Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-24 / 167. (1501.) szám

1027 julius 24, vasárnap ^í^<MÍV\agS?ARH1UIíAE> 13 m—1IMI.1MHÍ — 165 milliárd koronáért adtak el Londonban egy képgyűjteményt. Londonból Írják: A Benson- Ifélo olasz képgyűjteményt ötszázezer font ster­lingért vette meg Sir Joseph Duveen. Ez volt a legnagyobb olasz magánkóptár. A benne lévő ké­peket 1075. óta számtalan kiáll'itáera adták már kölcsön. A gyűjtemény legnagyobb értéke Duccio négy festménye. A képek Krisztus életének négy jelenetét ábrázolják. Ezeken kívül igen neveze­tesek a firenzei és velencei iskolát képviselő darabok is. xx Az ui adótörvény kézikönyve címmel Kocsner János dr. kosicei pénzügyi főtaná­csos és Gombos Bertalan dr. királyh elmeri ügyvéd szerkesztésében, szlovák évs magyar nyelven ősszel hézagpótló könyv fog megje­lenni. A törvény teljes szövegét részletes ma­gyarázat. fogja kísérni, amely magyarázó jegy­zetekben fel vannak használva az összes vég­rehajtási rendelkezések és pénzügyminisz­teri utasítások, a törvény indokolása, a költségvetési bizottság jelentései, az előadók kommentárjai és általában az egész törvény­hozási tárgyalási anyag. — A szerzők ezzel egyszerűvé és világossá fogják tenni a külön­ben bonyolult és nehézkes adóiogi szabályo­kat. nemcsak a iogászközönség. hanem az ér­dekelt mezőgazdaság, ipar és kereskedelem részére is. — A kcnvv megjelenését annak­idején jelenteni fogjuk. Dr. Neuer Hedvig orvosnő Kozmetikai- és Röntgenintézete, Levice, Posta-utca 6. sz. Bőrápolás, pattanások, szeplők, szemölcsök, anyaiegyek, szőrök eltávolítása — Másságé, villany, quarz kezelés Röntgen diagnosztika (belső betegsé­gek megállapítása) és therapia (beteg­ségek gyógyítása). — Elloptak 35.000 selycmherynót. Lipcséből Írják: Az egyik itteni hatalmas se'yemherynó- tenyésztő telepről az elmúlt éjjel ismeretlen tet­tesek elloptak 35.000 selyemhernyót. Ez volt a telep egész selyemhernyó készlete, ngy, hogy egyelőre be kellett szüntetni a munkát. Ellop­tak ezenkívül 3—4000 selyemgubót is. A rendőr­ség nap apparátussal keresi a vakmerő selyem­hernyót olva jókat. — Ne sírj, Édesem! Szépiáid ée arcodat csú­fító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. P ollók- féle Mary Cremet használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi le­gyen! Megrendelheted dr. Pollák gyógyszertárá­ból, Piesfany-ból. Valamennyi orosz, de különösen a felső osztály hibás a forradalmi összeomlásban ' ' ■■■■ ———■■■"— ■ "■ „A Romanovok fénykora és bukása” Irta: A. A. Vyrubova 23. Ellenségeinek, rágalmazóinak és a dumának mesterkedései következtében Szuhomlinovot még a császár uralma idején letartóztatták és az erőd­be zárták. A forradalom alatt éleffogytig tartó fegyházra ítélték. Négy hónapot töltöttem a Péter Pál-erődben Szuhomlinovnó cellája mellett. Elő­zőén nein ismertem ő* A hosszú, félelmetes éj­szakákon, amelyek alatt egészen a börtönfelügye­lő hatalmában voltunk, többször volt alkalmam megcsodálni bátorságát és önuralmát amely gyakran megóvott bennünket a legrosszabbiól. A katonák tisztelték és jelenlétében minden trágárságtól tartózkodtak. Mindig foglalkozott valamivel: olvasott, irt, ha megengedték neki és fekete kenyérből elragadó virdalhat gyurmáit. A bíróság fölmentette és ő az egész terem tetszésnyilvánításai közben ment ki, a szabadság­ba. Az amnesztia idején sikerölt megszabadítania aggastyán férjét és átjuttatni Finnországba. A sok szenvedés ellenére, amelyen mindaketten át­mentek, később elhagyta férjét és egy fiatal grúz­hoz ment nőül. A bolsevikiek később minda- k el tőjüket agyonlőtték. Legyen szabad még néhány szót szentelnem a császári udvar miniszterének, Fredericks gróf­nak, aki egész életén át — először III. Sándor, azután II. Miklós alatt — becsülettel, páratlan hűséggel szolgálta az udvart. Nagy szerencséjére, sohasem volt dolga a nagyhercegek bármifé'e családi vagy pénzügyeivel. Minden intrika el­lenére, általánosan tisztelték, szerették, s min­denki tudta róla, gy azok közül való, akik sohasem lesznek hűtlenek meggyőződésükhöz. Őfelségéik nagyon szerették, különösen a császár­né, aki tréfásan .,a mi öreg urunk“-nak („Our old man“) nevezte őt. ő pedig őfelségéikről sze­retett igy beszélni, mint „gyermekeim,‘-ről („mes enfants**). A császárné sokszor elmondta neki buját-baját: — Milyen sokszor állt mellém jótanácsaival 1 Nála második szülői házam lett és leányai — Vojejkov asszony és a szegény beteges Emma — olyan barátnőim voltak, akik soha el nem árultak! — mondotta a császárné. Fredericks Emmának gyönyörű hangja volt és a császárné szerette zongorán kísérni az éne­két. Fredericks grófot az ideiglenes kormány szintén elfogatta, de magas kora miatt rövidesen szabadonengedte. A császárnak gyakran szemére vetették, hogy nem tudja megválogatni minisztereit. Uralkodása kezdetén azokat szerette kinevezni, akik atyjá­nak, III. Sándor cárnak bizalmát élvezték. Később teljesen a maga ítéletéhez igazodott. Sajnos a háború és a foMadalgm egyetlen olyan emberrel sem ajándékoeta meg Orosz­országot, akinek nevéif még a későbbi nemzedékek is büszkeséggel emlegetnék. Egy amerikai író azt mondja könyvében, hogy a bolsevizmus nem tudott volna Orosz­országban gyökeret verni, ha a talaj nem lett volna alkalmas számára. Az erkölcsök bizonyára egyetlen országban sem siilyedtek olyan mélyre, mint nálunk. Nekünk, akik hazánkat szeretjük, nem könnyű dolog ennek beismerése. Sajna, na­gyon is hajiunk arra, hogy szerencsétlenségünk okát másokban keressük és nem akarjuk meg­érteni, hogy ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Valamennyien hibásak vagyunk, különösen azonban a felsőbb ogzlá&yok. Ki teljesítette vájjon becsülettel, tökéletesen a maga kötelességét a haza iránt? A gyermekek­be nem oltották bele eléggé a kötelességtudást, nem nevelték Őket eléggé a haza szeretetének szellemében és csak megszámlálhatatlan sok ártatlan áldozat szenvedése és vére moshatja le a mi bűneinket és sok-sok nemzedék bűneit.' Isten segítsen minket oroszokat, akik idegenben bolyongunk vagy akik forrón szeretett hazánk­ban maradtak és ott mérhetetlen sokat szenved­nek, hogy szeretetben összetalálkozhassunk és egykor Isten előtt megbánjuk a haza és a császár ellen elköveted bűneinket! Csak akkor fog Orosz­ország megint föltámadni, akkoí lesz újra erős és hatalmas, fiainak és leányainak büszkesége, minden ellenségeinek réme! Szigorúan időrendben tartott elbeszélésemet szeretném itt megszakítani, hogy egy fejezetet annak a férfinak szánjak, akinek nevét csaknem mindenütt csak utálattal és megvetéssel említik: Raszputinuak. Mennyit írtak és beszéltek róla! Azt hiszem, aki csak tollat tud forgatni, mind szabad­jára engedte haripgját ez iránt a reU&nefas ember iránt. Azok, akik csiklandós titkok fölfedését vár­ják tőlem, bizonyára súlyosan csalódnak, mert amit elmondandó vagyok, nem is valami túlságo­san érdekes. Hogyan is mondhatnék sok újat én, a jelentéktelen asszony, mikor egyszer az egész világ megítélte már őt, és mindenki, aki róla irt, mindent „saját szemével'* látott, mindenről „meg­bízható forrásokból** értesült? Az egész világ ki­mondta már róla a maga megsemmisítő Ítéletét, akárcsak Nérót. Judást vagy Pilátust elitélte. Más szóval —- nincs már mit írni róla és egészen érthető, ha az olvasó kérdezi: mi okból próbálom meg rábírni az embereket arra, hogy Raszputin- ról való ítéletüket felülvizsgálják? Mindenekelőtt az a célom, hogy a történelmi igazsághoz tartsam magamat és megmagyaráz­zam, hogyan volt lehetséges, hogy a császárra és a császárnéra bizonyos befolyása lehetett, — ehhez pedig mindenekelőtt azt kell megmagya­ráznom, ki volt tulajdonképpen Raszputin. Né­hány szó elég: nem szerzetes vált, nem pap volt, hanem egysze. 2 vándorprédikátor, zarándok, amilyen Oroszországban nagyon sok van. Őfelségéik abból az emberkategőriából valók voltak, amely szinte sziklaszilárdan hitt az effajta vándorprédikátorok mádságának erejében. A császár, műit elődje, I. Sándor, misztikus hajlamú volt. Ez a jellemvonás megvolt a császárnéban is. Ne gondolja azonban senki, hogy a misztikus haj­lammal okvetlenül spiritizmust, asztaltáncoltatást, szellemidézést kell összefüggésbe hoznia. Mikor első ízben kerültem közelebbi viszonyba a csá­szárnéhoz, — 1905-ben — barátsága elvésztésének terhe alatt k[el­lett megígérnem neki, hogy \soha spiritiz- mmba nem keveredem, mert az ilyesmi „nagy bün.“ Nyugodt lelkiismerettel felelhettem azt, hogy effelől nyugodt lehet, mert én soha ilyen kérdé­sek iránt nem érdeklődtem. A császárné gyakran és szívesen olvasott vallásos müveket, a legkü­lönbözőbb nyelveken, érdeklődött minden vallás iránt, belemélyedt perzsa és hindu vallásos köny­vek fordításaiba... 1 • első könyvnek, amelyet 1905-ben nekem adott, az volt a címe: „Les Amis de Dieu“, Isten barátai. Értekezés volt a XIV. századból. Nagy erőlködéssel tudtam megbirkózni vele. Őfelségéik hittek abban, hogy vannak embe­rek, akik az apostolok módjára nem is kell, hogy papok legyenek, akik azonban kiváltságos mér­tékben részesüllek a* isteni kegyelemben és akiknek imádságát meghallgatja. Ilyen embernek tartották őfelségéik a francia Philippet, a filozó­fiai doktort, aki egyszer meglátogatta őfelségéi­ket. Milica Nikolajevna nagyhercegnőnél ismer­kedtek meg vele. Kevéssel azután meghalt. Én A londoni sakkolimpiász 1 s! Ország neve 1 . í ; j 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 .5 i« d D » V N ui I o ! Ui | . i • ' 03 V) O V X 1 1 Anglia — : \ 2 * IVa 3 2 Argentína _ 3 • 2Vs 3Va 2Va 2 3 Ausztria 3Vs 3 IVa 3 1 4 Belgium 1 1 — Va IVa 2 2V, 5 Csehszlovákia i 3Va . . 3 2l/a 2Va 1 6 Dánia 1 — 3Va 2 2 2V, 3 7 Finnország 2 í Va Va 1 8 Franciaország 1 1 — 3 Va 1 • 3 9 Hollandia 1 ! 2Va 2 1 3Va 10 Jugoszlávia ! 1 3Va­0 3 11 Magyarország 2Va 3 3 « 3 ’ 12 Németország IVa ; 2Vj IVa 2 2Va 13 Olaszország • 3 Va 1 IVa — 2Va 14 (Spanyolország Va j 2 1 1 — 15 Svájc 1 IVa IVa IVa i IVa — IVa 1 16 Svédország . i 1 i IVa 3 1 r ' 2Va — magam sohasem ismertem s igy nem is Ítélhetek felőle, őfelségéik nekem csak azt mondták, Philipp azt jósolta nekik, hogy halála után „uj, őszinte barátot fognak lelni, aki Istenről fog velük beszélni.“ Mikor később Raszputin, vagy Gregor Jcfi- movics — ahogyan ők nevezték — közeledett hozzájuk, benne vélték azt a férfiul, akit Phi ipp ..uj barátjukénak jelölt meg. .-SzinHÁZdKEtoR .-egg-- »>«r-« AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA; Hétfő: Az acólember. Milton Sills-el a fősze­repben. Kedd: Ha a hóember ttízbe jön. Tóm Mix kaland- film/ Szerda: A tüze sáp da. Buck Jones-el. Csütörtök: Ha', ál harc a sarkvidék jegén. Lyonéi Barymore monumentál filmje. Péntek: Szent az asszony. Előkészületben Roda Roda világhírű dg,iá­téka: Csákó és kalap. Rovatvezető VÉCSEY ZOLTÁN dr. A londoni sakkolimpiász hatodik és hetedik fordulója Csehszlovákia fekete péntekje — A holland és a magyar csapat legyőzte a csehszlovák reprezentatirjait London, julius 2b. A londoni sakkolimpiázs hetedik forduló­ján is túl vagyunk s a versenyző nemzetek élén teljes 4 egységgel Magyarország halad. A másik favorit, a csehszlovák csapat pénteken délelőtt Hollandiától, délután Magyarországtól szenvedett érzékeny vereséget. Részletes eredmények a hatodik fortdulón: Hollandia—Csehszlovákia 3:1. (Nagy megle­petés. Réti, 0*1- remiztek, Prokes és Hromádka vesztettek). Dánia—Magyarország V/rAA. (A másik meg­lepetés. Maróczy re üzált, Vajda veszteti, a má­sik két játszma függ). Itália—Jugoszlávia 1'AA‘A (1) Anglia—Franciaország 1:1 (2) Argentína—Finnország A\'A (3) Svájc—Belgium 1:0 (3) Németország—Svédország 3:1 Spanyolország—Ausztria 1:0 (3) A hetedik fo/rdúló eredményei: Magyarország—Csehszlovákia 3:1. (Marórzv megverte Rétit, Nagy dr. Hromádkát, Gilg—Stei- ner és Vajda—Prokes remis. Réti első veresége az olimpiádon.) Jugoszlávia—Dánia 1:1 (2) Franciaország—Itália 1:1 (2) Ausztria.—Anglia lJí:lM!(l) Argentína—Hollandia 2:1 (1) Finnország—Belgium 2:2 Svájc—Svédország 0:0 (4) Spanyolország—Németország 2 'A\VA Az ötödik fordulóról elmaradt Anglia—Jugo­szlávia meccs 3:0 (1) arányban Anglia javára áll. Állás: Magyaroszág 19 (2), Anglia 16 (4), Dánia 15-H (4), Anglia 15 (4), Csehszlovákia, Németország Í1A, Hollandia 14 (1), Ausztria 13A (4), Svédország 11 (4), Olaszország 11 (3), Franciaország 10'A (4), Jugoszlávia 10 (4), Svájc 9Vi (7), Belgium 9'A (3), Spanyolország 8 (3), Finnország 7A (3). Lapünk mai számában közöljük az olimpiász öt első fordulójának táblázatát. A napi eredmé­nyekkel kiegészítve, olvasóink állandó képe* nyerhetnek a verseny mindenkori állásáról. 133. sz. játszma Világos: Maróczy Géza. Sötét: Vukovics Károly. Játszották a sakkolimpiászon, a magyar-jugo- szláv mérkőzésen, amelyet a magyar csapat 4/ arányban nyert meg. 1. e2—e4, Hg8—f6 2. e4—e5, Hf6—d5 3. d2—d4, d7—d6 4. Hgl—f3‘ Fc8—g4 5. Ffl—e2, Hb8—d72 6. h2—h3. Fg4—h5 7. Hf3—gő! Fh5—g63 8. e5—e6! Hd7—f6 9. Ffl—d3, Vd8—c8 10. Fd3Xg6, f7Xgő 11. 0—0, c7—c6 12. Vdl—d3, Vc8—c7 13. c2—c4, Hd5—b4 14. Vd3—b3, Hb4—a6 15. Vb3—d3, Vc7—a5 16. Fel—d2, Vaő—f5 17. Vd3—b3!3 b7—bő 18. Vb3—a3, Ha6—c7 19. g2—g4, Hf6Xg4 20. h3Xg4, Ví5Xg4+ 21. Va3—g3, Vg4Xg3 + 22. f2Xg3, b5Xc4 23. Fd2—a5. Hc7—b5 24. Bfl—dl, d6—d5 25. Hbl—c3, Hbő—d6 26. Bdl—d2!° IV—h6 27. Hg5—f3, g6—g5 28. Hf3—e5. Ba8—c8 29- He5—g6, Bh8—g8 30. Bal—fi, Hd6—b7 31. Bd2—f2, feladta. 1 A legjobb folytatás az Aljechin-védelem ellen, amelyre nehéz kielégítő választ találni. 3 A döntő stratégiai hiba, mert az eő—e6 fenyegetés most alkalmas pillanatban keresztül­vihető. e7—e6 volt a szükséges. 3 A fufárcsere után is túlnyomó állása van világosnak. 4 Itt legalább is arra kellett volna kény­szeríteni világost, hogy más nyerőfolytatást ke­ressen. 5 Egyszerre fenyeget VXb7-tel és g2—g4-gyel. 0 Előkészíti a bástyaduplázás! az í-vona'on. Sötét az egész játékon át patt volt s most matt lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents