Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-09 / 154. (1488.) szám

8 — Küldjük gyeunuakttLnlk&t gyakorlati pályáik­ra! Nagy gondot ad mia a magyar szülőknek gyer­mekeik elhelyezése, taníttatása. Ezeknek jő lesz tudni, hogy Munkácson állami kereskedelmi aka­démia van, magyar tagozattal Itt a tanulók négy óv alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek, mely 6okkal többet ér, mint a gimnáziumi. Mert ha to­vább tanulni nem akarnak, ezzel az érett®égi bi­zonyítvánnyal a gyakorlati pályákon nagyszerűen érvényesülhetnek, ha pedig tovább akarnak ta­II. Miklós cár maga veszi kezébe a hadsereg vezetését — Anyja és a minisztertanács ellenzi vállalkozását — múlni, a latinból és a filozófiából teendő különbö­zeti vizsga mellett egyetemre is beiratkozhatnak. Csakhogy ma sokkal könnyebb a szülőknek és a fiatal generációra is jobb és biztosabb, ha gyakor­lati pályákon helyezkednek ed. — Az akadémiára négy középiskolát, vagy polgári iskolát végzett fiuk és leányok mehetnek. A városban a vidékiek elhelyezéséről olcsón lehet gondoskodni. — A bő­vebb felvilágosításokat az igazgatóság adjja meg. — Autóbaleset Szőgyénben. Párkányi tudósi- tónk Írja: A bátorkeszi-i ,Ella‘ gőzmalom tulajdo­nát képező teherautót a szőgyéni katolikus tem­plom előtti magaslaton e napokban motordefektus érte. minek következtében visszafelé futott a me­redek lejtőn. A soitfőr és kísérője, miután a fék le felmondta a szolgálatot, leugrottak és a nehéz jár­mű vezető nélkül belerohant Csókás Ferenc barti gazda kétlovas kocsijába, melyet felborított és összezúzott. A kocsi utasai: Csókás Ferenc, vala­mint Árva István nevű fiúcska és egy Humaj Ro­zália nevű asszony könnyebb sérüléseket szenved­tek. A soffőr ellen megindult az eljárás. — A fürdés hallottjai. Párkányi tudósitónk je­lenti: Hlavácsek András tizennégyéves garamkö- vesdi fiú fürdés közben a Garam folyó egyik ör­vényébe került, ahol elmerült s másnapra már csak holttestét tudták kihalászni. — A párkányi határban egy ismeretlen harmincöt év körüli munkáskülsejü ember hulláját fogták ki a Du­nából. Kilétének megállapítására nyomozást in­dítottak. xx Vétkes könnyelműséget követ el, ezért magára vessen az. kitaek duzzadt mirigyei vannak s m'ég sem tart „GIGiELKA" jódos vizkurát. A ha­tás frappáns volna! Megrendelhető: „OIGELKA" jódos gyógyforrások vállalatánál, Bardejov (Szío- venszko). — Két öngyilkosság Bálorbeszdn. Tudósítónk jelenti: Kiss István bátorkeszi-i juhász, csöndes jóravaló munkásember tegnap a kisujfalusi állo­máson öngyilkossági szándékból a Párkány felé haladó tehervonat alá vetette magát. A moz­donyvezető lefékezett ugyan, de a gép kerekei a szerencsétlen ember mindkét karját lemetszet­ték. Az érsekujvári kórházba szállították, ahol jnost a halállal vivődik. Nemrég halt meg tizen- eg-'éves fia s e feletti bánatában követett el ön- gyi'kosságot. — Ugyancsak tegnap Pavlik Sán­dor sertéspásztor a mezőn egy fára felakasztotta magát. Leánya éppen akkor hozta apja ebédjét, és sietve levágta az életunt pásztort, akinek már rögeszméjévé vált az öngyilkosság. 'Pavlik már többizben felakasztotta magát, de minden alka­lommal idejében észrevették tettét és megmen­tették az életnek, amelytől kijelentése szerint unalomból akar megválni — Szentföldi és egyiptomi társasutazás indul ez év szeptember 1-én Budapestről, mely a Szentföld összes fontosabb helyeihez el fog Earándokolni. Velencéből expressz hajóval in­dul az egész társaság s Afrika partjára érve, 'Alexandriából az egyik csoport. Kairóba is utazik. Jeruzsálem és környéke. Betlehem, Názáret, HolttengeT, Jordán, Jerikó. Tiberiás, Kafaraaum. Kána, Tábor és Karme!-begye, Genezáret tavának autókon való felkeresése után a visszautazás az ázsiai gvönvörü par­ton kényelmes hajóval történik. Szmirnában, Konstantinápolvbajn és Szófiában hosszabb tartózkodás van programba véve. A bibliai­jáig fontos helyek jelentőségét, a helyszínen páter Bangha Béla jézustársasági atva fogja méltatni. Az eddig jelentkezettek száma biz­tosítja az utazás megtartását,. A legolcsóbb részvételi dij turista osztályon 536 pengő. Je­lentkezéseket elfogad a Szentföldi Zarándok­latot Előkészítő Bizottság. Budapest. IV., Váci-utca 40. — Napirendien rammlaík a fiataliitási műtétek Budapestem. Budapesti szerkesztőé égtünk jelenti telefonon: Nemrégiben számoltunk be arról, hogy Pálmay Ilka, a budapesti színházi világ sóikat ün­nepelt művésznője, fiatalítási műtétnek vetette magát alá s most életerősnek, egészségesnek érzi magát. A művésznőnek azóta is már számos kö­vetője akadt. Különösen idegenből keresik fel na­gyon sokan a budapesti klinikákat, ahol ezekkel a fiatalítási műtétekkel foglalkoznak. A napokban egy előkelő dúsgazdag német ur kereste fel az egyik közismert magántanárt, hogy fiatalítási mű­tétnek vesse alá magát. Az operáció tegnap meg db történt páviánmirigy átültetése által s ma a pá­ciens teljesen jól érzi magát. Szinte napirenden vannak most Budapesten ezek a fiatalítási műté­tek s főként előkelő, gazdag külföldiek keresik fel a magyar fővárost, hogy ilyen műtétet Végeztesse­nek magukon. Csupán az a kívánságuk, hogy az operáció híre ne nagyon szivárogjon ki a nagy nyilvánosságra, ami különben érthető is. Tudo­másunk szerint a tegnap megfiatalított német ur ás azért jött a magyar főzárosba, hogy ismerősei körétől teljesen távol essék túl ezen a műtéten. xx Vadászok figyelmébe. A tizeníkétszázalékos luxueadó megszűntével figyelmeztetem a vadász- publikumot, hogy a vadászfegyverek ára teteme­sen sülyedt és felhívom a vadászközönség figyel­med. óriási fegyverkészletemre, amelyben a legki­válóbb angol, belga és német fegyverek foglalnak helyet. Selfert József. Pozsony—Bratislava, Ba- lászkapu-utca 4. xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óv­ja meg gyermfVd, ha jó olvasmánnyal látja ©1. Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikát „A Romanovok fénykora és bukása'* Irta; A. A. Vijruhova 15. 1915 nyarán a császár egyre növekvő elége­detlenséget nyilvánított a fronthelyzet iránt. Panaszkodott, hogy a hadsereget — az elfoglalt állások megerősítése és a lőszé/r kellő utánpót­lása nélkül — folytán elöAe hajszolják. Mennyire igaza volt a császárnak, meglát­szott abból, hogy egyik vereséget a másik után jelentették, egyik erődítés a másik után kapitu­lált, elesett Kovno, Novo-Georgievszk, végül Varsó is. Emlékszem egy estére, amelyen a csá­szárnéval ültem a carszkoje-szeloi kastély er­kélyén. A császár hozzánk lépett és jelentette Varsó elestéf. Halálsápadt volt, önuralma tel­jesen elhagyta. — Ez nem mehet igy tovább! — kiáltotta, öklével az asztalra ütve. — Nem tudok tovább nyugodtan itt ülni és nézni, hogyan semmisítik meg hadseregemet. Világosan látom a hibákat, amelyeket elkövetnek — ás hallgatnom kell. Ma beszéltem Krivoseinnel, ő is utalt a helyzet képtelenségére! Nikolajevics mellékkormányt teremt Aztán elmondotta, hogy Nikolaj Nikolajevics nagyherceg az ö tudta nélkül a főhadiszállásba hívta a minisztereket és további viselkedésükre nézve intézkedett, miálital afféle mellék- kormányt teremtett. Varsó eleste után a cár — anélkül, hogy Raszputin vagy a császárnő befolyásolta volna — arra a visszavonhatatlan elhatározásra jutott, hogy maga áll a hadsereg élére. Ez az ő legsze­mélyesebb, elszánt akarata volt, annak a meg­győződésének következménye, hogy az ellenséget csak igy lehet legyőzni. — Ha önök tudnák, milyen nehéz nekem, hogy szeretett' hazám védelmében nem vehetek részt! — ismételgette állandóan. Én, aki a főhadiszállásra való elutazásáig mindennap találkoztam a császárral, bizonyltom, hogy nem Alexandra FeadoAovna császárné bírta rá felséges férjét erre a lépésre, mint azt Gillard ur állítja könyvében. Ugyan­csak nem áll az, hogy a császár annak a hamis módon nekem tulajdonított kijelentésnek a ha­tása alatt, hogy Nikolaj Nikolajevics nagyherceg árulást követett volna el, határozta magát a parancsnokság átvételére. A császár nem vette komolyan a nagyhercegről szóló pletykákat, — bizonyltja ezt az a tény is, hogy Jusszupov Her­cegnő ismert Írásának, amelyről még később .szólni fogok, semmiféle jelentőséget sem tulaj­donított. Már régebben átvette volna a hadsereg kommandóját, ha — mint előttem többször ki­jelentette — nem félt volna attól, hogy ezzel súlyosan megbántja Nikolaj Nikolajevics nagy­herceget. A döntő minisztertanács Élénken emlékszem arra az estére, amelyen minisztertanács volt Carszkoje-Szeloban. A tanács­kozás előtt őfelségéikkel étkeztem. Asztalbontás után a császár nagyon izgatott volt és folyton azt hajtogatta; akármilyen ellenvetéseket tesznek is, rendületlenül ki fog tartani elhatározásában. Távozásnál azt mondta: — Viszontlátásra, imádkozzatok értem! Megragadtam egy kis szentképet és odanyuj­fottam neki. Az órák lomhán teltek. A császárné nagy izgalomban volt s mikor az óra a tizenegyet is elütötte és a császár még mindig nem tért vissza, oáászólüotta gyermekeit, kendőt vett a vállára és kiment velünk a palettát övező erkélyre. Az ülésterem átlátszó függönyökkel takart ablakai mögött meg lehetett ismerni a császár és a miniszterek alakját. Egyik miniszter éppen beszédet mondott állva. Már a teánál ültünk, mi­kor a császár végre derűs arccal belépett, a szék­be vetette magát és kezét nyújtva felénk, azt mondta: — Erős maradtam. Nézzetek meg, milyen nehéz csatából jövök. A cár átveszi a hadseregparancsnokságot Visszaadta szentképecskémet és mosolyogva folytatta: — Egész idő alatt a balkezemben tartottam. Miután végighallgattam a miniszterek hosszú és unalmas beszédeit, körülbelül ilyesfélét mondot­tam: „Uraim, elhatározásom változatlan, két nap múlva indulok a főhadiszállásra". Egyik-másik miniszter úgy festett, mint a leforrázott pudli- kutya. A császár megmondta a nevüket is azoknak a minisztereknek, akik a leghevesebben ellen­keztek., de már elfelejtettem őket és nem akarok tévesen idézni. Elutazása előtt olyan volt a császár, mintha kicserélték volna. Még egy beszélgetése hátra volt — az anyacsászárhéval, aki akkoriban elhitt mindlen pletykát óMilólagor, német kémkedésről, Raszputin befolyásáról, 'stb. és úgy gondolom, minden szóbeszédet, sugdosást készpénznek vett. A beszélgetés a Jelagin-palota kertjében volt. Az anyacsászárnő itt rezideált nyáron át. Az anyacárné ellenzi fia vállalkozását Igyekezett bebizonyitani az anyacsászárnénak, hogyha a háborút ilyen módon folytatják tovább, a hadsereget teljes megsemmisülés fenyegeti és hogy a haza megmentésére át kell vennie a pa­rancsnokságot. A császár azt mondta később, hogy az édesanyjával való beszélgetés jobban próbára tette akm'al&rejét, mint a mi­nisztereivel való hárc és hogy teljes egyenetlenséggel váltak el egymástól. Mielőtt elutazott volna a hadsereghez, család­jával együtt az Úrvacsorához járult. A templom­ból való visszatérésük után meglátogattam őket. Valamennyien a császárné zöld szalonjában ültek a teázó asztal körül. A császár a főhadiszállásról levelet irt hit­vesének, aki közölte velem a levélnek azokat a részleteit, amelyekben megérkezése után szerzett benyomásait irta le. A levél szerint a nagyherceg ár ős harag­ra lobbant, azonban semmiféle véleményt nem nyilvánított, környezete azonban alig leplezte meglepetését és haragját: „Úgy látszik, mindegyikük kormányozni akarja Oroszországot!" A cár szesztilalmat rendel Nem feladatom a háború menetelét leírni, emlékszem azonban, hogy a külföldi sajtó a nagy­herceget, mint hazafit állította a közvélemény elé, míg a császárt a német befolyás eszközének bélyegezték. Alig állott azonban az Ur felkentje hadseregének élére, a hadiszerencse az orosz fegyverekhez szegődött és a visszavonulás megállt. Paplanok, nyári teveször takarók, gyapjú göngyölő pokrócok fürdőre Kovács áruházában, Rimavská Sobota Mintákat vidékre bérmenive küldők A császár egyik legfontosabb kormányzati tény­kedése a háború alatt a . zesztilalom volt. A csá­szár igy nyilatkozott ebben a kérdésben: „Borzal­mas dolog, a kormány hasznot akar szedni a nép iszákosságán. Ebben a kérdésben Kokovcefnek nincs igaza." A császár szívből örült, amikor meghallotta, hogy a parasztok közt növekszik a jólét, hogy a parasztok a bankokban helyezik el megtakarított pénzüket. Anet francia irő azt írja ebben a kérdésben: „II. Miklósnak, a detronizált császárnak jogos dicsősége, hogy ő valósította meg Oroszország legnagyobb belső reformját." Októberben a császár, rövid időre visszatért Carszkoje-Szeloba és onnan elutazván, magával vitte Alexej Nikolajevics trónörököst. Ez volt az első eset, hogy a császárné elvált fiától és bár mindennap kapott tőle egy hosszú, gyermekes nagy betűkkel irt levelet, mégsem tudta leküzde­ni fia után való vágyódását. Minden este kilenc órakor bement fia szobájába imádkozni, — ebben az órában szokott a trónörökös lefeküdni. A császárné egész nap a kórházban dolgozott. A vasutigazgatóságtól százezer rubelt kaptam a rokkantak javára és ebből a pénzből rokkant katonák szá­mára kórházat alapítottak, amelyben haj­lamuk és tehetségük szerint választott mesterséget tanulhattak. Kezdetben csak hatvan ember lakott ebben a rokkantotthonban, később 9záz. Miután tar pasztalatből tudtam, milyen nehéz egy nyomorék élete, minden módon azon igyekeztem, hogy ezek­nek a szerencsétleneknek az életét megkönnyit- sem. Egy év elteltével kétszáz kiképzett mestert — cipészt, könyvkötőt. — bocsátottunk el. A rok­kantotthont sokan igénybe vették, de az emberek irigysége itt is sarkamban volt és sok csúnya dolgot kellett megtudnom. A hála azonban még­sem maradt cl. mert rokkantjaim voltak azok, akik később a forradalom alatt megmentettek. 1927 jufius 9, szombat — Ne sírj, Édesem! Szepiőid és arcodat csú­fító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. Poliák- féle Mary Cremet használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi le­gyen! Megrendelheted dr. Polták gyógyszertárá­ból, Piesfany-ból. — Halálos fürdés a Tiszában. Szegedről jelen­tik: Tegnap délután kettős halálos szerencsétlen­ség történt a Tiszában fürdés közben. Rácz Gáspár szegedi földbirtokos két leánya, a 20 éves Kati c és a 22 éves Mária együtt fürdőit a Tisza habjai­ban. Egymás kezét fogva mentiek mind messzebb és messzebb a Tisza medrében, mikor éles segély- kiáltással mindketten elmerültek a habokban. A mezőn dolgozó munkások azonnal segítségükre si­ettek. Sikerült is a testvéreket kimenteni a part­ra. de mivel nem ismerték a hu!adózóknak szük­séges első segélynyújtást, a mesterséges élesztési kisérteíeket, mindkét leány rövidesen a habokból való kimentés után meghalt. JSszmHÁ^ZEniE. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombat és vasárnap: A haldokló nemzet, vagy a Lángbanálló vadnyugat. Hétfő: A fekete kalóz. Fairbanks-repriz. Kedd: A vörös jel vagy a Világháború, előestéjén. Szerda: Két szív regénye. Rónáid Colman és Bánky Vilma nagy filmje. Csütörtök: A cár leánya. — A királyi rabszolga. Péntek: He a férfiak tudnák. (*) Érdekes szinházi premier Bregszdsz- ban. Beregszászról jelentik: E hó 2 án este a beregszászi reálgimnázium műkedvelői a Lá- rom felvonásos Tavaszi Ébredés c. Színdara­bot adták elő. Külön érdekessége a darab­nak? hogy a szerzője egy hetedikes diák, ifj. Zapf Lászlő. Maga a darab érdekes, értékes munka, tele a fiatalság lobogó, féket nem is­merő lendületével, az egyszerű mesét állan­dó jóízű jelenetek tarkázzák- melyek szűzi tisztasággal mutálnák utat a pubertás lelki rejtelmeibe: öntudatlanul, felkészületlenül, de annál frissebben és igaza-bbau. Olyan igazán, ahogy csak egy hetedikes diák érez. A jele- netezés egészen sima, legfeljebb egy kissé operettszerü. A nyelvezete a darabnak olyan, mint egy hetedikes diáit nyelvezete: ennél diáiko9abban Írni legfeljebb — egy másik diák tudna. A szereplők — csupa diák és diáklány — nem is játszottak, hanem egysze­rűen: önmagukat játszották meg. A közön­ség meleg szeretettel fogadta a darabot és hangosan ünnepelte a fiatal szerzőt. Rádióműsor. SZOMBAT PRÁGA: 10.50, 12.10, 17.10 Zene. — 21.00 Offenbach opera. — 18.20 Német előadás. — 22.00 Sporthírek. — BRÜNN: 12.15, 19.00. 20.40 és 21.00 Zene és dalok. — 17.45 Német előadás. — POZSONY: 18.00 Hangverseny. — 19.20 Gramofonzene. — KASSA: 19.20 Kozák-kvartét. — BUDAPEST: 11.00 Gramofonzene. — 18.00 Katonazene. — 19.45 Dalest. — 22.00 Kamara­zene. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 20.15 Hangver­senyek. — ZÜRICH: 12.30, 16.00, 17.20 és 20.00 Zene. — 19.00 Harangjáték. — BERLIN: 22.30 Tánczene. — LEIPZIG: 20.00 Mignon, opera. — HAMBURG: 17.15 Hoffmann meséi. — MILÁNÓ: 21.00 A pillangó kisasszony, opera. — ZÁGRÁB: 20.30 Ária- és dalest. VASÁRNAP PRÁGA: 11.30 és 22.20 Hangversenyek. — 18.00 Német előadás. — 20.00 Szimfónikus hang­verseny. —• BRÜNN: 11.30, 20.00 Zene. — 18.00 Német küldés. — 22.00 Prágai műsor. — PO­ZSONY 11.00 Séta hangverseny. — 17.00 Prágai küldési — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 19.20 Kedélyes est. — BUDAPEST: 10.00 Nagy mise, — 12.00 Kamarazenekar. — 18.00 Az egér. vígjáték. — 21.00 Szimfonikus hangverseny. — 22.15 Tánc­zene. — BÉCS: 11.00 Szimfónikus zene. — 18.00 Szonáta est. — ZÜRICH: 11.00, 16.00, 21.00, 21.40 Zene. — 20.00 Vonósnégyes kamarazene. — BER­LIN: 20.30 Tánczene. — STUTTGART: 20.00 Kedélyes est. — MÜNCHEN: 1830 Zongora- hangverseny. — RÓMA: 21.10 Szimfónikus hang­verseny. — ZÁGRÁB: 22.00 Vig esti zene. — LONDON: 20.00 Harangjátéké %

Next

/
Thumbnails
Contents