Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-03 / 150. (1484.) szám
1927 julius 3, vasárnap. 'K05^tA^<Sfe3?-Hmr1.7VR 5 US US % XTOK -arlr"VW‘Vr~ie"VBB‘~ir~W—2"T V2T3>- "OTB* a.-'.tg iá RUDOLF Irta: Lányi Menyhért Egy Schubert fejű muzsikus járja ment Szlo- vepszkót uj és egyéni ue ödiájit dalokkal vidítva az elszakadás óla dalszerzőkben oly szegénynek és árvának maradt berkeket. Egészen sajálos küldetésnek érzem éppen manapság ezt a régi staggione rendszerre emlékeztető dalos vándorlást, amit szükségképpen kitermelt az iNvnaradt magyarság helyzete, no meg az otthoniak tu-l- iermclétse. Bármiképp is tegyen, megkapóan egyszerű és hősiesen hivő el habi.-ozás kiAipni a zeneszerzők splendid isolatiónjából — hiszen misem könnyebb éppen a Rudolfi képességű alkotónak, hogy egy-kél shimmyvel vagy tangóval meg tudjon alapozni egy jól jövedelmező, jutányos karriert — és otthon hagyva l.omponi&fa pózt és kényelmet, modern regösként elr.indulni a végekre és ha keli, a cigánypHnvis hcüyébe óul elkér desni- és egypár dal virágjával uj hangulat- kát. és álmokat- lopni, a szivekre. Mimbezt ped;g nőm a tradicionális hegedűvel, váffy a magyar népdaloknál adódó cimbalommal} hanem — ci- torával. Azért poinfiro&om, meri érzem, mennyinás uj és merész ez a citera is. .4 magyar dél leikétől és a lelki-kitevővé vált girva-borongástól nagyon idegennek és távollevőnek éreztük. Valami Aipen- l&nderi speciaWás volt az elképzelésünkben, kissé gunyoros idegességgel a sör meiiHt talpaló hegymászó német, érces és éles kedélyességéi pá- rásítottuk melléje, amint a rikkantó és elnyúló jódlerek alá pengő fcviharokon ad alrífcKfést- És az is Rudolfi érdeme, hágy egyszerre barátiunkká lett, sőt felismerhettük benne, hogy alapjában a magyar népdal, főleg a csárdán pedtofó üteméhez még falán a cimbalomnál is predosztináltabb hangszer. De az uj utakat- ngy csapással népszerűsítő művész érdeme az is, hogy valósággal felfedeztetett velünk egy olyan hangszert, amely a leg- légiescbb finomságok és a legvirgoncabb vidámság kifejezésére egy teljes és tökéletes orches- tert egyesit magában. Szükségképpen kellel1 ezekké felemiHepem, mert- a Rudolfi-dalok teljes megértéséhez nagyban hozzájárul kifejező instrumentuma és helyzete. .4 magyar dalok cigányon vágányokra terelődve jó iádig megrekedtek nagyon egyszerű, epigon és meglehetősen ismétlődő moHtmmok acéhzonitó- jában. Az igazán népi bölcsőből születő, gyökerében. magyar motívumokat nagyon kevés steneszer- sőnek sikerült ellesni és megfelelően beszorítani a városok vagy ciginyfutamokba vagy jazzorna- mevsekbe torkoló zenei kivdnnlmmba. Tálán paradox dilit ásnak, tetszik, de éppen Szirmai chansonjaiban érződött — pedig speciálisan városi zene — a tősgyökeres nem a mai legények ajkán fakadd, inkább a régi kántél6 panaszt forféhjos, fordulatos dallam menete. Az redeti népi motívum igy szüremlett be a városi chansonba, és Rudolf i.t ott segíti tovább adódó helyzete, mikör a népi díszítményekkel meggazdagodótt váráéi zenét. átvezeti a cigányos futamokba. Népi rigmusokra irt müdatai — amiket 6 maga nem becsül annyira, mint Ady dalait, pedig igazi, lényegét teszik ki — sajátosan egész és kerekké formálódott házassága, az édeskésen szentimentális Nagyvárosi chanson érzelmessé gnek, a kemény magyar motívumoknak és a cigányos cifrázásoknak. Népi és magyar vonatlzozdsa nem kávéházi münépies- ség, hanem talajba gyökeredző, ami sajátos izl nyer a chansonok kicsit parfümös érpelmességé- töl. Ez a minden dimenzióból felfogó és visszaadó sokoldalúsága magyarázza meg azt a szerencsés körülményt, htípy mindenfajta, embernél, falun és nagyvárosban egyként megtalálja a re- zonáló megértést és szives fogadtatást. Egészen speciális és a müéalköltőtöl tatán idegenül távoleső, mngaszlosabb és magasabb célokat kereső komponista, mikor az Adu-dalok alá keres és talál aláfestő zenét. Nehéz ás hálátlan feladat az Ady szárnyalások ék- megbicsaklások hangulatát teljesen megértő és interpretáló Rei- ■o-itz után uj hangforrásokat keresni Ady örök rigmusaiban, de Rudolfi minden bizonnyal számait ezekkel a nehézségekkel, mikor az Ady-da- lok zerősítéséhez fogott. Tatán kissé keresett az uf, ami — szándékosan kerülve a Reiinitz-i mes- gyéket — elindult az Ady tersek újfajta zenei kifejezése felé. de mégis sikerült nagyon értékes megoldásokat találnia. Az Ady-dalokat már felfogásban jellemzi az a ■ mérhetetlen nagy tisztelet, amit. Ady géniuszával szemben érzett és ami keblenként szinte a recitáló zene szer éhségéig lenyomja egyéni invencióját. Mindenbén elsősorban Ady intenciója fontos ezekben a dolgokban, szánté profanizációnak érezné, ha egyéni merészséggel, saját megérzésekkel korrigálná a rigműsok ere- ! deti hangulatát. Így a felületes itélők előtt Mán monotomná válnak, pedig a kimanudotlan aláfestő zenében\ sok-sok kihegyező, aláhúzó, kihangsúlyozó, szerénykedő, de originális motívum húzódik meg. Vitás, nem-e hibás, hogy dalokban elsősorban a szavakban kifejezett versbeli értelemre esik a hangsúly, de mindenesetre igy dominánsan, teljesen és gi.gászi arányaiban érezzük Adyt És aki meg tudja nagyítani Adyt és a sok helyen még mindig berzenkedő lelkek helyett a. szivekbe tudja lopni egy halhatatlan pöezis kalászokat hajtó magvait, az megérdemli a teljes elismerést. ■ Radíinszky dr. Sess Szlovenszkó országai elnöke! Prága, julius 2. Értesülésünk szerint a k állítandó 9zJovenszkói országos közigazgatási linszky dr.-t, az állami földihivatal alelnökét mazik. A háború előtt Pilzenben ügyvédi ir közigazgatási bÍrósághoz került, ahonnan a vonult Holubek alelnök helyére. A szlovák az országos közigazgatás élén, mivel Radlins eddig nem szerepelt. Radíinszky különben özigazgatási reform végrehajtása során fölhivatal élére legkomolyabb jelöltként Rad- emlegetik, Radíinszky Alsókubinbil szár- ódája vóit, majd az uj államalakulás után a földhivatalhoz nevezték ki a nyugdijba- néppárt már csak azért is szívesen látná zky katolikus va!!ásu és a politikai életben mint kiváló jogász is közismert. (D.) Jovanovics volt szert kiiliippiniszter szériát Jugosziávíánsk Magyarország feli kell közelednie A szarto katonai körök sürgetik a JugeszSév-magyar megegyezést Bslgréd, julius 2. A Maradna Odbrama meghívására rendkívül érdekes előadási taríott Jovanovics volt jugoszláv külügyminiszter. Annak megállapításával kezdte, hogy Jugoszláviának a szomszéd á ikonok között egyetlen barátja sin-vs. Románia sem m. — Nincsics eleinte ellene volt a Magyarországgal való szorosabb együttműködésnek, de lépésről-] epésre felhagyott ellenszenves álláspontjával és ő is rátért arra az írtra, amely a Magyar- országgal való jóviszony megteremtését célozta. Külpolitikánkban ez a fordulat kétségtelenül nagyon nehezen ment, miután a magyar kormány a közeledést a jrigoszlárriai maigyazr nemzeti kisáibhség helyzetétől telke függővé és állandóan napirenden tartotta a trianoni béke- szerződés revíziójának kérdését is. Mindazonáltal okos és bölcs politikáival bizonyos megegyezés jött létre, bár ez is nehezen ment egy olyan állammal, amely határlriigaziíást követel az SHS királyság kárára. Nincs m állam, amely ne gondolna a határok reviziójára- A jugoszláv külügyminiszter feltűnő lassúsággal járt el. mikor a szabadkikötő kérdése került tárgyalásra. Az olasz diplomácia nagy ügyességgel siettette, sőt meg is kötötte a megáll apód ást Magyarországgal. Ezt azután az olasz-magyar barátsági szerződés követte. — Magyarország Olaszországban támogatót nyer, de fél attól, hagy Középeairőpa, illetve Csehszlovákia és Románia ellene fordul. Mit akar Bethlen ? Katonai köreink szintén egy átérte ttok a külügyi polirtikáva.1 aibha.n a tekintőtiben. hogy a kereskedelnmi szerződés után tovább kell folytatni a megkezdett tárgyalásokat. Esetleg barátsági szerződést, sőt szövetségeit kell létesíteni Magyarországgal, ha azt szükségesnek találják. — Már a trianoni békeszerződés revíziójáról kezdtek beszélni, ami kétségtelenül a helyzet felbomlásához vezetne. A revízió azonban a mi határainkat nem érintheti. Byrd elmondja a legszörnyöbb éjszaka történetét A franciák szervezetlensége volt a beleset oka — A kikötésnél Baleken vezette a gépet — Coolsdge a közeljövőben léghajózási konferenciát hiú össze — Három hét msiSva uj francia repülő indul Párisból New-Yorkba A m.üd<doknak uj utakat vágó, Ady géniuszát dalokba öltöztető Rudolfi falán nehéz módját kereste ki a népszerűség megszerzésének. A Tátra süvítő .szele alatt sok kemény hidegei kell állnia, a vándor dalnokok szívósságával és missziói hitével, sok pódiiumi asztalhoz kell még odas-ze- rényicednie, hogy minden lélékben megfoganjon és virágot hajtson az elültetett palánta, de ez a népszerűség megabapozoUabb, reálisabb éh tartó- több lesz a kcmjunkUira-dalnokéJi mübebér- jjziotfL Páris. julius 2. Byrd és társai a caeni prefekturán töltötték az éjszakát és ma reggel Parisba indultak, ahol a Continental szállóban fognak lakni. Tegnap délben a ver-sur- meri városházán provizórikus fogadtatás volt, amelyen már a kormánv képviselői is résztvetfek. A kis fürdőhely lakossága lelkesen ünnepelte a repülőket és a ver-sur-meri strand tegnap óta a francia és az angol turistáknak valóságos búcsú járók elvévé vált. A szerencsétlenül járt repülőgépet aránylag könnyű volt a vízből kiemelni. Sok száz önkéntes munkaerő jelentkezett és a gépet a Le Havreből és Cherbourgbó! érkezett francia tengerésztisztek vezetése alatt ma délig partra szállították. A motorokat még a vízben leszerelték, majd a repülőgép vázát a nyaralók, a turisták, a csendőrök, a kiváncsiak és az újságírók köteleken partra vontatták. Ma a gép alkatrészen Parisba szállítják, ahol a le bourgefi repülőtéren újra felszerelik és kijavítják. A gép állítólag elég komolyan megrongálódott. A négy „ágrólszakadt“ menekült A repülőik tegnap este nem sokáig kérették magúikat és részletesen beszámoltak úti élményeikről. Hangsúlyozták, hogv az idő a lehető legrosszabb volt s nem hiszik, hogy az óceán fölött valaha is nagyobb viharok dühönghetnék. így az America a legszélsőségesebben rossz időt is kipróbálta s hogy szerencsésen Franciaországba vergődött, mutatja, hogy az óceán fölötti ut egy ió repülőgéppel még a legrosszabb időben is keresztülvihető. Az utazás legborzalmasabb része a Franciaország fölölti keringés volt. Az iránytű eltörött s a pilóták, anélkül, hogv az útirányt megállapíthat t;áík volna, csak ködöt és esőt láttak, mig állandóan küzdeniük kellett az orkánszerü széllel. Esv-két feltűnő fénvből mégis megállapították, hogy tiz óra tájban Pária fölött lehettek. Éjfélkor kétségtelenül ismét a főváros fölött keringtek, de neon tudták megtalálni a kikötésre alkalmas terepet. Az America Páris első elérésétől számítva — este tiz érától reggel 5 óráig — iné* bto 4n$e v$t a ha l az idő kedvező, kényelmesen elérkezett volna akár Becsig, Mikor a felhő egyszer megszakadt, a pilóták a szakadékon át hatalmas fényt láttak, amelyről azt gondolták, hogv a tengerpart egyik világítótornya. holott valószínűleg a caeni vaskohók tüze volt. Azt a pilóták egyike sem tudja megmondani, miként kerültek Párisból ismét a tengerpartra. Fent a levegőben állandóan az a tehetetlen és kétségbeejtő érzésük volt. hogv vakon körbe forognak Franciaország fölött. Rádiójuk révén sem kaphattak értesítést, mert a francia leadóállomások mind egyszerre táviratoztak és a nagv össze-visz- szaság miatt a repülőgépen egyetlen ép hirt sem vehettek ki. A hivatalos rádióállomásokat számos rádióamatőr állandó felhívása is zavarta, ugv hogv a káosz teljes volt. Amikor hajnalban kifogyott benzinük. Byrd elhatározta, hogv mindenáron kiköt. Mindnyájan jól tudták, mit jelent, éjjel, teljesen ismeretlen terenen, ködben, viharban és szélben, egv hárommó- toros. rendkívül nehéz géppel kikötni. Mielőtt még végleg elhatározták volna, a repülőgép már érintette is a vizet. A nehéz motorok azonnal a mélybe húzták a gépet. Eközben a kormány eltörött, de a monoplán ismét a felszínre kerülhetett, mert az üres benzintartályok alkalmas uszótestiil szolgáltak. Egv perc múlva a gép az alacsony vízben zátomra futott. A víz minden oldalról behatok a kabinba. A repülök a legnagyobb sietséggel kiszálltak. Magukhoz vették legfontosabb irataikat, feljegyzéseiket, a postazsákokat és azt a zászlót, amelvet Coolidge küldött Doumerguenak és a kaucsuk csónakon a partra eveztek. Az eső, a nedvesség és a sötétség dacára valóságé1’ örömmámor vett rajtuk erőt. amikor végre épen és egészségesen szilárd talajon állhatták. — Ha ezer évig éllek, akkor sem felejteni et] ezt az éjszakát! — mondta elbeszélés közben Noville hadnagy, aki útközben a drótnélküli táviról kezelte. Byrd saerujt a? é$zafcs>arfci repülés sok1 1C9% i a* § \/W % | fi /öv 1 / VED aw&s®/ | ^8f! KÁRTÓL I tk .isiisss iwwLT&isz'SrjLii mirnssa | kai bsrvízerübb volt. mint ez az ötórás vak éjjeli ut. — örülök, hogy megmenthettem Írásaimat és jegyzeteimet, mert ezek okvetlenül értékes és egyedülálló adatokat tar;almoznak az óceánfölötti légi viszonyokról, hőmérsékletről és sok más ob’anról, amelvet utódaim rendkívüli előnyös módon felhasználhatnak. Ver sur Merben a lakos-ág az első pillanatban nem ismerte meg az ijesztő alakokat, akik csuromvizesen, kalapok nélkül, megiöír, testtel, de élénken gesztikulálva és idegen nyelven ordítozva futottak végig a kis fürdőhely piacán. Az első kerékpáros, akivel találkoztak, ijedten tért ki előlük ős felriasztó ti* a község lakosságát. Egv negyed óra múlva máir a polgármester meleg konyháiéban ültek holt fáradtan, de a megmenekülés boldog tudatában. A franciák ismét szégyenkeznek Amit a francia lapok és a pilóták elbeszélésükben bölcsen, illetve előzékenyen elhallgatnak, az az. hogv a francia fogadó szervezet csődöt mondott.. Néhánv lap mégis foglalkozik ezzel a fénnyel és a legnagyobb elkeseredés hangján tárgyalja az eseményeket. Elsősorban a Petit Journal meri bátran kimondani. hogv a le-bourgeti világítás elégtelen volt. A Populalre a. rádióhivatalokat támadja, akik nem értesítették kellő módon Byrdet. Ugyanez* állítja Chamberlin is. aki szerint a németországi előkészületek iobbak voltak. — Az a körülmény, hogy egyszerre több rádióállomás táviratozott,, feltétlenül megzavarta a repülőkéi, A megszervezést.-itt elfelejtették. Sokkul jobb lett. volna, ha az ösz- szes állomások helvett csak két állomás marad érintkezésben a géppel. A francia hatóságok maguk is szégyenkezve vallják be a kudarcot. Az Echo de Paris. amely teljesen jobboldali lap. azt követeli, hogv mentsék fel a mostani léghaiózási minisztert és nevezzék ki újra Laurent Ey- nac-ot, a kartellkormánv léghajózásügyi miniszterét. aki az aeronautika egyik legkiválóbb francia szakértője. A szakértők véüeménve A technikai szakértők szerint a hárem tranzóceáni repüiögéputbói azt a következtetést lehet levonni, hogy a kétszáz lóerős re- pülőmótorok típusa a legmegfelelőbb. Ezentúl az Amerikából induló gépeknek este kell elindulniok. hogy nappal jöjjenek meg Európába, Azt sem szabad elfelejteni, hogv a rendkívül megerőltető repülés után a legénység idegzete felmondja a szolgálatot. Mindenesetre azonban jelentős fény. hogy 41 nap alatt háromszor sikerült az Atlanti óceánt átrepülni. A repülőket ez alkaiopimal leginkább az iránytű zavarai bántották. Ezenkívül éjjel egv óra után rádiókészülékük sem működött kellőképpen. Az óceán fölött Acosta vezette a gépet, majd a francia szárazföld fölött a fiatal svéd Balchen ült a kormánykerékhez s ő volt az is. aki a leszállást elvégezte. Byrd számítása szerint a gép körülbelül 6500 kilométert tett meg. A motorok kifogástalanul működtek. A drótnélküli távírót Kobile kezelte. A leszállásnál legfeljebb már csak ötven kilométerre volt benzin. Byrd a leszállásra vonatkozó parancsot ceruzával egy papírlapra irta s igy adta át a vezetőnek. A repülők beismerik, hogy megmenekülésük és szerencséjük szinte a csodával határos. Blériot sem hagyja magát Paris, julius 2, Blériot francia repülőgép- konstruktőr kijelentette, hogv7 Drouhin francia repülő három hét, múlva esrv Blériot-génen leszállás nélkül Parisból Newyónkba fog repülniEgy osztrák légi viítágrdkord Becs. julius 2. Az osztrák légi forgalmi társaság egyik Junker-gépe tegnap Becsből Velencébe 1 óra 50 perc alatt repült el. Ez az ut, 560 kilométer, ugv hogy a Junker-gép óránkénti 320 kilométer sebességgel uj világ rekordot altit,ott fel. A gépen összesen öten ültek.
