Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-21 / 190. (1524.) szám

ry N> V Mai siémunk tfi ®i«fal 190. (1524) szám ■ Vasárnapj 1927 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polÍtÍk(lÍ nOpilcLpjQ Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská uMce 12, II. emelet Telefön: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te- lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Németország és Olaszország szerződést kötött a szabad gyarmati mandátumok fölosztására Emelkedik Németország ázsiója (*) A forró augusztusi napokban az euró- J pai közvélemény alig vette észre, hogy Né­metország és Franciaország között fontos és örvendetes közeledés történt, olyan, amely adott körülmények között alapvetően megvál­toztathatja a kontinentális politikát és való­ban kicsiráztathatjja Locarnd agyonemlegetett • szellemét. Megkötötték a német-francia keres­kedelmi szerződést. A tárgyalások évek óta j húzódlak és sem Locarnó, sem Thoiry nem j tudta eredményes befejezésre juttatni a két | állam kibékülésének legfontosabb bizonyító-j kát, a gazdasági rendet. Trendelenburg, aj német főmegbizott, 1922 óta utazgat Páris és Berlin között, száz szakítást száz újra kezdés követett s a német gazdasági világ már régen elvesztette bizalmát, mig most váratlanul és észrevétlenül mégis megtörtént a döntő ki­egyezés. Kétségtőleu, hogy ez a szerződés eddig a locarnói politika legszebb eredménye. Utá­na meg fog indulni a politikai megegyezések lavinája, aminthogy beavatott körök máris a kereskedelmi szerződés következményének te­kintik a rajnai megszállócsapatok létszámának csökkentesére irányuló törekvéseket és át j Németországnak kiosztandó gyarmati mandá­tum növekvő esélyeit. A szerződés különben 1 a német’ gazdasági újjáéledés legszebb bizo-i nyitéka, mert Segítségével a német birodalom •végleg visszanyerte azt a gazdasági pozíciót, melyet a háború előtt betöltött. Hogy pedig az jelentős volt, mindenki előtt ismeretes. A német gazdasági újjáéledés a háború utáni vi- ( lág Legcsodálatosabb fenoménje, ezt a Ibi- I ; rodalom legnagyobb ellenségei is kénytele- ' nek elismerni. 1918-ban a birodalom a teljes > 1 romlás és a végső hisztéria szélén állott és a; Világ azt hitte*, ez a nép száz évre ki van kap- j csolva az európai fejlődésből. És ma? Az északamerikai Unió után Németország a lég- íegészségesebb gazdasági körülmények kö-, zött élő nagyhatalom. Prosperitása szédítő, ipari termelése nagyobb, mint a háború előtt, áruja jó és mindenütt szívesen nyílik előtte piac. Jellemző, hogy mig 1918-ban a háború előtti 4 és fél millió tonna hajótérből csak 500.000 tonna maradt német kézen, ma ismét 8 és fél millió tonna úszik német, lobogó alatt — és ami a legfontosabb, a német hajók va- douatujjak, azaz gyorsabbak, jobbak és igy konkurenciaképesebbek, mint az ócska angol, vágy francia gőzösök! A német-francia kereskedelmi szerződés- í nek két fontos tétele van. Először megszűnte- j fi a versaillesi békeszerződés második záradé- j kának 18. paragrafusát, amely szerint Frau-j ciaország lefoglalhat minden német árut, ha ■ a birodalom nem fizeti pontosan a jóvátételt, I másodszor megnyitja a német kereskedelem és ipar előtt a francia gyarmati piacokat, még Marokkót is, Ez az utóbbi olyan eredmény, amely felülmúlja Németország közgazdaságá­nak háboruelőtti expanzivitását és súlyos csa- * pást még az angol ipari kivitelre. Egyes fran- 7 cia lapok szerint Anglia már nyugtalankodik k is a váratlan francia-német közeledés miatt, ti mert félő, hogy az impérium elveszti azt a j; „mériegrivelv“ szerepet, amellyel eddig é Franciaországot és Németországot a saját, ia egyensúlyának érdekében állandó feszültség- v ben tartotta. Sőt, vannak hangok, melyek fi Anglia furcsa akadékoskodását a rajnai meg- r szállás csökkentésének kérdésében szintén az a ijedtségből és az újabb diplomáciai manö- n verezésből magyarázzák. h Említettük, hogy a német-francia keres­kedelmi szerződés egyik szép eredményekép- s; pen Franciaország spontán hajlandóságot rau- n tatott a rajnai megszállás csökkentésére, v. Lázasan folyik a népszövetségi ülésszak előkészítése — Ellentétek London és Páris között — Chamberlain akcióban — A rajnai megszállás csökkentésének problémája Páris, augusztus 20. Az Echo de Paris londoni levelezője szerint Olaszország és Né­metország között a közel múltban eredményes tárgyalások folytak a népszövetség gyarmati mandátumainak kiosztása és elfogadása kérdésében. Valószínű, hogy a közel jövőben a népszövetség újabb két gyarmati mandátumot oszt ki. Angol vélemény szerint Olaszország és Németország máris megegyezett abban, hogy Róma egész súlyával támogatni fogja Né­metország gyarmati igényeit és azon lesz, hogy az egyik kiosztásra kerülő mandátumot a birodalom kapja meg, viszont Berlin a másik mandátumot igyekezni fog Olaszország szá­mára biztosítani. A népszövetség összetételét ismerve, ilyen körülmények között csaknem valószínű, hogy az egyik mandátumot tényleg Németország, a másikat pedig Olaszország kapja meg. Berlin, augusztus 20. A szociáldemokra­ta sajtószolgálat jelentése szerint az antant- hatalmak hivatalosan értesítették a német birodalmi külügyminisztériumot, hogy Anglia ajánlatot tett a francia kormánynak a rajnai szövetséges megszállócsapatok létszámának 10.000-rel való csökkentésére. Belgium nem ellenezte az angol ajánlatot. Ezzel szemben Franciaország katonai te­kintélyei azt ajánlották a francia minisz­tertanácsnak. ő-így a ra,™ai csapatok lét­számát ne 10.000-rel, hanem csupán a se­reg egytizedóvel, azaz körülbelül 7000 ka­tonával csökkentsék, a további csökken­tés veszélyeztetné Franciáország bizton­ságát. Az angol kormány mindennek dacára kitart eredeti ajánlata mellett és a népszövetség szeptemberi ülésszakán hivatalosan ajánlani fogja a csökkentést. Bizonyos, hogy a genfi gyülekezet elfogadja Anglia indítványát. Páris ellenkezik? Ezzel a jelentéssel szemben a Daily Te- legraph diplomáciai tudósítója szerint Anglia az, amely nem hajlandó Francia- ország javaslatát elfogadni. A párisi kor­mány elvben hajlandó a rajnai megszálló sereg létszámának csökkentésébe bele­egyezni, de azt követeli, hogy a 10.000 visszavonandó katonából csupán 5000 le­gyen francia, a másik 5000 az angol és a belga csapatok közül kerüljön ki. Mivel Franciaország 56 ezer katonát küldött a Rajnavidékre, Anglia és Belgium pedig együtt összesen 14 ezret, Anglia szerint a rajnai megszállás szövetségközi jellegét veszélyeztetné, ha a 14 ezer angol ég bel­ga katona közül még 5000-et visszavonná- í nak. Anglia tehát más kvótát követel és 8000 francia s 2000 angol-belga katona visszahívását ajánlja. Beavatott körök sze­rint a rajnai megszállás kérdésében Pá­rig és London között hosszadalmas jegy- zékváításra kerül a sor. így nem bizo­nyos, hogy a szeptemberi népszövetségi ülésszakig a szövetségesek megegyez­nek-e és egységesen ajánlják-e a csapa tok létszámának csökkentését. A Foreign Office ennek ellenére bízik abban, hogy szeptember 5-ig sikerül az ellentéteket kiküszöbölni. Az angol sajtó szerint Chamberlain az utóbbi napokban kizáró­lag a rajnai megszálló seregek csökken­tésének kérdésével foglalkozik, mert Lon­donban jól tudják, hogy e probléma el­intézésének nagyobb jelentősége van, mint Európa közvéleménye általában gondolja. A német-francia kereskedelmi szerződés áldásos következ­ményei Páris, augusztus 20. Serruys miniszté­riumi igazgató, aki a német—francia kereske­delmi tárgyalások alkalmával a francia dele­gációt vezette, ma az Echo de Paris munka­társának hosszabban nyilatkozott a német- francia gazdasági viszony jövőjéről és problé­máiról. A német—francia kereskedelmi szerző­dés Franciaország és Németország párhu­zamos gazdasági újjáépítésének örven­detes jele. Mint ismeretes, a német—francia kereske­delmi tárgyalásokat 1925-ben váratlanul meg­szakították, azaz akkor, amikor Franciaor­szág a pénzügyi krízis tetőpontján állott. Az 1926 februári tárgyalások is a frank rohamos elértéktelenedésén buktak meg. Az 1926 augusztus 25-én kötött átmeneti jellegű szer­ződés egybeesik Poincaré miniszterelnöksé­gével. Az 1927 augusztus 17-iki általános szer­ződés sokkal bővebb, mint ez az ideiglenes volt és sokkal stabilabb is. Ezek után a két állam egyesült erővel dolgozhatik az európai gazdasági újjáépítésen. A román delegáció Bukarest, augusztus 20. Romániát a szep­temberi genfi népszövetségi ülésen Titulescu külügyminiszter, Lupu közmunkaügyi minisz­ter, Petreseu Comnen berni román követ és Mireea Djuraro képviselő, bukaresti egyete­mi tanár fogják képviselni. Marinkovics képviseli Jugoszláviát a népszövetségben Belgrád, augusztus 20. Marinkovics kül­ügyminiszter tegnap kijelentette a sajtó kép­viselői előtt, hogy a jugoszláv—olasz viszony rendezésére vonatkozó tárgyalások ősszel a választások után folytatódni fognak. Egyúttal megerősítette azt a tényt, hogy a Jugoszláviá­hoz és Romániához tartozó bánáti kisebbségi iskolák kérdésének rendezéséről végleges megállapodást kötöttek. A népszövetség mos­tani őszi ülésszakán (leniben a jugoszláv de­legációt ugyancsak Marinkovics fogja vezetni. Megtalálták az egyik eltilt honolului repülőgépet Neicyork, augusztus 20. Egy kaliforniai rádió- aamtőr tegnap hiányos rádiójelentést fogod fel, amelyben egy ismeretlen hajó arról -zámolt be, hogy a nyílt tengeren egy repülőgép roncsod találta. A repülőgépen, — a rádiójelenfés szerint — egy élő férfi s egy holott nő volt. A személyleirás alapján csupán Miss Doran-ról lehet itt szó, aki a honolului repülőkkel utnak- indult. A jelentést eddig még nem erősítették meg. Az eltűnt Honolulu-repülők felkutatására Erwin kapitány és Erichwald pilóta, akik a TTo- nolulu-síartról lemaradtak, gépük kijavítása után péntek reggel hat órakor — newyorki időszámítás szerint — repültek el Honoluluba. A repülők cikk-cakkban veszik útjukat s állandóan pon'o" értesítést küldenek rádión. Eddigelé azonban nem tudtak az eltűnt repülőg gzk nyomára akadni. Az amerikai teng éré szetügyi hivatal még keddig kutattál a repülők után. azután azonban a keresést mint reménytelent beszüntetni. A repülők föltalálására kitűzött dijat negyven­ezer dollárra emelték fel a fiatal Hearst milliár­dos egy nagyobb összegű adománya révén. 70.242 megszálló katonából szívesen visszavon körülbelül tízezret s ezt a rég óhajtott enyhí­tést Németországban persze örömmel fogad­ják. Anglia hirtelen nagjobb enyhítést kivan és más kvótákat a visszavonandó csapatok aiányszámában, azaz túlzott követelődzésé- vel olyan messze megy, hogy felborulással fenyegeti az egész francia ajánlatot. Ha felbo­rul, marad minden a régiben és megszűnik az augusztusi német-francia ölelkezés, amely a nyugtalan Anglia előtt — éppen gazdasági háttere miatt — már-már túlságosnak tetszett. Bárhogyan áll az ügy, a népszövetség szeptemberi ülésszaka ismét a francia-német rnegbékülés jegyében indul és uj Locarnóval vagy uj Thoiryval kecsegtet. Németország az elmúlt, három év alatt oly hatalommá válto­zott, amelynek nem lehet már diktálni, sőt amely már maga diktál — és ez a megvál­tozott helyzet éreztetni fogja hatását. Köztu­domású, hogy a népszövetség szeptemberi ülésszakán fontos személyi kérdések is el­dőlnek: többek között három uj tanácstagot választanak meg, amely alkalommal Csehszlo­vákia végleg kibukik a tanácsból. Ezeknél a személyi kérdéseknél nagy szerepe lesz Né­metország szavának, mert a birodalom ázsiója a német-francia szerződés és a rajnai meg­szállás csökkentése következtében újra ma­gasra szökött. Mi pedig reméljük, hogy ez az örvendetes emelkedés az európai rend 'és boldogság javára történt! SzevillábólHawannába onnan vissza Madridba készül egy spanyol repülő hLadrid, augusztus 20. Az előkészületben levő Óceánrepülések végeláthatatlan sorozata ismét szaporodott eggyel. A legújabb jelentkező egy spanyol pilóta, a spanyol légiforgalmi v.í'Ialaf egyik alkalmazottja: Espinoza, aki közvetlenül egymásután két­szer is át akarja repülni az Atlanti óceánt Espinoza Szevillából akar elindulni é- Newycrkon keresztül Havannába akar eljutni leszállás női­kül. Ez az útvonal 7.500 kilométer hosszú és amennyiben vállalkozása sikerül, úgy leveri i7. eddigi összes távolsági és időtartam rekordokat. Az Óceánon visszafelé az utat Espinoza szintén repülőgépen akarja megtenni, még pedig Havan­nából egyenesen Madridba. Ez az útvonal 6.000 kilométer bosszú. Espinoza egymotoros géppel akar útnak indulni, még pedig ■ feltéve, hogy a spanyol kormány pénzügyileg támogatja vállalko­zását, szeptember 10-ike körül. Három spanyol pilóta: Fratico, Ruiz de Aida és Gallarza ezzel egyidejűén világ- körüli repülőútra készülődnek, amelynek költségeit közadakozás 1'jón akarják összehozni. Legutóbb Argentínában rendeztek nagyarányú gyűjtést, amely 38.000 pezetát eredményezed, úgy, hogy a repülőknek most már 350.000 pezetá­juk van. Ezen a pénzen spanyol gyárban akarnak építtetni maguknak repülőgépet, amellyel azután meg fogják kísérelni a földteke körülrepii!ését.

Next

/
Thumbnails
Contents