Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-18 / 214. (1548.) szám
1927 szeptember 18, vasárnap. JWftAáxÁíu * íAtk^\R*HÍKuA*rtilRPJK^, A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A királyi kedves (Gaby Deslys film- története). HVEZDA: Fairbanks, mint az igazi amerikánus és A fehér sas. JULIS: Az utolsó lord. KAPITOL: Tűzvész a Keleten (Lón Chaney-jel). KORUNA: Tűzvész a Keleten, vagy 0‘Hara őrmester. LUCERNA: Test és az ördög (Sudermann regénye után). SYETOZOR: Test és az ördög (főszerepben Greta Garbó és John Gilbert). AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: (f. hó 18-ától 25-éig) Vasárnap: A viharmenyasszony. Tengerész-dráma Dolores Costelo-val. Hétfő, kedd, szerda és csütörtök: Az amerikai filmkultúra legnagyobb alkotása, a „Volga- hajós“. Főszereplője: Várkonyi Mihály és Wilima Boyd. A film előadásait az orosz dalárda énekkara kíséri. Péntek: Jackie Coogan a nap hőse. Szombat: A vörös Mici bosszúja'. Priscilla Dean-al. Vasárnap: Rin-Tin-Tin a for/uisok között. T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! riRg Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek vizámmal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugosz.áv vízumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása véget mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bra- t i s 1 a v a, V e n t u r - u. 6. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: SHP’ Praha, II., P á n s k á 12. III. eszközli. ""Kg ŐSZI NYÚL Létásiné asszony a piacra ment reggel. Már didergetős őszre járt az idő, fázékonyán húzta össze magán a nagy zöld pamutkendőt. Káposztát vett az őszi taposáshoz: hátul kullogott mögötte az inasgyerek a taligával, amin a kerek káposztafők hazatolódnak majd. A piac forgalmas, a reggeli zimankóban már párázik a beszéd s Létásiné asszony is csak úgy gyors szóváltásra áll meg itt-ott, ahol éppen szükséges a világ soráról való gyors tanácskozás. Sikerült a káposztavétel. Egyre-másra olcsón adták az idén a jánosi bolgárok: mennének már az istenadták ők is haza, Macedóniába a téli hó elől. , — Minő pecsenyéhez veszi a káposztát, Létásiné asszony? — dörren rá a háta mögött hirtelen egy borovicskaizü hang. Hátrafordulván nagy gyorsan: Kostyál bácsi volt, mindenki Kostyál Bácsija, nyáron főhalász, télen fő-fővadász a pokorágyi dűlők mentén. — Aminő pecsenye akad! — reppenti gyorsan vissza Létásiné asszony, mert sohase adós a felelettel senkinek — ma kövér kap- pan, holnap koppasztott lúd, úgyis lehet, hogy seminyő! — Asse rossz néha, ha péntek adódik — véli Kostyál bácsi s nagy előzékenyen mutatja a maga csomagját.' — Én meg patront vettem e, — dicsekszik el a pipa töve mögül. — Patronyt-e? — irigykedik Létásiné, mert hogy az ő férje-embere süketforma meg ókulárés, aligha illene kezibe a puska. — Talán bizony vadászik már? _ Fogoly is rebben, nyúl is akad már a határban — folytatja nagy szerényen Kostyál bácsi s menne már odébb, ámde Létásiné asszonyom hetykén parancsol rá: — No, bizony, küldhetné már legalább egy nyulat, ha olyan híres vadász! — svpislog erősen, hogy komolyan vevődik-e a kérés. Ráfüstöl erősen Kostyál bácsi: — Küdök no, Létásiné asszony, bizonyisten küdök, ha egyet nem, kettőt! Nagy boldogsággal váltak el. Létásiné haza az urához, aki a kapuban ácsorgott. — Lesz már nyúlunk! Kostyál bácsi küldi — riogta boldogan. Hát várták egész héten. Eső is esett, ki is derült: a nyúl csak nem jött. Létási mama alig várta már, hogy szembetalálkozzék ’ a ’/iires vadásszal. Kicsi a világ, nem sokáig kellett türelmetlenkednie. Éppen élesztőért -szaladt Létásiné asszony a pékhez, mikor egyszer csak előkerül Kostyál bácsi, puskásán, tarisznyásan, piros ábrázattal. Létásiné At a sáron s ugyancsak élesen vallatja Kostyál uramat: — No, bizony! Hiába az ígéret: vártuk r.gész héten, oszt mégse küldte a nyulat. Kostyál bácsi szemöldöke felszaladt a fe- tetejéig nagy megbotránkozásában. — Ejnye, azebattája! Kettő is kiugrott előttem, ugyancsak mondtam nekik: — eredjetek Létásiné asszonyhoz, — billegettek Is a fülükkel, mégse mentek volna? Hogy küdtem pedig őket! S dobogva, méltatlankodva ballagott tovább. A piac sarkán ujfent visszafordult s szigorú képpel kiáltotta mégegyszer: ' ^edig hogy. küdtem a-bitangokaU Vidám intimitások a népszövetség tájáról A delegátusok kedvenc korcsmája és egyéb érdekességek Géni, szeptember 17. Bármilyen szörnyen komoly dolog a népszövetség, mosolyogni való azért itt is aíkad elég. Bizony Chamberlain is milyen huncutul mosolygott az együk pazar étteremben, mikor szakállas és kopaisz diplomaták helyett egy csodaszép angol bakfist választott társaságul. Tévedések elkerülése végett — a papa és mama is jelen voltak. Akii Briáiul fölött gyámkodik Rriand, a jó öreg rajongó Briand viszont nem jár ilyen mondain-belyekre. Sőt sehová sem jár. Este szépen letek szik. az ágyba, magára húzza a takarót és — alszik. Talán szeretne egyszer-egy- szer „lumpolni“ ő is, — de Krumbaéh nem engedi. Vájjon ki ez a Kruimbach, aki a nagyhatalmú államférfinak pa-ranosolni mer? Ez, kérem, egy folyton izgő-mozgó, ternpeita- menitumos franc;La képviselő és elsősorbam újságíró, aki jóakaratuam gyámkodik Briand fölött. Kilenckor lefekteti az öreg urat az ágyba, reggel nyolckor pedig felkelti. ő maga a közbeeső időt a Ba var iában tölti el, de erről később lesz sző. . Streseimann régebben szinte a Kavarnának törzsvendége volt, de amióta egy imidLszíkréoió oly sok bosszúságot okozott neki (a nyilvánosságra került „Bavaria-beszéd"), azóta keserű szívvel elkerüli kedvenc korcsmája környékét. Egyjdeig a ,vKrokodil“-ban szomorkodott néhány hűséges hívével, de tegnap már nem birta tovább, bűnbánóan visszatért Górni politikai sörözőjébe. Különben rendszerint este is dolgozik, de ha már nagyon fáradt, leül Georg Bernhardttal, a „Vos- sieche" főszerkesztőjével éis a csak Németországban népszerű, de ott legalább nagyon népszerű 'kártyajátékkal, a „skat“-tal szórakozik. Misem bizonyítja jobban a még ma is uralkodó német szubordániációít, minit az, hogy mihelyt Sinesemanm skaittozmi kezd, a neonét főhadiszálláson _ a Meferop ólban azolntnal egy tucat skattpá rti alakul. A „Bavania“ vendéged És a többiek? No most már mégis csak meg kell mondani, hogy mi az a Bavarfa? (Tudom, hiszen m/inden este ott vagyok.) Tehát a Bavaria egy füstös, kopott, léghuzatos vendéglő. Mi tűrés- tagadás: — korcsma! Itt három, tübbé-kevésbé csinos pimcérlány bajor és pilseni sört, frankfurti és bécsi virsliit, kaviárt s a töltött káposzta német változatát tálalja föl. A falakon Kelen és Dezső gonosz karikatúrái. Az asztalok mellett __ Kelen és Dezső. De nemcsak ők, — mindenki. Akit délelőtt az Asseanblée-bem láttál, azt esite • itt megtalálhatod. Miniszterek és sajtófőnökök, uionaröbisták és szocialisták, volt és leendő államiférfiak, no és újságírók (rettenetesen sok újságíró!) zsúfolódnak össze a keskeny fapad okon. A politika uralkodik — de megszűnnek a politikai ellentétek. Az elviselhetetlen dohányfüst semleges területet felhőz körül és a sör jámbor hangulata mindenkit összehoz. Sauerwedm épp azzal kocinit, akit azniap megtámadott, jogo szlávok pohairamak olaszokkal, az Action Framcaise a VorwSrfs-szel. Becsipni nem igen szokás, csak egy amerikai kolléga tüntet nap-nap után eképpen. a prohibició ellen. Meg is járta a múltkoriban épp Loucheor lába élé zuhant a földre. Loncheur saját karikatúrájában gyönyörködött é6 igy, ha utolsó percben nem rántják vissza, érdekes francia—-amerikai konfliktus keletkezett volna — a földön.. Erre az esetre nem lett volna nehéz döntőbírót keresni, hiszen itt szórakozik Scialoja is, a nagyszerű olasz nemzetközi jogász. Mindenki nagy tisztelettel néz egy kövér, fekete urat. Különösen a miniszterek szemlélik áhítattal mólétt ex-kollégájukat. Ez az oly impozáns nyugalommal sörözgető ur_ világrekorder__ három halálos Ítélettel a hátán menekült el Bulgáriából. Mottéa és a maharadzsa 127 gyermeke Persze vannak feszesebb összejövetelek is, amikor a delegátusok látják vendégül egymást. Múltkor példáiul Mattá, Svájc elnöke, adott vacsorát. Jobbján — a pattalai maharadzsa ült. Mottá- nak sok gyermeke van, a maharadzsának sok felesége. A svájci elnök a podgári erények inkartnációía, egész elnökségére neon olyan busáiké, mint gyerekeire. Nem is mulasztja el soha, hogy erre a témára terelje a beszélgetést. — Nős fenséged? — kérdi szomszédjától. — Nős vagyok, — feleli előkelőén a nagyszerű megjelenésű hindu herceg. — Szép, szép. Hát gyerekei vannak-e? — folyik tovább az elnöki kérdezősködés — nekem tizenöt van. Hát fenségednek? A maharadzsa gondolataiba mélyed, majd kissé bizonytalanul, de továbbra is megőrizve nyugalmát, megszólal. — Nem tudom pontosan. Azt hiszem, százhnszonhét, vagy százhuszonnyolc.. _ k Motta ezóta nem beszél gyermekeiről. Kap urtala ura kerüli az izgalmaikat Apropos, maharadzsa! Indiának ezúttal a ka- purtalai maharadzsa (régi pesti barátunk) a fődelegátusa. Lehet, hogy a pesti koszt okozta gyo- morindiszpozicióját, lehet, hogy más valami, — tény az, hogy őfensége nincs egészen rendben. Főleg minden izgalomtól tiltották el az orvosok. Persze őt is azonnal megrohanták a rajzolók és kérték, álljon módéit. A maharadzsa a nyugalomra intő orvosi tanácsra gondolt és igy szólt: — Hölgyeim és uraim! Itt nem lehet, do a szállodában szívesen rendelkezésre állok. A megbeszélt órában fel is vonultak a rajzoló hölgyek és urak. Udvarias titkár az ap partement szalonjában helyezte el őket — azután kitárult az ajtó és a meglepett művészek — őfensége hálószobájával találták szembe magukat. A hálószobában — az ágy, aa, ágyban — maharadzsa! És pedig egy jól és egészségesen alvó maharadzsa! Most már azután rajzolhattak nyugodtan, — a herceget nem zavarta. Aludt mindvégig. Ugylátszik a politika sem nagyon izga ja Ka- purtala urát. Legalább is véletlen tanúként 3 következő beszélgetést éltem át. A maharadzsa és Paul Boncour találkoznak a folyosón. Régi ismerősök. De vájjon miről beszélgethetnek egymással az indus herceg és a francia szocialista. Ezen gondolkodtak ők is. Végre a jómodoru maharadzsa töri meg a csendek — Mondja, kérem, miről fogunk az idén tárgyalni? Boncour némi habozás Után: — Sokmindenféléről, fenség. — Ugv? Sokmindenféléről? Érdekes... Kézfogás. A helyzet meg volt mentve. * A perzsa delegátus esete a fényképészeikkel Máskor meg a perzsa delegáció titkára mentette meg a helyzetet. Az Assemblée gyűlése utáu fotográfusok ármádiája várta Chamberlaint, Briand-t, Stresemannt. De bizony csak ő hercegsége, a perzsa delegátus jött. Látja a fényképészeket, a filmoperatőröket — megáll, mosolyog. A fotográfusok mintha meg lettek volna ba- bonázva, merevek, mozdulatlanok maradtak. A herceg pedig állt és még mindig mosolygott. A különös helyzetet észreveszi a titkár, odarohan az operatőrökhö*. — Kérem, kérem fényképezzenek. A fényképészeknek volt szivük, — megtették. A szemérmes Dód-Amemika Biztos azonban, hogy sokkal szívesebben irányították volna lencséiket az „egyenruhásitott“ népszövetségi hölgyek felé. Hát ez meg micsoda0 Ez kérem nem több és nem kevesebb, minthogy az egyik délamerikai delegátus felháborodott azon, hogy a népszövetség nagyszámú és jól fizetett hölgyalkalmazottai selyemharisnyában és mély kivágással pompáznak. Javaslatot lett tehát, hogy a népszövetség összes hivatalnokait, lássák el, kor és nemi különbség nélkül, szép sujtá808 egyenruhával. Miután a Nemzetek Szövetségének többsége nem háborodik fel a selyemharisnyákon, a délaneri- kai terv — halva született. Különben a délamerikaiak teljesen az európai mentalitáshoz igazodnék. Európában divat most a háborús felelősség kérdését feszegetni és igy a szimpatikus Villegas elnök, amikor a délamerikai államok ellentétéről kérdeztem, — igen komolyan a következőket mondta: — ötven év előtt volt egy háborunx Peruval, de biztosítom önt, — a háború felidézéséért hazámat, Chilét semmi felelősség sem terheli. Vacaireiscu asszony és a fiatal lányok „elcsáibiitási korba tár“-a Nem térbeli felelősség Vacareecu asszonyt sem azért a baklövéséért, amelyet akaratlanul elkövetett. Arról volt sző a szociális bizottságban, hogy emeljék fel a fiatal leányok elcsábítására. vonatkozó büntetőjogi korhatárt. Körülbelül arról vitatkoztak, hogy minden tizenhat éven aluli leány erkölcstelen útra vezetése — csábításnak számítson. Vamrescu asszony nem hallotta a vita elejét, de felháborodott és szólt eképpen: _ Minden nemzetnek érdeke, hogy asszonyai mi nél előbb éB máméi több gyermekkel ajándékozzák meg a hazát. Ellene vagyok a korhatár felemelésének ... Igenis, ellene! Döbbent csend! És csak utólag derült ki, hogy a román delegátus hölgy azt hitte — a házasodási korhatár felemeléséről folyik az eszmecsere! Végül még egy „női" történet: Lupu román miniszter beszél. Beszéde végén a gyönyörű „román" legendát: Kőműves Kelemen történetét idézi. Megható szavakkal ecseteli a befalazott feleség tragédiáját. Briand, a megrögzött agglegény, félhangon odamordul LoucheiurhJöz: _ Igaza volt, én is ugv tennék. R. L. * 47 xx Cottage-saanatórium, Pozsony, Védcöiöp-ut 47. Legmodernebb gyógyintézet. Napi költség 60 korona. Telefon. 14—76 és 27—36. 11 íű/é Sassaée Pvafka II. ‘FácíflDsfié n. I©I*#© évi szepí. 10-tőI reggel reéáef 0 ótótóí 0 órótót egész nap nwjitva — Újabb nehézségek a főiskolai hallgatók beiratkozásánál. A prágai német egyetem hivatalosan közli a következőket: FigyeLmezbetjűk a főiskolai hallgatókat aTra, hogy a belügyminisztér rimm rendelkezése értelmében minden hallgatónak meg kell szereznie a csehszlovák állampolgár- sági bizonylatot, amelyet a politikai hatóságok, illetve a asupáni hivatal állít ki. Az állampolgár- sági bizonylatot a beiratkozáskor be kell mutatni, mert az eddig kívánt illetőségi bizonyítvány már nem ismerhető el ilyen bizonylatnak. — A belügyminisztérium ezen intézkedése újabb nehézségeket és költségeket okoz a főiskolai hallgatóknak. Azt hisszük, hogy a köztársaság fennállásának kilencedik évében ilyen szigorú intézkedésre egyáltalában nincs szükség s a főiskolai hallgatókat tanulmányuk folytatásában az állampolgárság kérdésével akadályozni, teljesen fölösleges és káros bürokrata intézkedés. — Eljegyzés. Jordán Miklós festőművész Eperjesről eljegyezte Schimek Amália urleányt Igló- ról. (M. k. é. h.) i jLápjil ÍU" cta /\» r/r Tt* I-10. — Eljegyzés. Fischer Miksa földbirtokos leányát, Bözsikét (Leszenye) eljegyezte Gróf Laj00 Csécsiéről. (Minden külön értesítés helyett.) — A znaimi jubileumi kiállításon ellopták Mátyás király adománylevelét, zónáimból jelentiki Most zárult le Znalmban a 700 esztendős jubileumi kiállítás. Mikor az egyes városok bizottságai aé* vették a kiállítási anyagot, kiderült, hogy Jarnni^ város levéltári okmányai közül eltűnt Mátyás kV rály 1489-ből származó adománylevele, amely kA, váltságokat juttatott Jaimnitz városának, azonkfc vül nyom a veszett egy 1529-ből' származó okirat", nak is, amelyben Ferdinánd király megengedi^ hogy Jaimnitz vízvezetéket építhessen. A nyomozás az ismeretlen „műgyűjtő" kézrek épülésére megindult. — Halálozás. Léváról jelentik: Bar amegy ének és Léva városának egyik közbeosülédben és nagy népszerűségben élt vezető tagja, Huberth Vilmos ügyvéd Léván szeptember linón 73 éves korában elhunyt. Tevékeny részt vett a megye és a város minden politikai és társadalmi mozgalmában, jogtanácsosa volt több uradalomnak és évek hoe&zni során át a Barsmegyei Népbanknak, mely állásaitól csak betegeskedéee folytán vált meg a közel m/ultiban. Elnöke volt a Lévai Kaszinónak, mely az ő vezetése alatt a magyar társaság találkozóhelye és a magyar kultúra terjesztője volt. Halálával nagy veszteség érte előkelő családját és a kipróbált, jószivü és önzetlen férfiak egyre ritkuló sora fogyatkozott meg halála által. — Meghalt egy százegyéves asszony Pozsonyban. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Szombaton délután temették el Pozsony legöregebb asszonyát, a 101 esztendős Zajic Annát. A matróna csak rövid ideig betegeskedett, még a múlt héten makkegészséges volt, szemüveg nélkül olvasott és a házi teendőket is elvégezte. E hó 14-én betegedett meg s 15-én már meg is halt. — Magyar tisztviselők aláírásait gyűjtik a Rothermere-elleni akció számára. Szloven- szkóból jelentik: Az állami hivatalokban és a bíróságoknál iveket köröznek, amelyeken az állami tisztviselők tiltakoznak Rothermere akciója ellen. Különösen a magyar tisztviselőket kényszerítik ez ivek aláírására. Hogy mennyire helytelen dolog állami alkalmazottaknak a napi politikába való bevonása, arról felesleges beszélnünk. _ Darázs község tüzkárwsuhjainiaik segélykérése. Darázsról jelentik: A tűzvésznek áldozatul esett Darázs község tüzkárosultjiai, akiket a csapás a legnagyobb Ínségbe döntött, a jószívű emberekhez segélyért és adományokiért fordulnak. Az adományok a következő címre küldendők: Római katolikus iskola igazgatósága, Dnazovoe, Zisupa Ni'tra. — Ismét elkobozták a Magyar Közlönyt. Losonci tudósítónk jelenti: A Magyair Közlönyt, a magyar nemzeti munka spuri: hivatalos lapját, a losonci rendőrség tegnap ismét elkobozta. A Magyar Közlönyt a rendőrség egymásután négyszer kobozta már el. — Negyven lakóház épül Losoncon. Losonci tudósítónk jeleníti: A Losoncon uralkodó óriási lakáshiány arra indította Losonc városát, hogy olcsó lakásépítési akciót kezr deimónyezzen. E célból a város igen alacsony árak mellett telkeket bocsátott az építeni szándékozók rendelkezésére s tervpályázatot hirdetett a lakóházak minél célszerűbb és olcsóbb felépítésére. A beérkezett pályázatok közül a szakértő-bizottság Gaál Balázs losonci épitész tervpályázatát találta a legmegfelelőbbnek,