Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-21 / 216. (1550.) szám
1027 szeptember 21, szerda. 0nm A nagykállói családi tragédia az utóbbi évek legtitokzatosabb rémdrámája A két férfi rövid szóváltása az asszony körül foroghatott Miért kellett meghalnia Szász Józsefnek és Fábry Tivadarnak? Budapest, szeptember 20. A Prágai Mí gyár Hírlap tegnapi számában rövid távira jelentésben beszámoltunk arról a borzalma és titokzatos családi drámáról, amely Nagy leállóban játszódott le és amelynek rejtélye molivuinait most igyekszik felderíteni a nyc rnozó csendőrség. Az események roham gyorsasággal követték egymást és Fábry Ti vadar attól a pillanattól kezdve, hogy Cseh Szlovákia területéről átjött Vásárosnamény ba, onnan pedig autón vágtatott Nagykállóba a döbbenetes tragédia színhelyére, valószínű lég már előre megfontolta végzetes cseleke detét és a drámának a sorstragédiák kérlel hetetlenségével kellett bekövetkeznie. A Nyírség közepén porosodó mezővároska meg- riadtan, mint a megbolygatott nyáj, tárgyalja Nagykálló döbbenetes eseményét, a beregszászi gazdasági igazgatónak és a szegény nagykállói tanárnak misztikus drámáját. Ez a dráma az utolsó esztendő egyik legtitokzatosabb rém drámája. Tulajdonképpen nagyon keveset tudni, inkább csak sejteni lehet a mozgató rugókat, amelyek végzetes tettére bírták Fábry Tivadart. A menekült tanár és családja Szász József a beregszászi magyar gimnáziumnak volt az államfordulat előtt latinmagyar szakos tanara. Amikor a csehszlovák iskolai hatóságok átvették a beregszászi gimnáziumot, annak régi tanárait szélnek bocsátották és igy kenyerét vesztette Szász József is, aki pedig egész családi életével mélyen begyökerezett Beregszász társadalmába. Felesége beregszászi leány volt, özvegy Juhász Gyulánénak a leánya. Édesatyja régebben égy vidéki református egyháznak volt a lelkésze. Beregszászon ismerkedett meg , Szász József a nála tizenöt évvel fiatalabb Juhász- leánnyal és feleségül vette. A házasságból egy fiúgyermek is született. Szászék a béke nyugodt éveiben a legboldogabb családi életet élték, a tanárnak felesége tisztességében, hűségében és becsületességében nem volt oka kételkedni. Jött azonban a nagy fordulat, amely döntő hatással volt a nemzetek életére és ezen belül a családok életét is megzavarta. A kenyerét vesztett tanár vándoraira kényszerült családjával. Először Fehérgyarmatra mentek, onnan a magyar Bereg-megyének Tarpa határközségébe költöztek, majd három esztendővel ezelőtt Nagykállóra vetődtek, ahol Szász a gimnáziumban kapott állást. IJgy látszott, hogy a hányatott család révbe jutott, csak a lakással és bútorral % volt még haj. Egyszobás lakást kaptak csak, amelyben a házaspár ötödikes gimnazista fiával együtt lakott. Ezért a bútorokat nem is hozták el Beregszászról. Szászék Nagykállóban igen visszavonult életet éltek. Most, hogy a dráma a szomorú szenzáció középpontjába helyezte őket, a nagykállóiak nem tudnak róluk semmi különöset. Csak azt tudják, hogy diákjai rajongásig szerették Szász Józsefet, aki kitűnő fellépésével és szives modorával közbecsülést szerzett. Feleségét azonban Nagykállón alig ismerték. Többnyire Beregszászon tartózkodott édesanyjánál és ha időnként megjelent Nagykállón,, alig mutatkozott férje társaságában. Szász tanártársai is alig ismerték kollégájuk feleségét, j mert Szász a legtöbbjüknek nem is mutatta be az asszonyt és társaságba se járt vele. — Nagyon boldog vagyok, — mondotta Szász József, amikor felesége után érdeklődtek. Sokan nem is tudták, hogy Szász József nős, sőt sokan nem is voltak benne biztosak, hogy az asszony törvényes felesége-e Szásznak? Szerelem ? Szászné az idei vakáció kezdetén is fiával együtt felutazott Beregszászra, mert a házaspár úgy tervezte, hogy Nagykállón kivesz egy ötszobás lakást és az asszony a bútorokat elhozza Beregszászról. A lakásvétel sikerült is, Szász Molitorisz, Sándor házában vett ki ötszobás lakást, amelybe mindjárt be is költözött. A feleségére várt, akinek a tanév elején meg kellett volna érkeznie a bútorokká Szász idejében értesítette is az asz- szonyí, hogy van már lakás, jöhet haza. Ám az asszony nem jött. Már több mint két iete meg kellett volna érkeznie, de nem olt engedélye a bútorok elszállítására. Legalábbis ezt irta az urának. A 35 éves, rednkivül csinos asszonv Beregszászon bizalmas barátságot kötött Fábry Tivadarral, férje egykori jóbarátjával. Fábry Tivadar felkai születésű, a Szepességről származott Beregszászra. A világháború alatt frontszolgálatot teljesített és amikor az októberi forradalom elkövetkezett, résztvett még az Abos— Zsolna közti harcokban is. Beregszászon az egykori könyvelő a gazdasági intézet igazgatója lett és politikai szerepet is töltött be a magyar gazdatársadalom megszervezésében. Hogy Fábry közeli nexusban állott Szászné- val, azt bizonyítja az is, hogy a halott Fábry zsebében cédulát találtak, amelyben arra kéri a hatóságokat, hogy haláláról értesítsék a Beregszászon tartózkodó Szásznét. Más bizonyítéka a közelebbi ismeretségnek az a körülmény is, hogy zsebében egy bérleti szerződést is találtak, amelyen bérbeadóként Szász Józsefné szerepelt. Szászné ugyanis bérbe akarta adni beregszászi szőlőjét és az erre vonatkozó szerződést egy vincellér irta alá. Mindebből, ha a tragédiát nem is látjuk teljes világosságában, de okait sejthetjük. Fábry szerelmes volt barátjának feleségébe és most elviselhetetlen súllyal nehezedett rá a tudat, hogy az asszony a bútorokat átszállítja Magyarországra, ami a Beregszásztól való végleges szakadást jelenti. Bizonyára az asszony hosszas beregszászi tartózkodása alatt többször beszéltek életsorsukről és mert Fábry nem látott kiutat, ezért érlelődött meg benne a gondolat, hogy elutazik Nagykállóba, barátságosan tárgyalni fog Szász Józseffel és kérni fogja, hogy egyezzék bele a válásba. Talán már arra is elkészült, hogyha ezt a kívánságát a szerencsétlen tanár nem teljesiti, golyóval vet véget a nagy problémának. " Biztosat' sohasem fogunk tudni, mert az utolsó szóváltásnak, amely a két barát között lefolyt, nem volt tanúja. Száguld az autó Nagykálló felé Szombaton délután megszólalt Vásáros- naményban Kun Ignác és Gyula autótfuvaroző vállalkozók telefonja. A telefonnál Beregszász jelentkezett. — Halló, itt Fábry Tivadar Beregszászról. Holnap reggel hat órakor Vásárosna- ményba érkezem. Várjanak rám egy jó és gyors autóval és megbízható soffőrt adjanak mellém, mert Nagykállóba akarok menni. Az autó másnap reggel hat órakor pontosan ott volt az állomáson. A vasúti kocsiból egy rendkívül .elegáns, magas, középkorú úriember szállt ki, bemondta a nevét a sof- főrnek és beszállt a kocsiba. A következő pillanatban nekiindult az autó a halálutnak. A reggeli szürkületben a soffőr kilencven kilométeres sebességgel vágott neki a nyírségi országúinak. A soffőr időnként hátratekintett és észrevette, hogy az utas rendkívül ideges, izgatottan kotorász iratai között. Közbe-közbe elszundított, de mindig felriadt. Mátészalkán a soffőr felvette egy leányismerősét is, de Fábry mintha észre sem vette volna az uj utast. Pontosan déli egy órakor az autó befutott Nagykállő piacterére. A téren vitéz Papp József autófuvarozásí vállalkozótól az ismeretlen utas megkérdezte, hogy hol lakik ' Szász József tanár. — Majd ez a gyerek megmutatja —- válaszolt Papp és utasítására egy ácsorgó fíu kapaszkodott fel az autóra. Szász Józsefet nem találták otthon. — Hát hol lehet? — fakadt ki mérgesen Fábry és mialatt a soffőr elindult a piacra, Fábry a gimnáziumi internátus felé vette útját. Itt beüzent a tanárért: —Szász József tanár urnák kérem megmondani, hogy Fábry Tivadar várja künn és beszélni szeretne vele. megállották az Íróasztal előtt. Hogy ezután mi történt, hogy történt, mi játszódott le a két férfi között, soha senki sem fogja megtudni. Két perccel azután, hogy a tanár és Fábry mögött bezárult a szoba ajtaja, minda- ketten már halottak voltak. Az egyik benn a szobában, a másik künn az utcán feküdt mozdulatlanul -hatalmas vértócsában. Benn a lakásban a tragédia idején senki sem tartózkodott, sőt az egész házban nem volt egy lélek sem, a házigazda Molito- riszék a szomszédházban voltak elfoglalva. Három fegyverdorrenés Egyszerre csak a fiatal Molitorisz felkapta a fejét. Iszonyú dörrenés hasított ugyanis át a levegőn a szomszédos kert felöl, utána egy má&ik, majd egy harmadik. Molitorisz Lajos lélekszakadva rohant ki az utcára. Egy izgatott, dultarcu úriember ugrott ki éppen akkor Szász lakásából. Az autó ott állott a ház előtt, de a soffőr még nem tért vissza a piacról. Az úriember izgatottan a soffőr után kiáltozott, de az nem került elő, mire A két férfi találkozása Egy perc múlva Szász kilépett az internátus kapuján. — Szervusz! —Szervusz! — üdvözölték egymást szívélyesen. Fábry karonfogta a professzort é« elindult vele ennek lakása felé. Mindaketten utolsó útjukra indultak, do senki sem tudta, legfeljebb talán Fábry Tivadar sejtette a küszöbön álló tragédiát, de Fábry derűsen mosolygott. Néhány perc múlva Szász József lakásának egyik belső szobájába nyitottak be, ahol az idegen beugrott az autóba és megpróbálta az autót elindítani. A volán mellé ült és az autó csakugyan megmozdult, de néhány lépés után ismét megállóit. Hiába rángatta az emeltyűket, az autó nem mozdult. Erre az idegen, aki nem volt más, mini Fábry Tivadar, kiugrott a kocsiból és futni kezdett. Ekkor ért oda Molitorsiz, akivel majdnem összeütközött. t — Hová szalad? — kiáltott rá Molitorisz. Az idegen szó nélkül előrántotta revolverét és mielőtt Molitorisz megakadályozhatta volna, íőbelőtte magát. Egyet hördült, a vér kifröccsent halántékából "és a következő pillanatban ott feküdt holtan az utca porában. Három golyó Szász Józsefben Molitorisz fellármázta a szomszédokat, akik rosszat sejtve* behatoltak Szász lakásába. Az egyik belső szobában ott feküdt a padlón Szász József holtteste. Egy golyó az ágyékát roncsolta szét, kettő az agyát loccsantotta ki. A megriadt szomszédok orvosért, csendőrért szaladtak, de az orvos már csak a beállott halált konstatálhatta, a csendőrök pedig megtalálták az asztalon a két kusza irásu cédulát, amelyet Fábry a gyilkosság után reszkető kézzel töltött ki és hagyott a tett színhelyén. _ ő rontott nekem, én lőttem le őt, értesítsék Szásznak Beregszászban levő feleségét, — állott az egyik cédulám. A másikon pedig ezt: — Családommal szemben nem bírom a felelősséget vállalni, magammal is végzek. „A tanár sírral nem lehet beszélni*4 Egy órakor történt a végzetes tragédia. Délután három óra tájban kigyulladt a nagykállói telefonközpont lámpája. Beregszász jelentkezett. — Itt Szász Józsefné beszél, kérem a férjemet a telefonhoz. A központos kisasszony remegő hangon válaszolt: — Kérem, a tanár úrral nem lehet beszélni. — A központ megszakította a vonalat. A telefondrót siket lett Nagykálló és Beregszász között. Egy óra múlva távirat ment Szászné- nak: — Azonnal jöjjön haza. Férjét szerencsétlenség érte. Érdekes, hogy a meggyilkolt tanár két héttel ezelőtt kötött éíetbiztositá8Í szerződést 500 dollárra a Pénzintézetek Országos Szövetségénél. Úgynevezett perselybiztositást kötött azzal, hogy bizonyos idő elteltével ő kapja meg az 500 dollárt, halála esetén pedig örököse. A kihallgatás alkalmával az asszony teljesen letört állapotban feküdt végig a díványon. Halálsápadtan tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a dráma őmiatta történt volna. — Nincs szó, nőm is lehet szó szerelemről _ hajtogatja. — Köztem és Fábry között abszolúte nem volt semmi, még egyoldalú szerelem sem. nem is lehetett. Tisztán távoli ismerősök voltunk, keveset találkoztunk egymással. De ha Fábry részéről lett volna is valami vonzalom irányomban, én nem tudok és nem is tehetők róla, mert erre igazán okot sohasem szolgáltattam. Férjemmel a legtisztább, legboldogabb és legszentebb házasságban éltem és a szörnyű dráma okát éppen úgy nem tudom, mint ahogy nem tudják önök, a nyomozó hatóságok sem. A csendőrségnek azonban az asszony vallomásával szemben több közvetett és közvetlen bizonyítéka van arra, hogy a rettenetes tragédiát tisztán szerelmi okok idézhették elő. Közvetlen bizonyíték elsősorban Fábry- nak végső üzenete, amelyet a végzetes találkozás és Szász meggyilkolása után nyomban a gyilkosság színhelyén papírra vetett. Az egyik cédulából nyilvánvaló, hogy a két férfi között heves j^szetüzésre került a sor. Fábry bizonyára megmondotta, hogy szereti az asszonyt és nőül akarja venni, amire Szász rá támadott. Fábry ekkor revolverét rántotta elő és gyors egymásutánban háromszor rásütötte támadójára. Az a tény is, hogy a végső üzenetben arra kéri a hatóságokat, hogy Szász feleségét értesítsék, bizonysága annak, hogy benső kapcsolat állott fenn közöttük. Legfontosabb bizonyíték azonban az, hogy Fábry holttestének átkutatása alkalmával tárcájának elrejtett rekeszében egy dedikált női fényképet találtak, amely Szásznét még fiatal korából ábrázolja. Valószínű tehát, hogy a szerencsétlen ember már diákkora óta — ha egyoldalulag is — szerelmet érzett Szászné iránt. A nyomozás megállapította azt is, hogy Fábry mielőtt végzetes útjára indult volna, szombaton meglátogatta Szászné beregszászi rokonait, akikkel hosszasan elbeszélgetett. Azután baráti körét kereste fel és az egész éjszakát társaságukban, bor mellett töltötte. Csak reggel búcsúzott tőlük és azonnal útnak indult. Innen kezdve a mozidráma gyorsaságával játszódtak le a végzetes események. „Trianon okozta tragédiákat44 A szerencsétlen Szász Józsefné borzalmas lelkiállapotban töltötte a hétfő délutánt, többször kapott sirógörcsöt és ezért már nem háborgatták. Újabb kihallgatására kedden délelőtt került a sor. Szász Józsefné fekete gyáezruháiban, talpig érő gyászfátyóllal lépett be a csendőrőrsre, ahol újból •részletesen kihallgatták. Lényeges momentumot nem tudott mondani és kihallgatása után az újságírókkal folytatott beszélgetésében is csak megismételte a már köztudomású dolgokat: _ A lehető legboldogabb és legharmomiku-' ea ibb házaséletet éltem, — kezdette zokogva és kezeit tördelve. — 1911-iben vett el az uram, akivel Beregszászon ismerkedtem meg. Itt ismerkedtem meg Fábryval is, aki akkor kezdő banktisztviselő volt. Tudtam, hogy a két fiatalember egyformán szeret és mind a kettő feleségül akar venni, meg is kértek a kezemet mind a ketten, de az én szivem szerencsétlen férjem felé hajlott. Hamarosan meg ie házasodtunk Ó3 a legnyugodtabb, legszebb életet éltük egészen addig, amíg Trianon fel nem borította családi életünket. Férjemnek el kellett költöznie Beregszászról, vele mentem én is a vándorútra, amíg végre sok hányattatás után Nagykállón állapodtunk meg. Most már lakáshoz is jutottunk és én azért mentem hasa Beregszászra, hogy magammal hozzam a bútoraimat. Vége volt már nélkülözéseinknek, szenvedéseinknek és azt hittük, újból a nyugodt, szó; élet derül fel felettünk. — Fábry jól ismerte férjeimet és jó barátságban is volt vele. Barátságának sokezer tanú- jelét Í3 adta és segített nekünk anyagit ügyeink intézésében is. Különben zárkózott, csendes ember volt és a 11 éves férfi egyáltalán nem gondolt házasságra. Emiatt sokan zaklatták is, sokan azt tanácsolták, hogy házasodjon meg, Fábry alomban mindiig kifért a felelet elől. Én tudtam, hogy miért. Megírnom dót fcam neki őwzizvtén: „Nézze, Fábry, ennek nincs semmi értelme, nekem gyermekem van, aki uramhoz köt, különben én a rajongásig szeretem az uramat és hü maradok hozzá!" Az asszony vallomása Hétfőn délután érkezett meg Nagykállőba, a borzalmas tragédia színhelyére Szász Józsefné, akit láthatólag rendkívül megviselt az a csapás; amely egészen váratlanul szakadt rá. A csendőrség nyomban kihallgatás alá vette, mert azt remélték, hogy vallomása véglegesen tisztázni fogja azokat" a rejtélyes motívumokat, amelyek a dráma mögött meg— A tragédiát úgy képzelem el — folytatta Szászné —, hogy most Fábry, amikor megtudta, hogy bútoraimat is elszállítom Beregszászról és ezzel szakadásom ! a szülői földtől végleges, rendkívüli módon elkeseredett. Soha nem gondoltaim arra, hogy elkeseredettségében ilyen rettentő dologra legyen képes. „Mondj le a feleségedről44 Kih:aH%atták Szász József tamáiftársait is .és a tamivtaHomásdk összegezéséiből a ibragé- dlia lefolyását most már a következőképpen rekonstruálta a nyomozó hatóság: Fábry feítbereste és kiíhiivatöa Szászt, akiivel közölte, hogy rendMivül fontos dolog- jbain akar ved© négyszemközt tárgyaitok Mikid __ 5
