Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-02 / 200. (1534.) szám

;;í

8

A kronstadti matrózok csak Leninben

bíztak

i ------nwr -^~T"------------------------„A Romanovok fénykora és bukása"

Irta: A. A. Vyrubova

— Autó és bicikli súlyos kiairiaimibslijia a nyiirfaá országúton. Nyi trai tudósii'ó'nik jelenti: Kedden su- üyos szeneniCHéMemgég történt a ny.iljm—vierebélyii országúton. Jajcai myiitoai bénául átülagdumoe egyik gépkocsija utasával Vénekéiy irányában ment. A szelenci partnál a® autó laesitofct és szabályszerűen az ut halóid alán haj tolt. A ttLciMiiSta szerencsétlenségére akkor akart átvágni az úttest jobboldalára, hogy kikerülje a gépkocsit, amikor az már közvetlen közekébe ért. A eoffőr mór képtelen volt telj esen lefékezni - a kocsit, úgy, hogy az maga alá temette a kerékpáros fiatalembert, aki eszméletlenül terült el. Az autó a súlyosan sérült fiatalembert eszméletlen állapotban beszállította a nyitraii kórházba, ahol azonnal megoperált'ák... Kabátja zsebében leveleket találtak, amely ékből megátliapitásfe nyert, hogy Druga Géza maigylapási nwinkáiasal azonos. Sérüló'sei rendkívül súlyosak. ■A helyszínre azonnal kiszállt a rendőri bizottság.

Rudnay Gyula és a

szlovenszkói magyarság

Besztercebánya, szeptember 1.

A Szinnyéi-Tiárisaság érdemes főtitkára, Jeszenszky Sándor, et.ubnyafürdői tartózkodása alatt in ílagrarat'i elkapott egy cikket, mely Rudnay Gyulát, a magyar festészet egyik főbüszikesé'gét, egyrészt, mint az itteni magyarság előtt teljesen Ismeretlen nagyságot, másrészt, mint csupán a külföldi elismerések alapján felfedezett magyar művészt ismertette. Ezen utóbbi tendenciára ref- lektálvai, Jeszenszky főtitkár teljesen autentikusan állapította meg e lap hasábjain azon közismert tényt, hogy Rudnay Gyulát a régi recepttől eltérően, nem a külföld fedezte fel, hanem tényleg a budapesti kritika ültette át a vidéki ismeretlen piktort a magyar centrumba. Szabad Legyen nekem Jeszenszky cikkével párhuzamosan a sZlo- VenszJkióli magyarságnak helytelenül beállított viszonyát Rudinayhoz revízió alá vennem.

Mindenekelőtt, téves állítás az ismertető cikk Írójától az, hogy Rnduayt nálunk Szlovensakón nem isimeri az érdekelti közönség. Bár kiállifása tényleg nem volt miég Szlovén szkon, elszórtan oly nuennyiislégü képével találkoztam különböző városokban, de főként Losoncon, hogy abból egy egész retrospektív kiáMtást lehetne összeválogatni'. Nem találkoztam még a miipártoló társadalom egyetlen loly tagjával sem, ki nie lett volna tisztában Rud- n,ay nemzetközi értékével és ba akadt köztük Olyan, aki Rndnáy-képet mlég egyáltalában nem lite látott, a mesternek a magyar pifcturában elfoglalt .előkelő pozitíióját feltétlenül ismerte.

Rudpay .tehát egyáltalában, nem .ismeretlen Szlovensakón, vagy legalább is nem. kevésbé,., ismert, imlint néhány e földön született és a távólba, tvagy a szomszédba szakadt jeles magyar festő- bnuvéisz. Tészem fel: Szinnyéi Merse Pál, akitől Szintén nem láttunk itt kiállítást. Igaz, hogy Rud- tnáy csak a közelmúltban távozott el Losoncról, de b köztársaság megalapításakor már régen nem Volt köztünk és személyileg semmiféle vonatkozást nem hagyott itt az árván fejlődő képzőművészetünknek.

Ő még a magyar Losoncról távozott és néni is számítja magát talán szlovensZkóiinak.

Ezek után tovább megyek és megállapítom azt is, hogy a SZlovenszílcón elérhető művészetei publicitásnak csaknem a legmagasabb fokát, is felérte, olyannyira!, hogy azt aránylag meg sem közelítik állandóan itt lakó és köztünk élő, szintén kiváló, sőt nemzetközi értékű művészeink.

Néhány beavatotton kiviül- alig tudják például Pozsonyban, Komáromban, Losoncon — nem is szólva több városról —, hogy ÍBoruth Andor mit reprezentál a magyar pikturában, vagy hölgy Pór ^Bertalan kicsoda? Pedig mind a kettő itt lakik köztünk és a magyar, sőt külföldi müvétezeti köz- léliétnek közismert, reprezentánsa. Reflektálnom , kell itt Jeszenszky főtitkár zá- rámondatára Is, moly rezignált, sőt szemrehányó hangon mondja, hogy bár Rudnay a külföld minden részéről, kap meghívást — Szlovenszkóró'l még egy hívás sem érkezett.

Kli hívja Rudnayt? Hová? Tudják azt Pesten, hogy mi milyen, szegények vaigyunk? Hogy nincs Széles e hazánkban egy hajlék, amely a magyar képzőművészeti társadalom otthonát képezné? Még Pozsonyban sincs, eltekintve a tavaly-épített, e-gy cseh egyesület, magántulajdonát képező, csarnokon kívül — komoly kióUitáisi lehetőség. Tudják azt Jeszenszky.ék, hogy legkomolyabb kiál.li- iásainkat városházi helyiségekben-, üzletekben és más, nem e célra szolgáló fedelek alatt rendezzük? Hogy kiállítási sikerekről, vagy anyagi ered- mlényekről beszélni sem lehet; először, mert iro- dalmriiag nem lehet kiaknázná a kiállítási eredményi,- hiszen nincs egy revünk sem, másodszor, miért nincs még kiállításra nevelt közönségünk sem? Szlovenszlkó elitfeiállításai' sem képesek négyheti tartam alatt 1500 látogatásnál többet elérni. Ki merné ily körülmények -között, meghívni a magyar festészet egyik legünnepeltebb öt-arját? Ki vállalná az anyagi kockázatért a felelősséget, miikor minden kiállítás deficittel végződik? Igen, ha Rudnay spontán elhatározással; meg akarná tisztelni rég elhagyott pátriáját és elhozná nekünk áldozatos ajándékát, az ő drága, nagy művészetét, bizonyára Losoncon, Kassán, K dináramban i6 akadna-lehetőslég arra,'hogy Szlovenszkó magyarsága szeretettel és hódoló lelkesedéssel fogadhassa kebléről szakadt nagy fiát, Rudnay Gyulát..

Flfwho Gyula,

a szlovenszkói, képzőművészek egyesületének igazgatója.

50.

Sorsunk felől azonban senki sem tudott bizonyosat. Beszállításunk után egy héttel a kerületi bizottság elnöke megjelent néhány matróz és katona k:séretében és közölte velünk, hogy gondja lesz arra, hogy másnap Kronstadtba jussunk. Egyben közölte velünk azt a parancsot, hogy az elutazásra tegyünk meg minden előkészületet, az indulás este kilenc órakor lesz. A megjelölt időpontban ismét megjelent, de csak azért, hogy közölje velünk:

/I lakosság izgatott hangulatára való tekintettel elutazásunkból nem lesz semmi. Később megtudtuk, hogy Helsingforsba távirat érkezett Kerenszkitől és Cseidzétől s a távirat azonnal való szabadonbocsá’ásunkat követelte. Az ez- redek nyomban összehívott gyűlése azonban elhatározta, hgoy ennek a parancsnak nem engedelmeskedik. A matrózok és a katonák azt mondották, hogy

utálják az ideiglenes ko<rmányt, különösen pedig Kerenszki annyira utálatos előttük, hogy már nevének hallatára fejükbe száll a vér.

Idővel más látogatóink is akadtak és Oszt- rovszki egy napon közölte velünk, hogy nem foglyoknak, hanem csak őrizet alá helyezetteknek tekintenek bennünket. Ettől kezdve naponta kétszer sétálhattunk egy óra hosszat. Az- engedélyt ugyancsak kihasználtuk. Az erőd kis kertjében való bolyongásaim közben gyakran hozzám jöttek a közelben foglalatoskodó munkásnők, beszélgetést kezdeni velem. Virágot, süteményt, tejet hozlak nekem s biztosítottak, hogy nemsokára szabad leszek, olvasták az újságban. A helybeli lakosság részéről általában sok szívességet tapasztaltam. Egy ízben például egy öreg, moszkvai származású munkás meghívott teára s a meghívásnak a ko- misszárius engedelmével eleget is tettem.

Mikor Elvengreen egy napon megbetegedett, úgyhogy kórházba kellett szállítani, Erikával együtt én kaptam meg a celláját. Előzőleg a katonák lemosták a falakról a gyalázatos rajzokat. Nemsokára ezután meglátogatott kedves jó anyám. Egész nap együtt lehettünk, még ebédünkön is résztvehetett. Elmondta, hogy amint újabb letartóztatásomról, értesült, atyámmal együtt nyomban Helsingforsba utazott, azonban az ottani főkormányzó, Sztahovics rábírta őket, hogy azonnal térjenek vissza. Atyám pénzt adott neki és

Sztahov' ' a pénzt átadta a helyi végrehajtóbizottság egyik tagjának, aki aztán a pénzzel együtt eltűnt.

Anyám elmondta továbbá, hogy Manuckin doktor is fáradozott érdekemben. Kornilov eljárásáról is értesültem s megtudtam, hogy ez a matrózok figyelmét kissé elterelte rólunk.

A matrózok valamennyiüket utálták, Ke- renszkit éppúgy, mint Kornilovot, nem bizlak CseiSzében és telve voltak csodálattal Lenin iránt, aki Pélervárott rejtőzködőit.

Egy napon megjelent Kronstadtból egy him- lőhélyes matróz, aki Popov matróz kíséretében belépvén cellámba, mint bolseviki kiküldött mutatkozott be. Kikérdezett a császári család ügyéről és elfogatásom okáról, aztán igy szólt hozzám;

B53SWWBMH IliiHWIMI■llllffWyWTTfflMBWWBaMMmMBMHBBBKMMI

Rádióműsor.

Péntek:

PRÁGA: 11.00, 12.10, 17.00, 20.10, 21.40 ás 22.20 Zene. — 18.15 Német előadás. — POZSONY: 17.45 A szál ónk var tett hangversenye. —20.00 Prágai áthozat: Olasz operák. — 22.20 Cigányzene. — KASSA: 19.25 Szólista-est. — BRÜNN: 12.15 Gramofonzene. — 17.45 Német előadás. — 19.00 A Rádiójournal-zenekar előadása. — 20.00 Hangverseny. — 21.00 Jazzband. — 22.00 Prágai műsor----BUDAPEST: 17.45 A kamarazenekar hangversenye. — 20.00 Tekintetes ur, a Stúdió előadá

sa. — 21.00 Cigányzene. — 22.30 Cigányzene.

— BÉCS: 11.00, 16.15 Zene. — 20.05 Egyfelvoná- sos-est. — ZÜRICH: 20.30 Szólista-est. — 21.00 Valcerek és marsok. — BERLIN: 20.30 Vig dalok, utána hangverseny. — HAMBURG: 20.00 Órégi kamarazene.

Szombav

PRÁGA: 12.10, 17.00 és 22.25 Zene — 16.00 Bábszínház — 18.20 Német előadás — 20.10 Tarka •est — 21.10 Operettzene — POZSONY: 18.00 Pi- hik cigányzenéje — 22.25 Zene — KASSA: 19.25 Szalonzene — BRÜNN: 12.15, 19.00 és 21.00 Zene

— 17.35 Német előadás — BUDAPEST: 17.30 Kamarazene — 19.30 Fenn az ernyő, nincsen kas, Szigligeti népszínműve — BÉCS: 11.00, 16.15 és 20.05 Zene — BERLIN: 20.00 és 22.30 Zene — LEIPZIG: 22.15 Tánczene — MÜNCHEN: 20.00 A köpeny, Puccini operája — KÖNIGSBERG: 21.10 Lenau-est — ZÜRICH: 12.30, 13.00 és 21.10 Zene — RÓMA: 21.10 Színházi előadás — MILÁNÓ: 20.50 Andrea Chenier, Giovdano operája- —■ 23.00 Jazzband .— ZÁGRÁB: 19.50 Színházi előadás.

— Nos, mi önt valóban másmilyennek képzeltük !

A legnagyobb mértékben kellemetlen volt az, hogy nemcsak az őrség, hanem általában mindenki szabadon beléphetett cellámba.

Kevéssel azután, hogy a bolsevikiek kiküldöttje eltávozott tőlünk, meglátogatott bennünket tíz matróz. Ezek is bolsevikiek voltak. De amilyen udvariasan és szerényen az első viselkedett, olyan hangosak és modortalanok voltak ezek. Alig hogy beléptek a szobába, mindenféle szemérmetlen szavak kíséretében kijelentették, hogy „szeretnék szemügyre venni a Vyrubová1." A rémülettől megfagyott a vér ereimben.

— Jobb lenne, ha ön kimenne — suttogta valaki fülembe.

Éppen ki akartam nyitni cellám ajtaját, amikor a matrózok már körülvettek és elkezdtek kikérdezni. Igyekeztem lehetően nyugodteak mutatkozni s ez nyilván nagy hatással volt rájuk, mert minél tovább beszéltek, annál udvariasabbak lettek.

— Hát ilyen! — mondták végű1, mikor távozni készültek, kezemet rázták és

azt kívánták, hogy minél előbb szabadulják, mert az itt való tartózkodás „nagyon

egészségtelen.“

De én egészséges maradtam. Néha még j( vacsora után is kimehettem a szabad levegőre. ‘’Fö- löttem a csillagok ragyogtak, az utca túlsó felén a hold fényében a templom büszke épülete ragyogott, mint komor őr, aki minden gonoszát távol 1art tőlünk.

Ebben az évszakban korán sötétedett. A cellában nedves, hideg lett s mi szívesen fölkerestük a folyosó kályháját, hogy átmelengessük magunkat. Este gyakran felolvastam a katonáknak, — legtöbbször Csechov elbeszéléseit és nem egyszer megtörtént ilyenkor, hogy

az őrség katonái is átjöttek, úgy, hogy végül meglehetősen nagy hallffctósig sereglett körém.

K ... matrózon kívül még két komisszáriusunk volt: egy alacsony, kövér tüzér, aki mindenképpen ellenezte, hogy itt senyvesszenek bennünket, gyakran kísért sétáimon, de soha nem mondta meg a nevét — és egy magas közkatona, akinek Dukalszki volt a neve és aki szerétté a világ rejtelmeit megoldani, élénken gesztikulálva és bő?en ontva hangját, később Scheimannak ’ett & segédje. A többi katona nagyon respektálta és

szónoki tehetsége nem egyszer mentett meg bennünket az őrség túlkapáséitól. Ebben az időben Pétervárott tanácsgyülés volt, amely után kormányváltozást vártak. A matrózok kimondották, hogy ha Kerenszki visszalép, sza- badonbocsátanak bennünket. Szeptember 27-én Scheimann visszatért Pétervárról és közölte velünk, hogy Lunacsarszki és Trotzkij parancsba adták, hogy az ideiglenes kormány minden foglyát bocsássák szabadon. Scheimann beszélt Ma- nuchin doktorral is, aki azt mondotta neki, hogy sorsunkról a kerületi bizottság gyűlése fog dönteni, engem azonban mindenesete kórházba fognak szállítani.

Ugyanazon nap este a tisztek szolgálati szobájában ültünk és teáztunk, mikor váratlanul megérkezett a telefonjelentés, hogy elhatározták sza- badonbocsátásunkat.-SzinH&ZZEBE

AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA:

Péntek: Orlae keze.

Szombat és vasárnap: Rinaldo-Rinaldini.

jSport- .

Summái i .......................................

A magyar vívók, úszók és diákok sikeres szereplése

Gombos ér. újra EuröpaAmjnok — A vizipoló csapat legyőzte Angliát — Haiasy és Fehér az 1500 méteres döntőjében Páris, szeptember 1. (Távirati jelentés.) Tegnap este fejezték be Vichyben az Európa- kardbajnokságok egyéni döntőit. A bajnoki címet ezúttal is a magyar Gombos Sándor dr. szereztt meg 8 győzelemmel. ^ verseny favoritja Pet- schauer Attila dr. a döntők elején jobb kezén oly súlyosan sérült meg, hogy a további küzdelmekből visszalépni kényszerült. Gombos után a második helyen 7 győzelemmel Terstyánszky őrnagy végzett. Harmadik Glykais lett 5 győzelemmel. Negyedik az olasz Bini, ötödik a holland De Young kapitány, hatodik az olasz Anselmi, 4—4 győzelemmel, hetedik az olasz Salafia 3 és nyolcadik a magyar Rozgonyi egy győzelemmel. Gombos összes asszóit megnyerte.

Róma, szeptember 1. A római diákoHmpii- szon tegnap folytatták az atlétikai mérkőzéseket, amelyeken a magyarok igen jó eredménnyel szerepeitek. így Magi far ország megnyerte a 4X100 inéi eres stafétát 44.4 alatt Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia előtt. — 400 uréteren a

1927 szeptember 2, péntek.

svájci Martin revansot vett a francia Viriathon, 50.6 alatt futva meg a távot. Harmadik a magyar Magdics lett. — 800 méteren ugyancsak Martin győzött Viriath előtt l:57-el. Harmadik a magyar Remek. — 200 méteren a magyar Paitz győzött 22.4 alatt. — Sulydobásban első Bácsalmá'i’ (magyar) 14.32 méterrel. — Magasugrásban Horváth győzött. 186 cm-el az ugyancsak magyar Tass előtt. — Távolugrásban a* olasz Tomasi 7.03 méterrel legyőzte a magyar Paitzot, aki 6.78 métert ugrott. —Rúdugrásban az osztrák Held holtversenyben 3.50 méterrel végzett a magyar Királlyal. — Gerelyben az észt Schultz 52.19 méterrel győzött. Paitz hatodik lett.

A diák-kardvivó csapatbajnokságot Olaszország 4 győzelemmel nyerie meg Magyarország és Franciaország előtt. — Az egyéni számban Hajdú a döntőbe került.

Bologna, szeptember 1. Az idei Európa-uszó- bajnokságok a nemzetközi uszószövetség kongresz- szusával vették kezdetüket. A kongresszuson 16 állam képviseltette magát. Az európai államok elhatározták, hogy önálló európai ligát alakítanak, amelynek elnökévé a svéd Bergwalt, titkárává pedig a magyar Donáth dr.-t, akitől az Európa-baj- nokságok eszméje is származik, választották. Jövőre az olimpiász miatt nem lesznek Európa-baj- nokságok, igy a legközelebbi bajnokságokat Becsben rendezik meg.

A délután folyamán az uj bolognai u. n. ,,H Iittorale“ stadionban a vizipóló első fordulójával megkezdődtek az uszóversenyek. Először Csehszlovákia mérkőzött Olaszországgal, amelyet szép küzdelem után 3:1 (1:1) arányban legyőzött. — Ausztria váratlanul 5:3 (3:1) arányban győzött Hollandia felett. - Nagy érdeklődés kisérte Svédország és Németország küzdelmét. A svédek 7:4 (4:1) arányban győztek. A csapat legjobb tagja Arne Borg volt. — A favorit magyar csapat Anglia felett 7:2 (2:1) arányú biztos győzelmet aratott. — Franciaország Spanyolországot győzte le;-minden megerőltetés nélkül 5:0, Jugoszláviát pedig a belgák késztették 6:1 (3:1) arányban megadásra.

Ma Csehszlovákia Svédországgal, Magyarország Belgiummal, Ausztria pedig Franciaországgal mérkőzik.

Délután az 1500 méteres középtávuszás előfutamait bonyolították le. Összesen 14 úszó startolt három előfutamban.

1. előfutam: Arne Borg (svéd) 22:23.6, 2. Ba- cigalupo (olasz), 3. Fehér II. (magyar). — II. előfutam: Perentin (olasz) 22:05.3, 2. Halassy

(magyar), J. Rademacher (német), 4. Antos (csehszlovák). — III. előfutam: Peter (Anglia) 22:41.6, 2. Taris (francia), 3. Boone (belga). A döntőbe a fentnevezettek kerültek.

A tátrai nagy nemzetközi tenniszverseny startja

ólitrafüred, augusztus 31.

Beszámolóim megindításakor olyannak kell lennem, mint amilyen a tátrafüredi időjárás és amilyen a mozgalmas hullámzó fürdőtelepi sportélet. Az eső elálltával 100—120 km.-és széljárás nehezíti meg a versenyek gyorsabb tempójú startját, a Grand Hotel alig tudja befogadni a sürgőforgó versenyzőket, nemzetközi nagyságokat, érdeklődőket.

A versenyek nívójára és a megnyilvánult érdeklődésre jellemző képet nyújt a sebtiben felvett résztvevők egy nagy csoportjának ideiktatása.

íme: Budapestről megjelentek: P. Várady

Ili, Krencsey Médi, br. Ullmann Paksyné, Kertész Ada, W. Soós Jolán, Bozsikné, Kehrling, Takács, Pétery Jenő dr., Dresaner, Révay István és József gr., Krempuska (FTC), Ullmann br. Bécset Artens, Albrecht, Blühdom, Grossmann dr., Berlint Nepachné, Hollandiét pedig Beegerné reprezentálják. Aradról Luppu dr. és Dörner futottak be. Prágából indul: Malecsek, Soyka és Laci- na. Bécsböl itt lesz még Grawe és Breslauból León Kaspercsik. A kiváló sort a következők egészítik ki: Németh Gy. Miskolc, Csermák dr. Szeged, Sennyey Istvánná Sátoraljaújhely, gT. Szir- may Sári és Gizi Miskolc, Korotvicskáné, dr. Salamonná, Klein, Bulla, Gottesmann dr., Stein B., Gregár Danica Pozsony, Hercog Margit Losonc, Kamenicová Olmütz, Perhácsnó Ipolyság, Turó- czy Tib rné, Hont Anny, Várnayné, Matzner Zsa- zsa. Vandracsekné, Wieland Alhin br., Drumár Kassa, dr. Vidáné Ipolyság és igy tovább, megállás nélkül 140 nevezőig, amellyel az idei tátrafüredi verseny elérte a nevezések rekordját.

Az elődöntője során — a versenyrendezőség gondos figyelme folytán — módunkban van az alábbi fontosabb mérkőzésekről tájékoztatni a sport-nyilvánosságot. Perhácsné—Horváth Tda (MAC) 6:1, 6:2. Drumár—Heinrich (MAC) 6-2, 6:0. Kertész Ada—Csermák Ernőné 6:1, 6:2. Gregár Danica—Reichart Emilné 6:0, 6:1. Bozsikné —Anischné (Karp.-V.) 4:6, 6:3, 6:4. Strassemé (UAC)—Matzner Zs. 3:6, 3:6. Bulla—Székely I. 6:2, 6:8, 6:1. Turóczyné (Érsekújvár)—Anischné 2:6, 2:6. Paksyné—Stein B. 6:1, 6:1. Drumár—Mészáros 4:6, 4:6. Móry—Reichart dr.—Székely és Kálmán (Union Beregszász) 7:5, 4:6, 6:3. Matzner—Schwarcz S. kontra Thuróczyné és Mészáros (Léva) 6:2, 6:3. Csermák Ernő dr.—Krajtel K. dr. (Brünn) 6:0 w. o. Csermák dr.—Drumár 6:2, 6:2 Reichart pár—Stein B. és Wieland A. 6:4, 5:7, 6:4. Székely L. (UAC)—Mihálka Gy. 6:3, 6:3. Papp F. —Fleisehhakker I. 4:6, 7:5, 6:2. Móry és Reichart dr. veszt Drumár—Schwarcz S. 2:<J, 2:6. — Szerdán a déli órákig pihenőt rendelt Aeolus, aki barlangjaiból kieresztette az esős szelek fúriáit, de ©zft az időt kellemesen töltötték ki a versenyzők mohó kombinációikkal, az előhaladást illetőleg, a sportok intézői pedig programot állítottak össze a szlovenszkói elárvult sportélet megmentése érdekében. A airdőigazgatóság és a KSC vezetősége mindenkivel szemben udvarias előzékenységgel és sportszerű figyelemmel fáradozik a kellemes emlékek tartalékolása körül. v. e.)

%