Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-03 / 150. (1484.) szám

3 1927 július'3, vasárnap. gg»" ■ .................. ——M—Ml ...............—— ................................. MII......................... M —■— Bártfa Gyógyfürdő klimatikus gyógyhely Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegese nek, rheümásoknak és a légzőszervek hurut'ainál a legkiválóbb orvosok által javaliva. Teljes napi penzió lakással együtt a főszezonban 35 Kő. Csehszlovákia legolcsóbb fürdőhelye. Vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust. Igazgatóság Bardíovské Iíi'nele. rnesBKímamsmamBKmmmmmamtomaKíaKXMtsKmaBBmKaamKmmsKXEjmmmaacsi VASÁRNAPI JEGYZETEK Irta: Schöpílin Aladár. \ magyar atmoszféra Keresve azokat a lélektani tényezőket, me­lyek ma a magyar közgondolkozást, tehát az egész közéletet is irányítják, szemeimbe kell, hogy tűn­jön, mint elsőrendű fontos tényező, a középosztály helyzete. Itt már olyan témát fogok érinteni, mely az elcsatolt területen élő magyarok számára is élmény s amelyet hasonlóan, sőt sok tekintet­ben azonosan élnék át, de a konzekvenciái a hely­zetek különbözősége miatt mégis különbözők. A középosztály fogalmát sokféleképpen szok­ták meghatározni; ón megmaradok annál az ér­telmezésénél, mely idetart özén ak tekinti azt az egész széles réteget, mely egyrészt a fizikai mun­kával élő paraszt és munkás-réteg, másrészt meg a nagybirtokból és nagytőkéből állő arisztokrácia között fekszik, vagyis az összes szeleim! munkából élőket, tehát a tisztviselőket, a városi kereskedő­ket, és iparosokat, a szabad foglalkozást űző ér­telmiséget egyaránt. Azt a réteget, melyre tulaj- d ónképpen a modern állaim kuiturm unkája fel van ópitve, amely túlnyomó részét ter­meli a kultúra munkásainak és fogyasztóinak, a közélet vezetőinek, amelytől az összes irányadó eszmék és aspirációk kiindulnak s amely tulaj- • doniképpen megadja a szellemi standardot a nem­zet egésze számára. A mi állami és társadalmi szerkezetünk még sokkal inkább erre a rétegre van építve, mint a többi európai nemzeteké. A kispolgár típusa, mely például Franciaországban vagy Becsben oly nagy szerepet .játszik, nálunk egészen jelen­téktelen, a parasztság a maga nagy tömegében — minden modem kisgazda] eleső dacára — politi­kailag indiifferenís és társadalmilag horizont nél­küli, a munkásság bele van szorítva a szociálde­mokrácia egyoldalú és a forradalomban, megsebe­sült rendszerébe, az arisztokrácia — ez elsősor­ban a születési arisztokráciára áll — jóformán visszahúzódott a közélettől, még inkább a kultúr­áiét tői s a maga külön kaszt-életét éli. Anni tehát ma nálunk történik, az teljesen a középosztály müve. A középosztálynak a magvát pedig az úgy­nevezett lateinerség adja meg a maga nagy szá­mával, szellemi erejével, tradicionális tekintélyé­vel, mert a kereskedő- és iparos-osztály, mely más országokhoz képest aránytalan nagy számban áll a zsidóságból, sok tekintetben messzebb áll, vagy mondjuk inkább, messzebb szőri Itatott a közélet intézésétől. Ez lényegileg így volt már a háború előtt is, ágy van ma is, de sok tekintetben másképp. A lateinerség fényesen megállta helyét a há­borúban. Belőle telt ki a hadsereg kitűnő tiszti­kara. Ő csinálta a háborús adminisztráció noh*r és komplikált munkáját. Abban a részében, me­lyet. a tisztviselői réteg alkot, nagy nélkülözése­ket állt ki nagy önimegadással. De a forradalom­ban — a most általános irányú ideológia szem­pontjából beszélek, — nem vált be úgy, ahogy kellett volna. A magyar lateiner nagy általános­ságokban szemlélve, konzervatív érzelmű. A for­radalmat nem szerette, a bolsevizmnst szívből gyűlölte. De nem tudott ellenük tenni semmit. Nem volt hozzá sem szervezettsége, sem ereje, sem megszokása. A dolog azon kivételes tényen fordult meg, hogy a munkásemher kész kimenni az utcára tüntetni, ha úgy kerül, fegyverrel is, kész sztrájkba lépni, ha muszáj vagy ha beugrat­ják, a lateiner ember ellenben sem utcai tünte­tés, sem fegyveres forradalmi mozgalom, sem sztrájk csinálására nem képes. A lateiner osztály tehát dühvet, de szó nélkül tűrte, hogy a munká­sok vékony rétege, sőt azoknak is csak egy ki­sebbsége, a bolsevizimusban egy egészen szűk és zártkörű társaság ragadja kezébe a hatalmat. Leg­feljebb titkos ellenforradalmi tervek szálait szö­vögette. Ezzel bebizonyulb, hogy a középosztály abban az állapotában baj esetén nem elég szilárd alépítmény az állami rend számára. Ez adta az első ütést a középosztály önmagába vetett bizton­ságérzetének. Ennek tiilajdonitbatő főrészben az az ellenforradalmi harag, mely eluralkodott rajta. Ennek volt tulajdonithatő az a szervezkedési láz, mely a bolsevizmus megtörése után elfogta. De ennek volt tulaíjtonitandó a kisgazdák és a kis­polgári elemek előretörése s a magyar politikai szerkezetnek az általános választójog révén való kibővítésére irányuló kísérlet. Ez sem hozott igazi demokratikus alapokon nyugvó alépítményt, mert az alkotmányba bevonult újabb néprétegek sem szellemileg, sem gazdaságilag még nem elég erősek, de mégis csak hozott segédcsapatokat a középosztálynak baj esetére. S magában ebben a középosztályban igen nagy belső változás kényszere állott be. A háború végéig zömét a hivatal tartotta el. (Babits Mihály hatalmas uii regényében, ,.A halál fiai“-ban szinte •mikroszkopikus pontossággal rajzolta meg ennek a hivalalbatódulásnak a lélektani és érzelmi kö­velkeaményeit.) Trianon után a hivatal kezdett kicsúszni alóla. Jöttek a küLöViböző létszám- apasztások, B-listíik, a lelkileg biztonság-érzésre berendezkedett lateinerek alól kicsúszott a talaj. Megismerkedtünk egy olyan jelenséggel, amely a háború előtt teljesen ismeretlen volt: a középosz­tály mimkanőTkülisógével. Ezrei és ezrei , a közép- osztálybeli embereknek kerültek munkanélküli állapotba, megismerkedtek a nyomor szenvedé­seivel ás megalázkodásaival. S ez abban a pilla­natban állott be, mikor a gazdasági élet a szaná­lás révén szorult helyzetbe került s nem hogy föl tudta volna venni a munkaképtelen lateinere- fcet, hanem inkább még növelte a számukat igen nagyarányú létszámcsökkentésekkel. S a veszede­lem nemcsak a mai nemzedéket fenyegette, hanem a jövő nemzedéket is. Ma a legnagyobb gond egy tanult, intelligens fiatalembert valamely életpá­lyán elhelyezni. Erre hiába mondják, hogy men­jenek kereskedőnek vagy iparosnak, mert úgyis „Boze mőj, Otőe mőj, ved je ten svet zmotany, éo vystoji, co vystoji chudobny poddany. Prága, julius 2. (□ dz. I.) A szlovákság harci jelszava 1918-ig a „Za tu nasu slovencinu" volt. Ebben a négy szóban zengett fel a szlovák lélek minden vágya és álma a Krivántól a Branyiszkóig. Ez volt politikai törekvéseinek foglalata is s a szlovák nép vezérei ezzel a jelszóval nyitot­tak maguknak utat a Björnsonokon és Scotus Viatorokon át Európa fórumára. Ez a jelszó harsomázta öntudatra a kilencvenes évek­ben a szunnyadó szlovák (tömegeket, amikor Zichy Nándor gróf néppártja legitimálta a szlovák nemzeti vélieifásokat, a nemzetiségi törvény végrehajtásának követelésével bo­csátkozván bele a választási küzdelembe. A meisszetekintő Zichy ui koncepciója gatvan ikus ütésként pendítette fel a szlovák politika álmodozóinak vériét s a szlovák pro­testánsok is gondolkozás nélkül csatlakoztak a néppárt lobogójához. És bár nem jutottak mandátumhoz, mégis nagy sikereket köny­velhettek el. mert hiszen megvetették a szlo­vákság harci káderének alapjait és ni dalok­ra serkentették a nemzeti költészeteit. A ,,Za tu na&u slovencinu" kinyílt virá­ga már ott. illatozott a lelkekben s átplán- tálódott az amerikai szlovákság életébe is, amelynek politikai programjává lett,. S hogy milyen eleven erővé vált, ez a jelszó az ame­rikai szlovákságban, az az 1918 május 30-án megkötött pittsburgi szerződésben jutott. ki­fejezésre, amely a szlovák önrendelkezési jog Magna Chartája. Megjött a várva-várt szabadság, be is installálták, megjött a demokrácia is. Meg­kezdődött, a nagy játék a szlovák nép hiszé­kenységével. Uj jelszavak, uj oéltüzések bur- jánoztak fel s a „Za tu nasu slovenc.inu“-t beletaszitották a feledés kriptájába, holott most kellett volna csak igazán életért kiál­tania. De a. hatalom uj urait zavarták a szlo­vákság leikéből lelkedzeft melódiák és a „Za tu nasu slovenőinu" mellé belefektették a kriptába a gyönyörű szlovák himnuszt, a „Hej Slováci“-t is, mert kényelmetlen volt nekik, hogy a szlovák népet, az önmagához való hűségre figyelmeztesse: „Hej Siováei, este nasa slovenská rec zije, Poklai' nase verné srdee zá ná§- národ bője". A szlovencsina aléltan feküdt, miközben körülötte kcniuidv fura-jelszavak tobzódtak: „Za öeskoslovensku jednotu" fa csehszlovák egységért) „Profi mad'aronstvuT fa illa­túd élni s körönben sincsenek meg mindenkiben azok a képességek és ügyességek, melyeket a ke- reskedCi vagy ipari pálya megkíván. Senki se vonja ki szívesen a gyermekét a kultúrából s csak la végső szüle-ég e az is csak sok szenvedés után, egy-két generáció múlva vihet rá családokat, hogy eddigi standardjuk alatti társadalmi rétegbe szánjanak alá. Itt van a mai magyar élet legsú­lyosabb szociális problémája, melyre eddig in­kább csak csillapító szereket találtak, a megoldás még nagyon messze van. Lehet, hogy szerencsés körülmények között, idővel ez a mai állapot egy egészségesebb fejlődés mesgyéjére viszi a közép- osztályt, a hivatal kötelén évi ok élő tömegből bá­tor szabadúszókat csinál az élet hullámaiban, de a mai emberek a mai szenvedést érzik. Ma mindenesetre ez a legfőbb izgató anyag, amely a magyar társadalmi életet nem engedi nyugalomhoz juíni. Pedig a legegyetemesebb és legerősebb vágy ma a ml társadalmunkban a 1 nyugalom vágya. Erről azonban a legközelebb. gyarónság ellen). És az eszméik és jelszavaik zűrzavarát káosszá teljesítette a nagv szláv eszme válsága, amely teljesen kiforgatta ere­deti mivoltából Szlovenszkót. A szlovák néptömegek hidegen és értet­lenül tekintettek a Prágából dirigált orches- terre: az ui jelszavakba nem tudták leikök vágyait beleöltöztetni. Hiszen az egység szá­mukra csak rébuszt jelentett, a magvarónok- ra való nvelvöltögetés pedig hasonlóan nem talált, követőkre. A ..felszabadított" Szlovenszkó számára nem találtak olyan ui eszmét, olyan ui jel­szót, amelyre a szlovák tömegek rezonálhat- tak volna. Nos, ha a vadonatúj autókon az uj arisztokrácia standardja felé futó vezérek nem tudtak a népiéleknek ily tartalmat adni, megadta ezt az ui tartalmat a szociális és gazdasági hanyatlás, a megfogyatkozó kenyér. És Szlovenszkó dolgozó tömegeiben vihar­ként zúgott fel az uj jelszó: „Za tu ná§u chu- dobu!" * A chudoba politikája Dérer Iván dok­torban, ebben a tiszta és becsületes ember­ben találta meg a vezérét,. A chudoba politikája és vele Dérer po­litikai hatalommá vált. amikor az 1920. évi választások huszonhárom mandátumot adtak a szociáldemokrata pártnak, hogy megvaló­sítsa a chudoba ideáljait. Ezek az ideálok mik lehettek volna mások, mint a több föld és a több kenyér. Vájjon jól átgondolta-e Dérer Iván a programját, amikor az 1920. évi választások olv nagy politikai hatalmat, tettek a kezébe'’ V aj jón átérezte-e hivatását a chudoba élén s lelkiébe fogadta-e az utolsó évszázad szlovák fejlődésének irányát és tanulságait? Fölidézte-e vájjon az ui szlovenszkői szociálpolitika alapjainak lerakásánál Jáno- siknak, az ősi, primitív nemzeti élet, hősi alakjának emlékét, aki a népnek — adott? Adott az urak posztójából, hogy beleöltöztes­se a szegénységét. Figyelembe vette-e, hogy a sokat ócsá­rolt magyar politika a hegyek népének ha­talmas ipari kultúra megteremtésével és ál­landó ist,ápolásával, mint az egyedüli lehe­tőséggel biztosította a kenyerét? Vagy pedig mellőzte mindezeket a pon- derábiliáfcat és inponderábiliákat. és Marx „egyedül üdvözítő" tanaira, megkövesedett és csődöt mondott, dogmáira bízta magát? A kérdésekre egyszerűen azzal adhatunk feleletet, hogy a chudoba minden oldalról meggyöngitett,, régi pártjának ma egyedül Dérer Iván a parlamenti képviselője. Az utolsó mohikán a chudoba huszonháromiából. Dérer Iván tragikuma, hogy hűtlenné vált, az ősi tradíciókhoz, hogy nem okuk a mull század szociálpolitikájának tanulságai­ból és hogv vak eszközévé lett az imperia­lista és kapitalista Prágának, Hűtlenné vált az ősi tradícióikhoz, mert amíg Jánosik — adott, amíg Jánosik segített a népen, addig Dérer Iván engedte, hogy a szlovák néptől, az ő chudobáiától elvegyek még a meglevő szegényes falat kenyeret, is. Nem fogta fel a régi felsőin agyar országi ipa­rosító politika életet adó jelentőségét, sem, mert nem fordult egész testtel a deziir.'u- sztriálás gyilkos programja ellen s nem tudta megvédelmezni a szlovák dolgozók kenyerét. Teljesen Prága csapdájába esett ez a derék, jóhiszemű ember, aki odáig tudott téve'ved­lik hogy elismerte a cseh munkás magasabb életigén veit a szlovák munkás fölött, mert amaz műveltebb. Mintha bizony különbség lenne a cseh és a szlovák gyomor közűit és nem követelné mindkettő egyformán a ke­nyeret. * Dérer egy nagy f •mo i.k-a-i botlásnak az áldozata. Annak a tévedésének, hogy ü egy­nek látta az országot s nem ismerte fék hogy hazájának gyarmati sorsot szántak. .És igy a csehszlovák egységtől elbűvölje. teli.es erejéből alátámasztotta a centralizmus politi­káját Szlovenszkó ellen. Ezzel a taktikai botlásával, ezzel a ször­nyű tévedésével megnyitotta Szlovenszkó so­rompóit. Jöttek, sőt hömpölyögtek a cseh munkástestvérek. akik elárasztották a mű­helyekben és a hjvatali előszobákban a mun­kahelyeket. Dérer Iván politikája tehát megoldotta a cseh munkanélküliség problémáiét. A szlovák chudoba azonban — ki vándor! áss ti fizette meg ezt a megoldást. A ,,felszabadulás" na­gyobb dicsőségére kulija lett az amerikai és a francia kanű-alizmusnek. Aki chudoba pedig itt maradt, megismerte a nvomoir még ismeretiem mélységeit s Dérer Iván mellől fejest ugrott a kommunisták vörös káderébe, * És elindultak a tengeren- a szlovák gá­lyák. Halotti csend kmérté' okai. mert hiszen Szlovenszkón elnémult a dal i-s. Csüggereg ajakkal hallgatnak a dalos madarak a szlo­vák mezők csipkerózsabokrain. Az ui fájdal­mak még nem találtak kifejeződésre. Azrni fájdalmak ma még. - régi panasz szavával szállnak: ITojze Boze, jak to bob'. Ked sa junáő rostra fi... És a chudoba sírva .énekelt. Énekelte a himnuszt is: v ... Zastavme sa bratia, Ved ea cmi ztratia... Hát igen: a magvarok eltűntek, de most már indulnak a gályák a szlovákokkal is. És mintha a fölzugó refrén ui értelmet kapott volna... * Dérer Iván sirathatja a választóit, a chu- dobáját, a megfagyott gyárkémények alól u] hazába menekülő szlovák népet. És hogyha a szlovák tragédia okainak keresésében egészen a gyökérig nyúlunk, meg kell állapítanunk, hogy mindez azért következett be. mert a chudoba politikájá­ban az oktalan jóhiszeműséget és a naivitá­sig menő bizalmat nem ellensúlyozta kellő politikai képzettség, tisztánlátás, kritika és céltudatosság. Dérer Iván nem tudott, élni a hatalom­mal s megfeledkezett .Spinoza igazságáról: „Unusquisque tantum juris ha,bet, quantum potentia valet". Kilenc esztendő nagy idő. A chudoba vezére kijárta már a politikai iskolát, ahol a kedvenc nebulók padjából már a reniten­sek fertályára került. Dérer Iván ma már nem fűi együtt a prágai. hatalom zenekará­val. Dérer Iván, ha későn is, tisztán látja a Szlovenszkót fenyegető s már csaknem be­teljesedett halálos veszedelmet ás a szloven- szkói törvényhozóknak egységes kenyérvé­delmi frontján az első sorokban harcol. De ugyanakkor még mindig patologikusán sü­tögeti puskaporát a „politicum hungaricum" kisértete ellen, akkor is, amikor a prágai „törvényhozás" egyenesen a magyar érdekek ellen alkot törvényt. Dérer Iván igazán csak akkor fog a po­litikai iskola felsőbb osztályába lépni. T a. szakit a csehszlovákizmus csőké vényei vei és politikai babonáival s a chudoba politikájá­nak olyan uj formáját és taktikáját találja meg. amely sikeres védelmet igér Szloven­szkó minden dél go zó iának. Mert Szloven­szkót, Szlovenszkó kenyerét csak Szloven­szkó egyesített ereje védelmezheti meg. Nem pedig a Prága imperialista és centralista po­litikájának színeibe öGtöztetett álszocializ­mus. Dérernek kár hadakoznia a „politicum hungaricum" ellen. Ennél a rémlátásnál sok­kal komolvabb a „politicum bohemicum" szomorú valósága, amelynek sík bűnéért neki is felelnie kell. Dérer Iván akkor remélhet majd abszo- luciót, hogyha megtalálta a „politicum slo.ve- nicuuV'-ot, í'obb a kereskedő és iparos, mint amennyi meg II wmmtwMM Önnek is szerencsét kosi Vegya mag ©tt sorsjegyét! Fortuna Bank fizeti ki a legnagyobb főnyereményeket. „ Az osztálysorsjáték nagy jutalmát is — mint ismeretes — a „FORTUNÁ“-nál nyerték. ReradeSien mé^ vn-a levelezőlapon V4 sorsjegyet Ké2®b—, V? sorsjjes^ *ki 40-— és Vi sorsjegyet 8©’— ért. a F'ölilflIliJl Banfettiletnéi, Braföslava, BussaJsi&é 7. A sorsjegy fizetendő vétel után befizetési lap utján. Jánesik, — nér@r és a ssfwál

Next

/
Thumbnails
Contents