Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-12 / 183. (1517.) szám

€ gCSSSMMTOC WSSaCMEBBBW 1927 augusztus 12, péntek". Hogyan gondolkoztak a csehek az októberi forradalom előestéjén a kisebbségi jogokról? „Az elsőfokú bíróságoknál és hatóságoknál megszűnik a csehek temzeü élete** — Tiltakozás az uj bírósági teráiSeti beosztás ellen — Miiyen volt a cseh pártok viszonya? Prága, augusztus 10. (:) Tegnapi számunkban ismertetni kezdtük a csehek forradalom előtti panaszait. Seken iró fölkereste a budweissi kereskedel­mi kamara titkárát. Hromad-a kamarai titkár véleménye A budweissi kereskedelmi kamara veze­tőtitkára ezeket mondotta Schennek: — A csehek még ma is Rieger álláspont­ját vallják. Rieger igy szólt: Itt van egy fehér iv papiros, a németek Írják föl követeléseiket s azok már eleve teljesítve vannak, föltéve, hogy a csehek is megkapják ugyanazokat a jogokat.“ — A cseh követelések a háború előtt igen szerények voltak. — Jegyezze meg magának — folytatta Hromada ingerülten — az első járásbíró­ságnál, az első vasútállomásnál, az első hatóságoknál megszűnünk csehek lenni! üti már elveszítjük jogainkat! Minden el­ső fokú átjárni hivatalnál nemcsak a cseh nyelvet, hanem a szellemet is kiszorítják. Mire való mindez? Amivel az államnak tarto­zunk. azt önként megadjuk. Mi becsüljük a né­met nyelvet, de ne kényszeritsék ránk! En­gedjenek bennünket csehül beszélni! A cseh miniszter helyzete Senohradban fölkereste Seben dr. Fort volt kereskedelmi minisztert, aki először is azt mondotta, hogy a cseh miniszter helyzete az osztrák kabinetben nagyon nehéz. Csak ellensé­gei vannak. A minisztertanács csupa ellenségekből áll, a sajtó is az ő ellensége, a hivatalnokok, a nagy­iparosok stb. mind A kerületi beosztás sérelmei Ezután az akkoriban uj kerületi beosztá­sokról nyilatkozott Fort: — Mit jelent a tra/utenaui kerületi bíróság felállítása? Törvényellenességet, alkot­mányellenes óktrojt. Edclig Jicsinben és Königraetzben még meg volt a cseh ki­sebbség nyelvhasználati joga s most ezt el akarják venni, amikor a két kerületet a trautenauban egyesítik. — A németek nem veszik elég komolyan ezt a problémát. A németeknek meg kell vál- teztatniok mentalitásukat, példát vehetnek az angoloktól, hogyan kell idegen nemzettel bánni, melyei meg akarnak nyerni. Ha a németek olyan ravaszok volnának, mint az angolok, már régen elnémetesedtünk vol­na, de ügyetlenek. Fort meg van győződve róla, hogy el fog jönni a világmorál korszaka. A cseh pártviszonyok Tobolka dr. történetiró szerint Csehor­szág háború előtti és alatti pártviszonyai a következők voltak: 1. Az Ős-csehek konzervatív pártja. (Az összes cseh pártok követelik a cseh nemzeti önállóságot, a különbség csak abban rejlik, hogy egyesek a szlovákokkal együtt, mások ezek nélkül kívánják az önállóságot.) Az ős-csehek az osztrák-magyar mo­narchia keretén belül kívánják a cselt ál­lamjog elismerését. Ez a csoport azonban kisebbségben van s már csak a Národni Politika köré csoportosul. 2. A cseh államjogi demokrata párt a há­ború alatt alakult meg az ifju-csehekből, rea­listákból és haladó pártokból. Ez a párt Csehország, Morvaország, egész Szilézia és Szlovenszkó teljes önállósá­gát követeli. Hisz Ausztria-Magyar ország szétesésében is önálló államot akar. Az osztrák kormánnyal már nem akar tár­gyalni, hanem mindent a békekonferenciától vár. A párt alapítói: Kramár, Rasin, Iiajn, Sárnál, Viktor Dyk. Hivatalos lapjuk a Ná­rodni Listy, amelynek megjelenését a hatóság beszüntette. 3. A. realisták és haladók célja ugyanaz, mint Kramáréké, csakhogy ők antiklerikális politikát akarnak folytatni a szociáldemokra­tákkal egyetértve. 4. Több ifjú cseh képviselő nem csatla­kozott a demokrata párthoz, igy Fiedier dr., Fort, Körner, Mestalka, Tobolka. Ezek a nem­zet önállóságára törekszenek Ausztria keretén belül. Disszidenseknek is nevezik őket, sőt akti­vistáknak is, mert az aktív politika hívei. 5. A szocialista pártok: Először tekintet­be jön a cecho-slovanská Socialne Demokra- íická Starana. Ezek marxisták. Két irány áll egymással szemben. Az egyik irány (Habr- mann vezetésével) politikai kérdésekben a demokratákkal akar egy utón haladni, a má­sik, az aktivista irány, melynek élén viszont Smerál áll, a cseh kérdést nem nemzeti, ha­nem nemzetközi problémának tekinti. 6. A cseh szocialista párt, régebben nem­zeti szocialista (ma újból annak nevezik. Szerk.) vezérei: Klofács és Stribrny együtt akar haladni a szociáldemokratákkal. 7. A.z agráriusok nem konzervativek, hanem liberálisok. Politikailag a demokraták­kal tartanak. Vezéreik: Svehla, Stanek, Udr- zsal és Viskovsky. Prága, augusztus 11. Stribrny lapja, a Vecserni List, szlovák politikai botrányok kipattanását várja. A lap csütörtöki számá­ban Hlinkát megvádolja azzal, hogy az emi­gráns Ungert és Jehlicskát visszahívta külföldről és szerkesztői, illetve párt­titkári állást ajánlott föl nekik. A lap elmondja, hogy Unger és Jehlicska Wiadomosci P ol.sk o-Slowackie címen irre­denta lapot ad ki, melynek juMus 23-iki szá­nva „A Slovák támadása ellenünk'* elmen JehJ.ieskáéknak Hlinkával és a szlovák püs­pökökkel való tárgyalására céloz. A Vecserni List a következőkben ismerteti a cikk tar­talmát: — Ilusvét előtt Jehlicska és Unger ar­ról értesültek Szlovenszkóról, hogy Hlinka közbenjárására amnesztiát kapnak. Egyide­jűleg állítólag fölhívták őket, hogy hagyják el Lengyelországot s költözzenek vissza ha­zájukba. Az áruló Unger irónikusam meg­jegyzi, hogy Oroszországban, mint ismeretes, az elképzel­hető leggyorsabban és legegyszerüben házasodnak az emberek. Az egybekelés szándékát csak be kell jelenteni az anyakönyvi hivatalban és ezzel az ügy el van intézve. Fölöttébb jellemző erre az egyik moszkvai, újság szines riportja, amelyben termé­szetesen sok a szatíra, de mégis hűen tükrözted vissza a szovjetállapotokat. Kopognak — mondja a cikk — és egy bájos fiatal nő lép be a szobába. — Szergejevics Ivánhoz van szerencsém? — kérdi elfogódottan. — ügy van. Mivel szolgálhatok? — Éppen Moszkvából jövök és egy levelet hoztam önnek.-- Igen köszönöm. Foglaljon helyet. A hölgy egyre izgatottabban keresgél kézitás­kájában. — Nagyon sajnálom, Szergejevics Iván, de nem találom a levelet. Valószínűen a kofferemben hagytam. — Kérem, kérem, semmi baj. Később is elol­vashatom. Meddig szándékozik itt maradni, elv­társnő? — Az attól függ, hogy kapok-e munkát. Nem ludna segítségemre lenni? — Sajnos — nem! Jól tudja elvlársnő, hogy milyen nehéz munkához jutni, 8. A klerikálisok (národni katolici) kü­lönösen Morvaországban erősek. Vezéreik: Burian prépost és Hruban Moritz dr. A legidősebb párt az ős-csehek pártja, 1874-ig csakis ez létezett. A háború folyamán többségbe jutott az ifju-csehek pártja. A nemzeti öntudatot nagyban növelte Kramár pőre és halálos ítélete. Lukavszky a cseh iskolapolitkáról Lukavszky jelenlegi nemzeti demokrata képviselő, az Ustredni Matiee Skolska (cseh iskolaegyesület) elnöke, az u.j államalakulat előtt főleg a keletcsekországi iskolaügyekkel foglalkozott. — Óriási káosz uralkodik az egész vona­lon — mondotta Schen újságírónak. — Kény­telenek vagyunk Keletcsehországiban kisebb ségi iskoláinkat sajátunkból fentartani. A gyermekek nem tudnak sem csehül, sem németül. Odahaza csehül beszélnek, az iskolában németül s ha kikerülnek az életbe: analfabéták. — Népünk szaporodik, de a gyermekek részére nincsen elegendő iskolánk. Hogyan fog majd gyakorlatban a.z uj bí­rósági beosztás prosperálni? Ha a parasztok kénytelenek Lititzből Pilsenbe menni magánügyeik elintézésére, akkor on­nét kénytelenek még Egerbe utazni bírósági ügyekben. Ehhez egy teljes napra van szüksé­gük, mire visszatérhetnek falujukba, elvesz­tettek két munkanapot . . . — Ha a gyermekek a német kéuyszeris- kolából hazakerülnek, csehül beszélnek. Nem tudnak egy rendes levelet megírni . . . (Folytatjuk.) egy községet jelöltek ki számára, ahol bizonyos ideig megfigyelés alatt kellett volna állnia. Ha a közvélemény meg­barátkozott volna ittlétével, Unger vagy a Slovák szerkesztőségében kapott volna szerkesztői állást, vagy a szlovák nép­párt titkára lett volna. Hasonló ajánlatot kapott Jehlicska, kit azonban főleg a szlovák püspökök hívtak vissza és pedig hivatalosan, magasabb rendelkezés alapján. A Wiadomosci Polsko-Slowackáe végül meg­jegyzi, hogy Hlinkáék éles támadásai miatt a két emigráns visszautasította a fölajánlott amnesztiát és továbbra is idegenben marad. A Vecserni List azután megkérdezi az illetékesektől, mi igaz a Wiadomosci Polsico- Slowaokiie áll Másaiból ? A lap végül megem­líti Jantausoh püspök szolgájának esetét, aki Rutt-ka környékén ugyancsak terjesztette Jehlicska lapját. A Vecserni List szerint Michalko is összekötő szerepet játszott az afférban. — Minden hivatalban egymásután mondanak fel az alkalmazottaknak. — Kellemetlen. Akkor még ma vissza kell utaznom. Szünet. Szergejevics Iván fokozódó érdeklő­déssel nézi a hölgyet. A hölgy hasonlóan cselek­szik. Végül Szergejevics megtöri a csendet: — Hm, kedves elvtársnő... Van egy kitűnő eszmém. Helyesebben az eszme már régi, nagyon régi, de számomra mégis uj. Szeretnék megnősülni. — Úgy? Igazán örvendetes. S kit akar el­venni? „ — Ha megengedi, — önt! Ismét szünet. A hölgy elpirul. — Van kifogása ellene, elvtársnő? ön mun­kát keres, alkalmazás: kíván. Én mindkettőt fel­ajánlom önnek s azonkívül — hm — még szerele­tet és jó bánásmódot is. Természetesen ugyanezt várom az ön részéről is. — Szergejevics Iván, ön kissé elébe vág a dolgoknak. Még nem látom világosan, hogy meny­nyi a jövedelme. — Legyen nyugodt, elég kettőnknek. — Ha megnősülök, mindjárt kapok egy szo­bát., amely két négyzetméterrel nagyobb, mint ez. így írja elő a törvény. — Adhatna egy kis gondolkodási időt? Egye- ^nesga a pályaudvarról jöttem, — Sajnálom, de nyomban kell határoznia. Még csak egy órám van, mig szolgálatom kezdő­dik a hivatalban és az anyakönyvi népbiztosság messze van. — Hát legyen! Induljunk. — Bocsásson meg, elvtársnő, de mielőtt el­mennénk, meg kell rendelnem az ebédet. Mindjárt hivom a szakácsnőt és ő majd gondoskodni fog. — Marfa! Ez a hölgy a feleségem, aki egye­nesen Moszkvából jött. Mit kapunk ebédre? — Az elvtársnő talán megmondaná, hogy mit kíván ebédre. — Nos, Marfa, legelőször húslevest reszelt tésztával, azután sült csirkét burgonyával. Az édes­ségeket majd magunk megvesszük a városban. Szergejevics Iván elsápad. Végeíelé jár a hó­nap. De feltalálja magát: — Marfa, menj Pavlov kereskedőhöz a sar­kon, az ismer engem. Mindjárt felírom, hogy mit kell vásárolnod. Szergejevics Iván gyorsan egy darab papiros­ra írja: „Egy csirkét öt rubelért. Elsején fizetem." — S bort nem fogunk írni az ebédnél? — kérdi mosolyogva a fiatal hölgy. — Igaz, bor is kell. Majd magam veszem meg a városban. — Helyes. Indulhatunk. Megérkeztek az anyakönyvi hivatalba. A vő­legény tollba mondja a nevét. — Hogyan? — csodálkozik a fiatal hölgy — önt Barszovnak hívják? — Igen, Barszov Szergejevics Iván a nevem. — De hiszen a levél, amelyet át kellett volna adnom, Perepejkin Szergejevics Ivánnak szólt! — Ö egy emelettel feljeio lakik. — Akkor nyomban fel kell keresnem — da­dogja a hölgy és halálos sápadtság önti el arcát. — Felesleges — mondja hidegvérrel Szerge­jevics Iván — Perepejkin már nős ember és négy gyermeke van. A menyasszony belátja, hogy valóban felesle­ges s aláírja a házassági szerződést. Szergejevics Iván végigméri feleségét. Mindeddig csak a jobb arcát látta. A bal arca egészen uj valami. Ebben a pillanatban azonban azt kívánja, hogy bár sohase látta volna. A bal arcon ugyanis egy hatalmas szemölcs pompázik ... — Siessen Szergejevics Iván — szól most a fiatal asszony, miközben rágyújt a második ciga­rettára. — Mindjárt tíz óra és kezdődik a szol­gálata. — Viszontlátásra, drágám — búcsúzik Szer­gejevics Iván és megcsókolja a feleségét a — jobb arcán. — Öt órára otthon leszek. Beugrik a szánba s a lovak már indulnak. — Ne felejtsd el a bori! — kiáltja utána felesége. — Álljon meg! — rántja meg Szergejevics Iván a kocsist, kiugrik a szánból és a felesége után szalad. — Drágám, elfelejtettem megkérdezni, hogy mi a neved. — Anja — feleli a fiatal asszony és kedvesen. mosolyog. — Milyen szerencse — sóhajt fel megköny- nyebbülten Szergejevics Iván. — Már attól féltein, hogy Marfa a neved! A nyolcesztendőre elitéit Márffy Ödön idegbeteg Budapest, augusztus 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nyolc esz­tendőre elitéit Márffy Ödön, aki mint ismere­tes a budapesti francia követség és Rassay Ká­roly ellen bombamerényletet követett el, je­lenleg a váci fegyház lakója s az utóbbi idő­ben feltűnő idegesség vett erőt rajta, amely több ízben dührohamokban nyilvánult meg. Nemrégiben a fegyház munkatermében kiál­tozni kezdett, hogy mindenkit megöl s máris egyik rabtársát fojtogatni kezdte, akit az őrök szabadítottak ki veszedelmes helyzetéből. Márfíyf végre lecsendesitették s cellájába vit­ték. Dániel Sándor dr. Márffy volt védője most meglátogatta volt védencét s megdöbbe­néssel konstatálta, hogy az egykor erős fiatal ember teljesen megroppant. Ez arra bírta az ügyvédet, hogy Márffy azonnali szabadi ábra- helyezése érdekében kéréssel forduljon az igazságügyminisztériumhoz. A kérvényt már he is nynjtotta s értesülésünk szerint az igaz­ságügyminisztérium máris elrendelte Márffy elmeállapotának orvosszakértő által való meg­vizsgálását.---- —I..... -■ Va dász Miklós magyar festő­művész Párisban meghalt Páris, aug. 11. Vadász Miklós, a kiváló ma­gyar festőművész, tegnap egy párisi magánszana­tóriumban hosszas szenvedés után, tüdőgyulladás­ban meghalt. Az elhunyt festőművész mindössze 46 éves volt s különösen mint grafikus szerzett nagy hírnevet. Különböző magyar és külföldi lap­ban közölt rajzai keltettek feltűnést s a Műcsar­nokban és a Nemzeti Szalonban rendezett kiállí­tásaival nagy sikereket aratott. A ceruza legele­gánsabb mesterének nevezték. Már hosszabb idő óla betegeskedett s aa elmúlt hónapban súlyos operáción esett át. Betegségét az utóbbi napokban tüdőgyulladás komplikálta s gyenge szervezete ezt a betegséget már nem birta legyőzni. Temetésé­ről még nem történ! gondoskodás. . . .* .... . Hl inka is a szlovák püspökök iniervsniáliak Jáfeka ás Unger amnesztiája éíüslföss? A Vecserni List szerint húsúét előtt visszahívták a két szlovák emigránst Szergejevics Iván története vagy hogyan házasodnak Oroszországban

Next

/
Thumbnails
Contents