Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-18 / 187. (1521.) szám
—-Ö----»•*» -O, v i^u)ű-ü<. JriíKurtJb Chlorodont a pompásan üdito fogpaszta vakító SeSnérré teszi a fogakat Szlovenszkő és Ruszinszkó magyar iparosainak országos kongresszusa Az országos iparosszövetség komáromi tanácskozásain fontos kezdeményezés történt az iparosszaksajtó és a gazdasági szervezkedés országos kiépítése érdekében Komárom, augusztus 17. (Kiküldött szerkesztőnk jelentése.) A magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiál- litással kapcsolatban Komáromban tartotta vasárnap a szlovenszkói és ruszinszkói Országos Iparos Szövetség rendes évi közgyűlését és kongresszusát. Iparosainknak ez az országos jellegű gyűlése és tanácskozása ismét nagyszabású volt és hű kifejezője volt a gazdasági érvényesülés nehéz problémáival küzdő őslakos szlovenszkói és ruszinszkói iparosság országos közvéleményének. A közgyűlésen és a kongresszuson elhangzott felszólalások és elfogadott határozati javaslatok hiven tükrözték vissza kisiparosainknak végzetesen súlyos gazdasági helyzetét, bajaü, panaszait és sérelmeit s elkeseredéssel utalva a kormányzat Szlovenszkó-ellenes ipar- politikájára erőteljesen kihangsúlyozták az őslakos iparosság, elsősorban a magyar iparosság intenzivebb, öntudatosabb gazdasági megszervezésének létkérdésszerü szükségességére. Különösen az iparossajtó kérdésében és az országos szövetség megerősítése és kiépítése érdekében hozott fontos határozatok után merjük remélni, hogy iparosainknak gazdasági önvédelmi szervezkedése szempontjából a komáromi tanácskozásokon megkezdett munkának sorsdöntő jelentősége lesz. A gyűlésekről a következőkben számolunk be: A közgyűlés Az Országos Iparos Szövetség rendes közgyűlése a komáromi Iparostársulat székhazának nagytermében vasárnap délélőtt fél 10 órakor kezdődött meg. A nagytermet az ipartársulati delegátusok és az országos szövetségnek Szlovenszkő és Ruszinszkó minden részéből egybesereglett tagjai teljesen megtöltötték. Képviselve voltak Komárom, Pozsony, Kassa, Losonc, Érsekújvár, Léva, Rimaszombat, Rozsnyó, Munkács, Beregszász, Vágsellye, Galánta, í)unaszerdahely, Párkány, Zseliz, Nagysalló, Homonna, Nagymi- hály, Guta és Somorja ipartársulatai, továbbá a Kassai Iparoskor, a kassai faipari szakosztály és a kassai sokszorosító szakosztály. A hivatalos delegátusokon kívül jelen volt még mintegy 120 egyéni tag. pen akkor igyekezett a pincébe, éppen elibe esett. Az asszony menten keresztet vetett. Az már csak istenkisértés, hogy a megölt hiző a szomszéd udvarán sétálgat. Hogyan került oda, ha nem a gonoszok hurcolták el! Mikor végre Kanász Gyuri szemtanú vallomásából megtudták, hogy a disznó hogyan zuhant Trézsi néni elé, megnyugodtak. De Trézsi néni csak most kezdte igazán. Csípőre vágta a kezét és kijelentette, hogy az ő udvara nem azért van, hogy megölt disznók potyogjanak oda a szomszéd udvaráról s addig a siskát nem adja ki, amig az ijedtségéért kártérítést nem adnak neki. Inkább törvény elé állítja a malacot. Pál mérges volt, hogy mit tehet ő arról, hogy a disznó mit csinált, ő nem oka semminek. ő nem esett le senki elibe, hát őtet ne is bántsa senki! Mivel Trézsi néni egyre erősködött, hogy olyan törvény nincs, amelyik őt arra kötelezné, hogy a szomszéd hízójától halálra ijedjen, Pál gazda is belátta az igazságot s mert hosz- szu szomszédságuk ideje alatt egyébként is mindig jó viszonyban voltak, hát közös megállapodással úgy egyezkedtek, hogy az öregasszony az ijedtségért kap a disznóból egy hosszú szál kolbászt, meg két szál véres hurkát, aztán ráadásul még a disznótoron is ott lesz. Erre a megegyezésre Trézsi néni kiadta a hízót, mire elsimult a háborúság. Csak József sógor, a böllér dünnyögött valamit, miközben másodszor agyusztálta a disznót s magában keményen megfogadta, hogy mától kezdve — amig a disznót igazán le nem szúrja, — nem iszik pálinkát, mert attól olyan kurázsi támad, hogy még a megölt malac is a szomszéd vénasszony elé pottyan. egyhangúan elfogadja az évi jelentéseket és jóváhagyja az uj költségvetést. Az országos iparossajtó megteremtése Molnár Miklós előterjeszti ezután a szövetség központénak az iparossajtó kérdésének rendezéséről szóló határozati javaslatát. A javaslat megállapítja, hogy az országos iparosszövetség csakis egy jól szerkesztett közgazdasági lap birtokában és segítségével tudja az iparosság nagy többségét tömöríteni és azokat a fontos célokat megvalósítani, amelyek az iparosság tengernyi bajait orvosolhatják. Ezért feltétlenül szükségesnek tartja egy minden tekintetben független, politikai iránytól mentes országos lap megteremtését, illetve az ezidőszerint a helyi egyesületek tulajdonát képező „Közérdek" cimü lap átvételét. A javaslat lényege odairányul, hogy a központi iparossajtó támogatására az ipartársulatok tagonként és évenként legalább 1—1 korona hozzájárulást szavazzanak meg, aminek ellenében joguk lesz hivatalos közleményeiket a hivatalos lapban közzétenni. Az elnöki asztalnál a következők foglaltak helyet: Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, a szövetség elnöke, Boldoghy Gyula, a komáromi Ipartársulat elnöke és a szövetség alelnöke, Molnár Miklós, a kassai Ipartársulat elnöke és a szövetség alelnöke, Csiz- mazia György komáromi városbiró, Uhri- nyák Lajos ír., a szövetség titkára, Helyei Gyula szövetségi alelnök, Wirth Gyula, a kassai Ipartársulat vezetőségének tagja és az országos keresztényszocialista párt kassai igazgatója, Prandtner Lipót, a komáromi Ipartársulat diszelnöke, Kosíyánszky Jenő (Nagymihály), Ottinger Kálmán iparhatósági biztos, végül a rendőrség kiküldöttje és a magyar sajtó képviselői. A közönség között láttuk Holota János dr.-t, a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselőjét. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamarát Dosztál Jakab komáromi nagyiparos, a kamara választmányi tagja képviselte. A közgyűlést Koczor Gyula képviselő, a szövetség elnöke rövid beszéddel nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, rámutatott a szövetség fontos feladataira és sajnálattal állapította meg, hogy a megfelelő anyagi erők hiánya miatt a szövetség nem képes a programszerű munkát végrehajtani. Csizmazia György városbiró Komárom városa nevében, Boldoghy Gyula ipartársulati elnök pedig a komáromi iparosok nevében üdvözölte ezután a közgyűlést és a város vendégeit. Majd Balogh Károly munkácsi iparos a munkácsi ipartársulat üdvözletét tolmácsolta. Évi jelentések Uhrinyák Lajos dr. titkári jelentésében beszámolt arról az egyesztendős munkáról, amelyet az iparosszövetség kassai központja és országos vezetői az iparosság gazdasági és szociális érdekvédelme terén kifejtettek. Sajnálatos jelenségként állapította meg ő is, Rogy az iparosságnak a szövetséggel szemben megnyilatkozó nemtörődömsége lehetetlenné teszi a szövetség erőteljes és eredményes működését. A titkári jelentéshez Boldoghy Gyula ipartársulati elnök szólt hozzá. Megállapította, hogy a szövetség működésében az elmúlt esztendő kétségkívül némi javulást hozott, azonban a nagyobb eredmények érdekében a szövetség központjának munkakörét feltétlenül szélesebb alapokra kell fektetni. Határozott fellépést sürget a magyar kisebbség nyelvi jogainak az ipartársulatok esetében való érvényesítése érdekében is. Megemlíti, hogy a szinmagyar Komárom ipartársulata is nem egy esetben a hatóságoktól tisztán csak szlovák vagy csehnyelvü átiratokat kap, ami ellenkezik a nyelvtörvénnyel. Uhrinyák dr. titkár előterjeszti ezután a szövetség pénzügyi helyzetéről szóló jelentést. Ebből kitűnik, hogy a szövetség multévi összbevétele alig 28 ezer korona volt. Wirth Gyula, a számvizsgáló bizottság tagja bejelenti, hogy a számvizsgáló bizottság a számadásokat helyeseknek találta s a felmentvény megadását javasolja. Bállá Mihálynak, a kassai Ipartársulat alelnökének felszólalása után Helyei Gyula (Kassa) iparszövetségi alelnök szólalt fel és részletesen vázolta a szövetség megalakulásának körülményeit s rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek állandóan a szövetség megerősödésének útjában állottak. Hangoztatja, hogy a szövetségre, mint országos szabadszervezetre az ipartársulatok mellett feltétlenül szükség van, miután csakis egy szabadszervezet léphet föl megfelelő eréllyel és bátorsággal az őslakos iparosságot létében fenyegető akciókkal szemben. Balogh Károly bejelenti, hogy a ruszinszkói iparosok csakis abban az esetben lesznek hajlandók a szövetséghez véglegesen le- csatlakozni, ha a szövetség központjának ruszinszkói expoziturája megvalósul. E bejelentést a közgyűlés általános helyesléssel vette tudomásul. Molnár Miklós (Kassa)) és Dosztál Jakab (Komárom) hozzászólásai után a közgyűlés Az országos lap évi előfizetési dija 40 korona lesz, ebben összegben az országos szövetségi egyéni tagsági dija is beufogiaítatik. Az előfizetési dijakat az ipartársulatok, vagy a szakosztályok vezetői, esetleg az iparlársu- lati megbízottak szedik be a magyarnyelvű iparosoktól s közvetlenül a központnak számolják el. Molnár Miklós a határozati javaslatot kimerítő tárgyilagossággal indokolja. Rámutat az iparosságnak azon önönmagával szembeni kötelességére, hogy intézményeinek a szükséges anyagi eszközöket és a megfelelő erkölcsi támogatást teljes mértékben biztosítsa. Megemlékezik arról, hogy az ipartársulatoknak a turócszentinártoni központtal megalakult hivatalos szövetsége csak szlováknyelvü hivatalos hetilapot ad ki, dacára annak, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói iparosoknak legalább is 50 százaléka magyar nemzetiségű. Amit a hivatalos szövetség néni valósit meg, annak megalkotása az országos iparosszövetségre hárul. Ha a határozati javaslatban kívánt 40 koronás előfizetési dijat és az egykoronás hozzájárulást az iparosszövetség biztositani tudja, úgy ez esetben nemcsak a nívós és céljainak megfelelő központi hivatalos lap anyagi függetlensége nyer megalapozást, hanem a szövetség is anyagi fedezetet találhat országos szervezetének kiépítésére. Koczor Gyula elnök hozzájáruló felszólalása után a közgyűlés a határozati javaslatot lelkes helyesléssel és egyhangúsággal elfogadta és a végrehajtással az elnökséget megbízta. Ezzel a közgyűlés véget is ért s rövid szünet után sor került az országos inaros- kongresszus megnyitására. Koczor Gyula elnök az országos kongresszust megnyitván, meleg szavakkal üdvözli a jelenlevő Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőt, Dosztál Jakabot, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara kiküldöttét, a hatóságok és sajtó képviselőit, végül az összes vidéki delegáltakat. Majd tolmácsolja Szent-Ivány József és Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőknek, a magyarság politikai vezéreinek a kongresszushoz intézett üdvözletét. A kongresszus az utóbbi bejelentést lelkes éljenzéssel veszi tudomásul. Napirendre térve, a kongresszus kimondja, hogy Uhrinyák Lajos dr. titkárnak a kézműipar fejlesztéséről szóló tanulmányát a „Közérdekében megjelentette. Ivánffy Géza, a komáromi ipartársulat titkára figyelemreméltó előadásban fejti ki az iparosifjuság nevelésének problémáit. Kiemeli, hogy a tanonckérdésnek gazdasági, szociális, kulturális és nemzeti jelentősége van. A tanoncoktatás többirányú reformra szorul. Főleg a falusi tanoncnevelés terén volna sok a tennivaló. A jövő iparosnemzedék szaktudása és általános műveltségi nívója érdekében be kellene vezetni a falvakban a legalább is heti négyórás szakoktatást. A városi tanonciskolákban pedig az egyes szakiparágak szerint külön csoportokban kellene az oktatást megreformálni. Rendszeresíteni kellene a szakoktatók kiképzését és követelni kellene az államtól, hogy szakkurzusokat magyar nyelven is és több helyen rendeztes- sen. Hangsúlyozza a tanoncotthonok létesítésének és tanonc-tanulmányutak rendezésének nagy jelentőségét. Végül felhívja a magyar iparosok figyelmét arra, hogy a tanon- cokkal való bánásmódnak a kor szociális szelleméhez kell idomulnia. Az általános érdeklődéssel hallgatott előadást hosszú vita követte, amelyben többek között Boldoghy Gyula (Komárom), Rei- dher János (Guta), Dosztál Jakab, Kostyán- szky Jenő (Nagymihály), Ruszki (Nagymihály) és Molnár Miklós vett részt. Molnár ismertette a tanonckérdésnek Kassán történt gyakorlati rendezését s ezt a többi ipartársulatok figyelmébe ajánlotta. Vitovszky József elöaáása A következő előadó Vitovszky József losonci iparos volt, aki általában az iparosok szociális problémáiról beszélt. A kisiparosságnak a két szélsőséges társadalmi osztály, a tőkések és munkások osztálya közötti kiegyensúlyozó szerepének méltatásából indult ki s megállapította, hogy az erős, életképes kisiparososztály állami, társadalmi és gazdasági érdek. Majd egyes szociális problémákat boncolgatott. így foglalkozott a tanonc- tultermelés megszüntetésének kérdésével, a kisipar állami támogatásának kérdéseivel, az iparosok szakképzésének problémáival és a legsérelmesebb adóügyekkel. Végül felhívta a kongresszus elnökének figyelmét arra, hogy a hatóságok Losoncon megakadályozták eddig az ipartársulat megalakulását. Kér megfelelő helyen intervenciót. Székely Árminnak, a homonnai ipartársulat alelnökének és Dosztál Jakabnak hozzászólásai s Vitovszky Józsefnek vitát záró szavai után a kongresszus elhatározza, hogy a kormányhoz memorandumot intéztet a forgalmi adó egyszeri, a termelőnél való kivetése érdekében s továbbá elhatározza, hogy kezdeményező lépéseket tesz aziránt, hogy a fixfizetéses pályákon működőkre is kiterjesszék mindenütt a községi pótadó fizetésének kötelezettségét. A szociális biztosítás kérdése Székely Ármin ipartársulati alelnök, a homonnai betegsegélyző pénztár volt igazgatója tart ezután érdekes előadást a szociális biztosítás kérdéséről, illetőleg a betegsegélyző pénztárak és a munkaadók közti viszonyról. Főieg a betegsegélyző pénztárak és a munkaadók közötti összeütközési alkalmak kiküszöbölésének lehetőségeivel foglalkozik és sok hasznos gyakorlati tanáccsal szolgál. Javasolja, hogy követelje a szövetség a kormánytól a bc- tegsegélyzö pénztárak autonómiájának a visszaállítását s köveielje továbbá a kormánytól azt, hogy a betegsegélyző pénztáraknak: ne legyen meg a joguk a hátralékos díjhátralékokat ügyvéd utján behajtani fami rendkívül megdrágítja a végrehajtási eljárást.) A két javaslat elfogadása után foglalkozik a kongresszus Balogh munkácsi kiküldöttnek a munkácsi kiskereskedők nevében előterjesztett panaszával. Munkácson ugyanis a kommunista párt köréből egy rendkívül uszító hangú röpirat került a nyilvánosság elé, amelyben a vásárló közönséget, a munkásszövetkezet érdekében a kiskereskedők ellen igyekeznek hangolni. A panaszt a kongresszus az országos szövetség elnökségéhez teszi át a tényállás megállapítása és a szükséges lépések megtétele céljából. Több kisebb javaslat letárgyalása után, a kongresszus berekesztése előtt Vitovszky József a losonci iparosok nevében a jövő évi kongresszusra Losoncra hívja meg az országos szövetséget. A meghívást a kongresz- szus helyesléssel tudomásul vette. Művészt kézimunkák a pozsonyi Dunavásáron. Weiss Gizella kézimunkakereskedése Érsekújvárról, mely a legutóbbi Dunavásáron is nagy feltűnést keltett kiállításával s magas kitüntetésben is részesült, ezúttal is résztvesz a Dunavásáron, mely Vili /21-én kezdődik A kiállított művészi kollekciót f» ..Z“ paVillonban, a 310. szánin síandoit lekintheti meg. Kis tubus ára 4'—, nagy tubus 6 korona. Az iparosok szociális problémái
