Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-30 / 172. (1506.) szám

E™**mB^BaBBeew®!SBmw*e*EaeieaBeeeBaMB!Bmer LONDON — FALU Ha hiteL adhatunk a statisztikai kéziköny­veknek, akkor London nyolcvan kilométeres át­mérőjével, nyolc-kilene millió lakásával, hatalmas földalatti hálózatával nemcsak Európai legnagyobb fővárosa, hanem a föld egyik legnagyobb kikötő­je is. London lakóit azonban nem lelkesíti vagy befolyásolja mindig a fővárosi öntudat, hanem a hétköznap élményeit egy negatív bókba, fogfalják ösöze és azt mandjáx: London — a világ iegna- gyab faluja. Íme így jellemzi egy angol újságíró a londoni élet egy hetét: HÉTFŐ: Egy Londonon kivid eső sporttelepen műkö­döm hivatásosan a déli óráktól késő estig. Nyolc óra után érkezem Londonba és megállapítom, hogy cigareltakekzletem elfogyott. Esti 8 óra után nem talál utat és módot törvényes alapon az em­ber, hagy Angliában cigarettát, szivart, vagy do­hányt vegyen. Előbb tehát egy klubban meg kell állapitanom, hogy jelen van-e egy barát és ha je­len van, aban a helyzetben van-e, hogy rendelke­zésemre bocsáthai-e cigarettát. Akikor a klubba kell mennem és egy sötét folyosó sarkában bará­tomtól meg kell vásárolnom a cigarettákat ás a baráti szívesség ellenértéké képpen meg kell hívnom egy löncsre, ami természetesen ötször annyiba kerül, mint a cigaretták. KEDD: Egy este egy „kontinentális“ barátom látogat meg. Nagyon izgatott, mert azt a hírt kapta, hogy bátyját a szülővárosban éppen ebben az időben operálni fogják. Fölteszi a kérdést, hegy milyen gyorsan lehetne odahaza. Tekintettel arra, hd\gy menetrendem még téli meneh'end, hamar felke­resem a három legnagyobb londoni pályaudvart, hogy a menetrend kontinentális kiadását megsze­rezzem. Mindenütt azt a feleletet kapom, hogy el­fogyott és a következő kiadás csak három hét múlva jelenik meg. Mivel az utazási irodák éls a legtöbb felvilágosító vi'oda zárva van, háromne­gyedórás autóúttal elérjük azt a pályaudvart, ahonnan barátom esetleg hazautazhat. Olt végre sikerül a fali menetrendek labirintusában félig- meddig eligazodnom és megállapítanom, hogy ba­rátom miképpen érheti el leggyorsabban a Kölnbe vezető összeköttetést. De addig a vonat már el­indult ... SZERDA: Adalék a- londoni kedélyességhez: Fél tizen­egykor este sétára indulok feleségemmel és skót kutyámmal. Kétszáz méternyire lakásomtól a ku­tya szaglászni kezd a sötétben és az utcán egy embert látunk me\g, aki keresztben fekszik a jár­dán. Két rendőrt hívok, akik három perc alatt be­tegszállító kocsit vezényelnek ide é\s hét perccel később beszállítják az embert egy kórházba. Sen­ki sem gondol arra,, hogy neveimet megkérdezze, címemet fölirja, vagy tdlefóraszámomat megálla­pítsa. Úgy is történhetett volna, hogy a földön heverő embert kirabolom, mielőtt a rendőrséget értesítem. A világ minden más fővárosában leg­alább a rendőrök egyike velem foglalkozott vol­na és a másik a beteggel. Parisban, de pláne Ber­linben ott a helyszínén mé\g ükapám születési he­lyét és idejét is megállapították válna. London­ban még én magam sem érdekeltem a rendőrt. CSÜTÖRTÖK: Egy osztrák barátommal a délutáni pástéval rézkarcokat kapunk, amelyek nem váltak egészen gondosan becsomagolva. Röglön leprésetteljük és bekereláztetjük azokat. Feleségem egy üzletbe megy, amely már többször kapott ilyen megbí­zást tőlünk. Röviddel hat óra előtt érkezik oda és a tulajdonossal közölni akarja kívánságait. Ekkor ez a derék férfiú, akitől távol esik, hogy egy höl­gyet megbántson, ünnepélyesen előhúzza óráját, harminc másodpercig nézi az óra lapját s az­után azt mondja: „Most még csak háromnegyed had mnilt liz perccel, tehát kénytelen vagyok ma még önt meghallgatni és kívánságát teljesíteni1. PÉNTEK: Mikor reggelinél ülök, sofföröm jelenti, hogy szolgálati autóm egy kis javításba szorul. Felhí­vom telefonon a londoni autöjavüó műhelyek egyikél. A főnök, aki személyes ismerősöm, meg­magyarázza nekem, hogy ha a kocsit azonnal is küldöm, hétfő előtt nem szállíthatja. Mikor meg­jegyzem, hogy egy ilyen kis javítás hat óránál tovább nem tarthat, ismerősöm azt válaszolja, hogy gyára kénytelen volt a szakszervezettel olyan megállapodást kötni, amely szerint mind­azon javítások, amelyeken csak két ember dol­gozik, munkaidejét tizennégy órás munkaidőre kell kitolni. Ez tehát azi jelenti, hogy péntek 11 órától szombat délig ezt a tizennégy órát nem le­het kihúzni, mert ez az idő csak liz munkaóra. Autóm javilatlan maradt, SZOMBAT: Éröven, egy Angliában jólismert jazzművész, idézést kap szombat reggel, amikór még ágyban fekszik, mert nem fizette meg az adóját, és ami­kor vonakodik az ágyból felkelni, letartóztatják. Felesége nyomban értesíti a jazzband m&ncAser- jél, alá egy nagy szállóén csekkjével azonnal a fogházba siet. Ebben a nagy Száll ódában lép fel Broun, A fogház igazgatósága kijelenti, hölgy a művészt csak tényleges fontok vagy ezüst lefize­tése ellenében engedi szabadon. A menezser, te­kintettel arra, hogy dél van és az össze# bankok zárva vannak, megkezdi London kórüli körútját, hogy a fontokat barátainál valamiképpen össze­toborozza. Két órás hajsza után megvan a kétszáz tényleges font. Ekkor azonban a fogházigazgató és helyettesei megkezdték hétvégüket, az Angliá­ban szentnek tartott weekend-et és valahol mesz- sze Londontól golf óénak. Málsnap pedig nincs joguk a szabadiábrahelyezö okiratot aláírni és készpénzt elfogadni. Az adóbészedő, aki a mű­vészt letartóztatta, szintén hétvégi szabadságon Prága, július 29. A Bohemia a szudéta- némei népszövetségi liga egyik tagjának Me- dinger dr. szenátorhoz, a szu diéta nénire t nép- szövetségi liga elnökéihez intézett nyilt leve­lét közli. A levél szerzője, akinek nevét a szerkesztőség egyelőre nem közli, elsősor­ban arra hivatkozik, hogy Medinger dr. en­nek a ligának az alapitója és spiritus rectora. Mediinger magas intelligenciájánál fogva ed­dig úgy a belföldön, mint a külföldön, sőt az Atlanti Óceánon túl is kitünően védte a ki­sebbség jogait. Az ő érd eme, hogy a ligában egységes front létesült a szudétanémet poli­tikai pártok között. A közös fellépésnek meg is volt a hatása az interparlamentáris unió előtt. Egyes német pártok kormányba lépésé­vel azonban a kép megváltozott és Medinger maga is kijelentette, hogy a szudétanémet panaszokat most nem képviselheti hatékonyan az illetékes fó­rumoknál. A kormányban való részvétellel a szudétané- metség háttérbe szorult. A versaillesi szerző­dés azon néprétegek részére, amelyeknek Wi'lson nem biztosította az önrendelkezési szabadságot, kárpótlásul a kisebbségi jogot nyújtotta. Csehszlovákiát is szerződésileg kö­telezték a kisebbség egyenjogúsítására a többséggel szemben. A kisebbségnek jogot adtak, hogy anyanyelvét szabadon használ­hassa a magán- és közéletben, a bíróság előtt és az iskolákban. Csehszlovákiát nyomatéko­san kötelezték arra, hogy ezeket az alapelve­ket betartsa, úgyhogy egyetlen törvény, egyet­len rendelet és hivatalos ténykedés sem hág­— Nem tudjuk, mit szólnának a mi ma­gyarjaink, ha a reciprocitás rendszerét beve­zetnék — irta a minap a Slovák abban a ful- mináns cikkben, melyben párhuzamot vont a magyarországi szlovák gs a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség helyzete között. A lap azt ál­lítja, hogy Szloven&zkón 635.000 magyar pol­gár anyanyelvén intézheti el ügyes-bajos dol­gát a hivatalokkal, és pedig tizennégy járásbiró- sági járásban kizárólag magyar nyelven, ki­lenc járásban pedig az állam nyelvén és magyarul. Mindössze 110.000 magyar kényte­len államnyelven fordulni a hivatalokhoz- „Mindössze" száztizezer . . . A Slovák ezen adatai igen értékes beis­merést tartalmaznak. Elsősorban világos, hogy a 745.000-nek mondott csehszlovákiai magyar közül 635.000 23 járás területén (va­lóban 26!) kompakt tömegben él, éspedig 14 (valóban 13!) járásban többséget s kilenc (10) járásban 20 százaléknál erősebb kisebbséget alkotva. Ezzel Szemben a magyarországi szlo­vák kisebbség csak két járásban haladja mega husz Százalékot, vagyis csak itt igényelhetné — a csehszlovák törvények Szerint — a kisebbségi nyelv hivatali használatdt. van ismeretlen helyen. A belügyminiszter kije­lenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a fog­házhivatalnokok jogaiba beleavatkozzék. Ezért Brown wr hétfő reggelig a fogházban marad. VASÁRNAP: Reggeli kilenc órától nincs levél, az utcákon nincs kocsi, a színházak és vendéglők legnagyobb része zárva. Senki sem világosit fel arról, hogy melyik orvos rendel és melyik gyógyszertár vem nyitva. Hirtelen betegségeknél a legcélszerűbb, ha a házio>rvos telefonon el nem érhető, a bete­get a legközelebbi kórházba számtani. De ez a kórház vasárnap rendszerint tele van ... hatja át ezen jogok' határait. A kisebbségi jo­got rendezni kell, csak az a kérdés, ki képviselje a kisebbséget. Amíg a kisebbség parlamenti képviselői egy frontot reprezentáltak, csak ők jöhettek te­kintetbe, de miután kettéoszlottak, kormány- németekre és ellenzéki németekre, kérdés, hogy a német nép nevében ki beszélhet? A levélíró rámutat arra, hogy Medinger dr. számtalanszor példásan és mesterien rámuta­tott arra, hogy ezeket a jogokat az állam nem respektálja. A közigazgatási reform elveszi a községek, járások és országok autonómiáját és kiszolgáltatja őket a centralisztikus cseh á llamhat al om n ak. A németek a közigazgatási reform meg­szavazásával alávetették magukat a kor­látlan centralisztikus cseh államhatalom­nak s mintegy lemondtak az 1919 szep­tember 10-én Salat Germainban kapott és elismert kisebbségi jogokról. Ha lord Rothermere a szudétanémet kisebb­séget is védelmiébe venné, úgy a külügymi­niszter azzal vághatna neki vissza, hogy a né­metiek maguk mondottak le jogaikról. A levél írója megkérdezi ezek alapján Medingert, hogy Összeegyeztethetőnek tartja-e a ligiaelnÖk- séget keresztényszocialista párttagságával, mert mint ligaelnök a szudéta kisebbség jo­gainak a védelmét képviseli, a keresztényszo­cialista párt pedig a szudéta német kisebbség i jogait feladta. Kérdés, hogy ezek után a ligá- | nak van-e egyáltalán létjogosultsága. Ha a Slovák részletekbe menő párhuza­mot vonna a csehszlovákiai és magyarországi kisebbségi nyelvhasználati jog terén, akkor a magyarországi szlovákoknál aránytalan jobb helyzetet találna. A magyar kisebbségi ren­delkezések sokkal liberáiisabbak és demolira- tikusabbak, mint a köztársaság nyelvrende- lete. A csehszlovák nyelvtörvény ugyanis a kisebbségi nyelvhasználatot a járások kisebb­ségi statisztikája alapján engedi meg, vagyis a hivatalok és bíróságok csak akkor kötelezhe­tők a kisebbségi nyelv haszánlatára, ha a já­rásba r ósági kerület területén élő kisebbség legalább 20% e^ejü. A magyar nyelvhasználati jog már a köz&ég nyelvi összetételére épül föl. A ma>gyarországi szlovákok nem nagyon kÖszönnék meg a Slovák szerkesztőségé­nek, ha rájuk is ráhúznák a csehszlovdlc törvényt. s pláne, ha — a szlovenszköi számos példát követve — a magyar kormány egy kis járási határkiigazitással színén úgy osztaná be a já­rásbíróságok területét, hogy ezekben a já­rásokban a Szlovákok az ominózus 20% alá sülyedjenek. A tótkomlóst péld A magyar nyelvjog liberálisabb voltát legjobban megvilágítja egy példa: Tótkom­lós község példája. Tótkomlós, a szlovák kisebbség egyik te­kintélyes helye, 10.420 lakossal bir, kik közül a túlnyomó többség, 9800 lélek, szlovák anya­nyelvű. A község az orosházai járáshoz tarto­zik. Azonban a járás területén a szlovák ki­sebbség a 20 százalék alatt van. A csehszlovák; nyelviörvény értelmében tehát Tótkomlós lakossága meg volna fosztva attól a lehetőségtől, hogy a járási közigazgatási hatósághoz és a bírósághoz Szlovák nyelvű badványokkal fordulhas­son, illetve Szlovák nyelvű elintézést igé­nyelhessen. Ezzel szemben az 1923-as ma­gyar kormányrendelet teljes csorbUallan- sággal biztosítja a járási hatóságoknál é8 bíróságnál a tótkomiósiaknak anyanyel­vűk szóban és írásban való használatát s kötelezi a hatóságokat, hogy a szlovák nyelvű ügyiratokat szlovák nyelven in­tézzék el. Ez a szemléltető példa mutatja a legkiri- vóbban a magyarországi és csehszlovákiai ki­sebbségi nyelv jog közti élénk különbséget. Az itteni magyarság csak örülhetne, ha e tekin­tetben a Slovák által a két államban kívánt ki- sebbségjogi reciprocitás létrejönne. A tótkom- lósiak s velük a szásznegyvenké.tezernyi egé$z szlovákság vilószinüleg élénken tiltakozna a csehszlovák kisebbségi jog ottani alkalmazása ellen. Szétszórt szlovákok és szétszórt magyarok A magyarországi szlovák kisebbség teljes szétszórtsága folytán a kisebbségi jogvédelem Szempontjából egyedül az bir gyakorlati ér­tékkel, ha a községi, helyi hatóságokkal Szem­ben való nyelvhasználati jog van körülbás­tyázva s Magyarországon, mint már mondtuk, a kisebbségi jogvédelem nem a járásnál kezdődik, mint Csehszlovákiában, hanem a legkisebb közigazgatási egységnél: a köz­ségnél. A Slovák nagy fölénnyel állapítja meg, hogy „csak Száztízszer" szlovenszkói magyar nem használhatja nyelvét a báróságok és köz- igazgatási hatóságok előtt. Ez a „csak száztiz- ezer“ lélek testvérek között is lesz vagy száz­negyvenezer. Pont annyi, mintahány szlovák Magyarországon él. Ha már mindenáron pár­huzamot kivan vonni a két állam kisebbségei között, akkor csakis ezek a 20%-minimumon aluli csoportokban élő, szétszórt magyarok ál­líthatók egysorba az ottani Szétszórt szlovák­sággal: de mig az itteni magyarok kisebbségi szempontból teljesen meg vannak fosztva nyelvhasználati jogaiktól, addig a magyaror­szági szlovákság tekintélyes ré'S>ze a liberáli­sabb kisebbségi jogrendszer védelme alatt állva sokkal kedvezőbb körülmények között ér­vényesítheti nyelvjogait. Ilyen reciprocitás áll fönn a csehszlovákiai magyar és a magyarországi Szlovák kisebbség között, A Hlinka-párt szócsöve nagy naivságot árul el akkor is, amikor fölhánytorgatja, hogy mig a szlovenszkói hétszáznegyvenötezer ma­gyarnak tíz képviselője és hat Szenátora van a prágai nemzetgyűlésben, addig a magyar- országi szlovákságnak egyetlenegy törvényho­zója sincsen. Nincs, mert nem is lehet. A mini­mális 20%-on aluli elenyésző kisebbségben a nyelvhatárokon kivül szétszórt másfélszáz­ezer szlovenszkói magyarnak sem lenne. A reciprocitás kedvéért próbálná csak a Slovák alkalmazni a csehszlovákiai választótörvényt a magyarországi szlovák vidékekre. Tegyük föl, hogy száznegyvenezer szlovák lóiéit kö­zül minden másodiknak volna szavazati joga és mindannyian egy listára Szavaznának: hol élnek mégi8 olyan törtbegben, hogy egy 27.000 szavazatot igénylő mandátumot megszerezhetnének ? Páratlan szétszórtsá­guk ténye maga kész cáfolat az ilyen naiv kérdésre. Legyen megnyugodva a Slovák, hogy a Szlo­venszkói 10 magyar madátumot is csak annak köszönhetjük, hogy a magyarság zárt terüle­ten egységes „Szigetet" alkot és zárt tömegei­vel be tud jutni az első skrutinumba. A zsi­dó pártnak Százezernél több Szavazata volt, közel annyi, mint amennyi a magyarországi Szlovákság összes lélekszáma és a demokrati­M po&onyi magyar klrdlvl konzulátus (Pozsonyi F®reifid®k»tere Sí í©Sy® fö\sü 16-én BsezcBi meg míSKöcSéséf. Ez főponttól kezdve a Szlovemszhö és Ruszlitszfc&fean BaBcö esstféraek feteÉrőSag e divataiméi, — tekét nem a prágai magyar klr. követségnél — nyújthatják ke vlftum* magyar utlovöl elnyerése, valamint egyék konzuli hatáskörbe tartozö eljárások iránti kérelmeket. j& köztársaság! tökki részén lakö közönség hasomlö kérelmeit azonban a konzulátus elintézni nem fogja, m®r£ fezére voMfkosölag továbbra is a prágai magyar királyi követség illetékes,---1 -----------“Ml I, III IIIMBBIIIMM ViriMIMMWWMaMariMMmnMMfflilMMWBMaHMMBrTrarMnmrilllMMWmmWn " „A Bémstek a közigazgatási reform megszavazásával lomonliak a kisebbségi jogokról" Myilt Bevés a német népszövetségi kisebbségi liga elnökéhez, Medinger szenátorhoz — A csehszlovákjai német kisebb­ség eisö külföldi képviselője a kormánytöbbség tagja A magyarországi szlovák kisebbség helyzete az igazság tükrében A nyelvhasználat joga Csehszlovákiában és Magyarországon — A magyarországi liberális kisebbségvédelem nem a járásnál, hanem a községnél kezdődik — Tótkomlós szemléltető példája 1927 juiius 30, szombat % „ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents