Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-29 / 171. (1505.) szám
rHiREic, j. oá I Július JLs iyP Péntek j Eiiiiiijisiseiaiiij A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Házasok receptje. (Ossi Oswaldával.) HVEZDA: Quo vadis? (Vasárnapig prolongálva.) JULIS: Wings of Storm. (Az életmentő kutya.) KAPITOL: Hagar fia. KORUNA: A fekete sas. LUCERNA: A nagy művésznő. (Norma Schaererrel.) SVETOZOR: Denny, a nagy lókötő. ___— — A magyar történelem uj tanára a berlini egyetemen. Berliniből jelentik: SdhJönemamn Kon- rád dr.it, a berlini egyetem magyar intézetének asszisztensét, Gragger Róbert dr.-nak, a magyar irodalom nemrégen elhunyt tanárának tanítványát, magántanárrá habilitálták a berlini egyetemen a magyar történelemből. Székfoglaló előadását „Franciaország és az osztrák-magyar monarchia népei" címmel nagyszámú közönség jelenlétében tartotta meg. — Serao Matild olasz Írónő meghalt. Nápolyiból jelentik, hogy Serao Matild. az ismert olasz Írónő hetvennégy éve s korában meghalt. Patronban született. Apja olasz, az anyja pedig görög volt. 1885-ben férjével, Scarfoglio Ediuardoval lapot indított, amely később másik lapba olvadt bele. 1902 óta a La Settimnt szerkesztette. Emellett igen termékeny írói működést fejtett ki. Sok ragyogó szépségű elbeszélést, novellát és nagy szánni regényt irt, amelyek a modern irodalomnak a legszebb alkotásai, közzé tartoznak. Tűz, elevenség, mély humor s realisztikus felfogás jellemzik írásait. Legszebb müvei magyar fordításban is megjelentek. így az Isten hozzád szerelem, .az Ábrándok, a Riocardo Johanna, Az apáca, a Levágott kéz és a Vergődők. A kiváló írónő halála irodalmi és társadalmi körökben mély részvétet keltett. — Muzeális fegyverkincsek gyűjtése miatt súlyos fogházbüntetést kapott az érdély magyar párt egyik bizalmija. Marosvásárhelyről jelentik: Babus József fczemereházai római katolikus plébános a választások alatt a magyar párt bizalmi embere volt. Egy nappal a választások előtt névtelen feljelentést tettek ellene, hogy lakásán fegyvereket rejteget. Ennek alapján házkutatást tartottak nála és elkobozták muzeális értékű fegyvergyűjteményét, amelyet a lelkes régiséggyűjtő tudományos célokból hozott össze. A plébánost azonnal letartóztatták és Marosvásárhelyre kísért éle, ahol tegnap tartották meg ügyében a főtárgyaiáet. A plébánost az ügyészség fegyverrejtegetéssel vádolta, a birőság ki is mondotta bűnösségét s háromhavi fogházbüntetésre Ítélte. A rendkívül súlyos ítélet nagy feltűnést keltett. — Egy pilóta csodálatos ejtőernyő-ugrása hétezer méter magasságból. Parisból jelentik: Egy 600 lóerejü üldöző repülőgéppel való kísérletezés közben Van Laere repülő Bonmont közelében az Oi&e-folyó felett, körülbelül hétezer miéter magasságban kiugrott. a repülőgépből. Az ejtőernyő csak 100 méternyire a földtől nyiilt ki s ez elegendő volt Van LaeTe megmenekülésére. A repülőgép összetört. A pilóta kijelentette, hogy a ritka légnyomás következtében légzőszerveinek működése elakadt s ezért, ugrott ki a repülőgépből. . ,, , ,, , — Ellopták a nyatrtai zsupanátus számológépét. Nyiirai tudósítónk jelenti: A nydfrai zsupa- nátus számfejtési osztályáról ismeretlen tettes hetekkel ezelőtt ellopott egy 7000 korona értékű számológépet. A lopás felfedése után azonnal házi vizsgálatot inditottaik, amely nem vezetett eredményre. A vizsgálat tovább tart, de az ügyben eddig még nem tettek bűnvádi följelentést. — Aki azért lop, hogy „a gazda,goikat megrövidítse.“ Pozsonyi tudósítónk jelenti: Hutár János 33 éves modemdorfi napszámost szerdán lopás büntette miatt beszállították a pozsonyi állam- ügyészség fogházába. Hutár Nagyszombatban, leakasztott egy kabátot Engelmann Móric kereskedő üzletének bejáratában. A tanonc Tajtacsilpte, elvette 'tőle a kabátot és elkergette. Két óra múlva Hűt ár vieszasompolygott és újból leakasztotta a kiszemelt kabátot. Ekkor már elfogták és átadták a rendőrségnek. Hutár kihalgatása alkalmával azzal védekezett, hogy azért lop, mert „a gazdagokat meg akarja rövidíteni, a szegényeknek p'edig haszr mái ni akar“(?l). — Meggyilkolta a feleségét. Besztercebányai tudósítónk jelenti:'A. zólyomm egyel Mitó községiben véres családi tragédia játszódott le. Ohoma fiatal asztalosmester összeveszett a feleségével, s pillanatnyi haragjában egy hosszú, éles késsel a szó szoros értelmében felmels/.elte az asszony hasát. Az asszony meghalt, Ohomát a rendőrség letartóztatta. Hogy hozta életre huszonnégy év előtt Edvárd király a nagyantantot Két m&jp alatt megváltoztatta a burbarát Páris hangulatát — „Miért Is szeretnének bennünket a franciák** — A híres „párisi látogatás*4 évfordulója London, julius 28. A Daily Telegraph most közli VII. Eduárd angol király életrajzát § közben a nagyantant keletkezésének körülményeivel is foglalkozik. Az angol lap szerint Dekassé francia miniszterelnök már Fasoda óta állandóan az angol-francia szövetség megteremtésén fáradozott. Dekassé közeledést keresett Saiisóury felé, de az angol premier langyosan fogadta törekvéseit, — Dekasséban megbízóul, - - mondotta — de hat hónap múlva más kormány van ralisban s ez pont a.z ellenkezőjét fogja cselekedni. Végre 1902 felé Anglia is megpuhult s Cambon, akkori francia miniszterelnök tárgyalni kezdett Joseph Ckamberlainnai, majd Landsdowneval. Cambon magánlevelet irt Landsdowné- nak és Edward királynak, melyben határozott ajánlatot tesz a szövetség megkötésére. Az angol király el volt ragadtatva a levél tartalmától és elhatározta, hogy hagyományos Földközi tengeri Htját 1993-ban az antantgondolat előbbre- menetelének szolgálatába állítja. Ecélból hivatalos láiogatást tett Párisban. Ez az utazás mindenképpen bizonyságot tesz Edward nagys/erü államférfim és politikai képességei mellett. A dolog nem volt egyszerű. Akkortájt fejeződött be a búr háború, amely európa.,zerte sokat ártott Anglia tekintélyének. Edward jól tudta, hogy Fasoda és a búr háború óta a francia közvélemény nem rokonszenvezett az angol királlyal s a párisi utazáson elsősorban ezt az ellenségeskedést kellett megtörni. Edward angol tábornagyi egyenruhában foglalt helyet a francia köztársasági elnök mellett a kocsiban s úgy hajtatott végig Páris utcáin. Már ©z az uniformis is kihívás volt. Jobbra-balra kiáltások hangzanak el: — Éljenek a burok! Éljen Krüger marsáli! Alig néhány tucat kalap emelkedik a levegőbe Edward .‘tiszteletére. Amikor a király az angol követségre érkezik, környezete fölháborodva mondja: * 40 — A franciák, ugylátszik, nem igen sze leinek berniünket. Edwárd mosolyogva felelt: — Miért is szeretnének? A barátságtalan fogadtatás nem hangolta le a királyt, sőt fokozta energiáját és elhatározta, hogy megnyeri a párisiakat. Este színházba megy. A nagy szünetben váratlanul elhagyja az elnöki páholyt és kíséret nélkül a közönség közé vegyül. A. foyerben szívélyesen üdvözli azokat a francia művésznőket, akiket még londoni vendégszereplésük óta ismert. A tömeg hangulata lassankint más lesz s az ellenérzés becsülőssé változik. Este már egész Páris Edward-anekdotákat meséi, elmondja, mily fesztelenül mozog az angol király a francia társaságban, hogy tiszteli a „parisienne“-t és egyáltalán, mennyire rajong a francia életért s ezért a szabad mozgásért, amelyben Londonban nem lehet része. Másnap megjelenik az operában s a közönség percekig élteti. Majd csapatszemle Vincennesben. Edward a legszegényebb városnegyedeken hajtat át kocsijával, meg-megáll. barátságosan integet jobbra-balra. Ijt-ott meleg „brayo“-kiáltások hallatszanak. És amikor néhány nap múlva a kormány dinerjén a király határozottan kijelenti, hogy Angliának és Franciaországnak egymás oldalán kellene a civilizáció élén haladnia, a pá- risiak észrevették, hogy a látogatás több volt, mint egyszerű udvariassági cselekedet s komoly, praktikus, nagyjelentőségű szövetségről van szó. Az elutazáskor Edwardoí már sűrű embertömeg várta és torkaszakadiából éltette. Edward röviden csak ennyit jegyzett meg: —Az tit nyitva áll. Az ellentétek elsimultak. Az antant megszületett. Az a munka, amelyet Edward pont huszonnégy évvel ezelőtt, julius végén kezdeményezett, később komoly sikerrel járt. A nagyantant fölcseperedett s elvezetett az oroszok bevonásáig, a szeirb barátságig, a legszorosabb együttműködésig és a — világháborúig. Newyórk, julius. Azok a hajók, amelyek Európából az újvilág felé igyekeznek, ha több napos ködben elvesztik a tájékozódást, avagy délkeleti viharok dühönge- nek, nagyon gyakran jutnak az Atlantikum egyik elátkozott helyének közelébe, amelyet a hajósok „Graveyard of the Atlantiéinak, az Atlantikum hajót'emetöjének neveznek. Ez a veszedelmes sziget a „Sable Island", amit magyarul homokszigetnek fordíthatunk, körülbelül 250 kilométernyire fekszik keletre Halifax ujskóciai várostól. A sziget alapja egy 320 km. hosszú s 120 km. széles tengeralatti szírt, amelyen a tenger színe felé kiemelkedő csúcsa 40 km. hosszúságban s másfél km. szélességben nyílik el a viz felszínén. Ezt a szirtet két párhuzamos, 15—20 méter magas homokpad kiséri s közöttük lagúna terül el, melyet a nyílt tengerrel keskeny csatorna köt egybe. Scliilsines természetes kikötője s a kikötés rendkívül nehéz, mert a hullámverés még nyugodt időben is rendkívül erős. Állandóan sűrű köd borítja s igy a sziget a hajózásra nagyon veszélyes, különösen azért, mert abban az útban fekszik, amely délről a Szent-Lőrinc torkolati öblébe vezet s azokat a hajókat is veszélyezteti, amelyek az amerikai partok s Ujfundland között közlekednek. Az Atlantikum egyetlen más helyén sem játszódott le annyi hajótörés, mint itt s ezért kapta a sziget annyira jellegzetes nevét. Azokról a szerencsétlenségekről1, amelyek a régebbi évszázadokban történtek itt, jóformán semmit sem tudunk. A hajózás története csak azt jegyzi fel, hogy n hajótörések gyakorisága s a hajótöröttek borzalmas szenvedései miatt, amelyeket a puszta szigeten szenveditek, egy bo$ztoni Irereskedő 1756-ban ökrökkel, juhokkal, disznókkal s lovakkal megrakott hajói küldött Sable Islandra. Ott az állatokat kirakták, hogy uj hazájukban tenyész- szenek s a kivetett hajótörötteknek eledelül szolgáljanak. Így 1760-ban 70 hajótörött menekült meg, akiknek sikerült a zátonyra jutás után a szigetre me- nc'iiíniök, amely teljesen lakatlan volt, egyetlen I i'a, egyetlen bokor sem nőtt homokos talaján, j Miután a sziget vegetációja csak homoki füvekből, vad borsóból s kúszó indáju vad növényekből állott, feltétlenül elpusztultak volna, ha a már vadakká vált állatokkal nem táplálhatták volna magukat. A gyér vegetáció természetesen az állatvilág fejlődésének sem kedvezett, a hajótöröttek is rendszeresen pusztították az állatállományt, úgy, hogy az lassanként kiveszett, csak a lovak tenyésztek tovább egékz a mán napig. Kis hordákat alkotnak, amelyek teljesen elvadult állapotban keresztül-kasul húzódnak a szigeten. Valamivel nagyobbak, mint a shetlandi ponny, szőrzetük bodros, sörényük hosszú s farkuk a főidig ér. Később nyulakat is meg akartak honosítani a Sable Islandon. Egy darabig nagyszerűen is szaporodtak a nyulak, de egy hajótörés alkalmával a roncsokkal annyi patkány került a szigetre, hogy ezek teljesen kipusztitották a nyulakat. Most a patkányok szaporodtak el olyan óriási mértékben, hogy a kormány nagy sereg macskát küldött a szigetre, hogy ezek a patkányokat kipusztitsák. Ez sikerült is, úgyhogy hamarosan hírmondónak sem maradt patkány a szigeten. Az ijesztő módon elszaporodó macskákat viszont kutyákkal irtották ki s már ismét arra lehetett gondolni, hogy a házinyulakat viszahonositsák. Hoztak is egy sereg nyulat újból a szigetté, de újabb ellenségeik támadtak a fülesbaglyokban. Érdekes, hogy a sziget általános rossz hire ellenére 1774-ben néhány ekszánl ember engedélyt kért, Ujskócia kormányától arra, hogy a Sable Islandon meg tele pedh ess en. Az engedélyt megkapták ugyan, de csak azzal a feltétellel, hogy, ha kötelezik magiakat, hogy a sziget közelében szerencsétlenül járt hajótörötteket segíteni fogják. A telepesek erre ígéretet telték, de a szigetre érve a környéki tenger legveszedelmesebb kalózai lettek. Csaknem harminc évig folytatták a legnagyobb kegyetlenséggel üzelmeiket ezek a kalózok, s csak a XIX. század elején, — amikor nagyon felszaporodott az ellenük emelt panaszok száma, — határozta el magái Ujskócia kormánya arra, hogy a rabló kalózok garázdálkodásának véget vei. 1927 julius 29, péntek Jól fel fegyverzett expedíciót küldiölt ki a kalózok megfékezésére. Mire azonban -az expedíció a szigetre ért, a tengeri rablók, — valószínűleg idejében értesülve az ellenük készülő akcióról, — már rég megszöktek a szigetről. Hogy foglalkozásuk milyen jól jőve* delmezett, arról némi fogalmat alkothattak maguknak az expedíció tagjai, akik a kifosztott hajó- rakományok: üres ládák és hordók egész tömegét és vagy félszáz hajó roncsát találták az elhagyott partokon. A viszonyok gyors kutatása s a sziget környékén történt csaknem állandó hajótörések és súlyos emberáldozatok végül is arra a meggyőződésre bírták az illetékes köröket, hogy a szigeten mentőállomást létesítsenek. Ez meg is történt s ezáltal számos emberéletet mentettek meg és a kalózok garázdálkodásait is némileg csökkentették. 1873-ban világítótornyot építették a sziget nyugati csücskén. Néhány év alatt azonban a szigetkörnyéki tenger- viharok alámosták a halaim"' világítótornyot s az hamarosan rombadőlt. Két kilométernyire az első toronytól újabb világi!ótornyot építettek ekkor, de ez is az első sorsára jutott. Az elmúlt évszázad utolsó éveiben a sziget keleti csücskén építettek fel ejcfy hatalmas világítótornyot, amely azóta még áll s néhány évvel ezelőtt rádióállomást re'ndeztek be rajta. Azóta a torony már idejében figyelmezteti a tengerjáró hajókat a veszedelemre s azóta a szerencsétlenségek száma is a minimumra csőkként. A veszedelem azonban ezzel még nem szűnt meg. A szigetnek tengerből kiálló szírijeit a tavasszal, ősszel és télen különösen nagy erővel dühöngő viharok s a tenger hullámverése állandóan megtépázza, úgyhogy a sziget területe állandóan ki- sebbedik. Évenkint 1400—1500 métert mos el a tenger árja s igy körülbelül száz év alatt a sziget teljesen eltűnik a tenger színéről. A hajók veszedelme azonban ezzel még az eddiginél is nagyobb lesz. Amig a sziget kiemelkedett a tenger színéről, a rajta álló hatalmas világítótorony mégis figyelmeztette a hajósokat a fenyegető veszedelemre, amint azonban eltűnik a tenger színéről, eltűnik vele a figyelmeztető világítótorony is s a tenger örvénylő felszíne hullámai alatt alattomosan meghúzódó sziklaszirtek sokkal nagyobb veszedelmet rejtenek magúkban. A Sable Island helye még sokáig mint „Grave-yard of the Atlantic" fog szerepelni a tengerhajózás történetében. — Gyujtogatási kísérletek Nyitna környékén. Nyitrai tudósítónk jelenti: A Nyitra melletti Be- rencs községben tegnap két gyujtogatási kísérletet fedeztek fel. Lőrinc Erzsébet gazdálkodónő háza padlásán egy doboz gyújtót talált, mely félig ki volt nyitva és a gyújtófejek fölé nagyitó üveglap volt erősítve, melynek az lett volna a rendeltetése,'hogy a napsugarak oly hőt fejlesszenek alatta, melynek következtében a gyújtó lángra lobban és felgyújtja a padláson felhalmozott szénát és szalmát. Rövidre rá egy szomszédja talált hasonló módon elkészített dobozt a padláson. Nyitraivánkán viszont az egyik gazda egy égő gyertyát talált a padláson, mely mellett széna volt szétszórva. A tettes itt is bizonyos volt afelől, hogy gyújtogatására nem jönnek Tá, mivel a tűz csak a gyería elégése után ütött volna ki, amikor ő gyanú esetén alibtt igazol1. A jelek szerint itt nem bosszúról, hanem rendszeres gyujtogatási kísérletekről van szó. A csendőrség széleskörű nyomozást indított. Az utóbbi időben különben több gyanús tüzeset fordult elő a járásban, melyek a jelek szerint szintén gyújtogatásból eredtek. — Eltűnt a Times kínai levelezője. Londonból jelentük: A Times nekiüsd levelezője jeleníti: Hankaui híradás szerint Riley. iaTimes külön levelezője, alld Csang-Csauba ment. nyomtalanul eltűnt,. Sorsa miatt, nagyon aggódnak. A bankául brit főkonzul Ri- lev eltűnése ügyéiben közbenjárt az ottani külügvm mis zitériumuál. — Súlyos Métáéit történt (a kis jani malomban. Nyitrai tudósítónk jelenti: A kisjáci Svarz-malom- ban tegnap délután Stehlik Antal tanoncnak a gépek olajozása közben az egyik fogaskerék elkapta halkarját és borzalmasan összeroncsolta azt. A félkarját vesztett fiút eszméletlen állapotban a nagytapolcsányi kórházba szállították, ahol magához térve azt vallotta, hogy a fogaskerék nem volt elfedve az előirt védőburkokkal. A munkai adó ellen az eljárást megindították. „I G L O V 1 A“ KÜL5ÍANH BÉLA SPISSKA NOVA VÉS | Ablak, ajtó, láda és fürészgyár. iFekvő székek darabja Ke 65.— xx Betegek számára, akik köszvénv és reumában szenvednék, Sohmidt, L. dr. és Weiss Ede dr. Speciális Szanatórium Pös- tyén-fürdőben az összes gvógytémyezőkkel és teljes komforttal berendezve a legideálisabb gyógyhely. Rendkívül mérsékelt árak. — Csaló iénykénésziigynök. Nyitrai tudósítónk jelenti: Az utóbbi hetekben Lipótváron és környékén egy Helsner József nevű, csehül beszélő fiatalember járt, aki zsebkendőkre másolandó fényképei: szállítására vett fel több helyen előlegeket. Miután a fényképek szállításával adós maradt, az egyik áldozat feljelentést tett ellene. Az ismeretlen helyen tartózkodó szélhámos ellen megindult az eljárás. — Fiuinternátus Kosioe, Komenského 6. Kívánatra prospektust küldi 6907, 6 Az óceán halálszigete Ahol százával pusztultak el a hajók és az emberek — A dagály áldozatai — A „Sable Island** rejtelmei —
