Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-12 / 183. (1517.) szám
4 1927 augusztus 12, péntek* Nápoly, augusz-tus 10. A nápolyi öböl legvonzóbb pontja, a hatalmas Vezuvio, vagy ahogy a lakók röviden nevezik „il Monte“ az idén megint rémületbe ejtette a környéket. A nápolyiak büszkék a hegyükre, hiszen neki köszönhetik részben azt az idegen- forgalmat, mely Nápolyt és környékét gazdaggá tette. A világhírű öböl egyedülálló szépsége a vulkanizmus építő és romboló erejének köszönheti létét. Kivéve a délkeleti rész, Sorrento és Capri kréfa- és eocénszikláit, úgyszólván mindenütt vulkáni anyagból van felépítve. A környék története szorosan függ össze a hegy történetével. Nemcsak községek és városok pusztulását érteni alatta, hanem termékenységét is. Az ásványi anyagban gazdag lávatalaj kitűnő termőföldet ad különféle növények részére. így a híres borok, zöldség és vetemények úgyszólván egyedül a vulkáni hamu termékenységének köszönhetik létezésüket. Azért a Vezúv állandó veszedelme marad a világszép öbölnek. A hegy bármikor, bármely pillanatban katasztrofális erővel törhet ki és napok alatt elpusztíthatja egész környékét. Az idei kitörését szerencsére nem lehet katasztrofálisnak nevezni. Bár élénk hamueső esett, sőt lapillik — borsó-diónagyságu kövecskék — is bőven hullottak és július utolsó hetében egy kilométer hosszú, 50 méter széles lávafolyam is tört ki a hegy oldalából, kárt a Vezúv idén nem tett. A legújabb jelentések szerint az eruptív akció már alább is hagyott és a hegy normális működést mutat. Nápoly Dampkles-kardja A Vezúv egyike a legmegbizhatatlanabb és legkiszámíthatatlanabb vulkánoknak. Soha nem lehet tudni, mikor tör ki. Egyetlen egy jel sem mutat arra, hogy kitörés készül. Ennek a kiszámíthatatlan viselkedésnek érdekesen jellemző esete történt 1872-ben. Az erupció ebben az évben rendkívül Leves volt és óriási károkat okozott. !Az akkor még igen rövid idő óta fennálló Vezúv obszervatórium vezetője, a vulkán legalaposabb ismerője, Palmieri, miután már hetekkel a főkitörés előtt erős aktivitás és izgalom jelei mutatkoztak a kráterben — de ez az izgalom hirtelen alábbhagyott — azt táviratozta Nápolyba, hogy a hegy elcsendesedett és kitöréstől nem kell tartani. A megnyugtató táviratot követő nap hirtelen újabb erős aktivitás volt tapasztalható és néhány óra múlva teljes erejéből megkezdődött a rettegett kitörés. Ennek dacára van környék lakosságának egy állítólag csalhatatlan jele a bekövetkező kitörésekről Megfigyelték, hogy a pincékben az erup- ciót megelőző hetekben erős szénsavkiömlések vannak. Egyes pincékbe le sem lehet menni fuladás veszélye nélkül. Ez a jelenség tudományosan is magyarázható. Ugyanis az erupciót megelőző időben erős gázexhalációk szoktak fellépni. A magnóból feltörő kénes gázok a mélyebb altalaj mészköveit megtámadják és a fejlődő szénsav a mélyedéseket kitölti. Egy másik jel rég ismert források kiapadása vagy újabbak feltűnése. A környék lakói ezt a tüneményt is az erupció előhírnökének tartják. Persze sem az egyik, sem a másik nem jelenti a katasztrófa eljöttét. így a kétségtelenül igen erős 1906-os kitörésnél az előbb említett jelenségek egyikét sem sikerült kimutatni, viszont apróbb erupciók előtt igen pregnánsan lépnek fel. A Vezúv állandó Damokles-kard marad Nápoly felett. Szeszélyessége miatt soha nem lehet tudni mikor kezdi a halálthozó lávát okádni. I dacára mindig voltak jelek arra, hogy a vulkán még tartalmaz aktív erőket. így a fumarolák — ajgőzkiömiések, kénes vagy szénsavas gázok fellépése mindig egy lappangó aktivitás mellett szól. Végül pedig a tapasztalati tény, hogy a vulkánok túlnyomó része tengerpart mellett van. A magyar vulkánoknál részint a gáz- és gőzkiömlések úgyszólván teljesen megszűntek, tenger pedig nincs a közelben, úgy hogy 3 kitöréstől tartani egyáltalában nem kell, mert működésűket olyan geológiai korokban fejezték be, melyek olyan távol esnek' tőlünk, hogy újabb megismétlődés teljesen kizártnak vehető. Hogyan játszódik le a kitörés? A Vezúv rendesen minden „előzetes bejelentés nélkül" kezdi meg eruptív működést. Az első fázis — mint ez idén is pontosan bekövetkezett — hatalmas lökésszerű gőzkitöréssel kezdődik. A gőz akár egy gőzgépnél, pöfékelésszerüen — persze gigászi méretekben — hagyja el a krátert. Később már nemcsak vízgőz, hanem más veszedelmesebb gázok is járulnak hozzá. Kénes és ammóniáé gőzök, de szilárd, porrá foszlott sók, igy szalmiáksó, konyhasó is hozzájárulnak a felhő fehér színéhez. A gőzfelhőt lassan szürkére festik a felszálló és kifújt hamurészecskék. Végül a hamu dominál és a fehér gőzfelhőt teljesen elnyomja. A felhő felveszi a jellemző gombaformát, nagy, néha 5—7 kilométer magasságban terjed csak szét. Ilyen magasságot vett fel a hamufelhő az 1906-os kitörés alkalmával is. Hogy milyen borzalmas erők működhetnek az erupcióknál, arra jellemző, hogy a gőz és hamufelhő magassága az 1883 augusztus 26-án 27 kilométert ért el, tehát 3 és félszer olyan magas volt, mint a Mount Everest. A felszálló felhő teljesen elsötétíti a környéket. Ennek borzalmasságát növeli még az a tény, hogy villámok cikáznak ki belőle. Majd felhőszakadás- szerü zápor zudul le, mert a feltörő gőzfelhők j lehűlnek a magasabb, hideg levegőrétegekben és I vízzé kondenzá'ódnak. A lehulló eső erősen savanyu, mert kénes gázok vannak feloldva benne. Az eső és a hamu karöltve idézik elő a rettegett iszapfolyamokat. Ezek mindent betemetnek és elsöpörnek, ami utjukba jut, mert néha másodpercenként 10 métert is megtesznek. Ilyen iszapár temette el Herculanumot, de a legnagyobb 1122-ben volt, amikor San Sebastiano és Mássá községek teljesen elpusztultak az iszapban. A hamuhullás mellett még durvább anyag is hull. A lapillik általában borsó- vagy diónagy- ságu lávadarabok, de a „bombák" óriási, több kilós sziklák. A kráter közelében tonnás darabokat is találni néha. így 1681-ben egy 500 métermázsás szikla egészen a Vezúv északi lábáig repült. 1906-ban is találtak többszáz méfermázsás súlyú darabokat. Meddig juthat el a hamu? A hamuhullás nagy területeket födhet be. A nagy magasságba jutott részecskéket elviszi a szél sokszor többszáz kilométernyire. 1906-ban például Vezuvhamu hullott Páris- ban, Spanyolországban, sőt Kiéiben is! Az 1872-es kitörés hamuja pedig egészen Konstan- tinápolyig jutott. Az 1883-as krakatan kitörés, mely emberemlékezet óta a legnagyobb volt, amit megfigyeltek, a hamu 80 km., magasba jutott és 15.000 km-re is kimutatható volt. Az erupció eléri tetőfokát, ha megindul a láva kiömlése. Ennek nem kell a tulajdonképpeni kráterből kiindulnia. Ez egyenesen kivétel szokott lenni. A kitörés alatti földlökések, rázkódíatások, melyek ijesztő földalatti morgással, „rombóval" párosulnak, megnyitják a vulkán oldalait. így az idei kitörés alkalmával is a lávahullás, mely szerencsére nem volt tulhosszu és erős, a hegy lejtőjéből tört elő. Az erupció alkalmával megnyitó repedések gyakran azonban igen tekintélyesek. Az 1879-es Aetna-kitörésnél 5 km. hosszú eruptív repedés keletkezett, melyen gyöngysorszerüen 31 kisebb- nagyobb parazitavulkán lépett föl. Sőt 1669-ben ugyancsak az Aetnán 22 km. hosszú repedés ontotta a vulkáni termékeket. A lávakitörések a kráterből a legritkább esetek közé tartoznak. Mercalli szerint a Vezuvnál csak 1903-ban lépett fel ez a ritka jelenség. Ha fellép, igen jelentéktelen szokott lenni. Az idei Vezuv-kitörés remélhetőleg elmúlt. Az ijedség szerencsére csak ijedség maradt. De a csodaszép nápolyi öböl örökké fenyegető veszedelme marad a Vezúv. Soha nem lehet tudni, mikor nyílnak meg az alvilág tüzes kapui és pusztítják el a környék virágzó életét. B. H. fellendült a zipszer irók becse s valami különös, linóm, emelkcdettebb zipszer-Iokalpat- riotizmus lüktet, amely a zipszer költőket, írókat lelkesíti. Érdekes, hogy a zipszer irók javarésze Magyarországon él: Götz és Lám Győrben, Hensch Aurél Pesten, Gréb Aszódon, Weber Berlinig elkerült. A zipszer irodalmi termékek nagy része Magyarországon jelenik meg s a szepesi összetartást nagyban ápolja a Budapesti Szepesi Egyesület s a Magyarországi Szepesi Szövetség. Ha azonban azt kérdezzük egy szepesi zipszertől, melyik a legjellemzőbb szepesi kulturközpont, nagy meglepetésre egy szepesi nagyközséget mond s ez Mateóc. Zipserföld mai élete A szepesi németek gazdasági és kulturális helyzete — A Tátra — A szepesi városok — Körutazás a szepesi németek között — A P. M. H. eredeti riportja — 'A Vezúv működése sokszor annyira alábbhagy, hogy „kialudt" vulkánnak tartották. Klasszikus példa erre a K. u. 79-ben történt erupció, mely Pompeit és Herculanumot temette be. A hegy teljesen be volt nőve, sőt a Sommán, a krátert körülvevő körsánc által határolt sik területen szántottak is és szőlőkertek voltak. A hirtelen erupció a hegy tengerfelé eső részét a levegőbe röpítette. Azóta állandó volt a hegy működése a XIV. Századig. Ekkor minden eruptiv működése megszűnt és a hegy háromszázévig teljesen be volt nőve fákkal. Csak 1630 táján kezdett újból működni és tevékenységét a mai napig sem szüntette be. Teljesen kialudtak-e a magyar vulkánok? Az Isolica-szigeti Epomeo 2000 évig teljesen nyugodt volt, sőt azt sem tudták róla, hogy vulkán. 1302-ben hirtelen kitört és borzalmas pusztítást végzett. Hasonlóan teljesen kialudtnak tartották például a Jáva-szigetén lévő Gelungung- vulkánt is, mig az 1822-es erupció többezer emberéletet oltott ki és rettentő károkat okozott. A „kialudt" vulkán fogalma tehát kissé tág. Ezzel kapcsolatban érdekes felvetni azt a kérdést., teljesen erupciómentes-e az esztergom—visegrádi hegycsoport, vagy a mátra- és a tokajkörnyéki, vagy talán a balatoni vulkánok. Emberi, számítás szerint ezek a sok- millió esztendő óta kialudt hegyek többé kitörni nem fognak. Ugyanis az előbbi példák csupán olyan hegyekre vonatkoznak, ahol az elsődleges aktivitás hiánya II. A P. M. H. ismertette már a tátrai fürdők nagy forgalmát, mint a szepesiek megélhetési lehetőségének főforrását. Nem emlékeznek öreg Tátra-járók sem ilyen erős szezonra, hiszen még a Tátrától távolabb eső fürdők: Ruzsbach, Lubló, Iglófüred is tele vannak fürdövendégekkel. A fürdővendégekkel szemben azonban a turistaforgalom lényegesen csökkent. A turistákat mindig nagyvárosok, alföldi vidékek szállították s turistajárás szempontjából lényegesen érezhető a Budapesttel való megnehezített közeledés. A csehek a prevrat után fedezték fel a Tátrát s propagativ célokra nagyon alkalmas volt a büszke, magas hegység. Ma már sokan járnak át Prága környékéről is, egyesek és kirándulótársaságok, de a régi turistaforgalomnak csak 40 százalékát éri el a mostani még ma is. A. Tátrában két turistaegyesület dominál: a Karpathenverein s a Csehszlovák Turistaklub. A favorit magától értetődően az utóbbi. Az utjelzőtáblák, a festett jelzések, a „noclaharen" nevű éjjeli szállások s az olcsó tömegétkeztetések terén a CCST követett el mindent, hogy a vezetést magához ragadja s igy a Tátrában ma is kétféle jelzést találunk: vagy a Kárpátegyesület jelzéseit, ahol magyar, német, szlovák szöveg utasítja a turistát, vagy pedig a CCST iránymutatóit, amiről azonban lekerült a magyar szöveg. A turista járásnak ez nagy hátrányára van, tekintve, hogy a turisták nagyobb része ma is magyarokból kerül ki, akiknek fele, ha érti a cseh és a szlovák szöveget. Akárhányszor van alkalmunk látni tanakodó társaságokat, vagy tűnődő magános turistát, amint egy CCST tábla előtt nem tudja mire határozni magát, mielőtt zöldtavi irányt venne a jávorinál országút felé ... A Kárpátegyesület hajdani derék hegyi vezetőit, számszerint huszonhármat, szintén elvették. Jellemző azonban, hogy ma már csak öt vezetővel dolgozik a CCST, de ezeknek is lényegesen kevesebb a munkájuk. A Kárpátegyesület menházait sikerült megtartani. A Zöldtó menháza mostanában készült újjá, alig lehet ráismerni a régi kis házacskára, a mostani impozáns, szép, hatalmas épület nem is menház már, hanem egy fiók-Zerge-szálló. Épült még apróbb menház 1 a Poprova völgyében, a Fehértavaknál, a | Poduplaszky-völgyben. A CCST újabb rnen- házakat nem épített, kivéve néhány apróbbat. A fősulyt a tömegszállásra és az étkeztetésre fordította. így a Tátra. Azalatt azonban a szepesi síkon is érdekes átalakulás folyt. Késmárk A Szepesság főhelye, a zipszerség bázisa ma kétségkívül Késmárk és nem Lőcse többé. Késmárké a szepesiek újságja: a minden zipszer előtt fogalom Karpathenpost, Késmárké a Karpathenverein, Késmárké az idegenforgalom egy jórésze, Késmárké a zipszer kultúra s Késmárké még ma is a zipszer- földbe ojtott magyar érzés. Az utcajelző táblák háromnyelvüek, a rendőrlegénység a régi s városi ünnepélyeken kardos huszárhajduk asszisztálnak ma is. Késmárk lassanként visszatért német kultúrájához. A sok alternatíva között ezt tartotta hosszuéletünek, választhatónak. Érdekes volt az az átalakulás, mely pár év alatt Késmárkot a zipszerség bázisává tette, a német kultúra hivatott ápolójává, német tannyelvű iskolák birtokosává. S érdekes volt az a folyamat, aminek során a helyi társadalmak jelentősége széttágult s a városok kultúrája, társadalma nemcsak magát az illető várost jelentette már, hanem az egész völgyet, mint ebben az esetben is Késmárk nem csupán Késmárk városát jelenti többé, hanem az egész Poprád völgyét. Ez a jelenség nem ismeretlen Szlovenszkón: a prevrat utáni idők szükségszerűen magukkal hozták, hogy mihelyt a falvakból s a vidékről elhúzódott a magyar s német intelligencia s városokba tömörült: a magyarság s a németség gócát e városok fokozottabban jelentették s jelentőségük automatice, szükségszerűen tágult a környező völgyön végig. S kibontakozott egy speciális, virágzó zipszer kultúra, mely sikeresen leküzdötte ama pángermanisztikus törekvéseket, amelyek pár év előtt már-már megbontották a szepesi németek egységét. A pángermán lélek helyett a zipszer-fa borult virágba. Igaz, hogy német iskolák vannak javarészt a szlovákok mellett, de ezek a speciális zipszer kultúrát vannak hivatva szolgálni. A szepesi németek autocbton testület s ennek nem sok köze van a szudétai németekhez. Sajátos, érdekes és értékes zipszer kultúra fejlődött ki. Mateóc ma már fogalom a szepesi németek előtt. Némi túlzással talán azt mondhatnék, Mateóc a mai szepesiek kultur-Mekkája, Mateóc az a hely, ahová nemcsak a Poprád, hanem a Hernád s a Gölnicvölgye is tendál s ez az a városka, ahol a speciális zipszer- kultura fája a legdusabban virágzik. Mateóc és Kallivoda Jenőné neve egybeforrt a zipszer élettel s az agilis, nagyon müveit uri- asszony mindent megtesz, hogy ezt a zipszer kultúrát hűen szolgálja. A mateóci német műkedvelő szinielőadások, kulturesték jelentősége egész. Zipszerföldre kiterjed. A szepesiek, társadalmi és nyelvi különbség nélkül zarándokolnak ide, hogy a nyolcszor-tizszer megismétlődő előadásokban gyönyörködjenek. Mateóc és Késmárk: ez jelenti mai nap a zipszer életet, kultúrát, vágyat, lokálpatriotizmust s mindent, ami nemes hagyomány és jelentős jövő. A zipszerek élete mindigtől fogva különös, különleges és érdekes volt. Manapság, hogy szinte támasz és jóakarat nélkül vannak: megszázszorozottabban az és jelentősebben szimpatikus, mert őszinte és nem megalkuvó. Igló. Igló uj város, Poprád mellett a legjobban fejlődő szepesi helység. Forgalom középpontjában vau, jobban átveszi a hatásokat s készebb szakítani a tradíciókkal. A város külső képe is újabb, frissebbre mázolt, látszik, hogy mindig haladni, törtetni akart. Farkas Imre régi, kedves emlékű gimná- ■ ziuma szlovák gimnázium, cseh tanárokkal. Most szűnt meg benne a német tanítás. A legtöbb magyar tanár Magyarországba távozott, holott, ha a gimnázium német marad: lehetett volna alkalmazni őket. Az evangélikus elemi, a polgári és a zsidó népiskola maradt meg németnek, magyar természetesen nincs. Itt van azonban a szepesi magyarság újságja, az egyesitett Szepesi Hírlap—Szepesi Híradó, régtől fogva egyik legjobban szerkesztett vidéki magyar sajtóorgánum. A hatalmas, szép színházépületben magyar színészet nem játszhatik s nem volt meg a teremtő erő egy állandó, erős műkedvelő gárdára sem. Hivatásos színészekül a szlovák színtársulat jár ide, mig mükedvelő- kül a kassai magyar műkedvelőket látja vendégül a színpad. Szép, hatalmas színház. Áll a sétatér közepén, komoran fönségében, de oldalán, mint apró, csufolódó zászló már ott lobog egy cégér, a szlovenszkói kisvárosok mindenütt elibénk kacérkodó mementója, egy felírás: TABARIN. A józan szepesi városban itt ütött tanyát a művészet, oh, Istenem, ki bánja, ha egy kicsit inferiórusabb is ... Az azelőtt legmagyarabb Iglón, sok ter- vezgetés után megalakult egy magyar asztal- társaság minden különösebb eredmény nélkül. Végül is a Deutsche Ortsgruppe, a Karpathenverein, a Vadásztársaság és az Iglói Mezőgazdasági Egyesület egyesültek s most ezek együttes működése pótolja a volt kaszinót. A dobsinaiak is csatlakoztak az iglóiak mozgalmához s a magyarok és németek most egyesült erővel tartják életben Igfló város régi társadalmát. A három nagy politikai pártból lényegében itt is kettő alakult: az egyesült magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi, meg a keresztényszocialista párt. Kifejezetten német párt itt sincs. Az iglóiaknak most csak az a kívánságuk, hogy a bekövetkező községi választásoknál a három fentemlitett párt fogjon össze, hogy az őslakosság érdekéit megvédhesse. Igló épül: a város szélén helyes, pirosfe- delü házak sorakoznak egymás mellé, a város forgalma nagy, a közeli Iglófüredet sűrűn keresik fel a vendégek, az idegenforgalom is elentős. Szombathy Viktor. (Folytatjuk.) így fiatalít és szépít a Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Görsü-créme GoraSl-pütíer Gorají-szappau Falerakat a C. S. R. Rövid lefolyású volt az idei Vezuvkitörés A hegy múltja — Reminiscenciák az 1906-os kitörésről — Előre jósolható-e a hegy erupciója?
