Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-12 / 156. (1490.) szám
1927 július 12, kedd.-Esa®3^tMaáá^-HiRnAB Hullahegyek merednek az égnek az árvíztől elsodort Berggiesshubelben Síré férfiak, jajveszékelő asszonyok kozott a Halál Völgyében — Percek alatt végzett az ár a gyönyörű nyaralóhellyel — Kétszáznál több emberélet pusztult el, százmilliónál nagyobb az anyagi kár A Prága—berlini gyorsvonat Aussigtci Drezdáig az Élbe mentén robog. A nem túl- sárosán széles, de kényelmesen bejárható folyó vize Anssig mellett még üde zöldeskék, de néhány kilométerrel lejebb már ni'szkossárgára változik a szombattá felhőszakadástól erősen megdnzzadt hegyi patakok hullámaitól. Az árvíz első nyomai Bodenbachnál láthatók: egy elsodort hid maradványa és az Elbén úszó keritéslécek. bádogdarabok, bútor részek árul iák el, hogy valahol borzalmas árvízkatasztrófának kellett lejátszódnia. Bodenbachban autóba szállunk és nekiindulunk az árterületnek. Kocsink az Oila mentén szalad és a cseh-német halárváros kiilleriiletén lárul szemünk elé először a pusztulás képe. Az úttestet, iszapréteg borítja. Ledöntött vaskorlátok, elsodort hidak, kettészelt házak, melyek fájósam mutogatják sebeiket, két rátörött telefonpóznák és lemosott kérgü évszázados fák ékesszólóan beszélnek arról, hogy minő erővel zúgott, keresztül a szerencsétlen területen a megvadult Oila, mely most már medrébe húzódva olyan ártalmatlannak látszik, mint egv szelíden csörgedező csermely. Érdekes, hogy sehol sem látni gondterhes, borús arcokat. Mindenki belenyugodott a történtekbe, mert, még rosszabb is lehetett volna. Még Bodenbachban is mindenki csak Berggiesshübelről. a katasztrófa központjáról beszél és salát nyomorúsága mellett is hálát ad az Istennek, hogy az árvíz még távolról sem közelítette meg a berg- giesshübelii csapás méreteit. Rendőrkordon a pusztulás völgyeken Autónkat a Párnából Berggiesshübel felé vezető országúton rendőrkordon állítja meg. Csak hosszas procedúra után kapunk engedélyt a további útra, de Berggiesshübelig tizenegyszer kell igazolnunk magunkat és tizenegyszer kellett engedélyt, kikönvörög- nünk vagy kiharcolnunk. Az árviz halottjai s rokkant]ai Az aszfaltozott, széles országúton autó autó után ion Vélünk szembe. Rendőrtisztek, Reichswehrtisztek, vöröskeresztes szán Récék, autóbuszok menekülőikkel, kik minden vagyonukat a hónuk alatt tartják, görcsösen rángatódzé sebesüllek, kik a borzalmak éjszakáján idegsokkot kaptak, teherautók telerakva vadonatúj koporsókkal. Á szemekből rémület tükrözik. Síró. jajveszékelő nők és kisirt szemű gyerekek vég- nélküli precessziója halad kifelé a Ha'lálvölgy- ből a szabadba, az Élet felé... Az elpusztult paradicsom A Bodenbachban és a környéken látottak képe teljesen elmosódik Berggiesshübel- ben. Ez az idillikus fekvésű, erdőörezte kies nyaralóhely teljesen elpusztult. Az árvíz éjnek ideién lepte meg a városkát s aki nem tudott pillanatok alatt elmenekülni, az menthetetlenül elveszett. Borzalmas munkát végzett, a Gottleube. Egy háromtagú férfitársaságot kedélyes kártya parti közben lepett, meg az ár. mindhárman odavesztek, Puffadt holttestük megmerevedett kezében még ott szorongatták a kártyalapokat, amikor az iszapból kihúzták a hulláikat,. Egv félig rombadőlt házból keservesen síró csecsemőt mentettek ki szülei és testvérei hullája mellól. A csecsemő bölcsőjét a padlásra vetette az ár s ott csodával határos módon sértetlenül maradt. Az ár hatalmas ereiéről fogalmat alkothatunk, ha látjuk szaporodik a szerencsétlen áldozatok száma. Rengeteg állati tetem hever az utón szanaszét, fantasztikusra püffedt lovak, tehenek, ökrök, kecskéit, kutyák, macskák, tvukok és kacsák tetemei teszik dögle fess é a levegőt- Az állati hullákat dezinifitiáliák és hatalmas teherautókon elszállítják. A forró napsütésben olyán hullaszagu a levegő, hogv az embert rösszulléf, környékezi. A szennyes hullámok és a füzfabokrok között fantasztikus össz-e-visszasásban hever gyermekkocsi és zongora, varrógép és motorhicikli és minden, ami elképzelhető. Az utat, utcát és parkot méternyi magasságú, kavicscsal. kővel vegyített kemény iszapréteg borítja, melyből állandóan uiabb hullákat bányásznak ki. Az embernek az az érzése, hogy hullabegyeken jár. A fékevesztett Gottleube mára szintén meg juhászod ott, s visszatért medrébe, de hosszú ideig fog tartani, amíg megint ióvá- teszi a szorgos emberi kéz. amit |lz a kis hegyi patak néhány rövid negyedóra leforgása I alatt, olyan tökéletesen tönkretett. ít. 1.)! Száznál több áldozat Berggiesshübelben Berggiesshübel, julius 11. Berggiesshübel városi tanácsa most állította össze az első hivatalos statisztikát az árvízben elpusztultakról. Eszerint 82 berggiesshiibeli lakos, 3 nyaralóvendég és 8 idegen kábelmunkás halt meg, tehát Berggiesshiibelben 93-an estek az árviz áldozatául, nem lehetetlen azonban, hogy ez a szomorú lista még növekedni fog. Dresden, julius 11. Még ma sem lehet teljesen áttekineni azt a pusztítást, amit az árvíz emberéletben s anyagiakban végzett az Érchegység keleti részén. Berggiesshübelben vasárnap délig 86 hullát ravataloztak fel, sajnos azonban, azzal kell számítani, hogy a katasztrófa területén az áldozatok száma jóval meghaladja a százat. j A Gottleube s Mügiitz völgyek utjai teljesen eliszaposodjak, felszakadtak s leírhatatlan módon elpusztultak- Piraában a városi tanács tegnap rendkívüli ülést tartott a segélyakció s mentési akció ügyében. A középületekre gyászloibogókat tűztek ki- Az Ínség nagy s gyors segítségre van szükség. A halállista már kétszáz; áldozatot sorol fel Drezda, julius 11- Az elpusztultak s eltűntek ideiglenes listáján az áldozatok száma már 156-ra mg s valószinüleg az eltűnteket is elpusztultaknak kell tekintenünk. Berggiesshübel, Gott- leuba, Woosenstein, Ksétteyitz, Hartmanns bach, Pirna, Glashütte és Zwiesel városok és községek szerepelnek a halállistán, amely még nem sorolja fel a Lauenstein, Fürsten- yalde, Roltewomdorf ép Naundorf községek áldozatait. Valószínű, hogy ezekben a községekben harmincnál többen pusztultak el, úgy hogy idáig 180—190 halálos áldozattal kell Számítani. a föld színéről valósággal elborotvált házakat, hidakat és azokat az évtizedes szálfákat, melyeket derékban tört ketté az ár. Berggiesshübelben kő kövön nem maradt. Nincsen ház, mely ne lenne legalább megrongálva. Vannak házak, melyekből csak a váz és a menvezet maradt meg függő csillárokkal s a falon a háziáldíással. Vasárnap estig több mint nyolcvan halottat. ástak iki a romok közül és a halottak száma egyre gyarapszik. Templom, hullaház i és tornacsarnok tele van hullákkal. ée egyig> Nyomtalanul eltűnt házak A vihar forrása cseh területen, Fürsten- walde és Kratzhammer vidékén volt. Itt egyes házak csaknem a tetőig iszappal teltek meg. Egy házat, amelyben nyolcán laktak, az iszaptömegek s a vizhullámak egyszerüen elsodortak és sem az épületnek, sem a lakóinak nincsen nyomuk. Egy másik helyen két öreg lipcsei nyugdíjas hölgy építtetett házat, hogy öreg napjaikat ebben töltsék, ©z a ház is eltűnt Á. hölgyek a ház tetejére menekültek s hosszú ideig onnan kiáltoztak kétségbeesetten segítségért, amig az ár le nem sodorta őket. Az egyilmék a holttestét megtálalták, teljesen ruha nélkül volt s a dühöngő viz még a haját is teljesen letépte. Lauenste inban a vasúti vonalat annyira megrongálta az áradat, hogy a forgalom helyreállítására belátható időn belül nem lehet gondolni. Hónapokra terjedő munka szükséges ehhez. Sok lakos minden vagyonát elvesztette. A gottleubai ítéletidő Gottlenbában a gyermekotthon két tanítója a folyton növekvő áron keresztül akart hatolni. Egy lakos zseblámpájának fényénél még látta őket, amint egy fa törzsét karolják át görcsösen. Hirtelen villám hasította át az eget, a fa törzse szétmállott s a rajta függő két emberrel együtt a vizbe zuhant. Egy festőnek a felesége kis gyermekével. karján kijutott házából a szabadba. Gyermekét egy ismerős asszonyhoz vitte, maga pedig visszasietett házába, hogy egy nála lakó nyaralót, aki mély álomban volt, megmentsen. Alig lépett be a házba, amikor az nagy robajjal összeomlott s mindkettőjüket eltemette. Gotíleubában eddig tiz halottat számoltak össze s a kár itt öt millió. Nagyon súlyos katasztrófa érte Oelsen- grund helységet. Itt a zivatar, amely a csehországi Saltelsbergből tört alá, teljes dühvei szakadt a völgy mélyén fekvő községre. A februárban újból felépített Köhler-malom teljesen szé Rongálódott s az egy méter vastagságú falak úgy omlottak össze, mint a kártyaváréi- Az ár súlyos vastraverzeket sodort magával. A Meisel-malom gazdasági épülete szintén ösz- szeomlott s itt egy asszony kis gyermekével és egy erdei munkás elpusztult. A munkás holttestét az ár tovább sodorta, amignem egy fában fennakadt. A hús teljesen eltűnt csontjairól. A MiigMtz-’VŐlgyi vonat katasztrófája A vihar meglepett egy a Mügiitz-völgy én haladó árut és személyeket szállító vonatot. Az ostrom olyan heves volt, hogy csak a lokomotív tudott ellenáliani. Három kocsi a töltésről a Miiglitz-patak- ba zuhant. A lokomotivhoz hatalmas mennyiségű fatörzs szorult. Attól tartanak, hogy a vizbe hullott kocsikban még több halott van. Az állomási épület is erősen megrongálódott. Vastag oszlopok úgy törtek Szét, mint a szalmaf/;álak. A Mügiitz hídja három-négy helyen megrepedt s szétvált. Most hidászok dolgoznak a szükségkid felállításán. A környező házakból alig maradt egyetlen épen. Mindenütt a pusztulás borzalmas képe. Azok, akik a katasztrófa bekövetkeztekor ébren voltak, megmenekültek, a többiek az iszapban s áradatban megfulladtak- Mindenünnen borzalmas jajveszékelés hallatszott, de segélyt természetesen nem lehetett nyújtani. Akik megmenekültek, egy szál ingben kerülitek ki a halál torkából Most már hiába kutatnak vagyonuk roncsai után, mert egy pár kődarabon kívül semmi sem maradt házuk helyén. Pionirek, rendőrök s a drezdai tűzoltóság Szakadatlanul dől gozik a romok eltakarításán s távoleső falvakból mintegy 500 embert hívtak be kényszer- munkára. A Mügiitz völgyében okozott kárt nyers számítás alapján 20—30 millió márkára becsülik. Ebben a számban azonban csak a közvagyonban okozott károsodás van beim, a magánvagyon veszteségeit még hozzávetőlegesen sem lehet felbecsülni A segítés munkája Vasárnap már a kora reggeli órákban megkezdődött a segélynyújtás. A közeli s távoli környékről özönlenek az önkéntes segítők, megjöttek a tűzoltóságok, a Reichsbanner, Stahlhelm és Rote Frontkámpfer segédcsapatai. Most a nagy emberi nyomorúság megszüntette a politikai válaszfalakat, egyesült erővel dolgoznak a hullák felkutatásában s a segélynyújtásban. A Reichswer is megkezdte munkáját. Drezdából több osztag tábori konyhát küldtek ki, hogy nz éhező lakosságot elláthassák. A vízvezeték szétrombol ’WicW] előnyös részletre I Kérjen árjegyzéket j 1||Pa DKW győzelmei: I [ Königsaal-Jilowischt I. díj, rekord | Knowiz-Olschan I. dij Heiligenberg b. Olmütz 1. dij, rekord | f! Brünn-Sobeschitz I. dij, rekord 1 | II. Csszl. Tourist-Trophy I. dij I Schöber hegyiverseny I. dij, rekord ^ jj Az H5G0 kiioméíeras biztonsági verse* i nyen 3 aranyérem [5 S"fi !/ IM Eladási igazgatóság; | tS wU Praha 11., Jungmamiovo nám. 22/IX. | iása miatt sok helyütt nincs elegendő ivóvíz. Vasárnap délután sok iszapszivattyut küldtek ki, hogy az egyes házakban négy méter magasságban felhalmozódott iszapot kitakarítsák. A potsdami gyilkos villám Potsdam, julius 10. Potsdamban is hatal- | más vihar dühöngött, amely hat emberéletet követelt áldozatul. Este tört ki a vihar s egy villám becsapott a régi Köhigsstrassán álló vasúti-fizikai épületbe, amelyben 150 tartály karbid volt elraktározva. A kifejlődött acetylén-gáz felrobbant s az egész épületet a légbe röpítette. A szomszédos házak is súlyosan megrongálódtak s hat ember életét vesztette. A tűzoltóság, élete kockáztatásával távolította el a karbid- tartályokat a romok közül s állandóan újabb és újabb robbanások következtek be. mmismmsmp KisebbségpolÉükai szemle Irta: K. Junckersíorff dr. Berlin, jub‘us 4. (A P. M II. berlini tudósítójától/. A némMouzági nemzeti kisebbségi publicisztika kitűnő reprezentál án;;k, •Junckerstor/f dr.-nak alábbi cikke Stre- semann külügyminiszter napilap iában, a beriiui /;Tagliche Rundschaa"-ban jelent meg. Ez a körülmény fokozott jelentőséget kölcsönöz az egyébként is - V tanulságos és érdekes fejtegetéseknek, amelyeket a következőkben sző szer int ■'* közlünk: Az európai kisebbségi politika fejlődése az utolsó hónapokban egyre markánsabb formákat ölt. Két főirányt lehet a fejlődésben megkülönböztetni aszerint, hogy az egyes államok milyen alapvető magatartást foglalnak el a kisebbségi jogokkal és a kisebbség-védelemmel szemben. Európa nemzetiségi államainak egy része, amelyeket nemzetközi szerződése a kisebbségek védelmére köteleznek, evvel az intézménnyel szemben pozítive, egy másik negative viseltetik. Az első irányzathoz tartozó államok énnek megfelelően törekednek arra, hogy az állami törvényhozás és közigazgatás egész vonalán teljesítsék a vállalt kötelezettségeket és az egész intézményt az állam és a kisebbségek javára kiépitsék. A negatív irányzat képviselői ezzel szemben csak imel-ámal teljesitik kötelezettségeiket olyan mértékben, hogy ne terhelje őket teljesen a nemzetközi szerződések teljes megszegésének ódiuma. A gyakorlatban ezek az államok attól sem riadnak vissza, hogy a kisebbségvédelmet teljesen illuzórikussá tegyék, amely esetekben — és ez igen jellemző rájuk — a való tényeket elpalástolni igyekeznek. Gyakran még merszük van arra is, hogy magukat a kisebbségvédelem buzgó híveinek játszák ki. Ezek az államok azon a háború előtti állásponton vannak, hogy a kisebbségi kérdés az állam kizárólagos beliigye, amelybe az államon kívül álló tényezők nem avatkozhatnak bele. Ennek megfelelőleg a kisebbségvédelmi szerződéseket a szuverenitásba való beavatkozásnak tekintik és nem tartják magukat kötelezve a szerződésekben foglalt alapelvek betartására. Erinek a* irányzatnak tipikus képviselője Románia, amely tudvalevőleg a közigazgatás újjászervezésénél nem riadt vissza attól sem, hogy az 1919 ! szeptember 10-én kelt kisebbségvédelmi szerződés 11. cikkében az erdélyi szászok számára biztosított autonómiát egyszerüen megsemmisítse. A román kisebbségi politika tendenciája főként a kisebbségi iskoláztatási törvényhozásban nyilvánul meg, amelyben — főként az úgynevezett érettségi törvényben — észlelhető a kisebbségek el- hemzetietlenitésére irányuló erőszakos törekvés. Ezért a román kormány legutóbbi engedményeit a kisebbségek iskolái irányában csak nagy tartózkodással lehet fogadni. A kisebbségvédelmi szerződés értelmében a minisztertanács a német felekezeti iskolák számára 45 millió, a magyar iskolák részére 30 millió lejt szavazott még támo- gatásként. Az eddigi gyakorlattal szemben cz mindenesetre haladást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a németek eddig erre a célra csupán 5 millió lejt, a magyarok pedig egyáltalán j semmit sem kaptak. Korai lenne azonban - bböl la rendelkezésből a román kisebbségi politika I 'iTOimilMlilIliit ■ 5
