Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-12 / 183. (1517.) szám

4 1927 augusztus 12, péntek* Nápoly, augusz-tus 10. A nápolyi öböl legvonzóbb pontja, a hatal­mas Vezuvio, vagy ahogy a lakók röviden nevezik „il Monte“ az idén megint rémületbe ejtette a környéket. A nápolyiak büszkék a hegyükre, hiszen neki köszönhetik részben azt az idegen- forgalmat, mely Nápolyt és környékét gazdaggá tette. A világhírű öböl egyedülálló szépsége a vulkanizmus építő és romboló erejének köszön­heti létét. Kivéve a délkeleti rész, Sorrento és Capri kréfa- és eocénszikláit, úgyszólván minden­ütt vulkáni anyagból van felépítve. A környék története szorosan függ össze a hegy történetével. Nemcsak községek és városok pusztulását érteni alatta, hanem termékenységét is. Az ásványi anyagban gazdag lávatalaj kitűnő termőföldet ad különféle növények részére. így a híres borok, zöldség és vetemények úgyszólván egyedül a vulkáni hamu termékenységének köszönhetik létezésüket. Azért a Vezúv állandó veszedelme marad a világszép öbölnek. A hegy bármikor, bármely pillanatban katasztrofális erővel törhet ki és napok alatt elpusztíthatja egész környékét. Az idei kitörését szerencsére nem lehet katasztrofális­nak nevezni. Bár élénk hamueső esett, sőt lapillik — borsó-diónagyságu kövecskék — is bőven hullottak és július utolsó hetében egy kilométer hosszú, 50 méter széles lávafolyam is tört ki a hegy oldalából, kárt a Vezúv idén nem tett. A legújabb jelentések szerint az eruptív akció már alább is hagyott és a hegy normális működést mutat. Nápoly Dampkles-kardja A Vezúv egyike a legmegbizhatatlanabb és legkiszámíthatatlanabb vulkánoknak. Soha nem lehet tudni, mikor tör ki. Egyetlen egy jel sem mutat arra, hogy kitörés készül. Ennek a kiszá­míthatatlan viselkedésnek érdekesen jellemző esete történt 1872-ben. Az erupció ebben az évben rendkívül Leves volt és óriási károkat okozott. !Az akkor még igen rövid idő óta fennálló Vezúv obszervatórium vezetője, a vulkán legalaposabb ismerője, Palmieri, miután már hetekkel a fő­kitörés előtt erős aktivitás és izgalom jelei mutat­koztak a kráterben — de ez az izgalom hirtelen alábbhagyott — azt táviratozta Nápolyba, hogy a hegy elcsendesedett és kitöréstől nem kell tar­tani. A megnyugtató táviratot követő nap hirtelen újabb erős aktivitás volt tapasztalható és néhány óra múlva teljes erejéből megkezdődött a rettegett kitörés. Ennek dacára van környék lakosságának egy állítólag csalhatatlan jele a bekövetkező kitörésekről Megfigyelték, hogy a pincékben az erup- ciót megelőző hetekben erős szénsav­kiömlések vannak. Egyes pincékbe le sem lehet menni fuladás veszélye nélkül. Ez a jelenség tudományosan is magyarázható. Ugyanis az erupciót megelőző idő­ben erős gázexhalációk szoktak fellépni. A mag­nóból feltörő kénes gázok a mélyebb altalaj mész­köveit megtámadják és a fejlődő szénsav a mélyedéseket kitölti. Egy másik jel rég ismert források kiapadása vagy újabbak feltűnése. A környék lakói ezt a tüneményt is az erupció elő­hírnökének tartják. Persze sem az egyik, sem a másik nem jelenti a katasztrófa eljöttét. így a kétségtelenül igen erős 1906-os kitörésnél az előbb említett jelenségek egyikét sem sikerült kimutat­ni, viszont apróbb erupciók előtt igen pregnánsan lépnek fel. A Vezúv állandó Damokles-kard marad Nápoly felett. Szeszélyessége miatt soha nem lehet tudni mikor kezdi a halálthozó lávát okádni. I dacára mindig voltak jelek arra, hogy a vulkán még tartalmaz aktív erőket. így a fumarolák — ajgőzkiömiések, kénes vagy szénsavas gázok fellé­pése mindig egy lappangó aktivitás mellett szól. Végül pedig a tapasztalati tény, hogy a vulkánok túlnyomó része tengerpart mellett van. A magyar vulkánoknál részint a gáz- és gőzkiömlések úgy­szólván teljesen megszűntek, tenger pedig nincs a közelben, úgy hogy 3 kitöréstől tartani egyáltalá­ban nem kell, mert működésűket olyan geológiai korokban fejezték be, melyek olyan távol esnek' tőlünk, hogy újabb megismétlődés teljesen ki­zártnak vehető. Hogyan játszódik le a kitörés? A Vezúv rendesen minden „előzetes bejelen­tés nélkül" kezdi meg eruptív működést. Az első fázis — mint ez idén is pontosan bekövetkezett — hatalmas lökésszerű gőzkitöréssel kezdődik. A gőz akár egy gőzgépnél, pöfékelésszerüen — persze gigászi méretekben — hagyja el a krátert. Később már nemcsak vízgőz, hanem más veszedel­mesebb gázok is járulnak hozzá. Kénes és am­móniáé gőzök, de szilárd, porrá foszlott sók, igy szalmiáksó, konyhasó is hozzájárulnak a felhő fehér színéhez. A gőzfelhőt lassan szürkére festik a felszálló és kifújt hamurészecskék. Végül a hamu dominál és a fehér gőzfelhőt teljesen el­nyomja. A felhő felveszi a jellemző gombaformát, nagy, néha 5—7 kilométer magasságban terjed csak szét. Ilyen magasságot vett fel a hamufelhő az 1906-os kitörés alkalmával is. Hogy milyen borzalmas erők működhetnek az erupcióknál, arra jellemző, hogy a gőz és hamufelhő magassága az 1883 augusztus 26-án 27 kilométert ért el, tehát 3 és félszer olyan magas volt, mint a Mount Everest. A felszálló felhő teljesen elsötétíti a környéket. Ennek borzalmasságát növeli még az a tény, hogy villámok cikáznak ki belőle. Majd felhőszakadás- szerü zápor zudul le, mert a feltörő gőzfelhők j lehűlnek a magasabb, hideg levegőrétegekben és I vízzé kondenzá'ódnak. A lehulló eső erősen savanyu, mert kénes gázok vannak feloldva benne. Az eső és a hamu karöltve idézik elő a rettegett iszapfolyamokat. Ezek mindent be­temetnek és elsöpörnek, ami utjukba jut, mert néha másodpercenként 10 métert is meg­tesznek. Ilyen iszapár temette el Herculanumot, de a legnagyobb 1122-ben volt, amikor San Sebastiano és Mássá községek teljesen elpusztul­tak az iszapban. A hamuhullás mellett még durvább anyag is hull. A lapillik általában borsó- vagy diónagy- ságu lávadarabok, de a „bombák" óriási, több kilós sziklák. A kráter közelében tonnás darabo­kat is találni néha. így 1681-ben egy 500 méter­mázsás szikla egészen a Vezúv északi lábáig repült. 1906-ban is találtak többszáz méfermázsás súlyú darabokat. Meddig juthat el a hamu? A hamuhullás nagy területeket födhet be. A nagy magasságba jutott részecskéket elviszi a szél sokszor többszáz kilométernyire. 1906-ban például Vezuvhamu hullott Páris- ban, Spanyolországban, sőt Kiéiben is! Az 1872-es kitörés hamuja pedig egészen Konstan- tinápolyig jutott. Az 1883-as krakatan kitörés, mely emberemlékezet óta a legnagyobb volt, amit megfigyeltek, a hamu 80 km., magasba jutott és 15.000 km-re is kimutatható volt. Az erupció eléri tetőfokát, ha megindul a láva kiömlése. Ennek nem kell a tulajdonképpeni kráterből kiindulnia. Ez egyenesen kivétel szokott lenni. A kitörés alatti földlökések, rázkódíatások, melyek ijesztő földalatti morgással, „rombóval" párosulnak, meg­nyitják a vulkán oldalait. így az idei kitörés al­kalmával is a lávahullás, mely szerencsére nem volt tulhosszu és erős, a hegy lejtőjéből tört elő. Az erupció alkalmával megnyitó repedések gyakran azonban igen tekintélyesek. Az 1879-es Aetna-kitörésnél 5 km. hosszú eruptív repedés keletkezett, melyen gyöngysorszerüen 31 kisebb- nagyobb parazitavulkán lépett föl. Sőt 1669-ben ugyancsak az Aetnán 22 km. hosszú repedés on­totta a vulkáni termékeket. A lávakitörések a kráterből a legritkább esetek közé tartoznak. Mercalli szerint a Vezuvnál csak 1903-ban lépett fel ez a ritka jelenség. Ha fellép, igen jelenték­telen szokott lenni. Az idei Vezuv-kitörés remél­hetőleg elmúlt. Az ijedség szerencsére csak ijed­ség maradt. De a csodaszép nápolyi öböl örökké fenyegető veszedelme marad a Vezúv. Soha nem lehet tudni, mikor nyílnak meg az alvilág tüzes kapui és pusztítják el a környék virágzó életét. B. H. fellendült a zipszer irók becse s valami kü­lönös, linóm, emelkcdettebb zipszer-Iokalpat- riotizmus lüktet, amely a zipszer költőket, írókat lelkesíti. Érdekes, hogy a zipszer irók javarésze Magyarországon él: Götz és Lám Győrben, Hensch Aurél Pesten, Gréb Aszó­don, Weber Berlinig elkerült. A zipszer iro­dalmi termékek nagy része Magyarországon jelenik meg s a szepesi összetartást nagyban ápolja a Budapesti Szepesi Egyesület s a Magyarországi Szepesi Szövetség. Ha azonban azt kérdezzük egy szepesi zipszertől, melyik a legjellemzőbb szepesi kulturközpont, nagy meglepetésre egy sze­pesi nagyközséget mond s ez Mateóc. Zipserföld mai élete A szepesi németek gazdasági és kulturális helyzete — A Tátra — A szepesi városok — Körutazás a szepesi németek között — A P. M. H. eredeti riportja — 'A Vezúv működése sokszor annyira alábbhagy, hogy „kialudt" vulkánnak tartották. Klasszikus példa erre a K. u. 79-ben történt erupció, mely Pompeit és Herculanumot temette be. A hegy teljesen be volt nőve, sőt a Sommán, a krátert körülvevő körsánc által határolt sik területen szántottak is és szőlőkertek voltak. A hirtelen erupció a hegy tengerfelé eső részét a levegőbe röpítette. Azóta állandó volt a hegy működése a XIV. Századig. Ekkor minden eruptiv működése megszűnt és a hegy háromszázévig teljesen be volt nőve fákkal. Csak 1630 táján kezdett újból működni és tevékenységét a mai napig sem szüntette be. Teljesen kialudtak-e a magyar vulkánok? Az Isolica-szigeti Epomeo 2000 évig teljesen nyugodt volt, sőt azt sem tudták róla, hogy vul­kán. 1302-ben hirtelen kitört és borzalmas pusztí­tást végzett. Hasonlóan teljesen kialudtnak tar­tották például a Jáva-szigetén lévő Gelungung- vulkánt is, mig az 1822-es erupció többezer em­beréletet oltott ki és rettentő károkat okozott. A „kialudt" vulkán fogalma tehát kissé tág. Ezzel kapcsolatban érdekes felvetni azt a kérdést., tel­jesen erupciómentes-e az esztergom—visegrádi hegycsoport, vagy a mátra- és a tokajkörnyéki, vagy talán a balatoni vulkánok. Emberi, számítás szerint ezek a sok- millió esztendő óta kialudt hegyek többé kitörni nem fognak. Ugyanis az előbbi példák csupán olyan hegyekre vonatkoznak, ahol az elsődleges aktivitás hiánya II. A P. M. H. ismertette már a tátrai fürdők nagy forgalmát, mint a szepesiek megélhetési lehetőségének főforrását. Nem emlékeznek öreg Tátra-járók sem ilyen erős szezonra, hi­szen még a Tátrától távolabb eső fürdők: Ruzsbach, Lubló, Iglófüred is tele vannak fürdövendégekkel. A fürdővendégekkel szemben azonban a turistaforgalom lényegesen csökkent. A tu­ristákat mindig nagyvárosok, alföldi vidé­kek szállították s turistajárás szempontjából lényegesen érezhető a Budapesttel való meg­nehezített közeledés. A csehek a prevrat után fedezték fel a Tátrát s propagativ célokra nagyon alkalmas volt a büszke, magas hegy­ség. Ma már sokan járnak át Prága környéké­ről is, egyesek és kirándulótársaságok, de a régi turistaforgalomnak csak 40 százalékát éri el a mostani még ma is. A. Tátrában két turistaegyesület domi­nál: a Karpathenverein s a Csehszlovák Tu­ristaklub. A favorit magától értetődően az utóbbi. Az utjelzőtáblák, a festett jelzések, a „noclaharen" nevű éjjeli szállások s az ol­csó tömegétkeztetések terén a CCST követett el mindent, hogy a vezetést magához ragadja s igy a Tátrában ma is kétféle jelzést talá­lunk: vagy a Kárpátegyesület jelzéseit, ahol magyar, német, szlovák szöveg utasítja a tu­ristát, vagy pedig a CCST iránymutatóit, amiről azonban lekerült a magyar szöveg. A turista járásnak ez nagy hátrányára van, te­kintve, hogy a turisták nagyobb része ma is magyarokból kerül ki, akiknek fele, ha érti a cseh és a szlovák szöveget. Akárhányszor van alkalmunk látni tanakodó társaságokat, vagy tűnődő magános turistát, amint egy CCST tábla előtt nem tudja mire határozni magát, mielőtt zöldtavi irányt venne a jávo­rinál országút felé ... A Kárpátegyesület hajdani derék hegyi vezetőit, számszerint huszonhármat, szintén elvették. Jellemző azonban, hogy ma már csak öt vezetővel dolgozik a CCST, de ezek­nek is lényegesen kevesebb a munkájuk. A Kárpátegyesület menházait sikerült megtartani. A Zöldtó menháza mostanában készült újjá, alig lehet ráismerni a régi kis házacskára, a mostani impozáns, szép, hatal­mas épület nem is menház már, hanem egy fiók-Zerge-szálló. Épült még apróbb menház 1 a Poprova völgyében, a Fehértavaknál, a | Poduplaszky-völgyben. A CCST újabb rnen- házakat nem épített, kivéve néhány aprób­bat. A fősulyt a tömegszállásra és az étkezte­tésre fordította. így a Tátra. Azalatt azonban a szepesi síkon is érdekes átalakulás folyt. Késmárk A Szepesság főhelye, a zipszerség bázisa ma kétségkívül Késmárk és nem Lőcse töb­bé. Késmárké a szepesiek újságja: a minden zipszer előtt fogalom Karpathenpost, Kés­márké a Karpathenverein, Késmárké az ide­genforgalom egy jórésze, Késmárké a zipszer kultúra s Késmárké még ma is a zipszer- földbe ojtott magyar érzés. Az utcajelző táblák háromnyelvüek, a rendőrlegénység a régi s városi ünnepélyeken kardos huszárhajduk asszisztálnak ma is. Késmárk lassanként visszatért német kultúrájához. A sok alternatíva között ezt tartotta hosszuéletünek, választhatónak. Ér­dekes volt az az átalakulás, mely pár év alatt Késmárkot a zipszerség bázisává tette, a né­met kultúra hivatott ápolójává, német tan­nyelvű iskolák birtokosává. S érdekes volt az a folyamat, aminek során a helyi társadal­mak jelentősége széttágult s a városok kul­túrája, társadalma nemcsak magát az illető várost jelentette már, hanem az egész völ­gyet, mint ebben az esetben is Késmárk nem csupán Késmárk városát jelenti többé, hanem az egész Poprád völgyét. Ez a jelen­ség nem ismeretlen Szlovenszkón: a prevrat utáni idők szükségszerűen magukkal hozták, hogy mihelyt a falvakból s a vidékről elhú­zódott a magyar s német intelligencia s váro­sokba tömörült: a magyarság s a németség gócát e városok fokozottabban jelentették s jelentőségük automatice, szükségszerűen tá­gult a környező völgyön végig. S kibontakozott egy speciális, virágzó zipszer kultúra, mely sikeresen leküzdötte ama pángermanisztikus törekvéseket, ame­lyek pár év előtt már-már megbontották a szepesi németek egységét. A pángermán lé­lek helyett a zipszer-fa borult virágba. Igaz, hogy német iskolák vannak javarészt a szlo­vákok mellett, de ezek a speciális zipszer kultúrát vannak hivatva szolgálni. A szepesi németek autocbton testület s ennek nem sok köze van a szudétai németekhez. Sajátos, ér­dekes és értékes zipszer kultúra fejlődött ki. Mateóc ma már fogalom a szepesi néme­tek előtt. Némi túlzással talán azt mondhat­nék, Mateóc a mai szepesiek kultur-Mekkája, Mateóc az a hely, ahová nemcsak a Poprád, hanem a Hernád s a Gölnicvölgye is tendál s ez az a városka, ahol a speciális zipszer- kultura fája a legdusabban virágzik. Mateóc és Kallivoda Jenőné neve egybeforrt a zip­szer élettel s az agilis, nagyon müveit uri- asszony mindent megtesz, hogy ezt a zipszer kultúrát hűen szolgálja. A mateóci német műkedvelő szinielőadások, kulturesték jelen­tősége egész. Zipszerföldre kiterjed. A szepe­siek, társadalmi és nyelvi különbség nélkül zarándokolnak ide, hogy a nyolcszor-tizszer megismétlődő előadásokban gyönyörködje­nek. Mateóc és Késmárk: ez jelenti mai nap a zipszer életet, kultúrát, vágyat, lokálpat­riotizmust s mindent, ami nemes hagyomány és jelentős jövő. A zipszerek élete mindigtől fogva különös, különleges és érdekes volt. Manapság, hogy szinte támasz és jóakarat nélkül vannak: megszázszorozottabban az és jelentősebben szimpatikus, mert őszinte és nem megalkuvó. Igló. Igló uj város, Poprád mellett a legjobban fejlődő szepesi helység. Forgalom középpont­jában vau, jobban átveszi a hatásokat s ké­szebb szakítani a tradíciókkal. A város kül­ső képe is újabb, frissebbre mázolt, látszik, hogy mindig haladni, törtetni akart. Farkas Imre régi, kedves emlékű gimná- ■ ziuma szlovák gimnázium, cseh tanárokkal. Most szűnt meg benne a német tanítás. A leg­több magyar tanár Magyarországba távozott, holott, ha a gimnázium német marad: lehe­tett volna alkalmazni őket. Az evangélikus elemi, a polgári és a zsidó népiskola ma­radt meg németnek, magyar természetesen nincs. Itt van azonban a szepesi magyarság új­ságja, az egyesitett Szepesi Hírlap—Szepesi Híradó, régtől fogva egyik legjobban szer­kesztett vidéki magyar sajtóorgánum. A hatalmas, szép színházépületben ma­gyar színészet nem játszhatik s nem volt meg a teremtő erő egy állandó, erős műked­velő gárdára sem. Hivatásos színészekül a szlovák színtársulat jár ide, mig mükedvelő- kül a kassai magyar műkedvelőket látja ven­dégül a színpad. Szép, hatalmas színház. Áll a sétatér közepén, komoran fönségében, de oldalán, mint apró, csufolódó zászló már ott lobog egy cégér, a szlovenszkói kisvárosok mindenütt elibénk kacérkodó mementója, egy felírás: TABARIN. A józan szepesi városban itt ütött tanyát a művészet, oh, Istenem, ki bánja, ha egy kicsit inferiórusabb is ... Az azelőtt legmagyarabb Iglón, sok ter- vezgetés után megalakult egy magyar asztal- társaság minden különösebb eredmény nél­kül. Végül is a Deutsche Ortsgruppe, a Kar­pathenverein, a Vadásztársaság és az Iglói Mezőgazdasági Egyesület egyesültek s most ezek együttes működése pótolja a volt kaszi­nót. A dobsinaiak is csatlakoztak az iglóiak mozgalmához s a magyarok és németek most egyesült erővel tartják életben Igfló város régi társadalmát. A három nagy politikai pártból lényegében itt is kettő alakult: az egyesült magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi, meg a keresztényszocialista párt. Kifejezetten német párt itt sincs. Az iglóiaknak most csak az a kívánságuk, hogy a bekövetkező községi választásoknál a há­rom fentemlitett párt fogjon össze, hogy az őslakosság érdekéit megvédhesse. Igló épül: a város szélén helyes, pirosfe- delü házak sorakoznak egymás mellé, a vá­ros forgalma nagy, a közeli Iglófüredet sűrűn keresik fel a vendégek, az idegenforgalom is elentős. Szombathy Viktor. (Folytatjuk.) így fiatalít és szépít a Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Görsü-créme GoraSl-pütíer Gorají-szappau Falerakat a C. S. R. Rövid lefolyású volt az idei Vezuvkitörés A hegy múltja — Reminiscenciák az 1906-os kitörésről — Előre jósolható-e a hegy erupciója?

Next

/
Thumbnails
Contents