Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-23 / 166. (1500.) szám

Ü&íV juhos 28, szombat ^ íajlU íLAR.' TI 1 .LCÍJláJLí A könyvjutalmat özv. Barias Mórné nyerte, aki tudassa pontos címét. , 131. sz. játszma 'Világos: Niemzovics Sötét: Steiner Lajos Játszották a kecskeméti vers y döntőjében 1. f2—Í4, d7—d5 15. 0—0—0, Ff8—c5! 2. e2—e3, Hg8—f6 16. e3—©4, Kb8—c7 3. b2—b3?J dö—d4! 17. Hgl—e2, h7—h5 4. Ffl—d3, d4Xe3 18. He2—g3, h5Xg4 5. d2Xe3, e4—e5!J 19. h3Xg4,Hd7—f6 6. f4Xeo, Hf6—g4 20. Hg3—f69 Hf6Xg4 7. Fd3—b5+3 c7—c6 21. Ho3—a4, Bh8Xhl 8. VdlXd8+ Ke8Xd8 22. BdlXhl, Fc5—f8f 9. Fb5—e2, Hg4Xe5 23. Bhl—gl, Hg4—f2 10. Fel—b2, Heö—g41 24. Hfő—h4, Fg6—h5 11. Fe2Xg4« Fc8Xg4 25. Bgl—fi?7 Hf2 + e4 12. Hbl—c3, Hb8—d7 .26. HaA—c3, He4—g3 13. Ii2—h35 *, Fg4—h5 27. Bfl—gl, Ff8—d6 14. g2—g4, Fh5—g6 .28. Kel—bl, g7—gö Világos feladta. 1 Niemzovics mindig az „uj“ utakat keresi, de ezek az utak nem mindig megbízhatóak. A ezárnyfejlődés megkezdése előtt helyesebb voLt előbb 3. Hgl—f3 sötét következő lépésének meg- gátlására, amely szétrombolja a világos centrumot. 5 Egyszeriben feltárja a világos centrum vi­gasztalan helyzetét. 6. Hgl—f3 most természetesen durva hiba, mert 6.... e5—e4 7. Fd3—b5+, c7— c6 8. VdlXd8+, Ke8Xd8 9. Hf3—g5, c6Xb5! 10. Hg5Xf7+, Kd8—e8 11. Hf7Xh8, g7—g6 után sö­tét döntő anyagi túlsúlyban és helyzet előnyben marad. 6. e3—e4-re pedig Ff8—c5 bénítja meg a világos fejlődést Hf6—g4 és Vd8—d4 kettős fe­nyegetéssel. Világos tehát gyors vezércserére tö­rekszik, hogy a leegyszerűsített állásban keres­sen menedéket. 3 7. Hgl—f3 még mindig nem jó Ff8—b4+! 8. c2—c3, Fb4—c5 miatt. 4 Világosnak rossz centrumgyalogja izolálva van és a két futár dinamikai ereje uralkodik a csatatéren. A játszmát a sötét bábok vezetője stra­tégiailag már a maga javára döntötte, de az előny taktikai érvényesítése a redukált anyag mellett nehéz. 5 így a királyszárny összes mezői meggyön­gülnek. Helyeseb volt 13. Hc3—e4. 6 A gyalogost nem lehetett előre tolni Fc5— e3+ miatt. 7 A megnyitás stratégiai hibája után a döntő taktikai hiba, 25. Fb2Xg7, Ff8Xg7 26. BglXg7, Hf2Xe4 27. Bg7—h7! He4—g3 28. Kel—d2 stb. után sötétnek nem könnyű az egy szabadgyalog előnyét értékesíteni. Most két összekötött szabad- gyalogja marad s ez a túlsúly rövidesen dönt. 132. sz. játszma Világos: Gilg. Sötét: F. Censes. Játszották a londoni sakkolimpiászon, a cseh- szlovák-belffa mérkőzésen. 1. d2-d4, Hg8—f6 10. VdlXd4S Hd7—cö 2. e2—eS, d7-^15 11. Vd4—e3, Hf6—g4? 8. c2—c4, e7—e6 12. Ve3—f4, Hgk-f6 4. Hgl—f3, Hb8—d7 ,13. Bfl—dl, Vd8—a53 5. Ffl—d3, Ff8—e7 14. Fc1-hí2, Fc8—d7?3 6. 0—0, 0—0 15. e4—e5! Hf6—e8 7. Hbl—c3, d5Xo4 16. b2—b4!!4 Va5Xb4 8. Fd3Xc4, c7—c5 17. Hc3—d5, Vb4—a3 9. e3—©41 c5Xd4 18. Fd2—b4! feladta 1 Jobb, mint a huszárral ütni, mert akkor Hd7—e5 fehérre kellemetlen lenne. 2 Valamivel jobb volt Vd8—b6. 3 Sötét elnézi a figuravesztést. A vezérnek rögtön vissza kellett lépni. 4 Sötét valószínűleg csak Hc3—d5-öt várta. XX , -------------­A Prágai Magyar Hírlap levelezési versenye Sakkozd olvasóink általános óhajára az ősz kezdetével nemzetközi levelezési sakkversenyt óhajtunk rendezni, amelynek célja az, hogy alkal­mat adjunk a sakkélet centrumaitól elzárt olva­sóinknak a tanulásra, a gyakorlati fejlődésre. A versenyt csoportokban rendezzük meg s a csopor­tokat a jelentkezők erőviszonyai alapján állítjuk egybe. A csoportok első két-három győzteséből alakítjuk meg a döntőt, amelynek győztesei a di­jakért küzdenek. Négy dijat tüzünk ki: 1200, 700, 500 és 300 korona értékben. — Miután elsősorban az a célunk hogy saját sakkozó olvasóinknak bizto­sítsunk versenyalkalmat, felszólítjuk az érdeklő­dőket, hogy nevezésüket mielőbb juttassák rovat­vezetőnk címére. Csak azokat a nevezéseket vesz- szük figyelembe, amelyekhez 50 K tét és 50 K bánatpénz van mellékelve. A tét a díjalap növelé­sére szolgál, a bánatpénz a verseny szabályszerű lejátszása után visszajár. A versenyzők beosztásáról, a versenyszabá­lyokról s a szükséges technikai tudnivalókról a nevezési zárlat (augusztus 16) lejárta után érte­sítjük a versenyzőket. K.ÖZtíA’Z.DAÓAGT Árvizek és vizszabályozások Irta: Bodor Gábor (Varannó). A rovatvezető üzenetei H. S. Huszt. A beküldött feladványok határo­zott tehetségről tanúskodnak. A hármasban, saj­nos, mellékmegoldást találtunk. 1. Fel—b2 Ve4, 2. Bd5+, KXd5 3. FXe4 mattak A kettesben is csináljon még simításokat. Mit keres a h7 világos gyalog a táblán? A feladványban egyetlen feles­leges bábnak sem szabad szerepelnie. — H. L. Munkács. Az egyiket felhasználtuk. A másik ütés­sel kezdődik s a tartalom nem olyan gazdag, hogy megengedné a szabályoktól való eltérést. — H. G. Nagymihály. Felhívjuk figyelmét levelezési versenyünkre. — R. L. Getfalu. Nincs tisztában a problémaszerzés elemeivel. Tanulmányozza szor­galmasan a rovatunkban megjelenő problémákat. — L. E. Nagyszőllős. Miért maradt el a megfejtő gárdából?, "..................‘ A folyó évi junlus 10. ée 1'1-iki szá­mainkban megkezdett közérdekű cikksoro­zatot — amelynek közlését az állandó anyagtorlódás miatt kénytelenek voltunk néhány hétre megszakítani — ma és kö­vetkező számunkban folytatjuk, illetőleg befejezzük. III. Az osztrák vizszabályozások a múlt század közepén Franciaországban és Ausztriában is a vizszabályozásokat áléiról kez­dették, de a franciák már a nyolcvanas években, az osztrákok pedig a kilencvenes években szakí­tottak ezzel a rendszerrel és a németországi és svájci példák után indulva, a vizszabályozási mun­kálatokat kiterjesztették a folyók forrásvidékeire, a vadpatakokra és a folyók felsőszakaszaira és m éllé k völgyeire. A vadpatakszabályozá'sokra, lavinák, hógörge­tegek és köpár-vizmosások megkötésére igen szép példákat szolgáltatnak az osztrák szabályozási munkálatok. Ausztriában a vadpatakok szabályozása és a kopárok megkötése előtt az árvizek szintén állan­dóan napirenden voltak és óriási károkat okoztak. Például: Alsóausztriában Zöberbach nevű vad­patakba az 1712. évi augusztus 2-iki árvízkor csak Kirsohlag községben 42 ember fűlt bele, elvitte a vidék termését, bútorokat, háziállatokat és számos házat is. Ugyanezen patak az 1723. évben 11-szer és azután is évente számtalanszor elöntötte az egész vidéket; emberben, állatban, bútorban, há­zakban és terményekben óriási károkat okozott. Szabályozása országos törvény alapján történt és a mellékvölgyekkel együtt 772.469 koronába került. Szintén Alsóausztriában, a „March“ folyó egyik mellékágát képező, 60 kilométer hosszú „Zayabaoh“ és 70 mellékága, 621 kim.3 kiterje­désű vizterületén a szabályozások előtt árvizek al­kalmával a fővölgyben 4600 hektár, a mellékvöl­gyekben 4000 hektár, összesen 8600 hektár terüle­tet öntöttek el. A termésben, épületekben, utak­ban, marhában stb. ingó és ingatlanokban okozott évi károk átlagát a szakértők 1,'505.000 koronában állapították meg. A „Zayabach“ szabályozása a mellékágakkal együtt 5,618.448 korona 58 fillérbe került. Szintén Alsóausztriában, a Duna jobbpart­ján fekvő, 76 kim. hosszú, 804 kim.3 vizterületü Traisen folyó és 300 mellékpafakának szabályo­zása együtt 9,266.038 korona 70 fillérbe került­Még számos példát hozhatnék fel, azt hiszem, ez a pár is elég világosan mutatja, hogy dacára annak, hogy a világháború előtti idők­ben ezen munkákra fordított költségek horri­bilis összegeknek tűntek föl: a vizszabál)ozá­sok már 4—5 év alatt teljesen kifizették magukat, ■mert a veszély elhárítása után a földek értéke 3— 4-szeFesre emelkedett, igen sok, addig teljesen hasznavehetetlen folyammeder a legkitűnőbb mi­nőségű földekké alakult át, a vidék képe megvál­tozott, a földmivelés és ipar pedig addig nem re­mélt lendületet nyert. Az anyagi haszon mellett az egész vidék lakosságánál a folytonos árviavesze- delem lidércnyomását a biztonság jóleső érzése váltotta föl. Ausztriában a rendszeres, nagyobbméretü Viz­szabályozások csakis az 1884. és 1900. évelőben ho­zott törvények alapiján kezdődtek. Ezen törvények rendelkeznek a vizszabályozási munkálatoknál kö­vetendő eljárásról és megszabják az állam, tarto­mány és birtokosok hozzájárulásának arányát. Ezen törvények érteiméiben minden egyes fo­lyam vidékére rendszeres szabályozási terveket és költségvetéseket állítottak össze, azokat letárgyal­ták, törvényileg jóváhagyták és szabályszerűen ke- resztül'viíték. Hogy a világháború előtt minő méretekben folyt Ausztriában a folyam- és vadpatakszabályo- zás, arról fogalmat nyújt az, hogy a csak 19.853 kim.2 kiterjedésű és 3 millió lakosú Alsóausztria tartományban a szabályozási munkálatok 1861— 1890-ig 6*,091.608 korona 78 fillérbe, 1890—1913-ig 28,808.391 korona 22 fillérbe kerültek és a követ­kező 10 évre pedig a folyamszabályozások 21,622.300 K, a vadpatakszabályozások 4,914.400 K, összesen 26,536.700 korona költséggel voltak elő­irányozva. A 22.231 kim.2 kiterjedésű és 2,500.000 lakosú Morvaországban pedig az 1911. évben összeállított költségvetés a vizszabályozási költségeket összesen j 37,097.294 koronában állapította meg. a vámházakban és a szabad raktárakban hatal­mas mennyiségű ciki: van felhalmozva, amit azon­ban a címzettek nem vesznek át, illetve nem szállítanak el a szabad raktárakból, ugyanis megvárják a szerződés életbeléptetését, amikor már ...ezhetik a biztosított kedvezményeket. A külkereskedelmi mérlegnek semmiesetre sem használ ez nagy árubeözönlés és a kereskedők azt állítják, hogy nyári és ő. árut már e'őre beszereztek, tehát ők sem fogják érezni az al;v- csonyabb vámokból eredő hasznok de a téli áruk­nál már érezhető lesz a textilkereskedelemben a leszállított vámok hatása. A ratifikálásról telefo­non fogja Budapest Prágát értesíteni és a magyar telefonértesítés alapján a csehszlovák kormány Magyarországgal egyidőben szintén életbelépt éti a szerződést. Aláírták az osztrák—csehszlovák keres­kedelmi szerződést. Mint már teenap jelein- tettük. Becsben aláírták az osizitrálk—cseh­szlovák kereskedelmi szerződést. A szerző­dés az általános részen kívül két vámtiarifá- lis mellékletet tartalmaz, ezek egyike az eddigi megegyezés megváltoztatása, a másik pedig a záróiegyzőkönvv. Az eddigi dispozi- oiók szerint a szerződés augusztus 10-én lép povizórikusan életbe a két országban fenn­álló megkatalimazésii törvények alapján. Ausztriában a kormány határozatán kívül a nemzeti tanács főválasztmánvának bele­egyezése is szükséges. A szerződést a bécsi csehszlovák követ és Fried/mann dr. minisz­teri tanácsos, valamint Seiipel dr. kancellár és Schörf dr. keres'kedeleimügvi miniszter irta alá. A magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés a legújabb diszpozíciók szerint ti­zennégy nappal a ratifikációs okmányok ki­cserélése után fog életbe lépni. Attól, hogy a szerződést az okmányok kicserélése előtt provizórikusán é 1 e tbelépt essék. eltekintet­tek. A kassai kereskedelmi és iparkamara felhívja mindazon cégeket, melyek romániai cégekkel üzleti összeköttetést, tartanak fenn s a kötendő kereskedelmi szerződéssel kap­csolatban kívánalmakat óhajtanának érvé­nyesíteni. hogy saját érdekűikben 10.804—27. számra hivatkozással minél előbb fordulja­nak nevezett, kamarához. — A kereskedelmi és iparkamara közli, hogv jogi személyek háboruelőtti vagyonának Angliába való dese- kvestrációjára nézve 10.994—27. számra hi­vatkozással információ nyerhető. Az osztrák diszkcntcmelés hatásai. Bécsi pénz­ügyi körökben azzal számolnak, hogy a hivatalos bankrátaemelés következtében a bankkamatokat is emelni fogják, amiből az következnék, hogy sillenghiteleket még elsőrangú ipari vállalkozások is a jövőben csak 12—13 százalékért kaphatná­nak. Az hiszik azonban, hogy a Nemzeti Bankkal szemben támasztott igények most már nem lesz­nek olyan nagyok, mint eddig voltak és már a jövő héten a nemzeti tanács ülésekor nagyfokú megnyugvás fog beállani. A váltőtárca jelenleg 140 millió sillingre emelkedett. Tárgyalások a cukorkiviteli tarifák csök­kentéséről. A Tribuna jelentése szerint augusztus második felében a cukoripar kép­viselői az állami vasutak igazgatóságával tárgyalná fognak a cukorkiviteli tarifák csök­kentésének kérdéséről, mert erre aiz időre várják a birodalmi német vasutak cukortan- fáinak csökkentését iis. A disztolt. a mételykor elleni szert Po­zsonyban gyártják. A Medioa vegyiszergyár r.-t- Pozsonyban a eh in odn gyárral olyan meg­állapodást, kötött, amelynek értelmében ősztől kezdve Pozsonyban fogják előállítani az egész köztársaság részére a disztolt. A disztol tehát mindenkor eredeti, megbízható min őségben áll a gazdaközönség rendelkezé­sére és direkt a Medioa-gyártól rendelhető meg Pozsonyban. A belföldi bőrpiac helyzete úgy az üzlet, mint az árakat tekintve a múlt héttel összehasonlítva nem mutat lényeges változást Az üzlet azonban most már aránylag szükebb határok között mo­zog. A magasabb árnivót a bőrgyárak a nyers bőrpiacokon uralkodó viszonyok nyomása -követ­keztében nagyon konzekvensen fentartják, habár Qgyes esetekben a fogyasztók ezeket a magasabb áraikat nem hajlandók elfogadni, úgyhogy az üzlet sok esetben igen nehézkes. Szakkörökben az a meggyőződés tartja magát, hogy amennyiben a nyersbőrárak még lényegesen emelkednének, a cipőipar válságba esne. Hat év alatt 1.1 millió holddal emelke­dett Magyarország gabonavetési területe. Budapestről jelentik: A drágasággal kapcso­latban a többtermelésről is beszéilmek mos­tanában Magyarországon. Magyarország több- termelése szépen fejlődik, csak az olcsóbb- termelés probléma még a magvar mezőgaz­daságban. A b-uza- és rozsvetésterület az 1921. évhez viszonyítva 1.1 millió katasztrá- lis holddal növekedett, és óvrőbévre emelke­dik már csak a lecsap olásokkal is. Az árpa- és a tengeri terület, további 600 ezer hold növekedést mutat öl, év alatt. Németország külkereskedelme az első félévben két milliárddal passzív. A német külkereskedelem passzivitása júniusban me­gint fokozódott,. A tiszta áruforgalomban a külkereskedelem 440 millió márka behoza­tali többlete!, mutat fel a múlt havi 340 mil­lióval szemben. Ez a szám a legmagasabb számok egyike a márka stabilizációja óta. Csk az 1924—25 éves átmenetkor volt ennél is passzívabb a mérleg, ugvanis akkor öt- százmillió márkát tett ki a passzivitás. Az első félév passzivitása 2 milliárd korona. Nagymennyiségű csehszlovák áru várja a ma­gyar vámházaikban a csehszlovák—magyar szer­ződés életbeléptetését. Budapestről jelentik: ?>Az egész magyar kereskedelem feszült érdeklődésiéi várja a csehszlovák—magyar szerződés életbe­léptetését, mert ennek nyomán főleg a textiláruk jelentős része és nagyon sok vasáru olcsóbbodni fog Magyarországon az alacsonyabb vámok követ­keztében. Az olcsó áru már Magyarországon van, XV. prágai ©mimintaifásér 1937 szeptember 1®-25-gg + Tovább gyengült a prágai értéktőzsde. A prágai értéktőzsde a hét végén is gyenge irány­zatú volt. Kedvezőtlen bécsi jelentésekre az ar­bitrázsértékek csökkentek. A Skoda-müvek stabi­lizációs mérlegének közzétételére nagyon számí­tottak, de mikor ez megtörtént semmi hatással sem volt a tőzsdére. Majdnem az összes érték 2—25 koronáig terjedő veszteségeket szenvedett. A bank- és beruházási piacokon nyugodt üzlet mellett nem voltak lényeges árfolyamváltozások. Az ipari részvények piacán estek: Moravia 90, Königshoffer és Felső Pilzeni 25, Nestomnitzi 30, Berg és Ilütten, Budweisi Sör, Brünni Sör 20, Solo 15, Zetlitzi 10, Skoda és Ringhoffer 7, Prá­gai Vas 7, Aussigi Finomító és Aussigi Vegyi 5, Tejipar 4, Prágai Cukor 3 koronával. Cseh Ke­reskedelmi 10 koronával javult. A bankpiacon és a beruházási piacon tartottak voltak a jegyzések, az exótapiac irányzata gyengülő volt. + A prágai devizapiacon Berlin és Zürich 0.225, Milánó 0.3, Bukarest 0.1 koronával emelked­tek, Becs 0.25, London 0.05 koronával gyengülitek. + Tartott irányzat a prágai terménytőzsdén. Az áralakulásra Magyarország és Szlovenszkó na- g5robb érdeklődése hatással lehetett volna, ed a gyengén látogatott vásáron a magasabb árakat nem vették tekintetbe. A forgalom szűk keretek között mozgott. Szlovenszkói búzát és rozsot egy­általában nem kerestek. Szlovenszkói búzáért átlag 21:5 koronát kértek. A zab irányzata tartott volt, a tengerié pedig változatlan. + Nyugodt és üzlettelen a budapesti érték­tőzsde. A tőzsde teljesen nyugodt volt és csak ké­sőbb morzsolódtak le lassanként igen kis mérték­ben az értékek. Bécsi kedvező jelentésekre az irányzat újra megszilárdult, ugyhony a záróárfolya­mok a tegnapiakat fedték. Bauxit 10 pengővel emelkedett. Kereskedelmi bank és egyes cukor- papirok barátságosak voltak, mig vas, montán és egyes ’uliszrész vények ellanyhultak. Forgalom az egész idő alatt , kicsi volt. Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 84.50, Pestszentlőrinci 45, Rész­vénysör 126 pengős árfolyamot ért el. + Tartott a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata nagyrészt tartott volt. A forgalom meglehetős élénk, a kínálat még mindig csekély. A következő árakat jegyezték: tiszavidéki uj búza 30—30.20, felsőtiszai 29.90— 30, egyéb 29.75—30, rozs 26.50—26.75, takarmány- árpa 22.50—23, ó-tengeri 22.40—22.60, ó-zab 24.70—25.50, uj zab júliusra 21.50—22, augusz­tusra 19, korpa 20.20—20.40 pengő. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. Budapest és Prága arbitrázsértékekben fedezeteket eszkö­zöltek. Ehhez csatlakozott a helyi spekuláció is és a tőzsde irányzata barátságos volt. Röviddel nyitás után azonban stagnáció állt be és úgy a javulások, mint az esések szűk keretek közt mo­zogtak. A korlátban kedvetlen hangulat uralko­dott. A magándiszkont 634 százalék, napipénz 734—7% százalék. + Szilárd a berlini értéktőzsde. Festékipar 8 százalékkal emelkedett. Az egész piacra igen kedvező hatással volt, hogy a magándiszkontot egynyolcad százalékkal csökkentették. A tőzsde az összes piacokon ugyan élénk volt s a legtöbb papír 2—3 százalékkal emelkedett, de voltak 7—10 százalékos emelkedések is- Az utótőzsde igen bizakodó volt. . + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: iBuza 271—272, rozs 258—285, árpa 196—202, zab 259—286, tengeri 187—188, búzaliszt 35.50— 37.50, rozsliszt 33.50—35.50, buzakorpa 13.75, rzoskorpa 15.25, repce 300—305, Viktória-borsó 44—58, kis ehető borsó 32, takarmányborsó 22— 23, peluska 21—22.50, 'bükköny 22—24.50, repce­pogácsa 14.80—15, lenpogácsa 20—21, szárazszelet 12.50— 13. + A londoni gyapjuaukdó utolsó napján 11.580 bál került eladásra. A választék nem volt nagy, de az üzlet ezen az utolsó napon is nagyon kedvezően alakult. Csak egyes kereszffajták irányzata kedvezett a vásárlóknak inkább, mint az eladóknak, összesen 9.000 bált adtak el. Sydneyi merinőkat fontonként 31 d, Viktoria-ke- resztfajtákkal 2534-vel adtak el. A harmadik aukciősorozattal ellentétben finom merinók a tegnap lezárt aukcióban 5 százalékkal más meri- nófajták paritól 5 százalékig drágábbak voltak. Finom 1 oresztfajták paritól 8 százalékkal, köze­pesek és durvák 5 százalékkal voltak magasab­bak, capgyapju szintén paritól 5 százalékig és Spunta-Arenas ugyancsak 5 százalékkal voltak drágábbak. A 4. londoni gyapjuaukció-szérián összesen 137.000 bál került eladásra, amiből 108.300 bált adtak el. Ebből a belföldi kereske­delem 56.700 bált vett meg, a kontinens 49.600 bált, 2.000-et Amerika. 28.700 bált visszavontak a forgalomból. -...... 9 ' ■—ig

Next

/
Thumbnails
Contents