A fehér sas. JULI£: Az utolsó lord. KAPITOL: Tűzvész a Keleten (Lón Chaney-jel). KORUNA: Tűzvész a Keleten, vagy 0‘Hara őr­mester. LUCERNA: Test és az ördög (Sudermann regé­nye után). SVETOZOR: Test és az ördög (főszerepben Greta Garbó és John Gilbert). “ T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! - Van szerencsénk értesíteni t Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vizumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása véget mél- tÁztassanak útleveleiket a Prágai Magva* Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bra- tislava, Ventur-u. 6. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: - P r a h a, LL P á n s k á 12. III. eszközli. ­„Régi tisztaságban zengjen az ősi ének*' — A baj kai refornuitusdk ünnepe — Léva, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) A garammenti Bajka ünnepet ült. Harangszentelés, templom-szentelés, parókiaavatás hármasünnepét A templom mellett ott áll egy szerény lakóház, hajdan ez volt a baj­kai kálvinisták imaháaa. Ma már templom és rajta az égbe mutató torony jelzi a nép ragasz­kodását. ősei hitéhez. A toronyban egy öreg, két­százesztendős fáradthangu harang hangolta áhí­tatba a bajkaiakat, a többit elvitték a háborúba. Kedves szokás lett itt a Garam vidékén, hogy a háborúba elvitt harangok helyébe az árván maradt apák, akiknek a fia elesett a harctéren, állítanak uj harangokat fiuk emlékére. így tör­tént ez most Bajkán is. Vörös András kurátor megvette a harangot, a nép adakozása restau­rálta a templomot, Salzberger János földbirtokos pedig felépítette a paplakot. Nagy dolog, nagy esemény egy szegény kis kálvinista egyesület életében!... A nagy örömben eljött osztozni Balőyh Elemér püspök is. Poéíikus szépségű beszédben hirdette a» összegyülekezett nép előtt az áldozatos szív hálá­ját a hősi halált halt fiú emlékével szemben. El­jött a barsi egyházmegye esperese is, Paiay Ká­roly, hogy a restaurált bajkai templomban 5 hirdesse elsőnek az emberszeretetet, a testvérisé­get. Kiemelte, hogy a kis bajkai református egy­házat már régen elsodorta volna az idők vihara, hogyha nem lettek volna áldozatos mecénásai, mert a szegény nép nem bírta a terheket. Majd Sörös Béla, a szlovenszkói reformátu­sok híres rétora lépett a kis eklézsia puritán egyszerűségű templomának szószékére és emelt hangon bírd ette Ézsaiás próféta alapján gondola­tait az „ösvények megnyitásáról". A keresztény- egyházaknak össze kell fogniok a romok épité- sére, — mondja. — A világ reformátusai már megtalálták egymást és közös munkára jöttek ossza A megnyitott templom ma uj kötelességet ir elő, az ősi zsoltárokban az ősi magyar nyelv szépsége zeng, ezt mentsék itt fajunk számára, napról-n apra örökké, ősi tisztaságában. Atyáink öröksége: szent kincs, ezt megmenteni szent kö­telessége a magyar kálvinizmusnak. Az Isten ügye mellett őrt kell állni, hangzottak a súlyos szavak, mint zugó mázsás igazságok a telt szí­nekre, melyek alázatosan hajlottak meg a nagy igazságok emésztő terhe alatt. Délután Pap József hontvarsányi leikész mondott remek és megindító imát a szószékben, majd Kencssey Kálmán dr. ógyallai meteorológus vont párhuzamot a természettudomány és a val­lás mellett, azt bizonyítván, hogy Isten keze igazgat mindeneket abban a gyönyörű összhang­ban, melyet a teleszkópok tárnak fel a vizsgáló szeme előtt az obszervatóriumban. A parókiáavatáson pedig Balogh püspök nagyhatású beszéde után Bangúr József róm. kát. esperes-plébános mély és lélekbe vágó beszédben fejtette ki a garammenti református és katolikus nép között fennálló gyönyörű összhangot, melynek valóságos manifesztációja volt az az áldás, me­lyet mint a katolikus pap elmondott a reformá­lna papiak fölött a kálvinista püspök után. Végül írjuk ide, hogy a szóban levő kis ma­gyar őrállomás lelkes kapitánya: Szabó S. Zsig- mond, a köliő-pap, akinek az élet ezernyi gond­ja a fóliát: kiütötte a kezéből. Figyelemmel vár­juk, mikor veszi ismét fel? r / ' ■ ■ 6 1927 szeptember 22, csütörtök ember kését anégiegyszer beledlöíte a kalátra- sebzéít ©míbierlbe. A kés pengéje a bar,diák között hatolt be, a nemesebb szerveket is megsértette, úgy kegy

Next

/
Thumbnails
Contents