Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-30 / 172. (1506.) szám
8 1927 julius 30, szombav • • Ütötték, verték s tizenötször hallgatták ki Vyrubova asszonyt a Trocky-bástyán «ySzimiÁZ«ZEI>R AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombat: Egy indián leány bosszúja és A Sheik fia. Rudolf Valentinéval. Vasárnap: Ember az állatban. Art Accorod és A fekete sas. Valentino legszebb filmje. Hétfő és kedd: Roda-Roda világhírű vigjátéka: Csákó és kalap. Harry Liedtkevel. Szerda: Gösta Beríing és az Arany láz. Charlie Chaplin repriz. Csütörtök: Gösta Béri ing. Péntek: A varieté. Emil Jannings-al és Putty Idával. Rovatvezető VÉCSEY ZOLTÁN dr. 84. sz. feladvány Orliimont (Páris) Sötét: Kd8, Ba8, FhS, Ha7; gyaiL g7 és h3. „A Romanovok fénykora és bukása" Irta: A. A. Vyrubova Világos: KM, Bc7 és f7, He8; gyal. d7. f2 és g4. Matt 5 lépésben. A megfejtéseiket csütörtökig kell beküldeni. A megfejtők között könyvet sorsolunk ki. — Az Orlimont-probléfm'a megfejiőinikne'k nein fog külö- njösebb nehézséget, okozni, mert az egész egy tréfás taktikai trükkön épül fel. A 88. sz. feladvány megfejtése: 1. Vhő—e8. Helyes megoldást küldték be: Hartsteín Sándor (Buszt), Láiczkő József (Kassa), Klein Zoltán {Kassa), Kossaczky Zoltán (Poniky), Bakajsza Lajos ('Ungvári, Sijposs Géza Dezső (Beregszász), Koppermaim Ede (Ruitka), özv. Bartos Mérné (Felsőszeli), Scthwarz Benedek (Szered), Szalatnay István (Rimáik Óik óva), Aitíh Nándor (Pozsony), Ko- váts Elemér (Érsekuj'vár), Gedeon dr. (Kassa), Bi- tula Sándor (Selmecbánya), Reisz Manó (Prága). 135. sz. látszana Világos: G-rau. . Sötét: Maróczy Géza. Játszották a londoni sakkolimpiászon, az Argentína—Magyarország mérkőzésen. 1. Hgl—f3, Hg8—f6 2. d2—d4i d7—dő 3. c2—c4, e7—e6 4. Hbl—c3, c7—c5 5. c4Xd5, IÍÍ6Xd5 6. e2—e3, Hb8—c6 7. Ffl—b5,-c5Xd4 8. VdlXd4, Fc8—d7 9. Fb5Xc6, Fd7Xc6 10. Hc3Xd5, Vd8Xd5 11. 0—0, Ff8—c5 .2. Vd4Xd5, FcöXdő ,3. Fel—d2, f7—f6 4. Fd2—c3, Ke8—f7 15. Bfl—dl, Ba8—d8 16. Hf3—el, e6—eő 17. Bdl—d2. Fc5—b6 18. b2—b3, Fd5—e4 19. Kel—f3, Ba8—c8 20. BdlXd8, Fb6Xd8! 21. Bal—cl, Fd8—©7 22. Fc3—b2, Bc8Xcl 23. Fb2Xcl, Fe4—d3! 24. Hf3—d2, Fe7—c5! 25. Hd2—c4, Kf7—e6 26. IIc4—d2, Ke6—d5 27. h2—h.3, a7—a5 28. Kgl—h2, e5—e4 29. a2—a3, b5—b4 30. a3—a4, f6—f5 31. Fel—b2, f5—f4! Világos feladta. A Prágai Magyar Hírlap levelezési x'arsessye Sakkozó olvasóink általános óhajára az ősz kezdetével nemzetközi levelezési sakkversenyt óhajtunk rendezni, amelynek célja az, hogy alkalmat adjunk a sakkélet centrumaitól elzárt olvasóinknak a tanulásán, a gyakorlati fejlődésre. A versenyt csoportokban, rendezzük meg s a csoportokat a jelentkezők erőviszonyai alapján ál Htjuk egybe. A csoportok első két-bárom győzteséből alakítjuk meg a döntőt, amelynek győztesei a dijakért küzdenek. Négy dijait tűzünk ki: 1200, 700, 500 és 300 korona értékben. — Miután elsősorban az a célunk, hogy saját sakkozó olvasóinknak biztosítsunk versenyalkalmat, felszólítjuk az érdeklődőket, hogy nevezésüket mielőbb juttassák rovatvezetőnk címére. Csak azokat a nevezéseket vesz- ezüik figyelembe, amelyekhez 50 K tét és 50 K bánatpénz van mellékelve. A tét a díjalap növelésére szolgál, a bánatpénz a verseny szabályszerű lejátszása után visszajár. A versenyzők beosztásáról, a versenyszabályokról s a szükséges technikai tudnivalókról a nevezési zárlat (augusztus 16) lejárta után értesítjük a versenyzőket. A rovatvezető üzenetei Dr G., Kassa. A'82. sz. feladvány bárom lépésben oldható meg. 1. Be6—fő, iKd.4—e4 után a matt szintem kettőben megy. — özv. B. M., Felsőszeli. A jutalomkönyvet expediáltuik. — L. M.-né, Nagy- szöílős. Litberátby Erzsébet jelentkezését a versenyre tudomásul vettük s elfogadtuk. — K. Z., Poniky. 1. A megfejtéseiket mindig csütörtökig keli beküldeni „Sakik“ dimij el zéssel szerkefizifősé- günkbe. 2. A gondolkodási idő két nap lesz. 8. A könyvre nem érkezett elegendő előjegyzés. — H. 8., Buszt. Újból megvizsgáljuk. 28. Ekkor ismét alkalmam volt meggyőzödn arról, milyen hazug volt az az ostoba híresztelés hogy a császárral együtt Raszputin ás Stürmer — különbékét készit elő. A császár gondíerhes arccal lépett a szobába és azt mondta, mikor leült: — Nos, Grigori, most imádkozz ám szorgalmasan, mert úgy látom, még a természet is ellenünk esküdött. Elmondotta, hogy a hatalmas hófúvások miatl Pétervárnak gabonával való ellátása nagyon válságos helyzetbe jutott. Raszputin igyekezett bátorságot önteni a császárba, hangsúlyozván, hogy semmiképen sem kössön békét, mert a győzelem azé az országé lesz, amely a legtöbb kitartást és türelmet fogja tanúsítani. A császár igazat adott neki és megjegyezte, hogy híreket kapott, amelyek szerint Németország is élelmiszerek hiányát szenvedi. Raszputin ekkor rámutatott arra, hogy a hadirokkantakat és a hadiárvákat gyámolitani kell a háború után. — Nehogy bárki is közülök hátrányban érezze magát, mert mindegyikük azt áldozta Neked, ami neki a legdrágább. Mikor őfelségéik fölálltak, hogy elbúcsúznak; a császár — mint ilyen alkalmakkor mindig — azt mondta: — Grigori, áldj meg bennünket. Raszputin azt felelte: — Ma Te áldj meg engem. A császár megáldotta. Vájjon valami belső sugallat moudotta-e Raszpuíinnak, hogy utolszor találkoztak, azt nem tudom. Nem merem bizonyosan állitani, hogy az eseményeket előre látta. De azt tudom, hogy mindaz, amit megjövendölt, bekövetkezett. Rasz- put ül okozati összefüggésbe házfa tulajdon, halálát őfelségéik leírhatatlan szenvedéseivel. Az utolsó hónapokban szinte óráról-órára várta, hogy orgyilkos kezek elteszik láb alól. Bizonyságot teszek a Mindenható Isten előtt, hogy Raszputinnal való ismeretségem esztendei alatt soha valami hozzá méltatlan dolgot nem tapasztaltam, sem ilyesfélét szemtanuktól róla nem hallottam. Ellenkezőleg. Vele való gyakori beszélgetéseim erőt adtak nekem arra, hogy a gyalázkodások és rágalmak keresztjét, amelyet Isten váltamra tett, zokszó nélkül viseljem. Raszputint gazembernek kiáltották ki, még ma *s annak gyalázzák; anélkül, hogy állítólag elkövetett gaztetteinek legcsekélyebb bizonyítékát fölmutathatnák. Állítólagos gaztettei miatt meggyilkolták — előzetes vizsgálat és Ítélet nélkül. Pedig minden országban az a szokás, hogy a gonosztevőt előbb letartóztatják, elitélik — és csali azután végzik ki. Vladimír Mihalovics Rudnyev, aki az ideiglenes kormány alatt a Raszputin-ügy vizsgálatát vezette, egyike volt azoknak a keveseknek, akik igyekeztek széttépni a „sötét hatalmakéról szőtt mesét és Raszputin személyét igaz világításba helyezni. De neki sem volt könnyű a dolga. Rasz- putin halott, az orosz társaság pedig züllött volt, úgyhogy higgadtság és tárgyilagos ítélet szinte sehol nem akadt. Megjegyzésre méltó, hogy Rudnyevnek a vizsgálatra vonatkozó följegyzései legjobb szándéka mellett is a zavaros célzások, vallomások és egyéni következtetések keverékei. Mégis értékesek, mert ő volt az egyetlen, akinek volt bátorsága az igazság érdekében az értelmesen gongol- kozó ember álláspontjára helyezkedni akit az 1917. esztendő orosz társadalmának beteges észjárása meg nem fertőzött. Minden Raszputinra vonatkozó tényt összehordott és olyan képet alkotott róla, amely még legjobban egyezik az igazsággal. Rudnyev, mint becsületes és tángyilatgote bíró, nem lehetett sokáig tagja égy lyznékmüM bizottságnak, amelyben arra kényszerittetett, hogy a maga meggyőződése és lelkiismerete ellenére cselekedjék. Arról, hogy a vizsgálóbizottságnak valamelyik más tagja is nyilvánosságra adta volna bengyomásait, nem tudok. Mindig sajnáltam, hogy ha már Raszputin a nyilvánosság szemében bűnös volt, nem állították még életében biróság elé. Meggyilkolása mindenesetre egyik legsötétebb fejezete az orosz történelemnek és a bűnösség kérdése bizonyára mindörökre megoldatlan marad. Azonban bármilyen halállal végezze is egy ember, — gyilkos kéz, vagy betegség vagy aggkor oltsa is ki életét, — Isten itélőszéke elől senki meg nem menekül. Módfelett sajnáltam azt is, hogy Rudnyev soha nem látta Raszputint, soha nem volt alkalma neki beszélni vele. Engem sem többször, sem kevesebbszer: éppen tizenötször hallgatott ki. Mindegyik alkalommal négy óra hosszat. Nem fogom soha elfeledni, milyen lelkiismeretesen fáradozott azon, hogy a tényeket megtisztítsa a hisztériás pletykák tömegétől. Rólam szóló összefoglaló jelentésében mégis van egy és más, ami nem pontos és nem igazságos. „Bőbeszédüsége- met“ emlegeti és azt, hogy szeretek j,egyik téma- , ból a másikba átcsapni". Gyakran kérdeztem magamban, hogy akár a legbölcsebb bíró is tudott i volna-e leljes lelki nyugalommal felelgetni, ha úgy, amint én, hónapokig a Trockij-bástyán ült volna fogságban és ütötték-verték, szidták-gyaláz- ták volna. Nem panaszkodom rá ezért, sőt teljes szivemből hálát adok Istennek, hogy akadt legalább egyetlen becsületes orosz ember, akinek volt bátor- • sága megmondani az igazat, mikor a többiek, a császári család és Pétervár legjobb társaságának tagjai, akik gyermekkorom óta ismertek, az udvari bálokon velem táncoltak és akik előtt nem volt titok atyám hosszú és hűséges szolgálata, kíméletlenül megrágalmaztak, valósággal afféle kalanáornőnek tüntettek föl, aki be tudott lapózni a császárné kegyébe ás el tudta csavarni a császárné fejét. Mikor a Raszputin ellen való hajsza megkezdődött és Raszputin állítólagos befolyását emlegetni kezdték, mindenki elfordult tőlem és azt kiáltozták, hogy én ismertettem meg őt őfelségéikkel. Hiszen nem volt nehéz megvádolni egy ártatlan asszonyt, aki nem mert és nem is merhetett elégedetlenkedni, tiltakozni... Ők azonban, a pétervári világ nagyjai, ennek az asszonynak a há'a mögé rejtőztek és szemüket-fülüket elzárták az elől a tény elől, hogy nem én vezettem be a császári palotába a szibériai vándorprédikátori, hanem Niko- laj Nikolajevics és Péter Nikolajevics nagyhercegek a feleségeikkel. Ha ők ezt meg nem cselekszik, még ma is élne távoli szülőfalujában, senkinek terhére, senkinek botránkozására. Paiéologue, a volt pétervári francia nagyköve: feljegyzéseit lapozgatván, személyemmel kapcsolatban sok olyasmit olvastam, ami egyáltalán nem igaz. Hasonlóképen sok tévedés van a szerzőnek Raszputinnal való ismeretsége rajzolásában is. Az én testvérem házában ismerkedtek meg s igy helyre tudom igazítani némely nem éppen lényegtelen tévedését. Rádióműsor. Szombat: PRÁGA: 11.00 Hangiemezkon ceri — 11.45 és 18.45 Mezőgazdasági hírek — 12.10 Koncert — 13.15 Ipari és kereskedelmi hiirek — 17.00 Opera- uvertűrök — 18.15 Német előadás — 20.10 Ope- rettzeinie — 21.00 és 22.25 Brüimni program — POZSONY: 18.15 Jazziband a Savoybél — 19.20 Mezőgazdasági hírek. — KASSA: 19.20 Szalon- zenekar. —■ BRÜNN: 12.15 A rádiózsoimál zenekarának hangversenye — 17.35 Német hirek — 19.00 Hangverseny — 20.00 A Nemzeti Színház tagjainak ének- és zeneestje — 21.00 Harmónia tamíbunizza- zemekar hangversenye — 22.20 Katonazene. — BUDAPEST: 11.00 Hanglemezkoncert — 17.45 Könnyű zene — 20.00 Vörösmarty: Csongor és Tündéje — Utána cigányzene. — BÉÖS: 11.00 és 16.00 Hangverseny — 19.45 Farsang tündére, Kálmán operettje — Utána: Tánczene. — NÁPOLY: 21.00 Olasz lírai zene. Vasárnap: PRÁGA: 9.00 és 10.00 Mezőgazdasági hirek — 11.00 Hangiverseny — 12.15 Ip<ari és kereskedelmi hirek — 17.00 Kaion'azene — 18.00 Német előadás — 19.00 Negyedóra humor — 20.00 Hangverseny — 22.20 Tánczene. — POZSONY: 11.00 Térzene — 18j20 A rádiőzsurnál szál ónk var t et tj én ek hangversenye. — KAS9A: 19.00 Mezőgazdasági hirek — 19j2ü Vág est. — BRÜNN: 9.30 Mezőgazdasági hirek — 10.00 Orgouahangverseny — 10.30 Zeneteng- verseny — 17.00 Tánczene — 18.30 Gyermekének- kar. — BUDAPEST: 10.00 Istentisztelet a kálvinién templomban — 15j30 Gyermekmesék — 17.00 Carmen, Bizet négyfelvonásos operája — 20.00 A magyar fillbarmon ikueok hangversenye — 23.00 Tánczene — BÉClS: 11.00 Szimfonikus hangverseny — 17.00 Két egyfelvonáscs opera — 19.45 Az i’tél'et napján, Rosegger négyfelvonásos népszin- miive. — LONDON: 15.30 Katonazene — 20.00 Istentisztelet — 21.15 Grieg-est. — LETPZJG: 17.00 ; Citerahangverseny — 20.15 Vig t troli és bajor esetek. — MÜNCHEN: 12.00 Brahms- és Beefho < ven-szonáták ~• 16.00 Tristan és Isolde. — BÉR- í LIN 20.30 Vig vasárnap este — 22.30 Tánczene. s .JSport^ Az amszterdami olimpiász előkészületei Prága, julius 29. Az amszterdami olimpiai játékok előkészületei nem járnak minden akadály né'kül. A holland olimpiai bizottságnak igen spk kellemetlensége van és ha sejtette volna, hogy a holland kormány ilyen mostohán fog vele bánni, talán nem is vállalkozott volna az olimpiai játékok rendezésére. A kormány minden pénzügyi támogatást megtagadott. A pénzt magánkörökben kell megszerezni, és ezen magánkörök természetesen egy szép napon kamatostul visszakérik majd az összeget. És milyenek lesznek majd az 1928. évi olimpiai játékok bevételei? A bizottság a legnagyobb bevételt a tennisz és futball versenyekre irányozta elő. Ma azonban még teljesen bizonytalan, bogy Amszterdamban lebonyolitják-e a futball és tenniszolimpiászokat. A hollandiai bizottság beutazza az egész világot, propagandát csinál, kötet ezet’ségeket vállal, de mind hiába, ezt a kérdést még mindig nem intézték el. A bizottság elnöke Schimmelpenninck báró megnyugtatta a holland közvéleményt, hogy a futballversenyek nélkül is biztosítva lesz a vállalkozás anyagi része. Az evező versenynek is meg vannak az akadályai. Az amszterdamiak szerették volna a város kellő közepén folyó Amsztelt erre fölhasználni, azonban a nemzetközi evező szövetség kiküldöttei ezt a folyót alkalmatlannak találták és a városon kívül eső Slolten folyó mellett döntöttek. Az óriási távolság következtében attól félnek, hogy az evező versenynek nem lesz nagy nézőközönsége. A hoHandiai kerékpárszövetség az olimpiai bizottsággal egyetemben elhatározta, hogy egy négynapos túrát rendez Hollandián keresztül. Ezt a turaversenyt augusztus 17-tól 20-ig tartják meg és azon részt fognak venni a belga, német és lengyel kerékpárosok is. Haiti szigete elküldi az olimpiászra bajnoktávugróját Caíort. A hollandiai gyarmatokon, Indiában már tréningbe állott az atlétikái csapat. Látjuk tehát, hogy a hollandiaik a tőlük telhető előkészületi munkálatot megteszik. Ami a résztvevők elhelyezését illeti, Hollandia, Svédország, Svájc, Magyarország, Anglia és Németország már lakásról és ellátásról gondoskodtak. Az amerikaiak és valószínűleg a finnek is sportolóit a hajókon fogják elhelyezni. Amszterdam városa a várható óriási idegen forgalomra való tekintettel ötven uj villamos- kocsit rendelt. Az állomással szemben bérelt két házat, amelyben a tudakozódó irodákat rendezi be. A hollandiai póstaügyi minisztérium külön olimpiai bélyegeket készíttet. Örvendetes terv az olimpiai játékokkal kapcsolatos kiállítás rendezése is. A szükséges meghívókat ezen kiállításra már a jövő hét folyamán szétküldik. A kiállítás alkalmával pályázatot Írnak ki irodalomra, festészetre, zenészeire és építészetre. A legújabb értesülés szerint a francia olimpiai bizottság elhatározta, hogy részt vesz az amszterdami olimpiai játékokon. Ez azért fontos, mert hiszen még csak néhány nappal ezelőtt « francia olimpiai bizottság egy ellentétes határozatot hozott, mivel a szenátus a két millió frank állami segélyt megtagadta. Most sportkörök biztosították ezt az összeget abban a reményben, hogy a szenátus őszi ülésszaka folyamán mégis csak meg fogja szavazni ezt az állami szubvenciót. így fiatalít és szépít a t SöralNrérae fJOFüIt-pudsr telll-szappan FSlerMcat a £. S. R. résK&»! Vörös Rák yyógytár, Bmtislava. )( A CsAF—MLSz prágai központi megbízottja, Kopper Miksa szerkesztő hétfőn megkezdi négyhetes nyári szabadságát. Sportügyeket tehát csak szeptember 1-től intéz el. )( Csehszlovákia—Jugoszlávia. A julius 31-én lejátszandó országközi mérkőzés csehszlovák válogatott csapatjában változás állott be, mivel Silny jelenleg hadgyakorlaton van és a katonai hatóságtól szabadságot nem kapott. Helyette Bejbl fog játszani, így a csatársorban Vesely helyet Pucs kerül. )( ’A liptószentmiklósi Makkabea II. megyel tenniszversenye augusztus 14-én és 15-én lesz. A verseny folyamán mérkőzni fognak a tátraaljai megye 1927. évi bajnoki címeiért a férfi és női egyes, a férfi páros, vegyes páros versenyben. Jelentkezni lehel augusztus 11-ig bezárólag Stein Istvánnál, Liptószentmiklós Raffinéria. Sorhuzás augusztus 11-én este a klub helyiségében. Nevezési dij egy részvételnél húsz korona, több részvételnél versenyszámonként 15 korona. A Makkabea klub a vendégek tiszteletére augusztus 14-én az Európa szálloda termében teaestélyt rendez. )( A Viktória—Zsizskov ünnepélyes hazaérkezése. A prágai Viktória.—Zsizskov sikeres skandináviai turnéjáról tegnap este érkezett meg s az állomáson több ezer ember fogadta a fut- >allistálkat. A Masaryk pályaudvar' fogadólermé- . jen Zsizskov polgármestere, Stribrny, a Spáría elnöke, továbbá a CsAF és több egyesület képviselői üdvözölték a hazaérkezőket. Az üdvözlésekre Knotek válaszolt, aki különösen az északi államok szívélyes fogadtatását emelte ki és rámutatott arra, hogy az északi államok minden kis városkájának meg van a legmodernebb sportpályája, mig Prágában még csak stadion sincsen. )( A holland Báron kisasszony újabb veresége. A koppenhágai verseny folytatása alkalmával Báron kisasszony újabb vereséget szenvedett a 100 m-es mellúszásnál, Jacobson kisasszony ugyanis 1:32 idővel uj dán rekordot állított fel, mig Báron kisasszony csak 1:34.1-et ért el. A 200 m-es szabaduszást Braun kisasszony 2:56 idővel és ugyancsak ő nyerte az 50 m-es hátuszást 41.4 mp. alatt, " ---- -- — %
