Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-08 / 153. (1487.) szám

3 1927 julius 8, péntek. Az ungvári iparkiálliféson Ruszinszkó ipara msgisyerte a dönt© csatit A kiállítás elhatározó erköEssI sikert aratott — A kiállított anyag 70 százalékát az őslakosság ipara vonultatja tel — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Ungvár, julius 7. Ungvár nagy napján, amely egyúttal Ruszinszkó közgazdasági életének is jelenté­keny állomása, túl vagyunk. Az első nap mérlegét már fel is leket állítani s ez a mér­leg a lehető legkedvezőbb s máris következtetést lehet belőle vonni a jó két hétre rendezett első ruszinszkói kiállítás elhatározó erkölcsi sikerére, amely nagyértékii gazdaságpolitikai tényt is jelent, mert ennek a kiállításnak gazdag tartalma és magas nivója olyan hatalmas erőt jelent, amely kell hogy a kormányzatnak s a gazda­sági élet vezető tényezőinek figyelmét rá­irányítsa Ruszinszkónak eddig sajnálatosan elhanyagolt, mégis fejlődőképes és országos viszonylatban, de nemzetközi viszonylatban is versenyképes iparára. Ez nemcsak az újságírónak igen gyak­ran külső körülmények, formaságok hatásá­ra megalkotott véleménye, ez a legkitűnőbb szakértőknek egyhangúlag megalkotott ítéle­te, akik arra voltak elkészülve, hogy egy vi­déki nívójú kiállításon kell kötelességsze- rüen megjelenniük és csodálkozva jutottak arra a megállapításra, hogy az ungvári első iparkiállitás valóban fő­városi nívót reprezentál. Alkalmunk volt Dobry József kereskedelmi miniszteri tanácsossal, aki a kiállítás meg­nyitóján Peroutka kereskedelmi miniszter képviseletében jelent meg, beszélgetést foly­ta inunk a kiállításon szerzett impresszióiról. Á miniszteri tanácsos a legteljesebb elisme­rés hangján állapította meg, hogy egyes ruszinszkói kiállító cégek, különö­sen a faipar köréből, olyan anyagot vo­nultattak fel, amellyel világversenyen sem kellene szegyenkezniök. rA kiállítás jelentőségét a miniszteri tanácsos elsősorban éppen abban látja, hogy a ruszinszkói ipar elhatározó tanú­bizonyságot adott életrevalóságáról s fejlődőképességéről. Ez az első momentum, amit ki kell emelnie. A második a rendezésre vonatkozik. A ren­dezés, az ízlésnek megnyilatkozása az anyag megválasztásában és elrendezésében a tarta­lomra való tekintet nélkül is nagyrészben előidézője a sikernek. Bizonyos, hogy ha a kiállítás vezetősége nem küzdött volna a tér nehézségeivel, ha nem kellett volna a szük­ség hatása alatt öt helyütt megosztania az óriási anyagot, a siker még hatalmasabb, a nyert benyomások még kedvezőbbek lettek volna. Etí a kedvező véleményt a kiállítás min­denben igazolja. A legörvendetesebb tény azonban az, hogy ebben az elhatározó sikerben a legna­gyobb része, döntő szerepe a ruszinszkói ősiparnak van, amely a benne rejlő vitalitást teljes mérték­ben kifejezésre juttatja a kiállítás keretében. A kiállítás hatalmas anyagának legalább 70 százalékát az ösipar vonultatta fel s nemcsak mennyiségben, de minőségben is megnyerte a döntő csatát. És ebben nemcsak a nagyipar, hanem főleg a kisipar vitte el a pálmát. Hosszú és fárad­ságos, hónapokra visszanyúló előkészületek előzték meg a megnyitás napját. A szervezés munkáját a kereskedők és iparosok országos egyesülete az ungvári ipartársulattal együtt végezte. A hatóságok támogatása ez alkalom­mal intenziven nyilatkozott meg s minden­ben elősegítette a rendezést. Félmilliónál többe kerültek az előkészítés munkálatai, úgy hisszük azonban, nem csalatkozunk, ha már most megállapítjuk, hogy a befektetett munka s költség bőségesen meghozza jutal­mát. Bár hosszú ideig tartottak az előkészü­leti munkálatok, az állandóan befutó jelent­kezések miatt a megnyitásra a kiállítás még nem volt teljesen, felkészült s itt-ott, a még be nem épített területen lázas buzgalommal folyik a munka, hogy vasárnapig, amikorra nagy idegenlátogatásra számítanak, a kiállí­tás már teljesen komplett legyen. A kataló­gus eddig is 450 céget lajstromoz és igy a kiállítás hatalmas anyagát öt helyütt kellett megosztani. Az egyik csoport az Ung partján a hídtól a Galagóig átlag 30 méter szélességben fél- kilométerre elnyúló partsávon van, a máso­dik csoport, a legértékesebb rész, a volt kor­mányzósági palota három emeletének ter­meit tölti meg, a harmadik csoport a kera- mikai szakiskolában, a negyedik a volt reál­iskolában van elhelyezve, végül a tanonc- munkák központi munkakiállitása a zsupa- nátus épületében van, ahol a kiállítás titkár­sága is működik. A kiállítás igen széles körök érdeklődé­sét mozgatta meg. Ruszinszkón kívül termé­szetesen az ország egész területéről jelent­keztek az érdeklődők s Magyarország is ér-i deklődést mutat, aminek látható jele, hogy a kiállítás bejárókapujának tornyán a zászlók között a magyar trikolór is helyet kapott. Nyolc év óta Ungvárott először! Julius 5-ére az idő kedvezően is alakult. Délig ugyan olykor-olykor jelentkezett egy! Brassó, julius 7. (Saját tudósítónk tele- fonjelentése.) Az utóbbi napokban a kor­mánypártnak arra irányuló terrorja, hogy a magyarság választások előtti politikai moz­galmait elnyomja — amennyiben lehetséges volt — még fokozottabb miértékben nyilvánult meg. A mai választásokat megelőző napok­ban már alig adtak engedélyt magyar vá­lasztási gyűlések tartására. Vasárnaptól kezdve pedig egyáltalában nem volt szabad még esoportosulniok sem az erdélyi kisebbségeknek. A magyar határszélen az ostromállapotra va­ló hivatkozással egyáltalában nem adtak en- gdélyt gyűlésekre. Biharban Káctsány Jánost, az itteni magyar lista vezetőjét csendőrök kísérték barátjának) a református papnak meglátogatására s vissza is kísérték a falu határába. Udvarmegy;ébeni ahol a békevilág­kis eső, de az átvonuló felhők délutánra már eloszlottak, a nap teljes erejében tün­döklők s a kiállítás külső képe egyszeriben fővárosi jelleget vett fel. Siirün hullámzó tö­megek járták a pavilonokat és este Hat óra tájban a pénztárak már 7000 kiadott jegyet regisztráltak. Nemcsak Ungvár, hanem az egész Ruszinsz­kó nagy érdeklődést mutatott. Beregszászról, Munkácsról, Nagyszöllösröl, Husztról töme­gesen jöttek a látogatók. Elhatározó, nagy siker, ebben a rövid mondatban foglalhatjuk össze az ungvári kiállítás eredményét. Ez a kiállí­tás nem mutatja be ugyan Ruszinszkó gaz­dasági életének egész képét, mert ennek lé­nyegét a mező- és erdőgazdálkodás teszi, a feldolgozó iparról azonban beható ismerete­ket nyújt. Hisszük, hogy az első kiállítás si­kere már most megérlelte a második kiállí­tás tervét, amely már Ruszinszkó egész gaz­dasági életének bemutatója lesz. Következő cikkünkben részletes sereg­szemlét tartunk a kiállítás anyagán. Vécsey Zoltán dr. bán hirmagnak sem volt egyéb, mint székely, még továbbmentek a csendőrök. Nagysolymoson Sebessy János képvise­lőjelöltet letartóztatták és csendőrök kí­sérték Székelykereszturra. Sebessy miég ma is le van tartóztatva. Temesvármegyében Torna Gyula és Muth Gáspár ellen izgatás címén eljárást in­dítottak s egyúttal közölték velük, hogy mind­addig, amiig a vád alól nem tisztázzák magu­kat, nem szerepelhetnek népgyüléseken. Ez­zel megkötötték a kezüket. Háromszék me­gyében Sándor József szenátor jelölt agitáció- ját tették lehetetlenné. György ditrén letartóztatták László De­zső, Willer József és Görög Joaclvim jelölteket a környezetükben levő elő­kelőségekkel együtt s órák hosszat tartották őket fogva holmi szűk, dohos községi fogdában. Alcsikon és Tusná­don letartóztatták Bariba Ignác dr. képvise­lőjelöltet s ugyancsak hosszabb fogvatartás után bocsátották csak Szabadon. György Lajos ghimesbükki plébánost a csendörőrsön tartották fogva. Györgyszent- miklóson letartóztatták Puskás Istvánt, az ot­tani takarékpénztár igazgatóját és szinte végnéíküli a sora mindazoknak, akiknek sú­lyos kellemetlenséget okoztak a csendőrható­ságok csak azért,, mert a kisebbségihez mer­nek tartozni. Minden községben megerősítet­ték a csendőrosztagokat, amelyek éjjel-nap­pal cirkálnak az utakon s a magyar párt választási plakátjait szu­ronyaikkal kaparják le a hirdetési falak­ról és oszlopokról. Gyárfás Dezső és Bariba Ignác dr. a temp­lomból kijövő nép közé elegyedtek, mert a gyűlés megtartását nem engedélyezték, de a csendőrség innét is kihurcolta őket. Ilyen s ehhez hasonló auspiciumok kö­zött indul a mai választási küzdelembe Romá­nia magyar kisebbsége., amelynek helyzete ezek mellett kétségtelenül nem irigylésre- méltó. A román nemzeti parasztpárt is meg- sokalta a kormánypárt hallatlan terrorját és nagy lelepzéseket közöl a belügyminisztérium titkos utasításairól. Ezek szerint a belügyminisztérium utasította a vidéki csendörhatóságokat, hagy kötelesek se­gíteni a liberálispártiakat minden esz­közzel a győzelem elérésében. A liberális párt pedig utasította vidéki tago­zatait, hogy a reggel nyolc órakor kezdődő ván lasztások előtt legügyesebb és legenergiku- sabb párthívei már hét órakor foglalják el helyűiket a szavazóhelyiségekben s az ellenzék szavazóinak személyazonos­ságát vonják kétségbe, vagy minden­képpen akadályozzák őket meg abban, hogy szavazatukat leadhassák, sőt szük­ség esetén gondoskodjanak letartózta­tásukról. Kolozs- és Csikmegyében nagyon sok szé­kelynek nem kézbesítették ki a Szavazóje­gyét, egy szóval minden lehetőt megtesznek,- hogy magyar képviselő ne juthasson be a bu­karesti parlamentbe. A rozsnyói Kereskedelmi Társaság centennáriuma Rozsnyó, julius 7. (Saját tudósítónktól). Im­pozáns keretek között ünnepelte meg a Rozsnyó és Vidéke Kereskedelmi Társulat száz éves ju­bileumát vasárnap. Az e napra összehívott disz- közgyül’st széleskörű előkészítő munka emelte a város és vidék emlékezetes, jelentős ünnepévé. Már a kora délelőtti órákban egymás után érkez­tek meg a vidéki rokontestületek képviselői, a a közgyűlés megnyitásának órájában a feldíszí­tett és zsúfolásig telt társulati terem valóban ünnepi képet mutatott. A diszközgyülést Kirschner Zsigmond, a Tár­sulat elnöke nyitotta meg mély hatású beszéddel, egyben üdvözölte a vendégeket. Ezután Varga Sándor tanár olvasta fel a Társulat felkérésére irt hosszabb tanulmányát, mely a Társulat szá­zados múltjával, sőt az azt megelőző korszakkal is kimerítően foglalkozva, teljes képét nyújtot­ta annak az immár harmadik évszázada folyó de­rék munkának, melyet a Társulat mai tagjai ne­mes buzgalmu őseik nyomdokán végeznek. Le­véltári kutatások alapján igazolta, hogy a Tár­sulat a mai napon Ferencz császár és király ala­pító-levelének keltét ünnepli ugyan, de kétszázöt­ven esztendőre nyúlnak vissza a hiteles nyomok, melyek a . rozsnyói kalmár-céh mai utódjáig, a Rozsnyó és Vidéke Keresk. Társulatig vezetnek. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Pósch József dr. javaslatára a diszközgyülés a szerző­nek meleg köszönetét s elismerését fejezte ki a végzett munkáért. Strausz Miksa dr. titkár jelentésében a ke­reskedelem mai helyzetét, feladatait s követendő útját tárgyalta, a világgazdaság és egyetemes em­beri fejlődés problémáiba bekapcsoltam A hiva­talos üdvözlések sorát a besztercebányai Keresk. Kamara alelnöke nyitotta meg lelkes szerencse- kivánatokkal. Utána a kassai és pozsonyi gré­mium, valamint a Keresk. Társulatok Orsz. Szö­vetsége nevében Békefi keletszlovenszkói titkár üdvözölte az ünneplő testületet. Rimaszombat bajtársi köszöntését Dickmann elnök tolmácsolta, a szaksajtó nevében Kerekes György dr., a Köz­érdek főszerkesztője beszélt. A Rozsnyói önálló Iparosok Csoportja nevében Kemény Géza elnök, az Általános Ipartestület nevében Engler Andor elnök, a Rozsnyói Keresk. Alkalmazottak kép­viseletében Spisak elnök köszöntötte az ünneplő testületet. A közgyűlés után sokan gyönyörködtek a közszemlére kitett eredeti alapitó okmányban, mely egész kötetet tesz ki, s minden lapja ne­mes fehér pergamen, gyönyörű diszitő szegé­lyekkel, pecsétje sárgaréz tokba öntve teljesen hibátlanul maradt meg. Délben nyolcvan terítékes bankett volt a Fe­kete Sas kerthelyiségében.. Délután a Társulat elnöksége vendégeit kirándulásra vitte. Megte­kintették Kraszna-Horka várát és az Andrássy Mauzóleumot, majd a berzétei Rákosy likörgyárba autóztak, melynek üzemi berendezése, valamint a Rákosy gazdaság mintaszerű, modern vezetése általános csodálat tárgyát képezte. FORTUNA Önnek is szerencsét kosi Vegye meg ott sorsjegyét! Hírei* 2 millió koronát. Fortuna Bank fizeti ki a legnagyobb főnyereményeket. „ Az osztálysorsjáték nagy jutalmát is — mint ismeretes — a „FORTUNÁ“-nál nyerték. Rendeljen még ma levelezőlapon 74 sorsjegyet Ke20-—, 72 sorsjegyet Ks 40°— és 7i sorsjegyet Ke 80*- ért. a FORTUNA BankfIsletnOI, Bratisiava, Ounaiská 7. A sorsjegy fizetendő vétel után befizetési lap utján. Korányi: Ha a népszövetség Magyarország Sogait megsértené, ez anarchiához vezetne a nemzetközi Jog terén Paris, julius 7. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ egy újságíró kérdésére a magyar-román hirtokpörre vonatkozólag a következő kijelentéseket tette: — A kérdésnek már jelentékeny irodalma van Franciaországban, A legkiválóbb francia nemzetközi jogászok leadták már ebben az ügyben véleményüket. így Barthé- lemy, Lapedell, Brunet, Dupuis és Pillet tanárok, valamint Reynold szenátor s mindany- nyian megegyeznek abban, hogy a kérdés jogi része teljesen elválasztandó a technikai résztől. Az az általános vélemény, hogy a tanácsnak feltétlenül döntenie kell a békeszer­ződés értelmében, mert a világ hite megrendülne a döntőbírósági rendszerben, ha nem rendelnék ki a pótbirót. A francia jogászok egyáltalában megállapítják, hogy a nemzet­közi jég alapelvei szerint egyetlen állam sem sajátíthatja ki az idegen alattvalók birto­kait teljes kártérítés nélkül. A birtokok visszaadása vagy a kártérítés iránti követelés szerintük kétségtelenül jogos. A népszövetség további halasztása nyúlt passzív reziszten­ciát jelentene, A kérdés általános nemzetközi kérdéssé duzzadt s ha a népszövetség Ma­gyarország jogait megsértené, ez anarchiához vezetne a nemzetközi jogviszonyok terén! Na választ képviselőket Erdély magyarsága A kormány terrorja az utolsó napon nem ismert korlátokat — A magyarságot teljesen megfosztották a gyülekezési jogától — Újabb letartóztatások —

Next

/
Thumbnails
Contents