Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-27 / 169. (1503.) szám

lífcií julius 27, szerda <Ö „Ném tűrjük, bőm a köztársaság fennállásának kilencedik élében igy bánjanak lelünk” As ürményi szlovák föBdágénylők Jaj-kiáltása a kormányhoz — A mag- igére 17©© b©Sd helyett csak 5©© fc©lcSaí akarnak köztük felosztana ki augusztusi európai kisebb­ségi kongresszus programja Becs, julius 26. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az európai nemzeti kisebbségek III. genfi konferenciája augusztus 22-től 24-ig fog lezajlani. Az európai kisebbségi titkárság vezetője, Ammende Ewald dr. már most rendelkezésünkre bocsátotta az au­gusztusi konferencia részletes programját, amelyet igy módunkban van elsőként teljes egészében ismertetni. A kongresszust Wilfan József dr. elnök, olasza országi szlovén parlamenti képviselő beszéde fog­ja megnyitni. Wilfan dr. ismertetni fogja a moz­galom fejlődését, az európai kisebbségi iroda ed­digi munkáját, valamint a kisebbségi problémá­ba vágó eseményeket a legutóbbi kongresszus óla. Wilfan dr. röviden ismertetni fogja a kisebbsé­gek helyzetét az egyes országokban a központi titkárság összegyűjtött adatai alapján. Wilfan dr. referátuma után felszólolnak még az elnökség többi tagjai, úgymint F. Maspons i Anglassel dr., volt spanyolországi katalán képviselő. Szül lő Géza dr., csehszlovákiai magyar képviselő a. kü­lönböző magyar csoportok nevében, Schiemann Pál dr., lettországi német képviselő és Motzkin Leó, a zsidó kisebbségek megbízottja, és Siera- koioski Szaniszló gróf, a poroszországi lengyelek vezére. A megnyitó beszédek után sor kerül az újonnan jelentkezett tagok felvételére, majd a kongresszus elnökségének megválasztására. A napirend lobbi pontjai a következők: 1. Az európai béke veszélyeztetése a nemzeti türelmetlenség következtében. Ehhez a referátum­hoz az összes csoportok vezetői hozzá fognak szó­lam, majd a többi delegátusok is szólásra jelent­kezhetnek. 2. A nemzeti kisebbségek országos és állam­közi együttműködése. A referátum foglalkozni fog a-z egyes államokban élő különböző kisebbségek együttműködésének kérdésével (kisebbségi blok­kok), valamint a különböző államokban elszórt, egy nemzethez tartozó kisebbségek kapcsolatai­nak kiépítésével. 3. A nyelvi kérdés. Ehhez a referátumhoz fel fognak szólalni a különböző kisebbségi csopor­tok delegátusai, akik a lokális viszonyokat fog­ják vázolni. 4. Az álltami szuverenitás és a kisebbségi j<%g. A referátum ki fogja fejteni, hogy a kisebbség- védelmi szerződések nem csorbítják nagyobb mér­tékben az állami szuverenitást, mint egyéb nem­zetközi szerződések, amelyeket a különböző álla­mok már korábban önként kötöttek. 5. Kisebbségi kérdések. Különböző szakügyek, igy mindenekelőtt egy kisebbségi statisztikai ké­zikönyv kiadása és egy európai kisebbségi ankét keresztülvitele. 6. Szervezkedési és agitációs ügyek. Ez a programpont a kisebbségi sajtó ügyét is magá­ban foglalja Flachbarth Ernő dr. csehszlovákiai magyar delegátus referátuma alapján. Moizkin zsidó delegátus javaslatot ft előterjeszteni arra vonatkozólag, hogy az 1928. évi kölni nemzetközi sajtókiállitáson az európai kisebbségi sajtó kü­lön csoportot alkosson. A különböző magyar csoportok részéről a kongresszuson a következő delegátusok vesznek részt: Csehszlovákia: Szüllő Géza dr. és Flach­barth Ernő dr., Románia: Jakabffy Elemér dr. es Balogh Artúr dr., Jugoszlávia: Deák Leó dr., Törley Bálint dr. és Strelitzky Dénes dr. Az utódállamokból a magyar delegátusokon kívül még a következők vesznek részt: a német kisebbségi csoportok részéről: Gündisch Guido dr. és Potz miniszteri titkár (Magyarország), Pertz dr. (Jugoszlávia), Brandsch Rudolf és Muth Gás­pár dr. (Románia), valamint Medinger Vilmos dr. (Csehszlovákia). A konferencián részt vesz­nek a különböző szláv és román kisebbségek ki­küldöttjei is. Kivégezték az „orosz Jeanne d’Arco’-ot Zacharcsenko hadnagy — egy di?osz tábornoknak volt a leánya — Az omsz szabadságért küzdött s halt hősi halált (A P. M. H. tudósítójától.) Szűkszavú kievi hir jelentette, hogy a forradalmi törvényszék halálra ítélte és kivégezte Zacharcsenko hadnagytól. Érdekes, romantikus életet oltott ki ez a halálos ítélet. Mindenekelőtt tudni kell, hogy Zacharcsenko hadnagy — nő volt. Eredetileg úgy hivták Elisabetha Ivanovna Schultz. Egy orosz tábornoknak volt a leánya. Wrangel hadseregében harcolt a vörös Oroszország ellen. Élete egyetlen célja az volt: küzdeni a bolsevizrmis ellen. ’A Wrangel-sereg megsemmisülése után Párisba menekült. Itt csakhamar rátaláltak az újságírók és öles cikkek jelentek m°g a párisi lapokban ez­zel a címmel: „Az wosz Jeanne d‘Arc“. Az orosz Jeanne d‘Arc egyszeriben divatossá lett Parisban. Filmvállalatok tettek neki ajánla­tot, sőt az egyik revüszinház is meghívta, hogy lépjen fel. Zacharcsenko hadnagy azonban mind­erről tudni sem akart. Ő nem tudott másra gon­dolni, mint csak kitűzött céljára — a bolsevizmus elleni harcra. Egy csikágói dollárkirály (a ser­tésszakmából) el akarja venni feleségül. Az „orosz Jeanne d‘Arc“ kikavaró,zta az amerikai sertéskirálgL Rövidesen eltűnt Parisból. Visszatért Oroszor­szágba és próbált mindenféle ellenforradalmi mozgalmakat megszervezni. Most végül a szovjet­hatóságok kezébe került és a forradalmi törvény­szék ha! Ura Ítélte és kivégeztetle. Ürmény, julius 26. A P. M. H. munkatársától.) Ürmény ne­vét jól ismerik a Prágai Magyar Hirlap olva­sói abból a szomorú alkalomból, amikor az örményi földbirtok és kastély régi ura, Hu- nyady László gróf Afrikában orosziáuvadászat kö/ben halálosan megsérült. A Prágai Magyar Hirlap akkor három nagy cikkben ismertette Ürmény életét és megemlékezett arról is, hogy az egykori min tógazdaságon a földbir­tok-reform lehetetlen állapotokat teremtett. Mi történt Ürmény ben? Hunyady grófnak 6000 holdas birtoka felosztásra került. Ebből 2000 holdat Jugoszláviából visszatelepitettek kaptak, mig az 5000 lakost számláló Ürmény község földigénylőinek 1700 holdat ígértek felosztásra. A község szorgalmas lakossága nagyobb része szlovák nemzetiségű, akik már a telepítést is elkeseredetten szemlélték, mert nem tudták megmagyarázni, hogy miért kellett Jugoszláviából hozni telepeseket a jó ürményi földekre, amikor a község ős­lakosságának földigényeit még nem elégí­tették ki. Egyideig azzal a reménnyel áltatták magukat, hogy a megígért 1700 holdat kedvező áron közöttük fogják felosztani azonban hiába vá­rakoztak, a földosztás csak nem történt meg. Később olyan hírek szállingóztak, hogy nem 1700, hanem csak 500 hold kerül az ürmé- nviek között felosztásra, a többiből pedig újabb maradékbirtokokat létesítenek. Az igénylők ekkor küldöttséget menesz­tettek Prágába, ahol Petr földhivatali taná­csos azt az Ígéretet adta nekik, hogy a meg­ígért 1700 hold rövid időn belül tényleg kiosz­A kánikulai hőség alaposan lelohasztotta az emberek táncoló kedvét s ha akadnak is itt-ott táncoló társaságok, a nyári tánc tulajdonképpen csak tréning és készülődés a téli főidényre. De ha maguk a táncosok a mostani forró hetekben tartanak is némi pihenőt, annál nagyobb lelkese­déssel és buzgósággal készülődnek a főidényre azok, akik a közönség meg-megujuló táncos­kedvéből élnek. Ezeknek a jó üzletembereknek rengeteg dolguk van mostanában. Először is nagy gonddal kell kiválasztaniok azokat a tán­cokat, amelyeket az irányításuk alatt álló nagy- közönség részére a legalkalmasabbnak tartanak, — másodszor pedig — és ez a nehezebb munka, — gondosodniok kell arról, hogy ezek a táncok valami igen megfelelő helyen aprobáltassanak. El kell ismerni, hogy ezák az érdekeltek mindkét irányban alapos és ügyes munkát vé­geztek. A jövő főidén, kötelező divattáncait szen­zációsan állították össze s hogy senkinek se le­hessen munkájuk ellen kifogásuk, a műsort nem kisebb emberekkel ismertették el, mint a bécsi bibornok-hercegérsekkel és Ausztria nagytekin­télyű kancellárjával, aki tudvalévőén maga is prépost. Sajnos, ezek a tekintélyek megcáfolták a róluk, mint táncszakértőkről terjesztett híre­ket, ez azonban alkalmasint nem fogja elron­tani munkájuk első részét s a közönség bizonyá­ra vakon fogja elfogadni, sőt táncolni a jövő idényre előirt divattáncokat. De tartsunk ebben a nagy kavarodásban sorrendet. Először is a Párisban székelő Fédera- tion Internationale de Danse, a tánc eme legfel­sőbb hivatalos fóruma kötelezően elrendelte, hogy az idén csak a következő táncokat szabad táncolni: 1. CHARLESTON Az uralkodó tánc a Charleston, vagy ennek variációja: a Charleston-Biack lesz. Ennek a két táncnak az egyeduralmát minden valószinüség szerint még évek múlva sem fogja megdönteni egyetlen újabb kreáció sem. Ezeket a táncokat igy határozza meg a Táncosok Évkönyve, amely tudvalévőén arra való, hogy a táncot mindenki­vel megkedvelhesse: Y — A mai gyorsiramu nemzedék ideges, nyugtalan, türelmetlen életet él. Szükséges tehát, hogy ugyanilyen legyen a tánca is. A tobzódó érzéseket semmi sem tudja annyira kifejezni, mint a Charleston. A Charleston-Biack ugyan valamivel szelidebb, de nem kell tőle megijed­ni. Ez is — akár a Charleston, —. kizárólag az idegek és az izmok játéka. Bárki könnyen megta­nulhatja, mert sem tehetség, sem érzés, sem tech­nikai tudás nem kell hozzá. 2. A BLACK-BOTTOM — A Black-Bottpm — írja az Évkönyv, — sajnos, nem mindenhol olyan népszerű, mint tásra kerül közöttük. Megnyugodva távoztak ha2a, azonban csakhamar elkeseredetten kellett meggyőzödniök ar­ról, hogy a földhivatal Ígéretének nincs értéke, mert intézkedés történt, hogy az ürményi föld­igénylők között tényleg csak 500 holdat ossza­nak fel. A földhivatal holdanként 3500—5000 koronát számit a földért és ez olyan horribi­lis ár, amelyet az igénylők nem tudnak meg­fizetni, annál inkább, mert a java föld már a telepeseknek jutott. Az örményiek Szlovák képviselőkhöz fordultak panaszaikkal, Hru- sovszky képviselő több társával tényleg in­terveniált is érdekükben a prágai földhivatal­ban, de ez az intervenció is eredménytelenül végződött. Ürmény földigénylő lakossága látva azt, hegy jogos kívánságait állandóan szabotálják, most egybeáliott és nemzetiségre, felekezetre való különbség'nélkül egységes akciót kez­dett jogainak érvényesítés éré. Memorandumot intéztek a kormányhoz, amelyben azt követe­lik, hogy megfizethető áron parcelázzák kö­zöttük a megígért 1700 holdat. A memoran­dum, amelyet több képviselő juttatott a kor­mányhoz, a következő szavakkal végződik: „ . . . HU alattvalói vagyunk a köztársa­ságnak de azt nem tűrjük, hogy a repubUka fennállásának kilencedik évében igy bánja­nak velünk . . .“ Ez a jaj-kiáltás szlovák földmivesek Szá­jából ered és talán a szlovák kormánypárti képviselőket is meggyőzi arról, hogy mennyi­ben teljesít szlovák nmzeti missziót a földre­form abban a formában, ahogy azt most vég­rehajtják. amint azt joggal megérdemli. Éppen ezért az idén gyorsabb ütemben, a Foxtrott-hoz hason­lóan kell táncolni. 3. A TANGÓ — A Tangó olyan tökéletes tánc, hogy an­nak figuráit megváltoztatni majdnem bűn volna. Mindazonáltal ezidén — csupán kényszerűségből — néhány uj figurával kell táncolni. Ezeket a figurákat bárki könnyen elsajátíthatja, mert csak piruett-mozgásokból állanak. 4. A BÁNANAS-SL1DE — A Bananas-Slide. vagy banán-tánc na­gyon sima, csúszós tánc. Elsajátítása szerfelett egyszerű. A táncosnak csak arra kell gondolnia, hogy valaki megondolatalnul és könnyelműen banán-héjakat dobált szét a bálteremben, ame­lyen táncos folyton elsiklik, megcsúszik, meg­inog és „majdnem hogy odavágódik“. A tánc üteme élénk kétharmad taktus. (Ebből a táncból egyébként néhány figurá* ügyesen bele lehet szőni a Charlestonba is.) 5. HEEBIES-JEEBIES — Ennél a táncnál, — írja tovább a Tánco­sok évkönyve, — a táncos gondoljon harci láz­ban égő rézbőni indiánusokra. A lobogó tábor­tűz és a csatakiáltások hangulatát, a zene adja meg. A Heebies-Jeebies a sarkok tánca. Lehető­leg mindig sarkon kell táncolni s ügyelni kell arra, hogy a talpak ne - érjék a földet. Igen könnyű a nagyszerű tánc. 6. A NEW-BLUES — A New-Blues a legújabb kreáció. Felta­lálója ebben a táncban .csodásán párosította a hasznost a kellemessel. Ha a táncos arra gondol, hogy tánc közben egy végtelen magas lépcsőn szalad felfelé, akkor már tudja is a New-Bluest. Falusiak, akik a lépcsőn va.ló já ást nem isme­rik, gondoljanak a káposzta- vagy szőlőtaposásra, de igen gyors ütemben. A gyors „lépéseket* csak koronként szabad bluestempóra mérsékelni. 7. UJ-rALCER — Kényszerűségből, — mondja az Évkönyv, — ezt a táncot is felvettük a divatosak közé, de nem t. rtjuk valószínűnek, hogy népszerűségre tegyen szert. •0­A fentiekben ismertettük a hivatalos tánc­fórum előírásait. Az alábbiakban arról számo­lunk be, hogy a táncból élő üzletemberek hogyan kereslek ehhez a műsorhoz paírónusokat. A JÓL ELHELYEZETT REKLÁM Az európai sajtóban — az ausztriai ujságo- ! kát. kivéve — mindenfelé hírek jelentek meg, ! amelyek szerint Bécsben Piffl bibornok herceg-j Végrevaíahára döntöttek Párisban a közeljövő táncairól érsek és Seipel dr. kancellár megjelentek a tánc- mesterek együttes főtáncbemutatóján, ott végig­nézték az uj táncokat és legteljesebb megelége­li'"ükét fejezték ki a látottak fölött. Ezt a hirt hitetlenül fogadta Páter 0. P. Black, az írországi katolikusok vezére, össze­gyűjtött egy serég ilyen újsághírt, elküldte Sei­pel kancellárnak, akitől megkérdezte, hogy meg- frlelnek-e ezek a hírek a valóságnak. A kancellár többek között a következőket válaszolta az ir páternek: — Tény, hogy a táncmesterek meghívtak i engem és a bibornok-hercegórsek urat a főtáne- bemutatóra de, természetesen, egyikünk sem fogadta el ezt a meghívást. A bemutatóra már csak azért sem mentük el, mert mi ezeket a tán- i cokat a leghatározottabban elítéljük. Felhatal- | mázom főtisztelendő urat, hogy ezt a tényt bár- i hol és tetszés szerinti módon hirdesse, í A táncmesterek most azon törik a fejüket, hogy kivel 1 mertesséh el a jövő főidényre kreált j táncaikat. | Julius Szerda | 0 Ilii II l A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Cyrano de Bergerac. IIVEZDA: Quo vadis? JULIS: Ö az egyetlen. i KAPITOL: Cobra (Rodolfo Valentinéval.) Monté Carlo. KORUNA: Életre-halálra. Egy férfi játéka. LUCERNA: (Nyári szünet.) SVETOZOR: (Nyári szünet.) — Halálozás. R. Vozáry Erzsébet, a pápai re­formátus tanítóképző intézet olt kiváló tanárnő­je julius 23-án Fornoson élete 49-ik évében hosz- szu szenvedés után elhunyt. Az elhunytban a ma­gyar nőnevelés egyik értékes, fáradhatatlan mun­kását vesztette el. Az elhunytat, akiben R. Vo­záry Gyula és R. Vozáry Aladár nővérüket gyá­szolják, tegnap délután három órakor temették el Munkácson a református egyház szertartása szerint. — Csernoch hercegprímás halála és Komárom. Komáromi tudósit ónk jelenti: Csemooh János esz­tergomi hercegprímás halála Komáromban nagy megilletődést keltett. A gyász hírére a templomok és- a katolikus középületek gyászlőbogákat tűztek ki. Ajz egyházközség részvétét a legközelebb meg­tartandó képviseleti ülésen fejezi ki. Az egybázfe- jedelem temetésen igen sokan vesznék részt úgy Komáromiból, mint környékéről, ahol Csemooh gyakran megfordult birtokain és a nyaral többnyire bajcsi nyaralójában töltötte. — Uj városi orvos Érsekújvárétt. Érsekuijvári tudósi tőnk jelenti: Eddig Érsekújvárnak csak egy városi orvosa volt. A legújabb közegészségügyi rendelet értelmében minden 10.000 lélekre kell egy orvosnak jutnia, aminek következtében Érsek­újvárt is két kerületre osztották. Az egyik kerü­letben Rótih Miksa űr. járási orvos fog működni, mig a második kerületben végzendő hatósági or­vosi munka ellátására Zányi Lóránt dr. orvost ne­vezték ki. — Házasság. Ceizel János dr., Szombathely és Agárdy Gabriella, Nemespaun, házasságot kö­töttek. 6984 — Pozsonyban hírszolgálati irodát állít fel aa osztrák kormány. Becsből írják: Kezdik már a leg­utóbbi forradalmi események tanulságait levon­ni. Legújabban kiadták a jelszót kormánykörökben: nem fordulhat mégegyszer elő, hogy általános sztrájk esetén Bécs el legyen vágva a külvilágtól. Belátták az osztrák hatóságok, hogy mennyire ár­tott ügyüknek az, hogy a külvilág nem kaphatott pontos, hiteles tájékoztatást a bécsi események­ről, hogy minden levél, távirat és telefonérintke­zés megszűnt Bécs és a külvilág között. Tudják nagyon jól Bécsben, hogy mennyit ártanak zava­ros, izgalmas időkben a felelőtlenül terjesztett és megcáfolhatatlan rémhírek. Éppen ezért az osztrák kormány elhatározta, hogy Pozsonyban állandó hir szolgálati irodát állít fel. Amint tehát Ausztriában ismét kitörne az általános sztrájk, rögtön működésbe lépne a pozsonyi osztrák hír­szolgálati iroda és óránkint repítené szét a világ minden tájára rádión és telefonon a pontos, au­tentikus híreket. xx Aukció és kiállítás. A néhai Répászky Gyu­la műépítész ur hagyatékából és más egyéb ma­gánbirtokból származó műtárgyak, úgymint: bú­torok, bronzok, porcellánok, régi festmények, orientálás bronz-urnák, ezüstök, szőnyegek ke­rülnek eladásra Pöstyémfürdő fcurszalónjában 1927 julius 24-től 31-ig. Az aukció vezetője Poéták József dr. ur. a Kelétszlovenszlkói Muzeum igazgatója. Ki- flUlii'Ms julius 21-től 29-ig naponta 10 órától 16 órá­ig. Aukció julius 30-án és 31-én délután 16 órakor. % % *

Next

/
Thumbnails
Contents