Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-12 / 156. (1490.) szám

1927 július 12, kedd.-Esa®3^tMaáá^-HiRnAB Hullahegyek merednek az égnek az árvíztől elsodort Berggiesshubelben Síré férfiak, jajveszékelő asszonyok kozott a Halál Völgyében — Percek alatt végzett az ár a gyönyörű nyaralóhellyel — Kétszáznál több emberélet pusztult el, százmilliónál nagyobb az anyagi kár A Prága—berlini gyorsvonat Aussigtci Drezdáig az Élbe mentén robog. A nem túl- sárosán széles, de kényelmesen bejárható folyó vize Anssig mellett még üde zöldes­kék, de néhány kilométerrel lejebb már ni'szkossárgára változik a szombattá felhősza­kadástól erősen megdnzzadt hegyi patakok hullámaitól. Az árvíz első nyomai Bodenbachnál lát­hatók: egy elsodort hid maradványa és az Elbén úszó keritéslécek. bádogdarabok, bútor ré­szek árul iák el, hogy valahol borzalmas ár­vízkatasztrófának kellett lejátszódnia. Bodenbachban autóba szállunk és neki­indulunk az árterületnek. Kocsink az Oila mentén szalad és a cseh-német halárváros kiilleriiletén lá­rul szemünk elé először a pusztulás képe. Az úttestet, iszapréteg borítja. Ledöntött vaskorlátok, elsodort hidak, kettészelt házak, melyek fájósam mutogatják sebeiket, két rá­törött telefonpóznák és lemosott kérgü év­százados fák ékesszólóan beszélnek arról, hogy minő erővel zúgott, keresztül a szeren­csétlen területen a megvadult Oila, mely most már medrébe húzódva olyan ártalmat­lannak látszik, mint egv szelíden csörgedező csermely. Érdekes, hogy sehol sem látni gondterhes, borús arcokat. Mindenki bele­nyugodott a történtekbe, mert, még rosszabb is lehetett volna. Még Bodenbachban is min­denki csak Berggiesshübelről. a katasztrófa központjáról beszél és salát nyomorúsága mellett is hálát ad az Istennek, hogy az árvíz még távolról sem közelítette meg a berg- giesshübelii csapás méreteit. Rendőrkordon a pusztulás völgyeken Autónkat a Párnából Berggiesshübel felé vezető országúton rendőrkordon állítja meg. Csak hosszas procedúra után kapunk enge­délyt a további útra, de Berggiesshübelig ti­zenegyszer kell igazolnunk magunkat és ti­zenegyszer kellett engedélyt, kikönvörög- nünk vagy kiharcolnunk. Az árviz halottjai s rokkant]ai Az aszfaltozott, széles országúton autó autó után ion Vélünk szembe. Rendőrtisztek, Reichswehrtisztek, vöröskeresztes szán Ré­cék, autóbuszok menekülőikkel, kik minden vagyonukat a hónuk alatt tartják, görcsösen rángatódzé sebesüllek, kik a borzalmak éj­szakáján idegsokkot kaptak, teherautók telerakva vadonatúj kopor­sókkal. Á szemekből rémület tükrözik. Síró. jaj­veszékelő nők és kisirt szemű gyerekek vég- nélküli precessziója halad kifelé a Ha'lálvölgy- ből a szabadba, az Élet felé... Az elpusztult paradicsom A Bodenbachban és a környéken látot­tak képe teljesen elmosódik Berggiesshübel- ben. Ez az idillikus fekvésű, erdőörezte kies nya­ralóhely teljesen elpusztult. Az árvíz éjnek ideién lepte meg a város­kát s aki nem tudott pillanatok alatt elme­nekülni, az menthetetlenül elveszett. Borzalmas munkát végzett, a Gottleube. Egy háromtagú férfitársaságot kedélyes kár­tya parti közben lepett, meg az ár. mindhár­man odavesztek, Puffadt holttestük megme­revedett kezében még ott szorongatták a kártyalapokat, amikor az iszapból kihúzták a hulláikat,. Egv félig rombadőlt házból ke­servesen síró csecsemőt mentettek ki szülei és testvérei hullája mellól. A csecsemő böl­csőjét a padlásra vetette az ár s ott csodával határos módon sértetlenül maradt. Az ár ha­talmas ereiéről fogalmat alkothatunk, ha látjuk szaporodik a szerencsétlen áldozatok száma. Rengeteg állati tetem hever az utón szana­szét, fantasztikusra püffedt lovak, tehenek, ökrök, kecskéit, kutyák, macskák, tvukok és kacsák tetemei teszik dögle fess é a levegőt- Az állati hullákat dezinifitiáliák és hatalmas teherautókon elszállítják. A forró napsütés­ben olyán hullaszagu a levegő, hogv az em­bert rösszulléf, környékezi. A szennyes hullámok és a füzfabokrok között fantasztikus össz-e-visszasásban hever gyermekkocsi és zongora, varrógép és motor­hicikli és minden, ami elképzelhető. Az utat, utcát és parkot méternyi magasságú, kavics­csal. kővel vegyített kemény iszapréteg bo­rítja, melyből állandóan uiabb hullákat bá­nyásznak ki. Az embernek az az érzése, hogy hullabegyeken jár. A fékevesztett Gottleube mára szintén meg juhászod ott, s visszatért medrébe, de hosszú ideig fog tartani, amíg megint ióvá- teszi a szorgos emberi kéz. amit |lz a kis he­gyi patak néhány rövid negyedóra leforgása I alatt, olyan tökéletesen tönkretett. ít. 1.)! Száznál több áldozat Berggiesshübelben Berggiesshübel, julius 11. Berggiesshü­bel városi tanácsa most állította össze az első hivatalos statisztikát az árvízben elpusztultak­ról. Eszerint 82 berggiesshiibeli lakos, 3 nyaralóvendég és 8 idegen kábelmunkás halt meg, tehát Berggiesshiibelben 93-an estek az árviz áldozatául, nem lehetetlen azonban, hogy ez a szomorú lista még növekedni fog. Dresden, julius 11. Még ma sem lehet teljesen áttekineni azt a pusztítást, amit az ár­víz emberéletben s anyagiakban végzett az Érchegység keleti részén. Berggiesshübelben vasárnap délig 86 hullát ravataloztak fel, saj­nos azonban, azzal kell számítani, hogy a ka­tasztrófa területén az áldozatok száma jóval meghaladja a százat. j A Gottleube s Mügiitz völgyek utjai teljesen eliszaposodjak, felszakadtak s leírhatatlan módon elpusztultak- Piraában a városi tanács tegnap rendkívüli ülést tartott a segélyakció s mentési akció ügyében. A középületekre gyászloibogókat tűztek ki- Az Ínség nagy s gyors segítségre van szükség. A halállista már kétszáz; áldozatot sorol fel Drezda, julius 11- Az elpusztultak s el­tűntek ideiglenes listáján az áldozatok száma már 156-ra mg s valószinüleg az eltűnteket is elpusztultak­nak kell tekintenünk. Berggiesshübel, Gott- leuba, Woosenstein, Ksétteyitz, Hartmanns bach, Pirna, Glashütte és Zwiesel városok és községek szerepelnek a halállistán, amely még nem sorolja fel a Lauenstein, Fürsten- yalde, Roltewomdorf ép Naundorf községek áldozatait. Valószínű, hogy ezekben a közsé­gekben harmincnál többen pusztultak el, úgy hogy idáig 180—190 halálos áldozattal kell Számítani. a föld színéről valósággal elborotvált há­zakat, hidakat és azokat az évtizedes szálfákat, melyeket derékban tört ketté az ár. Berggiesshübelben kő kövön nem maradt. Nincsen ház, mely ne lenne legalább megrongálva. Vannak házak, melyekből csak a váz és a menvezet maradt meg függő csillá­rokkal s a falon a háziáldíással. Vasárnap estig több mint nyolcvan ha­lottat. ástak iki a romok közül és a halottak száma egyre gyarapszik. Templom, hullaház i és tornacsarnok tele van hullákkal. ée egyig> Nyomtalanul eltűnt házak A vihar forrása cseh területen, Fürsten- walde és Kratzhammer vidékén volt. Itt egyes házak csaknem a tetőig iszappal teltek meg. Egy házat, amelyben nyolcán laktak, az iszaptömegek s a vizhullámak egyszerüen elsodortak és sem az épületnek, sem a la­kóinak nincsen nyomuk. Egy másik helyen két öreg lipcsei nyugdíjas hölgy építtetett házat, hogy öreg napjaikat eb­ben töltsék, ©z a ház is eltűnt Á. hölgyek a ház tetejére menekültek s hosszú ideig on­nan kiáltoztak kétségbeesetten segítségért, amig az ár le nem sodorta őket. Az egyilmék a holttestét megtálalták, teljesen ruha nélkül volt s a dühöngő viz még a haját is teljesen letépte. Lauenste inban a vasúti vonalat annyira megrongálta az áradat, hogy a forgalom hely­reállítására belátható időn belül nem lehet gondolni. Hónapokra terjedő munka szüksé­ges ehhez. Sok lakos minden vagyonát el­vesztette. A gottleubai ítéletidő Gottlenbában a gyermekotthon két taní­tója a folyton növekvő áron keresztül akart hatolni. Egy lakos zseblámpájának fényénél még látta őket, amint egy fa törzsét karolják át görcsösen. Hirtelen villám hasította át az eget, a fa törzse szétmállott s a rajta függő két emberrel együtt a vizbe zuhant. Egy festőnek a felesége kis gyermekével. karján kijutott házából a szabadba. Gyerme­két egy ismerős asszonyhoz vitte, maga pedig visszasietett házába, hogy egy nála lakó nya­ralót, aki mély álomban volt, megmentsen. Alig lépett be a házba, amikor az nagy robaj­jal összeomlott s mindkettőjüket eltemette. Gotíleubában eddig tiz halottat számoltak össze s a kár itt öt millió. Nagyon súlyos katasztrófa érte Oelsen- grund helységet. Itt a zivatar, amely a csehor­szági Saltelsbergből tört alá, teljes dühvei sza­kadt a völgy mélyén fekvő községre. A feb­ruárban újból felépített Köhler-malom telje­sen szé Rongálódott s az egy méter vastagságú falak úgy omlottak össze, mint a kártyaváréi- Az ár súlyos vastraverzeket sodort magával. A Meisel-malom gazdasági épülete szintén ösz- szeomlott s itt egy asszony kis gyermekével és egy erdei munkás elpusztult. A munkás holttestét az ár tovább sodorta, amignem egy fában fennakadt. A hús teljesen eltűnt csont­jairól. A MiigMtz-’VŐlgyi vonat katasztrófája A vihar meglepett egy a Mügiitz-völgy én haladó árut és személyeket szállító vonatot. Az ostrom olyan heves volt, hogy csak a loko­motív tudott ellenáliani. Három kocsi a töltésről a Miiglitz-patak- ba zuhant. A lokomotivhoz hatalmas mennyiségű fatörzs szorult. Attól tartanak, hogy a vizbe hullott kocsikban még több halott van. Az állomási épület is erősen megrongálódott. Vastag osz­lopok úgy törtek Szét, mint a szalmaf/;álak. A Mügiitz hídja három-négy helyen megrepedt s szétvált. Most hidászok dolgoznak a szük­ségkid felállításán. A környező házakból alig maradt egyetlen épen. Mindenütt a pusztu­lás borzalmas képe. Azok, akik a katasztrófa bekövetkeztekor ébren voltak, megmenekül­tek, a többiek az iszapban s áradatban meg­fulladtak- Mindenünnen borzalmas jajveszé­kelés hallatszott, de segélyt természetesen nem lehetett nyújtani. Akik megmenekültek, egy szál ingben kerülitek ki a halál torkából Most már hiába kutatnak vagyonuk roncsai után, mert egy pár kődarabon kívül semmi sem maradt házuk helyén. Pionirek, rend­őrök s a drezdai tűzoltóság Szakadatlanul dől gozik a romok eltakarításán s távoleső falvak­ból mintegy 500 embert hívtak be kényszer- munkára. A Mügiitz völgyében okozott kárt nyers számítás alapján 20—30 millió márkára becsülik. Ebben a számban azonban csak a közvagyon­ban okozott károsodás van beim, a magánva­gyon veszteségeit még hozzávetőlegesen sem lehet felbecsülni A segítés munkája Vasárnap már a kora reggeli órákban megkezdődött a segélynyújtás. A közeli s tá­voli környékről özönlenek az önkéntes segí­tők, megjöttek a tűzoltóságok, a Reichsbanner, Stahlhelm és Rote Frontkámpfer segédcsapa­tai. Most a nagy emberi nyomorúság megszüntette a politikai válaszfalakat, egyesült erővel dolgoznak a hullák felkutatá­sában s a segélynyújtásban. A Reichswer is megkezdte munkáját. Drezdából több osztag tábori konyhát küldtek ki, hogy nz éhező la­kosságot elláthassák. A vízvezeték szétrombol ’WicW] előnyös részletre I Kérjen árjegyzéket j 1||Pa DKW győzelmei: I [ Königsaal-Jilowischt I. díj, rekord | Knowiz-Olschan I. dij Heiligenberg b. Olmütz 1. dij, rekord | f! Brünn-Sobeschitz I. dij, rekord 1 | II. Csszl. Tourist-Trophy I. dij I Schöber hegyiverseny I. dij, rekord ^ jj Az H5G0 kiioméíeras biztonsági verse* i nyen 3 aranyérem [5 S"fi !/ IM Eladási igazgatóság; | tS wU Praha 11., Jungmamiovo nám. 22/IX. | iása miatt sok helyütt nincs elegendő ivóvíz. Vasárnap délután sok iszapszivattyut küldtek ki, hogy az egyes házakban négy méter ma­gasságban felhalmozódott iszapot kitakarítsák. A potsdami gyilkos villám Potsdam, julius 10. Potsdamban is hatal- | más vihar dühöngött, amely hat emberéletet követelt áldozatul. Este tört ki a vihar s egy villám becsapott a régi Köhigsstrassán álló vasúti-fizikai épületbe, amelyben 150 tartály karbid volt elraktározva. A kifejlődött acetylén-gáz felrobbant s az egész épületet a légbe röpítette. A szomszédos házak is súlyosan megrongálód­tak s hat ember életét vesztette. A tűzoltóság, élete kockáztatásával távolította el a karbid- tartályokat a romok közül s állandóan újabb és újabb robbanások következtek be. mmismmsmp KisebbségpolÉükai szemle Irta: K. Junckersíorff dr. Berlin, jub‘us 4. (A P. M II. berlini tudósítójától/. A némMouzági nemzeti kisebbségi publicisztika kitűnő reprezentál án;;k, •Junckerstor/f dr.-nak alábbi cikke Stre- semann külügyminiszter napilap iában, a beriiui /;Tagliche Rundschaa"-ban jelent meg. Ez a körülmény fokozott jelentőséget kölcsönöz az egyébként is - V tanulságos és érdekes fejtegetéseknek, amelyeket a következőkben sző szer int ■'* közlünk: Az európai kisebbségi politika fejlődése az utolsó hónapokban egyre markánsabb formákat ölt. Két főirányt lehet a fejlődésben megkülön­böztetni aszerint, hogy az egyes államok milyen alapvető magatartást foglalnak el a kisebbségi jo­gokkal és a kisebbség-védelemmel szemben. Eu­rópa nemzetiségi államainak egy része, amelye­ket nemzetközi szerződése a kisebbségek védel­mére köteleznek, evvel az intézménnyel szemben pozítive, egy másik negative viseltetik. Az első irányzathoz tartozó államok énnek megfelelően törekednek arra, hogy az állami törvényhozás és közigazgatás egész vonalán teljesítsék a vállalt kötelezettségeket és az egész intézményt az állam és a kisebbségek javára kiépitsék. A negatív irányzat képviselői ezzel szemben csak imel-ámal teljesitik kötelezettségeiket olyan mértékben, hogy ne terhelje őket teljesen a nemzetközi szer­ződések teljes megszegésének ódiuma. A gyakor­latban ezek az államok attól sem riadnak vissza, hogy a kisebbségvédelmet teljesen illuzórikussá tegyék, amely esetekben — és ez igen jellemző rájuk — a való tényeket elpalástolni igyekez­nek. Gyakran még merszük van arra is, hogy magukat a kisebbségvédelem buzgó híveinek játszák ki. Ezek az államok azon a háború előtti állásponton vannak, hogy a kisebbségi kérdés az állam kizárólagos beliigye, amelybe az államon kívül álló tényezők nem avatkozhatnak bele. Ennek megfelelőleg a kisebbségvédelmi szerző­déseket a szuverenitásba való beavatkozásnak te­kintik és nem tartják magukat kötelezve a szer­ződésekben foglalt alapelvek betartására. Erinek a* irányzatnak tipikus képviselője Románia, amely tudvalevőleg a közigazgatás újjászerve­zésénél nem riadt vissza attól sem, hogy az 1919 ! szeptember 10-én kelt kisebbségvédelmi szerződés 11. cikkében az erdélyi szászok számára biztosí­tott autonómiát egyszerüen megsemmisítse. A ro­mán kisebbségi politika tendenciája főként a ki­sebbségi iskoláztatási törvényhozásban nyilvánul meg, amelyben — főként az úgynevezett érettsé­gi törvényben — észlelhető a kisebbségek el- hemzetietlenitésére irányuló erőszakos törekvés. Ezért a román kormány legutóbbi engedményeit a kisebbségek iskolái irányában csak nagy tar­tózkodással lehet fogadni. A kisebbségvédelmi szerződés értelmében a minisztertanács a német felekezeti iskolák számára 45 millió, a magyar iskolák részére 30 millió lejt szavazott még támo- gatásként. Az eddigi gyakorlattal szemben cz mindenesetre haladást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a németek eddig erre a célra csu­pán 5 millió lejt, a magyarok pedig egyáltalán j semmit sem kaptak. Korai lenne azonban - bböl la rendelkezésből a román kisebbségi politika I 'iTOimilMlilIliit ■ 5

Next

/
Thumbnails
Contents