Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-12 / 183. (1517.) szám
€ gCSSSMMTOC WSSaCMEBBBW 1927 augusztus 12, péntek". Hogyan gondolkoztak a csehek az októberi forradalom előestéjén a kisebbségi jogokról? „Az elsőfokú bíróságoknál és hatóságoknál megszűnik a csehek temzeü élete** — Tiltakozás az uj bírósági teráiSeti beosztás ellen — Miiyen volt a cseh pártok viszonya? Prága, augusztus 10. (:) Tegnapi számunkban ismertetni kezdtük a csehek forradalom előtti panaszait. Seken iró fölkereste a budweissi kereskedelmi kamara titkárát. Hromad-a kamarai titkár véleménye A budweissi kereskedelmi kamara vezetőtitkára ezeket mondotta Schennek: — A csehek még ma is Rieger álláspontját vallják. Rieger igy szólt: Itt van egy fehér iv papiros, a németek Írják föl követeléseiket s azok már eleve teljesítve vannak, föltéve, hogy a csehek is megkapják ugyanazokat a jogokat.“ — A cseh követelések a háború előtt igen szerények voltak. — Jegyezze meg magának — folytatta Hromada ingerülten — az első járásbíróságnál, az első vasútállomásnál, az első hatóságoknál megszűnünk csehek lenni! üti már elveszítjük jogainkat! Minden első fokú átjárni hivatalnál nemcsak a cseh nyelvet, hanem a szellemet is kiszorítják. Mire való mindez? Amivel az államnak tartozunk. azt önként megadjuk. Mi becsüljük a német nyelvet, de ne kényszeritsék ránk! Engedjenek bennünket csehül beszélni! A cseh miniszter helyzete Senohradban fölkereste Seben dr. Fort volt kereskedelmi minisztert, aki először is azt mondotta, hogy a cseh miniszter helyzete az osztrák kabinetben nagyon nehéz. Csak ellenségei vannak. A minisztertanács csupa ellenségekből áll, a sajtó is az ő ellensége, a hivatalnokok, a nagyiparosok stb. mind A kerületi beosztás sérelmei Ezután az akkoriban uj kerületi beosztásokról nyilatkozott Fort: — Mit jelent a tra/utenaui kerületi bíróság felállítása? Törvényellenességet, alkotmányellenes óktrojt. Edclig Jicsinben és Königraetzben még meg volt a cseh kisebbség nyelvhasználati joga s most ezt el akarják venni, amikor a két kerületet a trautenauban egyesítik. — A németek nem veszik elég komolyan ezt a problémát. A németeknek meg kell vál- teztatniok mentalitásukat, példát vehetnek az angoloktól, hogyan kell idegen nemzettel bánni, melyei meg akarnak nyerni. Ha a németek olyan ravaszok volnának, mint az angolok, már régen elnémetesedtünk volna, de ügyetlenek. Fort meg van győződve róla, hogy el fog jönni a világmorál korszaka. A cseh pártviszonyok Tobolka dr. történetiró szerint Csehország háború előtti és alatti pártviszonyai a következők voltak: 1. Az Ős-csehek konzervatív pártja. (Az összes cseh pártok követelik a cseh nemzeti önállóságot, a különbség csak abban rejlik, hogy egyesek a szlovákokkal együtt, mások ezek nélkül kívánják az önállóságot.) Az ős-csehek az osztrák-magyar monarchia keretén belül kívánják a cselt államjog elismerését. Ez a csoport azonban kisebbségben van s már csak a Národni Politika köré csoportosul. 2. A cseh államjogi demokrata párt a háború alatt alakult meg az ifju-csehekből, realistákból és haladó pártokból. Ez a párt Csehország, Morvaország, egész Szilézia és Szlovenszkó teljes önállóságát követeli. Hisz Ausztria-Magyar ország szétesésében is önálló államot akar. Az osztrák kormánnyal már nem akar tárgyalni, hanem mindent a békekonferenciától vár. A párt alapítói: Kramár, Rasin, Iiajn, Sárnál, Viktor Dyk. Hivatalos lapjuk a Národni Listy, amelynek megjelenését a hatóság beszüntette. 3. A. realisták és haladók célja ugyanaz, mint Kramáréké, csakhogy ők antiklerikális politikát akarnak folytatni a szociáldemokratákkal egyetértve. 4. Több ifjú cseh képviselő nem csatlakozott a demokrata párthoz, igy Fiedier dr., Fort, Körner, Mestalka, Tobolka. Ezek a nemzet önállóságára törekszenek Ausztria keretén belül. Disszidenseknek is nevezik őket, sőt aktivistáknak is, mert az aktív politika hívei. 5. A szocialista pártok: Először tekintetbe jön a cecho-slovanská Socialne Demokra- íická Starana. Ezek marxisták. Két irány áll egymással szemben. Az egyik irány (Habr- mann vezetésével) politikai kérdésekben a demokratákkal akar egy utón haladni, a másik, az aktivista irány, melynek élén viszont Smerál áll, a cseh kérdést nem nemzeti, hanem nemzetközi problémának tekinti. 6. A cseh szocialista párt, régebben nemzeti szocialista (ma újból annak nevezik. Szerk.) vezérei: Klofács és Stribrny együtt akar haladni a szociáldemokratákkal. 7. A.z agráriusok nem konzervativek, hanem liberálisok. Politikailag a demokratákkal tartanak. Vezéreik: Svehla, Stanek, Udr- zsal és Viskovsky. Prága, augusztus 11. Stribrny lapja, a Vecserni List, szlovák politikai botrányok kipattanását várja. A lap csütörtöki számában Hlinkát megvádolja azzal, hogy az emigráns Ungert és Jehlicskát visszahívta külföldről és szerkesztői, illetve párttitkári állást ajánlott föl nekik. A lap elmondja, hogy Unger és Jehlicska Wiadomosci P ol.sk o-Slowackie címen irredenta lapot ad ki, melynek juMus 23-iki szánva „A Slovák támadása ellenünk'* elmen JehJ.ieskáéknak Hlinkával és a szlovák püspökökkel való tárgyalására céloz. A Vecserni List a következőkben ismerteti a cikk tartalmát: — Ilusvét előtt Jehlicska és Unger arról értesültek Szlovenszkóról, hogy Hlinka közbenjárására amnesztiát kapnak. Egyidejűleg állítólag fölhívták őket, hogy hagyják el Lengyelországot s költözzenek vissza hazájukba. Az áruló Unger irónikusam megjegyzi, hogy Oroszországban, mint ismeretes, az elképzelhető leggyorsabban és legegyszerüben házasodnak az emberek. Az egybekelés szándékát csak be kell jelenteni az anyakönyvi hivatalban és ezzel az ügy el van intézve. Fölöttébb jellemző erre az egyik moszkvai, újság szines riportja, amelyben természetesen sok a szatíra, de mégis hűen tükrözted vissza a szovjetállapotokat. Kopognak — mondja a cikk — és egy bájos fiatal nő lép be a szobába. — Szergejevics Ivánhoz van szerencsém? — kérdi elfogódottan. — ügy van. Mivel szolgálhatok? — Éppen Moszkvából jövök és egy levelet hoztam önnek.-- Igen köszönöm. Foglaljon helyet. A hölgy egyre izgatottabban keresgél kézitáskájában. — Nagyon sajnálom, Szergejevics Iván, de nem találom a levelet. Valószínűen a kofferemben hagytam. — Kérem, kérem, semmi baj. Később is elolvashatom. Meddig szándékozik itt maradni, elvtársnő? — Az attól függ, hogy kapok-e munkát. Nem ludna segítségemre lenni? — Sajnos — nem! Jól tudja elvlársnő, hogy milyen nehéz munkához jutni, 8. A klerikálisok (národni katolici) különösen Morvaországban erősek. Vezéreik: Burian prépost és Hruban Moritz dr. A legidősebb párt az ős-csehek pártja, 1874-ig csakis ez létezett. A háború folyamán többségbe jutott az ifju-csehek pártja. A nemzeti öntudatot nagyban növelte Kramár pőre és halálos ítélete. Lukavszky a cseh iskolapolitkáról Lukavszky jelenlegi nemzeti demokrata képviselő, az Ustredni Matiee Skolska (cseh iskolaegyesület) elnöke, az u.j államalakulat előtt főleg a keletcsekországi iskolaügyekkel foglalkozott. — Óriási káosz uralkodik az egész vonalon — mondotta Schen újságírónak. — Kénytelenek vagyunk Keletcsehországiban kisebb ségi iskoláinkat sajátunkból fentartani. A gyermekek nem tudnak sem csehül, sem németül. Odahaza csehül beszélnek, az iskolában németül s ha kikerülnek az életbe: analfabéták. — Népünk szaporodik, de a gyermekek részére nincsen elegendő iskolánk. Hogyan fog majd gyakorlatban a.z uj bírósági beosztás prosperálni? Ha a parasztok kénytelenek Lititzből Pilsenbe menni magánügyeik elintézésére, akkor onnét kénytelenek még Egerbe utazni bírósági ügyekben. Ehhez egy teljes napra van szükségük, mire visszatérhetnek falujukba, elvesztettek két munkanapot . . . — Ha a gyermekek a német kéuyszeris- kolából hazakerülnek, csehül beszélnek. Nem tudnak egy rendes levelet megírni . . . (Folytatjuk.) egy községet jelöltek ki számára, ahol bizonyos ideig megfigyelés alatt kellett volna állnia. Ha a közvélemény megbarátkozott volna ittlétével, Unger vagy a Slovák szerkesztőségében kapott volna szerkesztői állást, vagy a szlovák néppárt titkára lett volna. Hasonló ajánlatot kapott Jehlicska, kit azonban főleg a szlovák püspökök hívtak vissza és pedig hivatalosan, magasabb rendelkezés alapján. A Wiadomosci Polsko-Slowackáe végül megjegyzi, hogy Hlinkáék éles támadásai miatt a két emigráns visszautasította a fölajánlott amnesztiát és továbbra is idegenben marad. A Vecserni List azután megkérdezi az illetékesektől, mi igaz a Wiadomosci Polsico- Slowaokiie áll Másaiból ? A lap végül megemlíti Jantausoh püspök szolgájának esetét, aki Rutt-ka környékén ugyancsak terjesztette Jehlicska lapját. A Vecserni List szerint Michalko is összekötő szerepet játszott az afférban. — Minden hivatalban egymásután mondanak fel az alkalmazottaknak. — Kellemetlen. Akkor még ma vissza kell utaznom. Szünet. Szergejevics Iván fokozódó érdeklődéssel nézi a hölgyet. A hölgy hasonlóan cselekszik. Végül Szergejevics megtöri a csendet: — Hm, kedves elvtársnő... Van egy kitűnő eszmém. Helyesebben az eszme már régi, nagyon régi, de számomra mégis uj. Szeretnék megnősülni. — Úgy? Igazán örvendetes. S kit akar elvenni? „ — Ha megengedi, — önt! Ismét szünet. A hölgy elpirul. — Van kifogása ellene, elvtársnő? ön munkát keres, alkalmazás: kíván. Én mindkettőt felajánlom önnek s azonkívül — hm — még szereletet és jó bánásmódot is. Természetesen ugyanezt várom az ön részéről is. — Szergejevics Iván, ön kissé elébe vág a dolgoknak. Még nem látom világosan, hogy menynyi a jövedelme. — Legyen nyugodt, elég kettőnknek. — Ha megnősülök, mindjárt kapok egy szobát., amely két négyzetméterrel nagyobb, mint ez. így írja elő a törvény. — Adhatna egy kis gondolkodási időt? Egye- ^nesga a pályaudvarról jöttem, — Sajnálom, de nyomban kell határoznia. Még csak egy órám van, mig szolgálatom kezdődik a hivatalban és az anyakönyvi népbiztosság messze van. — Hát legyen! Induljunk. — Bocsásson meg, elvtársnő, de mielőtt elmennénk, meg kell rendelnem az ebédet. Mindjárt hivom a szakácsnőt és ő majd gondoskodni fog. — Marfa! Ez a hölgy a feleségem, aki egyenesen Moszkvából jött. Mit kapunk ebédre? — Az elvtársnő talán megmondaná, hogy mit kíván ebédre. — Nos, Marfa, legelőször húslevest reszelt tésztával, azután sült csirkét burgonyával. Az édességeket majd magunk megvesszük a városban. Szergejevics Iván elsápad. Végeíelé jár a hónap. De feltalálja magát: — Marfa, menj Pavlov kereskedőhöz a sarkon, az ismer engem. Mindjárt felírom, hogy mit kell vásárolnod. Szergejevics Iván gyorsan egy darab papirosra írja: „Egy csirkét öt rubelért. Elsején fizetem." — S bort nem fogunk írni az ebédnél? — kérdi mosolyogva a fiatal hölgy. — Igaz, bor is kell. Majd magam veszem meg a városban. — Helyes. Indulhatunk. Megérkeztek az anyakönyvi hivatalba. A vőlegény tollba mondja a nevét. — Hogyan? — csodálkozik a fiatal hölgy — önt Barszovnak hívják? — Igen, Barszov Szergejevics Iván a nevem. — De hiszen a levél, amelyet át kellett volna adnom, Perepejkin Szergejevics Ivánnak szólt! — Ö egy emelettel feljeio lakik. — Akkor nyomban fel kell keresnem — dadogja a hölgy és halálos sápadtság önti el arcát. — Felesleges — mondja hidegvérrel Szergejevics Iván — Perepejkin már nős ember és négy gyermeke van. A menyasszony belátja, hogy valóban felesleges s aláírja a házassági szerződést. Szergejevics Iván végigméri feleségét. Mindeddig csak a jobb arcát látta. A bal arca egészen uj valami. Ebben a pillanatban azonban azt kívánja, hogy bár sohase látta volna. A bal arcon ugyanis egy hatalmas szemölcs pompázik ... — Siessen Szergejevics Iván — szól most a fiatal asszony, miközben rágyújt a második cigarettára. — Mindjárt tíz óra és kezdődik a szolgálata. — Viszontlátásra, drágám — búcsúzik Szergejevics Iván és megcsókolja a feleségét a — jobb arcán. — Öt órára otthon leszek. Beugrik a szánba s a lovak már indulnak. — Ne felejtsd el a bori! — kiáltja utána felesége. — Álljon meg! — rántja meg Szergejevics Iván a kocsist, kiugrik a szánból és a felesége után szalad. — Drágám, elfelejtettem megkérdezni, hogy mi a neved. — Anja — feleli a fiatal asszony és kedvesen. mosolyog. — Milyen szerencse — sóhajt fel megköny- nyebbülten Szergejevics Iván. — Már attól féltein, hogy Marfa a neved! A nyolcesztendőre elitéit Márffy Ödön idegbeteg Budapest, augusztus 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nyolc esztendőre elitéit Márffy Ödön, aki mint ismeretes a budapesti francia követség és Rassay Károly ellen bombamerényletet követett el, jelenleg a váci fegyház lakója s az utóbbi időben feltűnő idegesség vett erőt rajta, amely több ízben dührohamokban nyilvánult meg. Nemrégiben a fegyház munkatermében kiáltozni kezdett, hogy mindenkit megöl s máris egyik rabtársát fojtogatni kezdte, akit az őrök szabadítottak ki veszedelmes helyzetéből. Márfíyf végre lecsendesitették s cellájába vitték. Dániel Sándor dr. Márffy volt védője most meglátogatta volt védencét s megdöbbenéssel konstatálta, hogy az egykor erős fiatal ember teljesen megroppant. Ez arra bírta az ügyvédet, hogy Márffy azonnali szabadi ábra- helyezése érdekében kéréssel forduljon az igazságügyminisztériumhoz. A kérvényt már he is nynjtotta s értesülésünk szerint az igazságügyminisztérium máris elrendelte Márffy elmeállapotának orvosszakértő által való megvizsgálását.---- —I..... -■ Va dász Miklós magyar festőművész Párisban meghalt Páris, aug. 11. Vadász Miklós, a kiváló magyar festőművész, tegnap egy párisi magánszanatóriumban hosszas szenvedés után, tüdőgyulladásban meghalt. Az elhunyt festőművész mindössze 46 éves volt s különösen mint grafikus szerzett nagy hírnevet. Különböző magyar és külföldi lapban közölt rajzai keltettek feltűnést s a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításaival nagy sikereket aratott. A ceruza legelegánsabb mesterének nevezték. Már hosszabb idő óla betegeskedett s aa elmúlt hónapban súlyos operáción esett át. Betegségét az utóbbi napokban tüdőgyulladás komplikálta s gyenge szervezete ezt a betegséget már nem birta legyőzni. Temetéséről még nem történ! gondoskodás. . . .* .... . Hl inka is a szlovák püspökök iniervsniáliak Jáfeka ás Unger amnesztiája éíüslföss? A Vecserni List szerint húsúét előtt visszahívták a két szlovák emigránst Szergejevics Iván története vagy hogyan házasodnak Oroszországban
