Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-14 / 210. (1544.) szám

M.*íaUs 1927 szeptember 14, szerda. Wjl Nagyvárosi tavasz ébredése a prágai esküdtszék előtt A vidékről jött cselédleány s a nagyvárosi fin szerelmi tragédiája — A tlidővészbe esett leány le akarta lőni kedvesét, mert ez elhagyta őt — Az esküdtszék a leányt fölmentette — Prága, szeptember 13. c A prágai esküdtszék előtt tegnap Srp Józsa s huszouötévels himxőinő állott előre megfontolt gyill- 1 ik osság kísérletének vtádrj'árviaa terhelten. A bűntett e patragrafueszerintt minősíté&e mögött azonban ez­úttal, mint annyi miás esetben, nem a Sértettnek, a hanem a Vádlottnak egész életre szóló tragédiája rpijtŐTÜlk. Ez a vliűszsárga arcú, karcsiu termetű, szomorú leány tudja ezt már halálos biztonsággal e és miikor arra elé tartott zsebkendője mögött időn- v ikinit Seisir, nem a , tárgyalás izgalmiad, az esetleges g büntetés fenyegető rémei fakasztják könnylekre, ,r hanem a jóvátehetetlen múltat s a kietlen jövőt D Siraítja velük. \ A tizenkét esküdt, aki egy nő fölött fog most f, Ítéletiét tartami, mindjárt az első percekben meg- j, érzi, hogy ennek a nőnek a bűnügyiében, melyet a \s férfi idézett elő, a nőnek gyilkolni készülő kezét ^ miaga a férfi irányilfotta maga ellen. A tárgyalás € rövid néhány óra alatt egy öt érvvie! ezelőtt meg- j átadult tragédián Iából ált, mely ez éiv júliusában érfe el kathiarzisát. Ahogy az öt év minden moz- a zanat/a. mely mottf bizonyos beállítottságot, dxá- ^ mali kihangsuly ozást nyer, megfekszi sötéten a ], fülledt termet, ez tágulni kezd méreteiben, ködös r hó'mályfba vész benne minden, az esküditek, a bí­rák, a védő, a hallgatóság s a terem egyszeriben B átváltozik a legizgalmasabb színpaddá, amelyen a kiét főszereplő: Srp Józsa és Picálek Ven cél egy- | mással szembefordul és a mellékszereplő tanuk ■* sfatisZtálása mlell'ett az élet kísértetiesen éles vi­lágítása 'alatt játszani kezd. Az idilli Az első kép színhelye egy prágai kislakás űoimályos, vakudvarra nyaló konyhája, idő 1922. Srp Józsa, egészséges, bővérű, szép vidéki leány feljön Prágába és állást Vállal, minit szolgáló, bi­zonyos Engelmann-családnál. A famíliának van egy diák fia, a kereskedelmi akadémiára jár és társai gyakran keresik fel, hogy együtt tanulja­nak. Ezek egyike, egy Picálek Vencel nevezetű v fin. egy alkalommal meglátja a csinos leányt és 1 megszólítja. A romlatlan leány szívesen válaszol 1' az lurfi leereszkedő kérdéseire s miikor ez legfcö- z zelebíb beszéd közben estére meghívja a moziba, gondolkodás nélkül a lány beleegyezik. A mozi- 11 jegyek megválásánál • valahogy úgy adódik a hely- d xet, hogy a leánynak az az. érzése, hogy Prágában z kissé különös szokások vannak, mert íme', nyíl- -a Vánvaíó, hogy a jegyet a leánynak kell megvál- a tani a. Sőt * r néki kell fizetnie a Jrávétházi számlát is, a c hiainigvttráeinyeik beiéptudiját, de Mit, ‘ez ellen \ aecii lelhet teminS, a, vidékről jött leány nem fogja megmásítaná a fővárosi furesta viszo- i nyakat. j Néhány heti mozi zás. kávéházlátogatás uitán sors- | döntő fordulat áll be a leány életében: Snp Józsa a fiúnak kedvese lett. J A fiú mlég ebben az évben befejezi tanulmá­nyait s bevonul a katonasághoz valamely vidéki ‘ garnizoniba. A leány ekkor kilép a szolgálatból s , ■egy himzőnői tanfolyamra iratkozik be, hogy a , Pirailiekke'l kötendő házasságába m'int egyenrangú', kereső fél léphessen. A fiú ezt igen helyesli le- . veiéiben, .amiket rendszeresen küldözget és frázis- teli árad ozásaiban színesen ecseteli a boldog jö- ' vendőt. Kívánságára a leány két Ízben meg is lá­togatja őt. Mikor a fin a katonaságtól Viaszait ér Prágába, szerelmese számára lakást talál abban a hátában, amelyben 5 maga anyjával és öccsével lakik. A reggelit és a vacsorát a leány Pdcólelkék- nál kapja és mint hímzőnő keresi meg kenyerét. Az első tüdő vér zés Azonban idónklint, amikor a tükörbe méz, va­lami homályos szorongással kénytelen észrevenni, hogy arca, szép, kicsattanó, pirospozsgás arca egyre halványabb, egyre beesettebb és hajnalon-; hint borzongató MeZal ébred álmából. De nem szól senkinek erről, Egy este, mikor éppen Picáleklék- nál van, érzi, hogy hideg veríték üt kli egész tes­tén s azután egyszerre csak feltör tüdejéből ío'ltairfámhaílaitiliatnml vaílttinvi piros melelgjsélg, megnézi ijedtem: vér. A család megijed, a kórházba akarja szállítani a leányt, de a fiú azt mondja, hogy a veszély távol­ról sem nagy. Józsa tovább dolgoztot, csak ápo­lásra van szüksége. AjánöiaiBána a leány teljesen átköltözik a Picálek-lakósba és a szobáért, amely­ben Picálekkel és ennek ‘anyjával együtt lakik, havonta száz koronát fizet. A leány betegen is tovább j'ár a munkába és hetí. nyolcvnuk arcmás keresaniényét félreteszi, azon­ban kedvese mindig más és más űrügyekkel azt kicsatja tőle. Néhány hónap múltán a beteg leány kezdi észrevenni, hogy a fiú mindinkább elbide- g'oil tőle és ezért heves szemrehányásokkal illeti őt. Egy vasárnap délután a fiú m!ég sétára sem alkarja vinni s mikor a leány, kevéssel kedvese ‘eltávozása után szintién elhagyja a lakást, meg- dölbbenésíére megpillantja Őt, amint egy idegien nővel karlonfogva hafetl a® utcán. A leány sírva hazarobam és a látottakat, elpana- íwJ.ito Plfoálok an vádnak, de ez csak vállat vonva mondja neki, hogy a fiát nem tudja arra kény­szeríteni, hogy elvegye ölt, ha nem akarja. Estiére hazatér a fiú és a zokogó, könyörgő leánynak egyenesen ia szemébe mondja: — Beteg vagy, tüdővésxes vagy, nem lehetsz a feleségem! A dráma A Szerencseimen leány waiivarraja itt kezdődik el. Súlyos betegen, elhagyatva, nem lát más ki­utalt: öngyilkos alkar lenini. Azonban az öngyilkos­ság nem sikerül; ekkor eszébe jut egy revolver, •melyet otthon látott valahol, hazaiir, küldjék el neki, vevője akadt rá. A revolvert, miitsem sejlíőm, hazulról elküldik. Ez év júliusában, egy újabb fólltiékenysiégi jelenet után, a fiiu isimiét csak pénzt kér a leánytól, százötven koronát. Azokban miág 'aznap eisife a leány, a fiú erősfcődése elleniéire', meggyőződik arról, hogy szerelmese megcsalja őt, ezért végzetes elhatározás íogamzik meg benne. Elpusztulni, de nem egyedül, hanem vele együtt. Másnap reggel, mikorra a pénzt ígérte, az anya eltávozása utóm, a fiú éppen a cipőjét füZi és odavet a leánynak néhány szólt a pénz felől. A leány előbb még egy utolsó kísérletet tesz. Egy nappal előbb hosszú haját rövidre vágatta és most reménykedve mutatja a fiúnak. Azonban ez i nevetve, oda ee nézve, válaszolja: — .Az ón kedvesein haja szebb, olyan, minit egy moz is zánjészai őé! Abban a pillanatban lövés dördül él hátulról, a fiú felugrik és kicsavarja a leány kezéből a fegyvert, a második lövés, amelyet a leány saját magának szánt, csak súrolja a leány ruháját. A leány ekkor elszalad nővéréhez, elmondja neki a történteket, ez a rendőrslégre rohan és félóra múlva a teljes apátiába merült nő a rendőrség foglya. A ftlu, akinek jobb tüdejében maradt a golyó, a klinikára kertül, de néhány hét múlva teljesen felépül. Tizenegy szavaidat: nem! A mai tárgyaláson a leány elírva vallja be bűnét ’éfe kijelenti, hogy a fiút mindig szerette, még akikor is, amikor le akarta lőni. A tanúiként kihallgatott Picálek igyekszik a vádlott helyzetét súlyosbítani, azonban a többi tanú türelmes, bé­kés nőnek jellemzi Srp Józsát. A vád- éte védbe- szédek után az esküdtek meghozzák verdiktjüket, mely tizenegy szavazattal nemmel felél a fektéit kérdésekre. A bíróság a verdikt alapján Srp Józsát föl­menti a vád állói és mivel a® ügyész nem emel semmifiégi panaszt, Srp Józsa alzonnial szabad­lábra is kerül. Mikor a megindult hallgatóság a termet el­hagyni készüli, az őr intőén emeld fel a kezét és halkan mondja: — Csak semmi őváoiő, nem szabad tüntetni! A sápadt nő, aki ügyvédje karján lépegeit.' ki a teremből, fáradtán mosolyog és a zsebkendőjét szorítja vékony ajkához, mint a tüdőbetegek szokták. lyamunka a legsikerültebb és én bízom abban, hogy a közgyűlés is ezt a munkát fogja választa­ni. Csak azután ne nyomjon a latban többet a — politika. .JIíREJC^ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Az utca királya (Conrad Veidt-tal), meg­hosszabbítva. HVÉZDA: Hat hét a gyalogságnál (Katona történet). JULIS: Az elsüllyedi hajóhad (megismételve). KAPITOL: A cseh erdők virága (Anny Ondra- kovával). KORUNA: A férfi két pisztollyal. LUCERNA: Dagfin (Paul Wegener) meghosszabb. SVETOZOR: A velencei szirén (Constance Tal- madgeval). .’frzs’xsmsx’massBm Magyar műépítész tervei alapján építik fel a népszövetség palotáját? A ssakésiok Vágó József magyar műépítész terveit találták a leg­szebbnek és legtökéletesebbnek — A magyar művészet újabb nagy nemzetközi sikere JMT T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! ”T| Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummal való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása véget mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hirlap pozsonyi kiadóhivatalához, B r a - tislava, Ventur-u. 6. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: jPÜT- Praha, II., P á ns k á 12. III. eszközli, Genf, szeptember 13. (A P. M. H. genfi levelezőjétől.) A népszö­vetség a hét végén fog dönteni, hogy a 9 első di­jat nyert pályázó ki építse fel a népszövetség pa­lotáját Genfben. A véleményadásra felkért bi­zottság a magyar Vágó József tervét találta a legszebbnek és a megbízatás kiadását Vágó szá­mára javasolja. Természetesen a uépszövetség döntése előtt még nem lehet Vágót a nagy nem­zetközi pályázat nyertesének tekinteni, hiszen az intrikák még csak most fognak megkezdődni, azonban akár Vágó építi fel a népszövetség palo­táját, akár más, a pályázat eredménye a magyar művészet nagy nemzetközi diadala. A genfi So- cieté d‘Art egyik előkelő müvésztagja Vágó ter­vezetéről ma a következőképpen nyilatkozott: — A kérdés kellő áttekintése céljából tud­nunk kell, hogy a népszövetség tavaly, amikor a pályázatot kitűzte, vaskos könyvben adta meg az utasításokat, hogy milyen feladatokat kell megol­dani a palota tervezésénél. A palota a genfi tó partján fog felépülni, domináló helyen a kikötő­vel szemben. El kell helyezni benne a közgyűlés, a tanács és a bizottságok üléstermeit és a népszö­vetség minden hivatalát, de úgy, hogy roppant kiterjedése ellenére könnyű és egyszerű legyen benne a közlekedés. A feladat nehéz voltát sem­mi sem bizonyít ja jobban, mint hogy neves, sőt világhírű építészek olyan tervezetet adtak be, amelyen alig lehetett kiigazodni. Én magam lát­tam a pályázatokat, beszéltem sok szakemberrel, építésszel, művésszel s kijelenthetem, hogy csak­nem valamennyiünknek az a véleménye, hogy az olasz Giuseppe Vágó terve a legszebb, a legjobb, a legolcsóbb. Az a megjegyzésünk, hogy Vágó József nem olasz, hanem magyar, egészen meglepte az öreg urat, s amikor elmondottuk, hogy csak azért hi­szik olasznak, mert római lakásának a címét irta a pályázati borítékjára, nagy fejesóválással mond­ja, hogy: hát hiszen az sem olyan nagy baj, „azért1 még nem lehetelen, hagy 6 kapja meg a megbízatást. — Magáról a pályázatról elmondhatom, — mondotta folytatólag, — hogy a beérkezett pálya­művek között Vágót tartom a legkiválóbbnak. Csak egyetlen szempontból hangzott el kifogás ellen, hogy stílusa nem követ határozott irányt. Igaz, hogy viszont ilyen eredeti stílus teljesen a feladat természetéből folyik. ’ — A művészi megoldása tehát teljesen meg­felelő. S ehhez képest a genfi Associeté d‘Art hivatalos utón azt a javaslatot tette a népszövet­ség közgyűlésének, hogy ennek a tervnek adja az első dijat. Gyakorlati szempontból Vágó terve, amely tulajdonképpen több palota komplerumá- i ból áll a tóparton parkozott hatalmas térségen, . ugv van szerkesztve, hogy a népszövetség műkö­dése a lehető legkényelmesebb legyen. — A tervezés zsenialitására vall viszont, hogy . a palota belső szükségszerű szerkezete nem bont- i ja meg a külső monumentalitást. A többi tervezet , az épületben elhelyezett üléstermeket egyszerűen » körülrakta a hivatalszobákkal, ami nagy össze- .. visszaságot eredményezett. Viszont Vágó József ál tájunk pártolt tervének nemcsak a gyakorlati, hanem a művészi értéke is az a körülmény, hogy a csarnokok kívülről láthatóan vannak elhelyezve és ezáltal a palota-kompozíciónak olyan momi- - mentális külsőt adnak, amely a feladat természe­ti tőből folyik. A középrészen van a közgyűlés ter­me, amely a legnagyobb ilyen célt szolgáló te­rem lesz a világon, fölötte hatalmas kupolával, amelynek méretei azonosak a római Patheon ku- paloíájával, sőt annál is monumentáüsabban fog hatni, mivel a tópart felett körülbelül 10 méteres talapzaton fog állani. Emeli a monumentalitást egy nagy torony, amely azonban nem pusztán dekoratív hatást szolgál, hanem legpraktikusabb megoldása a kívánt hatalmas könyvtárnak. A pá­lyázat ugyanis 3000 négyzetméter területű könyv­tárt szabott meg, amely egyébként egy egész emeletet foglalna el. A könyvtár ebben a torony­ban van elhelyezve apró, alacsony emeletekben, amelyeket lépcső és lift köt össze a torony mel­lett levő olvasóteremmel, amely szintén óriási csarnok, hiszen 4000 négyzetméteren terül el. Meg kel jegyeznem, hogy ezzel szemben a hiva­talszobák mindenütt teremszerüek magas menye- zettel és egyenesen csodálatos, hogy miként si­került a tervezőnek mégis aránylag a legkevesebb építési köbmétert kihoznia. — Ami a méreteket illeti, o torony több, mint 70 méter magas lesz, a kupola pedig 42 mé­ter 10 méteres alapépítményen. A közgyűlési te­rem, amint már említettem, a legnagyobb lesz a maga nemében, amely valaha épült, 400, detegá- tusnak ad helyet a földszinten Íróasztalokkal együtt, mellettük pedig további 400 hely van Író­asztalokkal a titkárok számára. Az újságírói kar­zaton 600 újságíró tud majd írni, a többi karza­tokon, pedig 1.500 nézőnek lesz helye. A termek természetesen nagy büffékkel, szalonokkal, séta­folyosókkal és csarnokokkal lesznek egybekötve. A méreteket jellemzi még, hogy egyedül az elnö­ki emelvényen 50 embernek lesz helye Íróaszta­lokkal együtt. — A terem akusztikája különösen nagy volt, hiszen egyöntetű hibája az amfiteátrum szerű parlamenti termeknek, hogy a terem széle felé már nem hallani jól a szónokokat. Ez itt még nagyobb feladat volt, hiszen maga a terem is sokkal nagyobb. A tervező itt is olyan eredeti megoldáshoz folyamodott, amely uj iskolát fog csinálni és nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a tanácskozásra szolgáló termek építésében uj korszakot fog jelenteni. Az amfiteátrumszerüen épített termeknek ugyanis azért rossz az akuszti­kájuk, mert á torokból tölcsérszerüen jön ki a hang és ilyen irányban is terjed. A tervező te­hát, bár a pályázat az amfiteátrumszerü építést irta elő, ujitsása értékének tudatában nem am­fiteátrumot csinált, hanem az emberi hang terje­désének megfelelőleg tölcséralaku termet. Ez az igy szavakban furcsán ható forma azonban klasz- szikusan van megoldd, úgy, hogy a terem kupo­lája szabályos nyolcszöget fed. — Az épületben való közlekedés problémáját úgy oldotta meg a tervező, hogy a delegátusok a hivatalnokok, az újságírók és a nézők mind kü- lön-külön utakon közlekedhetnek és egymással nem találkozva járhatják be az egész épületnek mindazon részeit, ahol dolguk akadhat. Nagy ér­téke még a tervnek, hogy a hivatalok kibővfthe- tők és hogy abban az irányban, ahonnan télen a hideg téli szél éri Genfet, a legkisebb frontja van a palotának és az is fasoroktól fedett. — így elbeszélve, természetesen nem lehet elmondani a laikus közönségnek a tervezet min­den értékét, de mi szakemberek, akik képekben | is tudunk gondolkodni, azt tartjuk, hogy ez a pá­— A magyar nemzeti párt helyi szerre- c zeíeinek figyelmébe. A magyar nemzeti párt komáromi központi vezetősége hivatalosan 3 közli: A magyar nemzeti párt komáromi központi vezetősége az összes helyi szerveze­tek elnökségeinek körlevél kíséretében meg- küldötte a községi választásokkal kapcsolatos törvények és rendeletek ismertetését. Tisz­telettel felkérjük tehát a helyi szervezetek igen tisztelt elnökségeit, hogy a községi vá­lasztásokra vonatkozó rendeleteket a helyi szervezetek összes tagjaival mielőbb részle­tesen ismertetni szíveskedjenek. — „A református lelkészek 1919—20. éri államsegélye*' cirnü cikkben, amely lapunk szeptember 11-iki számában jelent meg, saj­tóhiba folytán a cikk hatodik bekezdésében;, a lelkészek fejenkinti veszteségeként 20—25] korona volt feltüntetve. Ez a mondat helyesen, a következőképpen szól: Fejenkénti vesztesé-', ge a lelkészeknek 20—25 ezer korona (eny- nyit kapott egyenként a kiválasztott hat refor­mátus lelkész). — A nyitnád Szlovák Liga a RoltSiettmcelre- akció ellen. Nyitnád tudósítónk jelenti: A Seflováik Liga nyitirad csoportja szeptember 25-ién ttltaikoző- gyütéist készül rendezni Nyitrán a Roitlhiermeere- aíkció ellen. — Ptasinszky Pepi férjhez megy. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pta­sinszky Pepi, a Magyar Kir. Operaház világ­hírű prímaballerinája Zemler Béla londoni posztógyároshoz megy feleségül. Zemler ma­gyarországi származású és mint posztőgyáros az európai piacon előkelő helyet foglal el. Ptasinszky Pepi a házasságkötés után vissza­vonul a színpadtól. — Énsiefkuj várnia heflyezlik ált a nyitnád rlokkamt- ■eocpezdtúróit? Nyfiltirad tudóislitónk jieilenfi: A badft- ‘r dklkJant'aik, özvegyek és árvák országos híva tatá­nak Nyáitnaimiegyében ezideig két expozitnrája mű­ködött: Nyitrám és Érsekujvárott. A népflóiTéíti mi- misztérium egy újabb rendelete értelmében a jö­vőben minden megyében csak egy esporaitura működhetik s igy föflmerMt a kérdés, hölgy hol helyezzék el a nyiiramé,gyei rokkanthivajalt. Nyírfának, minit megyeszékhelynek, igénye van arra, hogy a hivatalt itt helyezzék el, annál i« ‘inkább, miért a központi hivataliak a városiban vannak. A nyiitrai birvat'al mosdani helyiségei vi­szont nem felelnek meg az igényeknek és a város nem tud megfelelő helyiséget rendelkezésre bo­csátani. Ezzel szemben Érsekújvár r észéről Hol óta János dr. vároöbiró azlt a kötelező ígéretet tette, ■hogy a város hajlandó megfelelő helyiségek ren­delkezésre bocsátására és a tisttrvfeelckmék lakást is hajítandó biztosítani. így nem lehetetten, hogy a nyiitrai hivatalt Érsekújvárra fogják helyezni. — Leégett a belgrádi kaimanaiszánihá®. Betgrád- bólltáviratozZálk: Vasárnap éjjel 11 órakor a számi- előadás után tűz támadt a belgrádi kamaraszín­ház épületében. A lángok oly gyorsan harapödzr lak el, hagy a tűzoltóság, a kivonult csendőrség és katonaság már csak a tűz lokalizálását tudta elérni. A kamaraszínház épülete porráégett. — Két millió koronába kerül a® uj pösfyémS fedett híd. A Lotko Press jelenti: A Pöstyénben jövő évben felépiitendő uj fedett híd, mely száz méter hosszúságú lesz, két millió koronába fog kerülni. A bid a velencei híres Ponté Rialto min­tájára épüli és kedvezőtlen időjárás esetén jioillo- nádénak lesz használható. — Nagyarányú csempészést lepleztek le Len­gyelországban. Varsóból jelentik: A lengyel vám­hatóságok a napokban nagyszabású csempészésinek jöttek a nyomára. Számos lengyel cég a behoza­tali tilalom ellenéire árut hozott be Németország­ból, amelyet vámhivatala okok segítségével fran­cia és osztrák árunak deklaráltok. Mintán a kot utóbbi ország gyártmányai jelentős vámfleed vez­i menyekkel bírnak, a lengyel államat, ilyenformán | töhbimittlió's károsodás érte. A rendőrség az ügy­6

Next

/
Thumbnails
Contents