Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-26 / 168. (1502.) szám
1927 július 26, kedd Eltemették FerdinéiMl remén királyt Ötszázezer ember a temetésen — A cureta-de-argosi gyászlinnep- ségek — Titokzatos küidöttségjárás Károly extrónörckösnél Bukarest, julius 25. Vasárnap Ferdinánd király temetése nagyarányú gyászünnepségek között folyt le Bukarestben. Reggel öt óra óta az emberek ellepték Bukarestnek azokat az utcáit, amelyeke^ a gyászmenetnek keresztül kellett haladnia. Nem túlzás, ha a Cotroceni palotából a pályaudvarig vezető öt kilométer hosszú ut mentén várakozó érdeklődők számát félmillióra becsüljük. Sok nő elájult és a mentőknek igen sok dolguk akadt. Az utcák mindkét oldalán különböző fegyvernemhez tartozó katonák álltak sorfalat. A gyászmenet reggel 9 órakor indult el a Cotroceni palotából. Először az Elisabeth-boule- vardon haladt át, majd a Calea Victorian és a Calea Grivicán. A gyászkocsi két és fél óra alatt érkezett az állomásra. A Calea Victorian a királyi palota előtt a menet egy pillanatig megállt és a katonai zenekar a nemzeti himnuszt into- nálta. Az úttesten néhány száz méternyire egymástól katonai zenekarok álltak és a király himnuszát játszották. Miközben a menet az utcákon végighaladt, megrázó jelenetek játszódtak le. Az asszonyok sírtak és a férfiak szeme sem maradt szárazon. A királyi család női tagjai nem vettek részt a temetésen, hanem a controceni-i vasúti állomásról egy különvonattal az északi pályaudvarra utaztak. Mihály király egyáltalán otthon maradt. Az északi pályaudvaron négy különvonat várt a koporsóra és a gyászolókra. Az első vonat fél 12 órakor hagyta '1 Bukarestet, hogy Cureta de Argos kolostorába, a román királyok temetkezési helyére induljon. A következő vonatok tizenöt percnyi időközökben követték az elsőt. Az első vonatban a képviselők és a szenátorok, valamint a papság utazo't. A másodikban a sajtó megbízottai, a különböző deputációk és a miniszterek, a harmadikban a diplomáciai testület, a katonai attasék és a 25. jugoszláv gyalogezred megbízottai. Ennek az ezrednek a tulajdonosa a román király volt.). Végre negyediknek a koporsói szállító vonat indult el. Ezen a vonaton utazott a királyi család. Bratianu miniszterelnök. Dúca belügyminiszter, a régensek és a király polgári és katonai irodájának tagjai. A vonatot elejétől végig fekete posztó borította. A koporsót szállító vasúti kocsit fekete selyemmel vonták be, amelybe belehimezték Románia címerét. A mozdonyt gyászflorba takart román nemzeti szinü szalagok diszitették. A vonatok néhány percig megálltak Titu, Golesti és Pitesti állomásokon. A százötven kilométer hosszú útvonalon a vágány mindkét oldalán rengeteg ember állt, akik eljöttek, hogy lássák a szeretett király utolsó útját. Románia még soha ily nagyarányú színjátékot nem látott. Igen sok paraszt sirt a gyászvonat elhaladása alkalmával. Az ősi kolostorban Cureta de1 Argos, julius 25. A város mély gyászban van. Minden házról fekete zászlók csün- genek alá és a falakat sok helyütt fekete posztóval vonták be. Ezrével jöttek az emberek vonaton, autón vagy kocsin Románia minden részéről, hogy jelen lehessenek a király temetésén. Házi-óm kilométerre a várostól fekszik az ősi kolostor, melyet Noagoe havasalföldi vajda épittetett 1526-ban. Cureta de Argos Havasalföld régi fővárosa volt. Kolostorában számos vajdát temettek el. 1886-ban Károly román király átépítette a kolostort. Károly királyt itt temették el. A kolostor gyönyörű parkban fekszik és közelében királyi kastély és püspöki palota van. Az első vonat 3 óra 15 perckor futott be a pályaudvarra és a többi vonatok rövid időközönként követték. A gyászoló közönség a perrónon váraz- kozott a király vonatára, amely 4 óra 10 perckor érkezett. Százegy ágyulövés üdvözölte a halott királyt. A királyi család női tagjai a pályaudvarról autón azonnal a kolostorba hajtattak. A koporsót Sándor jugoszláv király. Miklós román herceg és a román királyi katonai iroda tisztiéi vitték a kocsitól a várótermen keresztül a pályaudvar előtt várakozó lafettáig. A pályaudvartól a kolostorig vezető útvonal mentén az összes román ezredből összeválogatott küldöttségek álltak sorfalat. A zászlótvivők földig hajtott zászlókkal üdvözölték a király koporsóját. A koporsó elhaladása után a zászlóvivők rö- videbb utón a kolostorba siettek, hogy a halott király érkezésekor még egyszer üdvözöljék. 5 órakor délután a gyászmenet a kolostorhoz ért. Ekkor szabad ég alatt, az udvaron istentiszteletet tartottak, amelyen Románia minden metropolitá- ja és püspöke, összesen 120 pap-aszisztált. A gyászistentisztelet 20 percig tartott. Amikor a papság az ortodox ritúsznak megfelelően az „örökké él emléked" című dalt énekelte, a királyné és a legtöbb jelenlevő hangosan fölsirt. Az istentisztelet után a koporsót a templomba vitték, ahová egyedül a királyi család tagjai, a régensek, a miniszterek és a tábornokok követték. A többiek az udvaron maradtak. A király koporsóját egyelőre még nem bocsátották le a kriptába. Ferdinánd kirá'y nyugvóhelye a templom bejáratától balfelé esik. Jobboldalon Károly király és Erzsébet királyné pihennek. Régebben Ferdinánd király helyén feküdt Erzsébet királyné holtteste, de néhány nappal ezelőtt a koporsót átszállították a másik oldalra. A királyi család tagjai csendes imát mondottak, majd a többi vendéget is bebocsátottálí a templomba. A koporsót csak néhány nap múlva helyezik el a kriptában. Az ünnepség után a királyi család tagjai autón a pályaudvarra hajtattak és azonnal visszautaztak Bukarestbe. A többi vendég a rendelkezésükre bocsátott különvonatokon követte őket. A párisi románok éltetik „Károly király^-t Paris, julius 25. Károly román herceget tegnap délután egy bukaresti román politikusokból álló küldöttség kereste fel. Közelebbi részletek erről a találkozóról, annak céljáról és a delegáció összetételéről nem érkeztek. A párisi román követség újból közli. hogy Károly herceg semmiesetre sem térhet vissza Romániába. A herceget különben nagyon megviselték az elmúlt napok eseményei és az. hogy a mai párisi gyászistentiszteleten, melyen Károly is rész+vett. az összegyűlt románok melegen éltették őt és állandóan azt kiáltották feléje: „Éljen a király!" A bukaresti deputáció Páris. julius 25. A párisi lapokban ma azt találgatják, hogy miről tárgyalt tegnap Károlv román hercegnél a bukaresti delegáció. A lanok eddig csak annyit tudtak meg, hogv a delegáció minden tagja Bukarestből jött és csak szombaton érkezett Parisba. Hogy miről beszéltek a hercegnél, azt senki sem tudja. Feltűnő, hogy a herceg tegnap csak a délelőtti gyászistentiszteleten vett részt, azon. amelv a diplomáciai testület részére volt rendezve, de délután, a delegáció fogadtatása. után nem ment el a román kolónia gyászistentiszteletére. A román követ azzal magvarázta távollétét, hogv a. délelőtti gyász- szertartások. különösen az. hogv a tömeg Románia királyaként éltette, nagyon megviselték idegeit. A követség szerint Károlv egész délután egyedül pihent villájában. Ez az utóbbi állítás azonban nem fele] meg a valóságnak. mert a román delegáció délután több mint két órahnsszat tárgyalt vele. A párisi sajtó szerint Károlv addig egyetlen lépést sem tesz, amig Bukarestben a grászün- nenségek folynak. Két francia l®#fe ::í-á — P>®§ü?«aré a „felejtésről" — SaillaMje dicséri Polgárét Páris. julioiS 25. Az északír,amciaországi Orchies község újraépítése alkalmiéval Poán- cu,ré ismét nagy beszédet mondott a politikai helyzetről. Elsősorban a háború kitörésének történetével foglalkozott. Akármilyen gyászos emlékű is a németek orchiesi ervuitoga- flá'Sa. — mondotta — Franciaország mégis igyekezni fog megfeledkezni róla. ha Németország nem vonja kétségbe többé azt, hogy ő viseli a felelőss'éget, a háború kitöréséért. Franciaország nem gondol arra, hogy a háborús alávulóságokért az egész német népet, felelőssé tegye. Senki más lobban nem kiván- ia. hogv a közelmúlt szomorú eseményeinek föliegvzései a levéltárakba kérültének, mint 1 éppen Franciaország. Franciaország már 1 mostanáig is tanúidét adta bókeakaratáinak. Békés törekvéseit lojálisán állandó jóakarattal és hátsó gondolat nélkül követi. Tudja, hogy fáradozása saját, érdekében történik s a világ iránti kötelességből. A béke visszaadta Franciaországnak természetes határait és területének egységét. De nagyon sok romot, is hagyott hátra. A béke drága volt. de szükséges. A külső békének belső békével kell párosulnia, hogy termékennyé váljon. A nemzed egység kabinetiének munkára még ió ideig nem fejeződött, be. Még nagyon sokat kell tenni és még sokáig szükség van a közhangulat támogaitására. Remélhetőleg a nemzeti egység kabinetiének munkáját, a frank megmentését, a francia nép állandóan támogatni fogja. Calllaux ez 1928-as választásokról Páris. juLius 25. CaiHaux szenátor st.-áruiért választókerületében tegnap nagy beszédet mondott. Dicsérte Poincaré szanálási munkáját, de kijelentette, hogy nem azono- sithatia magát Poincaré végső céljaival. A pillanatnyi frankkurzus, amelyet. Poincaré mesterségesen tart. túl magas a végérvényes szanálásra. Az a nép, amely a háborút olv kedvezőtlen körülmények között szenvedte végig, mint a francia, nem fizethet évenként 8—9 milliárd frankot az adósságok törlesztésére. CaiMaux ezután Németország helyzetére tér át. Szerinte a győző legnagyobb bölcsessége. ha ellenfelével, akinek fegyverét nem kísérte szerencse, nem bánik kegyetlenül. A francia nép iól tudja ezt. és eszerint cselekszik. Helyesli a locarnói politikát, amely a múlt. nagy köztársasági politikájának egyenes folytatása. Jövőre a francia nép többsége csak olyan férfiakat választ meg, akik határozottan békére törekszenek. Bizonyára megbuktatja azokat, a jelölteket, akikben még mindig a régi háborús szellem éli Beszéde végén Caffiaux elégtétellel állapítja meg. hogy Poincaré a nemzeti egység kabinetjének feje, ünnepélyesen a locarnói politika hívei közé szegődött. Királylövészet Késmárkon — Késmárk káromévenklnt Ismétlődő patriarkális ünnepe — Késmárk, juhifus 25. (A P. M. H. tudósítójától.) Késmárk igazi, rendes, nyugodt cipszer város: az a város, amelyik a tradícióit ma is féltve őrzi miég s ez a íradirtószerét et, az ódon köveiknek, a régi templomoknak e a Tböküly-Telikvi álmák hangulata oly erősen ül a városon, mint az idővel dacoló márványcitmer némely öreg családi ház Mán. Különös az az érzés, amely az embert Késmárk látásakor elfogja: a régi utcák macekaköiveim várakozó autóbuszok, a ee szeri-se száma turistáik, idegenek és benszülöttek érdekes kavargáséiban. Azt mondhatnám, Késmárk Sntemacronáliis város lett, a szó Szioveoezkóra vonatkoztatott kisebbségi érteim élben': német, magyar és szlovák kultúrák találkoznak ditit, a domináns mégis a cápszer, amely mögött azonban őszinte fénnyel1 húzódik meg a magyarsággal való egybetart ozás tudata. Késmárk utcáin háromnyelvű utcajellzőtáblá- fcon tájékozódhat az idegen, jeléül annak, hogy máról-holnapra nem volt hajlandó elvetni se tra- dióiöiit, sem pedig érzelmeit. E tradíciók nemcsak holt tradíciók. Élnek még. Ápolják ezeket a hagyományokat, melyeket 'egy speciális vidék régtől fogva speciális körülmények között élő népe alakított ki, fejlesztett, apá- tóh#uig, mindmáig s amely hagyományok erős szálak voltak ahhoz, hogy a közös érzés, a közös mentalitás mindmáig ugyanazon épségben maradhatott meg. # Az esti korzó zajos és élénk. SzJloívenszkói kisváros korzója: a főutcán vacsorautáni séta indul, a kiskapuk előtt öregek beszélgetnek: m midim eg- annyi sötét foltot: a villanykörték alatt. Esti tíz órára, mintha valami gát nyelte volna el a hullámokat: Késmárk, úgyis, mint Tátra alatti nyaralóhely, úgyis, mint nyárspolgárok lakóhelye, behunyja szemeit. Ezen az estén azonban éüénikebb s izgatottabb a kapuk alatti megbeszélés: a holnapi löviészverfeenyt tárgyalja mindenki. A késmárki királylövészet A szépéé ségi német ek már a XIII. századiban ijjászcéheket alakítottak. A legrégibb lövészegyüet, a szepesfbélaá: máT a XI'II. században hatalmasan kifejlődött ijjászcéh emlékeit őrzi, szájhagyományként. Ezek az ijjáiszciéheg az idők folyamán megtartották egye.suletl jellegüket s céljaikat; csupán eszközeik változtak: a nyílról áttértek lassanként a hatalmas mordályofera s egyéb puskaporos szerszámokra. A késmárki lövészegyesület első írott okmányát 15'89-íből tójuk, amelyikben a lövész- ünn epSégek rendjét szabályozzák. Az évkönyveik 1007-tői valók 8 motet is őrzik a régi céhládákat. Ez időtől kezdve állandóan megtartják a Ki- rálylövészetet, káromóvenlkint, minden időben s ez a lövészegyesület, a céhek kései utódja, ma is él miég, büszkén, tradícióit ápolva s éppen az ilyen egyesületeknek van nagy része abban, hogy Késmárkon, de az egész Szép ességen 1b a városi polgárság — ellentétben a délszflovenszkói városkák szokásával — elkerülte a klikkrendszer nem különösen egészséges berendezettségét, egy körbe gyűjtötte a város polgárságát, a foglalkozási ágakra való tekintet nélkül' 6 a Város életét bensőségesebbé, demokratifcusabbá és patriarkálisabbá tette. A háború előtt még nagyban virágzottak e szepesi lövészegyesületek: Lőcse, Szepesváralja, Szepesoflaszi, Gölnicbánya, Iglő, iPoprád 'is megtartotta a maga lövészversenylét, ma már csak a késmárkiak és szepesbélaiak egyesülete virágaik. Az ünnepély Szombati nap van. Reggel hat óra. A lövészek « Városháza előtt gyülekeznek, puskákkal, fcalap- ij u k-k ab áljuk-v irág ozottUn ■ Látni itt mindenféle Az u) sorsolási szisztéma is bebizonyította mindjárt az e'ejin IINGAR banBcftáx szerencsi F. évi julius ÍO-án a 17. sorsjáték 1. osztályának legnagyobb főnyereménye Ki 79.000 az Ungár bankháznál (Bratistava, Venlur-utcu 20. sz.) vett 78707 sz , valamint K€ 20.000 nyeremény is a 80015 számú sorsjegyre esett. fegyvereket: a régi tipusu mordáiyohiól kezdve egészen a módéra Mausetr-puakákig. \ állukra u ivó a fegyvert, álldogálnak a főtéren. A csoport a zászlókért megy. Szinehagyott, darabselymeikből ütssze- foflitozot't régi, nemes zászlót lobogtat a szél. így vonul a tömeg a főlövtészmcstérért: Silnvin'g Pálért, az aMövésameeterekért s az idei Királylövészért, az őszsza'kállu Peeliár Ottokárért, akinek fegyverét is mások viszik, megtisztelt elésből a KiraiylöV' sz iránt. Az egész menetet rezesbanda kiéért, a régirégi szép lövészindiulióvül. A város apraja-nagyja a piacon van. A lövészek ke titösrendekben indulnak a lövölde felé. Elől a zenekar, utána kardos városi huszárok, csinosak, délcegek, a. lövészérmeket viszik hatalmas táblán. Súlyos tábla, rengeteg Jöv.é’széireiin: az egyesületinek sok az alapítványa. Régi forintosok, Ferón e j ózsef- uranyak vannak az érmek közepébe forrasztva. Utána a zászló lobog, majd a lövószfcirály s a tisztikar, szepesi és késmárki színek szalagjaival. Megkapó szép látvány. A menet meghajtja a zászlót özv. Kéler Púiné zászlóanya előtt s a lö- vészegyeisületnek rengeteg tréfás és komoly relikviából' hemzsegő épületébe indul, hogy a három évre szóló nagy Királylövészetet megtartsa. A régi lövészegyesüűetekből már csak a 6ze- pesbélaiak képviseltetik magukat. Ellenben itt van a csehszlovákiai német lövészek szövetségének elnöke, Hauk Alfréd dr., a sziléziai eéllövők egyesületének kiküldötte, akik testvéri üdvözletekkel jöttek Késmárkra. A menet — az élen haladó pojácáival, a hagyományos Ziielerrel — megáll a lövölde udvarán s rövtld beszéd után átalakul versenyző csoporttá. Csakhamar csattannak a puskák s a céltáblák felesküdött találatmutogatói hosszú pálcával mutogatják a találatokat. Az első jó szuglörést Her-án Károly teszi, aki a hagyományok érteiméiben menyasszony, Brauiti- gam lesz. Ez a tréfás óim az első „mélyJ|övőjvek“ jár. Az ezután következő lövészek a Lövészkirály címéért szállnak harcba. Két napig tartott a nagy verseny. Négy céltábla állandóan keserves ostromnak volt kitéve: kiki leadta iassankint a maga ölvén iövésc-t. Kedélyesen, sok 'elismeréssel versenyeztek hareedzeit öregek, virágos fiatalok s a nagy küzdelmet csak kétszeri bankett, szakította meg, a bankett, amelyen az ezrüst Bitüler-serleget kellett megemelni és e serleggel a kézben mondani beszédet. Vasárnap estére került a dijak kiosztása. A faébnapii verseny eredménye: Lövéezkirály Sebwing Pál, első marsall Tsoliürner József, második marsall Károlyi Rudolf. Nagy hoch-ozások, harsogó éljenek fejezték be a nevezetes napot. Szétszéledtek a lövészek, csak titkon p illant- gat'va a szög-lövéseket; jelző emléktáblákra; írem lehet tudni: a legközelebbi versenyen talán az ő nevüket örökíti meg a krónikás ... Szombatliy Viktor. Ítéletidő Felsőolaszorszárban w, Róma, julius 25. Egész Északolaszország- ból heves és pusztító viharokról érkeznek jelentések. Cremonában a felhőszakadás több háznak és egy templomnak tetőzetét teljesen lesodorta. A vihar négy embert megölt, öt- venet megsebesített. Velencében a Márkus- téren a vihar ledöntött egy antennát, amely a bazilikát súlyosan megrongálta. A városi kórház kéménye bedőlt s a tetőről a kórtermekbe hulló cserepek két beteget megöltek, míg két orvos és két beteg gyerek könnyebben megsebesült. Milánóban is rettenetesen dühöngött a vihar, de itt emberélet nem esett áldozatul._______________________________ _____ — A kivándorlás miatt csökkent a választók száma. Losoncról jelentik: A most lezárt választói névjegyzék szerint Losonc városaiban mindössze 6168 választó van a múlt évi 7777 választóval szemben. Az egész losonci járás területén pedig 28.483 választót irtaik össze. Meglepő, hogy a női választók száma ugv a városokban, mint a falvakban jóval túlhaladja a férfiválasztók számát. A férfiválasztók csökkenését a tömeges kivándorlással lőhet magvarázni. xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi- iyek és nagyok örömmel olvassák. 3 © ? Most jelent meg! Most jelent meg! ® > Q l Colette három uj regénye: § 3 Mitsou ...................... 22.80 K £ Az örvény szélén . 32.50 K Az örvényben . . 32.50 K |ij > Régebben megjelent: $1 A gyerekek .... 21.50 K ) Bűnös ártatlanság 29.50 K Q ? © tQQQQQQQQQQQQQQQQQQQQQQQQQGGGGGO 5
