Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-11 / 182. (1516.) szám
Hogyan gondolkoztak a csehek az októberi forradalom előestéjén a kisebbségi'jogokról? A csehek harca a sayeSvjogért — A cseh gazdaságpolitika pénzhatalmat jelesat Prága, augusztus 9. A belpolitikai helyzet kisebbségi szempontból egy jottányival sem változott meg, amióta a két német miniszter a kormányban helyet foglal. Sokan nagyon sokat vártak Spinától és Mayr-Rartingtól, azonban azok, akik a forradalom előtti cseh-német politikai életet ismerik, előre megjósolták, hogy a németek a kormányban nem fognak nyelvi, ön- konhányzati és iskolai ügyekben semmit sem elérni, mert a csehek nem okultak a régi „kakasáéi" rendszeren, hanem ellenkezőleg: ők folytatják ugyanazt a rendszert, csupán a cégtáblát festették át: a „kakusáci“ helyében a „csesky“ szerepel. Mi, akik talán csak a háború alatt jutottunk közelebbi éritkezésbe Prágával és más cseh városokkal, nem ismerjük azt rendszert. Valahányszor a magyar, vagy német kisebbség panaszokkal, vagy követelésekkel áll elő, a csehek mindig azzal utasítanak vissza, hogy ők már többet adtak nekünk, mint amennyire a békeszerződések kötelezik őket. S ez a brüszk elutasítás az egész vonalon semmivel sem mgayarázható meg? Vájjon nem okultak a csehek a régi osztrák rendszeren?: Nem érezték ők saját nemzeti önérzetük sérelmét, önrendelkezésüli és függetlenségük hiányát sok évtizeden keresztül? De mennyire érezték! Pia valaki akkoriban közéjük ment a vegyes, német-cseh, vagy tiszta cseh lakta területen, azonnal elsősorban azt panaszolták el, hogy az alpesi vidékről ideszármazott németek nem ismerik a csehországi helyzetet, a kormány és a sajtó nem tartja érdemesnek a csehek helyzetét közvetlen közelről megismerni. S ma mindezeket már régen elfelejtették Mindez már csak a múlté. A jelenben ugyanolyan rendszerrel és módszerekkel lépnek fel elkenünk, mint egykor ellenük az általuk olyannyira vádolt „rakusácik". Minap kezembe jutott egy igen érdekes könyv. Róbert Schen, a közismert osztrák iró: „Wanderung durch Böhmenam Vorabend dér Revolution" című könyve. Ebben a könyvben, mely a forradalomelőtti csehek helyzetét irja le, jelenlegi szomorú sorsunk hasonmására ismertem rá. Az osztrák iró 1918 julius 20-tól szeptember 20-ig, tehát közvetlenül a háború összeomlása és az uj államfordulat előestéjén, végigjárta Csehország vegyesnyelvü és tisztán csehlakta városait és falvaik A vezető emberekkel és egyszerű polgárokkal mindenütt beszélgetésekbe elegyedett. Meghallgatta panaszaikat, terveiket, érveiket. Sok, még ma is neves cseh emberrel való beszélgetését közli igy például Kramárral, Habrmannal, Pickkel, Zátkával, Veselyvel, Machárral stb. Egyetlen németet sem kénysze- ritenénk cseh iskolába Az orszták iró első állomása a Budweiss melletti Poric község volt. Cseh kísérőjének nővérét és fivérét látogatta itt meg. A leány tanítónő, a fivér pedig hitoktató Budweiss- ban. Beszélgetésük folyamán az iskolai elnyomatás is szóba került. A két testvér ezeket mondta: — A gyermekek szülőit, nagyobbrészt munkásokat, elbocsátással való fenyegetéssel arra kényszerűik, hogy gyermekeiket német iskolákba küldjék. A gyermekek zavarják aztán a tanmenetet, mert hiszen a német tanítást nem értik meg s, ha viszont a szülők cseh vidékre költöznek, ott már a cseh tanítást nem tudják követni, végül is nem tanulnak meg sem németül, sem pedig csehül. Ilyen gyermekből elnyomott nemzeti önérzetük következtében a silányértékü polgárok lesznek. Mi, csehek egyetlen német gyermeket sem kényszeritenénk cseh iskolába. Egy cseh gazda véleménye Protivinban egy Kubata nevű földbirtokos eképpen nyilatkozott: — A nép hangulata megköveteli, hogy a történelmi területen, Szlovenszkót is beleértve, önálló cseh állam alakuljon, de ebben az államban a németek is egyenjogúak légynek és helyi autonómiát kell hogy élvezzenek. Gazdasági fejlődésük részére szabad lehetőségeket kell engedni. Ezt az államot a monarchia keretén belül leél! megalakítani. Föderációs állam legyen élén az osztrák császárral, mint megkoronázott cseh? országi, magyarországi és délszláv királlyal. Protivin cseh város, mindazóltal a kerületi bíróságán német beadványokat is elintéznek. Azonban méltatlan egy magas kultúrájú népiránt, hogy minden vasúti jegy váltónál bosz- szantsák. Ha cseh nyelven kérek jegyet, nem adnak nekem. És a prevrat óta hány hasonló eset fordul elő Szlovenszkó számos állomásán? — A gyűlölet az utóbbi időben azért növekedett, mert betiltották még a cseh dal éneklését is. Még a papokat is ellenőrzik a templomban. A protivini plébánost hadbíróság elé állították, mert ezeket mondotta: Krisztusra egy Judás ügyelt fel, rám pedig három. Előrelátó gazdálkodás Minden cseh városban, még a legkisebbben is van egy Zálozsna, takarékpénztár — irja Schen könyvének egy másik részében. A takarékpénztárak; bankok, hitelintézetek fontos szerepet játszanak a nemzetiségi küzdelemben. Egy ilyen zálozsna igazgatójával folytatott beszélgetésből kitűnik, hogy ennek a takarék- pénztárnak a tőkéjével különböző cseh üzemeket és vállakozásaokat alapítottak. A cseh lakosság hadikölcsön helyett takarékba rakta pénzét. A németek, jóllehet a városi képviselőtestületben többségben voltak, nem rendelkeztek ilyen intézettel. A cseh igazgató rámutatott arra, hogy a pénzintézeteket egészen jelentéktelen kispolgárok kezdték alapítani. Az első cseh pénzintézetet egy Platinek nevű cipész alapította 60 ével ezelőtt Vlasinban 25 forint alaptőkével, mig 1918-ban már 175 cseh takarékpénztár, 14 bank, 174 hitelintézet és 2579 falusi takarékpénztár volt, vagyis összesen 3742 cseh pénzintézetben 3 milliárd korona vagyont kezeltek. Mit mondott Zátka dr.? Budweiss cseh polgárainak egyik legnagyobb forradalom előtti vezére Zátka dr. volt. Zátka a cseh-német harcról beszélve ezeket az igen érdekes kijelentéseket tette: — Ezer év óta élethalálharcot folytatunk a németekkel. Tulmagas önérzetünk van ahhoz, semhogy sokáig eltűrjük magunk fölött ezt az uralkodást. Az uralkodás alatt az államnyelvet érti, ez az a Gessler-kalap, amely csak azért van, hogy a német hivatalnokok tanuljanak meg csehül. A csehek, emiatt sokat szenvednek Budweiss- ban. Az ipar már teljesen el van csehesitve s iT].’.: a íörumrtokok is lassan cseh kézbe kerülnek. A csehek belátták, hogy a gazdasági hatalom politikai hatalmad jelent, s kizárólag nemzeti okokból számaos gyárat létesítettek. Zátka Budweiss városában igyekezett a emu-német ellentéteket elsimítani s egy tervezetet is kidolgozott, amelyet az osztrák kormány is elfogadott. A budweissi kiegyezés Ennek a kiegyezésnek főbb elvei ezek voltak: — Egyetlen német gyermeket sem vesznek föl cseh iskolába. A gyermekeket csakis olyan iskolába lékéi küldeni, amelynek tanítási nyelvét beszéli. — A városi képviselőtestületben minden cseh tag cseh nyelven szólalhat föl. A meghívókat és javaslatokat mindkét nyelven kell megfogalmazni. Látjuk tehát, hogy a cseh problémának a régi Ausztria alatt ugyan az volt a legfájóbb pontja, mint ma a köztársaságban a kisebbségi nyelvkérdés. (Folytatjuk.) Prága, augusztus 10. A Národni Politika szerdai esti lapja a következő tendenciózus cikket közli: „A rothermerizmusnak mintegy előharco-sai Szlovén szkon a magyar keresztényszocialisták, akik föladatukul tűzték ki olyan hírek terjesztését, mint a békeszerződések revíziója, Magyarország határainak megújítása, az utódállamok egyes területeinek elcsatolása stb. Az utóbbi időben Szlovenszkó el van árasztva magyar irredenta agitátorokkal, kik Szlovenszkó nagy részének Magyarországhoz való csatolásáról szóló híreket kolporíálnak g mindenáron zavart akarnak keltem a szlovák falvak népe között. Az agitátorok aknamunkájuk megvalósítása érdekében a magyar keresztényszocialista párt szlovák osztálya mögé bújnak el. Akciójuk olyan természetű, hogy ha Magyarországon hasonló tevékenységet folytatnának, ott lecsuknák és bíróság elé állítanák őket nemcsak izgatásért, hanem direkt hazaárulásért. A szlovák vidék nemzeti öntudattal bíró népe eddig is elégedetlenséggel tűrte a hasonló propagandát, most azonban az illetékes hivatalokhoz fordul, hogy a legnagyobb szigorral lépjenek föl a magyar irredentisták szlovenszkói aknamunkája ellen és vessenek véget a szlovák közvélemény további nyugtalanitá- sának". Mondanunk sem kell, hogy a tendenciózus híradás állításai a keresztényszocialista párt szlovák osztályáról teljesen légből kapottak, Az országos keresztényszocialista párt épp oly törvényes alapokon alakult és törvényes keretek között működő párt, mint például a szlovák néppárt. A különbség mindössze az, hogy a szlovák keresztényszocialista pártosztály az egyetlen szlovák pártszervezet, mely világnézeti alapgondolatát, az inter- nacionális keresztény nemzetíestvérisé- get a magyarokkal szemben is nemcsak elvben, de gyakorlatban is megvalósitja. Az országos keresztényszocialista párt szlovák osztálya nem rejteget semmiféle magyar irredentistákat s csak a rosszindulat magyarázza bele ellenzékiségébe az irredentizmust. Megjegyzendő, hogy a Národni Politika pozsonyi hírforrása már napok óta ismételgeti az irredentizmusról szóló és semmi ténnyel nem bizonyított híreket s kellő találékonyság híján mindennap ugyanazokat a frázisokat tálalja föl különböző alakban. Célja átlátszó: hangulatcsinálás Ivánkáék fokospolitikája mellett. :leiket a népszövetség elé viszik A Iával nyugdíjasok és elbocsátottak elkeseredett éSiás- fogíalása — A kormány a régi nyugdíjasokkal szebben kl^tslesettségei teljesítését a végtelenségig halogatja — i nyomorgó nyugdíjasok már tovább nem várhatnak Léva, augusztus 10. (Saját tudósitónktól.) A polgári nyugdíjasok és az elbocsátott közalkalmazottak lévai szervezete tegnap közgyűlést tartott Hamar Gyula nyugalmazott táblain ró elnökletével. A népes közgyűlés nagy elkeseredéssel tárgyalta a miniszterelnök azon kijelentését, hogy a nyugdíjasok egységes javadalmazásáról szóló és már többizben beígért törvénytervezetet csak azon esetben fogja szeptemberben a parlament elé terjeszteni, ha annak végrehajtására a költségvetésben kellő fedezetet talál. Ez tehát azt jelenti, hogy a szükségletet a. költségvetéstől teszi függővé és nem a költségvetést alkalmazza a mutatkozó szüfcslégle>- tekhez. Alapos eszmecsere után a közgyűlés ha- tárazatilag kimondotta: Miután a volt magyar közalkalmazottak legnagyobb része mindezideig még mindig nem részesült az Idevonatkozó törvények szerint kilátásba helyezett nyugdijáéi emelésben és még jelenleg is a magyar törvények szerinti aranykoronában megállapított járandóságot kapja az 1:1 aránynak megfelelő csehszlovák korona értékben, ami a mai viszonyok mellett nem biztosítja még a legegyszerűbb életlehetőséget sem, s míg a minden nyugdíj nélkül elbocsátott közalkalmazottakat a legszomorubb nyomorba taszította, szükségesnek tartja a tarthatatlan helyzet megváltoztatására irányuló országos megmozdulást. Egyhangúan kimondotta a közgyűlés annak szükségességét, hogy a tűrhetetlen helyzet javítására szolgáló uniíikáciős törvénynek a .parlament elé való terjesztését a nyugdíjasok egyesületének országos központja erélyesen szorgalmazza, úgy hogy annak anyagi fedezetéről már az 1928. évi költségvetésben gondoskodás történjék. Egyben pedig gondoskodnia kell a kormánynak a törvényhozás utján arról is, hogy mindazon sérelmek és igazságtalanságok, melyek a volt magyar közalkalmazottakat, ezek árváit és özvegyeit érték a 269-920., 270-920. és a 226-923. számú törvények rendelkezéseivel, 1918 október 28-ig visszamenőleg revízió alá vétessenek. Elsősorban a minden javadalmazás nélkül elbocsátott közalkalmazottak ügye vétessék sürgősen revízió alá. A közgyűlés ezzel kapcsolatban kimondotta, hogy abban az esetben, ha a folyó év őszén ez a törvényjavaslat nem kerülne a parlament elé, a sérelmek ügyében memorandumot terjeszt a népszövetség elé s ennek átadására Sziillö Gésa dr. nemzetgyűlési képviselőt kéri fel. Elhatározta még a közgyűlés, hogy hasonló állásfoglalásra hívja fel az összes szlovenszkói és ruszinszikói társegyesületeltet, miután már éppen elég volt a -kilencéves kínszenvedésből. Yale New Blues az uj slágertánc neve Szolid, erkölcsös és szép — ez az általános vélemény róla Budapest, augusztus 10. 'Nemcsak Európában, de úgyszólván mindegyik világrészben izgatottan lesik, mi lesz az idei téli szezon uj íáncslágere. Ma amikor a tánedüh elementáris erővel tombol és olyanokat is meghódított már, akik sohasem gondoltak azelőtt a táncra, az uj sláger minden problémánál jobban izgatja az embereket. Most aztán végre kielégíthetik kíváncsiságukat, mert megvan az uj tánc: Yale New Blues-nek hívják. Lrndonból indul el világkörüli hóditó útjára. Angliában már mindenütt táncolják, Franciaországban most hódit tért és szakértői vélemények szerint annyira tetszik mindenkinek, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy a charlesíon. a tavalyi és idei szezon e sok támadást ért tánca ma már a múlté. A Yale New Blues-t mindenütt szorgalmasan tanulják a tánctanárok és nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy egy hónapon belül a legel- dugodtabb helyekre is el fog jutni. Kérdést intéztünk ifj- Saphir Gyulához, a nemzetközi szervezet titkárához, aki az uj táncról a követ’ űzőket mondotta: — A yale new blues nagyon érdekes és szép tánc. A bluesnek egy különös formája, ahol minden egyes ütemre nem egyet, hanem kettőt lépnek. A táncolok taposó lépésben haladnak előre, utána jobbra, balra, majd előre és körbe lépnek, három kis sasszé-lépést tesznek s utána csavarás következik. Természetes, hogy a sasszé-lépések meglehetősen gyorsan történnek, ami által a tánc nagyon kedvessé lesz. Meglehetősen kevés figurája van, mert eredetileg a sasszé-lépés az úgynevezett originál-lépése ennek a táncnak. Van egy figurája, amely egy kicsit hasonlít a charlestonhoz, amennyiben a lábat felkapják és hátul csavarnak. — A yale new blues — mondotta Saphir mester — nagyon kedves, eredeti tánc, szolid, nem fárasztó és a legszigorúbb erkölcsbiráknak sem lehet ellene kifogása. Azt hiszem, hogy a közönség hamar meg fogja kedvelni és a yale new blues az idei báli szezon kedvelt slágertánca lesz. Hogy a közönség megkedveli az uj táncot: elhisszük. Hogy azonban szolidsága hogy fest majd a gyakorlatban, elválik. | I | Bállá Irma: Vaskuthy Gábor | p \v A Pompás stiluskészség, éles megfigye- £ !S lés és kitünően megrajzolt karakterek $ jellemzik a fiatal írónő első nagy re- c ' gényét. A háború előtti bányászváros ^ fiatal bányamérnöke küzd, hányódik $-> két nő szerelme között, míg - égül ** C győz a tisztaság és egymásra talál két V a szerető szív. $ & r \ A Ára Kés 31.20 $ í I % 5 1927 augusztus 11, csütörtök.
