Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-23 / 191. (1525.) szám

1927 augusztus 28, kedd.

Történelmi adatok a pozsonyi magyar egyetem megszüntetéséhez

A pozsonyi tanárok küldöttsége Masaryk elnöknél — Masaryk ígérete a magyar kultúra védelmére

Budapest, augusztus 22. (Saját tudósi tónktól.) Ifjabb Imre József pécsi egyetem tanár, a volf'pozsonyi Erzsébet-egyetem sze mészeti klinikájának igazgatója, a Buda pesti Hírlapban nagyon érdekes cikket közöl „Masaryk elnök kijelentései és ígéretei' óimén. A cikk Írója egészen ismeretlen adatokat és részleteket közöl, amelyeknek lényegét az alábbiakban adjuk:

— Van Európában egy igen nevezetes és nagymüveitségü férfiú, aki jóval a trianoni formalitások előtt, jóval Nitti, viseount Bryoe, lord Newton, lord Rothermere s mások előtt eUiifeázottnak minősítette a határ- megállapitást. Ez a férfiú a csehszlovák állam első polgára: Masaryk G. Tamás.

— Ezek az adatok sehol sem jelentek meg eddig nyomtatásban, de nem egyszerű emlékezésen alapulnak, hanem egy olyan tárgyalás után közvetlenül jegyeztem le őket, amely MasaTyk elnöknél 1919 május 27-én, kilenc egyetemi professzor jelenlétében folyt le.

— Mint ismex^etes, a pozsonyi magyar egyetemet 1919 januárjában deklarálta egy az intézetben megjelent katonai bizottság a csehszlovák állam tulajdonának. Ekkor még a békeszerződésnek híre sem volt, tehát semmiféle jogcím erre az intézkedésre nem lehetett. Május elején kezdték a cseh és szlovák lapok rebesgetni, hogy az egyetem magyar tanárait hamarosan csehek váltják fel. Egy szép napon „angol misszió" érkezését jelezték az orvosi intézeteknek. Ezek az állítólagos angolok az amerikai élelmezési misszió két tagjának vezetésével csakugyan megjelentek intézeteink megtekintésére. Csakhamar kiderült, hogy nem tudnak angolul és a társaság a helyünkre kiszemelt prágai tanárokból állott.

— Az újsághírek és ez a látogatás arra indították az egyetem tanácsát, hogy magát a köztársaság elnökét kérdezze meg és tőle kérjen felvilágosítást a kormány tervei felől. Polner Ödön akkori rektor vezetésével fel is ment az egyetem három karának képviseletiében kilenc tanár. Május 27-én délelőtt 11 órára volt megállapítva a kihallgatás ideje és 3 perccel 11 óra után fogadott bennünket a rendkívül szimpatikus külsejű 'és modorú elnök.

Bemutatkozásunk után egy asztal körül foglaltunk helyet a miután örömének adott kifejezést, hogy megismerhetett bennünket, megindultak a tárgyalások.

— Polner Ödön udvarias hangú, de férfias és erőteljes előterjesztésében arra kérte <

Masaryk elnököt: i

hasson oda, hogy a pozsonyi magyar *

egyetem zavartalanul folytathassa mii- c

ködösét mindaddig, mig a békekötés a

Pozsony sorsa felöl véglegesen nem a

dönt. e

lehetőleg kevés magyar esatoltatnék az i uj államhoz. A maga részéről sohasem

akarta és ma sem tartja kívánatosnak a teljesen magyar karakterű területeknek, valamint azoknak, ahol a lakosság 1 túlnyomó többségben magyar, a csehszlovák államhoz való csatolását, de Foeh generális stratégiai szempontból tartotta kívánatosnak a Dunát, mint határt.

Lehetségesnek tartja, hogy még akkor is, ha a békeszerződés ezeket az egészen magyar területeket a csehszlovák köztársasághoz csatolja, később, ha Magyarországnak rendes kormánya lesz, ez a helyzet még barátságos megegyezések alapján változni fog.

Ha mégis nagyobbszámu magyar maradna a köztársaság területén, nem lehet rossz néven venni, ha elsősorban a cseh és a szlovák ifjúság érdekeit tartják szem előtt. Emellett azonban

alkalmat fognak biztosítani a magyarságnak arra, hogy kulturális szükségletét a csehszlovák állam területén is ki tudja elégíteni.

Magyar nyelvű népiskolákra, középiskolákra szükség lesz, azt azonban még nem látja bizonyosnak, hogy egy magyar nyelvű egyet m fentartható lesz, sőt azt hiszi, hogy erre nőm lesz szükség. Mint volt egyetemi peibfe^v.jr, természetesnek tartja, hogy az egyeteín egyik napról a másikra nem változtathatja neg nyelvét, átmeneti időre feltétlenül szükség van és ezéid kéri a tanárokat, hogy marau^a- nak helyükön, folytassák nyugodtan a tanítást. Ő mint volt kolléga, ügyelni fog arra, hogy semmiféle méltánytalanság ne érje az egyetem tanárait és ő maga is elképzelhetetlennek tartja, hogy tudományosan dolgozó emberektől a tudományos munkához szükséges könyvtárat, laboratóriumot csak úgy egyik napról a másikra elvegyék. Ha úgy fordulna a dolog, hogy a magyar tanároknak majd meg kell válniok az egyetemtől, megnyugtathatja őket, hogy azt kellő * időben és formában előre közölnék az egyetemmel legalább egy évvel előbb és a tanárok mindaddig, mig máshol elhelyezkedhetnek, zavartalanul maradhatnak a köztársaság területén.

Az átmeneti időt hat-nyolc évre tartaná szükségesnek.

— Az elnök ur tehát biztosit bennünket afelől, hogy semmi váratlan intézkedés nem fenyegeti az egyetemet és hogy az előadásokat az ősszel megkezdhetjük? — kérdezte Polner.

— Természetesen, sőt kérem erre az urakat — felelte Masaryk. — Legyenek meggyőződve, hogy semmiféle erőszakos intézkedéssel nem fogja megzavarni senki az önök működését, sőt ha még arra kerülne is a sor — amit nem tartok most aktuálisnak, — hogy megváljanak az egyetemtől, akkor is kötelességünknek tartanánk, hogy érintkezésbe lépjünk majd a magyar kormánnyal az egyetem tanárainak és alkalmazottainak átvétele ügyében. És ebben az esetben is a legnagyobb előzékenységre és figyelemre tarthatnak igényt, annyival inkább, mert különösen az orvosi kar felöl rendkívül jó véleménye van az illetékes fórumoknak.

— Ismert dolog, hogy rövid idővel e megnyugtatás és ígéretek után megjelent _ a lapokban a nemzetgyűlés határozata, melynek értelmében Pozsonyban csehszlovák egyetemet állítanak fel és néhány hét múlva megjelent az orvosi kar tanárainak kinevezése, természetesen Masaryk elnök aláírásával, majd mint előre vártuk:

megérkezett mindnyájunk számára a személyre szóló kiutasító végzés is, olyan rövid terminussal, ami — őszintén hiszem — az elnök urat is meglepte volna.

A legtöbb kiutasító végzés kéthetes határidőt adott a köztársaság területéről való távozásra.

Bánky Vilma házasságában éleirekelt a film romantikája

Hogy ment férjhez a híres magyar filmdiva Rod la Rocque-hoz? — „Két szerelmes szív története11 a valóságban — Bánky Vilma önéletrajza egy angol lapban

London, augusztus 20.

Hatalmas amerikai sikerei után Bánky Vilma egyre jobban az angol közönség kedveno starjává is kezd válni. Egy nemrégiben tartott na'gy „népszavazáson" már a különösen, az igazán előkelő konkurrencia figyelembevételével határozottan dicsőségesnek mondható hatodik helyet foglalta el, a múlt héten pedig bekövetkezett az, amiként az angol lapok megjegyzik, valósággal egyedülálló eset, hogy a Westend három előkelő mozijában játszottak egyidejűleg Bánky filmet.

Ebből az alkalomból az egyik, milliós példányszámban megjelenő angol hetilap magának Bánky Vilmának önéletrajzát közli, melyben a ma kétségtelenül legnagyobb világhírrel biró magyar művésznő életének egyéb, a magyar közönség előtt már jólismert részletei mellett Rod la Rocqueval való házasságáról mond el érdekes részleteket.

— Három évvel ezelőtt, mikor még teljesen újonc és ismeretlen voltam Hollywoodban, — meséli Bánky Vilma, — Mr. Sámuel Goldwin egy magas, csinos, élénk és kedves fiatalember gondjaira bízott egy Hollywoodban rendezett vacsorán és az utána kővetkező táncon. A meleg nyári éjszakán, amilyen csakis Californiában van, hosszasan ültünk egymás mellett a szubtropikus virágok illatával teli kertben s mig én minden francia tudományom felhasználásával próbáltam megérteni az ő francia beszédét, ö nagy igyekezettel küzdött a soha nem hallott, különös hangzásai magyar szavak kimondásával. Un ugyanit magyar vagyok, — jegyzi meg büszkén Bánky Vilma.

„Na és ha már most végleg meg szándékozik i!t telepedni, akkor bizonyára előbb-utóbb férjhez is fog menni valakihez közülünk", — jegyzi meg gavallérom. „Igen, bizonyára én is férjhez akarok menni, mondottam, mert nem szeretnék mindig egyedül élni, azonban az is bizonyos, hogy csak olyan férfihoz mennék feleségül, akit igazán imádni tudnék. Ostobaságnak tártom, ha egy lány csak azért megy férjhez valakihez, mert úgy gondolja, hogy ha jobb nincs, hát ez is megteszi, a fő, hogy feleségül vesz".

— Gavallérom, kivel a beszélgetés lefolyt, e akit az este láttam először, mostani férjem, Rod la Rocque volt.

— Három évvel ezelőtt egy kis budapesti stúdióban csináltam filmeket. Természetesen meg voltam győződve róla, hogy ezek a világ legjobb filmjei. Sőt még ma is azt mondom, hogy tisztán

művészi szempontból csakug/an nagyon jó filméi is voltak. De persze hiányzott belőlük az, ami a: amerikai filmeket olyan felülmúlhatatlan üzlet; sikerré teszi. Azokból bizony nem nagyon leheteti pénzt csinálni. Mindazáltal lassanként már kezdték egy kicsit ismerni a nevemet a középeurópai filmstúdiókban. Csakhogy persze ez még nem jelent valami sokat. Ekkor jött szokásos európai felfedező körútja során Budapestre Mr. Goldwyn,

Hogy, hogy nem, látogatásának egész ideje alatt nem találkoztunk. Már éppen elutazóban volt, amikor a legutolsó pillanatban manazserem megkísérelte, hogy bemutasson neki. Autóba ültünk, azonban a szállodában már csak néhány perccel előbb való elutazásáról értesülhettünk. Sietve mentünk ki az állomásra és valóban, néhány perccel a vonat indulása előtt sikerült is megtalálnunk. „Ez ő“, mondotta manazserem minden bemutatkozás helyett. A hatalmas filmkirály, aki már annyi ezer és ezer filmsztárrá lenni vágyó leányt mustrált végig éles, szúrós szemeivel, hosszasan nézett reám. ,All right", mondotta azután röviden — és hagyta, hogy a vonat nélküle induljon el...

Még az este elmentünk az amerikai konzulátusra, ahol aláírtuk a szerződést, mellyel Mr. Goldwyn három évre szerződtetett... Nem tagadom, nagyon, nagyon büszke vagyok arra, hogy tálán az első nő voltam, aki miatt egy elfoglalt amerikai film-niágnds elkésett a vonatról!

Most állottam azonban csak életem legnagyobb kétségei előli. Vájjon mit tartogat számomra a sors? Csalódások**, tört reményeket-e, hogy mindenből, még a jövőbe vetett a örökre élő reménykedésből i# kifosztva vessen vissza Európába, vagy pedig az érvényesülésnek hirt, dicsőséget és anyagi jólétet jelentő útját .. És itt ba nem is minden, de legalább is nagyon-nagyon sok függött attól, hogy ki lesz legelső filmjeim férfi szereplője. Bevallom, nagy szerencsém volt abban, hogy talán minden idők legnépszerűbb férfi starja, Valentino volt az, akivel legelső amerikai filmjeimben együtt játszhattam. Rudolf épp akkor készítette a Sejk filmeket és nndió meg millió asszony tekintett reá, mint istenített bálványára.

És bizonyos is, hogy csodálatos férfi, csodü’a- tos szerelmes volt. Mindig nyugodt, biztos, imponáló volt, ha a fílmmasinák elkezdtek berregni és az ezerfényü lámpák reánk árasztották sugaraikat.

A „Barbara Worth", vagy „A két szerelmes szív története" felvételeit egy igazi sivatagban csináltuk. Heteken keresőül sátrakban éltünk

és olyan barna lettem, mint egy cigány leány. De nagyon örültem neki... Külünösen a sivatag csendes, holdfényes éjszakáit szerettem.

Hollywodban mindenki azt mondta, hogy a vállalattól igen nagy merészség volt velem, egy magyar leánnyal játszatni egy olyan tipikusan amerikai szerepet, mint Barbara Worth. De végül is azért jól ment minden. Hiszen, hogy lovagolni tudjak, az már csak épp azért Is illett, mert magyar vagyok! Csak egy dolgc1 volt nehéz megtanulnom, — a dohányzást.

Most már nagyon boldog vagyok. Érdemes volt küzködni, szenvedni, dolgozni. Remélem, hogy életem ezután követke '' része zavartalanul boldog lesz. Szeretnék nagyon-nagyon szépen és boldogan élni Roddal. ügy, amint Doug Fairbanks és a bájos Mary Pickford élnek, vagy mint az aranyos Norma Talmadge, aki mindig megszökik Hollywood legszebb boulevardján lévő gyönyörű palotájából és minden percet a maga bájos tengerparti villájában szeretne eltölteni.

Meg akarok tanulni tenniszezni, amire a „férjem" tanít és golfozni, ami most a legfelkapottabb divat a filmsztárok között. Olyan jól esik a csodálatos amerikai reggeli, a narancsszeletek, a grape fruit, sült sonka és spanyol paradicsom egy kis reggeli sport utáni

Na és természetesen nagyon, nagyon sokat szeretnék hódolni a legnagyobb élvezetnek — a filmezésnek. Nincs a világon semmi, ami olyan varázslatosan szép és érdekes volna, mint a filmezés. Annyira fárasztó, hogy mikor a néhány órai kínos megpróbáltatás után végre kialusznak a vakitófényü lámpák, megszűnik a felvevő gép kábüó zugába é? a rendező leteszi megafenját, amelynek rettenetes hangjával órákon keresztül szekirozta az embert, bizony boldogan sóhajtunk fel mindnyájan. Akármilyen szépnek lássék is a filmsztárok élete a távolból, bizonyos, hogy nagyon-nagyon megszolgálnak érte.

Eddig tart Bánky Vilma önéletrajza, amelyből örömmel láthatjuk, hogy a világhírű magyar művésznő nem csak magyarságát, de közvetlen kedvességét és szerénységének báját is változatlanul megőrizte világsikerei közepette is.

%

4

A „kínai Napóleon" vége

Különös, tüneményes karriér ért most egyelőre véget Csangkaisek lemondásával. Negyven éves .. sem volt egészen a „Kínai Napóleon", aki most leköszönt, miután megcsinálta, végigvezette az r‘ utóbbi évtizedek legdicsőségesebb kínai hadjáratát. Diadalmenetben vonult Kantonból, a jang-cse- _ kiangi hadseregével elsöpört minden ellenállást és rövid ostrom után diadalmasan bevonult Shang- haiba. Ez márciusban történt. Akkor egész Kina ünnepelte, az európai sajtó első oldalon és vezércikkben foglalkozott vele és a moszkvai munkásság, mint a kommunizmus harcosát,' mint a szovjetpolitika hősét ünnepelte.

Egy hónap múlva pedig beállt a városban a fordulat Csankaisek szakított a kommunizmussal. Nankingban ünnepélyesen kimondták a szakítást és Borodin elutazott. Itt állt Csangkaisek, a három részre szakított Kina egyetlen erős egyénisége, egyetlen hatalmas hadvezére és diktátora. Mindenki arról beszélt, hogy megegyezést köt Angliával és rövid időn belül bevonul Pekingbe. A sors azonban másképp fordult...

Egészen rövid idő alatt futott meg egészen va- - lószinüMen karjáért Csangkaisek. Ningpo-ban született, Shanghaitóí délre. Anyja korán özvegységre jutott s meglehetősen szűkös viszonyok között nevelte a kis Csangkaiseket. Gazdag rokonai nem nagyon támogatták, később azonban mégis lehetővé tették számára, hogy a katonai iskolába iratkozhassál Diákévei alatt zajlott le az orosz-japán háború és őt a japán tisztiakadémiába küldték, hogy magasabb katonai kiképzésben legyen része. Itt azután találkozott Sunjatsennel és ez a találkozás sorsdöntő lelt számára. A nagy ember, a forradalom apja, gyorsan felismerte a fiatal tiszt kitűnő képességeit. Először egy hadosztály élére állította, majd később az uj kantoni hadsereg tiszti iskolájának vezetésével bízták meg. Később Moszkvába küldte ki tanulmányútra. Röviddel ezután Sunjatsen hirtelen meghalt, de ekkor már szinte szentként tisztelték a kizsákmányolt parasztok, az éhező munkások és a forradalmi nacionalista szellemmel átitatott intelligencia. Csangkaisek az első sorában állt azoknak, akik hivatva voltak befejezni Sunjatsen nagy müvét, Kina felszabadítását. Hosszú időn át folytak ezután még különböző tábornokok apró polgárháborúi. Rablóhadjáratok voltak ezek, amelyek egyéni nyereségvágyat és egyéni becsvágyat voltak hivatva kielégíteni. Zsoldos hadseregek vívták ezeket a harcokat, melyeket egyáltalában nem kisért a nép érdeklődése. Sunjatsen, majd tanítványa Csangkaisek uj eszméket hoztak, uj zászlót bontottak. Bedobták a köztudatba Kina fölszabadításának jelszavát. Óriási tömegeket vonzott ez. Most azután egyidőre a kommunizmust is segítségül vették, de csakis segítségül addig, ameddig az céljaikat szolgálta. Szükség volt erre Angliával szemben. A közös ellenség ellen szövetkeztek. Ennek a szövetségnek azonban meg kellett szakadni abban a pillanatban, amint Oroszország Kina belső ügyeibe próbált avatkozni. Csangkaisek érdeme, hogy ezt jneg- akadályozta és nem tűrte, hogy bolsevizálják a Kuomintangot. ő maga azonban áldozatul esett annak a szakadásnak, amely emiatt a kínai nacionalizmus kebelében támadt.

Mikor Csangkaisek Moszkvával szakított, e mögött sokan angol befolyást láttak. Ezzel szemben azonban Anglia inkább Japánhoz közeledett. Minél inkább haladt a nacionalista hadsereg észak leié, annál jobban forogtak kockán Japán érdekei. Csangkaisek tudta, hogy ha Peking ellen akar vömül', számolnia kell a japán ellenakcióval. Részjen ez, részben a nacionalistákkal való meghason- ás hírfák rá Csaugkai$eket a lemondásra.

Kifejtette, hogy miután a csehszlovák hivatalos körökből eredő újsághírek szerint a békekötés után a csehszlovák köztársasághoz csatolandó magyarság száma mintegy másfélmillióra tehető, a Masaryk elnök ismételten hangoztatta elvek alapján, hogy ő nem akar meglevő kultúrát rombolni és nem akarja a kisebbségeket elnemzetietk- niteni,

jogosan kívánhatjuk, hogy a magyarságnak ez az egyetem meghagyassék.

Másfelől a szlovák ifjúságnak is érdekében áll, hegy a magyar nyelven végzett középiskolai tanulás után legalább is néhány éven át, mig a felállítandó szlovák középiskolák a kellő nyelvi előkészülést lehetővé nem teszik, módja legyen egyetemi tanulmányait zavartalanul folytatni. Ha úgy döntene a kormány, hogy a magyar előadásokat minden méltányosság ellenére megszüntetné, nyugtassa meg az elnök ur a magyar professzorokat, hogy erről kellő időben értesítik az egyetemet és addig, mig az állásukat így elvesztő magyar tanárok máshol elhelyezkedhetnek, tegye lehetővé, hogy Pozsonyban maradhassanak.

— Masaryk elnök pár másodpercig tartó gondolkozás után meglepően őszinte válaszba fogott, miközben idönkint a kezében tartott kis papírlapra tekintett, melyre Polner beszéde alatt néhány feljegyzést tett. Azzal kezdte, hogy

véleménye szerint nem lesz annyi magyar alattvalója a csehszlovák köztársaságnak, mint Polner idézte, sőt bevallotta előttünk, hogy ö azt szeretné, ha