Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-20 / 189. (1523.) szám

mere tegnap este táviratban értesítette a tár­sadalmi egyesületek és a revíziós liga veze­tőségét, hogy küldöttségüket szeptember 1-én Párisban óhajtja fogadni. A pozsonyi Szent-lstván-napi tüntetés Pozsony, augusztus 19. A szlovák nem­zeti tanács által rendezendő Szent-lstván- napi revizióellemes tüntetés elé a Slovenská Politika éleshangu fölhívást telit közzé. — Adjunk választ a magyaroknak — írja többek között. — Olyan választ, amilyet megérdemelnek! Választ mindazon fenyege­tésükre, hogy Szlovenszkóra jönnek és Szlo- venszkót Magyarországhoz csatolják. Választ ug'y a pesti, mint az itteni magyaroknak. Olyat, hogy elmenjen a kedvük a további fészkelődésíől! Üdvözlőirat egymillió aláírással rikagyiirüt. A halál menyasszonya bedugta a kezét, a vőlegény megfogta... a pap ünnepélyesen mon­dani kezdte az esketési formulát. „... Until deaíh do you part" (amíg el nem választ a halál) — hangzott a végszó, mint egy ko­porsóütés. Senki sem gratulált, a menyasszony nem ka­pott csókot, nem hullott könny. Az ifjú párt három percre magára hagyták, j A börtönigazgató órával a kezében mérte az időt. ; — Good-by, daddy, — kiáltott vissza Johnnie j a rács mögül tompán utána bámuló arc felé. Az ajtó becsapódott. Salvatore Merra elindult ! nászutra a villamosszék felé. Sziovenszkői hadgyakorlatok Prága, augusztus 19. Már megtörténtek az előkészületek a szokott őszi hadgyakorla­tokra. Az idei gyakorlatoknál főleg a tiszti­kar teljesítményeire és a felsőbb vezetés inicia ti vájára fogják fektetni a fősulyt. A sziovenszkői hadgyakorlatok irányítója Skvor tábornok, érsz. katonai parancsnok lesz. A döntőszolgálat élén Wojeziechowski tábor­nok, a nagyszombati hadtestparancsnok fog állani. Rózsahegy környékén augusztus 21— 24 között az első és második hegyi brigád gyakorlatozik, Nyitra körül augusztus 26— 28-ika közt a kilencedik és a tizedik hadosz­tály találkozik, Kassától keletre a tizenegye­dik és tizenkettedik hadosztály fog gyakorla­tozni. A záró hadgyakorlatokon Podhajsky tábornok hadseregfeliigyelő és Syrovy vezér­tábornok, vezérkari főnök is megjelenik. . Ufasb támadás az ©sSakók ctehizlovák állampolgársága ellen Miniszteri rendelet, amely a kétes állampolgárságnak szaporítására alkalmas Budapest, augusztus 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy Rothermere lord akciójáért a magyar társadalomban mozgalom indult meg, hogy az angol lordot az egész ország mintegy egyete­mesen üdvözölje. E célból aláírási iveket bo­csátottak ki, amelyek most közel egy hónapja köröztek az országban s ily módon egymillió aláirás gyűlt egybe. Az aláírásokat pompás bőrkötéses albumokba fűzve fogják a lordhoz eljuttatni. Tegnap délután mutatták be a saj­tónak az aláírásokat tartalmazó album első hat kötetét. Ez az első hat kötet eddig mint­egy húszezer aláírást tartalmaz. A további kötetek is már munkában vannak. Kecskebőr­be kötött díszes aranyszegéllyel ellátott ha­talmas kötetek ezek. A barnavörös diszkötés első lapján a nagy magyar cimer s Magyaror­szág volt és jelenlegi térképe látható. Min­den kötet sarkán fent diszes betűkkel az aján­lás: Lord Rothermereuek, a magyar nemzet, alul ay évszám: 1927. A kötetek első lapja selyempapirral védett pergamenlap, amelyet ííelbing Ferenc tanárnak, az iparművészeti főiskola igazgatójának művészi festménye dí­szít. A további lapokon már az aláírások kö­vetkeznek. Az első füzetben mintegy kétszáz ivén a budapesti villanyosmüvek üdvözlete van, azután következik a felsőház és a képvi­selőház tagjainak aláírása, majd sorra az egyes társadalmi egyesületek, városok, vár­megyék stb. Egy hét múlva valamennyi kötet elkészül, de az első hat kötetet már ma útnak indították. Esküvő a siralomházban Neicyork, augusztus hó. A fuldokló emberről mondják, hogy a szalma- szálba is belekapaszkodik. Nem tudom, láttak-e már valakit, aki igy próbálta menteni az életét. Trentonban azonban megtörtént, hogy egy halálos veszedelemben forgó ember egy pontosvesszőbe kapaszkodott. A halálos veszedelem a villamos szék volt, amelyben Salvatore Merrának egy new- arki rablógyilkosság miatt meg kellett halnia. A pontosvessző az ítéletben szerepelt és elválasz­totta a Salvatore Merrára vonatkozó részt attól a résztől, amelyben tettestársát életfogytiglanra ítél­ték. Salvatore Merra a pontosvesszőből ki akarta fellebbezni a pontot. Azt állította, hogy tévedés történt és az élet­fogytiglani ítélet vonatkozik őreá is. A felebbezést elutasították, a gyilkost beszállították a siralom­házba. A kivégzés napja ki volt tűzve. A gyilkos meggyónt és bevallotta a papnak, hogy leányasz- szonyt és törvénytelen gyermeket hagy maga után. Jobb érzése sugallta-e vagy a pap adta a tanácsot, nem lehet tudni: Salvatore Merra utolsó kívánsá­gául azt adta elő, hogy feleségül akarja venni gyermeke anyját. Az elektromos szék árnyékában nem hangzott még el ilyen kérelem. A halál órája közeledett. A börtönből telefonáltak a kormányzói hivatalba ahonnan csakhamar üzeneit érkezett: Salvatore Merra kivégzését három nappal el kell halasztani, de kössék meg haladéktalanul a házasságot. A pap telefonált Newarkra az anyakönyvi hivatalba, Jennie Tripodit, a 26 éves leányt és három éves Johnnie nevű kisfiát felhajszolták és autón Tren- tonba hozták. A börtön ajtaja csikorogva kitárult, sápadt, kisirt szemű menyasszonyt és csacsogó Tereket vezettek a drótsövényes vasrács elé és íztő némaságban, a szokatlan spektákulumot a gy; drótsövényes cellákból kidülledt szemmel sona-s halálraítéltek előtt megkezdődtek a külö- Aüési szertartás előkészületei, ni nemótsövényt félrehúzták. A vasrács mögött efl'tünt... halálba induló vőlegény sápadt arca. csoOmík. • jittle Johnnie — ez a három sző tört lagysze. amikor a kisfiú boldog örömmel a ireilí táigae t Menyasszonyához nem tudott szól- volt, de azotn., torkát fojtogatta a sirás. tás nélkül mártotta a vasrácson a keskeny ka­Jniss izmokra v _________________________ je n fehér kezét után a PaUa-ce R* i OUT kléet vásárolt tők i- Hajtson aT*> Jtongmancová 4. táist a béirkoceásmkdet d. u. 4- 6-jj*. - Telefon: 309c:-', Munkács, augusztus 19. t Nem tudjuk, hogy mire céloz és mire va­ló az a rendelet, melyet a minisztérium most küldött le az útleveleket kiállitó hatóságok­nak Szlovenszkóba és Ruszinszkóba s amely­ben elrendeli, hogy útleveleket ezentúl csak az 1926. évi 225. sz. belügyminiszteri hir­detményben jelzett állampolgársági igazolvá­nyok bemutatása alapján adjanak ki. Ez a rendelet minden törvényes alapot nélkülöz. Ugyanis a 225'—1926. sz. hirdetméuy csak jogot ad minden, a csehszlovák köztársaság­hoz tartozó állampolgárnak arra, hogy állam- polgársága igazolására ily bizonyitványt kér­hessen, ez a jogosultság tehát kötelezővé nem tehető. De sem a csehszlovák, sem más állam útlevéltörvényei és rendeletéi nem Írják elő, hogy az utlevélkérö állam- polgárságát igazolja és "csak arra mutat­nak rá, hogy saját államától csak az ál­lam polgárai kérhetnek útlevelet. Már pedig saját államának polgára az, aki az állam valamely községében illetőséggel bír és igy legrosszabb esetben csak községi illető­ségi bizonyítvány kívánható az állampolgár­ság igazolásához, aminthogy a 225—1928. sz. herdetmény ki is emeli, hogy a gyors elinté­zés végett lehetőleg okiratokkal és az illető­ségi község bizonyítványával tanúsítandó. De a magyar utlevélügyre vonatkozó 1903:IV. t. c.-hez kiadott utasítás 3. szakasza világosan kimondja, hogy csak a kétes állampolgárságú egyének kérelme terjesztendő fel a belügymi­niszterhez döntés végett, azonban indokolt és sürgős esetben ezek részére is kiadandó az útlevél annak feljegyzésével, hogy a tulajdo­nos állampolgársága kérdéses. Eddig is meg volt nehezítve az útlevél szerzés, ezen rendelet alapján meg valóságos tülekedés lesz szükséges az útlevél szerzéshez. Az alantas hatóságok — amelyek rendsze­rint pápábbak a pápánál — valóságos inkvi­zíciót vezetnek végig ily kérdés esetén. Nem azt keresik, hogy a kérvényező maga szer­zett-e illetőséget községében, hanem váloga­tás nélkül a kérvényezőt apai, nagyapai, déd-, sőt ükapai születési és házassági bizonyítvá­nyok bemutatására utasítják, ami — úgy em­berileg elgondolva — nemcsak rengeteg után­járásba kerül és gyakran nem is sikerül, ha- nel igen sok költséget emészt, pedig a mai többszörös adókkal terhelt gazdasági depresz- szióban az államnak legalább ott kellene pol­gárait mentesíteni a kiadásoktól, ahol állam­érdek ezt nem kívánja, — már pedig az ut- levélügy igazán nem az államra, hanem az üzleti ügyekben, gyógykezelésre, rokoni láto­gatásokra, temetésre, esküvőre utazni kény­szerült egyénekre tartozik. Ámde ez a rendelet nemcsak az útlevél- szerzés megnehezítését eredményezte, hanem éppen a mostani legalkalmatlanabb időben az itteni nemzetiségek amúgy sem virágos hely­zetét borítja fel. Az illetőségi községek még az illetőségi bizonyítványok kiadását is megtagadják és ezt azzal indokolják, hogy a legfelsőbb köz- igazgatási biróság — a magyar 1886:XXII. t. c. 10. szakasza alapján — a hallgatólag szer­zett illetőséget el nem ismerte, igy az ennek javítására irányult 1926. évi 152. sz. — lex Dérer cimü — törvény alapján tessék állam- polgárságot kérni és ezzel egyelőre minden ittlakó volt magyar állampolgárt, aki a trianoni békeszerződés szerint 1910 január l.-je előtt itt illetőséget szerzett, hnntaUmnak minősítenek, ami e szerződés és a 236—1920. sz. csehszlo­vák állampolgársági törvény szerint ki van zárva. Hiszen az 508—1921. sz. ratifikált, Saint- Germain-en-Layeben 1919 szept. 10-én kötött békeszerződés 3. cikkében Csehszlovákia el­ismerte, hogy mindazok a német, osztrák és magyar állampolgárok, akiknek illetősége e szerződés életbelépte napján azon a területen van, amely a Csehszlovák államhoz csatolta­tok, ipso facto és minden alakszerűség nél­kül csehszlovák állampolgárok. És ezekre nézve a 102—1922. sz. a. ratifikált trianoni szerződés 61. cikke — a 62. cikkel összevet­ve — azoknak a volt magyar állampolgárok­nak a csehszlovák állampolgárságát ismeri el, akik 1910 január 1-je előtt szereztek ily te­rületen illetőséget. A békeszerződések az adott helyzetet vet­ték figyelembe és feltétlenül csehszlovák ál­lampolgároknak ismerték el a Magyarország­tól Csehszlovákiához csatolt területeken 1910 január 1-je előtt illetőséggel birt lakókat. Ezt a szerződési kötelezettséget Csehszlo­vákia az 508—1921. sz. szerződés 1. cikkében azzal vállalta, hogy ezt alaptörvénynek ismeri el és hogy sem törvény, sem rendelet, sem hivatali ténykedés ezzel ellentétbe nem kerül­het és ezzel szemben érvénnyel nem bir. A 236—1920. sz. alaptörvényében igy is is­merte el azt Csehszlovákia. Már most 1910 január 1 előtt ki birt ille­tőséggel a magyarok között e helyeken és kik lettek ipso facto és formalitás nélkül Csehszlovák állampolgárok? Akik az akkor érvényben volt 1886:XXII. t. c. alapján e he­lyeken illetőséggel birtak. Ez a törvény 10. szakaszában világosan kimondotta, hogy hall­gatólag megszerzi az illetőséget a volt Ma­gyarországon az uj községben az, aki ott 4 évig folytonosan lakik, ott a község terheihez járul és ez idő alatt ellene a 9. szakaszban jelzett kifogások fel nem merültek. Ezek az 1910 január 1-je előtt illetőséget szerzettek csehszlovák állampolgárok lettek, ha 1910 január 1-je után a trianoni szerződés életbeléptekor ezen a helyen laktak, illetve ha időközben máshol illetőséget nem szerez­tek. Ám hogy az 1886:XXII. t. c. 10. szakasza körül vita se merülhessen fel, a magyar közigazgatási biróság 19—1897. sz. döntésében kimondotta, hogy a községi terhekhez csak ál­talában kellett járulni és nem 4 éven át foly­tonosan; 956—907. sz. döntésében kimondta, hogy az 1886:XXII. t. c. 138. szakasza alap­ján pótadó alól menteseknek nem kellett a község terheihez járulni. És ezekkel szemben a csehszlovák legfelsőbb közigazgatási biró­ság 8404—1922. és 16455—1923. sz. határoza­taival azt mondta ki, hogy 1910 január 1-je előtt úgy kellett illetőséget szerezni, ahogy ő ma magyarázza, sőt összetévesztette a magyar illetőségi törvényt az osztrákkal és kimondta, hogy 1910 január 1-je előtt csak annak volt itt illetősége, aki azt kérte és megkapta. Hogy ez mennyire abszurdum volt, azt a belügyminiszter is megérezte és 38—1925. sz. rendeletével utasította az alantas hivatalokat, hogy a 16455—1923. sz. legfelsőbb közigazga­tási bírósági határozatot ne vegyék figyelem­be és csak azután 15234—925. sz. rendeleté­vel fordított a nézeten és azt parancsolta e hivataloknak, hogy ideiglenesen konkrét ese­tekben ne vegyék tekintetbe. És ime most az 1926. december 15-én 16996—21. sz. belügyminiszteri rendelet 1927 augusztus 20, ssomfat. már érettnek találta az időt arra, hogy ezeket az ipso facto csehszlovák állam­polgárokat is megfossza e joguktól és a lex Dérer alá kergesse. Pedig ellenkezőleg azt kellett volna be­látnia, hogy a trianoni és a saint-germaini szerződések kötelező hatályát még a legfel­sőbb közigazgatási biróság sem szüntetheti meg és a lex Dérer mellé, mely sok — ter­het nem viselt — oly egyénen segít, akik 1019 január 1-je előtt a község terheihez nem járultak, ezt a bírósági döntést kellett volna akár törvény utján hatályon kívül helyezni, vagy az alsóbb hatóságokat utasítani, hogy ennek figyelembe vétele nélkül az 1910 ja­nuár 1-je előtt szerzett illetőségeket az 1886:XXII. t. c. 10. szakasza és az erre ho­zott magyar közigazgatási birósági döntvé­nyek alapján bírálja el és adja ki. Szlovenszkó és Ruszinszkó ‘őslakossága jogosan van felháborodva a mostani intézke­dés miatt és ha a •legrövidebb időn belül ez intézkedést vissza nem vonja a belügyminisz­ter, minden törvényes eszközzel belemegy a harcba, sőt a népszövetségnél levő e tárgyú panaszt az illetőségek kezelése miatt újból felveszi és igazságát megkeresi, mert sem a lex Dérer, sem miniszteri hirdet­mény és rendelet az 1910 január 1-je előtt megszerzett illetűségeken ma nen változtathat. Kérjük tehát a minisztériumot, nyugtas­sa meg a kedélyeket, teremtse meg az ősla­kosság frontján a megelégedést, ami nem ke­rül sem harcba, sem fáradságba, hanem csak a nyílt igazság követésének az elrendelésébe. Gergely Albert dr. Kevés a csimpánz — panaszkodik Voronoff Észszerű csimpánztenyésztésre van szükség Bécs, augusztus 19. Vorouoff tanár a N. Fr. Pr. tudósítójának in­terjút adott abból az alkalomból, hogy hosszú kül­földi útjáról visszatért. Elmondta, hogy járt Olasz­országban, Spanyolországban és Északamerikában is volt, hogy ezekben az oerszágokban az érdek­lődő orvosokat kitanitsa megifjiár módszerére és hasonló műtétek elvégzésére képesekké tegye őket. Párisban körülbelül 400 orvost képezett ki s nem egyszer filmre vették a mirigyátültetés ope- ráziójáf, hogy ilymódon is tanítsák az orvosokat. — Bármennyire veszélytelen is az operáció, — folytatta Voronoff — sikeres csak akkor lehet, ha a módszert nagyon alaposan ismerik az orvo­sok, mert az eredmény sok finomságtól függ. A fődolog az, hogy elegendő majomanyag álljop rendelkezésre. Az alkalmat majomfajtát az eddigi iö- megvadászalok majdnem teljesen kiir­tották. ígéretet kaptam a francia, angol és spanyol koi> mánytól, hogy ezentúl területeiken csak hálóval engedik fogni a csimpánzokat, de ezenfelül a francia kormány arról is biztosított, hogy Afrikából más célra, mint mirigyátűlte- tésre, nem fog kivitetni csimpánzt, tehát eltiltja a cirkuszok számára való dresszi- rozás céljából, vagy más mutatványokra leendő csimpánzkivitelt. — Bármennyire kíméljék is azonban a meg­lévő csimpánzokat, számuk nem elegendő, úgy­hogy észszer csimpánztevyészlésre van szük­ség s érre én legalkalmasabbnak az olasz és a francia Riviéra éghajlatát találtam Nápoly és Marseille között. Az a majomfalu, amelyet én Ventiniglia mellett berendeztem, mintatenyészet, amelynek organizá­ciója remélhetőleg másutt is utánzásra fog találni. Elmondta azután Voronoff, hogy Bécsből szeptember elején Budapestre készül és a buda­pesti zoo'ógiai kongresszuson előadást fog tarta­ni a juhok megifjitásáról. Eddigi műtétéi bebizonyították, hogy a juhok a mirigyátültetés után hallatlanul bőségesen meg- gyapjasodnak. Novemberben ismét Becsben lesz, hogy Hohenegg és Lorenz tanárok meghívására megifjitási módszeréről a bécsi egyetemen elő­adásokat tartson. Steinach módszeréről is beszélt Voronoff. Tökéletesen ismeri azt és a legnagyobb különb­séget közte és a saját módszere között abban lát­ja, hogy mig Steinach módszerével a meggyöngült szerveket funkciójuk csökkentése utján juttatja uj erőhöz, addig ő a mirigyátültetéssel éri el a célt. o * ............. C I Mo st jelent meg! Most jelent meg! *>i Colette három uj regénye: g Mitsou .................. 22.80 K C A* örvény szélén . 32.50 K g g Az örvényben . . 32.50 K ^ g Régebben megjelent: g O A gyerekek .... 21.50 K £ Bűnös ártatlanság 29.50 K *?: 300000000000000000000000000 JOOOö \ vxxsxgvyA&mR.HTRLAn 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents