Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-12 / 183. (1517.) szám

8 ^M&i$RR>ffRagge Milyen idő várható? Tegnap K e 1 ets zl ovenszkóban és Ruszinszkón kiadóé esőzések voltak. Egyebütt az időjárás változatlan maradt, bár a hőmérséklet egyikét fokkal csök­kent (18—26 fok Celsius). — Időprognózis: Válto­zékony, felhős, de jelentékenyebb csapadék nél­kül, meleg, nyugati légáramlattal. Elemi csapások és katasztrófák borzasztó pusztításai ez év első felében Hatalmas földrengések, vizáradások, viharok és vulkán-kitörések 5371 halott és 9849 sebesült — Elpusztult négy város és 68,845 ház — Ne sírj, Édesem! Szeplőid és arcodat csú­fító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. PoUák- féle Mary Cremet használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi le­gyen! Megrendelheted dr. Pollák gyógyszertárá­ból, Piesfany-ból. Emberemlékezet óta nem érte a földet annyi katasztrófa, mint ebben az esztendőben. Az erre vonatkozó statisztika megdöbbentő képet ad arról, milyen nagy mértékben sújtották elemi csapások az 1927. év folyamán az emberiséget és milyen súlyos következményeik voltak ezeknek a katasz­trófáknak. Amerika és Ázsia szenvedett a leg­többet, de nincs egyetlen része se a földnek, amelyet ne ért volna valamely rettenetes csapás ez év első felében. 196 nap alatt, január elsejé­től julius 15-ig, nem kevesebb, mint 5371 emberhalált és 9849 sebesültet mutat ki a statisztika, valamint milliárdokra menő károkat. Négy város teljesen elpusztult s a bedült és tönkretett házak száma pedig 68.845. Az év első hónapja óta 21 földrengést, 38 orkánt, 37 vizáradást, 9 hólavinát, 25 katasztrófális vihart és 8 vulkánkitörést jegyez fel ez a szomorú statisztika. A földrengések kor­szaka újév napján Kaliforniában kezdődött, februárban Dalmáciában és Hercegovinában pusz­tított, márciusban Magyarországon. A legnagyobb földrengés márciusban volt Japánban, júliusban pedig Palesztinában és a Jordán vidé­kén követelt emberi és anyagi áldozatokat. Az első orkán februárban volt Ausztráliában, Queen- landban. Ugyanebben a hónapban Los Angelesben és Touraine francia kerületben tombolt az orkán, márciusban pedig elpusztította egész Madagasz­kárt. Áprilisban egy texasi várost ért ugyanaz a szomorú sors, májusban pedig Kansasban, Missou­riban és Nebraskában. Ez utóbbi orkánok áldoza­tainak száma meghaladta a 300 halottat és az 1500 sebesültet. A vizáradások közül a leg­nagyobb és a legrettenetesebb a Mississipi áradása volt, amikor 778 ember vesztette életét és 335.000 vált hajléktalanná. Ha méreteiben kisebb is, de ugyanilyen rettenetes volt a szászországi vizára- dás, amelynek alkalmából 140 ember vesztette életét. Az év első hat és fél hónapjának e szomorú statisztikája után nem nagy bizakodással néz­hetünk az év többi része elé, mert hiszen a metereolőgusok augusztus hónapra is nagyobb viharokat jósolnak. „Jobban meg kell kínozni, mert a Romanovok barátja" „A Romanovok fénykora és bukása“ Irta: A. A. Vyrubova jSzinHÁz*ZEn® F- -- 7 'A szlovenszkói magyar színtársulat műsora ROZSNYÓN: Péntek: Az alvó férj. (Vigjáték-ujdonság.) Szombat: Muzsikus Ferkó. (Operett-bemutaló.) Vasárnap délután: Noszty fin esete. Vasárnap este: Muzsikus Ferkó. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombat: Édes a bosszú. Vasárnap: A párduckölyök. Kedd: A szenvedély. Szerda: Isten bölcsője. Csütörtök: A tengeri farkas. A magyar költészet és zene nagy sikere Franciaországban Budapest, augusztus 11. A lillei egyetem meghívására Északfrancia- ország három egyetemi városában Térey Sándor a magyar kulturális kérdésekről, a magyar iroda­lomról és a zenéről előadásokat tartott, melyek nem várt sikerrel jártak. Az első előadást Térey Sándor az újabb magyar irodalomról tartotta. Mme de Bracquart egyetemi tanár neje nyolc magyar verset szavalt Térey fordításában, Jean de Mi- saine zeneszerző pedig Ady-dalt énekelt. Még je­lentősebb sikert hozott a második előadás, melyet az egyetem és Calais város védnöksége alatt a kul­túrpalotában tartottak meg. A’ előadáson mintegy ezer főnyi közönség jelent meg. Ott volt Le Vin- cent polgármesterrel az élén a városi tanács, a ka­tonai és polgári hatóságok fejei, Valdez kulturta- nácsnok, az egyetem tanárai, Saley ezredes kato­nai parancsnok, Baudin, a Kereskedelmi Kamara elnöke, Bobin professzor, a Népszövetség delegá­tusa és még sokan. Az egyetem rektora, M. Chate- let nevében Guerlin de Guer egyetemi tanár, a belga koronarend és becsületrend tisztje nyitotta meg a magyar zeneestet. Szimpátiáját fejezte ki a sokat szenvedett magyar nemzet iránt, amelyet nem ismertek és nem becsültek meg eléggé. Üd­vözölte Térey Sándort, a francia szellem igazi ba­rátját, Verlaine fordítóját. Aztán a nagy Hubay Jenő tanítványát, a hollandiai kőrútján ünnepelt Fehér Ilonkát és a budapesti zenefőiskola egyik legszebb ígéretét, Orosz Júliát, akik messze föld­ről jöttek el, hogy a magyar nép lelkét tolmácsol­ják és közelebb hozzák egymáshoz a két nemzetet. Üdvözli a távolból Hubay Jenőt, akinek a nevét az egész világ ismeri. Ezután Térey Sándor köszönte meg az üdvözletét. Tudja jól, — mondotta — hogy ami két nemzetet összehoz, az a lelki vérrokonság. Beszédében rámutatot tarra, hogy az 1871-iki sze­rencsétlen háború után a magyar képviselőházban hangzott el Európa összes nemzetei között az egyetlen részvétnyilatkozat. Kecskemét városa gyűjtést rendezett a francia sebesültek javára. Ezután ismertette a magyar zene fejlődését annak kezdetétől a mai napig. Az előadást Fehér Ilonka hegedűn és Orosz Júlia énekszámokkal illusztrál­ták. Lélegzetvisszafojtva figyelte az előkelő közön­ség a szebbnél-szebb magyar darabokat, Lavotta, Szentirmay, Kacsóh, Dienzl, P. Nagy, Bartók és Kodály dalait és különösen viharos taps fogaxlta Hubay Jenő csárdajelenetét, Petőfi dalait és a Kremonai hegedűs operájának egyes részleteit. Édes meleg zengzettel szálltak az idegen város­ban a magyar melódiák. Fehér Ilonka mély tónu­sa, tiszta technikája, magas zenei intelligenciája élménnyé avattak minden számot. Orosz Júlia, Maleczky Blanka tanítványa nyolc magyar dalt. énekelt. Hubay, Petőfi dalaival, magyar nép­dalokkal és Kodály egy dalával aratott őszinte nagy sikert. A koncert után az egyetem bankettet adott a müvész-est szereplőinek tiszteletére. Az 38. Mikor megbetegedtem, a lázam negyven fok­ra emelkedett és a katona, aki minden reggel for­ró vizet hozott nekem, látta, hogy mint egy hal­dokló, úgy fekszem, elhívta az orvost. Az orvos mindenek előtt a szidalmak egész záporát zúdí­totta rám és amikor könnyezve kértem, engedje meg, hogy a felügyelőnő éjszaka nálam lehessen, mert a gyöngeségtől mozdulni sem tudtam, azt felelte: megbüntetésemet fogja javasolni, amiért akarattal meghűltem. Kérésemet kereken vissza­utasította és kiment, ó, bár meghaltam volna ak­kor! Mikor azonban mégis javulni kezdett állapo­tom, az erődigazgatóság írásban közölte velem, hogy szándékos meghűlésem miatt tiz napra eltilt a sétától. Éppen ezekben a napokban szépen sü­tött a nap. Sírva üldögéltem komor cellámban az ágyamon és szentül hittem, hogy megjött a tavasz a maga tiszta, fűszeres levegőjével, amelyet tiz percre sem szabad beszivnom. Még ma sem tudok belső megrendülés nélkül gondolni arra az em­berre. A börtön angyala Kis idő múlva közölték velünk, hogy néhány felügyelőnöt osztanak be mellénk őrségül a női börtönből. Este meg is jelent két asszony és mi már ör­vendeztünk, hogy ezek majd afféle közvetítők lesz­nek köztünk és a katonák között. Ámde mindakét asszony olyan rettenetesnek találták a mi életvi­szonyainkat, hogy siettek visszaadni megbízatásu­kat. Helyettük másik két asszony jött, akik reggel kilenc órától este kilenc óráig felváltva őrködtek mellettünk. Éjszaka azonban — a legnehezebbén elviselhető időben — egyedül voltunk. Az gyik felügyelőnő még fiatal volt, csinos külsejű és valamennyi katonával csintalankodott, ránk nem sok ügyet vetett. A másik jóval idősebb volt és szelíd, szomorú pillantásu. Az első pillanat­ban átérezte gyötrelmeinket s a maga angyali jó­ságában vigaszunk és oltalmunk lett. Nem is fogom elfeledni soha. Ha vannak a világon szentek, — ez a nő szent volt. Nevét nem akarom megnevezni, de beszélni akarok erről a mi angyalunkról. Min­dent megtett, amit tehetett szenvedéseink enyhí­tésére. Mikor látta, hogy a szó teljes értelmében éhenveszünk, csekély fizetéséből hol egy darab kolbászt, hol sajtot vagy egy tábla csokoládét vett nekünk. Nem volt szabad magánosán belépnie cel­lánkba, de amikor a katonák mögött kiment, a sarokba dobta kis csomagját, amelyre mint egy éhes állat vetettem rá magamat. Csak kéthetenként egyszer — a fürdés alkal­egyetem rektora üdvözlő sürgönyt küldött Kle- belsberg kultuszminiszternek és Hubay Jenőnek. Az előadás után Valdes polgármesterhelyettes a város nevében mondott köszönetét a magyar müvésztnek és felkérte őket, hogy a magyar estet teljes egészében ismételjék meg. Az előadást Boulogne Sur Merben, a városi kultúrpalota operatermében augusztus 17-én az egyetem javára megismétlik. (*) Verő György „Ezer év" cimü darabjához Rolhermere tiszteletére előjátékot irt. Budapestről jelentik: A Városi Színház augusztus 18-án kezdi meg uj szezőnját Sebestyén Géza igazgató .Verő mával volt szabad egyedül lennünk vele. Elmondotta nekem, hogy Kerenszkij hatalma állandóan növekszik, őfelségéik azonban bántat- lanul élnek Carszkoje Szólóban s ez a hir erőt. adott nekem az élethez és a vádolóimmal való harchoz. Az első öröm, melyet börtönömben meg­értem, az volt, hogy a jóságos felügyelőnő husvét- kor pirostojással ajándékozott meg. Husvét a börtönben Nehezemre esik ezt a börtöni husvétot leírnom. Istentől, embertől elhagyatottnak éreztem maga­mat. Husvéfra virradó éjszaka a harangok bongá- sára riadtam. Felültem ágyamban és elkezdtem kétségbeesetten zokogni. Erre föltépték cellám aj­taját és egy sereg részeg katona rontott elém. Krisztus feltámadt! Tányérok voltak náluk húsvéti kaláccsal: — Jobban meg kell kínozni, mert a Romano- vokkal olyan jóban van! — kiáltozták. A börtön lelkésze engedelmet kért, hogy a foglyokat meglátogathassa, — de kérését elutasí­tották. Nagypénteken valamennyien részesültünk az úrvacsorában. Sorra egy külön cellába vittek bennünket, amelynek ajtajánál egy katona őrködött. Sohasem fogom elfeledni Rudnyev János atya jámbor szavait, ő maga már régen jobb világra tá­vozott. Helyzetünk annyira megrendítette, hogy kevéssel az úrvacsora után ágynak esett. Husvét ünnepe volt, az oroszok legnagyobb ün­nepe, — és én szegényes cellámban a priccsemen üldögéltem és a régi-régi énekeket énekelgettem. A katonák azt hitték, elment az eszem, berontottak hozzám és azt követelték, hogy hallgassak. Belenyomtam fejemet a piszkos párnába és zokogtam ... Egyszer csak valami keménységet éreztem a párnám alatt. Odanyultam: a húsvéti pirostojás volt a kezemben. Nem akartam hinni a szememnek. A piszkos, szalmával tömött fejpárna alatt húsvéti pirostojás volt, — egyetlen barát­nőnk, az angyali felügyelőnő ajándéka. Nem hi­szem, hogy húsvéti tojás valaha is szerzett volna akkora örömet, mint ez az egyszerű festett tojás. Szivemhez szorítottam, megcsókoltam és hálálkod­tam a jó Istennek. Még valami volt véghetetlen örömünkre: közölték velünk, hogy a foglyok pén­teken fogadhatják rokonaikat. így hát reményem lehetett, hogy üdvözölhetem drága jó szülőimet, pedig már lemondtam arről a reménységről, hogy valaha is viszontláthatom őket. György „Ezer év“ cimü darabját választotta a megnyitó előadásra. A darabot már a múlt szezón- ban nagy sikerei mutatta be a Városi Szinház együttese. Az Ezer év augusztus 18-iki bemutató­jának előadására két uj jelenetet kapott. Verő György uj előjátékot irt a darabhoz, amelyben Rothermere lordnak a trianoni békeszerződés re­víziója érdekében kifejtett munkáját akarja a Vá­rosi Szinház színpadán drámai formában érzékel­tetni. Az elő- és utójáték a Daily Mail szerkesz­tőségében játszódik le. Rothermere lord szerepének eljátszására a Városi Szinház igazgatósága Ma­gyarország egyik legelőkelőbb, legnépszerűbb szí­nészét (Hegedűs Gyulát) szereödteti. 1927 augusztus 12, péntek. űSport- . Visszaemlékezések a lévai tenniszversenyre Léva, augusztus 11. A lévai vii. nemzetközi lenniszverseny — mint már röviden jelentettük — a teljes siker je­gyében folyt le. A csütörtök délelőtti esőtől elte­kintve, pompás idő kedvezett a mitingnek, amely­nek legnagyobb vonzóereje természetesen Kehr- ling Béla indulása volt. Sajnálattal kell leszögez­nünk, hogy a Csehszl. LT Szövetség ugyanazon napokra engedélyezett versenyterminusok által egyáltalán nem járul hozzá a versenyek sikeréhez, sőt ellenkezőleg — egy-két star részvételétől elte­kintve — bizonyos tekintetben lokális jelleget erő­szakol azokra. A lévai versenyekkel egyszerre bo­nyolították le a troppaui bajnokságokat és igy el­estünk a német-cseh bajnokikkal Kehrling Bélá­val való találkozásának kétségkívül szenzációs ese­ményétől. Sajnálattal regisztráljuk azonkívül Bár- czy Oszkárnak a kiváló besztercebányai játékosnak balesetét is, aki pár nappal a verseny előtt inrán­dulást szenvedett s igy csak felesége, a kitűnő Bárczyné játékában volt alkalmunk gyönyörködni. A verseny természetesen Kehrling abszolút fölényének jegyében zajlott le. A férfiegyes döntő­ben Révay Józseffel került szembe, aki nagynevű ellenfelével szemben f igy ele— -eméltóan szép já­tékot produkált. A tehetséges ifjú játékos tavaly óta újabb fejlődésről tett tanúságot. A férfipáros döntőben a fenti két győztesnek Oláh (MAC) és Somogyi (Ipolyság) voltak az ellenfelei. Oláh biz­tos, nyugodt játékos, Somogyi szépen fejlődő erős tenni sztehetség, azonban több higgadtságra kellene törekednie. Túlságosan ideges, — ennek köszön­hette meglepetésszámba menő vereséget a tavaly ó‘a kétségkívül nagyon megjavult, de alapjában mégis gyöngébb Weiss-Hortenstein bárótól (férfi­egyesben). Igen stílusos játékost ismertünk meg a budapesti Márffy-Mantuanóban is, aki Szilassy Aladárral játszva, csak forró küzdelem után en­gedte át a II. helyet Oláh-Somogyinak. A női játékosok közül Paksyné (BLTC) a lé­vaiak régi jó ismerőse biztos favoritja volt a női- egyes versenynek. Férfias drivejei, hihetetlen mozgékonysága, merész, offenzív játékmodora a továbbfejlődésnek még biztos perspektívát nyújta­nak. Oláh (MAC) tavaly óta sokat javult. Általá­nos meglepetést keltett Bárczynén aratott győzel­mével, miáltal a második helyre kvalifikálta ma­gát. A többszörös besztercebányai bajnoknő Paksy- néval játszotta a nöipáros versenyt, amelyben nívós, erős küzdelem után győztek Oláhné és a biztos, észszerű játékmodora ipolysági Perhácsné ellen. A vegyespárosban Kehrling Oláhnévál biztos győz­tesként indult természetesem, de a formáját te’je- sen kijátszó Paksyné párjával, Oláh-val méltó el­lenfelei voltak a favorit-párnak. Most még valamit a fiatalokról! Igen szépen szerepeltek és figyelemreméltó tehetségről adfak tanúbizonyságot Nyáry Eszter, Szilassy Sári (LSE), Szokolyi Mária, Szabó Aranka. A férfiak közül Mészáros Károly, Balog Andor stb. A lévai közönség egész Hont- és Barsmegye sportkedvelő közönségével állandó óváriéban ré­szesítette Kehrling Bélát, aki kijelentette, hogy esztendőre újra el fog jönni. A „Barsi vándordíj" 1928-ban immár hatodszor kerül kiírásra. Kíván­juk és reméljük, hogy Kehrling szavának állhat és mi büszkén és örömmel nyújthassuk át értékes dijunkat az arra legméltóbb győztesnek! A—a. Mégis lesz futballtorna az amszterdani olimpiászon Páris, augusztus 11. Hosszas tárgyalások után véget, értek a nem­zetközi olimpiai bizottság és a nemzetközi futball- szövetség párisi tárgyalásai, mégpedig oly ered­ménnyel, amely elhárítja az olimpiai játékok deficitjének a veszedelmét. Az IOC végrehajtó bizottsága a tárgyalások­ról a következő kommünikét bocsátotta ki: Abban a törekvésben, hogy az olimpiai játé­kok számára fentartsa az általános érdeklődést és abban az elgondolásban, hogy a futballsportnak mindenhol legnagyobb a jelentősége, az 1927 augusztus 8-ikán Párásban összeült IOC végre­hajtóbizottság a következőket állapította meg: Elvi kérdésekben a prágai olimpiai kongresz- szus és a prágai futballkongresszus felfogása szerint nem állnak fenn ellentétek. Hogy az amatőrizmus körül ma uralkodó felfogás dolgában kerülje a szakítást, a végrehajtóbizottság el­fogadja azt a megoldást, amelyet a FIFA terjesz­tett eléje, hogy tudniillik o FIFA alapszabályaiban megállapított anyagi megtérítést nem fizethetik ki a játékosoknak, hanem a munkaadónak. A FIFA tudomásul vette ezt a nyilatkozatot és alapszabályait ilyen értelemben kiegészítette. Egyhangúan elfogadtak egy javaslatot, amely szerint minden, az elmaradt keresetre vonatkozó kérdésben egyedül a FIFA hivatott dönteni. Az IOC végrehajtóbizottsága másrészt el­határozta, hogy professzionista játékosoknak amatőrökké való visszaminősítését nem fogadja el. így Amszterdamban jövőre mégis lesz futball­al impi ász. )( Svédország az északi iennisz seri eget Dániá­val szemben, amely a második garnitúráját sze­repeltette, 5:0 arányban megnyerte. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents