Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-20 / 189. (1523.) szám

8 1*RSCTtA^A<S^SR-HTBMI> 1927 augusztus 20, enxmfaU. 1 ........."■'■■■■■■ Eg y lélekemelő egyházi ünnepség Nyílra, augusztus 19. Amint már röviden jelentettük, emlékezetes ünnepet ült az elmúlt vasárnapon a nyitramegyei Szalakusz község. E napon szentelte meg a plé­bániai templom uj harangjait Franciscy Lajos dr. nyitrai prépost-kanonok, szenátor az anyaköz­ség és a hozzátartozó fi ók-községek, M enyhe és Béd, úgyszintén a környékbeli falvak hivő népének rendkívüli nagy részvétele mellett. A nagyszombati Fischer-oég által szállított és kiválóan sikerült három harangot az ünnep reg­gelén körmenetben hozta el a szomorfalvi állo­másról Ploig Ágoston szalakuszi plébános, aki több száz hivő' kíséretében ment el a harangokért a vasúti álomásra. A kiséret Szomorfálván kör­menetbe sorakozott. - A körmenet élén bandériuitf lovagolt, délceg magyar legények ültek a táncoló paripákon s vezérük egy kiszolgált nyalka huszár volt, régi huszárruhában. A bandérium után bájos koszorús lányok hosszú sora következett, virágfüzéreket tartva ke­zükben. Nyomban utánuk jött a négy-négy fel- pántlikázott ökör által vontatott három szekér a harangokkal, ügy a szekereket, mint a rajtok le­vő harangokat virágdísz borította. A három köz­ség népe, mintha a kertek és a környező erdők minden virágát összeszedte volna, olyan sokaságát és pompáját a virágoknak halmozta fel a várvar várt jövevények,' a templomiorohy jövendő érc­lakóinak tiszteletére. Nagy sokaságu nép, férfiak íés asszonyok a helybeli plébános vezetése alatt zárta be a körmenetet. A harangokat a templom előtti téren letették a szekerekről s kezdetét vette a megszentelési szertartás, melynek elvégzése után P. Ballarin Konstantin, a Szt. Ferencrend nyitrai házának fő­nöke könnyekig megható szép beszédben méltatta -a nap jelentőségét, rámutatva arra a mély hatás­ra, melyet a harangok ércszava a hívek hitéletére gyakorol. Az ezután következő pontifikális szt. misét Franciscy Lajos drf kanonok végezte Mit- tuch József felsőelefánti esp. plébános, P. Balla- irin Konstantin házfőnök, Zachar Rezső vicsapapáti és Ploig Ágoston szalakuszi plébánosok segédlete mellett. Az evangélium után a pontifikáló kanonok 'oltárbeszédet intézett a hívekhez, melyben őket a harangok szava által hirdetett vallási kötelessé­gekre emlékeztette, köszönetét mondott áldozat- készségükért s egyben felhívta őket, hogy hálával gondoljanak a templom kegyuraira, akiknek nagy bőkezűsége lehetővé tette az uj harangok beszer­zését, valamint lelkiatyjukra, a helybeli plébános­ra, aki lelkesen fáradozott azon, hogy a szalakuszi templom azokat a szép harangokat megkaphassa. Beszéde végén átnyújtotta Craus Vincéné, szül. Kochanovszky Paula úrnőnek a „Pro Ecclesia et Pontifice“ arany érdemkeresztet, melyet XI. Pius pápa a nyitrai püspök előterjesztésére nevezett úrnőnek adományozóit. A templom uj harangjai közül a legnagyobbat '(480 kg.) Kochanovszky Ilka, Kochanovszky Pau­la, férj. Craus Vincéné és Craus Vince szalakuszi birtokosok ajándékozták a templomnak, a közép­ső (280 kg.) Franciscy Lajos dr. prépost-kanonok, szenátor, a község szülöttjének ajándéka, a har­madikat a hívek szerezték be. A községben a harangszentelés napján lel­kes ünnepi hangulat uralkodott, melyet nagyban fokozott a menyhei és bédi műkedvelőkből ala­kult fúvós zenekar. A kiváló zenészek már a ha­rangokat hozó körmenet alatt is gyönyörűen ját­szottak, az ünnepély után pedig a templomtéren és a Kochanovszky-kuria udvarán hangverse­nyeztek. A templomi ünnepségek befejezése után a Kochanovszky—Craus család fényes ebédet adott a vendégek tiszteletére, akik az esti órákig ma­radtak együtt a vendégszerető úri házban.-Művészet-irodalom . Rudnay Gyula művészete és Szlovenszkó Prága, augusztus 19. Vettük a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Örömmel olvastam a Prágai Magyar Hir- lap augusztus 14-iki számában Rudnay Gyu­la kiváló festőművészünkről, szóló érdekes cikket. Kénytelen vagyok azonban felszólalni e cikk nyomán támadható félreértések elosz­latása céljából. A cikk tápot adhat annak a feltevésnek, mintha Rudnay Gyulát a kül­föld fedezte volna fel. Ez nem áll, mert Rudnay Gyula művészetét Budapest, ez a kitűnő itéletü város ismerte fel először és ott vette nevét szárnyra a hir, mikor a háború alatt a Párisi Áruház szalonjában Pásztor János kiváló szobrászművészünkkel együtt rendezte kiállítását. Olyan ember el­ismerése fordult ekkor Rudnay felé, mint Szinnyei-Merse Pál. Azóta Rudnay az Ernst- muzeum állandó kiállítója és képei művészi piacunkon a legdrágábbak és legkeresetteb­bek. A Szinnyei-Merse Pál Társaság megala­kulása évében tagjai sorába választotta, fél­év múlva a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, szóval aránylag fiatalon és rövid idő alatt megfutotta Budapesten a nagyok kar­rierjét, mielőtt a külföldi kritika hozzászól­hatott volna. Csak ezután következett a ve­lencei, milánói, zürichi, londoni és bruxel- lesi, valamint az amerikai siker, melyek Bu­dapest Ítéletét megerősítették. A jóság virágai a börtön éjszakájában „A Romanovok fénykora és bukása" Irta*' A. A. Vyrubova 44. Nem sokáig tartott azonban, míg figyelmessé nem lettek az öreg könyvtárosra, aki engem olyan gyakran meglátogatott könyvekkel hóna alatt és föl nem váltották másvalakivel, a rettenetes Izo- tovval. A sors hamarosan más közvetítőt szerzett. Egyik napon levesemben nagy darab halat talál­tam, — olyasvalamit, amit már hónapok óta nél­külöztem. Mohón fölfaltam, de nem mertem tu­dakozódni ajándékozója után. Másnap megint ta­láltam egy darab húst levesemben. Most már ki­váncsi lettem és igyekeztem megtudni, kinek köszönhetem est az ínyenc falatot. A felügyelönő óvatosan nyomozott és pár nap múlva közölte ve'.em, hogy a húst egy kuktának köszönhetem, aki hajlandó lenne bármiféle mó­don segítségemre lenni. A derék ifjú, tekintet nél­kül arra a veszedelemre, amelynek kitette magát, csekély díjazás fejében tiszta fehérneműt, haris­nyát, mindenféle élelmiszert hozott nekem és el­szállította viselt fehérneműmet, amelyet ezideig a vízvezetéknél mostam és a meleg kályhazugban szárítottam. De egészen száraz persze sohasem lett. Milyen felséges érzés volt, amikor hosszú idő után meignt tiszta, puha inget kaptam. Harangjáték a messze távolból A külvilágból ritkán jutott hang magánossá- gunkba. Ha olykor messze távolból harangok ér­ces hangja ütötte meg fülemet, megmagyarázha­tatlan harag fogott el: „yajjon meghallgatja-e Isten valóban egy nép imáit, amely letaszította trónjáról csiszárját?” Óránkint hozzám hangzott egy-egy toronyóra harangjátéka és az egyhangú melódia lassanként olyan unalmas lett, hogy leg­jobb szerettem volna befogni fülemet. Odakünn kora hajnaltól késő estig galambok turbékoltak s még ma is — ha galambturbékolást hallok — a Trubeckoj-bástya komor cellájára gondolok. Az őrség egyik katonája egyszer elmondta nekem, hogy régebben valami politikai vétség miatt bi­zonyos ideig fogságot ült. Ott, is voltak galambok s ő mindig etette őket. — Volt ott igazi ablaka? — kérdeztem. Mindig ahlak, ablak után vágyódtam. Egy katona elmondta nekem, hogy a császárság .idején a fogság is sokkal kellemesebb volt. A foglyoknak szabad volt pénzükért élelmet vásá­rolni. Amellett minden nap két óra hosszat tar­tózkodhattak a szabadban, öriiltem az ilyen sza­vak hallatára. A harminchatodik bajtárs Az a katona, aki ezt nekem elmondta, egyike volt azoknak, akik eleinte annyira gyötörtek. Most mintha egészen megváltozott volna, még azt is megengedte nekem, hogy a felügyelőnővel társa­logjak. Igen értelmes ember volt és szeretett fi­lozofálni. A többi katonák nem szerették és ami­kor kiderült, hogy egyszer süteményt vett nekünk, elhelyezték a Trubeckoj-bástyáról. A fiatalabb katonák közt akadtak kelten, akik azelőtt a test- őrségnél szolgáltak. Ezek azt mondták nekem egyszer: — Mi harmincötén vagyunk bajtársak s ön a harminchatodék. Régi kórházi ápoltjaim nem feledtek el s hoz­zám való szeretetüket és ragaszkodásukat kiter­jesztették itteni őreimre is. Egészen váratlan mó­don közölte velem üdvözlésüket a fogházőrség. Egyik nap az őrség felügyelője bejött hozzám és közölte velem, hogy üdvözletét hoz nekem Vyborg- ból, még pedig „az én“ sebesült Szásámtól, akinek a gránát letépte egyik karját és megsebesítette az arcát. Két bajtársával együtt átvette egy újság szerkesztését és azt követelte, hogy az újság fe­jezze ki felháborodását letartóztatásom miatt. — Ha tudná, hogy Szasa mennyire sirt, ami­kor megtudta az ön sorsát — fejezte be és szívé­lyesen megrázta kezemet A többi katona helyes­lőén bólintott és azon a napon senki sem mert en­gem szóval vagy cselekedettel megbántani. Egy más alkalommal — éppen a séta idején történt — az őr a felügyelőnő kíséretében hozzám lépett és arra kért, hadd mondhasson el nekem valamit. Megijedtem, mert eszembe jutott, hogy régebben egyszer nagyon durván bánt velem és közönséges módon szidalmazott. „Az az asszony az édesanyám voit“ . — Bocsánatot akartam kérni tőled — hebeg­te — hogy kigunyoltalak és szidalmaztalak akkor, amikor még nem ismertelek. Éppen szabadságon voltam a szaratovi kormányzóságban. Mikor be­léptem sógorom kunyhójába, néhány szentkép kö­zött. a te képedet pillantottam meg. — Ejnye már no — kérdeztem hogyan jutsz te ennek a nőszemélynek, Vyrubova asz- szonynak a képéhez? . A sógorom rácsap az asztalra és rámkiált: — Hallgass! Nem tudod, mit beszélsz. Ez az asszony két évig az anyám volt! És elkezdett téged dicsérni és elmondta, hogy a te kárházad valóságos menyország volt és megkért engem, hogy ha valaha találkozom ve­led, adjam át neked üdvözletét és mondjam meg neked, hogy ö. családjával együtt, mipdemnap imádkozik érted. } ,„; Ennek az elbeszélésnek hatása alatt szinte megbüvölten mentem vissza sötét cellámba, ahol csöndben visszaidéztem emlékezetembe a katoná­nak minden szavát és örvendező hangulatban,meg­köszöntem Istennek az ő véghetetlen kegyelmét. Később megtudtam, hogy a carszkojeszelói katonatanács elhatározta, hogy kórházamnak még hat nagy kőépületet bocsát rendelkezésére. A rok­kantak eljártak mindenfelé, a pétervári központi tanácshoz pedig kérvényt nyújtottak be és kö­nyörgő istentiszteleteket rendeztek. A személy­zetnek egyetlen tagját sem volt szabad elbo­csátani. Annak magyarázatául, hogy Rudnay mű­vészetében feltűnően uralkodik a hajdani felvidéki hangulat, hivatkozom Rudnay egyik önvallomására, mely egyik pszicholó­gusunknak Rudnayról irt cikksorozatában lá­tott napvilágot. Ebben azt mondja Rudnay, hogy ma is lelkében megőrzött gyermekkori impresszióit festi. Amint a gyermek friss szeme érdekesebbnek, szebbnek, jelentéke­nyebbnek lát mindent, Rudnay művészete is a legendák egész ködével veszi körül topron­gyos emberét, betyárát s egy foghíjas kis vi­gye rgó, parasztkölyök fejében a kikelet első madárdalának minden örömét ki tudja fejez­ni és naiv gyerniekálmok valósulnak meg a tollbokrétás pásztorgyermekek s a nemes leányideálok őszintén naiv és mégis mesteri szimetriáiban. Egy tájkép főmotivumául elég neki egy mélyen szántott keréknyom s a bib­liai kompozíciókon érezzük az ifjú fantázia első impresszióinak közvetlenségét. Rudnay művészete soha nem tagadhatja meg szülő­földjét, melynek szeretetét hordja magában és amelyet megszerettet mindazokkal, kik hívei az ő nagy művészetének. így lett Rud­nay tehetsége és felvidéki szép emlékei ré­vén a mai kor egyik legnagyobb romantiku­sa. A Nyugat képzőművészetének ma nincs őszinte romantikája, vágynak utána, keresik, de olyan mesterkélten, olyan tudatosan, hogy legfőbb kelléke, az őszinteség hiányzik be­lőle. Ezért reveláció mindenütt külföldön Rudnay megjelenése. Nekem, ki személyes tanúja lehettem az uj magyar romantika kül­földi sikereinek, meggyőződésem, hogy Rud­nay és másik kiváló romantikusunk, Fényes Adolf művészete ma Európában egyedülálló és kezdeményező erővel bir. A cikknek végső passzusára csak azt jegyzem meg, hogy valóban igazságtalanság az, hogy a nini Szlovenszkó nem ismeri Rudnay müveit, melyben az ö lelke is benne van. A Szinnyei-Merse Pál Társaság régóla foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ne csak a távoli külföldre, hanem Szlovenszkóra is küldjön egy gazdag kiállítási anyagot. Amig azonban a távol Nyugatról, sőt Amerikából is egymásután jönnek a meghívások, a sür­getések, Szlovenszkóról még egy üzenet sem jött hozzánk. Stubnya-fürdő, -1927 augusztus 17. Szerkesztő urnák őszinte tisztelő hive Jeszenszky Sándor, a Szinnyei Társaság főtitkára. .5zmHto>ZEKE, ’A szlovenszkói magyar színtársulat műsora ROZSNYÓN: Vasárnap délután: Muzsikus Ferkó. este: Cirkuszhercegnő. Rádióműsor, Sxomhat: PRÁGA: 11.00, 12.00 17.00 és 22.25 Zene. — 15.30 Bábszínház. — 18.15 Német előadás. — 19.00 Brünni műsor. — POZSONY: 18.10 Jazzband. — 19.00 Brünni műsor. — 22.25 Zene. — KASSA: 19.20 Szólista -hangverseny. — BRÜNN: 12.15 és 22.25 Zene. — 17.35 * Német előadás. — 19.15 Werther, MasseDet lírai drámája. — BUDAPEST: 10.00 Nagymise. — 12.00 Weigerth A. orgona­hangversenye. — 15.00 Népmesék. — 16.00 és 22.10 Cigányzene — 18.00 Zenekari hangverseny. — 19.00 Szimfónikus zene. — BÉCS és GRAZ: 11.00 16.15 Zene. — 1945 l'arinka, a táncosnő, Gilbert operettje. — ZÜRICH: 16.00, 17.20 és 20.00 Zene. — BERLIN: 22.30 Tánczene. — RÓ­MA: 17.45 Zene. — 2100 Operaelőadás. — MI­LÁNÓ: 16.15 Zenekari hangverseny. — 21.00 Fra Diavolo, Auber operája. — 23.00 Jazzband. — Vasárnap: PRÁGA: 10.30 Orgonahangverseny. — 12.00, 17.00 Zene. — 18,00 Slavia—Újpest futballmeccs. ' — 19.00 Német előadás. — 20.00 és 22.00 Hangverse>- nyek. — BRÜNN: 10.30 Orgonahangverseny. — 18.00 Német küldés. — 19.00 Zenés revü. — PO­ZSONY : 10.00 A Duna-vásár megnyitása. — 18.10 A Rádiójournal trió-hangversenye. — 20.00 Prágai és brünni műsor. — KASSA: 19.20 Vig est. — BU­DAPEST: 10.00 Istentisztelet. — 12.00 Vonóshár­mas. — 15.00 Gyermekmesék. — 16.00 Cigányze­ne. — 18.00 Gyimesi vadvirág, népszínmű, cigány­zene kísérettel. — 21.00 Szimfónikus hangverseny. 22.20 Cigányzene. — BÉCS: 11.00 Szimfónikus hangverseny. — 16.00 Zene. — 20.00 Egyfelvoná- sos est. — BERLIN: 20.30 Fali Leo-est. — LEIP- ZIG: 20.00 Tosca, opera. — FRANKFURT: 20.00 A budapesti filharmőnikusok ünnepi hangverse­nye. — ZÜRICH: 13-00, 16.00, 20.00, 21.00 Zene. — RÓMA: 21.00 Hangverseny. JSport- . )( Szent István napja, Magyarország ünnepe, Budapesten és a magyar vidéken több nevezete­sebb sporteseményt hoz. — Augusztus 20-án Bu­dapesten az FTC-pályán megkezdődik a MASz or­szágos atlétikai viadala. — Újpesten nagy nemzet­közi motorkerékpáros verseny folyik le francia, olasz, német és osztrák résztvevőkkel. — A BTK nagy nemzetközi boxviadalt rendez bajor és osz­trák vendégekkel. — A III. kerület az olimpiai uszóversenyeket tartja meg. — A futbalban a Ma^ gyár Kupa meccseket folytatják. Szombathelyen a Sabária Románia bajnokcsapatával, a temesvári Kinizsivel mérkőzik, a Bástya Szegeden a Vidéki Kupáért az Attilával küzd meg. — Az MTK és MAC vizipóló csapatai a bajnokságért harcolnak. — Szombaton kerül sorra a legkedveltebb magyar lóverseny is: a Szent István-dij az uj lóverseny- téren. )( Galamblövő és agarászverseny Tornaiján. Tudósi'ónk jelenti: A Szlovenszkói Vadászati Véd­egylet tornaijai helyi csoportja szeptember hó 11- én házi galamblövő versenyt rendez. — Az Aga- rász Egylet szokásos agarászversenyét az idén szeptember 24—25-én rendezi. )( Nemzetközi mérkőzés tornaiján. Tudósítónk jelenti: A Putnoki Iparosok Önképzőkörének Sport Egyesületét látja vendégül a Tornaijai Sport Klub. )( Ungvár válogatott futballistái Magyarorszá­gon. Ungvári tudósítónk jelenti: Ungvár város vá­logatott futballcsapata a hét folyamán két mérkő­zést játszik Magyarországon. Augusztus 20-án, szombaton, Debrecenben mérkőzik a debreceni vá­logatott ellen, vasárnap pedig Nyíregyházán a sza­bolcsi válogatott ellen. Székely szövetségi kapitány a következő 15 játékost jelölté ki a túrára: Havas (UAC), Burics és Schaeffer (UMTE), Kvasznay, Kohut, Molnár és Horváth (UTK), Ivancsó, Choma és Rriz (Rus), Serek, Vasata, Simonek, Skurek és Buncsek (CsSK). )( A Kassai SC tátrai tenniszversenyeinek ked­vezményei a régiek lesznek. A vasutügyi minisz­térium ez idén is megadta az 50 százalékos ked­vezményi a versenyre utazóknak és hozzátartozói­nak. Megkapják a versenyzők a tátrai villamoson is a 67 százalékos kedvezményt. A napi ellátás a Tátrában 25 korona és a szoba személyenként 10 korona. A verseny rendezősége felkéri a versenyen résztvenni óhajtókat, hogy nevezéseiket minél előbb adják le, hogy a kedvezményekre szóló iga­zolványt idejében megkaphassák. — Egyidejűleg arra is figyelmezteti a KSC a> érdeklődőket, hogy a versennyel kapcsolatos mindennemű levelezés a Kassai SC címére Ótátrafüred (Stary Smokovec) küldendők, ahol a szobák is megrendelhetők. )( Miért nem kapnak a magyar csapatok be­utazást Jugoszláviába? Budapestről jelentik: Fo­dor Henrik dr., a PLSz főtitkára Belgrádban v.gy a magyar követséggel, mint a belgrádi hatóságok­kal a napokban tárgyalásokat folytatott a magyar futballcsapatoknak Jugoszláviába való akadálytar lan beutazása tárgyában. A tárgyalások során ki­derült, hogy a magyar csapatok beutazása elé a jugoszláv belügyminisztérium gördit akadályokat, miután a külföldi csapatok közül többen, mint pél­dául a bécsi Simmering, igen botrányosan vise’ke- dett Jugoszláviában. — A profi labdarugó szövet­ség főtitkárának tárgyalásai ezért nem is jártak sikerrel, de Fodor Henrik dr. biztatást kapott arra nézve, hogy a magyar futballcsapatokra vo­natkozólag a jugoszláv hatóságok megváltoztatják álláspontjukat, ha kölcsönösen biztosítani lehet a futballcsapatok akadálytalan beutazását. )( A berlini nemzetközi tenniszversenyen Men- zel a vele egykorú német Hartztől 6:2, 3:6, 10:8 arányban vereséget szenvedett. Menzel és Klein (Pozsony) a férfipárosban meglepetésszerűen le­győzték a Martino—Duplaix (olasz—francia) ket­tőst. A versenyre, amelyet a Schlittschuhclub ren­dez, ma megérkeznek az angolok is. )( Nurmi Bécsben startol szeptember 4-én. Prágában azon igyekeznek, hogy a finn csodafutőt itteni szereplésre is megnyerjék. )( Arne Borg Hernösandban a 100 méteres gyorsuszásban 1:01.5-ös időt ért el. )( A német vizipölóbajnokságért vasárnap a magdeburgi Hellas és a hannoveri Wasserfreunde küzdenek meg Hannoverben. )( Amerikái a Davis Cup döntőjében Tildén, Hunter, Johnston és Williams képviselik. Tarta­lékok: Doen és Lőtt. Kincsek között koldus iki vakon megy el Gárdonyi Írásai mellett. Most jelent meg Gárdonyi Géza , hátrahagyott munkája: KRISZTUS BANKÓJA . . . 32.50 K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents