Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-31 / 198. (1532.) szám
wjhot-.Ma<x^^-HÍRDí5R 1927 augusztus 31, szerda. 'jen, hogy ne veszítse el ezeknek az országoknak jóindulatát. Csehszlovákia a válaszúton Csehszlovákia kormányának hamarosan el kell döntenie, hogy mit akar választani: továbbra is meg akar-e maradni az elnyomás módszere mellett, vagy pedig követni akarja az észszeriiség és igazság szavát s igy akaT-e szólni Magyarországhoz: „Mi haitárainkon belül nem akarjuk visszatartani a magyarságnak nagy kompakt tömegeit saját akaratuk ellenére és készek vagyunk arra, hogy e tekintetben a népszövetségre hízzuk határaink eldöntését/' Ha a határoknak ratifikálását keresztül akarják majd vinni, akkor Magyarországnak mind azokat az összegeket, amelyeket Csehszlovákia Trianon életbeléptetése óta ebbe a területbe belefektetett, vissza kell térítenie, ezzel szemben azonban Csehszlovákiának is kártérítést kell nyújtani mindazoknak a magyar földbirtokosoknak, akiknek birtokait ki- saljátitotta. A Daily Mail és Csehszlovákia Csehszlovákia eszméjét a nyugati államok között a Daily Mail népszerűsítette elsőnek és ennek nyilvánossága nélkül a köztársaság nem jött volna létre. A háború alatt Masaryk elnök nagyrabecsült munkatársa volt a Daily Mailnek és meg vagyok győződve róla, ho gy Masaryk a Magyarországgal kapcsolatos mostani helyzettel nincsen megelégedve.. Sőt az Uj Európa című könyvében már előrelátja Csehszlovákia mostani határainak revízióját. E könyvében ezt írja: „A néprajzi határok megállapítását a háború viharai után sok tekintetben csak ideiglenesnek lehet tekinteni. Mihelyt a nemzetek megnyugodnak és elfogadják az önrendelkezés elvét, az etnográfiai határok helyreállítása valószínűleg izgalom nélkül fog végbemenni és valamcnynyi kisebbségi kérdésre tekintettel lesznek. ^ Egyike voltam azoknak, akik Osehszlovákiá- i nak mint önálló államnak megszületését üd- ■ vözöltem — írja tovább — és sajnálni fogom, ha ez az ország a szövetséges államok bizal- , mát semmibe se venné. Remélem, hogy min- ] den gondolkodó ember az európai léke ( szempontjából veszedelmet lát abb in, hogy } megengedi Csehszlovákiának, hogy továbbra, . is Európa exponált löporostornya maradjon, j A pénzpiac 1 s az utódállamok < Már két évvel ezelőtt elhatároztam, hogy a 1 Világ figyelmét ráirányítom Közápeurópa veszélyezte telit pontjaira. így jutott figyelmem körébe ] a trianoni béke is. Azt reméltem azonban, hogy } Csehszlovákia belátja, hogy fejlődése mily nagy ( mértékben függ az idegen segítségtől. Minden c nemzetközi bankár megmondhatja, hogy mekkora (kockázatos jelenleg Osehszlovákiá mostani belső és külső helyzete s hogy ez a helyzet mennyire árt a nemzetközi piacon való presztízsének, j Ugyanez áll Romániára is. Ha ezekben az onszá- ( gokban nem változnak meg a veszedelmet okozó s állapotok, bölcsöapapirjaik nemsokára nem bir- ^ nak majd nagyobb érteikkel, mint amilyennel az oroszokéi bírnak. A londonii és newyorki pénzügyi körök, amelyek ezekkel a papírokkal keres- £ (bednek, klienseiknek tartoznak azzal, hogy meg- i 'óvják őket attól a kockázatitól, amelyet vállalnak, r iha beruházásokat tesznek olyan országokban, g 'ahol az ország legfontosabb nemzeti kisebbségeit ; kultúrájúid)an és vallásukban elnyomják. r A revízió mértéke 1 ' Annit a magyarok kívánnak, nőm egyéb, s mint az elemi igazság. A háború előtti baltárok- s hoz való visszatérés kizárt dolog. Magyarországának meg kell fizetnie a vereség adóját, ez azon- ^ bán nem ok olyan igazságtalajiságokbafl váló r megterhelésekre, amelyek ellen a háborút vívták. Magyarországnak igenis joga van az elvesz- " ! tett miagyar területekre a trianoni határ közelében. A mai viszonyok e régi pompás ezeréves j történelemmel rendelkező néppel szemben felhá- r boTUtóain igazságtaöanok. Ilyen feneketlen iglaz- t ságbalamság nem maradikat lenn. Itt a legfőbb j ideje a határok békés kiigazitásánák. Ha ezek- e kel a bajákkal özeimben eltakarják szemünket, a gyűlölködés mérge katasztrófáidsian háborúra vezet. Angliának, Franciaországinak és Olaszország- 1 nak, a mostani helyzetért felelős népszövetségi ta- z goknak lépéseket kell tenni'ök Magyarország ér- í dekában. Nagylelküségüikkel nem fognak vissza- j 'éőmi. A magyar nemzet a maga ragyogó hagyomá- ]. nyaival és párjátritikitó jellemével ^ természetes szövetségese Angliának, Framoiiaés Olaszországinak K özépeurópában. 'A háborúidban nagylelkűen bánit el az ellenséges * tolat tvailőMoal. Csak a szó teohmikai értelmiében 1 voPJt az anf amib ellensége és most bizonyára lojális és megbízható barátja lett- é Prága, augusztus 30. A csehszlovák i távirati iroda ma délutáni jelentései kö- 1 zött kivonatosan ismerteti Lo-rd Rother- t mere cikkét és megírja, hogy Rothermere lordnak a Daily Maiiban megjelent cikke egyidőben Amerikának és Kanadának hetven legnagyobb újságjában látott napvilágot. A távirati iroda szerint a lord heves támadásokat intéz Csehszlovákia ellen, amelyet Európa lőporostornyának nevez és amelyről azt mondja, hogy egy napról a másnapra virradó éjszakán egyetlen forradalmi megmozdulás elsöpörheti Európa térképéről. A közigazgatási reform végrehajtási rendelete Prága, augusztus 30. A Loko-Press jelenti: A belügyminisztérium e napokban küldte szét a közigazgatási reform tizedik cikkelyéhez szóló végrehajtási rendelet tervezetét. Ez a cikkely a közigazgatási eljárás szabályozását tartalmazza. A végrehajtási rendelet lényegében közeledik a polgári perrendtartás alapelveihez, modern jogi alapelveken nyugszik és különösen megkönnyíti a bizonyítékok szabad érvényesülését. A minisztérium kiválóbb testületeknek kiosztotta a tervezetet véleményezés végett, úgy hogy a legközelebbi időben a végleges javaslat meg szövegezésénél tekintettel lehessenek a szak- véleményekre. Flachbarth Ernő genfi előadása a kisebbségi sajtó problémáiról Prága, augusztus 30. Amint már tegnapi genfi tudósításunkban jeleztük, Flachbarth Ernő dr., a szlovon- szkői és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, az európai kisebbségek kongresszusán előadást tartott a kisebbségi sajtó problémáiról. Az érdekes előadást bő kivonatban alább közöljük: Hiba volna részemről, ha ezen a helyen, ahol Európa különböző kisebbségednek emy- nyii szellemi vezére gyűlt össze, részletesen méltatnám a sajtónak nagy jelentőségét, amellyel az egyes nemzetekre és az általános emberi kultúrára hat. Ma már általános axióma, hogy a sajtó nagyhatalom és nem kell erről tovább beszélnünk. Annak a meg- állapitása, hogy a sajtó szabadsága minden demokratikus államalakulatnak integráns alkatrésze, hansonló axióma. Svájcban, melynek szabad földjén állunk, a gondolatszahad- ság és szabad véleménynyilvánítás olyannyira természetes, hogy senkinek sem jutna eszébe a sajtószabadságot külön hangsúlyozni. Mert, valamint azt a matematikai tételt, amely Szerint egyszer egy az egy, bem kell külön bizonyítani és megvédeni, épp úgy fölösleges egy valóban demokratikus államban egy oly jogról beszélni, amely az igazi demokráciának egyik legelső vívmánya. * És mégis Európában számtalan olyan állam van és közöttük olyanok, amelyek a demokratikus fejlődés harcosainak vallják magukat, ahol a kisebbségeknek nap-nap után nehéz küzdelmet kell folytatni ok létükért és sajtójuk szabadságáért. Még ma is, a huszadik század második negyedében, sok államban olymódon kezelik a kisebbségi sajtót, ami a szent szövetség, az abszolutisztikus reakció korára emlékeztet. Így Genfben épp e napokban gyűl össze a sajtó nemzetközi szervezete. Engedtessék meg nekem, hogy a Gemfbe fáradó urakat arra figyelmeztessem, hogy azokat az elveket, amelyeket magukénak vallanak, Európa sok államában lábbal tiporják. A világ újságírói nemzetközi szervezetének nemes feladata lenne, ha Európa nyilvánossága előtt a kisebbségi sajtó és ennek munkásai érdekében sikraszállnának. A rendelkezésemre álló rövid idő nem engedi meg nekem azt, hogy mindazon sérelmekre rámutassak, amelyeknek a kisebbségi sajtó lépten-nyomon ki van szolgáltatva. Megelégszem tehát azoknak a legfontosabb jelenségeknek az érintésével, amelyek a mi mozgalmainkban már általános jellegűek lettek és arra kényszerítenek, hogy itten, Európa nyilvánossága előtt sajtónk szabadságáért síkra szálljunk. Legszomorubb a helyzet ott, ahol a kisebbségi sajtót csekély kivétellel teljesen elnyomják, úgy hogy a kisebbségekhez tartozók még abban a helyzetben sincsenek, hogy < a nagy világ eseményeiről tájékozódást nyerjenek, gondolataikat sajtó utján kicseréljék, kívánságaikat a fölöttes hatósággal tudassák ’ és sérelmeiket a nyilvánosság színe elé vi- • gyék. Mi, akik a kisebbségi jogok modern eszméjét képviseljük, óvást kell hogy emeljünk ez ellen. A cenzúra különböző módszerei ellen is - állást kell foglalnunk, amely sok államban < ugyanehhez a praktikus eredményhez jut: a < kisebbségi sajtó teljes elnyomásához, brutáli- 1 tusokhoz és legjobb esetben a diktatúrához. A cenzúra régmúlt idők elvetendő intéz- s ménje. 1 A mai korszellemnek nem felel meg az az- elő,írás, hogy a napilapok a kinyomás előtt- kézirataikat vagy kefele vonataikat a hatóság- ■ nak előzetesen beküldjék, sem pedig az a • rendelet, hogy az újságot megjelenése idejé- i ben az ügyészségnek megküldjék, amelynek s jogában áll az újságot elkobozni. Ha a lap büntethető cselekményt tartalmaz, a függet- , len bíróság felelősségre vonhatja és mi va• gyünk az elsők, akik egy ilyen sajtóitélet előtt -fejet hajtunk. Állást kell foglalnunk azonban az ellen, hogy adminisztratív hatóságok és ügyészek, azaz a kormánytól függő szervek a kisebbségi sajtót elnyomják és neki nagy károkat okozzanak. A cenzúra kvalifikált formája van meg ott, ahol még ina is, a világháború befejezése után kilenc esztendővel kivételes állapot uralkodik és ahol a kormánynak megvan ezen különben csak háború esetére szóló teljhatalma, amellyel békében a kisebbségi sajtót teljesen elnyomhatja. Még veszélyesebb azon államok rendszere, amelyek keretén belül a kivételes állapot csak azokra a területekre vonatkozik, ahol kisebbségek laknak. Ezek az intézkedések az államot két részre osztják: olyan részre, amelyen a polgári szabadságjogokat élvezhetik és egy olyan másik részre, amelyen az állampolgárokat ezektől a jogoktól megfosztják. Ezért a kisebbségi sajtónak a többség sajtójával való egyforma bánásmódja mellett foglalunk állást és követeljük, hogy az egész sajtó tevékenysége felett a rendes bíróságok, nem pedig az állam adminisztratív hivatalai őrködjenek. A kisebbségi sajtó a többség sajtójával szemben nem követel privilégiumokat, de éppen azért, mert az azonos jog álláspontján áll, követelheti, hogy olyan bíróságok alá tartozzon, amelyeknek kompetenciájához a konkrét eset épp tartozik. Miután a sajtószabadság problémájával foglalkozunk, a sajtószabadság egy különleges sérelmére is utalnunk kell. Ez a sérelem abban áll, hogy az állam különböző intézkedésekkel (egyenes tálalómmal, vagy a posta- szálilitás betiltásával) a kisebbségek hozzátartozóit akadályozza abban, hogy a külföldi lapokat, vagy legalább is azokat a lapokat, amelyek a külföldön a kisebbség nyelvén Íródnak, olvashassa. Több államban a kormány odáig megy, hogy még a kisebbségek anyaországában megjelenő könyvek behozatalát is tiltja. Olyan intézkedések ezek, amelyeket nem lehet elég súlyosan elítélni, mert a kisebbségeket ezáltal a civilizált ember jogainak gyakorlásában gátolják meg és kínai fallal veszik körül, amely kultúrájuk -zalad , fejlődését meggátolja. Nyugati államok pel- : gárainak hihetetlenek és fantasztikusak lesz- ( nek ezek az esetek, amelyekkel kapós MM- 3 bán, a nemzeteket összekötő kulturközösség- ^ re hivatkozva, újra 'és újra hangsúlyozni kell, ] hogy i az emberek szellemi tevékenységét ia- < tárintézkedésekkel semmi körűimén ".k t között sem szabad gátolni. i} Kétségtelen, hogy a könyvek néni kezelhetők í áruként a szó üzleti értelmében, mert hiszen 4 ezek olyan kulturértékek, amelyeket az em- j berek elől elzárni nem szabad r E legfontosabb jelenségeken kívül a ki- c sebbségi sajtó még sok sérelmével foglalíkoz- r hatnánk. Mivel azonban az idő igen szűkre j t H Jó féri kedves feleségének eredeti alpa mentből sósborszeszt vásárol, hogy az asszonya az elviselhetetlen konyha-meleg következtében beálló migrént a homlok és a halántékok bedörzsőíésével elűzze. Meglepően jól hatnak a a hidegvízzel félig higitott „fllpa‘ borogatások. „flipaM mindenhol kapható. Ufafeb adományok a Petrogalli-alapra A Pe t regalt i-s Írem lék re és a Petrogalli- alapra az emlékmű-bizottság elnökéhez (Bo- thár Sándor dr., Besztercebánya) újabban a következő adományok érkeztek: Várnay Ernő magyar nemzetipárti főtitkár gyűjtése Kassán 260 Somsich Ödön (gróf) Ipolyszéosény 100 Schusdek Jakab Apátujfalu 50 Balogh Viktor Podluzsánypuszta 50 Sümegül Hugó Illési 100 Kégl Elemér Nagyosalomja 100 Kondor József Ipolykeszi 50 összesen 710 . szabott, csak még arra akarok utalni, hogy egyes kisebbségek arról panaszkodnak, hogy i a nemzetiségi államok kormányai a kisebbségek nyelvén olyan lapokat adnak ki, amelyek az illető kisebbség helyzetét hamisan mutatják be és a kisebbségeket vezetőik ellen lázitják. ' A kisebbségi sajtó ankétje bebizonyította, hogy a kisebbségi mozgalom minden sérelem dacára egy nagy sajtóhálőzat fölött rendelkezik. Ez a sajtó nemcsak a kisebbségekhez tartozókra, hanem olyan körökre is befolyással van, amelyeknek jelentőségéit nem szabad lebecsülni. Sajtónk megszervezése tehát legfontosabb feladataink egyike, mert igy foglalhatjuk össze harmőnikusan legjelentékenyebb erőinket. Ilymódon elérhetjük, hogy kisebbségi sajtónk mint egy egységes, nagy szóo&ő kívánsága inkát és követeléseinket a világgal tudatja és egyszersmind abba a helyzetbe hoz, hogy mindent kikerülhetünk, ami a kisebbségek szolidaritására káros hatással volna. A bizottság nevében tehát javasolom a kisebbségi újságírók szervezetének a megalakítását. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy közös ügyünk nagy előnyére szolgálna, ha újságíróink és publicistáink a személyes érintkezés alapján kooperálhatnának és kollegiálisán elsimíthatnák az esetlegesen felmerülő ellentéteket. Azonban nemcsak saját lapjainkra kell támaszkodnunk, hanem problémáink iránt a világlapok figyelmét is fel keli keltenünk, örömmel kell itt megállapítanom, hogy titkárságunk, melynek élén Ammende Ewald dr. főtitkár áll, szép munkát végzett. Eddigi munkánkkal mégsem szabad megelégednünk és arra kell törekednünk, hogy egész Európa mértékadó közvéleménye felsorakozzon mögöttünk. Tudatában vagyok annak, hogy szerény eszközeink sok olyan dolognak a megvalósítását nem teszik lehetővé, amit jónak és célszerűnek tartunk, de épp ezért anyagi tekintetben is meg kell annyira erősödnünk, hogy később egy folyóiratot is kiadhassunk, amely a kisebbségi kérdéssel foglalkozzék és az európai nyilvánosság legfontosabb központjaiban fudósitóhálózatot kell megszerveznünk, amely a mi céljainkat szolgálja. Ezt a célt el tudjuk érni és el is kell érnünk, ha nem akarjuk elveszíteni saját magunkba vetett bizalmunkat. Rothermere csütörtökön fogadja a magyar küldöttséget Párás, augusztus 30. Robbermere lord csütörtökön d'éíiben fogadba a párisi Ritz-szállóban a magyar küldöttséget, amely átnyújtja neki a 24 ■hatalmas diszHcöteibe foglalt üdvözlő aláírásokat. Robbermere lord ezután a szállodában ebédlet ad a magyar küldöttség és hozzátartozói tiszteletére. 2
