Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-11 / 182. (1516.) szám
T'RS'SMiVVAfifeMl-HTRtÖCB 1927 augusztus 11, esittürtffk. 8 UJ KÖNYVEK írja: Egri Viktor. Babits Mihály: Halálfiai (lAUhenaemn, Budapest, 1927.) Babits Mihály uj regényének, a Halálfiainak megjelenése ismételt és döntő bizonyítóba a magyar regény megújhodásának. Mig az utolsó esztendők magyar drámatermelése félősen kerüli a mélyebb koncepciót és fölületes egyvonaluságával és könnyűségével teljesen alkalmazkodott a pusztán szórakozni akaró közönség ízléséhez, addig a Halálfiai és a múlt esztendőben megjelent társai: Móricz Kivirágos kivirradatigja, Kosztolányi Édes Annája, Zilahy Két foglya, Zsolt Béla, Földi Mihály egy-egy regénye meggyőznek bennünket arról, hogy a lezüllött közönségizléssel kötött kompromisszum nem posrványitott el minden tehetséget: elérkezett a nagykőn .-eptióju alkotások ideje, a magyar regény ö v :'j:es renaissance-ját éli és hivatotton mutat előre. Babits Miiiáiy regénye már méreteiben is túlnő az előző esztendők mélylélekzefü munkáin. Egyetlen hatalmas kötet, szorosan összekapcsolódó, elválaszthatatlan komipozició, noha Írója három generáció sorsát rajzolja meg benne,- melyen tnl a háborús előtti világ egész magyar társadalmának sorsa érzik. Nem szakítható részekre, mint Tho- mas Mann Buddenbrocksija, annyira szimbólummá olvad a generációk, a Család rajza abba a világképbe, melyet Babits bennük tükröz. Az összekötő kapocs a regénynek legéletteljesebb és legértékesebb alakja: Centi néni, az idők legendás asszonya, az első generáció reprezentánsa. Monumentálisabb és minden keménysége ellenére is melegebb figurát keveset teremlett a magyar regényírás. Ez a páratlan nagyasszony a könyv nagy élménye, ez nem szimbólum, ez maga a l'egvalósá- gosabb élet, döbbentően Mi és igaz minden rán-cá- cal és szavával. Centi néni egy darab eladósodott föld boldogtalan rabja, hogy a maga rabságával megváltsa a belőle fakadt második generációt és megépíteni segítse a harmadik sa-rj jövőjét, is. Elbukásában és újbóli talp ráállásában valami pogá- nyul szép ősi keménység és erő van: egy darab megtörhetetlen élet. Helyenként kegyetlenül fájdalmasan hatnak ránk ennek a nagy könyvnek alakjai; erős pesszimizmus érzik Babits erős realizmusa mögött. Az öregasszony hasztalanul harcol a földdel, hogy megtartsa unokáinak, a két uj generáció nő és leéli a maga végzetesen más mentalitású, más célú életét, hiába próbálja áthidalni ezeket az elivelő életeket, a két generáció az eljövendő szétmorzso- lódás és összeomlás jeleivel . néz szembe a sorsával és egyszer á; vénségbe roskadó Centi héni. is rá- . döbben, hogy hiába minden: a szőlőt nem tudja megtartani azoknak, akikért harcolt: a halálfiait más ideálok és más mámorok tartják rabul és egyszer minden elenyészik és megsemmisül. Centi néni mellett Imre, az unoka alakja forrasztja egységessé ezt a nagyvonalú kompozíciót. Ez a lélek, ébredésétől teljes kifejlődéséig, még gazdagabb detailmunkával tárul elénk fájó harcaival és meghasonTásával. Az iró itt mintha döbbentő analízisek hosszú során át önmagát mutatná. Babits a regényéhez szinte külön stílust te- . rém tett, melyen a legkomplikáltabb elemzést is : nemes egyszerűséggel és drámaian tudja el'éuk : vetíteni. Semmi törés, semmi zavar nem mutatkozik, ha beleéltük magunkat abba a világba, melynek kisvárosi alakjai determináltságukkal annyira bennünk és körülöttünk élnek, hogy olykor szinte gyűlöletesek lesznek, megérezve bennük a meg- változhatatlant. Ez Babits művészetének csúcsa és ezt szerintem csak a kisvárosi lelkek, a vidék ismerője érezheti tisztán utána: típusai kimos reali- j lássál igazak, kínzóan életteljesek, egy elmúlt vi- : lág halálfiai, a romlás szligmáival arcukon és jel- ■ ilemiükön, hiába mennek lelkendezve az életbe és 1 küzdelembe. ! Mégis: Babits pesszimizmusa nem végzetes. A Halálfiaiban van valami vigasztaló, mert Íróját • együttérzés és szeretet füti át, mikor hőseiről beszél. A hangjába, kicsit fölényes, de mindig rokonszenves hangjába mintha a sajnálatnak izei is ke- ; verődnének: az életek csak látszólag őrlődnek fel céltalanul és meddőn, felénk mintha beszédes jelekként intenének. Dokumentum ez a nagy könyv, — évek önkinzó odaadása és hihetetlen szorgalma — a maga különös befejezettségével: a végső akkordok egy uj regénynek hangjait csendítik fel, mert az élet tovább megy, nem szakad meg soha és tovább cseng ez a megütött hang is, az uj re- ; gényé. Várjuk ezt az uj regényt, avagy ezeket az uj regényeket, Babitsról és más nagyjaink tói, várjuk a magyar regényírás uj fejezetét: a háborúnak és az összeomlásnak mélyenjáró emberi és művészi dokumentumait, melynek egyik remekét, a Halálfiait, őszinte csodálattal fogadtuk. Életünk csendes kivégzés volt a forradalmárok fogságában „A Romanovok fénykora és bukása** Irta: A. A. Vyrubova 57. Kinzó gunykacaját és fenyegetéseit, amelyeket szüntelenül tűrni voltam kénytelen, holtomig nem fogom elfelejteni. Fogságom első napjainak egyikén megjelent egy nöszemély, aki teljesen levetkőztetett és rnbruhába öltöztetett... Amikor alsóruhámat letépte testemről, megremegtem a félelemtől és a borzadástól. Ruhámat megtarthattam. Mikor az a nőszemély levetkőztetett, észrevette a felső karomon viselt aranykarkötőt, amelyet mindig a karomon viseltem, Emlékszem, mennyire fájt, mikor a katonák letépték rólam. Még a durva fegyenc Kuszmin is, aki jelen volt ennél az eljárásnál, megjegyezte a maga durva hangján, meglátván könnyező szememet: — Hagyjátok békébe! Ne kínozzátok! Csak Ígérje meg, hogy nem adja oda másnak! Mégis letépték karomról. — Éheztem, a szónak teljes értelmében. Naponta kétszer hoztak ugyan valamiféle undorító folyadékot, amelyet mindennek jogosabban lehetett nevezni, mint levesnek, s azon- föliil a katonák nem egyszer beleköptek, — volt eset arra is, hogy üvegcserepet találtam benne. Megtörtént, hogy ebből a „leves“-ből romlott hal szaga áradt, s nem egyszer úgy kellett kényszeri- tenem magamat néhány kanálnyinak a lenyelésére, hogy befogtam az orromat, nehogy éhenhal- jak. A maradékot az illemhelyre öntöttem, mert egyszer megtörtént, hogy fegyházőreim — észre- vevén, hogy nem fogyasztottam el az egészet — megfenyegettek, hogy ha ez mégegyszer megtörténik, agyonütnek. Több hónapig tartó fogságom alatt egyetlenegyszer sem engedték meg, hagy hoz- zámtrriozóimtál élelmiszert fogadjak el. Az első hónapban teljesen a fegyházörség kezében voltunk. Cellám kulcsa az említett fegyencnél volt, aki naponta többször — mindig katonák kíséretében — lépett be cellámba. Mindenféle foglalkozástól eltiltottak. — A munka nem börtönbe való — mondotta a parancsnok, amikor arra kértem, hogy engedjen varrni. Naponta tízperces séta Életünk csöndes kivégzés volt. Mindennap tiz percet tölthettünk egy szűk udvaron, amelynek közepén fürdőszoba volt. Mikor először léptem cellám kriptalevegőjéből a szabadba, újra magamhoz tértem, újra éreztem, hogy élek s egy pillanatra jól éreztem magamat. , Nem tudom leírni, mekkora örömet, milyen lelki üdülést jelentettek nekem ezek a tizpercnvi időközök. Azt hiszem, nincs a világon kert, amely annyi gyönyörűséget nyújtana sétálóinak, mint ameny- nyit nekünk jelentett az erődnek ez a szegényes kis kertecskéje. Mélyen beszittam a levegőt tüdőmbe, föl-fölnéztem az égre, figyelmesen megnézegettem minden kis felhöcskét, minden kis fűszálat lábamnál, minden kis levelecskét a bokrokon. A fürdőszobát minden két hétben egyszer — pénteken vagy szombaton — használhattuk. Ezt a napot mindnyájan türelmetlenül vártuk. Másnap ugyan megvonták tőlünk a sétaengedélyt, mert az időből nem tellett, hogy valamennyien egy napon fürödhessünk s amíg valaki fürdött, senkinek sem volt szabad sétálnia. Cellámban sohasem vetkőztem le. Két gyap- jukendőm volt, az egyiket a fejemen viseltem, a másikat vállamon. Éjszaka köpenyemmel takaróztam. Rendszerint reggel négy óráig aludtam, attól kezdve a toronyórának minden ütését hallottam. Hét óra körül kezdett megelevenedni a folyosó. Fát hoztak be és odádobálták a kályha elé. / 1 Nedves cellában, negyvenfokos lázzal Ezzel a lármával kezdődött a nap és a nappal a börtönélet rettentő egyhangúsága. Hogy megmelegedjek, behúzódtam cellámnak abba a sarkába, amely a kívül levő kályhába torkollt. Cellám nedvességétől alaposan meghűltem és a hűtés álterjedt tüdőmre, lázam negyven fokra emelkedett. Nappal, de méginlrább éjjel, rettentő köhögés gyötört. A felcser flastromától a láz lassankint csökkent, de a következő hetekben gyakran eszméletemet vesztettem a gyöngeségtől és az éhségtől. A katonák, akik regge’enként cellámba jöttek, nem egyszer úgy találtak, hogy ájultan feküdtem ágyam előtt. Már említettem, hogy a falakról leszivárgó viz a padlón nagy tócsákba gyűlt, amelyek ágyamtól az ajtóig húzódtak. Emlékszem, hogy egyik reggelen a hidegtől dideregve ébredtem föl és akkor vettem észre, hogy egyik ilyen tócsában fekszem. Átnedvesedett ruhámtól egész nap nem tudtam fölmelegedni. A katonák Vyenkor közömbösen odébbrugtak, — néha akadt egy, aki részvéttel volt irántam és beemelt ágyamba, aztán kiment és rámzárta az ajtót. Olyankor órákhosszat feküdtem, — ahhoz nem volt erőm, hogy fölkeljek és kopogtassak az ajtón — de meg úgysem jött volna segítségemre senki. Az őrség a 3-as lövészezred tagjaiból alakult. Ameddig csak ezek a lövészek garázdálkodtak az erődben, csak lárma és kellemetlenség volt a sorsunk, — de nem tudnám megmondani, nem lett-e helyzetünk még rosszabb, amikor a péter- vári helyőrség katonái váltották föl őket. Örökké civakodtak egymással és a civa- lcodás árát természetesen mi foglyok adtuk meg. Egyiküket elöljárójuknak választották. Teremtőm, mennyi durvaságot, hitványságot kellett elviselnem tőlük! De én megbocsátottam nekik és igyekeztem türelmesen elviselni mindent, amit velem cselekedtek, hiszen nem ők tették váliamra a fogság kereszjét és akik engem befeketítettek. Nehéz volt azonban megbocsátanom azoknak, akik irigységből tudatosan hazudtak és engem gyötörtek. A lévai nemzetközi tennisz- verseny döntői Léva, augusztus 10. A Lévai Sport Egylet által rendezett VII. nemzetközi tenniszverseny az idén is nagy érdeklődés mellett, folyt le a LSE pompás pályáin. A versenynek ezúttal hatalmas jelentőséget adott, hogy azon Kehrling Béla, a többszörös és neves magyar bajnok is megjelent. A döntőmérkőzések izgalmas játszmákat hoztak és a verseny a következő eredménnyel végződött: Férfiegyes: Kehrling Béla, 2. Révay József, 3. Oláh Aladár (mindhárman MAC) és Weisz-Hor- slenstein Jenő. Nöiegyes: Paksy Józsefné, 2. Oláh Aladárné (Budapest), 3. Bárczy Oszkárné és Perhács Imréné. Férfipár!os: Kehrling—Révay, 2. Oláh Aladár —Somogyi Bjla, 3. Révay István—Bukovszky és Márfy—Mantuano Tamás és Szilassy Aladár. Vegyespáros: Oláhné—Kehrling, 2. Paksyné—■ Oláh, 3. Perhácsyné—Somogyi és Bárczyné— Révay. Nőipáros: Paksyné—Bárczyné, 2. Oláhné— Perhácsné, 3. Nyáry Eszter—Szabó Aji és Vida dr.-né—Szilassy Sári. Slilusdijat nyertek: Szokolyi Márta és Mantu- ánó Tamás, bírói tiszteletdijban részesültek: Ivánka Géza és Bukovszky Péter. Befejezték a zsolnai tenniszverseny t Zsolna, augusztus 10. A Zsolnai SK első nemzetközi tenniszversenye tegnap szép erkölcsi sikerrel zárult 1- Északszlo^enszkó bajnokságát a pozsonyi Nedbalek Richárd nyerte, aki a döntőben a tehetséges fiatal zsolnai juniort Hédit Lacit győzte le. 3. Rebik (Königgraetz) lett. — A női- egyesben a favorit Korotvicskáné győzött a losonci Herzog Margit felett. 3. Kindernay (I%zsony) lett. — A férfipárost a pozsonyi Nedbalek—Duschin- sky kettős nyerte Spitz és Rebik előtt. 3. Blabol— Vajda. — A vegyespárosban Hcrcog Margit— Nedbalek győztek Korotvicskáné és Dusinsky felett. 3. Deutschné—Blabol. — Zsolna bajnokságában Nedbalek a kis Hechtet csak 6:1, 2:6, 7:5, 6:1 arányú nehéz küzdelem után tudta megadásra kényszeríteni. A nőiegyesben itt is Korotvicskáné győzött Hercog Margit előtt. — A tenniszsport ba- rátjainak diját szintén Nedbalek nyerte Hecht. előtt (6:3, 5:7, 7:5, 6:1). 3. Novy. — Szlovenszkó ifjúsági bajnoka Blabol. női bajnoka pedig a besztercebányai Markovics lett. Beszélgetés kopogó jelekkel a falon át Az első napokban fölkeresett néha a kazamaták felügyelője, egy öreg ezredes, akit később mással váltottak föl. Szuhomlinovné asszonnyal mindennap kopogó-jeleket váltottunk. Szomszédnőm betürendszert eszelt ki, amelyet fölirt egy kis darab papírra, átcsempésztette hozzám a felügyelőnővel és esténkint, amikor az őr már hangosan horkolt, a falhoz lopóztunk és társalogtunk. Veszedelmes dolog volt ez, mert folyton figyeltek bennünket. Egyszer rajtakapott bennünket a felügyelő. Dühösen ránktámadt s megfenyegetett, hogy legközelebb a „sötét zárká“-ba, egy borzalmas kinzókamrába zárat, — mi azonban nyugodtan tovább telegrafáltunk és többé nem kaptak rajta bennünket. Köhögésem egyre súlyosbodott és mustárflas- tromom alatt a mellem és a hátam bőre gyulladásba jutott. Szót. kell kerítenem most főkinzómról, a Trubeckoj-erőd orvosáról, Serebranyikovról. Be- szállittatásom első napján a cellámba jött és attól kezdve csaknem mindennap körsétát tett a börtön valamennyi helyiségében, — kövér ur volt, sötét ábrázattal, óriási vörös szalag a mellén. A katonák jelenlétében letépte testemről az ingemet és durván fölnevetett: — Ez a nőszemély hihetetlenül sovány, bizonyára erkölcstelen életmódja miatt. Mikor egyszer belső fájdalmaimat panaszoltam, arculütött, szimulánsnak nevezett és cinikus vigyoiyással „Nikolaj“-jal és „Alice“- al való „orgiáim“ iránt érdeklődött, biztosítván engem arról, hogy ha meg találnék halni, egészen szépen eh fognak tudni földelni. Még a katonák is nyíltan megbotránkoztat-: a viselkedésén ... Az első napokban, amikor megismertem, nem is tudtam imádkozni és egyre a Megváltó szavait ismételgettem: „Uram, Uram, miért hagytál el engem?" KOZMETIKA A bőr ápolása és a szépség hibáinak gyógyítása Irta: Dl*. TÖI*8k Lajos egyetemi tanár Ara 39.— Kf )( Csehszlovákia junior tenniszbajnoka a. pre- rtívi Cingross lett, aki a Pardubitzban lefogd versenyen úgy az ifjúsági, mint a főiskolai serleget megnyerte. — Női bajnok Merhaut kisasszony (Königsfeld) lett. — Vegyespáros bajnok: Tuskany —Cservenka (Pilsen—Prr dubitz). )( Kozseluh a besztercebányai tenniszverse- nyékén. Holnap kezdődnek meg Besztercebányán a csehszlovák termiszszövetség bajnokságai a besztercebányai Slavia rendezésében. A versenyre Kozseluh János is leutazott, aki a páros mérkőzést Just dr.-ral, a CsLTK elnökével együtt játsza. )( A prágai Slavia első csapata szombaton Bécsben a Hakoah, vasárnap Budapesten az Újpest, hétfőn pedig Szombathelyen a Sabária ellen játszik. A második csapat luxemburgi turnéra indul. )( Csehszlovákia uszóbajnókságai szombaton kezdődnek Prágában. A vizipóló bajnokság a CsPK és a Pozsonyi TE csapatai között fog e’dőlni. )( A csehszlovák, magyar és osztrák úszók — mint hírlik — közös szakácsot és masszőrt visznek Bolognába. Csak azután el ne rontsák egymás étvágyát ! )( Paolino Newyorkban holnap mérkőzik De- laney-jel. A meccs favoritja az amerikai, akit 5:1 arányban fogadtak. )( Románia bajnokcsapata a Kinizsi lett, amely a Kolozsvárott megismételt döntő mérkőzésben kétszeri meghosszabbítás után 4:3 (2:2, 3:3) arányban győzte le a brassói Colteát. A temesvári — jórészt magyarokból álló — kiváló együttes ezúttal hatodszor lett Románia bajnoka. )( A középeurópai kupa vasárnapi első fordulóján a következő csapatok mérkőznek: Rapid— Hajdúk Bécsben, bíró: Cejnár. — Sparfa—Admira Prágában, biró: Gerő Ferenc. — Slavia—Újpest Budapesten, biró: Fábris. — Belgrádi SK—Hungária Belgrádban, biró: Göbel. )( Weissmüller Chicagóban 120 yardon 1:07.2 kitűnő időt ért éli )( Budapest—Pozsony amatör futball válogatottjai szeptember 11-én mérkőznek Pozsonyban. xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyermekét, ha jó olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsifüles r^niszikát ■<- — ......... .................—------------ ------------------------------------------------------------------------------------- —----- i i ni.............■■ Ml : égj A sétámig Pir^tfa j Banka Ceskoslovenskfch Légii | Alaptőke: 70,000.000 Ke. > 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cim: „LEGIOBANKA" S | Tartalékalapok: 40,2 0.000 Ke. Szlovensskön és PodkarpatsScá Rusi Fiókok: Berebovo (Beregszász),Bratislava, Nővé mcsto n. Váhom, Piesfany, Poprád, Zvolen. | Af fóliáit intézetek: Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Michalovce, Mukaöevo, Oslany, Párkán, Roznava, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradie, Spisské Vlocby, Snhy (Ipolyság), Tecevo, Tornal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, .^eliezovce és Zilina. 1 ‘ : | jdénybelí váltőüzíetek: Poprad-állomás, Lubochna. Sliac-fürdö, Stary Smokovec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. Külföldi affóliáit intézetek: | AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., V/ien I., Schottenring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zagreb és Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN: Latvijas Privatbanka, Riga. *
