Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-20 / 215. (1549.) szám

1S27 szeptember 20, kedd. ^meMí/vYA«v^-mRDAE uiioroaam a pompásan üditő fogpaszta iiaegsailístBti a kellemetlen sasájbiizt Kis tubus óva 4'—, nagy tubus 6 korona. Hohenstein, sz^pfreimiber 19. Hiaidemburg ib'iinobalim/i elnök az egész német birodalom oszlattam érdeklődése mellett vasárnap le.p- Otezrte le a lanun erűbe rgi csata emlékművét, .amelyet a harc színterén, Keletporoszország- iban, emeltek. Az -euuléíkruü egyike lesz Né­metország iegmomimentálisabb szobrainak. Magas, de lapos domb tetején emelkedik. A íkétszá'z'huszszor négyszáz mpter terjedelmű nyolcszögű kő töm eget nyolc, egyenként húsz (méter magas torony ékíti. Az eon'l'étkimü ren­delkezésén© bocsátott terület több mint negy­ven hold. A hatalmas kőfalak mögött száz méter hosszú udvar vau, amelynek oldalaim negyven 'bemélyedés látható. E bemélyedé­sek mindegyikében iá nagy csata emlékéről beszélő szobor müvek állának. A legelőkelőbb helyet Hindenburg had- vezérj szobra foglalja el. Vasárnap reggel már ia hajnali óráikban gyü- leikézni kezdtek az érdeklődőt?, akik az eső és .szélvihar dacára rendkívül nagy számiban jeletntek meg. Délelőtt körülbelül nyolcvanezer ember várakozott inár a nagy nemzeti emlék­mű környékén. Dél felé megérkezett Hindenburg köztársasági elnök — a haj­dani vezértábornagy — autója, melyet a keletporoszországi lovasegyesületek kisértek. Az elnök beszéde alatt az 1914-ben a harctéren szereplő zászlókat földig hajtották. A beszéd után Hinden- burg köztársasági elnök elhaladt az ün­nepi század előtt, majd kocsiba szállt és elhajtatott a hajdani tannenbergi küz­dők beláthatatlan sorának frontja előtt. A tannenbergi csatában résztvctt és még életben levő hadvezérek mind meg­jelentek az ünnepi szoborleleplezésnél. Az ünnepség alatt számos repülőgép úszott a I levegőben. A táboriszürkéik tiszteletére épí­tett torony éló Hindenburg arany koszorút helyezett. A jeüenivoltak szerint a tanúén- hangi csata tizenharmadik évfordulója alkal­mával rendezett ünnep a legnagyobb volt, amelyet a háború utáni Németország látott. Az ünnepélyes elnöki nyilatkozat Hindenburg köztársasági elnök kíséreté­ben Gessler hadügyminiszter és Ken deli belügyminiszter is megjelent. Hindenburg az emlékmű leleplezése alkalmával beszédet mondott, amelynek hatása valószínűleg az egész világon érezhető lesz. A beszéd igy hangzott: „A tannenbergi nemzeti emlékmű elsősorban azoknak az emlékére készült, akik a haza fölszabadítása közben haltak meg. Ezeknek az emléke és még életben lévő bajtársaik becsülete arra kötelez, hogy ebben az órában és erről a helyről a következőket jelentsem ki: Azt a vádat, hogy Németország a felelős a világ leg­nagyobb háborújának előidézésében, a né­met nép és nii egyöntetűen visszautasítjuk! Nem az irigység, nem a gyűlölet vagy a hódítási vágy adta kezünkbe a fegyvert. A háború kizárólag csak önvédelmünk volt az egész ellenséges világgal szemben. Tiszta szívvel vonultunk ki a haza védel­mére és a kardot a német hadsereg tiszta kézzel forgatta. Németország mindenkor hajlandó arra, hogy ezt az állítást egy pár­tatlan bíróság előtt bebizonyítsa. A köztársasági elnök végül kifejezte óhaját, hogy szűnjön meg Németországban a belviszály. Az egybegyült tömeg csaknem egy óráig tartó éljenzéssel felelt a birodalmi elnök szavaira. vázolta azokat az okokat, melyek az Egye­sült Államok beavatkozását szükségessé tették. A francia miniszterelnök szerint a szövetségesek nem közönséges védelmi hadjáratot folytattak, nemcsak a haza és a szabadság védelméért küzdöttek, hanem a katonák előtt magasabb cél lebegett: a jog és a civilizáció megőrzése. Belgium nem­zetközileg garantált semlegességének meg­sértése mintegy szimbolikus értelmét adta az egész háborúnak. Poincaré ezután a ten­geralattjáró hadjáratról és a Lusitania elsü­Bolgár-görög Mzeleclis Athén, szeptember 19. Athéni lapok jelentése szerint Miehalokopulos görög külügy­miniszter és Burov bolgár külügyminiszter Géniben fontos tárgyalásokat folytatott s a bolgár-görög közeledés eshetőségeit beszélte meg. A két külügyminiszter elhatározta, hogy Miehalokopulos visszaérkezése után Szófiába küldi a görög külügyminisztérium egyik magasrangu hivatalnokát, hogy a helyszínén elintézze a két állam között lévő vitás ügyeket, E magasrangu diplomata tárgyalásainak eredményétől teszik függővé a két or­szág további közeledését. — A bolgár-görög közeledésnek ezt az első jelét az utóbbi na­pokban megerősítette tiz athéni újságírónak bulgáriai utazása is. A görög kirándulókat Bulgáriában mindenütt melegen és szeretettel fogadták. iMber 16-án választás? A legvalószínűbb kombináció szerint szombaton kiírják a választásokat október 16-ára — A magyar nemzeti munkáspárt vegyes helyeken a magyar nemzeti párt listáját támogatja — a sseh szociáldemokraták paktumot kötöttek a németekkel — A pozsonyi előkészületek — A francia sajté; él a géműiéi és a háború Parin, szeptember 19. Hindenburg tan­nenbergi beszéde óriási felzúdulást és izgal­mat okozott Franciaországban. A Petit Pári­sién élesen bírálja a beszédnek azt a részét, amelyben Hindenburg kijelentette, hogy Né­metország nem oka a világháborúnak. A köztársasági elnök nyilatkozatának el­sősorban az ad jelentőséget, hogy abban az időben történt, amikor a világ meg volt győződve arról, hogy Briand, Chamberlain és Stresemann Genfben karöltve halad­nak céljaik felé. A beszéd bebizonyította, hogy a német birodalom folytatni fogja 'a versaillesi békeszerződés revíziójára irányuló törekvéseit. Hindenburg vasárnapi beszéde kétségtelenül ismét megzavarta a locarnoi egyetértést. A többi lap Hindenburg beszédét „a há­ború akarásának és a gyűlölet újbóli fellán­gol ásának“ fogja föl. A Matiu szerint a né­met diplomácia ezzel a 'beszéddel uj offen- zivát kezd a háborús felelősség vádja ellen. Franciaország véleménye szerint Stresemann dr. külügyminiszter előre tudott a beszéd minden egyes fázisáról. A reakciós Figaro igy nyilatkozik: Tehát ismét idáig érkeztünk! Nem mi akartuk! Hindenburgnak tudnia kellene, hogy a német vezérkar mily régóta dolgo­zott 1914 előtt a háború előidézésén. .4 birodalom épségét csak nem veszélyeztet­te például a kis Belgium? Jó, hogy Tan- nenbergben újra megláthattuk Németor­szág igazi arcát. Stresemann amugyis elég sokszor csapott be bennünket. Genfben. A szocialista Populaire Hindenburg beszédét Petain marsall beszédével hasonlítja össze, amelyet a francia tábornok ugyancsak vasár­nap mondott a verduni csatamezen fölállított nagy síremlék leleplezésekor. A szocialista Populaire szerint mindkét tábornok elhagyta tulajdonképpeni körét és politikába csapott át. Petain a nemzeti nevelésről beszélt, Iiin- denburg pedig ünnepélyesen kijelentette, hogy Németország csak önvédelmi hábr—jt viseli. .4 Populaire szerint a francia nacionalista sajtó élénken fog tiltakozni Hindenburg beszéde ellen, a német sajtó viszont Pe­tain ellen. Az ősz elsők egyetlen vágya Berlin, szeptember 19. Hindenburg biro­dalmi elnök tannenbergi beszédét német par­lamenti körökben a köztársasági eluök önálló külpolitikai akciójának tekintik. Hindenburg a régi hadsereg nevében beszélt. Szivén fe­küdt, hogy az utóbbi időben egyre hangosab­bá valló háborús felelőssg vádját visszautasít­sa. Mást a beszéd nem akar jelenteni. A bi­rodalmi kormány Hindenburg beszédéből nem von le politikai következtetést és nem kezdi meg újra a háborús felelősség kérdésének vi­táját, mert ez az ujrafölvétel az utóbbi idő­ben megnehezült német-francia közeledést is­mét elgáncoslná. A vita különösen a jelen kö­rülmények között terméketlen maradna. Egyes politikusok szerint a birodalmi kormánynak kötelessége lett volna Hindenburg elnököt visszatartani a nyilatkozat megtételétől. Poincaré ellennyüatkor.aia Paris, szeptember 19. Az amerikai lé­gió tiszteletére rendezett banketten Poin- ré vasárnan beszédet mondott, amelyben Prága, szeptember 19. Svehla miiniszteir­alíiök már visszatért külföldi útjáról s amint már jelentettük, hostivairi birtokán tartózko­dik. A jövő béliem, esetleg már e bét folya­mán teljesein tiszta képet alkothatunk ma­giunknak iiigy a községi választásokat illető­leg, .mint a parlametrü őszi munkaprogramjá­ban. Valószínűiéig szombaton kihirdetik a választás elrendelését, begy a választások október 16-án megejfhetők hegyenek. A pa/r- lamemt a legnagyobb valószínűség szerint a községi választások előtt néhány ülést tart, .melyek főmozzadiata le-sz, liogy a kormány benyújtja a jövő évi költs égvetési, amit a parlament kioszt véteinéuyezíés végett a költ­ségvetési bizottságnak. A kormánykörök még mindig titkolják a községi választások kiírásának napiét. Megtehet, hogy azért, mert az agitációt csu­pán a választások kiírásától a választásokig számított huszonkét napra korlátozzák, de valószínűbb az a feltevés, liogy- a belügymi­nisztérium azért nemi állapíthatja meg :a teir- mimíuist, mert a koalíciós pártok még nem egyeztek meg a dologban. A legvalószínűbb kombináció a Tribün a értesülése szerint az, hogy a választásokat szeptember 24-én Írják ki október 16-ára. Ezen teinniimus ellem azonban 'két koalíciós párt állást foglalt és egy későbbi dátumot kérnek, mivel a választási elő készület e’ilvet még nem fejezték be. A Triibuma ennek dacá­ra biztosra veszi az október 16-dki terminust. A csehszlovák és német szociáldemokraták paktuma A német és cseh szociáldemokraták kö­zött tárgyalások folynak aziráuybam, hogy a két pánt a községi választásokon 'lehetőleg ne keresztezze egymás érdekeit. Elhatároz­ták, hogy listáikat kapcsolni fogják. Értesü­lésünk szeriint olyan helyeken, ahol az egyik szociál­demokrata pártnak nincsenek kilátásai nagyobb sikerekre, ott az nem fog önálló listát beadni, hanem a másik szociálde­mokrata párt lajstromára szavaz. A megegyezés a két szociáldemokrata párt között mjiafhb lényeges közeledést jeilemt. Az engedékenység főleg a cseh szociáldemokra­ták részéről történt. Pozsonyban megkezdődött a választási kampány Az agrárius Slovemsky Demmik kombiná­ciója szerint vázon tizenhat párt közül, ame­lyek ,az 1923. évi választásokom szerepeltek, most ismét önállóan vesznek majd részt a szociiáildeanokraIák, a nemzeti demokraták, a nemzeti munkapárt, a szlovák néppárt, az iparospárt, a kommunisták, iaz országos ke- resztányszocialista párt, a cseh nemzeti szo­cialisták és a zsidó párt. A választásokkal kapcsolatban természetesem már Pozsony polgármesterének személyéről is különböző kombinációk vannak . forgalomban. Polgár­im estet jelöltként Markovics Iván dr. volt mii- nisztért (szociáldemokrata), Rékáik Géza dr. nemzeti demokrata képviselőt, Tomamek Flórián szlovák néppárti képviselőt és Du- sek Viktor dr. közjegyzőt emlegetik. Ezek a hírek természetesem puszta kom­binációk. A Lidové Novimy határozottam ál­lítja, hogy a néppártiakat, a szociáldemokratákat és kommunistákat kivéve a többi csehszlo­vák párt egységesen lép föl. Ezen egységes lista esetén a polgármesteri székbe újból Okiámyik Fajos dr. jelenlegi polgármestert emelnék. Általános a véle­mény, hogy Pozsony város kép viselő,testiiletié- ben az uj választás csehszlovák részről nagy személyi változásokat fog hozni. — Maeku szenátor lemond mandátumá­ról. Maciim dr. cseh nemzeti szocialista sze­nátor egészségi okok miatt le fog mondani •szenátusi mandátumáról. Utódja Tonnasek Anitái znainii hivatalnok lesz. x.v Az „ifjúsági könyvtár" az iskolai nevelés szerves kiegészítőié, rendelje üteg tehát sürgősen köny vosztál yunkuál. t ly ejtésének körülményeiről beszélt. Az Egyesült Államok hadereje azért avatkozott be a háborúba a szövetségesek oldalán, mert Németország megsértette a nemzet­közi jogot. Poincaré beszédének végén ki­jelentette, hogy „Franciaország meg fogja védelmezni a háború igazi történetírását az érdekelt telek hamisításai tói és niegvál toztatási kisérlotcitölÁ Egymillió halott közös síremléke Verdacnál Paris, szeptember 19. Verdun előtt, a dau- monti dombon, Petain marsall ma fölavatta a Verdimnél elesett katonák gigantikus síremlé­két. A Verdun körüli újjáépítési munkálatok­nál összeszedték az ott elesett katonák csőn* jait és egy közös nagy sírba helyezték. A nagy mauzóleumban körülbelül négy- százezer francia és hatszázezer német ka­tona maradványai pihennek. Petain marsall a leleplezéskor ünnepi beszé­det mondott, melyben a francia nemzeti és katonai nevelés szükségességét hangsúlyozta. Hindenbure irtási lilssilsltffi Siszife a fannsEűiPif Ml enIÉSfiS iileplsiisiiü Ünnepélyesen kijelentem: nem Németország a felelős a háború előidézéséért — A tannenbergi csata 13. évfordulójának megünneplése - Újra elmérgesedett a német-francia viszony 3

Next

/
Thumbnails
Contents