Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-14 / 185. (1519.) szám
1927 augusztus 14, vasárnap. H, C. Wells analízise a reklámról Azt a kört, amelyben élünk, sokfajta, többé-kevésbó jellegzetes névvel illették. Elnevezték a szón, az acél, az elektromosság és a repülés korszakának s ámbár ezek a megjelölések külön-küiön -találóak voltak, mégsem ölelték fel a valóságnak azt a hatalmas terület, amelynek szinterén a modern emberélete lefolyik. H. G. Wells, aki most hatvanéves korára az irőmüvész ambiciói helyett szociológiai felismerésekre törekszik, uj, átfogóbb meghatározását akarta adni korunknak, amikor azt az áru korszakának nevezte el. Az áru mindenható ura mindennek; áru a termelés végcélja, a fogyasztás anyaga, — már pedig nem a termelés és fogyasztás óriási párhuzamai között játszódik-e le életünk? Ebben a beállításban természetesen az áru a modern gazdasági élet középpontjába kerül s vele együtt mindaz, ami az áru utjának mérföldköveit jelzi, elsősorban az áru agitáció ja: a hirdetés és a reklám. Hogy ez a még ötven évvel elhanyagolt áruagitáció mennyire át- meg áthatotta társadalmunk életét, azt mi sem bizonyiíja jobban annál a szerepnél, amelyet a hirdetés és a reklám teóriája és gyakorlata a modern irodalomban játszik. Wells világszerte nagy feltűnést >t regényében, a „William Clissold \ Hágá ban körülbelül ötven oldalt szentel a hirdetés analízisének. William Clissold bátyja, Dickon elhatározza, hogy „uj dolgok propagandájára" veri magát s ezzel meg fogja győzni az embereket arról, 1 ogy az illető uj dologra szükségük van. Először egy óragyárosnak ajánlja fel PZ' lgálaiail s a következő szövegű plakátokkal nyugtalanítja a derék londoniakat: „Milton ezüstórái aranyat érnek. — modern ember egy napig sem lehet meg zsebóra nélkül". Tiltott „határátlépés” - fürdőruhában A máj-marosi román határőrök újabb brutalitása — Hajtóvadászatot rendeztek a Tiszában fürdő csehszlovák állampolgárokra, akik véletlenül átuszták a határvonalat Máramaros, augusztus 13. (Ruszánszkói szerkesztőségünktől.) A napokban jelentés érkezett a közigazgatási hatóságokhoz arról a határmenti incidensről, melynek egy egész fürdőző társaság esett áldozatul. A nem mindennapi esemény Akna- szlatina és Máramarossziget között történi, ahol a csehszlovák—román határ a Tisza-fo- lyó közepén van. A szokatlanul meleg napokon úgy a román, mint a csehszlovák oldalon egész fürdőző tábor lubickolt a Tisza hüs habjaiban. A vig fürdőzők nem igen voltak tekintettel a | vízben elképzelt országhatárra, hanem, ami- | ként a román állampolgárok átúsztak a cseh- ; szlovák oldalra, azonképpen a csehszlovák állampolgárok, nagyobbrészt cseh hivatalnokok és magyar intelligencia is átuszták a Tisza közepét. A román határőrök — ugylátszik egyéb dolguk nem igen akadt — egy délután meg- 1 kArü'iék n Ti hr-'-’ő szigetet és ,• t hálája támadva, l . r.agy valamennyi a román partra menjen. Képzelhető a nagy ijedelem, mikor a csehszlovák állampolgárok, férfiak és nők vizes fürdőruhában román területen érezték magukat. A román határőrökről amúgy sincs a világ valami jó véleménnyel, annál inkább | nincsenek a határmentiek, akiknek nem egy. í ízben volt alkalmuk tapasztalni a románok I kíméletlenségét. I 5:5 A fürdőzőket azopnal körülfogták a románok és sorra leigazoltatták. Aki romániai területről volt, azt szabadon engedték, a többieket azonban azon módon meztelenül letartóztatták. Egy kisgyermeknek sikerült csak a kordont keresztül törnie, aki — jó úszó lévén — nekivágott a Tiszának és visszauszott a csehszlovák partra. A határőrök, látva a menekülőt, valóságos vadászatot rendeztek az úszó fiúra, aki szerencsére sértetlenül úszott a túlsó parira a románok golyói elől. Ezalatt történt, hogy néhány uszóruhá- ban fogságba került fürdőzőnek ruháját a csehszlovák vámhivatalnok áthozta a román oldalra, ámde vesztére tette, mert a granicsárok a vámhivaíalnokot is letartóztatták. Már este hét óra volt. A levegő lehűlt, a majdnem meztelen fürdőzők fázni kezdtek, mire azzal a követeléssel léptek fel a határőrök előtt, hogy igy fiirdőkosztümben vezessék őket a máramarosszigeti szigu- rancára, mert nem hajlandók az éjszakát a szabad ég alatt tölteni. A határőrök azonban ezt a követelést nem teljesítették, hanem bevárták, amíg a városból intézkedés jött, mely szerint a békésen fürdőzők szabadon bocsátandók. Az eset érthető nagy felháborodást keltett. jában jött u látogatásra. Kovács István azonban a finom cigaretta*;, a válogatott inyencfalatok és sok-sok virág láttán, — amelyek között különösképpen a nefelejts dominált, — egyre szomorúbb lett, mert érezte, hogy egy nap mégis csak kitör a vihar, amikor a négy asszony a fogház fogadószobájában összetalálkozik. Az Ítéletnapja nem sokáig váratott magára. Tegnap délelőtt egyszerre négy asszony is adta át szeretetadományait a fognáz- irodában Kovács István 13. számú cellalakó részére. Amikor a fogházör a csomagokat átvette, a négy asszony megdöbbenve uézett egymásra és a következő pillanatban vad kiáltások közepette egymás hajának estek. Mindegyik asz- szony ugyanis azt hitte, hogy csak ő a törvényes feleség, inig a három másik illegális akvizíció, vagyis más szóval: szerető. A vadul küzdő feleségeket csak nehezen luouu... egyin........ s.. .,-Mzzlan, és lecscndesiteni. Akkor azután, amint azt Kovács István régen sejtette, minden kiderült. Az ügy természetesen a bíróságnak is tudomására jutott, amely most már négyszeres házassági csalás miatt is felelősségre fogja vonni Kovács Istvánt, a 13. számú cella lakóját. •'z eset maga a mai férfihiányos időkre jellemző pointtal végződött. A négy asszony megbékült egymással és elhatározták, hogy megvárják, amig a „férj" kiszabadul a fogházból, akkor azután nem mind a négy in#it ellene válópert, hanem választására bízzák, hogy melyikükkel akar végleg együttmar adni s igy Kovács István — legalább is az eddigi jelek szerint, — nem jut egy idegen ötödik ar :nyhoz. Amikor később az erősszerkezetü, hangosan ketyegő Waltliam-íéle órák átjöttek Amerikából, Dickon felveszi velük a küzdelmet s a hirdetést igy változtatja meg: „Milton zajtalan ezüstórái aranyat érnek, — minden egyes darab kipróbálva, megszámozva és garantálva. Halkan vernek, de meg nem állnak, megbízhat óságuk fogalom, modern ember egy lépést sem tesz nélkülük". Dickon azonban nem áll meg az óráknál. Áttér a szappan propagálására s erről a propagálásáról Wells a következőiket irja: A Pear-szpppan föllépése korszakalkotó dátum a világtörténelemben. Csodálom, hogy a tudósok nem emlékeznek nevére. Eddig példátlan propagandával indult hóditó útjára. Egész cikkek jelentek meg a lapokban arról: hogyan is készül a hires Pear-szappan. Ők voltak az elsők, akik a humort a reklám szolgálatába állították. Hires volt a Punch-ban megjelent karrikatura. Rongyos, piszkos, ágról szakadt csavargót ábrázolt ilyen felirattal: „Tavaly egyszer Pear-szapannal mosakodtam, azóta sem volt más szappan a kezemben4*. Wells kifogyhatatlan bőséggel ismerteti Dickon Clissold hirdetési agitációját. — Dickon úgy látta, hogy a só vagy a bors érdekében nagy agiíációt lehet csinálni. „A Harwaester-féle fekete bors előmozdítja az emésztést anélkül, hogy a beleket károsan ingerelné". Később a jóminőségü sót is dicsérni kezdte. „Színtiszta higiénikus ásványi ételsó, finoman porzik, nedves időben sem csomósodik össze". — A magáncégek által gyártott pilulák, meg egyéb gyógyszerkülönlegességek akkoriban igen népszerűek voltak. Ki tudott volna ellentállni ilyen hirdetésnek: „Bacheem-féle pilula minden pénzt megér, de ára csak tiz shilling". Wells részletesen fejtegeti a hirdetés pszichológiáját is s hősével a következőket mondja: — Legjobb a hirdetést közlemény vagy hir formájába burkolni. Például: „Kapok óta esik a lazac ára". Erre mindenki kiváncsi lesz. Miért esik? Vagy: „Makaróni rakomány a csatornán és narancsszállitmány az öbölben". Az ilyesmit úgy elolvassák, mint a többi híreket. Wells leírja, hogy hogyan lesz a hanyag diákból lelkes és rajongó áruagitátor, aki órákkal, cipőkkel és kerékpárral kezdte, hogy aztán a hirdetési szakemberek bankettjén elmondja programját, amely valósággal apotézise a hirdetésnek: A világ füle a mienk, csak a mienk. Mi diktálhatjuk, hogy mit tudjanak és mit ne tudjanak meg az emberek. A mi feladatunk trónra emelni azt, ami jó és helyes, a mi kötelességünk elnyomni azt, ami gonosz és aljas. Mi vagyunk az olvasóközönség tanítómesterei, vezetői barátai. H. G. Wells végre teoretikusan is bebizonyította, hogy ha a művészet reklámja talán nem a legmagasabbrendü dolog a világon, de a reklám művészete olyan tényező, amelynek erejét és jelentőségét mindenkinek számba keli vennie. Pasteur-kezelés után két hónap uralva töri ki a veszettség egy dunai hajófütőn Komárom, augusztus 13. Bugyi Vilmos tragikus sorsáról beszél ma egész Izsa község, ahol a derék, szorgalmas munkásembert megsiratják. Bugyi Vilmos hajófütője volt a csehszlovák dunai hajózási társaságnak és az év nagyobb részét a hajón töltötte. Ebben az esztendőben rokona látogatására hazajött a Komárom melletti Izsa községbe és ez az egy nap okozta szörnyű halálát. Bugyi hazament a szülői házhoz és ott elbeszélgetett a szomszédokkal, rokonsággal. Künn álldogált az udvaron, ahol egy kis fiú az udvaron átsiető macskát akarta megcirógatni. Ebben a pillanatban rémes sikoltást hallott Bugyi Vilmos és azt látta, hogy a macska ott lóg a kisgyermek karján és abba mélyeszti éles, szakitó fogait. Odaszaladt, hogy a veszedelmes bestiát elűzze, de a legnagyobb megdöbbenésére a macska semmiféle ütésre nem reagált és a gyermeket tovább harapta. Emberek siettek oda a szomszédból és most már hárman próbálták a macskát leszakítani a gyermek karjáról, ami nagvne- hezen sikerült is. Az emberek nem is sejtették, hogy a macska veszett volt és a száját a harapásnál a veszettséget jellemző merevgörcs fogta el, úgy hogy nem is volt képes elereszteni áldozatát. Az esetnek hire ment és a négy embert, köztük Bugyi Vilmost is a kisfiúval együtt fel vitték a prágai Pasteur-intézetbe. Huszonegy napig voltak Prágában és ezalatt az idő alatt mindennap védőoltást kaptak, amely nemcsak preventív szer a veszett állat harapása ellen, de egyúttal Borzalmas gyilkosság egy nyitramegyei faluban Kaszával leszúrta haragosát — A korcsmái mulatság véres befejezése Nyitra, augusztus 13. (Saját tudósitónktól.) A nyitramegyei Zsitvaszentmárton községben az elmúlt éjjel borzalmas gyilkosság történt. Kicsin András gazdalegény több társával a falu korcsmájában mulatozott, miközben fenyegető kijelentéseket tett egyik haragosa ellen, akit azonban nem nevezett meg. Kicsin azután ittas fővel eltávozott, de társai, akik szintén elhagyták a korcsmát, kevéssel rá segélykiáltásokat hallottak a Ban- szky István háza felől. Mire odaértek, a földön éppen utolsót vonaglott Kicsin András, akinek hasán borzalmas vágás éktelenkedett, A legények följelentésére a cseudőrség azonnal megindította a nyomozást és letartóztatta Banszkyt, Kicsinnek régi ellenségét. Banszky bevallotta, hogy a gyilkosságot ö követte el. de azzal védekezett, hogy önvédelemből cselekedett. Előadta, hogy éjfél tájban gyanús neszt hallott pajtája felől, mire kaszával a kezében kiment. Az ismeretlen ember ekkor arcaiba vágott, mire ő önvédelemből feléje sújtott a kaszával. A csendőrség Banszkyt. letarlóztat- ta és a nyitrai ügyészségre szállította. gyógyszere is a veszettség vírusának, melynek a kórokozóit eddig nem ismeri az orvosi tudomány. Három hét múlva Bugyiékat gyógyult állapotban bocsátották el a Pasteur-intézet- ből és ő visszatért hajójára, a többiek pedig Izsa községbe. Bugyi Vilmos teljesen egészségesnek érezte magát és teljesítette a szolgálatot a Hajón, nem érezte a betegségnek a nyomát sem. Két héttel ezelőtt Passauban volt a hajója és ott különös érzés fogta el. Orvoshoz ment. akinek valószínűleg nem mondta el januári kalandját és az megnyugtatta. Leha- józíak a Dunán és Linzben kötöttek ki, de Bugyi az ut alatt már a buskomor ember be- ny( mását keltette, úgy hogy e hajóról a linzi közkórházba szállították. Itt a szerencsétlenen kitört a borzalmas betegség tetanuszos görcsökhöz hasonló merevgörcsek lepték meg, amelyek napokig tartottak. Minden emberi szenvedés közt ez a legnagyobb. Az orvosi tudomány is tehetetlenül állt vele szemben. A méreg az idegek pályáján a központi idegrendszert támadja meg és a beteg ü rettenetes görcsök kínozzák, amelyek sokszor oly erővel lépnek fel, hogy az izomrostokat is eltépik. Ez a görcs a légzőszerveket, is megtámadja és ezek nem működhetnek, amikor azután a fulladás következtében beálló halál szabadítja meg a beteget földi szenvedéseitől. Bugyi Vilmos is napokig öntudatlan állapotban volt a linzi kórházban és morfiuminjekciók enyhítették emberfeletti kínjait, melyektől idegenben váltotta meg a szomorú halál. A tragikus végétért ember kínos halála nagy megdöbbenést keltett Izsa községben. Kovács István négy felesége Mulattató história a 13-as számú fogoly négyszeres házaséüete körül — Háború és béke a feleségek közt — Kié lesz végül a boldog Kovács István ? Budapest, augusztus 13. Kovács István budapesti lakos, egyike a sok Budapesten lakó Kovács Istvánnak, valami kisebb deliktum miatt a budapesti törvényszék vizsgálati fogházába került. A vizsgálati fogságban Kovács igen rosszul érezte magát, de nem annyira a büntetéstől való félelmében, amelyről tudta, hogy legfeljebb néhány hónapra fog terjedni, hanem egészen más okai voltak Kovács István rossz közérzetének. A kitűnő férfiú ugyanis házas ember, még pedig túlságosan házas: amennyiben négy törvényes felesége is van. Mind a négy asszonnyal az anyakönyvvezető; előtt kötött házasságot. A hatóságok erre a szokatlan turpisságra nem jöttek rá, az asszonyok, pedig annál kevésbbé, mert — jóllehet Ívó-1 vács Istvánná volt mind a négyük, — de ilyen nevű férfi százával szaladgál Budapest utcáin. Ez a Kovács István pedig csodálatosképpen úgy tudta beosztani idejét, hogy mindegyiküknél lakott a hét egy-két napján s az asszonyok mégsemi tudtak egymásról. Még a gyakori „üzleti elfoglaltság“ sem tűnt fel nekik. A boldog családi élet ötösben nyugodtan folyt, amikor azonban Kovács István a vizsgálati fogságba került, tornyosulni kezdtek feje fölött a fekete fellegek. Mert a négy asszony résztvevőén gondoskodott az egyetlen férjről és nap-nap után jelentek meg szeretett!Adományaikkal és Kovácsnak még itt is szerencséje volt, mert mindegyik asszony a nap más óráGyorshajóforgalom Bécs és Budapest köziitt Bécs, augusztus 13- Bécs és Budapest között a jövő tavasszal a Dunán uj gyorshajóior- galmat akarnak bevezetni, amelyet később a Passau-koustanzai útirányra si akarnak terjeszteni. Három tonna vizkiszoritásu gyorscsónakokról van szó melyek mélyjárata 200 cm. és amelyek két darab 400 HP-ős motorral vannak felszerelve. 28 utast, 600 kg. terhet szállíthatnak és a legénysége három emberből áll. 90 kalométeres átalgsebességnél a Bécs-budapesti utat ezek az uj gyorscsónakok 3.5 óra alatt futnak be, mikor is az expressvo- r.atnak négy órára van szüksége ezen ut megtételére. Úgy tervezik, hogy egyelőre nem kötnek ki sehol, de ha a csehszlovák hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményesek lennének, Pozsonyban is megszakítják az utat. A Bécs belgrádi vonalat, amelynek megtétele most vonaton 19 óráig tart, 9 óra alatt lehetne hasonló módon megtenni. — Betiltották a kommunisták prágai nagygyűlését. A kcwmmtmi-stáJcnak péntek este hat órára a Hnvl’iasek-térre hirdetett gyűlését a rendőri sécr betiltotta. A Rudé Právo jelentése szerint ez ! ° . ; alkalomra cseudőrségeí' és kntaMsago! is k*- [ létbe helyeztek. - Néhány kommunista tüntetőt le- í tartóztattak. 9
