Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-05 / 151. (1485.) szám

ÍP44 jUUtie, O, k«MÚL Húr bán és a bécsi rendőrminisztérium Levéltári adalékok, miként szította és pénzelte a bécsi össz- monarchiai politika a magyarellenes nemzetiségi akciókat Irta: Stoier Lajos. Copyright by F. M. H. VI. Említettem. hogv Szeberinyi evangéli­kus lelkész, akit a kormány Becsben felhasz­nált arra-, hogy a magyarellenes egvMzpoli- fcikában konfidensi és propagandaszolgálato- kat, teljesítsen, Húr bánnak egyik jóakarója és protektóira volt Hurbán az 1861-iki memo- randumakció óta Bócsben inéi inkább errata persona lett., már azért is, mert a magyar­ellenes evangélikus pátensniozgialomban még exponáltabban viselkedett. 1862 november 9-akéa Hlubolián az autonómiaiba egyházi bi­zottságot a fellázított lakossággal kikergette, amely tettével Rainer főhercegnél való ki­hallgatása alkalmával is dicsekedett. A fő­herceg a bizottság kiűzetése felett az audien­cián jóízűen nevetett.. Schmerling 2z 1861-iki ősi kormány a magyar udvari kancellária és annak intenciói ellen dolgozott. 1865 márciu­sában Hurbán ismét pénzt kért Mecsery rendőrminisztertől a következő levélben: „Excel! enc.iád! Gyermekeim neveltetése miatt a legna­gyobb szükségbe jutva, legmélyebb tisztelet­tel Excelleneiádhoz menekülök egy kegyes támogatást kérve; e hó végén a legidősebb leányomat Ncuendettelsauban, Bajorország­ban levő diakonissaintézetből kell elhoznom és legifjabbik fiam részére Felsőlövőn 150 forintot letennem, ezen anyagiak felett azon­ban nem rendelkezem. Hiszen mindazon, szegény családomat részesített jótéteménye­kért szorgalmas, az állam javát szolgáló imá­val és hü, következetes munkával igyekszem hálásnak mutatkozni. Kegyeskedjék Exceilenciád ezen legalá­zatosabb kérésemet jóindulattal fogadni és megengedni, hogy legmélyebb tisztelettel és nagyrabecsüléssel maradiak Exceilenciád legalázatosabb szolgája Hurbán J. dr. lelkész etc m. p.“ Mecséry miniszter erre 100 forintot utalt ki Húr bánnak, aki levelében maga is jelzi, hogy többször kapott ilyen segélyeket. Krakkó, a legendák fővárosa Hogy mentették meg a várost a tatár sereg elől — A két torony története — A Ryssek gaiambfai — A „sárkányksst* szlovák akciót azzal hálálta meg, hogy Fran- ciscvt liptói főispánná. Daxnert pedig gömöri alispánná nevezte ki. Bécsben Kuzmanv Ká­roly mint, teológiai tanár működött és Besz­tercebányáról Movses püspök ápolta szorgal­masan bécsi összeköttetéseit. Hurbán az em­lített egyházi munkával a lipcsei egyetem diszdoktorságát nyerté el és aranyérmet a császártól. A munka a bécsi kormány szub­venciójával látott napvilágot. Hurbán lapja, a „Cirkevné Listy" 1862 óta szintén bécsi szubvencióval jelent meg. tulajdonosa azon­ban továbbra is anyagi gondokkal küzdött. Folytonos pénzzavarban volt. A mentőangyal rendszerint a bécsi rendőrminisztérium volt. Szob erényi 1864-ben Hirsch osztálytanácsost azzal a kéréssel kereste fel. hogy utaltasson ki Hurbán részére 500—600 forintnyi segélyt. Hurbán 500 forintot kapott „ohne weifere Verbindliehkeit“, mint ezt Hirsch az aktára ráieevezte. Szoberinyd levele Hirsch osztálytanácsos­hoz a következő: „Becs, 1864. április 2. Mélyen tisztelt, Osztálytanácsos Ur! Hetek óta egy ügy nyomja a szivemet, melyet eddig nem mertem írásban közölni, mielőtt véleményét egv szóbeli diskurzusban ki nem kutattam. Miután azonban az egyik hét a másak után elmúlik anélkül, hogy ked­vező alkalmam lenne Nagyságoddal beszélni, kényszerülve látom magamat, hogy ezt a ré­szemre nehéz és kényes ügyet önnel Írásban közöljem. Nagyságod tudja, hogy a magyar udvari kancellária mennyi pénzt, ad ki szubvenciók­ban magyar lapok részére, amelyek azonban igazán Ausztria javáért nem dolgoznak _ és nem exponálják magukat! Éppen igy bizo­nyos férfiak százai használtatnak fel. akik mindenesetre a magyar udvari kancellária céljainak, de nem Ausztriának használnak. Miért nem juttat a magas központi kormány, az osztrák államérdekeknek ezen ió ápolója, egv olyan férfiúnak egy biztosított évi támo­gatást negyedévi Részletekben, akinek mű­ködése több garanciát nvujt. mint az egész udvari kancellária! Annál is inkább, mert hiszen csak 5—600, mondd: öt-hatszáz forint­ról van szó! Ez a férfiú Hurbán dr. Hiszen jól tudom. he°v már gyakran kapott támogatást. Azt is tudom és Osztálytanácsos ur annyi belátást fog bennem feltételezni, hogy néki nincsen joga bizonyos követeléseket és pretenziékat támasztani. Azonban az is bizonyos: Hurbán szegény falujában egyetlenegy garast sem ad ki pazarló módon. — ha tehát mindig újra pénzszükségbe kerül, ugv bizonyos, hogy ke­vés van neki belőle, örökös pénzzavarának oka: egyrészt hét gyermeke, másrészt enor- me munkaereje, mely pihenni nem engedi és igy munkáinak kiadásától elállni nem tud! Legutolsó ittlétekor ezen tárgyról velem egész nyíltan beszélt. Kijelentette, hogy mennyire jól esnék neki, ha legalább is há­rom éven keresztül negyedévenként, mig legidősebb gyermekei Németországban tar­tózkodnak, egy 125—150 osztrák forintnyi összeget kapna. Kedves Osztálytanácsos Ur! Hiszen ké­réseik meg vannak engedve! Ugyebár, a mi kedves Hurbánunkért ezt a kérést megkoc­káztathattam?! Ha Excellenciájánál a® ön tá­mogatása használ: ugv hálát adok a jő Isten­nek. Ha nem, ugv előre tudom, hogy sem az ön, sem Excellenciája jóakaratán nem múlt, én azonban részemről legkiválóbb elvbará­tunk irányában kötelességemet, teljesítettem. Remélhetően Ön nem veszi ezt tőlem zokon. Ma a Presse szerkesztőségében szemé­lyesen olyanokat, tapasztalhattam, melyek lehangolt,Iá tettek, sőt teljesen disgustáltak. Személyesen, — ha megengedi, — erről részletesen. Kliensemet legjobban beajánlva, mara­dok kiváló tisztelettől Nagyságod iránt odaadó Sz." E levél bizonyítja, hogv Hurbán gyakran kapott a rendőrminiszlériumlól pénzt, hogy Hurbán ott, kedves személy volt, hogy a bé­Krakkó. julius elején. Krvnicai höliy ismerőseimmel hozott össze Krakkó nagy korzó piacán, a Ryneken a véletlen. Delet harangoztak, s a Mária-templom magas tornyából különös trombitaszó hang­zott. Busán, élesen sírt s mintha kettévág­ták volna, hirtelen megszakadt. — Ismeri e félbemaradt, trombitaszó történetét? — Mesélje el kérem asszonyom! — Tatár sereg kerítette be Krakkó vá­rosát. Erős várfalaival sokáig ellenállhatott. Árulás utján korahajnalban azonban észre­vétlen be akart surranni az ellenség. Kis pe­reces fiú szürkületben munkába indult, s észrevette a belopódzó idegen sereget,. Lé­lekszaladva a toronyba rohant, sípjába fűit s fellármázta a város őrségét. Sipölását még be sem fejezte, egy jól irányzott lövésre holtan bukott a toronyabla.kból a piac kö­vezetére le. az őrség azonban máris talpon, erős küzdelem után sikerült az ellenséget kivernie, — a város mentve volt,. Ennek a kis hősnek emlékére a naP minden órájában ugyanabból a toronyablak­ból trombitaszó hirdeti Krakkó lakosainak, hogy a város hálás megment,óiét, nem fe­lejti el. s amint a kis hős sem fejezhette be a riadót, a trombitaszó is számyszegetten hallgat el. — S van még több ilyen megható mesé­je a városnak? — Se szeri, se száma. A Wáwelen a „sárkánykut". Szörnyű sárkány tanyázott, a város szélén, s naponta szüzleánvt. köve­telt ... — Bocsánat, hogy félbeszakítom asszo­nyom. nem Anatole Franoe „Pinguinek szi­getéből" vették e szép mesét? — Ha viccel, nem mondom tovább... Kézen-közön azonban a többi legendát is elmesélték, alig van templom, szűk utca, környékbeli kolostor, mely körül csodate­vés. legendák tarka bús meséje ne szö­vődnék. Bielanyt, a kamalduli szerzetesek köze­li kolostorát is regényes mvihos övezi. Nem akarok szentségtörő kézzel titká­hoz nyúlni, nekem is úgy mesélték, a szer­zet tagjait élet-tragédiák hosszú, tarka so­ra sodorta ide. hol aztán önként, hol pedig büntetésből, a szerzetek legszigorubbiában kell életüket némán, örökre hangtalan tölteni. Hej mennyi regényt, bús történetet hallgatnak el e komor, szomorú falak! A lengyel nemzeti muzeum bejáratánál erős vasláncon rozsdafőltos vén fringia fityeg. Persze kell, hogy ennek is valami históriája legyen. A nagytemplom kettős tornyának épí­tésével két, testvért bíztak meg. Vetélkedje­nek. melyiknek tornya lesz maid szebb. Nagy Kazimir király külön jutalmat szánt a győztesnek. Már majdnem készen volt. a két torony, a piacon összegyűlt nép naponta bá­multa a remekbe készült, nagyszerű munkát, s terjedni kezdett a hir. hogy Iwo mester tornya lesz maid ékesebb. Irigység ördöge szállta meg a fivére lelkét, s mielőtt, a má­sik munkáját, befejezte volna, az irigy test­vér megölte őt. Azért különbözik a két torony, az egyik díszes, tetején aTánv korona csillog, a má­sik alacsonyabb, szinte látszik, hogy befeje­zetlen maradt. Krakkó közelében fekszik a világhíres wieUczkai sóbánya. Nagy messzeségre ki­terjedt sóból faragott földalatti város. 320 méter mélységben sós tavak, termek, erké­lyek. s egy 120 kilométer hosszúságú útvonal. Eav millió métermázsa sót, termelnek éven­te a bányából. Egyetlen sóbányájuk, mert valamikor Lengyelországnak egy gramm só­ja sem volt. A h genda szerint, ugv fedezték fel. hogy Boliszláv király menyasszonya Kunigunda, nászajándékul olyat ígért, ami még az egész országban nincs. Gyűrűje, melvet a király­nak nyújtott át. kezéből kihullott, s messze egv gödörbe gurult. A király az egész királyi kertet felásatta. hogy menyasszonya gyűrűjét megtalálja, s gyűrű helyett a csodás sóbá­nyára lelt. Szépségre a velencei Márkus térrel ve- tefesző krakkói Rynek még abban is emlé­keztet a világ eme egyik legszebb piacára, hogy szelíd galambok ezernyi raja lepi el itt is a környező templomok tornyát, mohós fedelét, s első füttyentésre özönével zúdul­nak a barátságosan közeledő idegen felé. Sok száz éves hagyomány a krakkói galamb-sereg, s Isten ments, hogy valaki ár­tó szándékkal viseltessen irántuk. Akárcsak Egyptomban az íbiszt, vagy a fáraók hatal­mát jelképező saskeselvüt. a krakkóiak is valósággal szent állatnak tekintik a piactéri galambjaikat. A Mária-templom plébánosának bosszú­ságára el is szaporodtak rettenetes mennyi­ségben, s még csak pecsenyének sem hasz­nálhatja fiataljaikat sem. mert, a torony külső odvaiban fészkelnek, melyekhez leg­feljebb amerikai hosszúságú létrával lehetne hozzáféxkőzm. Tiszrtaságérzékük persze hiá­nyos. s a templom szobrain sok kárt. okoz­nak. s körmenetkor még a papság arany­hímzésű ruháit sem kímélik. Ez okból a ha­lálos Ítéletet akarta már rájuk kimondani a plébános, hívei azonban a galambok ki- Dusztitásának még csak gondolatára is annyi­ra felzudultak. hogy tömegestül tódultak a plébánia felé, s kijelentették, hogy más templomba járnak, s boíkottálni fogják a plébániát, ha egyetlen galamb toliszárnyá­nak is legkisebb baja esik. A galambok tehát, tovább röpködnék a szentek szobrai körül, megpihennek azok válla in. csodálkoznak, búgnak, szerelmes szárnvcsattosással kergetik, látogatják egy­mást™ s nehogy felejtsék őket. piciny név­jegyeiket, gondtalan nemtörődömséggel adják le szerteszét, s ha valaki finom magot, kövér kukoricaszemet szór eléjük, vad öröm­mel rohanják meg. Kánikula ideién olyan szelet támaszt, ezernyi röpködésük, hogy a legmodernebb villanyos szellőztető készülék sem ér fel vele. Si non e verő. él bon trovato,,, A „noli me tarig ere" galambsereg keletkezésének története sok száz évvel ezelőtti időkig nyú­lik Vissza, • Hedvig, a lengyelek szépséges király­néja körül fonódott a bájos legenda. Jézus menyasszonya, apáca szeretett volna lenni Hedvig. Mást határoztak azon­ban az ország bölcsei, s a fiatal királvkis- asszonv eljegyzési ünnepét Zsófia napra tűz­ték ki. A fagyos szentek kísérője. Zsófia ugvlátszik akkortájt, is hideg szent, asszony lehetett, mert, az eljegyzési Ünnep előestéjén akkora hideg fenyegetett, hogy Hedvig félt, hogy virágos kis kertiét, melyben javában pompázott a tavasz minden éke. éjszakán át eilhervasztia a májusi fagy. Élete boldogságát, tette virágjai meg­mentésétől függővé, s buzgón imádkozott, hogy kerülte őket a hervasztó halál. S ime csoda történt. Esteli harangszóra fehér galambsereg repült, elő. megszállta a kis kertet, kiter­jesztett fehér szárnyakkal Hedvig virágjai­ra telepedett. Rétet, mezőt fehér dérvirággal borí­totta el reggelre a Zsófia napi fagy. Hedvig virágjait, meleg szárnyaikkal megvédte azonban a hófehér galambsereg. Eljegyzési ünnepén csők az ő virágjai díszíthették Mária oltárát, mely előtt, gyöngy­virág koszorúval gyönyörű fején, hálatelt könnvek között köszönte Hedvig a csodát­S a galambsereg örökre ottmaradt. Lelkes, kedves, legendás mesékre haj­lamos a Mgykedélvü, végtelen iöszivü len­gyelországi nép. Mig mások intézték sorsát, regényes hajlamait bőven ápolhatta, önállóságát visz- szanverte, s élete folyásából egy szines, szén. tarka folt kiszakadt. Dal, gitár, mese kell e népnek, — po­litikával törődjék az angol, franciá, német- Huiigaricug Viator. Kóburg Ferdinánd most negyven éve foglalta el a bolgár trónt Most van negyven éve annak, hogy Bul­gária áz arosz-török háború után az európai diplomácia érdeklődésének középpontjában ál- lctt. Az orosz rubel továbbra is erősen dolgo­zott és a Batfcenberg Sándor fejedelem buká­sát követő interregnumban mindent elköve­tett, hogy Bulgáriát a maga szorosabb érdek­körébe vonja. A bolgár trón jelöltjei egy- ideig Valdemár dán királyfi, a cár rokona, majd Dadian Miklós mingéiiai herceg voltak. A nyugateurópai diplomácia azonban nem tartotta őket alkalmasoknak a bolgár politika vezetőinek, igy főleg a híres Sztambulovnak a rokonszenvét sem tudták megnyerni. így ke­rült egyszerre csak az előtérbe Kóburg Ferdi­nánd herceg Személye. Andrássy Gyula gróf akkori külügyminiszter irányította Kóburg Ferdinándra a figyelmet, mint akit származá­sa, családi összeköttetései, rendezett vagyoni viszonyai és dicsérettel emlegetett személyes jótulajdonságai ajánlanak a trónra. Kóburg Ferdinánd ekkor a 7-es magyar honvédhuszárezredben szolgált, mint főhad­nagy és a magyar arisztokráciával a legszivé- lyesebb viszonyt tartotta fenn. 1887 julius 7-én volt a Szobránje ülése, amelyen Kóburg Fer- dinánd herceget egyhangúlag fejedelemmé vá­lasztották- Másnap megérkezett a herceg vá­lasza Becsből, hogy elfogadja a fejedelmi trónt, ha megválasztásához a török porta és az európai nagyhatalmak is hozzájárulnak- A választásból kiterjedt diplomáciai bonyoda­lom keletkezett úgy, hogy Kóburg Ferdinánd már-már vissza akarta vonni elhatározását Végre augusztus 10-én adjutánsa, Dobner szá­zados kíséretében mégis elutazott Bulgáriá­ba, ahol végig az országon nagy lelkesedéssel fogadták és augusztus 14-én le is tette az es­küt a szobranje előtt. Mikor Ferdinánd a királyi proklamá­ció felolvasását messzehailható hangon igy fe­jezte be: „Éljen a szabad és független Bulgária!" — az egész gyülekezet lázban égett, a « képviselők a fejedelemhez siettek, a váliukra emelték és úgy vitték ki a teremből. A térsé­gen a nép a fejedelem ruhája szegélyét csó­kolta és a paripája lábai elé térdelt. Pár hét­tel később a fejedelem körutat tett az ország­ban és útja valóságos diadalmenet volt Az­után jött az elismertetésért folytatott nehéz küzdelem a portával és a cárral. Sokszor már úgy látszott, hogy Ferdinánd helyzete tart­hatatlan, sőt a családi tanács is visszavonu­lást ajánlott neki. Ferdinánd azonban hűsé­gesen kitartott fogadalma mellett és nem min­dennapi diplomáciai ügyességgel nemcsak ön­maga számára mentette meg a helyzetet, ha­nem Bulgáriának is becsületet szerzett úgy a Balkánon, mint egész Európa előtt Uralko­dása idején Bulgária nagy és megérdemelt vi­rágzásnak indult és az ellenséges indulatu országok közé ékelve is jelentős fejlődést ért eL Bolgár cár lett Ferdinándból, aki teljesen egybeforrott népével és a sorozatom sikerek­nek csak a világháború kimenetele vetett vé­gett, amikor á háborúban elfáradt bolgár nép megtörte az egységes front gyűrűjét. A Bal­kánon kezdődött háború a Balkánon ért vé­get*. és Ferdinánd a diplomata éleslátásával állapította meg, hogy az igy keletkezett hely­zetben neon tarthatja meg a trónját, de leg­alább megmentheti a fia számára, ha idejeko­rán cselekszik- Harminc évi uralkodása után lemondott a trónról és umrányi birtokaira vo­nult Azóta csak néha érkezik hir róla, de az idő neki kedvez és máris megállapítható, hogy a századeleji európai államfők között erősen kiemelkedett markáns egyéniségével és poli­tikai jártasságával. így fiatalít és szépit a t Corail-cr&ne (Ml-púder COF&ü'Szappao FSí arakat i Ő. S. R. rénoélwi Vörös Rák gyógytár, Bratíslava. nBMHMl nnMUMAMW* iMMWmMHHMMMMMBira II Win ' M. U. Dr* Powr xaoorvos Praha II., Jcngmaanorá 4. Telefon: 30902. — Rendel d. u. 4-6-ig. — Tele'on: 3090?. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents