Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-21 / 216. (1550.) szám
8 B9 1927 s*eptwnb»r 21, eíercla. \ ........! Vy rubovát a cseka börtönéből átszállítják a vyborgi börtönbe „A Romanovok fénykora és bukása" Irta- A. A. Vyrubova J>ZinHAZ«ZEnE . AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÖ HETI MŰSORA: (f. hó 18-áiól 25-éig) Péntek: Jackie Coogan a nap hőse. Szombat: A vörös Mid bosszúja. Priscilla Dean-al. Vasárnap: Rin-Tin-Tin a farkasok között. A ruszinszkói magyar szinpártoló egyesület munkája Beregszász, szeptember 20. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az alig megalakult ruszinszkói Magyar Szinpártoló Egyesület ellen már hónapok óta valóságos támadó hadjárat folyik, amely — ha részben el is kerülte a sajtó nyilvánosságát, — titokban oda irányul, hogy a Szinpártoló Egyesület munkáját megakadályozza és az Egyesületet lehetetlenné tegye hivatása teljesítésére. Miután ezen aknamunka a kormányzósági referens hivatali helyiségéig eljutott, jónak látta a Szinpártoló Egyesület, hogy ■egyszersmindenkorra leszámoljon a támadásokkal. Evégből a i elnökség vasárnap délelőtt választmányi ülést hivott egybe Beregszászra, melyen Ruszinszkó minden városa képviseltette magát. A gyűlésen megjelent Beszkid Sándor dr. kormánytanácsos, kulturreferens s igy alkalma volt meggyőződni az egyesület ellen felhozott vádak és rágalmak alaptalanságáról. A gyűlést Végh Elemér dr. beregszászi táb- labiró, mint a Szinpártoló Egyesület országos elnöke nyitotta meg és vezette. Tárgyalás alá kerültek mindazon ügyek, amelyek az eddigi titkos támadások alapjául szolgáltak. Magas nívójú, magvas felszólalások és információk hangzottak el, melyekből a kulturreferens meggyőződhetett arról, hogy a Szinpártoló Egyesület a ruszinszkói magyarság minden rétegét magába foglaló kulturális szervezet, melynek a legszélesebb kapcsolata van a közönséggel és azt a legjobb tudása és akarata szerint képviseli. A bemutatott tagjegyzék ezt a legteljesebb mértékben igazolta is. Az egyesület választmánya elhatározta, hogy további munkálkodásával azon lesz, hogy a Szinpártoló Egyesület nemes kultur- törekvésébe minden magyar bekapcsolódjék ás a szín pártolással lehetővé tegye a magyar színtársulat életképességét. Nagy örömöt és megelégedést keltett a Beszkid kormánytanácsos azon kijelentése, mely szerint a magyar színház szubvenciójának kiutalását semmi sem akadályozna, csupán az előirt feltételeknek tegyen eleget a Szinpártoló Egyesület. Az egyesületet ért támadásokat különösen ijVince Hugó beregszászi kormánybiztos utasította vissza erélyesen, majd elhatározta a választmány, hogy azt a lelkesedést, amely a választmány mim den tagját betölti, átviszi a magyar közönség leikébe is és azon lesz, hogy a magyar közönség a Szinpártoló Egyesület tagjai sorában társadalmi állásra való tekintet nélkül teljes egészében ott legyen. Végül a gyűlés — a nyilvánosság előtt az egyesület főtitkára — Szerényi Ferdinánd dr. gimnáziumi tanár ellen elhangzott támadások ügyében a főtitkárt a legteljesebb bizalmáról biztosította és eddigi munkálkodásáért köszönetét szavazott. Általános a vélemény, hogy ezek után a Ruszinszkói Magyar Szinpártoló Egyesület tagjainak száma megtízszereződik és a Polgár Károly kitűnő erőkből összeállított uj társulata a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikerek sorozata mellett kezdheti meg az uj színi évadot. 54. Az őrség katonái sokat társalogtak velünk, — néhányan kijelentették, hogy csekély borravaló fejében hajlandók hirt vinni rólam anyámnak. Egy darab papírra néhány sort hevenyésztem, s anyám azt felelte sorainkra, hogy minden tőle telhetőt megtesz kiszabadításomra és hogy Manuhin doktor, akiben a bolsevikiek föltétlenül megbíznak s akit fogházorvossá neveztek ki, támogatja őt törekvéseiben. A rendkívüli bizottság épületében egy fiatal orvos volt alkalmazva, aki velünk foglyokkal szemben igen tisztességesen viselkedett és mindenkire a legjobb benyomást tette. öt napig tartottak bennünket ebben a félelmetes környezetben. Naponta kétszer kaptunk valami levesfélét (forró vizet, amelyben holmi étel is úszkált) és egy darab kenyeret. Némelyik fogolynak hozzátartazói küldtek a városból élelmiszert, amelyet aztán megosztottak a többiekkel. Állandó félelemben voltam, nem tudván, nem is sejtvén, hogy mi is lehet az a vétek, amely- ivei vádolnak. Minden őrségváltás után bejöttek hozzánk a katonák és felolvasták a foglyok neveit. Amint egyiket-másikat kihallgatásra elvitték vagy pedig szabadon engedték, nyomban újabb fogoly került helyébe, akit aztán persze ezer kérdéssel ostromoltunk. Igyekeztünk lehetőleg kényelmesen berendezkedni. Némelyek igyekeztek aludni az ágyon, — mások társalogtak, — a legtöbben azonban sírtak, sorsukért rettegve. A kamra ablakai egy piszkos udvarra nyiltak, amelyben éjjel-nappal gépkocsik zaja visszhangzott. A gépkocsik a foglyokat hozták a foglyokkal együtt a házkutatásodnál elrablóit tárgyakat, — ruhát ezüsDnémüt, ékszereket ládaszámra. Olyan volt ez az udvar, mint valami rabló- tanya. Egyszer valamennyiünket munkára rendeltek, a.mi abban állott, hogy a volt polgármester' könyveit és irományait kellett rendbe csomagolnunk. Néhány fegyveres katona felügyelete alatt nekiálltunk a munkának, a padlón guggolva, s miközben hihetetlen mennyiségű por verődött föl körülöttünk, örültünk, hogy végre változatosság is jutott egyhangú életünkbe. Éjszakánkint gyakran arra ébredtünk, hogy a villany hirtelen kigyulladt. Föiriadván, arra eszméltünk, hogy katonák vannak zárkánkban, akik egy-két nőnek a nevét kiáltották. Az illetők halálra ijedten keltek föl, ösz- szeszedték holmijaikat és mentek a katonák után, — az egyik azért, hogy nemsokára visz- szatérjen, a másik azért, hogy örökre eltűnjön... Egy napon az ápolónőt hívták kihallgatásra és kevés idő múlva sugárzó arccal tért vissza, közölvén velem, hagy nemsokára mind a kettőnket szabadon bocsátanak. Én azonban nem akartam ezt elhinni. Két óra múlva megjelent két katona, nevemet kiáltották és hozzátették: — A vyborgi börtönbe! Kétségbeesetten kértem az egyik katonát, hogy mutassa föl Írott parancsát, de az gorombán rámripakodott, hogy siessek. Részvevőén vettek körül a többiek. Sulgin kisasszony pedig hozzám lépett és keresztet vetett rám, mire elvezettek. Volt még valamelyes pénzem és megkértem azt a katonát, aki kisért, engedje meg, hogy bérkocsit fogadjak és útközben meglátogassam anyámat. A katona nagykegyesen megengedte. Finom eső esett, a villamos nem közlekedett s a néptelen utcák hihetetlenül szomorú látványt mutattak. Nagynehezen fölhajszoltunk egy bérkocsit, amelynek gazdája hajlandónak nyilatkozott hatvan rubelért elvinni bennünket a vyborgi fegy- házig, — előbb azonban minden pénzemet át kellett adnom a katonának, gyűrűmmel együtt s erre megígérte nekem., hogy anyám háza előtt megvár. Odaérkezvén, átsiettem a kis udvaron és a házmestert fölküldtem, hogy édesanyámnak jelentse érkezésemet. Pár perc múlva jött édesanyám, a hűséges Bérezik j iséretében. Hosszú ölelkezés és néhány hirtelen váltott szó után elváltunk. Még volt annyi ideje, hogy közölte velem: a vyborgi börtönben nem olyan veszedelmes a helyzetem, mint a Cseka épületében és hogy Manuhin doktorral együtt mindent el fog követni his'ea bódítás Ómra. A vyborgi börtön irodájában egy rokonszenves külsejük szőke kisasszony fogadott bennünket, aki beteges állapotomra való tekintette! megígérte, hogy elhelyeztet a rabkórházban. A februári forradalom első napjaiban, mikor a fölkelők kiszabadították a foglyokat, a foglyok megvédték felügyelőnőiket a fölkelők bántalmai- tól és derék bánásmódjukért, való hálából mindenféleképpen támogatták őket. A felügyelőnők, akik hosszú évekig szolgáltak azokon a helyeken, ahol legtöbb volt a könny és szenvedés, most is azok voltak, akik azelőtt. Csak hálával és a legnagyobb tisztelettel tudok visszagonio’ni rájuk. Az öreg felügyelőim, aki erre az éjszakára egy hideg magáncellába csukott, látván, hogy félelemtől és bánattól reszketek, odamutatott a sarokban függő kis szentképre és azt mondta: — Gondoljon arra, hogy nincs egyedül! A vyborgi börtön háromemeletes épület. A közepén vaslépcső vezet föl, összekötve a minden emeleten végighúzódó folyosókat. A cellák valóságos ketrecek s egyik szakasztott olyan, miDt a másik. Mindegyiknek vasajtaja van, középen kukucskálóval. A Cseka lármás épülete után itt végibe kellemes csönd volt, dacáról annak, hogy minden cella el volt foglalva. Csak itt-ott lehetett hallani egy-egy szót, ajtókopogtatást — ha valaki a felügyelőt hívta — és a szellőztető készülék zaját. m Rádióműsor. SZERDA PRÁGA: 10.30, 15.00, 17.00 és 20.00 Zene. — 18.20 Német előadás. — 20.45 Szinelőadás. — POZSONY: 18.00 és 20.00 Zene. — 19.20 Szlovák nyelvtanfolyam magyarok részére. — KASSA: 19.15 Szólistahangverseny. — BRÜNN: 17.35 Német előadás. — 19.00 Zene. — 20.00 Szinielőadás. — BUDAPEST: 16.00 Gyermekmesék. — 17.15 Cigányzene. — 18.30 A Magyar Rádió Újság előadása. — 19.15 Előadás Herkulaneumról. — 20.00 Zene. — 21.15 Cigányzene. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 és 20.00 Zene. — ZÜRICH: 16.00, 20.00 Zene. — 20.40 Szinielőadás. — BERLIN: 19.30 Djamileh, Bizet operája. — STUTTGART: 20.00 Színházi előadás. — LEIPZIG: 21.15 Szimfónikus zene. — BRESLAU: 19.30 Cavalleria Rusticana, Mascagni operája, — FRANKFURT: 20.15 Cyrano de de Bergerac, Rostand drámája. — RÓMA: 21.10 Zene. — MILANO: 20.45 Angelica testvér, Puccini operája. — 23.00 Jazzband. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 10.30, 16.00, 17.00 és 22.20 Zene. — 18.15 Német előadás. — 20.00 Szimfónikus hangverseny. — POZSONY: 19.30 Az eladott menyasz- szony, Smetana operája. — KASSA: 17.30 és 19.20 Hangverseny. — BRÜNN: 12.15 és 19.00 Zene. — 17.35 Német előadás. — 22.00 Szimfónikus hangverseny. —• BUDAPEST: 17.05 Kabók Gyula szavalatai. — 17.30 Citera-hangverseny. — 19.00 Irodalmi verseny. — 20.00 A kék postakocsi, Szilágyi és Radó operettje. — 22.30 Cigányzene. — BÉCS: 11.00, 16.00 Zene. — ZÜRICH: 15.00, 16.00 és 21.00 Zene. — BERLIN: 17.30 Modern orosz zene. — 20.30 Szimfónikus hangverseny. — 22.30 Tánczene. — MÜNCHEN: 20.20 Fatmé, Flotov vigoperája. — KÖNIGSBERG: A bűvös vadász, Weber operája. — FRANKFURT: 19.00 Lohengrin. Wagner operája, — RÓMA: 21.00 Operaest. — MILANO: 16.15 Jazzband. Dempsey stratégiája — Második közlemény — | Tegnapi számunkban megkezdtük | Dempseynek nagy stratégiai cikkét, amelyet egy héttel a döntő küzdelem előtt közöl a világlapokkal. Mint New- yorkból jelentik, a pénteki nagy mérkőzésre az összes jegyek elkeltek, úgy hogy a meccsnek 163.000 nézője lesz. A küzdelmet rövidhullámú rádión adják le Európa ssámám is. Már is milliós fogadások történlek, amelyek — Dempsey optimizmusával szemben — 7:5 arányban Tunney javára szólnak. Ha azt mondom, hogy a philadelphiai küzdelem alkalmával rossz formában voltam, nem azért teszem, hogy Tunney győzelmének értékét csökkentsen:, hanem, hogy az igazat mondjam! A dolgok most egészen másképpen fognak alakulni: Úgy érzem, hogy tréningemmel régi formámat visszanyertem. Másrészről nem hiszem, hogy Tunney abban a csodálatos formában lépjen a ringbe, mint a múlt évben. Egy éven át szünetelt és elsősorban egész boxoló pályáján nem ment át, olyan vad küzdelmeken, mint én! A közbeeső időben elintéztem Sharkeyt és mondhatom, hogy ez életemnek egyik legnehezebb küzdelme volt. Sokszor mondták ugyan erről a küzdelemről, hogy igen gyakran mentünk elinch-be. Azok az emberek azonban, akik ilyesmit monda- 1 nak, véleményem szerint, nem tudják megkülönI böztetni a elmehet a közelharctól. A mi clincheink- I ben az egyik kezünk többnyire szabad volt és ez aztán ki is adta, ami benne volt. Ezek a klinchek olyan szétmorzsoló természetűek voltak, hogy szívesen megkíméltem volna magamat tőlük. Egészen ellentétben Tunneyvel való találkozásommal, amelynél egyáltalán nem követtem meghatározott harctervet, hanem minden taktika nélkül, amint a pillanat hatása alatt jónak tartottam, odaütöttem, a Sharkeyvel való harcban határozott terv szerint dolgoztam. Az okos Tunney akkor pontosan tudta, hogy főfegyverem a balkezem és egész harc- módját arra állította be, hogy balkezemet kikerülje és amikor ismételten megkíséreltem, hogy kedvenc ütésemet alkalmazzam és ezek mind pontosan mellémentek, j,uszni“ kezdettem. Most már rájutottam arra, hogy igen jó jobbkezem is vau és ha most a ringbe szállók, mindkét kezemmel megpróbálom a szerencsémet. A jobbomat különösen arra használom, hogy ellenfelemet testcsapásokkal szétmorzsoljam és alkalmilag egy ütést mérjek az álkapocsra. Jobbomnak ez a .Idképzése, amelyre különleges fegyelmet fordítottam, lesz az előkészítés a döntő csapásra, amelyet mint mindig, úgy most is a balkezem számára tartok fenn. Amikor uj tréneremet, Leó P. Fiynnt szerződtettem, ez elsősorban azt jelentette ki, hogy már elég ideig kíméltem jobbomat és most már újból meg kell kísérelnem, hogy azzal dolgozzam. Ezt meg is tettem szorgalmasan és a Sharkeyvel való küzdelmemben különösen a jobbkezem volt az, amely szétrombolta ellenfelein védelmét és végül is a hetedik menetben egy jobbGlyn Elinor regénye VAK A SZERELEM ára 25 __korona. A kiváló és óriási népszerűségnek örvendő angol Írónő újabb regényeiből egy uj sorozat jelenik meg magyar nyelven, amelynek a fenti regény a bevezető kötete. kezes ütötte le Sharkeyt a deszkákra. Természetesen, balkezemet is megfelelő módon fogom használni, mint Firpo elleni harcomban és mint Tunneyvel való első találkozásomban. Tunney Philadelphiában távol tartotta magát balkezem ütőkörétől és nem félt a jobbomtól, mivel tudta, hogy azt nem fogom használni. Most azonban a kísérletben, hogy balkezemet elkerülje, éreznie kell jobbomat és ha jobbom elől ki akar térni, majd a balom fogja megszerezni számára a véget. Ahhoz a híres vitához, hogy a boxoló jobb-e, mint az ütő, csak annyit mondhatok, hogy az ütő a küzdelem minden pillanatában veszélyes és tulajdonképpen soha sincs leverve, mielőt taz utolsó liarangütés az utolsó forduló befejezésére fel nem hangzik. Ez bizonyítja, hogy a boxolónak az egész küzdelmen át ki kell tartania az ütővel való páros harcban és emellett állandóan az a veszedelem fenyegeti, hogy kiütik, mig az ütő minden pillanatban magához ragadhatja a győzelmet és nem kell arra beállítania magát, hogy az egész küzdelmet végig csinálja. Nagyon helyes az az állítás, hogy Tunney boxoló, én pedig ütő vagyok. Meg fogom kísérelni, hogy bebizonyítsam a világnak, hogy az ütő, ha formáját visszanyeri, a boxolónak mindenkor felette van. Az embernek elsősorban egy adag szerencsére van mindig szüksége. így a boxnál is. Philadelphiában nem volt szerencsém, ezzel természetesen nem akarok alibit keresni rossz formám mentegetésére, de az egész küzdelem alatt egy pillanatra sem tudtam lendületbe jutni és egyetlen alkalmam sem volt kedvenc trükkjeim alkalmazására. Sokszor lepett meg közben Tunney ravaszsága és egyszer a harang, a boxolónak leggonoszabb ellensége, sokszor meg- mentője is. A szerencsére való utalással tehát csak annyit akarok mondani, hogy bizom Tunney leütésében, ha szerencséje az enyémhez 50:50 arányban mutatkozik. Újabban valaki ízt állította, hogy Tunneyvel való párharcom után a keztyüt a szögre akasztom, bármi legyen a küzdelem eredménye. Már legalább egy tucatszor mondtam olyast, hogy a boxolást egyszersmindenkorra abbahagyom, de amint látják, még mindig itt vagyok. Nem árthat nekem, ha egyszer vagy többször még búcsút, mondok a ringnék. Úgy látszik, minden vonatkozásban egy Pattija, vagy Sarah Bemhardja vagyok a boxsportnak, hiszen ezek a hölgyek is számtalanszor megesküdtek, hogy soha sem lépnek többé a nyilvánosság elé és aztán mégis csak megtették azt. Amikor 1916-ban Newyorkba jöttem, három küzdelmet abszolváltam. Az elsőért mondd és ird 27 dollárt kaptam, a másodikért 47-et, a harmadikért százat, ez összesen 174 dollár. A managerem a harmadik küzdelem után azt mondta, hogy velem ugyan nem sokra megy. így hát hazamentem és feltettem magamban, hogy rendes polgárember leszek és a boxolást a szegre akasztom. Azonban csakhamar ismét ringben állottam. A Jim Flynnel 1917-ben vívott küzdelem után megint hosszabb időre távol maradtam a ringtől. Ekkor jött Kea- rus és újból rám húzta a keztyüt. Leütöttem Fred Fultout és ezért 25.000 dollárt kaptam és azt hittem, hogy most már tényleg eljutottam a véghez, mert többet keztyüvel igazán nem lehet keresni. Egy időre abbahagytam már a versenyt és csak jótékonycélokra boxoltam. Egészen igy történt aztán a Carpentierrel, Gibbonssal és Firpoval való küzdelmem után, azután jött a Tunneytől szenvedett vereség. Igen, ez egészen más valami volt. Én voltam a legyőzött és csak a győztes boxoló adja fel könnyű szívvel a hivatását. Ha egyszer leverték, nincs többé nyugta. A másik volt-e a jobb, vagy pedig én vagyok és annak csak szerencséje volt? Ilyen kérdések kínozzák állandóan a legyőzött boxolőt és meg kell tudnia a feleletet, kerüljön bármibe. Ilyen volt a hangulatom vereségem után. Először azt hittem, nem fog menni. De küzdelmeim meggyőztek arról, hogy nagyon is jól megy. Mit logok tenni, ha Tunney újból legyőz? Nos, ezt először be kell várni. És ha én győzök? Talán azt mondom a sajtónak, hogy soha többé nem szállók a ringbe és néhány nap múlva azt sürgönyzöm Tex Richardnak: Mindenkit elfogadok, akit jövő nyárra leszerződtet ellenem. (Folytatjuk.) )( Magyarország Ausztria ellen vasárnap délután a következő válogatott csapatot állítják ki Budapesten: Weinhardt (Sabária), Fogl II. és Fogl III. (Újpest), Fuhrmann és Bukovy (Ferencváros), Vámos (Sabária), Ströckl (Újpest), Takács II. (Ferencváros), Konrád II. és Hirzer (Hungária), Kohuth (Ferencváros). A meccset Prince Cock, a neves angol bíró vezeti. Meresfcovszkyjuj regénye A MESSIÁS 2 kötet Lionardo szerzőjének uj regénye — Az e8T,ptonii fáraó és a görög táncosnő megható regénye — Ara: Ke 35.80 % r
