Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-29 / 171. (1505.) szám
A magyarországi szlovák kisebbség helyzete az igazság tükrében A cseh és szlovák lapok párhuzamba állítják a magyarországi 142 ezer főnyi szlovákságot a hivatalos statisztika szerint is háromnegyed millió lelket számláló csehszlovákiai magyarsággal — A statisztika bizonyságai Budapest, julius 28. (Saját tudósítónktól.) ,iothermere akciójára cseh és szlovák lapok azzal próbáltak érvelni, hogy a szlov^nszkói és ruszin- szikói magyar kisebbségnek sokkal jobb a helyzete, mint a magyarországi szlovák kisebbségnek. Ezt a felelőtlen állítást már a múltban is gyakran megkockáztatták és pontatlan, légből kapott statisztikai adatokkal támasztották alá cikkeiket.A szlo- venszkói és ruszinszkói magyarságot éppen ezért rendkívüli módon érdekli annak a népkisebbség- nek a sorsa, melynek helyzetét a csehek maguk párhuzamba állítják az övével. Az alábbiakban kimerítő, objektív, teljes képét igyekszünk adni a magyarországi szlovákságról a kisebbségi élet minden vonatkozásában. A szlovák népesség száma Az 1920-as évi magyar népszámlálás szerint js mai Magyarországon 141.828 szlovák lakik. Ez az ország összlakosságának mindössze 1.8 százalékát jelenti. De a szlovák kisebbség elenyésző kis számát még tetézi az a tény, hogy ez a nem egeszen másfélszázezernyi néptöredék az országban kis csoportokban szétszórva lakik és összefüggő nagyobb területegységeket sehol sem alkot. Erre a szétszórtságra rendkívül jellemzők a követkéző adatok: A mai Magyarországon csak 69.606 szlovák él olyan községeikben, ahol a szlovákság száma nagyobb 20 százaléknál. Ilyen község összesen 95 van s ezekben a szlovák lakosság átlagban 65.1 százalékot képvisel. A szlovákság többi része 20 százaléknál kisebb csoportokban él. Járás csak kettő van, ahol a szlovák lakosság meghaladja a 20 százalékot, éspedig a szarvasi és agylaki járás, s azonkívül egy városban, Békéscsabán, eléri az 53 százalékot. A statisztika beszól A statisztikai pontosság kedvéért az alábbi táblázatban bemutatjuk a szlovák lakosság teljes elosztódását az egész országban. Szlo- n/ Törvényhatóság összlakosság' vákság v'o Baranyavm. 240.043 135 0.1 Pécsvm. 47.556 115 0.2 Fejérvm. 223.198 4.965. 2.2 Székesfehérvár 39.109 68 0.2 Győr—Mosonvn 144.195 261 0.2 Győr 50.036. 175 0.3 Komárom—Esztereomvm. 166.728 10.320 6.2 Somogyvm. 368.486 301 0.1 Sopronvm. 138.771 86 0.1 Sopron 35.248 85 0.2 Tolnavm. 263.112 161 0.1 Vasvm. 267.180 171 0.1 Veszprémvm. 232.554 730 0.3 Zalavm. 346.965 173 0.0 Nógrád—Hontvm. 204.232 7.007 3.4 Bács-Bodrogvm. 95.852 74 0.1 Baja 19.371 40 0.2 Csongrádvm. 142.352 114 0.1 Hódmezővásárhely 60.922 155 0.3 Szeged 119.109 347 0.3 Hevesrvm. 297.590 1.843 0.6 Jász-Nagykun-Szolnokvm. 387.2-25 747 0.2 Pestvm. 1.161.325 27.699 2.4 Budapest 928.996 14.011 1.5 Kecskemét 73.109 121 0.2 Abauj-Tornavm. 85.817 1.167 1.4 Borsod-Gömör s Kishontvm. 266.412 2.815 1.1 Miskolc 58.982 486 0.9 Zemplénvm. 136.159 1.526 1.1 Bélcésvm. 311.109 25.386 16.9 Biharvm. 161.061 483 0.3 Hajduvm. 168.320 "41 0.0 Debrecen 103.198 105 0.1 Szabolcs és Ungvm. 335.080 442 0.1 Szstmár és Beregvm. 134.684 19 0.0 Csanád-Arad-Torontál 167.439 12.553 7.5 Összesen 7,980.143 141.882 Ez a táblázat rendkívül beszédes. Látható, hogy az apró szlovák szigetek mindenütt a magyarság közé beékelten helyezkednek el és sehol sem érintkeznek a kompakt tömeget alkotó csehszlovákiai szlováksággal. Egyetlen vármegyében sem érik el a 20 százalékot! A legnagyobb szlovák sziget Békésben csak 16.9 százalék! A második csoport: a félolyan népességű pestmegyei szlovákság már teljesen eltörpül a kö- TÜlálló magyar tengerben! Ilyen körülmények között teljesen érthető jelenség az, hogy a magyarországi szlovákság legnagyobbrésze két nyelvet beszél. Még azokban a községekben is, ahol a szlovák lakosság abszolút többségben van, a szlovákok 68.9 százaléka bírja a magyar nyelvet. A cseh lapok párhuzama Mekkora vétkes föliiletesség a cseh lapok részéről, amikor ezt a népkisebbséget jelentőség dolgában párhuzamba akarják vonni a szloven- szkói és ruszinszkói magyarsággal. Az itteni magyarság a részrehajló hivatalos statisztika szerint is 745.000 főre rúg, pedig ebben a számban nem szerepelnek a zsid' al .et akaratuk ellenére kezelnek külön nemzetiség gyanánt, nincsenek benne azok a magyarok, akiket, mivel szlovák jellegű községben születtek, vagy szláv csengésű nevük van, tiltakozásuk ellenére könyveltek el szlovákoknak. És ilyen népszámlálási handicap mellett is háromnegyed millió a számunk és az ország lakosságának 6 százaléka vagyunk. Hasonló vétkes föliiletesség a nemzeti jellegnek párhuzamba állítása két olyan nemzeti kisebbségnél, amelyek közül az egyik teljesen szétszórtan, a másik pedig hatalmas kompakt egységes tömegben él. A csehszlovákiai magyarság nyelvhátáról észak Jelé határozottak, dél felé pedig ilyen nyelvhatár nem is létezik, mert ott a magyarországi magyar nyelv tetiger következik. A nyelvhatáron belül a csehszlovákiai magyarság nem kisebbség, mint a magyarországi szlovákság mindenütt, hanem abszolút többséget képvisel. Ezt az abszolút többséget a sűrű határszéli telepítések sem tudják befolyásolni. Mig a magyar- országi szlovákság mindössze egyetlenegy városban haladja túl a kritikus 20 százalékot, addig a szlovenszkói és ruszinszkói városok egész sorozatában többségben vagyunk. Némely városok magyar jellegét csak a mesterségesen odatelepitett bevándorló tisztviselősereg és katonaság segítségével tudják annyira megváltoztatni, hogy a magyarságot nagy erőfeszítésekkel a 20 százalék alá szorítják. A cseh lapoknak az az utalása is nagyon naiv, amikor azt mondják, hogy csak Romániában vannak összefüggő magyar vidékek, s Szlovenszkón csak „magyar szigetek" léteznek. Szép kis szigetek azok, miket csak észak felől övez a szláv tenger! Az ilyen alakulatokat magyarul félszigeteknek mondják! (a. 8. (Folytatjuk.) A franciák szerint a Ssfei zavargásokat is „a aéasfek csinálták* K&zőpeurópai aggodalmak Párisban — Hogy akarják a Quai d’Orsay-n az osztrák kérdést orvosolni — Útban a gazdasági csőd fölé Paris, julius 20. (A P. M. H. munkatársától.) Az osztrák események úgy hatottak Párisban. mint egy ciklon, elementáris arák távoli robbanása. Az emberek egv percre leszorították fülüket a földre, amelyre hét esztendővel ezelőtt gom általamul kirajzolták ui Európa térképét. Egv percre megdöbbentek, de csak azért, mert, a bécsiek uev éltek ismeretükben, mint a kávéházak és a ke ringok népe. Az egyik francia lap munkatársa irta. hogy éppen Pécsben jártában ebédre volt hivatalos, a bécsi francia követnél, Ckambrun grófnál. Nyugodtan ebédeltek a tüntetés napján, mert hisz a „bécsiek fegyekmezetlt. békés nép“. A sajt, és a körte közt véletlenül kinéztek az utcára. Hát az igazságügyi palota lángokban áll.és eev őrült és véres tömeg kaszabolja egymást! Nagy meglepetés, de a franciákat még sok ilyen meglepetés érheti. Kiváncsi voltam az emberek, a francia tömeg vélem én vére. Az itteni kávéházi Foch-ok, az okosak, akik a világot a Maiin, a Journal vagy a Petit Párisién szemüvegén keresztül nézik és az újságírók, akik ravaszul mindjárt a dolgok mögé látnak, megvegvez- tek egymással: ..a németek csinálták!" Zavart akartak támasztani, hogy bevonulhassanak Ausztriába és megvlósithassák az Anschluss-t. A hisztérizmussal telített levegőben a legvadabb hírek szállingóztak. Az olasz ultimátum hírére az egyik francia újságíró megtörtén legyintett: „Hát ezért verekedtünk öt éven keresztül!“ A Duna mellett minden felborult. Ez jutott legközelebb annak megsejtéséig, hosv a franciák milyen végzetes hibát követtek el a dunai monarchia feldarabolásakor. Beaumarehais szerepe A francia hivatalos körökre ez a hiba mind súlyosabban nehezedik. Amióta Locar- nóban ugv-ahogv megoldották a német-francia határ kérdéséit, azóta az Ansohluss-kórdés a Quai d'Orsay legfőbb problémájává lett. Különösen rányomni! ez a kérdés a külügyminisztérium sakktáblájára, ^ amióta Beaumarehais, a volt bécsi francia követ a párisi külügyminisztériumban vezetőszerephez jutott. Az osztrák drámát folyton ui és ui díszletek közt igyekeztek a Quai d'Orsayn megrendezni. Az első rendezésben mindjárt a háború után nagy szerepet játszott Dard francia követ, aki Münchenben képviselte országát, Ez volt a baior-osztrák-magvar szán. Ez a rendezés azonban csúfosan megbukott. Azután jött a preferenciális szerződések jelenete. Ennek alapjai le vannak fektetve a sfc.- germaini szerződés 222. és a trianoni szerződés 205-iik paragrafusaiban és ezek értelmében Magyarország. Ausztria és Csehszlovákia jogosultak egymásnak öt, esztendőn át különleges vámegveaménveket, tenni, amire nem fogják alkalmazni a legfőbb kedvezmény elvét, Ezeknek a paragrafusoknak a szerzői nyilván azt képzelték, hogyha a három fenti ország kereskedelmi viszonyában néhány preferenciális vámtételt sikerül megállapítani, akkor öt éven belül egyszerre helyrehozzák azt a gazdasági hibát. amit a szövetségesek a volt monarchia feldarabolásával elkövettek. Azután jött a genfi szín és aiz osztrák nép- szövetségi kölcsön és mindig ugyanazok a tévedések. Egy ilyen organikus pusztítást, mint amilyen a dunai egységes gazdasági medence felbontása volt, nem lehet pár millió aranykoronával megváltani. És amikor Magyarország is megkapta a kölcsönt, a népszövetség hivatalos határozata hozzátette, hogy kívánatos lenne „a vámtarifák fokozatos csökkentése" a Magyarország és szomszédai közt kötendő gazdasági szerződésekben. Ennek a határozatnak a szövegezője Lou- cheur volt. ő a következő színnek: a nemzetközi kartellek gondolatának rendezője és legfőbb protagonistáia. Ilyen kartellek meg is alakultak egyes iparágakban, közülök különösen fontos a vaskar teli. ahol a hatalmas német- francia csoporthoz az osztrák, csehszlovák és magyar vasi pár is csatlakozott. Ezek a kartellek azonban inkább ipari monopóliumhoz vezetnek és távolról sem oldják meg az ipari és földtermeilés. a ki- és bevitel problémáit, amelyek a volt monarchia államaiban oly súlyosan jelentkeznek. És minél súlyosabban jelentkeznek, annál lázasabban váltják s rendezik a színeiket. Az ui államok. Franciaország szövetségesei, nem igen igyekeznek a párisi külügyminisztérium gondjain könnyíteni. Mindegyik kisantant-állam önálló gazdasági területre rendezkedik be és olyan magas kínai fallal veszi magát körül, hogy azon sem a magyar búza. sem az osztrák ipari termékek nem mehetnek áit, És a franciák gyöngék a kisszövetségeisekke 1 szemben. Ha mindjárt a háború elején kezükbe veszik a monarchia problémáját és a még alig felborult gazdasági területre egységes vámtarifát alkalmaidnak, akkor talán megkadálvozhatták volna azt a bomlási processust. amely ellenállhatatlanul megindult. Később késő volt s Franciaország saját bűnét szenvedi meg. A legutóbbi genfi gazdasági konferencia megmutatta a gazdasági t-ervezgetések és álmodozások csődjét. Az Európai Egyesült, Államok. Páneurópa ás a dunai konföderáció gondolatait, egyelőre el kell tenni a szociológusok és a jogtudósok Íróasztalába. A gazdasági valóságok könyörtelenek az ilyen számításokkal szemben. De valamit mégis csak kell csinálni az osztrák anarchiával, amely végzetessé válik, kiterjed a többi államokra és végeredményben fölbontia az egész békeszerződést. Ez a franciák súlyos és megoldhatatlannak látsző problémája. Az osztrák gyomorra 77, a csebre 125, a magyarra 224 kilo liszt jut Az osztrákok Geufben ilyeneket mondtak: A háború előtt a volt monarchiában minden emberre jutott egy évben 128 kilo- grajn liszt fejenként. Jelenleg aZ a helyzet, hogy az osztrák gyomor csak 77 kilót emészthet meg évente, mig a csehszlovákok 125 kilóig mehetnek el. a .magyar ember" pedig egyenes 224 kilót eszik meg közepes termés esetén i>. Ez gvomortuliengáis. mondják az osztrák doktorok, akik hajlandók volnának az ös-zes osztrák, csehszlovák és magyar „Kopf“-okat egv közös retortába csapni, összekeverni és elosztani. Ebből kijönne 142 kilogram liszt, ami szinte ideálisan megfelelne az egv emberre eső normális lisztszüfcsógletjnek. Ez az osztrákok egvik problémája. A másik a következő: Ausztria nem tud mit csinálni az iparával, illetve nem tudja ipari termelését elhelyezni. Irénen az osztrák munkanélküliek nagy száma, á munkanélküli segély súlya az osztrák büdzsében, innen az osztrák munkásság hajlama a bolsevista törekvések felé. Innen a legutóbbi osztrák események. Mindebből pedig az következik, hogy meg kell szüntetni a magyarok gyomor- tágulását és viszont meg kell nyitni a magyar piacot az osztrák ipar számára. Az osztrák—magyar- vámunió terve-csehszlovák Ez az okoskodás olyan hárgyuan egyszerű. bogv igv a maga szimoliiciitásában egyetlen hatalmi tényező sem teszi, aminthogy nem is teheti magáévá. Nem is szólva arról, hogy ehhez Magyarországnak is volna hozzászólása, ez a megoldás: egv magyar—osztrák —osehszlovák közös vámterület nem is volna megoldás. 9 Magyarország rengeteg Önfeláldozással, szinte herosztrat.eszi módon helyreállította gazdasági egyensúlyit, elpusztíthatatlan életerejével berendezkedett a kismagyarországi életre. Ebben a trianoni Magyarországban a föld- miveléssel foglalkozók száma azonban már csak 56 százalék, amely folyton le- jebb száll, aminek megfelelően állandóan emelkedik az ipari munkából és a keres- delemből élők száma. Ha a magyar fogvasztóterilletet kinyitnák az osztrák ipar előtt, a magvar tönkremenne, az ipari proletáriát.us megnövekednék. a bolseviki agitáció gyökeret verne. Magyarország elüszkösödnék. Ma van a dunai államokban egy szilárd, egészséges archimedesi pont: Magyarország s van egy beteg állam: Ausztria. Egv osztrák- ma^ar-csehszlová/k vámunió esetién a hatalmak kapnának három beteg államot. Se Magyarország, se a hatalmak, se a béke nem nyernének vele. Igen. ezt meg lehetne csinálni. ha viszont ezt a vámuniót, kiterjesztenék Erdélyre. Bácskára. Bánátra. Galíciára, szóval a monarchiától elcsatolt összes területekre. De hajlandó volna-e Románia vagy Jugoszlávia önként, lemondani arról, hogy ezek a részek más vámterület alá essenek? Ezt még maguk az egyszerűek se képzelik. És ezer meg ezer ilyen leküzdhetetlen gazdasági nehézség állja ennek a tervnek az utiát. Mit szólnának például a csehszlovák agráriusok ahhoz, hogy a magas védővámokat, egyszerre letörik és a mag var búzát vám nélkül vigyék be Csehszlovák iába? Végül is a morva szántóföldeket nem lehet egyszerűen áttelepíteni a magyar agrárterületre és viszont a diósgyőri gyárakat nem lehet ipari munkásostól együtt, átemelni a levegőben Pilisem környékére. Párisi nyomás a csehszlovák vámok leszállítására A francia diplomácia is tisztában van azzal, hogy az ilyen megoldás megvalósíthatatlan. Voltaképpen a francia diplomácia egy rettenetes dilemmába került és maga se látja tisztán a megoldás biztos útját. Mint. távoli cél azonban felködiik előttük a dunai államok vámuniójának terve. Miután azonban tenni kell valamit, a francia diplomácia erős nyomást készül gyakorolni Prágára, hogy az Ausztriával szemben felállított magas védővámokat A pozsonyi magyar királyi konzulátus (Pozsony, Peronciek-tere II ffoiyd Évi augusztus 16-án kezdi meg működését. Ez Időponttól küzdve a Szlovenszkő és Ruszinssliőfeaffi lakd egyének kízáEróíag e hivatalnál, — tehát nem a prágai magyar klr. követségnél — nyulthatfák he vizűm, magyar útlevél elnyerése, valamint egyéh konzuli hatáskörbe tartózd eljárások Iránti kérelmeiket. A köztársaság töfefeB részén lakd közönség hasonlö kérelmeit azonban a konzulátus elintézni nem fogja, mert esstsSire vonaífcozölag továbbra Is a prágai magyar királyi követség Illetékes. 4 ___ 19 27 julius 29, péntek
