Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-18 / 187. (1521.) szám

r

8

1927 augusztus 18, estitől

íök.

MőVÉSZE1'-IROPAM?M .

* (Mátrai-Makovits Jenő olaszországi tanulmányún kiállítása). Rimaszombati tudósítónk je- lentic Mátrai-Makovits Jenő, a szlovenszkói magyar festőgárda értékes és sok sikert aratott Tagja most érkezett haza külföldi tanulmányut- járól. Svájci és olaszországi képeiből a jövő hő folyamán már kiállítást rendez, egyelőre csak szülővárosában, Rimaszombatban.

A szlovenszkói magyar színtársulat műsora ROZSNYÓN: *

Csütörtök: Csókról-csókra (operett-újdonság). Péntek: Ezüst kazetta (szinmü-ujdonrág). Szombat: Cirkuszhercegnő (operett-újdonság). Vasárnap délután: Muzsikus Ferkó. este: Cirkuszhercegnő.

AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÖ HETI MŰSORA:

Csütörtök: Jocaste.

Péntek: A bagdadi tolvaj.

Rádióműsor.

Péntek:

PRÁGA: 11.00, 12.10, 17.00 és 22.20 Zene — 18.15 Német ellő-adás — 20.10 Vág est. — BRÜNN: 12.15, 19.00 és 22.00 Haingversenv — 17.45 Német küldés. — POZSONY': 18.00 Szonátáéi — 19.15 Szlovák nyelvkurzus népieteknek — 20.00—22.50 Hiamgrverseiny. — BUDAPEST: 17.40 Horvay Ákos hegediiestje — 18.30 Vlig délután — 19.00 Szimfonikus hangyerserny — 20.30 Zongoraest — 21.00 Szimfonikus hangverseny — 22.00 Cigányzene. — KASSA: 19.20 Szólóest. — BÉOS: 11.00, 16.15 Zene —< 20.00 Az ear.ed leánya, operett — 22.30 A salzburgi ünnepi játékok. — BERLIN: 20.30 Sziimifo- nitous hangverseny. — BRESLAU: 21.10 Verdi— Puocini-konceirt. — KÖNIGSBERG: A repüffiő hollandus, opeua. — FRANKFURT: 19.C0 Oihello, opera. — RÓMA: 21.00 Operelt&gyvelegek. —

ZÜRICH: 20.30 Meyerbeer-tólóra.

)( A Slavia és Viktória Zsizskov ma Prágában barátságos mérkőzést játszanak. — A Viktória szombaton a Viennával, a Slavia vasárnap az Újpesttel játszik Prágában.

)( A Sparta vasárnap Bécsben játsza le re- vánsmeccsét az Ádmira ellen, amelyet vasárnap Prágában 5:2 arányban legyőzött.

)( A kapós Vrsovice. A Bohemians szombaton Brünnben a Zsidenice, vasárnap pedig Pardu- bicban az SK Pardubice ellen játszik.

)( Az Újpest—SAND mérkőzést tegnap hibás távirat alapján eldöntetlennek közöltük. Az Újpestiek 7:1 (2:1) arányban győzték le a legjobb szabadkai csapatot.

)( A Ferencvárosi TC amatőrcsapata Észtországban a Tallini SC ellen 2:1 arányban győzött.

X A Tour de Hongrie négynapos kerékpár- verseny győztese Vida László (BSE) lett, aki a 772 kilométeres távot 30 és félóra alatt tette meg. 2. Huszka Vilmos (KK) és 3. Hugyec (Postás).

)( A budapesti FTC ifjúsági atlétikai versenyén Németh József 200 méteren 22.7 alatt ifjúsági rekordot futott. Balázs diszkosszal 42.60, Szekrényessy gerellyel 50.36 méterrel javított rekordot.

)( A leipzigi atlétikai versenyen Szepes Béla (MAC) 62.40 méterrel nyerte a gerelyvetést a hannoveri Hoffmeister és az észt Meimer előtt, akik csak 55 méterig vitték dobásaikat.

A jövedelmi adó

Irta: S. /.

)( A Kassai Sportklub hagyományos tátrai £ nemzetközi tenniszversenyére a klub közismert < lelkiismeretességével folyik az előkészület és már eddig is oly nagynevű és nagyszámú nevezé- * sek futottak be, amelyek után már most megálla- ^ pitható, hogy a miting nemcsak Szlovenszkó, hanem az egész csehszlovák- állam legnagyobb és 1 legsikerültebb versenye lesz. A verseny augusz- ^ tus hó 30-ától szeptember 4-ig lesz megtartva ! Stary-Smokovec-en, a Tá'ra és a csehszlovákiai magyarok bajnokságaiért és már most közli a ver- ( senyrendezőség, hogy a folyó évben is megvan- 1 nak mindazon kedvezmények, mint az előző évek- f ben megvoltak. A kedvezmények és különöskép- \ pen a vasúti kedvezmények igénybevételéről legközelebbi számunkban fogunk beszámolni. A : versenyrendezőség közli, hogy eddig már befutott Kehrling, Takács, Pétery dr., Kelemen, Pétery- né-Várady Ily, G. Baitrock Ica, Krencsey Mády. nevezése Budapestről; Bécsből Artens dr., Ma- tejka dr., Albrecht és Blühdom, továbbá Luppu dr. Románia bajnoka és Balázs Iván Jugoszlávia bajnoka; Prágából Zernla, Stejskal, Soyka, Men- zel, Reichenberg; és Brünnből Rohrer és Gottlieb, valamint a troppauiak nevezése. Azonkívül benevezett Pozsonyból Klein; Rimaszombatból a Jelűnek fivérek; Losoncról Herzog Margit és remélhető, hogy itt fogjuk még látni a szlovenszkói versenygárda teljes elittjét. A nevezési zárlat augusztus 27-én délután 6 óra. A versenyrendezőség kéri az érdeklődőket, hogy leveleiket közvetlenül a klub címére Stary Smokovec-re küldjék. ...

)( A Nagytapolcsányi SK Morvaországban szerepelt a kettős ünnepek alatt. Első nap Ungarisch Brodban 6:1 (1:0) arányban szép győzelmet aratott az ottani SK ellen, dacára hogy a helyi csapat rendkívül durván játszott. Másnap az SK kölcsönkért játékosokkal, hasonlóképp durva játékmodorral és a bíró segítségével 2:0 arányban győzött. A vendégszereplésnek a CsAF előtt is folytatása lesz, miután a bródiak nem fizették ki a vendégek illetékeit. *

)( Moravská Slavia Brünn—Nyitrai AC 6:4 (2:4). Nagyszámú közönség előtt folyt le hétfőn a mindvégig gyorsiramu, szép kombinációkban gazdag mérkőzés. Az első félidőben a helyi csapat uralta a mezőnyt, folytonosan támadta az ellenfél kapuját, mig a vendégcsapat csak ritkán jutott szóhoz. Újrakezdés után a Slavia lett a többet támadó fél, rövidesen egyenlített, majd két újabb góllal biztosította a győzelmet. Schmiedt biró láthatóan nyomta a helyi csapatot.

)( A hamburgi tenniszverseny középdöntői. Hamburgból jelentik: Kedden folyt le a férfiegyes bajnokság középdöntője Moldenbauer és a hamburgi Frenz között. Erős küzdelem után az ezidei német tenniszbajnok 5:7, 6:3, 6:2, 7:5 arányban győzött a most feltűnt hamburgi játékos felett. — A dán Petersen' megerőltetés nélkül verte meg 1-Iannemannt és a döntőben Moldenhauerrel kerül össze. A férfipárosban a Greig—Summerson pár legyőzte a Mishu—Tomilin ketfőst. A vegyespáros középdöntőjébe a Buss—Hughes, Aussem— Moldenhauer és Kálimeyer—Greig párok kerültek.

)( Észtország válogatott futballcsapata Révaiban 2:1 arányban legyőzte Finnországot

Az uj adóreform az egyenes adókat két csoportba osztja és pedig a) jövedelmi adókra és b) a hozadéki adókra. Jelen ismertetésünkben az első csoportba tartozó jövedelmi adóval foglalkozunk, igyekezvén azt mindenki által könnyen érthetővé tenni.

A jövedelmi adói, mely tulajdonképpen egy személyi adó, kivétel nélkül mindenki köteles fizetni összes, bármily címen élvezett,, készpénzbeli vagy természetbeni jövedelme után, ha ez az összjövedelme értékben meghaladja a megélhetéshez szükséges minimumot.

Ezt az adót azon csehszlovák állampolgárok is fizetni kötelesek, akik állandóan a külföldön tartózkodnak, ha a belföldről fizetést, nyugdijat, kegydijat húznak, ha a belföldön ingatlanaik, üzletük, ipartelepük vagy bárminemű állandó vagy időleges jövedelemforrásuk van (1. §).

De kötelesek ezt az adót az idegen állampolgárok. is fizetni, ha itt egy évnél tovább tartózkodnak, avagy erre való tekintet nélkül, ha a belföldön bármi néven nevezendő állandó vagy időleges jövedelemforrással bírnak. A külföldieknek csakis azon jövedelme adómentes, amit a külföldről, a külföldön levő • jövedelemforrásból élveznek (4. §).

A jövedelemadó fizetése alól mentesítve vannak:

a) a külföldi diplomaták általában és az ezek szolgálatában álló belföldiek is az e szolgálati viszonyból eredő jövedelmük tekintetében (2. §1. pont);

b) az aktív katonai vagy csendőri szolgálatot teljesítő személyek a szolgálati illetményeik tekintetében (2. § 3. pont);

c) hasonlóképp a szolgálatból eredő összes illetményeik tekintétében azon állami hivatalnokok is, akik sem aktív, sem passzív választói joggal nem bírnak (2. § 5. pont);

d) végül azon személyek, akiknek összjövedelme a 7.000 koronát meg nem haladja. Azonban ha a férfi családfő 4 családtagról köteles gondoskodni, úgy 8.200 kor., ha 5 családtagról gondoskodik, úgy 9.200 és I a 6 vagy több családtagról gondoskodik, úgy 11.000 kor. az adómentes évi minimális összjövedelem összege. Ha pedig a családfő özvegy férfi, vagy nő, úgy ez már igényelheti 3 családtagnál a 8.200 koronát, 4 családtagnál pedig a 9.200 és 5 családtagnál a 11.000 kor. adómentes minimum megállapítását (3- §)■

Az adó mindenkor a naptári év jövedelme alapján, annak leteltével lesz megállapítva, vagyis az adózás alapját mindenkor azon összjövedelem képezi, mely a megadóztatás alá eső naptári évben eléretett. (4. §.)

A jövedelmi adót mindenkor a családfő köteles fizetni, de az Összjövedelem megállapításánál nemcsak a családfő, hanem a család összes tagjainak is minden jövedelme beszámittatik, kivéve az egyes családtagoknak a szolgálati viszonyból ertdö fizetését, nyugdiját, bérét és természetbeni járandóságát. A családfő azonban követelheti, hogy a családtagok jövedelmének beszámítása esetén ezek az adó arányos részét neki megtérítsék. (5. §.)

Családfőnek az tekintetik, ki a közös háztartásban élő két vagy több személy élén áll, vitás esetben a férj. A családtagok a hitves vagy ágyas, továbbá a közös ház5. A szolgálati kiadatok megtérítése m

pez adóköteles bevételt és ha a szolgálati ? • ’aS4nyek szolgálati kiadások fedezetére szoSP/aditelli,^ (utazás, lótartás stb.), a tényleges kiadásökkeamf^k illetményből levonhatók. jökkenif1'®;12

6. Természetbeni illetmények (lakás, n™ használat, tűzifa stb.) a helyi áraknak

en hozzászámitandók. ,n virái

E) A tökevagyonból eredő bevételei zfa,

1. A kamatok, járadékok, osztalék és'6

bán, ami a tők^agyonból (készpénz, beté; ejvep telés, értékpapír stb.) bármily címen (^okorr^/6" kosztpénz, részesedés stb.) készpénzben v n/tö12’

mészetben befolyik, — tekintet nélkül ar, ?T.~

jón tőkekamatadő alá esik vagy sem. tábora* ^ '

2. A kamatozatlan tőkéknél bevételne nuii0jszir.

tendő az a többlet vagy előny, amely a túj^ fSt ;m~ szaadásakor bármily alakban kikötteiett. p^tári823. Érítüpapiroknál azok árfolyamán;- éjg^air

kedésétől eredő nyereség (épp úgy, m' ^ e^*

árfolyamának eséséből eredő veszteség se ■

lesz figyelembe véve, feltéve, hogy nen anem

lártós értékpapirvételekről és eladások kuszó. Utóbbi esetben a spekulációs nyeres vavaQ

esetleges veszteségek levonásával — a ,]’u az

bevételt képez. a mel,n B^es

dé

F) Egyéb forrásokból eredő bevételek gt!

1. Ilyen bevételeknek tekinti a törvé s azon bevételeket, melyek a 8—12. §§-okbi és ik időpontokban) nincsenek felsorolva, de jövetört ti 9- ^ alá esnek. Ilyenek különösen a sorsjegyjyilko’ná^őó sorsolásokból eredő nyeremények, külöidolkori 1> ki-, kulációból eredő bevételek, igazgatósági Végi sPe* tiémek és különféle tiszteletű Íjak. jr tan‘

2. A nem állami alkalmazottaknak torsán ^ pénztárból fizetett szolgá’ati illetmény, k. iagciam' kártérítés szintén adóköteles bevétel, néhoz .,s és csak két ö'ödrészben, mely a 18. § szés ké..^ í>a11 megadóztatva, melyet a kifizető pénztár íg m . 3esz hoz. A bizonyos célból folyósított röpte vé ^á-sba pó'lékok és azon járulékok, melyek hMecsill^acl0s adások fedezetére és megtérítésére s ^ ® kiadómentesek. Oly esetben, midőn egy*b le v’na^ vedelemforrásból több személy élvez bini kf./s

tartásban élő kiskorú gyermekek, unokák, mostoha- és fogadott gyermekek (5. § 4. p.). A közös háztartásban élő és keresetképtelen mindkét ágbeli szülők, nagyszülők, nevelőszülők, mostohaszülők és testvérek nem tekinthetők családtagoknak, azonban a 20. § szerint a családhoz tartozók számának megállapításánál betudhatók.

A nem magánháztartásban együttélőknél, akiknek ellátása azonban közös jövedelemből fedeztetik, lehetőleg minden egyes részesedő jövedelme külön-külön állapítandó meg s ha ez nem lehetséges, az összjövedelem felosztásánál úgy tekintendő, mintha minden egyes együttélő egyenlő jövedelemmel bírna (6. §).

Az adóköteles jövedelem megállapítása

Adóköteles jövedelmet képez minden pénzbeli vagy pénzben is kifejezhető bevétel, mely akár földbirtokból, házbirtokból, ipari foglalkozásból, kereskedelmi üzletekből, szolgálati viszonyból, tőkéből, haszonélvezeti és egyéb jogokból avagy oly előnyökből ered, mint például a saját házban bírt természetbeni lakás és a saját háztartásban felhasznált áruk és termékek értéke (7. § 1. p.)

Nem tekinthetők adóköteles jövedelemnek

azon bevételek, melyek a vagyontárgyak eladásából, hozományból, kmazasrrasDoi, örossegDOi, életbiztosításból és kártérítésekből erednek. A vagyontárgyak eladásánál elért nyereség sem tekinthető adóköteles jövedelemnek, ha az nem üzlet- szerüleg vagy spekulációból történik. Spekulációs üzletnek tekinthető általában az, ha azok megszerzésétől az ingatlan 2 éven belül, egyéb értékek és vagyontárgyak pedig 3 hónapon belül eladatnak, hacsak az illető nem tudja igazolni, hogy azt tényleg nem spekuláció céljából szerezte meg (7. § 4. p.). A spekulációs üzletekből eredő veszteségek a jövedelemből nem vonhatók le (7. § 5. p.), legfeljebb a spekulációs nyereségből (10. § 3. p.).

Az egye; adóköteles jövedelmek tekintetében a törvény a következő jövedelemforrásokat sorol- . ja fel:

A) A földbirtokból eredő bevételek (8. §):

1. A gazdálkodásból, a földbirtokkal egybekötött jövedelmekből, (állattenyésztés, saját termékek feldolgozása stb.) és jogokból (halászat, vadászat, bányászat) és földterületek különleges használatából (téglaégetu, kőbánya stb.) eredő bevételek.

2. A föld- és erdőbirtok és az azzal járó jogok bérbeadás utján való hasznosítása.

3. Azon bevételek, melyek bérbevett föld- és erdőbirtokon folytatott gazdálkodásból erednek (9. §).

B) Házakból eredő jövedelmek (9. §):

1. Az épületek bérbeadásából eredő bevétel, vagy annak saját használatára, alkalmazottainak elhelyezésére való felhasználása. Utóbbi esetben a helyi viszonyoknak megfelelő bérérték tekintendő bevételnek. Azon lakás bérértéke azonban, amely a házmesteri, házfelügyelői teendők ellátása végett természetben engedtetik át, a fentar- tási költségeknek (15. § 1. p.) tekintendő és igy a bevételhez hozzá nem számítható.

2. Nem számítható a jövedelemhez azon épületek vagy épületrészek bérértéke sem, melyek mező- és erdőgazdasági vágj* ipari célra szolgálnak (beleértve az alkalmazottak által használt ingyenlakásokat is), de ez esetben azok bérértéke az üzemi költségekh íz sem számítható hozzá.

3. Nem számítható a jövedelemhez azon épületek és épületrészek bérértéke sem, melyek oktatás, nevelés, jótékonyság vagy közcélokra ingyen engedtettek át.

C) Vállalatokból eredd jövedelmek (10. §):

1. Az önálló kereseti foglalkozásból, különösen az általános kereseti adó alá eső vállalatokból és foglalkozásokból (iparos, kereskedő stb.) eredő bevételek, beleértve az ily vállalatok bérbeadásából eredő jövedelmeket is.

2. Azok, kik a kereskedelmi törvényben előirt üzleti könyveket (kellő gondossággal) vezetnek, jogosultak 5 éven belül adómentesen leírni azon 1927-től kezdődőleg eszközölt befektetések 20 százalékát is, amikét üzemük, alkalmazottaik, munkásaik részére építkezésbe, átalakításokba, uj gépek beszerzésére fordítottak — ha ezek 10 éven belül más célra nem használhatnak fel. Amint az ily épület eredeti rendeltetésétől elvonatik, a leírás utólagos megadóztatás alá esik. Ezen adómentes leírás nem alkalmazható oly beruházások leírásánál, amelyeknél az 1926. évi 149. számú törvény kedvezménye igénybe vétetett.

3. A spekulációból eredő jövedelmek (az esetleges veszteségek levonásával) azon adókötelezettek jövedelméhez is hozzászámitandók, akik nem esnek a kereskedőkre és iparosokra vonatkozó „általános kereseti adó“ alá.

. D) Szolgálati viszonyból eredő jövedelmek (11. §):

A fizetés és ennek bármily néven nevezett . pótléka, remuneráciő, bérek (akkordbérek is) és

■ minden előzetesen megállapított illetmény, akár

■ készpénzben, altár természetben folyósittatik és

i akár nyilvános, akár magánalkalmazottakról van

■ sző.

> 2. Lelkészek, szemetesek stb. részére az állampénztár, nyilvános alapok és községek által fizetett hozzájárulások (kongrua kiegészítés).

3. Az előző két pontban említett személyek- nek a szolgálati viszonyukból, hivatásukból avagy r a szolgálattal egybekötött egyéb illetményekből- eredő bevételei, (mint tantiém, jelenléti dij, vizs- gadij, jutalék, stóla), mely előzetes szolgálati 1 szerződésen, megállapodáson alapul (polg. törv. t 1152. §).

4. Mindazon nyugdíj, kegydij, özvegyi dij, ne- 5 velési pótlék és egyéb hasonló járandóság, ámít.

az 1. és 2. pontban említett személyek és azon : hátramaradottai élveznek, hozzászámítva a munka- • adótól nyert nyugdíjpótlékot is.

vételeket, anélkül, hogy az egyesekr-fölmí s be- megállapitható volna, úgy az té telezik ezt ^ rész minTia ez a jövedelem a részesek közöl 1©I * fek_

arányban lett volna felosztva. nő ős©^yenlő

jyon

Az adóköteles jövedelemből levgéeze^h kiadások rgai potfó

Miután minden bevétel nem tekin5Sza^ ^ összegében egyúttal tiszta jövedelemne5n£é* ^ teljes megengedi, hogy a fent részletesen ^8 §

különféle bevételekből egyes kiadások11 a beutalóit hozassanak, nevezetesen: a sztébnásba

1. Mindazon kiadások, melyek a f ^ elérése, biztosítása, fokozása és megt^raJötídelem

kében szükségesek. Ily kiadásokna'!eger®|d érdetörvény: az -tnti a

a) az üzemi és fentartási költsé °^e^

mint az üzleti tartozások kamatait, ftea n<> va^a_

b) az üzemi épületeknél, gépekná őrizte

nél, az élő és holt felszereléseknél, pzek4 cközök- mezőgazdasági terményekben, ipari í mamt a és üzleti hitelezéseknél beállható vesz^ef^5r«ce^^en nyos leírását, ha ezen veszteségek b^diájfa Jk ará- vagy ha azok bekövetkezése előreláth^Seiég keztek, veszteségek leírása csakis akkor ve10s0r 'e ezen lembe, ha azok pótlása nem az üzePk lez. terhére számoltatott el. Ha a leírás S0SD kiadások séges, ez szakértőkkel állapítandó me^raiZeRe

c) A tényleg kifizetett dijak oly

után, melyek anyagi károsodások elk111 '-»ztositások jából köttettek; aIése cél'

d) a szolgálati viszonyban állók

nél, a szolgálati viszonyból eredő kiadSBBe^m®ayB1' levonható az évi jövedelemből az első g • 0K címén ig ennek 20 százaléka, a további ^cs”

nek 10 százaléka és a további 50.000 ro^cs‘1S en" nek 5 százaléka. Ezen átlaglevonások en*

vonhatók a további, beigazolható kiacűaj^ie^e.^ *e' azok összege ezt az átlagot meghaladjak ls’

e) a folyó évi és tényleg lefiz^ egyenes állami adók és azok pótléka. ^. ^ssze5 jövedelmi adót, a vagyonadót és a vau. kivéve a lati adót. Levonásba hozhatók továb, -<.)nszaPoru" nyesen és közvetlenül előirt adók és " a érvéin int a forgalmi adó, egyházi adó, kei, ulékok is, hadmentességi dij stb. Azok, kik ^égibri terhek, könyveket vezetnek, a folyó évi k^1 ^es. az^e^ akkor is levonásba hozhatják, ha e£jj iSe|1

rüen tartalékolják, de a következő könyvsze- ben befizetik. :n^

2. Aki ezt a hitelt érdemlően ijiani<Ki

násba hozhatja a magánadósságok ^ ^ a, levo- kamatokat, továbbá a különélő háza ^zete|t

zetett tartásdijat, valamint a mindlj* Rínak íi- szülői, nagyszülői, mostohaszülői, gye^ kázartárs tohagyermekei, nevelt gyermekei, uijjhC* 61 * mPs~ nyújtott segélyösszegeket is, ha ezek^i^ részére nem egy háztartásban élnek. ./önadózóval

3. Levonhatók az adókötelezett átfü* családtagjai után a betegsegélyző- és ÍL' táraknak fizetett biztosítási dijak, ‘*'TOgdijpénz- azok összege a 2.000 Kcs.-t meg neiw*aí!nnyiben 2000 Kcs.-t meghaladó biztosítási dij]píiia,P^a^a' ^ kor hozhatók levonásba, ha az adók" 'R’éakis ak- zolja, hogy a magasabb dij fizetésé s^?e^ vagy alapszabályszerü rendelkezés kry,n’ örvényes

4. Hasonlóképp levonásba ho?hzi. hoceriti. kötelezett által maga vagy családtag] 1 (az

tött életbiztosítások dija is 2000 Kcsldir^8T^ra köIjxMöéig.

Az adóköteles jövedelemből le r{

kiadások (16. és 17. &Hg—vonható

1. Le nem vonhatók azon kiadM^

oly jövedelemforrással vannak l'P 1 meR'ek amely jövedelem adóval nincs megr< * B °'atbaji,

2. A külföldön tartózkodóknak • | élvezett jövedelmeiből nem vonható^ földről

azon ki)

ICfJZCÍAZIMt ÓÁtf'